Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-22 / 12. szám

mozgalom fejlesztésével, a haladó tapasztalatod törlesztésével. az ésszerűsítő tényezők nagyobb fokú hasznosításával. a tagság szakmai továbbképzésével, valamint a tudományos-műszaki haladás vívmányainak széles körű terjesztésével hozzájárul a mezőgazdasági termelés belterjesítésének és hatékonyságának fokozásához;

Cl a földműves-szövetkezeti mozgalomban, valamint az SZFSZ- ben tanúsított példás kezdeményezésért, illetve tevékenységért szövetségi kitüntetést adományoz, s véleményezi az állami kitüntetésekre előterjesztett javaslatokat;

d) az állami szervekkel közösen részt vesz a szövetkezeti földművesekkel kapcsolatos szociálpolitikai elképzelések megvalósításában, a falu kulturális életének fejlesztésében, segít mindenekelőtt a szövetkezetek anyagi eszközeinek céltudatos hasznosításával a szövetkezeti földművesek szociális problémáinak megoldásában, a szebb, egészségesebb természeti és munkahelyi környezet kialakításában;

e) elmélyíti és továbbfejleszti a munkabiztonsági, illetve egészségvédelmi gondoskodást az efsz-ekben, ezen a téren a társadalmi ellenőrzést gyakorolja, módszertanilag irányítja az efsz-ek úgynevezett békéltető bizottságait, ellenőrzi az efsz-ek üzemi étkezdéit, s az egyéb jogi előírásokból eredő feladatok teljesítését;

f) részt vesz a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében, biztosítja a szövetkezeti tagok széles körű részvételét az irányításban, a földműves-szövetkezeti mozgalomban a termelés magas fokú szakosításának és összpontosításának körülményei között, főleg a taggyűlések, a küldöttek testületé, a vezetőség, a bizottságok és a termelési értekezletek által, céltudatosan erősíti a tagság közötti jó elvtársi kapcsolatokat;

g) a földműves-szövetkezeti logokkal kapcsolatosan részt vesz a jogszabályok alkotásában, biztosítja a szövetkezeti földművesek jogvédelmét, a munkaviszonnyal kapcsolatos jogrendl előírások betartása felett társadalmi ellenőrzést gyakorol, s az efsz-ek vezető szerveinek irányításával a szövetkezeti földműveseket a szocialista tulajdon védelmére neveli;

h) szervezi a szövetkezeti földművesek és azok családtagjainak hazai és külföldi üdültetését, illetve biztosítja a szövetkezeti tagok gyógyfürdői kezelését;

4 segíti a szövetkezeti földművesek aktív részvételének további kibontakoztatását szocialista államunk irányításában és továbbfejlesztésében;

1) elmélyíti és továbbfejleszti a Szovjetunió és a többi baráti szocialista ország, valamint a többi állam hasonló szervezeteivel, földműves-szövetkezeteivel és szövetkezeti földműveseivel való együttműködést.

2. Tevékenységét a mezőgazdaság állami irányító szerveivel,

a nemzeti bizottságokkal, a Nemzeti Front más szerveivel és

szervezeteivel való szoros együttműködés keretében fejti kL

П. A TAGSAG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A tagsági viszony kezdeté és megszűnésé

3. Az SZFSZ-nek"csak azok a szövetkezeti földművesek lehetnek tagjai, akik egyúttal tagjai az efsz-nek is.

4. A szövetkezeti földműves attól a naptól kezdődően válik a szövetség tagjává, amikor az efsz taggyűlése határozatiján dönt az SZFSZ-be való belépésről, s ezt igazolja az efsztagságről, valamint a szövetséghez való tagsági viszonyről — fiz egységes földműves-szövetkezet által — kiadott bizonylat.

5. A szövetkezeti földműveseknek a szövetségben való tagsági viszonya megszűnik, ha megszűnik az efsz-ben a tagsági Viszony. Az SZFSZ tagjai maradhatnak:

a] azok akiknek tagsági viszonya valamilyen közéleti tisztség betöltése, vagy más társadalmi szervezetekben való tevékenység miatt lett felbontva;

b] azok a nyugdíjas efsz-tagok, akik elfogadható érvekkel megindokolják tagsági kérelmüket.

