Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 2. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1986. Január 10. Plenum után - kongresszus eit nak az étkeztetéséről is, akik segítenek a munkacsúcsok időszakában. Éppígy a nyugdíjasok közös étkeztetése is embertőrsi kötelesség. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Komáromi (Komárno) Járási Bizottsága is megtárgyalta — az SZFSZ-alapszervezetek elnökeinek és a szövetségi tevékenységet folytató más dolgozók jelenlétében — a CSKP KB és a SZLKP KB 11. és IS. ülése, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusa határozataiból eredő feladatok teljesítésével összefüggő tennivalókat, s а XVII. pártkongresszus előtti munkakezdeményezés kibontakoztatását, tekintettel a társadalmi elvárásokra. Az alábbiakban a dolgozókról való sokoldalú gondoskodással foglalkozunk bővebben, mely a CSKP szociálpolitikájának szerves része. Kétségkívül, a Komáromi járás szövetkezeteiben nemcsak jelentős gazdasági fejlődés következett be a 7. ötéves tervidőszakban, hanem a tudományos-műszaki haladás terén is történt valamelyest előrehaladás, azonban az ütemgyorsitás a továbbiakban szükségszerű követelmény. Haladó munkamódszerek, formák érvényesültek a mezőgazdasági termelésben. De ezen a téren is sokkal több tehető. A szövetkezeti tagok szakképesítésére is még több figyelem fordítódhatna. S a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás kérdése is az SZFSZ járási bizottsága tevékenységének napirendjén szerepel. Lássuk közelebbről s konkrétabban, miként rögzítődtek ezek a feladatok, s milyen problémákkal küzdenek az illető járás szövetkezeteiben. Az SZFSZ járási bizottsága továbbra fs szilárdítja és javítja kapcsolatait a járási egészségügyi szervekkel, az üzemi rendelőkkel, hogy az orvosi vizsgálatok a betegségmegelőzésre is irányuljanak, amellett, hogy a baj orvoslása ugyancsak elsődleges. Az egészségvédelemről még annyit: a körzeti orvosokkal való még szorosabb együttműködés kívánatos. A betegségmegelőző orvosi szemléken tavaly az efsz-ek rendszeresen dolgozó tagjainak 47—50 százaléka vett részt: ezek 54 százaléka körzeti orvosok rendelőiben, 47 százaléka pedig üzemi egészségügyi központban, illetve rendelőben. Ez utóbbival a járás négy szövetkezete rendelkezik: a hurbanovói, a vágfiizesi (Vŕbové nad V.), a gútai (Kolárovo) és a nemesócsai (Zemianska Oföa). Az üzemi rendelők előnye nagy, hiszen a várakozási idő jelentősen lerövidülhet, így kisebb az időfecsérlés. Amellett sokkal eredményesebb az orvos és a szociális bizottság együttműködése. S természetesen a balesetés betegségmegelőzés is hatékonyabb, kevesebb a táppénzes napok száma. Ezért a 8. ötéves tervidőszakban tovább kell szorgalmazni üzemi rendelők létesítését, hogy 1990 ig a járás szövetkezeti dolgozóinak már a 74— 75 százaléka üzemi orvoshoz járhasson. Ez a forma egészen biztosan hozzájárulna a munkabalesetek számának további csökkentéséhez, a foglalkozásból eredő betegségek megelőzéséhez. Rendszeresen kell a továbiakban is törekedni arra, hogy a veszélyes munkahelyek (és az itt dolgozók) száma tovább csökkenjen. Az egészségvédelem tökéletesítéséhez tartozik az is, hogy a gyógyfürdői beutalóknak legalább a 95 százaléka hasznosuljon az 1986 os évben. Ezen a szakaszon még van tennivaló. Amellett jobban kellene hasznosítani a szövetség hatáskörébe tartozó gyügyi (Dudince), piest'anyi, Trenčianske Teplice-i