Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-22 / 12. szám
1986. március 22. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 TÖBB FIGYELMET Ä garamkövesdl [Kamenica nad Hronom) Virágzás Efsz zárszámadó közgyűlését, mint minden esztendőben, az idén is az jellemezte, hogy az eredmények összegezése mellett nagy figyelmet szentelt az évről évre növekvő termelési feladatok teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésének. A gazdasági év lezárásával egy időben készült a holnapra. Ezt a törekvést tükrözte a közelmúltban tartott zárszámadó közgyűlésen elhangzott helyzetelemző beszámoló, amelyet Tóth Róbert elnök terjesztett elő. A 8. Ötéves tervidőszakra előirányzott termelési és gazdaságfejlesztési feladatok teljesítésére való felkészülés még ebben a viszonylag jól gazdálkodó szövetkezetben Is lényeges változásokat sürget. Ugyanis az új közgazdasági szabályozók nem tűrik el büntetlenül az olyan nem kívánatos magatartást, amely fékezi a termelés tervszerű fejlődőének ütemét; amely lehetetlenné teszi a minőségi követelmények betartását; s amely végső soron a termelés Jövedelmezőségének csökkenéséhez vezet. A helyzetelemzések arra utalnak, hogy Ilyen nem kívánatos jelenségek szép számmal akadnak. A zárszámadó közgyűlés ezért a hibák és a fogyatékosságok feltárására összpontosította figyelmét és síkraszálit a minőséghez vezető intézkedések mellett. A 7. ötéves tervidőszak éveiben Eredményesen gazdálkodtak, s így jelenleg is az Érsekújvár! (Nové Zámky) járásban a legjobb gazdaságok közé tartoznak. A mezőgazdasági bruttá termelés tervét az ötéves tervidőszakban 102,1, míg tavaly — amikor a téli és a tavaszi fagyok a Szőlőben 2 millió 700 ezer korona kiesést okoztak —98,5 százalékra teljesítették. Hasonló eredményeket értek el az árutermelés és -forgalmazás tervének teljesítésében is. Az 1580 hektár mezőgazdasági — s ebből alig 1200 hektár szántő — területen gazdálkodó efsz tavaly 32 millió 655 ezer korona értékű összteljesítményt ért el, a tervét 2,9 százalékkal túlteljesítette, s persze, a tiszta jövedelem Is a tervezett szinten alakult, meghaladta a 3 millió 300 ezer koronát. Ez kedvezően befolyásolta a szövetkezeti tagok jövedelmének alakulását Is. Az említett mutatókkal a hibák egész sorát el lehet takarni. A garamkövesdiek nem tartoznak az Ilyen gazdaságok közé. Itt nyíltan feltárták a termelés egyes szakaszain tapasztalható lemaradás okait. Választ kerestek példán! arra, hogy miért teljesítetté)« a gabonatermelés ötéves tervét csupán 98,2 százalékra. Az okok feltárásánál arra a következtetésre jutottak, hogy a búza és a tavaszi árpa múlt évi 5,26 tonnás hektárhozama — ami a termelési terv tfz százalékos túlteljesítéséhez vezetett — nem válik dicsőségére a szövetkezetnek. A helyzetelemzés nyomán ügy vélik, hogy ennél nagyobb hozamokat Is elérhettek volna, ha nem idegenkednek az új, nagyhozamú bűzafajtáktől; ha az agronómia! szolgálat következetesebben őrködött volna a technológiai fegyelem betartásán s megvédte volna a gabona növényzetét a lisztharmat és a gyomok károsításátél. Az elözó évekhez viszonyítva a múlt évben gyenge termést értek el — 31 tonnás hektárhozamot — cukorrépából. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott termelési tervet ebből a terményből sem tudták teljesíteni. Az elemzések arra utalnak, hogy a legnagyobb mulasztás a garamkövesdl részlegen történt, ahol a szakszerűtlen egyelés és növényápolás — lényegében néhány dolgozó felelőtlen magatartása miatt — következtében csupán 23 tonnás hektárhozamot értek el. A gyenge terméshez hozzájárult az Is, hogy a rendelkezésre álló öntözőberendezéseket csak minimálisan használták ki. Ez a mulasztás nemcsak a cukorrépa, hanem a takarmánynövények termesztésében is tapasztalható, amit szemléltetően bizonyít nz Is, hogy a viszonylag nagy kiterjedésű öntözőkapacitással rendelkező gazdaságnak szeptember utolsó harmadában már nem volt zöldtakarmánya, s a napi tejtermelése hétszáz literrel csökkent. A szövetkezet vezetősége arra a következtetésre jutott, hogy a Jövőben mindent el kell követni annak érdekében, hogy az öntözéses gazdálkodás előnye! a termelési eredmények figyelemre méltó növekedésében mutatkozzanak meg. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy — kedvező időjárás esetén — szakszerű öntözéssel szemes kukoricából 10, cukorrépából 42—43, silókukoricából 40, lucernaszénából pedig 12 tonnás hektőrhozam is elérhető. Az ilyen termelési eredmények elérése és állandósítása azonban megkövetelt, a termőföld szerves trágyázásának fokozását. A szőlő- és a gyümölcstermesztést ágazat az ötéves árutermelést tervét 91,3 százalékra teljesítette. A lemaradást nemcsak a fagykárok idézték elő. Ügy mondják, hogy a „vészjelek“ már 1984-ban mutatkoztak, főleg a garamkövesdl részleg szőlészetében, ahol a tápanyagutánpótlás elhanyagolása és még további okok miatt már az említett évben nagyon gyenge termelési eredmények születtek. A helenbat részlegen pedig — főleg a szakszerűtlen kezelés miatt — az almáskert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A szakképzett új ágazatvezető azonban már a múlt év folyamán Igyekezett létrehozni a nagy hozamok feltételeit. Persze, egyéb tak, s a tejnek csupán 44 százalékát értékesítették első osztályban. Itt valóban baj lehet a munkaerkölcs körüli Pedig egy évvel ezelőtt a bajtal tehenészek ötezer literre! több tej termelését vállalták a tervezettnél!? A minőségi követelményekhez való Igazodással azonban úgy tűnik, hogy nemcsak a bajtai állattenyésztést részlegen van baj. Erre egyértelműen utalt a zárszámadó közgyűlésen elhangzott beszámoló is. Tarthatatlannak minősítette azt az állapotot, hogy az értékesített tejnek csupán 67 százaléka volt első osztályú, tizenöt százaléka harmadosztályú. A helyzet lényeges javítása céljából szükségessé válik az ellenőrző munka tökéletesítése és az anyagi érdekeltség elvének következetesebb érvényesítése egy kissé radikálisnak tűnő, de hasznosnak ítélhető intézkedések által. Ennek az Intézkedésnek a lényege, hogy jövőben a harmadosztályú tejért a a koraiborgonya-termesztésnek Felkészülés a holnapra Intézkedések Is utalnak arra, hogy a jövedelemképzésben a szőlészetet és a gyümölcstermelést hatékony tényezőnek tekintik. A speciális növénytermesztésben a 7. ö’éves tervidőszak folyamán rangos helyet foglal; el a vöröshagyma. A termelési eredmény 25,30 tonna körüli hektárhozam volt. Terven felül 1045 tonna vöröshagymát termeltek és értékesítettek. A hagyma termelése nemcsak gazdaságosnak bizonyult, hanem ez segítette elő a szövetkezet öt évre előirányzott termelési és áruforgalmazás! tervének teljesítésé! is. Most napirendre tűzték a hagvroa'ermesztés mielőbbi teljes gépesítését. A növénytermesztési munkák oroszlánrészét természetesen a gépesltők végzik. Magatartásukat, munkájukat я teljesítményük folyamatos növekedése és a költségek csökkenése jellemzi. A gépesítő brigádok általában Jő példát mutatnak a kötelezettségek vállalásában és azok teljesítésében Is. Például a Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója nevet viselő ezüstérmes tíztagú szocialista brigád tagjai vállalták, hogy a múlt év folyamán több mint húszezer korona értékű üzemanyagot és pótalkatrészt takarítanak meg. Vállalásukat több mint 50 százalékkal túlteljesítették. Hasonlóan teljesítette vállalását az Efsz-ek X. országos kongresszusa