A tagok (ogat és kötelességei

6. A tagnak foga van:

al részt venni a szövetség működésének irányításában, az SZFSZ szerveinek megválasztásában;

Ы a szövetség működésének elmélyítését, javítását szolgáló észrevételeit, javaslatait a szövetség szervei elé terjeszteni;

e) megjegyzéseit, kifogásait és panaszait a szövetség szervei elé terieszteni;

dl élni azon előnyökkel és kedvezményekkel, amelyeket az efsz és az SZFSZ a kulturális és szociális alap anyagi eszközeiből nyújt tagjainak, főleg az üdültetés és a gyógykezelés szakaszán;

■) részt venni az SZFSZ szerveinek lárási és felsőbb fokú szerveinek olyan tanácskozásain, amelyeken az említett szervek a vele kapcsolatos tevékenységet értékelik — az Hyen tanácskozásra a szövetségi szervek kötelesek meghívni az illetékes tagot:

ff segítséget kérni olyan fogok érvényesítéséhez, amelyek főleg a szövetkezeti tagsággal kapcsolatos jogi előírásokból és az efsz-ek alapszabályzatából adódnak.

7. A tagnak kötelessége:

al betartani az SZFSZ alapszabályzatát;

bj megvalósítani a Nemzeti Front politikáját, hozzájárulni a szocialista társadalom, valamint a mezőgazdasági nagyüzemi termelés továbbfejlesztéséhez;

c) támogatni a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztését, növelni a gazdaságosságot és a jövedelmezőséget, és kezdeményezően hozzájárulni az állami tervfeladatok teljesítéséhez;

d) aktívan bekapcsolódni az SZFSZ szervezeti életébe, s a választott tisztségviselőknek teljesíteniük ebből adédő feladataikat;

e) teljesíteni az efsz-ek alapszabályzatából eredő kötelezettségeket.

III. A SZÖVETSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A szervezeti élet és a szervezeti tagoltság

8. A szövetség alapszervezete az egységes földműves-szövetkezet, s ennek keretében a tagság olyan tevékenységet feft ki, amely az SZFSZ alapszabályzatából, illetve a szövetség szerveinek határozataiból adódik.

9. Járási szinten az alapszervezetek a szövetkezeti földművesek járási szervezetét alkotják. A fölöttes szervekkel való megegyezést követően a járási szervezetbe más lárások alapszervezetei is tartozhatnak.

10. A járási szervezetek országos szervezeteket alkotnak, amelyek élén a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Prágában székelő Csehországi Bizottsága, valamint a bratislavai központú Szlovákiai Bizottsága áll.

11. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban önkéntes, egységes és országos társadalmi szervezetként a prágai székhelyű Szövetkezeti Földművesek Szövetsége működik.

12. Az SZFSZ szerveinek felépítése és a tagság tevékenysége a demokratikus centralizmus alapelvei szerint következetesen érvényesíti a kollektív irányítás elveit:

a) az SZFSZ valamennyi szervét az alsóbb szinten választják meg;

bj az SZFSZ szervei rendszeresen beszámolnak tevékenységükről azon szerveknek és szervezeteknek, melyek azokat megválasztották, valamint az SZFSZ felsőbb szerveinek; ej az SZFSZ szerveinek határozatai a lelenlevő tagság többségének döntését követően születnek, s azok a szövetség valamennyi tagjára egyaránt érvényesek; d] az SZFSZ felsőbb szervei határozatainak betartása kötelező az alsőbb szervek és szervezetek tagjai számára.

13. Az SZFSZ szerveiben és szervezeteiben valő tagság feltétele az egységes földműves-szövetkezeti tagság. Kivételt csak a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága adhat. A szövetség szerveit nyilvános szavazással választják. Rendkívüli esetekben az SZFSZ szerveinek — két választás közötti időszakban — jogában áll húsz százalékig új tagokat beiktatni.

IV. KÖZPONTI SZERVEK

Az efsz-ek kongresszusa

14. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének legfelsőbb szerve az efsz-ek országos kongresszusa, amelyet a CSSZSZK kormánya a Nemzeti Front Központi Bizottságával és az SZFSZ Központi Bizottságával közösen rendszerint ötévenként hiv össze. A kongresszus megvitatja a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés és a földműves-szövetkezetek fejlesztésévei kapcsolatos kérdéseket, az SZFSZ-szel kapcsolatban pedig:

a) megtárgyalja az SZFSZ szerveinek tevékenységét, társadalmi vonatkozású fontos feladataikat és további tevékenységük irányzatát, valamint az ellenőrző és revíziós bizottság jelentését; . , „ , „

rj a nemzeti köztársaságok taglétszámaránya elvének figyelembevételével megválasztja a Szövetségi Földművesek Szövetségének Központi Bizottságát, valamint Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságát; ij jóváhagyja az SZFSZ alapszabályzatát, illetve annak esetleges változásait és kiegészítését.

15 Az efsz-ek országos kongresszusának küldöttei külön aegválasztlák az SZFSZ Csehországi és Szlovákiai Bizottságát, nllortŕ« revíziós bizottságait.

Az SZFSZ Központi Bizottsága

16. A központi bizottság a kongresszusok ^^ttj ldőszakan az SZFSZ Irányító szerva A központi bizottság évente íeglább négyszer ülésezik.