kiegészítő gyógykezelési lehetőségeket. Ami az üzemi étkeztetést illeti, a múlt évre az állandó dolgozók 30,74 százaléka volt előirányozva, amely — az üzemi konyhák közötti járási verseny élénksége következtében — teljesült is. A cél — 1990-ig — az, hogy a szövetkezeti tagok 45 százaléka étkezzen üzemileg. A jelenlegi helyzet nem jogosít fel arra, hogy elégedettek lehessenek: tovább kell keresni a lehetőségeit, módját annak, hogy valamennyi szövetkezet rendelkezzen üzemi étkezdével. Azt is meg kell mondani, hogy a meglevő üzemi étkezdék, konyhák kapacitása nem mindenütt hasznosul kellően, holott lehetőség volna rá. Az új ötéves tervidőszakban a kitűzött százalékarány (45) elérésén túl meg kell teremteni annak előfeltételeit, hogy a meleg étel eljusson a telepekre, a mezőre, s két főétel mellett a diétás ételről is gondoskodni kellene. Azokban a szövetkezetekben, ahol étkeztetési berendezéssel, lehetőséggel eddig nem rendelkeznek, gondoskodjanak az illetékesek arról, hogy e fontos létesítmény bekerüljön az ötéves tervbe. S természetesen a nagyobb kiterjedésű szövetkezetekben gondoskodni kell azoknak a társadalmi munkások-Egy Safárikovóból induló munkásbusszal utaztam Ipolybalogig (Balog nad Ipľom). Innen nem imboly* gó vörös postakocsival vágtam neki az útnak, mint Krúdy regényhösei, hanem gyalog. A szövetkezet irodaházában (mivel a vezetőség ülésezettI a titkárnő ajánlotta, keressem jel a S zala t-házaspárt, ők mindketten példás dolgozók. Ogy tíz óra tájt kopogtattam. A házigazda barátságosan jogadott, kedélyes mosollyal tessékelt beljebb a lakásba. A háziasszony a duruzsoló kályha mellett melegedett. A tiszta, fűtött szobában jólesett a pihenés, a beszélgetés. Négytagú a Szalai-család. Nemcsak a szülők, a két jiú is a szövetkezet dolgozója. Szalainé már 14 éve az tpolybalogi részlegen, a K-176-os istállóban fejőként dolgozik, pontosabban: a szocialista brigád vezetője. Ügymond kezdettől a legjobb fejők közé tartozott, s természetesen ma is példamutató. — Ma sokkal könnyebb a fejős, mint régebben — közli a brigádvezető. — Űj istállóban dolgozunk, ahol minden gépesített. Szociális helyiségünk is van, ahol átöltözködhetünk. A férjem mindhármunk teheneit etette, de november végén áthelyezték őt egy másik istállóba. — Azelőtt hol dolgozott? — fordulok Szalai Istvánhoz. — A Lévai (Levice) járás alsószecsei (Dolná Seč) szövetkezetében. Nyolc évet „húztam le“ egyfolytában. Sok mindent építettünk. Ott kőművesként a szakmámban dolgoztam. Jól éreztem magam, szerettek az emberek, meg a keresettel ts elégedett voltam. Sajnáltam otthagyni ezt a szövetkezetei ... — Miért jött haza? '— Mert .hazacsaltak a zootechnikusok, a feleségem, meg a gyerekeim. Azt mondták: helyben jobb lesz dolgozni, mint utazgatni. A több szabadidőmet a családiház-építésre fordíthatom. — Fiat milyen munkaszakaszon dolgoznak a szövetkezetben? — Az egyik az öntözőcsoportban munkálkodik, a másik meg gépjavító. — Három év után miért helyezték át a növendékállatokhoz? — Azért ,mert a növendék állat ok gondozása szakmai hozzáértést és nagy gondosságot, lelkiismeretességet kíván. Ha azt akarjuk, hogy a tehenészet jó színvonalon legyen, akkor olyan üszőket kell neveint, majd tehénsorba állítani, melyek bő tejelékenységűek. — Ezt már Bálik Károly mondja, a szarvasmarha-tenyésztési ágazatvezető, aki mondandóját még megtoldja azzal, hogy Szálát István megbecsült dolgozó, s jól ellátja ez