Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 2. szám

1986. január 10.

SZABAD FÖLDMŰVES

3

1986 - nemzetközi békeév

Sürgető korparancs

%z Egyesült Nemzetek szervezete az 1980-os évet a béke évének nyilvánította. Az emberiség legfőbb óhaja, létérdeke a béke. A tartós béke megteremtésének kérdése köré csoportosul a fegyverkezési hajsza megfékezésének, a leszerelésnek,

'Ä htroslmai atomtámadás 40. évfordulóján a Szovjetunió egyoldalú atommoratóriumot fogadott el az 1985. év végéig, azzal a feltétellel, hogy hajlandó távlatilag is minden atomkísérletet megszüntetni, ha az Egyesült Államok Is csatlakozik a moratóriumhoz. Három nappal a szovjet atommoratórium lejárta előtt, december 28-án az Egyesült Államok a Nevadai-sivatagban újabb föld alatti atomrobbantást hajtott végre. Az USA kormánya ezt a lépést akkor tette, amikor a Szovjetunió már öt hónapja nem hajtott végre semmilyen nukleáris robbantást. A hivatalos amerikai források szerint az 1985-ös évben ez volt a tizenhatodik, a Szovjetunió egyoldalúan meghirdetett moratóriuma óta pedig a hetedik ilyen kísérlet. A nukleáris kísérletek folytatásával az Egyesült Államok mindinkább szembehelyezkedik az országok túlnyomó többségének világosan kinyilvánított akaratával, a világközvélemény legszélesebb rétegeinek követeléseivel, s figyelmen kívül hagyja az USA számos befolyásos politikai és közéleti személyiségének, s az amerikai Kongresszus tagjainak figyelmeztetését is. A TASZSZ hírügynökséget december 30-án felhatalmazták annak közlésére, hogy a szovjet vezetés nézete szerint a folytatódó amerikai atomfegyver-kísérletek ellentétesek a biztonsággal kapcsolatos fő kérdésének megoldásához fűződő érdekekkel — ezek alkojták a Szovjetunió és az USA kapcsolatainak a lényegét —, ellentétesek e kapcsolatok 'és az egész nemzetközi helyzet javításával. Nem tanúsítják azt az igyekezetét, hogy kedvező feltételeket kívánnak teremteni olyan konkrét intézkedések kidolgozásához, amelyek a lázas űrfegyverkezés elhárítására, a Földön a lázas fegyverkezés megállítására irányulnának, vagyis a genfi tárgyalások meggyorsítására; ez utóbbiban az amerikai féllel a legfelsőbb szintű találkozón született a megegyezés. A nukleáris kísérleteket le kell állítani. Ez a józan ész követelménye. ezt kívánják világszerte az emberek milliói, ez objektív politikai és katonai szükségszerűség. A. felelősségteljes politika megvalósítása egyet jelent ennek a ténynek a tudatosításával, s hogy meghozzák a vonatkozó gyakorlati döntéseket.

Az USA ennek a felelősségnek a tudatosítása helyett rá galomkampány kibontakoztatá sát kísérelte meg a Szovjet unió ellen, miszerint a Szovjet unió állítólag „megsérti“ nem zetközi kötelezettségvállalásait, E célból állítottták össze az amerikai kormány újabb „je lentését“ az USA kongresszusához, amely megismétli azon megalapozatlan állítások őszszességét, amelyeket már hosz szú évek óta szeretnének ér vényre juttatni azok, akik min dénáron meg akarják akadá lyozni az USA és a Szovjet unió közötti konstruktív meg állapodásokat a lázas fegyver kezés korlátozásáról, a nem zetközi helyzet javításáról, a szovjet—amerikai kapcsolatokban a jobb irányába történő fordulatról.

Az USA kormánya úgy szeretné magát beállítani, mint a SALT-2 szerződés védelmezőjét — ez olyan szerep, amely Washingtonnak semmiképpen nem jár ki. Hiszen tudvalévő, hogy ha az USA Időben ratifikálta volna ezt a szerződést, mára már megvalósult volna a stratégiai támadófegyverek széles körű csökkentése, s megnyílt volna az út a további nagyarányú és átfogóbb csökkentésekhez ezen a területen. Washington viszont éppen ezt nem kívánta. A kormány képviselői nyíltan kijelentették, hogy a „;SALT-2 megtartására az USA-nak nincsen sem jogi, sem erkölcsi kötelezettsége“. Tehát ez Egyesült Államok nem ratifikálta a szerződést, csupán 1982 májusában jelentette be azon szándékát, hogy

a feszültséggócok felszámolásának, a genfi csúcson elkezdett párbeszéd folytatásának igénye. Ezzel foglalkozott a világ közvéleménye az elmúlt év utolsó, az idei esztendő első napjaiban.