17. A központi bizottság:

j az efsz-ek országos kongresszusának, a CSKP szerveinek, a Nemzeti Front és az állami szervek határozataiból kiindulva kidolgozza az SZFSZ programját, megszabja az

r?

5ZFSZ szervei és alapszervezetei, valamint azok szervei, bizottságai, részlegbizottságai és szövetségi csoportjai szervezeti felépítésének alapelveit és tevékenységük tartalmát;

b] országos hatáskörrel képviseli a szövetkezeti földműveseket a párt-, az állami és a társadalmi szerveknél és szervezeteknél, amikor azok a szövetkezeti földműveseket érintő kérdésekről döntenek;

el választások ideién a CSSZSZK képviselő-testületébe, a Nemzeti Front szerveibe és további országos hatáskörű szervezetekbe javasolja tagjait;

szervezi és fejleszti az internacionalista kapcsolatokat és a nemzetközi együttműködést, elsősorban a szocialista és baráti országok földműves-szövetkezeteinek és szövetkezeti földműveseinek érdekvédelmi szervezeteivel; e) a szövetkezeti földművesek társadalmi, szociális és gazdasági helyzetével kapcsolatos jogi és közgazdasági normák javaslatához álláspontját és véleményét terjeszti elő; fj a tagjai sorából elnökséget, titkárságot, elnököt, két alelnoköt és titkárt választ. Abban az esetben, ha az elnök a CSSZK-t képviseli, akkor a titkárt az SZSZK-ból választja vagy fordítva. Alelnökként a két köztársasági szervezet bizottságának elnökét választja meg;

g) szakbizottságokat létesít, jóváhagyja azok összetételét és működésük alapelveit;

h) szükség szerint céllétesítményeket hoz létre;

1) jóváhagyja az SZFSZ működésének és pénzügyi gazdálkodásának alapelveit, a szövetségi költségvetést és az elmúlt év gazdaságéról szóló ielentést;

U ellenőrzi a salát szervei, valamint az SZFSZ alsőbb fokú szervei és alárendelt szervezetei feladatainak teliesítését;

k] tevékenységének végrehajtásához apparátust létesít;

l] biztosítja a kiadói munkát és az SZFSZ sajtótermékeinek

kiadásét; '

m] az SZFSZ alapszabályzatához megfelelő magyarázatot fűz.

Elnökség

18. Az elnökség á központi bizottság szerve, amely a központi bizottság plenáris ülései közötti időszakban irányítja az SZFSZ tevékenységét.

Titkáráig

19. A titkárság a mindennapi szervezési és végrehajtó jellegű feladatokat végzi. Tevékenységéért az elnökségnek tartozik felelősséggel.

Аж SZFSZ Központi Ellenőrző ét Revízió* Bizottsága

20. A központi ellenőrző és revíziós bizottság elnököt és alelnököt választ, évente legalább négyszer ülésezik, s főleg az alábbi feladatokat végzi:

a) felügyel az alapszabályzat érvényesítéséért és betartásáért; bj ellenőrzi az SZFSZ szervei határozatainak teliesítését; ej ellenőrzi az SZFSZ tevékenységét és a jóváhagyott költségvetés szerinti gazdálkodást;

d) az SZFSZ Központi Bizottságának javaslatokat terjeszt elő az észlelt hiányosságok kiküszöbölése érdekében;

e) lőváhagyja az alsóbb fokú szervek ellenőrző és revíziós bizottságai működésének alapelveit és irányítja tevékenységüket;

f) megvitatja és intézi a tagoknak és a szervezeteknek az SZFSZ tevékenységével kapcsolatos javaslatait és panaszait.

V. KÖZTÄRSASÄGI SZERVEK

Az SZFSZ Csehországi ős Szlovákiai Bizottsága

21. Az SZFSZ Csehországi és Szlovákiai Bizottsága az SZFSZ-t képviselik a CSSZK, Illetve az SZSZK párt-, állami, gazdasági és társadalmi szerveinél és szervezeteinél. Évente legalább négyszer üléseznek. Köztársasági kerületi szinten biztosítják az SZFSZ tevékenységét:

a) az efsz-ek országos kongresszusa, valamint az SZFSZ Központi Bizottsága határozatainak teljesítésével és ezek szellemében irányítják és értékelik az SZFSZ lárás! bizottságainak tevékenységét, s népszerűsítik a leglobb tapasztalatokat;

b) azon feladatok teljesítésével, amelyek az illetékes párt- és állami szervek, valamint a Nemzeti Front szerveinek határozataiból erednek:

c) tagjaik közül jelölteket javasolnak a képviselő-testületekbe és a Nemzeti Front szerveibe a választások Ideién;

dl soraikból elnökséget, titkárságot, elnököt, alelnököt és titkárt választanak:

el szakbizottságokat létesítenek, lőváhagvlák azok összetételét és tevékenységük alapelveit;

f] megtárgyalják és lőváhagviák a munkatervet, a költségvetést és a gazdálkodásról szőlő ielentéseket;

gl szükség szerint különböző létesítményeket hoznak létre fpionírtáborokat, üdülőközpontokat stb.l;

