Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-22 / 12. szám

6 ; SZABAD FÖLDMŰVES, 1986. március 22. Varga Anna r Takács József Kasko Erika (Bogoly János felvételei) Kérdezzük: Milyenek? Vitatko­zunk Is arról, hogy milye­nek... Milyennek Ismerték meg a világot, mit kezdenek az örök­séggel, amit mi nekik hagyunk, és mi­lyen lesz az a bizonyos általuk for­mált világ, amely nyugdíjasokként, egyszer, majd eltartani fog minket? Mondom nekik, hogy mit szeretnék, hogy hármójukról akarok írni egyet­len portrét, mondom nekik, hogy se­gítsenek a válaszaikkal, mert szeret­nék úgy kérdezni, hogy érdemes le­gyen. Tizennyolc évesek mind a hárman, érettségire készülnek. Mindhárman az iskolai SZISZ-szervezet vezetői. Vala­miképpen közéleti emberek hát, olya­nok, akiknek a szavára a társaik később is figyelni nős ízzel kedves a mondat — ugyan­így csinálnák, ha újrakezdhetnék. • Kasko Erika pedagógiai pályára készül. A Nitrai Pedagógiai Kar orosz —földrajz szakára jelentkezett. 1984- től az iskolai SZISZ-alapszervezet el­nöke. — Felejthetetlen számomra — mondja —, amikor elsős koromban a SZISZ-szervezeť tagjává avattak. Az­tán több szakkörnek is a tagja let­tem, például a tánckörnek, melyet Csurko Dezső tanár elvtárs vezet. Ké­sőbb tagja lettem a Bodrogközi Nép­művészeti Csoportnak. Örökké emlé­kezni fogok a sok-sok hazai és kül­földi fellépésre. Feltejthetetlenek vol­tak a sárospataki Alma-mater ün­nepségek, amelyeket az ottani gim­fognak. — Hogyan lesz Valaki közéleti em­ber? Hangadó a társak, és megbecsült felnőttek kö.­­zött? — A pionirmozgalomban kezd­tem ... — Rajtanácstag voltam az alapis­kolában __ — Én is ... Kasko Erika Szinyévől (Svinice), Varga Ammska Királyhelmecről (КгйГ. Chlmec) és Takács József Borsiból (Borsa) került a királyhelmeci gim­náziumba. Nagyjából egyenlően szi­tuált családokból jöttek, egytőnusú a társadalmi háitér mögöttük. — Megkülönbözteti magukat vala­mi a társaiktól? Mások voltak már pionfrkorukban is? — Nem ... Egybecseng a három „nem", mert Illetlenség lenne, ba ők mondanák, hogy az átlagosnál mindhárman jobb képességűek. Vagy talán „csak“ szor­galmasabbak? — Ha nem különbözteti-meg ma­gukat semmi a társaiktól, akkor mi­ért éppen maguk lettek közéleti em­berek? Min múlik ez? Kin múlik? Egymást nézik tanácstalanul, aztán felmerül néhány, még közeli alapis­kolai emlék, egy-egy tanárukról, ne­velőjükről, pionírvezetőjükről, akt e­­zért vagy azért rendkívüli ember volt. Mondják manapság sokan. h&?y a mai fiataloknak nincs példaképük, Ideáljuk. Nem, ez nem igaz. — Sokan vannak a gimiben olva­­nok, akik szintén kitti nő úttörők vol­tak, de a SZISZ-ben már alig hallani róluk. Azokkal mi történt? — Valószínűleg csak az, hogy fél­tek. A gimnázium a legtöbbjüknek egyszerre volt vágyálom és mumus is. Volt, aki csak tanult, és nem maradt Ideje — később már kedve se — másra ... Az első évben mi sem csi­náltunk szinte semmit, de aztán min­dig történt valami körülöttünk. — Miiven rangot lelentett, jelent éppen ebbe a gimnáziumba járni? Ehhez tartozni, ezt kénviselni, ott, ahol idegenek is vannak? — Mi mindig büszkén mondtuk, hogy „bodrogköziek“ vagyunk, pedig nem lehet mondani, hogy ezt külön nevelnék belénk. Ez kialakult... — Építőtáborokban például — a Szovjetunióban. Lengyelországban, de bárhol hazánkban 1s — el sem tud­tuk képzelni, hogy ne legyünk a leg­jobbak között... — Mennyi ebbén az öröm? Ponto­sabban. mennyi örömöt adtak ezek az évek? — Sokat.i. — Mennyi keserűséget? Csalódást, ha valami nem sikerült? — Sokat... — Mégis, merre billen a mérleg? Egyikük sem készített mérleget. Többet dolgoztak, mint a társaik, elő­fordult, hogy hiába dolgoztak sokat, de — tizennyolc évesektől még külö­égizők názlum szervezett. © Varga Annuska a bratíslavai Ko­­menský Egyetem Bölcsészkarára „je­lentkezett. Ojságíró szeretne lenni: — Az alapiskola pionírcsapatában rajtanácstag voltam. Azután jött a SZISZ. Alapszervezeti alelnök lettem. Hogy mikor jó egy SŽISZ-szervezet? Azt hiszem akkor,* ha mindig van program, munka. És nálunk az volt a jó, hogy ha kitaláltunk valamilyen értelmes dolgot, azt megcsinálhattuk. Nagyon sok felejthetetlen élményem volt. Azt hiszem, hogy derekasan ki­vettük a részünket az új gimnázium építéséből. © Takács József fgy nyilatkozik: — Ha egy tanulót a SZISZ-alap­­szervezet vezetőségébe választanak, az nagy megtisztelést jelent számára. A felelősség megemeli az ember ér­tékét önmaga előtt. Igényesebb lesz, és azt hiszem, hogy ez nagyon fon­tos. Én mindig igyekeztem a rám bí­zott munkát maradéktalanul elvégez­ni. Mint vezetőségi tag, nagyon sok rendezvényből kivettem a részem. Mérnöknek készülök. A bratfslavat Szlovák Műszaki Főiskola Elektro­­mérnökl Karán szeretném folytatni tanulmányaimat, Érdekel a mikro­elektronika. © Kasko Erika­— Mindig tisztelettel tekintettem Sikeres Ez idő tájt, a nyolcadik ötéves tervidőszak kezdetén senki sem vi­tathatja annak fontosságát, hogy a dolgozó fiatalok pontosan tájékoztat­va legyenek arról, ami üzemükben történik. Enélkül nem tudnának se­gíteni a termelési feladatok teljesíté­sében. márpedig ez egyik legfonto­sabb küldetésük. A gyakorlat azt mu­tatja, hogy ez a tájékoztatás nem maradt ott el, ahol jó az együttmű­ködés az ifjúsági szervezet és az üzem politikai-gazdasági vezetése kö­zött. A közelmúltban egy rövid be­szélgetés során az Ekecs-Lakszakál­­lasi (Okoö-Sokolce) Egységes Föld­műves-szövetkezetben nyílt alkalmam bepillantani az Ifjúsági szervezet éle­tébe. Többek közt megtudtam, hogy az üzemi Ifjúsági szervezet tagjai az utóbbi években a termelésben elért jó eredményekkel, a kulturális és egyéb rendezvényeikkel már többször felhívták magukra a figyelmet. Ze­­manek Mária, az alápszervezet elnö­ke arról a tevékenységről beszélt, a­­mellyel a tagság hozzájárult szövet­kezetük Jő gazdasági eredményeihez. Ä szövetkezet teljesítette a 7. ötéves tervidőszak feladatait, s ebben az az alapiskolában Nádaly Miklós taní­tómra. Oroszra és testnevelésre taní­tott. Kimondottan jó pedagógus volt. Eltökéltem, hogy én is hozzá hasonló leszek. Ha elsőre nem sikerül a felvé­teli, másodszor Is jelentkezem. Habár erre most nem is Igen gondolok. © Varga Annuska: — Nagyon sok szakma, hivatás megfordult a fejemben. Mindig az Irodalmat szerettem a legjobban. Nagyon sok cikket írtam az újságok­ba. A járást lapnak rendszeres leve­lezője vagyok. Az elhatározásom vég­leges. Az alapiskolában Totkovics ta­nító elvtárs ajánlotta az újságírót szakmát. © Takács József — Stefán János tanárom megsze­rettette velem a videózást és beveze­tett a számítógépek világába. Szere­tem a fizikát és a matematikát. El­határozásom végleges. Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg a most negyedik osztályos tanu­lókkal való beszélgess során Űk hárman kialakult elképzeléseikkel, régen dédelgetett álmokkal várják az érettségit, hogy utána nekivágjanak a felvételi vizsgának. — Nincs közömbös fiatal? Cinikus diák? —• Van, de csak középszerűség bújik meg mögötte. — Most leérettségiznek, felvételiz­nek, ha sikerűi egyetemekre mennek. Elmarad maguk mellől az a közös­ség, amit építgetni maguk is segítet­tek. Hn»van állnak majd helyt „ide­genben“? — Biztosan megszeppenünk majd az elsó hetekben, de ez csak az első feladatig lehet nehéz ... — Aki egyszer megszokta, hogy ne csak önmagáért éljen, az biztosan talál helyet, teret magának. Én sze­retnék ott ts aktívan dolgozni... — Sok mindent magunkkal viszünk innen. Otravalőnk van elég. Én is dolgozni akarok SZISZ-esként tovább, és igazából az lenne jő, ha ez az ér­zés sohasem múlna el, felnőttként sem ... Kérdezzük: Milyenek? Sokat vitat­koztunk, beszélünk róluk. Milyen az élet körülöttük? Nem mind ilyenek, mint ők hárman, de Ilyenek ts. Szép bennük az élet, és ha ez így van, ak­kor mindig szép marad körülöttünk is. ÍLLÉS BERTALAN évet zártak a eredményben benne van a fiatalok munkája is, hiszen többségük korsze­rű gépeken dolgozik, vagy éppen ja­vítja azokat. A teljesség kedvéért Ze­­manek Mária elnöknő elmondta azt is, hogy a hatvanöt tagú ifjúsági szervezetben sokan vannak olyanok Is, akik vállalják a túlórázást, a nyúj­tott műszakot, hogy feladataikat tel­jesíthessék. Ehhez persze az kell, hogy a fiatalok ismerjék a fő felada­tokat, tudják, mit miért vállalnak. E tekintetben, úgy érzem, hogy ebben a szövetkezetben nincs különösebb baj, jó az alapszervezet és a veze­tőség közötti együttműködés. Az üzemi ifjúsági alapszervezet el­nöknője az együttműködésről szólva főleg a szervezés fontosságát emelte ki. Mint mondotta, Jó eredményt le­het elérni a munkában, ha van, aki azt hozzáértéssel irányítja, s ugyanez vonatkozik a szervezeti életre is. Sikeres évet zártak a szövetkezet fiataljai a szervezeti életben is. A ta­valyi évre kitűzött célokat elérték. Nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a tömegszervezetek által szervezett akciókba. Különösen jó az együttmű­ködés a falusi ifjúsági szervezettel, közösen szerveznek különböző poli-KALO DHRlK: Ш ла и Ш A futballcsapat vezetőségi gyű­lése lassan a végéhez közeledett. Utolsó napirendi pontként már csa kegy kollektív szurkolói levél megvitatása volt hátra. — Azt kérdik — mondta a csa­patkapitány —, hogy a legutóbbi kilenc mérkőzésünkön miéri nem tudtunk galt rúgni. Meg azt ts szeretnék tudni — böngészte to­vább a levelet —, hogy miért kap­tunk ki zsinórban tizennégyszer egypiás után. — Talán válaszoljuk azt, hogy megvonjuk az edző prémiumát... — Ne válaszoljunk semmit! Hal­latlan, milyen tapintatlanokI... — Írjuk meg nekik, hogy men­jenek a... — javasolta egy sokat­mondó gesztus kíséretében a jobb­­hátvéd, másfél tucat sárga lap büszke birtokosa. — Ezt azért mégse lehet — csl­­títqatta a kedélyeket a csapcdka­­pitány. — Szükségünk lehet még