nem kezdeményez olyan akció- nes rágalomkampány — miszekat, amelyek aláásnák a SALT-2 rint a Szovjetunió nem teljeszerződést. A valóságban azon- siti a SALT-2-t — szintén a ban az amerikai kormány tel- szerződés azon kitételére irájesen másképpen járt el. Meg- nyúlt, amelyek a legnagyobb

kezdte a szárazföldi és tengeri telepítésű nagy hatótávolságú robotrepülőgépek gyártását és rendszerbe állítását. Úgyszintén hozzálátott Nyugat-Európában új ballisztikus rakétáinak és robotrepülőgépeinek telepíséhez, amivel közvetlenül, a SALT-2 szerződés alapját támadta, vagyis a Szovjetunió és az Egyesült Államok között fennálló stratégiai egyensúlyt. Ez a szerződés XII. cikkelyének nyílt megsértése, hiszen az kimondja az egyensúly megsértésének tilalmát. Nem véletlen az sem, hogy a szovjetelle

gátat jelentik az új amerikai stratégiai programok megvalósítása előtt. A TASZSZ-t az alábbiak közlésére hatalmazták fel:

„A Szovjetunió szilárdan törekszik minden szovjet—amerikai megállapodás megőrzésére, amelyeket az egyenlőség és egyenlő biztonság elve alapján dolgoztak ki, síkraszállt ezek szigorú megtartása és teljesítése mellett.

Nem engedhető meg a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló szerződés aláásása, amely szerződés alapvető

Jelentőségű a lázas űrfegyverkezés elhárítása, a nukleáris fegyverzetek korlátozását és csökkentését célzó folyamat fokozatos kibontakoztatása szempontjából. Ki kell zárni minden olyan akciót, amely ellentétes e szerződéssel és sértené azt. A szovjet fél megerősíti a SALT-2 szerződéssel kapcsolatos álláspontját. Abból Indul ki, hogy e szerződés — amely akadályt Jelent a két fél leg erősebb fegyvereinek mennyi ségi növekedése és minősége tökéletesítése előtt — rendel kezéseinek megtartása tovább ra is rendkívül jelentős a stra tégiai egyensúly megőrzése és az atomfegyverzet korlátozásé ról szóló potenciálisan új meg állapodások kidolgozását szol gáló feltételek létrehozása szempontjából.

Gyakorlati lépéseket kell tenni az atom- és ürfegyverekről folytatott genfi tárgyalások meggyorsítására azzal, hogy végre megkezdődjék az olyan megoldások előkészítése, amelyek ténylegesen biztosítanák a lázas fegyverkezés elhárítását az űrben és megállítását a Földön.

E célok elérése sürgető korparancs. Az atomháború megengedhetetlen, s annak nem lehet győztese. E kérdésben a kölcsönös megértést legfelsőbb szinten is kinyilvánították. Ebből kell gyakorlati következtetéseket levonni.

A Szovjetunió kész hozzájárulni az álláspontok közelítéséhez a béke és a nemzetközi biztonság központi kérdéseiben. Felszólítja az USA-t, járjon el hasonló szellemben, s tanúsítson nagy felelősségtudatot minden néppel szemben.“

Ezt az eltökélt szándékot és következetes békepolitikát húzta alá Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a szovjet néphez intézett újévi beszédében is, amelyben többek között a következőket mondotta:

„Korunk világa bonyolult és sokrétű. A Szovjetunió politikájában abból indul ki, hogy ebben a nukleáris korban Földünkön az emberek egy hajón vannak. Szélsőségesen felelőtlen katonai dolog kalandorsággal háborgó vizekre kormányozni ezt a hajót. Napjainkban maga az élet elutasítja a politikai könnyelműséget. Ezért a Szovjetunió és további szocialista országok kitartóan törekednek a béke megőrzésére, a nemzetközi kapcsolatok jobbá tételére és arra, hogy ezek

a kapcsolatok civilizált Jelleget öitsenek, amint az megfelel a huszadik század emberének. A! viszályok fölé kell emelkedni és minden igyekezetét alá keli rendelni annak, hogy keressük a kölcsönös megértés, a bizalom és a leszerelés útját.“

Ennek a törekvésnek a széflemében, kölcsönös megállapodás alapján Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan január elsején televíziós üzenetben üdvözölték egymás népét. Ezeket aa újévi üzeneteket egy Időben sugározta a szovjet központi televízió és az Egyesült Államok három nagy televíziós hálózata. Az amerikai elnök üzenetében ismét síkraszállt űrfegyverkezési programja mellett, de kijelentette: „Az atomháborúnak nem lehet győztese és a háborút nem szabad megengedni. Ezért értettünk egyet abban, hogy gyorsítsuk meg a tárgyalásokat azokon a területeken. ahol vannak közös pontok, liogy korlátozzuk és végső soron számoljuk fel a nukleáris pusztítás eszközeit“.