irányú feladatait. Majd ismét Szalai Margittól érdeklődünk, aki kiváló munkájáért már többször is kapott elismerő oklevelet, pénzjutalmat, no meg járást kitüntetést is a magáénak tudhat. — Milyen a tehenek fajtajelleget, Mennyi az éves fejési átlag? — Fekete-tarka fajta képezi a tehénállományt. A tehenenkénti éves fejési átlag meghaladja a négyezer litert. Közben azt ts megtudjuk, hogy a brigád ezüstérmes. A brigádvezető által kifejt te] első osztályú. Nagyon ügyel a tejhigléntára, a rendes és pontos etetésre és a fejősre. Dicséretére válik, hogy az egy liter tejre jutó abrak felhasználás nem haladja meg a 25 dekát. Aki a szövetkezetben jól, eredményesen dolgozik, az hasznát is látja. — Mennyi a havi jövedelmük? Egymásra néz a Szalai-házaspár. Elmosolyodnak. A válasz kitetszik abból, amit a férj mond: — Tudja, akt vállalja az állattenyésztésben levő munkát, annak ntnes ünnepnapja, vasárnapja. A legkorábban kelők közé sorolhatja magát. Ezt a munkát, helytállást bizony jobban NAPJA A Komáromi járás szövetkezeti tagjai közül 19B4-ben a szövetségen keresztül már 744 üdült, s gyarapodott a táborozó pionírok száma is — tavaly már 786-ra. A 8. ötéves tervidőszakban át keli építeni és korszerűsíteni az elöregedett üdülőközpontokat, s gondoskodni kell szaunáról, bazénról, tornateremről, éjszakai pihenőhelyről stb. A járás szövetkezeteiben, a 8. ötéves tervidőszakban az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a lakásépítésre, hogy a munkaerő-probléma megoldódhasson, különös tekintettel az állattenyésztési dolgozókra, azok állandósítására. Erre vonatkozólag a kiadott irányelvek a mérvadók. A jobb munkafeltételek kialakítása, tökéletesítése érdekében a szövetkezeti tagok 1984-ben összesen 131 ezer 251, tavaly viszont már 138 ezer óra önkéntes társadalmi munkát végeztek. S amellett a Nemzeti Front cselekvési programja keretében évente mintegy 5 millió korona értékű munkával jeleskedtek. Ami az ifjúság megnyerését illeti, feltétlenül |avítani kell a Komáromi járás szövetkezeteiben a munkakörülményeket, fokozatosan átépíteni az elöregedett gazdasági épületeket, vagy felszámolni azokat. Továbbra is az a cél, hogy 1990-ig valamennyi gazdasági udvar, telep, termelőhely legyen ellátva szociális-higiéniai berendezéssel (ruhaszekrény, mosdó, ruhaszárító, pihenőhely stb.). S 1990- ig meg kell oldani a telepek útproblémáit, a csatornázást, a füvesítést, a parkosítást. Szorosan ide tartozik a biztonságos munkavégzés előfeltételeinek a jó megteremtése, a munkavédelmi előírások, óvintézkedések betartására való törekvés, az ez irányú ellenőrzés hatékonyabbá és a háromlépcsős ellenőrzés gyakorlattá tétele. S itt említjük, a cél: a veszélyes munkahelyeken dolgozók számának 27—28 százalékkal való csökkentése. Kedvezőbb munkakörülmények teremtéséhez tartozik a zajcsökkentés, a poros levegő elszívatása, a rázáscsükkentés, a vegyszerártalom kiküszöbölése, Végül, de nem utolsósorban, a differenciált bérezés érvényesítése ugyancsak ajánlatos, mind a növénytermesztési. mind az állattenyésztési szférában. Továbbá: a heti 2 szabadnap alkalmazása és a szabadságidőmerítés a Munkatörvénykünyv szerint. Ez csakis a megfelelő munkaszervezéssel, a napi két műszak bevezetésével lehetséges. (k—n) meg kellene fizetni. Négy autónk van, meg a családiház-építés is sok pénzt felemészt. Kétszintes lesz. Ha valamelyik fiam nősülne, az emeleten ellakhat, lesz elég helyük, ök