rájuk. Gondolod, hogy az 5 köz­benjárásuk nélkül kaptál volna egy héten belül négyszobás la­kást? Vagy a feleséged olyan ál­lást? Arról nem is beszélve, hogy nélkülük hol lenne a diplo­mád ...? Mindenki elhallgatott. k — Gyerünk haza — Javasolta a * csapat esze, a. balösszekötő, ami­kor már jó ideje tanácstalanul néztek maguk elé. — Es mt legyen ezzel a levél­lel? — vetette ellen bátortalanul a csapatkapitány. Ismét csend támadt:, a csapat és a vezetőség tágját a váltakat vonogatták. 4 — Nekem, kérem, lenne egy ötletem — szólalt meg váratlanul egy félénk hang az utolsó sorban. Valamennyien odanéztek: Fügefi volt. aki a védnök üzem képvise­letében vett részt a csapat gyűlé­sein. Ritkán szokott szót kérni, így hát most kettőzött kíváncsi­sággal figyelt rá mindenki. — Csak bátran, Fügefi elvtárs — biztatta reménykedve a csapat­­kapitány. — Ez demokratikus fó­rum, minden ötlet előtt szabad az út. — Csak azt akarom mondani — kezdte bátortalanul Fügefi —, hogy esetleg én elvállalhatnám ennek a levélnek a megválaszolását. Az üzemünkben én vezetem a rekla­mációs osztály levelezését, úgy­hogy van egy kis gyakorlatom az ilyesmiben. Csak pár perc türel­met kérek. — Papírt vett elő, és írni kezdett. Olykor megvakar*a a feiét, áthúzott еду-két szót, fölé­jük írt egy másikat. Az egész csa­pat feszülten várta az eredménut. Végül Fügefi befejezte és felállt: — Ha megengedik, felolvasnám. — Megköszörülte a torkát, és el­kezdte: „Tisztelt Szurkolóink! Bíráló soraikat gondos és alá­­pos tanulmányozás tárgyává tet­tük. Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjük észrevételei­ket, amelyek remélhetőleg topább javítják majd munkánk színvona­lát, értékes segítséget nyújtva a még fennálló hiányosságok gyors és hatékony eltávolításához. Bírá­ló szavaik kézhezvételét követően nyomban vizsgálatot indítottunk, amely kimutata, hogy jogosságuk­hoz nem fér kétség: a csapat va­lóban tizennégyszer kapott ki egy­más után, s az is megfelel a va­lóságnak, hogy a legutóbbi kilenc mérkőzésen egyetlen gólt sem si­került rúgnunk. Amellett azonban, hogy indokoltnak tartjuk önkriti­kát gyakorolni, engedjék meg, hogy a dolgot a másik oldaláról is megvilágítsuk. A szóban forgó tizennégy mérkőzés során össze* sen harmincegy -támadást vezet­tünk, huszonhétszer szereltük az ellenfél csatárait és negyvenkét­­szer lőttünk kapura; egy mérkő­zésre átszámítva ez a tavalyi év azonos időszakához képest 18,2 százalékos előrelépést jelent. E- gyet kell ~ hogy értsenek velünk abban, hogy ez kétségtelenül po­zitív eredmény. Szeretnénk továb­bá felhívni a figyelmüket arra a tényre, hogy játékosaink az edzé­sek során egy főre átszámítva 3,S kilométert futottak, 63,7 fekvő­támaszt csináltak, Illetve 2,2 ton­na súlyt emeltek fel. A szervező­­munka területén is szép eredmé­nyeket tudunk felmutatni: huszon­egy tagsági es nyolc vezetőségi gyűlést tartottunk, tizenkét játé­kosunk dolgozik aktívan más tö­megszervezetben, további heten önkéntes véradók. Csapatunk to­vábbá a tavalyt idényben a máso­dik helyen végzett a »Tiszta, kul­turált öltözőért<r elnevezésű szo­cialista versedben. Visszatérve az Önök által'jelvetett probémakör­­re: készséggel elismerjük, hogy munkánkban olykor fogyatékossá­gok is fellelhetők. A bíráló