Már magában az tény Is reménytkeltő, hogy ez az üzenet létrejött, habár továbbra Is nyugtalanító, hogy az általánosságokban tett amerikai ígéreteket nem követik konkrét tettek, ellenkezőleg, tovább folytatódik a fegyverkezés és a kibúvás a felelősség alól. A1 Szovjetunió egyértelmű és következetes békepolitikát valósít meg és sokoldalúan törekszik arra, hogy elzárja a fegyverek űrbe jutása előtt az utat, 9 hogy bekövetkezzen a nukleáris eszközök radikális csökkentése, s végül teljes felszámolósa. Erről szólva Mihail Gorbacsov az amerikai néphez intézett üzenetében ezeket mondotta:

„Béketörekvéseinkkel összefüggésben mindenekelőtt azt kell tudatosítanunk, hogy a történelem hatalmas felelősséget ruházott országainkra: felelősséggel tartozunk népeinknek. s minden más ország népének a földi élet megőrzéséért. Az egész emberiséggel szemben kötelességünk, hogy biztosítsuk számára a béke biztos távlatait, annak az esélyét, hogy félelem nélkül léphessen a harmadik évezredbe. Vállaljuk hát magunkra, hogy megszüntetjük az emberiséget fenyegető veszélyt. Ne hárítsuk át ezt a feladatot gyermekeinkre“

Az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszakán, 1975 decemberében 151 tagállam szavazott a lázas űrfegyverkezés elhárításáról szóló határozatra. A szavazástól csak az Egyesült Államok és Grenada tartózkodott. A dokumentumot számos el nem kötelezett és más ország küldöttsége dolgozta ki a Szovjetunió küldöttségének aktív részvételével. A szavazatok száma egyértelműen kifejezi a nemzetközi közvéleménynek azt a törekvését, hogy a világűrt békés célokra használják fel, né pedig az emberiséget fenyegető fegyverzetek elhelyezésére.

íme a Határozat legfontosabb fejezetei:

Az ENSZ közgyűlése

azon nagy távlatoktól ösztönözve, amelyeket, az ember világűrbe jutása nyit meg az emberiség előtt,

elismerve az egész emberiségnek a világűr békés kutatásához fűződő közös érdekét, ismét, megállapítva, hogy a világűr, ezen belül a Hold és más égitestek kutatása és felhasználása csak minden ország javát és érdekeit szolgálhatja, tekintet nélkül gazdasági vagy tudományos fejlettségükre, s az egész emberiség tulajdonát kell képeznie,

kiemelve továbbá minden államnak azt az óhaját, hogy a világűr, ezen belül a Hold és más égitestek kutatása és felhasználása békés célokat szolgálton,

emlékeztetve arra, hogy a világűr, ezen belül a Hold és más égitestek kutatása és felhasználása terén az államok által kifejtett tevékenység elveiről szőlő szerződést aláírt országok a 3. cikkelyben kötelezték magukat arra hogy a világűr, ezen belül a Hold és

más égitestek kutatásával és felhasználásával kapcsolatos munkákat a nemzetközi joggal és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányával összhangban végzik a világbéke és a nemzetközi biztonság megőrzése, valamint a nemzetközi együttműködés és a kölcsönös megértés fejlesztése érdekében,

ismét kiemelve főleg az említett szerződés 4. cikkelyét, amely kimondja, hogy a szerződést aláirt államok kötelezik magukat arra, hogy nem bocsátanak Föld körüli pályára atomfegyverekkel vagy más tömegpusztító eszközökkel fel-szerelt objektumokat, nem telepítenek Ilyen fegyvereket az égitesteken, és semmilyen más módon sem helyeznek el Ilyen fegyvereket a világűrbe, ismét meghirdetve az ENSZ- közgyűlés 10. rendkívüli ülésszaka, az első rendkívüli leszerelési ülésszak záródokumentumának 80. pontját, amely kimondja, hogy a lázas űrfegyverkezés elhárítása érdekében további lépéseket kell tenni és a szerződés szellemével összhangban megfelelő tárgyalásokat kell rendezni,