nevet viselő szocialista brigád is, melynek tagjai húszezer koronát megközelítő anyaemegtakarftásra vállaltak kötelezettséget. Az említett jő pé’dák ellenére azonban vannak gondot okozó jelenségek is a gépesítéssel összefüggésben. Például vita tárgyát képezte, hogyan lehetséges az, hogy a gépesítők a múlt évben a tervezettnél nyolcezer átlaghektárral kevesebbet műveltek meg, üzemanyagból pedig a feltételezett 30 ezerrel szemben csupán háromezer litert takarítottak meg. De gondot okoz az a kérdés is, hogy miért nem vezetett a gépesítés színvonalának emelése az élőmunka részarányának csökkenéséhez, s hogy miért van rászorulva a szövetkezet arra, hogy az Istállőtrágyát az agrokémiai vállalattal hordássá ki és téríttesse széjjel?! A kérdés vitatása ahhoz az egyértelmű megállapításhoz vezetett, hogy a növénytermesztés gépesítésének jelenlegi» színvonala megfelel a követelményeknek, lehetővé teszi az élőmunka részarányának fokozatos csökkentését és azt is, hogy a szántóföldi munkákat külső segítség nélkül, időben elvégezzék. Az állattenyésztés 7. ötéves tervidőszakra előirányzott termelési és áruforgalmazás! tervét teljesítette és némileg túl is szárnyalta. Például a vágóállat értékesítési tervét 0,4. a tefeladás tervét pedig 1,4 százalékkal túlteljesítették. Biztató jelenség, hogy a tervfeladatok teljesítését nem az extenzlv médszerekkel, hanem a termelés intenzitásának növelésével érték el. Járási méretben a csúcsteljesítményekhez sorolhatók a szövetkezet állatgondozóinak termelési eredményei. A hízómarháknál napi 826 gramm, a sertéseknél pedig 540 gramm súlygyarapodást értek el a múlt év folyamán, míg az év! átlagos telhozam meghaladta a 3 ezer 660 litert. Bosszantó és megoldásra váró problémák persze azért Itt Is akadtak. I.ényeges külömbséeek vannak a terrpelőcsoportok eredményei között. Például mfg a garamkövesdl részleg tehéngondozói — fejői 3 ezer 750 literes átlagot értek el addig a bajtal részleg gondozől-fefő! csak 3 ezer 400 litert. Bajtán az előző évihez viszonyítva hatezer literrel kevesebb tejet termeltek, takarmányt pe^ dig 24 százalékai többet fogyasztotdolgoző nem kap munkabért, s az Ilyen minőségű tejet meg kell vásárolnia. A másodosztályú te] esetében a dolgozó csak alapbérre tarthat Igényt, vagyis nyereségrészesedést nem kaphat. A minőségi követelményekhez való igazodás nem nagyon sikerült a szarvasmarha-hizlaldában sem. A múlt évben sok volt a kényszervágás. így a tervezett értékesítési árszint kilónként 82 fillérrel csökkent, s ez a szövetkezetnek 127 ezer korona kárt eredményezett. Kedvezőtlen jelenségek a sertéstenyésztés szakaszán is voltak. Például a garamkövesdl részlegen 342 malaccal kevesebb született, mint 1984-ben, az elhullást veszteség azonban ötven malaccal több. Pedig a gondozók egy évvel ezelőtt kötelezettségként vállalták, hogy nyolcvannal növelik terven felül az elválasztott malacok számát. Még szerencse, hogy vannak felelősségteljesebb magatartást tanúsító gondozók Is, akik hiánytalanul teljesítették vállalásukat. A dicséret főleg a bajtál részleg anyakoca-gondozóit, tarnpert Katalint és Hegedűs Máriát illeti, akik a múlt évben kétszáznegyven malaccal neveltek többet, mint 1984- ben. Az egy évvel ezelőtt tartott zárszámadó közgyűlésen huszonegy munkacsoport hozta nyilvánosságra a termelés növelésére, a munkahelyi- és a természeti környezet javítására Irányuló kötelezettségvállalását. A kötelezettségek összértéke meghaladta az 1 millió 870 ezer koronát. A szövetkezeti tasok döntő többsége vállalásának teljesítését erkölcsi kötelességének tartotta, s így a kötelezettségek 98 százalékát teljesítették, fii tagság Jó munkáját, becsületes helytállását Igazolja egyébként