szem­léletmód mellett sem szabad azon­ban figyelmen kívül hagyni az ob­jektív nehézségeket, amelyek több ízben teljesen váratlanul merültek fel. A hirtelenül jött nyárt meleg­front például bennünket ts felké­születlenül ért, és jelentősen hát­ráltatta az őszt alapozást. Az idény folyamán két mérkőzésün­ket sáros talajon, hármat pedig váratlanul jó minőségű gyepsző­nyegen voltunk kénytelenek ját­szani. Ami a legutóbbi, hazai pá­lyán elszenvedett, 0:8-as vereséget illeti, az okok között rá kell mu­tatnunk, hogy az első félidőben állandó délkeleti, a második­ban viszont, teljésen váratlanul, tartós északnyugati széllel kellett megküzdenünk. , Reméljük, hogy soraink megér­tésre találnak Önöknél, és elmé­lyítik a kölcsönös bizalmat, vala­mint a közöttünk levő hagyomá­nyosan 16 viszonyt. A további együttműködés reményében mara­dunk üdvözlettel.“ ’A jelenlevők egyöntetűen meg­tapsolták Fügefit. A levél még az­nap délután elment. [Vass Gyula fordítása)’ fiatalok tikaí-kulturális előadásokat, verse­nyeket és vetélkedőket. Aktív részt vállalnak a polgári ügyek testületé­nek munkájából: polgári szertartáso­kon — esküvők, névadók. Jubilánsok köszöntése — adják át a szövetke­zet ajándékát. Ezenkívül a fiatalok nagy jelentőséget tulajdonítanak az agttáciős-propagáciős tevékenység­nek, és többen közülük képviselőként is tevékenykednek. Zemanek Mária arra is rámutatott, hogy van még néhány olyan terület a tömegszervezetekkel való együtt­működésben, ahol a munkán javítani lehetne. A kulturális tevékenység te­rületén jobb eredményeket is elér­nének, ha még szorosabbra fűznék kapcsolatukat a falusi ifjúsági és a többi társadalmi szervezetekkel. Te­hát élénkebb lehetne a munkaidő utáni tevékenység, de ez már rajtuk, a fiatalokon is múlik. Elégedettek lehetnek a különböző szoclallstamunka-versenyekben elért eredményekkel is. Szocialista felaján­lásaik főleg az önköltségek csökken­tését és az üzemanyagokkal valő Jobb gazdálkodást célozták .Ezen a téren kiemelkedő eredményt ért el a László Sándor vezette. Béke nevet viselő szocialista brigád. Ä' kilenc* tagú géplakatos kollektíva tagjai me­zőgazdasági gépeket javítanak, de olyanok is akadnak közöttük, akik idénymunkákat is végeznek. Ebben a munkaközösségben kitűnő légkör uralkodik, szoros a kapcsolat a ta­gok között. Természetesen nemcsak á gépészek, gépjavítók kapcsolódtak be a szocialistamunka-versenybe, hanem az állattenyésztés és a növényter­mesztés dolgozóinak fiataljai is e­­gyütt dolgoznak a többiekkel. Az elnöknő végül felsorolta až alapszervezet új szocialista kötele­zettségvállalásait, amelyeket elsősor­ban a XVII. pártkongresszus tisztele­tére tettek. A kongresszusi aktivitás több síkon folyik. Az eszmei-politikai nevelőmunka terén például különbö* ző előadásokat kívánnak megvalósí* tani. Ezek egyike lesz 'a pártunk megalakulásának 65. évfordulója tisz­teletére rendezendő előadássorozat valamint az a politikai Iskolázás,’ mely arra irányul, hogy minél több fiatalt készítsenek fel párttagjelölt* nek. Emellett nem feledkeznek meg a közérdekű munkákról sem. Munka­helyük környékét szépítve kétszáz órát dolgoznak le, mintegy négyszer korona értékben. Az összeget a szo­lidaritási alapba küldik. ь-nt-«

Next

/
Thumbnails
Contents