Ы jóváhagylak a többi szervezettel való együttműködés alapelveit;

i) ellenőrzik az SZFSZ alsóbb fokú szervet és Intézményei feladatainak teljesítését:

J) tevékenységük végrehaftására apparátust és kerületi felügyelőségeket létesítenek, amelyek társadalmi ellenőrzést végeznek az efsz-ek munkabiztonsági és egészségügyi gondoskodása terén;

k] kiadják az SZFSZ sajtótermékeit.

Elnökség

22. Az elnökség a köztársasági bizottság végrehajtó szerve, amely a plenáris ülések közötti időszakban irányítja az SZFSZ tevékenységét.

Titkárság

23. A titkárság végzi a mindennapi szervező és végrehaltő munkát, tevékenységéért az elnökségnek tartozik felelősséggel.

Ellenőrző éz revíziós bizottság

24. Az ellenőrző és revíziós bizottság elnököt és alelnököt választ tagjai közül. Évente legalább négyszer ülésezik és főleg az alábbi feladatokat teljesíti:

a) figyelemmel kíséri az alapszabályzat érvényesítését és betartását;

b) ellenőrzi az SZFSZ szervei határozatainak teljesítését;

c) ellenőrzi az SZFSZ szerveinek tevékenységét és a iéváhagyott költségvetés szerinti gazdálkodását;

d) az SZFSZ Központi Bizottsága Ellenőrző és Revíziós Bizottságának közvetítésével az efsz-ek országos kongreszszusának számot ad tevékenységéről;

e) a központi bizottság szerveinek, valamint az SZFSZ járási ellenőrző és revíziós bizottságainak javaslatokat terieszt elő az észlelt fogyatékosságok kiküszöbölésére;

ÍJ megtárgyalja a tagoknak és a szervezeteknek az SZFSZ

■ tevékenységével kapcsolatos észrevételeit és panaszait;

g] módszertanilag irányítja a járási ellenőrző és revíziós bizottságok tevékenységét.

VI. jArAsi szervezetek Az efsz-ek Járási konferenciája

25. Járási méretben az SZFSZ legfelsőbb szerve az efsz-ek járási konferenciája, melyet a járási mezőgazdasági igazgatóság és az SZFSZ járási bizottsága hív össze.

26. A járási konferencia a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés feilesztésének kérdéseit oldia meg lárási szinten, míg az SZFSZ-szel kapcsolatban:

a) megvitatja az SZFSZ járási szerveinek tevékenységét és fontos társadalmi jellegű feladatait;

b) jóváhagyja működésének programját;

c) megválasztja az SZFSZ lárási bizottságét, ellenőrző és revíziós bizottságát, és küldötteket • választ az efsz-ek országos kongresszusára.

Járási bizottság

27. A lárási bizottság évente legalább négyszer ülésezik, és főleg az alábbi feladatok teliesítését biztosítia:

a) az efsz-ek lárási konferenciáiénak és az SZFSZ felsőbb szerveinek határozatait, valamint az SZFSZ fő feladatait a járás sajátos körülményeire bontja le; bj a lárási párt- és állami szervek, valamint a Nemzeti Front szerveinek határozatait;

c] iránvítla. segíti és ellenőrzi az efsz-ek társadalmi tévékenysé^čt*

d) a láráson belül képviseli az SZFSZ-t a párt-, állami és társadalmi szervekkel és szervezetekkel valő tárgyalások folyamán:

é] előterjeszti javaslatát a képviselő-testületekbe és a Nemzeti Front szerveibe való választásokkal kapcsolatosan; fi megválasztja az elnökséget, az elnököt, az alelnököt és a titkárt;

gl szakbizottságokat létesít, s iőváhagvla azok összetételét és tevékenységük irányelveit:

Ы jóváhagyta a költségvetést, valamint az elmúlt év gazdálkodásáról szóló ielentést.

11 tevékenysége kibontakoztatása céHéból apparátust hoz létre az SZFSZ Csehországi és Szlovákiai Bizottsága által meghatározott keretek között.

Elnökség

28. Az elnökség a lárási bizottság végrehajtó szar" ooelv Irányítja a szövetségi tevékenységet az SZFSZ 1b egve- Asel

.között.