az is, hogy a helyzet további javítása céljából nyíltan feltárt fogyatékosságok ellenére — a műit évben elért eredményeivel is szilárdította az évek folyamán kivívott jó hírnevét. A szövetkezet Idei termelési és áruforgalmazás! terve — a már elért eléggé magas színvonalhoz viszonyítva — nem számol a feladatok látványos növelésével. Ellenben számol az eddig csak részben kihasznált termelésfejlesztési lehetőségek optimális kihasználásával, a termelés fejlődését fékező fogyatékosságok kiküszöbölésével, s az említett intézkedések nyomán a termelési és áruforgalmazási tervfeladatok reális növelésével. Véleményem szerint az Igényes tervfeladatok teljesítéséhez szükséges felételek a szövetkezetben adottak. A feltételek további javításában jelentős szerepet töltenek be azok az Intézkedések, amelyek az 1990-ig terjedő lntenzlfikációs program fokozatos és tervszerű teljesítésében nyilvánulnak meg. Ez a program előirányozza az anyagi-műszaki bázis fokozatos és reális fejlesztését; a termelési rendszerek meghonosítását; a dolgozók szakmai felkészültségének fokozását a korszerű technológiák sikeres alkalmazására való felkészülés céljából; valamint a bedüzeml önelszámolási rendszer tökéletesítését. Persze, az Igényes tervfeladatok teljesítésére, esetleges túlteljesítésére irányulnak azok a kötelezettségvállalások Is, amelyek a kilenc szocialista brigád kezdeményezése nyomán a tagság döntő többségére kiterjedő mozgalommá formálódtak. Ezekkel a kötelezettségvállalásokkal, melyek a munka és a termékek minőségének Javítására Irányulnak, köszönti a Virágzás Efsz tagsága a CSKP XVII. kongresszusát. Az ésszerű táplálkozás szempontjából a burgonya egyik legfontosabb élelmiszerünk. Tápértékét növeli a jelentős C-, Bi- és B2-vitamintartalma. A- és К-vitamint Is tartalmaz. Kora tavasszal, amikor szegényes a választék zöldségből és gyümölcsből, a C-vitamin egyik legiontosabb forrásának a burgonyát tekintjük. A múlt évi eredmények értékelése során többször is elhangzott hogy burgonyából nem teljesítettük termelési tervünket. A lakosság zavarmentes ellátása érdekében Magyarországról 40 ezer tonna burgonyát hoztunk be. Egy olyan országból, ahol sem a termesztési feltételek, sem a termesztés hagyományai nem voltak olyan szinten, mint hazánkban. Ebből arra lehet következtetni, hogy az utóbbi években nem fordítottunk kellő figyelmet a burgonya termelésére. Pedig közismert a burgonya nagy termőképessége. Alig akad olyan növénykultúra, amely a nyári hónapokban annyi asszimilációs anyagot képezne, mint éppen a burgonya. Egy jól beállt növényzet júniusban egy hét alatt 15 tonnás hozamnövekedést is elérhet. Már ezért is érdemes volna több figyelmet szentelni a burgonya termesztésének. Önmagában véve az a tény, hogy Magyarországon megkezdték a burgonya merisztémák szaporítását, is igazolja, hogy fantáziát látnak e növény termesztésében. Fokozott erőfeszítést fordítanak a vírusmentes szaporítóanyag előállítására, amely a sikeres burgonyatermesztés alfája és ómegája. A burgonya termesztését is termelési rendszer keretében végzik. Hazánkban a burgonyatermelés fellendítése érdekében a Senicai járás mezőgazdasági üzemeibe bevezetik a Magyarországról behozott Solanum burgonyatermelési rendszert. Ebben a termelési rendszerben többnyire a holland Desire korai burgonyafajtát termesztik. Az ÜKSUP Nagymegyeri (Calovo) Fajtakísérlet! Állomásán 1981 óta végzünk klsparcellós fajtakísérletet korai burgonyával, öntözött körülmények között. Az utóbbi két évben az alábbi korai burgonyafajtákat vontuk be kísérleteinkbe: a holland nemesitésfi Resy, Astara és Ausónia N fajtát, az NSZK-beli Gloria N fajtát, a hazai fajták közül pedig a Vefká