ts szépen keresnek. Az összegyűlt pénzt nem herdáljuk el — befektetjük... — Hogyan ünnepelték a karácsonyt, az újévet? — Szokás szerint! — folytatja Szalainé. — Оду, mint máskor. A teheneket el kellett látni, fejni, meg az üszőket ts... Napközben sütöttemfőztem. Nálunk huszonnegyediké estéjén nincs közös vacsora. Ezt a közös ebéd helyettesíti. Utána munkába megyünk. Miután hazajövünk, rendbehozzuk kicsit magunkat és pihenünk, tévét nézünk, amíg el nem alszunk. Mert a koránkelők nem éjszakázhatnak. Le kell feküdni idejében, hogy másnap pihenten, felfrissültén kezdjük a munkál. Nagy Teréz Kétnyelvű meghívd Invitált Felsőpatonyba (Horná Potôň), az immár hagyományos Ifjú mezőgazdászok napja elnevezésű rendezvényre. Ezt a találkozót — melyre örömmel mentem — a Szocialista Ifjúsági Szövetség járási bizottsága rendezte, közösen a járási mezőgazdasági igazgatósággal, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszövetsége járási bizottságaival. Hogyne mentem volna erre az ünnepi aktívára, hiszen a Dunaszerdahelyí (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemelnek élenjáró fiataljai találkoztak, akik az Egy szem se vesszen kárba!, továbbá az Ősz '85 elnevezésű versengésben derekas helytállásukról, cselekvő hazafiságukról tettek tanúbizonyságot. Az Ifjú mezőgazdászok napja résztvevőit jelenlétével megtisztelte Dušan Longauer, a SZISZ Központi Bizottságának alelnöke, továbbá Gaál Sándor, a járási pártbizottság dolgozója, Bartos Andor mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság Igazgatója, Horváth Ferenc, a jnb alelnöke, és Mészáros Erzsébet, Győr-Sopron megye KISZ-eseinek képviseletében. Bernáth Lóránt, a SZISZ jb titkára főbeszámolójában hangsúlyozta az ifjúság szakmai-politikai és általános műveltsége fokozásának rendkívüli jelentőségét, különös tekintettel a tudományos-műszaki fejlődés ütemgyorsítására, mely társadalmi elvárás, korparancs. Nagyra becsülte a szervezett és a nem szervezett ifjúság közeledését, egy közös célért folyó eredményes helytállását a mezőgazdasági üzemekben, a munkahelyeken; részvételüket a különböző mozgalmakban, s kezdeményezőkészségüket. Eredményesnek mondta az ifjúsági fényszórőmozgalomban részt vevő fiatalok tevékenységét, mivel az a tartalékok feltárását, a takarékos gazdálkodást, a közömbösség, a léhaság és felületesség elleni küzdelmet tűzte zászlajára. Név szerint is kiemelte azokat a mezőgazdasági Üzemeket, amelyekben felkarolják — többek között — ezt a mozgalmat. Mert tévedés ne essék, a fiatalok teszik a dolgukat a szocialista brigádokban, a szocialistamunka-versenyek szakaszán (ezt példázza a versenygyőztesek jelenléte, erkölcsi és tárgyi jutalmazása isi), ám a Vörös szegfűért ifjúsági mozgalom, valamint a szovjet módszerek, rendszerek célkitűzéseit többen a magukévá tehetnék. A vitában elsőként Bartos Andor jmi-igazgató kért szót, aki az utóbbi öt év kiváló eredményeit közös büszkeségként említette. S joggal, hiszen az eredmények eléréséhez a járás mezőgazdasági fiataljai is jelentősen hozzájárultak, forradalmi lendületükkel, frisseségükkel és találékonyságukkal. Sőt mi több: a munkához való szocialista viszonyukkal, jó versenyszellemükkel, kiapadhatatlan szorgalmukkal, az új Iránti fogékonyságukkal. A további években még inkább szükség lesz erre, a gazdaságosságra törekvés nem kerül le a napirendről, azt az eddiginél is jobban előtérbe kell helyezni. Többek között