I.omnicán nemesített Eta fajtát, a Kežkovon nemesített Kera fajtát, valamint a KE-33 N, a KE 41, és a KE-49 N fajtajelölteket. (A fajta elnevezése melletti N betű a burgonya fonálféreggel szembeni ellenálló képességet jelenti.) A kisparcellás kísérleteinkben közvetlenül a nemesítőktől kapjuk a vírusmentes ültetőanyagot, amelyet 6— 8 hét alatt előcsíráztatunk. A burgonya ültetését — amennyiben ez az időjárás engedi — rendszerint március utolsó hetében végezzük. A termesztéshez a hagyományos agrotechnikát alkalmazzuk, ültetés előtt a talajba 120 kg nitrogént, 160 kg főszfort és 210 kg káliumot — hatóanyagban számítva — juttatunk ki. Természetesen még az ősz folyamán hektáronként 40—50 tonna istállőtrágyát dolgozunk be a talajba. A vetés után a növényápolás kétszeri utóültetésből, öntözésből és a burgonyabogár elleni védekezésből áll. Az esetleges fagykárok kiküszöbölése érdekében a csírázást követően utóültetést végzünk. Hetente mérjük a talaj nedvességtartalmát ,s amikor az a vfzkapacitás 60 százaléka alá csökken, akkor öntözünk. A tenyészidő igen rövid. Június első hetében már próbaszedést végezhetünk. Ha az éprilisl és a májusi átlaghőmérséklet meghaladja a normál értéket, akkor a nagyobb hozamé és korai burgonyafajták hozama június elején eléri a 20 tonnát hektáronként. Alacsonyabb hőmérséklet esetén viszont csupán a 10 tonnát. Három hét után következik a második próbaszedés. A negyediket június végén végezzük. Ekkor már nem ritkaság a 40—50 tonnás hektárhozam. A próbaszedések értelme elsősorban abban rejlik, hogy ennek segítségével megállapíthatjuk az egyes fajták fejlődési dinamikáját. A fejlődés dinamikája alapján meghatározható az egyes fajták optimális betakarítási időpontja. Az egyes fajták fejlődési üteme különbözik. Vannak fajták, amelyek kezdetben lassan, majd felgyorsult ütemben fejlődnek. Ilyen például a Resy fajta, amely a legnagyobb tömegnövekedést — hektáronként 18 tonnát — a harmadik és a negyedik próbaszedés közötti időszakban éri el (lásd a grafikont). Ä KORAIBURGONYA-FAJTÄK NÖVEKEDÉSI DINAMIKÁJA, 1985-BEN. A 3 CM ÁTMÉRŐNÉL NAGYOBB GUMÖK HOZAMA T/HA -IY«.proba3zed£» -III.próbaetedéi-II. probószedés -I, próbaszedés á-* .5 •o cr о 4 U) i. ä á ro 1-W W i Ы *Щ V» t ä «Л Jt vi vi * Az utóbbi időben a kertészetben eredményesen alkalmazzák a perforált féliát. Külföldi adatok szerint a burgonyatermesztésben is sikerrel kipróbálták. Tavaly mi is beállítottunk egy kísérletet a Kera burgonyafajta fóliás termesztésére. A perforált fóliát a burgonya kiültetése után terftettük rá a talajra. A múlt évi eredmények biztatóak.. Mfg a fóliás termesztésben 12,1 tonnát, addig fólia nélkül 6,5 tonnát értünk el hektáronként. Az idén tíztajta termesztésében próbáljuk ki a perforált fóliát. Mivel a fólia alkalmazása jelentős költséggel jár, szükséges megállapítani, hogy melyik fajta esetében kifizetődő az alkalmazása. Közismert tény, hogy a burgonya tárolási vesztesége jelentős, továbbá hogy az előcsfráztatás lehetőségei korlátozottak. Megfigyeltük viszont, hogy a földben hagyott gumók — mint betakarítási veszteség — teljeséi’tékű termést hnznak, amennyiben a tavaszi talajművelés során nem károsodnak. Még az olyan kemény telet is, mint az 1985-ös volt, átvészelték és termést hoztak. Jelenlegi kísérleteinkkel ezt a felismerést szeretnénk igazolni. Tavaly az Ostra fajtával állítottnnk be egy ilyen kísérletet, s várjuk a tavaszi kelést. Persze, az efajta átteleltetést csak félmegoldásnak tekintjük, a problémák megoldásában azonban bizonyos esetekben ez is segíthet. BELUCZ JÄNOS agrármérnöl a tudományok kandidátusa PÄTHÖ KAROLY Kísérleti parcella a perforált fólia alatti termesztéssel (A szerző felvétele)