megemlítette: „Eddig többet beszéltünk róla, de keveset tettünk: a sorrendet meg kell fordítani — az új ötéves tervidőszak igényes feladatainak teljesítése is ezt követeli.. Bartos elvtárs szólt még egy nagyon időszerű dologról, mondván: a jó munkát meg kell fizetni!... Nem szabad félni attól, hogy valaki 4—3 ezer koronát keres havonta. Kapja, ha azt igazán megérdemli!... Az ilyen hozzáállás pozitívan hat, jó minőségű munka végzésére serkenti a többieket is... Nagyon helyénvaló ez a megfogalmazás, hiszen a fejlődést lendíti előbbre. S épp ez a cél! Okosan, konkrétan, megcáfolhatatlanul érvelt Bartos Andor mérnök, felemlítve, hogy két évtizeddel ezelőtt 1,7 tonna volt a gabona járási átlaghozama. Amennyivel ma több (7,2 tonna), azt a rendszeres tudásgyarapításnak, a szakképzettség fokozásának, a technikának és a tudománynak (és természetesen a mindig jobbra, újra törekvésnek) köszönheti a járás. Igen, most az kell, hogy az ifjúság forradalmi lendülete átragadjon az idősebbekre, akik gyakorlati tapasztalataik átadásával, céltudatosságukkal és fegyelmezettségükkel hassanak a fiatalokra, megismertetve velük a bejárt utat is, melyet a szocialista mezőgazdaság a kezdettől napjainkig megtett. Mert a forradalmiság lángja a múlt Ismerete nélkül lelohad, majd teljesen kihúny. Ezért kell a forradalmi lángot szüntelenül szítani... És... a cél elérésének szolgálatába állítani. Vagyis: a nehezebb külső és belső körülmények következtében várható 55 millió korona kiesést minden eddiginél jobb, célratörőbb munkával — behozni! íme a tét! S ez bizony nem csekélység. Valóra váltása csakis úgy lehetséges, ha a közösségek erőfeszítése meghatványozódik, s az új közgazdasági szabályozók és irányelvek érvényesülnek a gyakorlatban. Figyelemre méltó programról beszélt Longauer elvtárs, aki vázolta azokat az elképzeléseket, melyeket legfelsőbb párt- és kormányszerveink tűznek majd ifjúságunk elé, az elkövetkező időszakban, éppen a tudományos-műszaki haladás üteme gyorsulásának elősegítése céljából. Felhívta a figyelmet a ZENIT-mozgalom továbbfejlesztésének fontosságára, az elektronizációra és a robotizációra, az ifjúsági klubok jobb felszereltségére (videó, számítógép stb.). Örömét fejezte ki, hogy a Dunaszerdahelyi járás fiatalsága a sportolást tekintve egyike az ország legaktlvabbjainak. A SZISZ Központi Bizottságának alelnöke szólt arról is, hogy az ifjúságnak nagyobb mértékben kell részt vennie (különösen a főiskolai hallgatóknak és a középiskolásoknak) külföldi szakgyakorlatokon, nemzetközi szimpozionokon. S ami közvetlenül érinti a Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági ifjúságát is: sokkal többen kapcsolódjanak be a komplex észszerűsitő brigádokba! Fontos ez azért Is, hogy a fiatalok ily módon közelebb jussanak a tudomány és technika legújabb vívmányaihoz és megismerve azt, saját munkahelyükön tudják majd hasznosítani. Tartalmas hozzászólásaikkal a vitát még többen gazdagították, köztük Molnár Tibor mérnök, a XII. Világifjúsági Találkozó résztvevője és mások. A felvetett kérdésekre Bartos Andor agrármérnök, jmi-igazgató válaszolt. Az Ifjú mezőgazdászok napjának fénypontja volt a különböző versenyek győzteseinek jutalmazása. N. Kovács István + A Galántai járás sókszelőcei szövetkezetében jól felkészülnek az igényes tervfeladatok teljesítésére. Ezt a célt szolgálja az üzemi felnőttoktatás, a szakmai-politikai ismeretgyarapítás. Fotó: S. Barčák