súlyosan aggódva a veszély miatt, amelyet az egész emberiségre nézve a lázas űrfegyverkezés és főleg az az Időszerű fenyegetés Jelent, hogy kiéleződik a jelenlegi veszélyes helyzet azon események következtében amelyek még Inkább alááshatják a világbékét és a nemzetközi biztonságot, elodázhatják az általános és teljes leszerelést ős akadályokkal veszélyeztethetik a világűr békés felhasználása ’ terén kifejtett nemzetközi együttműködés fejlődését,

tudomásul véve, hogy a tagállamok az említett szerződés

megvitatása során és jóváhagyása után nagy érdeklődést tanúsítottak az Iránt, hogy a világűr kutatása és felhasználása békés célokat szolgáljon, és felidézve a közgyűlés 10. rendkívüli ülésszakán, valamint rendes ülésszakain és a leszerelési konferencián előterjesztett leszerelési javaslatokat, rámutatva arra a mély aggodalomra, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének a visült Államok között az űr- és az atomfegyverek, a hadászati és a közepes hatótávolságú fegyverek kérdéscsoportjairól, mégpedig a fegyverfajták kölcsönös összefüggéseiben, azzal a meghirdetett céllal, hogy hatékony megállapodásokat dolgozzanak ki főleg a lázas űrfegyverkezés elhárítására, azt óhajtva, hogy ezek a megbeszélések előbb konkrét eredményekhez vezessenek, a-Az ENSZ

a lázas űrfegyverkezés elhárításáért

lágűr békés kutatásáról és felhasználásáról megrendezett 2. konferenciája fejezett ki a lázas fegyverkezés világűrbe való kiterjesztésével kapcsolatban, valamint azokra az ajánlásokra, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes szervei, főleg közgyűlése és leszerelési bizottságai elé terjesztettek,

meggyőződve a lázas űrfegyverkezés elhárítását célzó további Intézkedések szükségességéről,

elismerve, hogy a lázas űrfegyverkezés elhárításáról folytatott többoldalú tárgyalások keretében a kétoldalú szovjetamerikai megbeszélések jelentősen hozzájárulhatnának ennek a célnak az eléréséhez, összhangban a 10. rendkívüli ülésszak záródokumentumának 27. pontjával.

megelégedéssel nyugtázva,

hogy 1985-ben kétoldalú megbeszélések kezdődtek a Szovjetunió és az Amerikai Egyemire a 39/59-es számú határc zat sürgetően felszólított,

tudomásul véve a leszerelés konferencia jelentését,

őrömmel fogadva, hogy a le szerelési értekezlet 1985. év tanácskozásán azon feladata nak keretében, amelyeket a le szerelést tárgyalásokkal fogta kozó egyedüli többoldalú szerv ként kapott, külön bizottságé hozott létre, amelynek a láza űrfegyverkezés elhárításána kérdéseivel kell foglalkoznia jelenlegi Időszak első lépése ként,

tudatosítva, hogy a leszere lésl konferencia keretében mé nincs teljes egyetértés azokról konkrét javaslatokról, hogy 1: mét hozzanak létre egy kfllö bizottságot e kérdéskör megv tatására a leszerelési konferei cia 1986. évi tanácskozásán.

1. Emlékeztet: minden állal azon kötelességére, hogy a v lágürben való tevékenysége sí rán tartózkodnia kell az éri

vei való fenyegetéstől és az erő alkalmazásától;

2. hangsúlyozza: a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel végrehajtott általános és teljes leszerelés megköveteli, hogy a világűrt kizárólag békés célokra használják fel és ne váljon lázas fegyverkezés színterévé;

3. leszögezi, hogy a nemzetközi közösségnek hatékony ellenőrzési rendelkezésekkel együtt további lépéseket kell tennie a lázas űrfegyverkezés elhárítására;

4. felhívja valamennyi államot, főleg a nagy űrpotenciállal rendelkezőket, hogy aktívan segítsék elő a világűr békés felhasználását, és azonnal lépéseket tegyenek a lázas űrfegyverkezés elhárítására a világbéke és a nemzetközi biztonság megőrzésére, valamint a nemzetközi együttműködés fejlesztése és a kölcsönös megértés érdekében;

5. az ENSZ főtitkárához fordul, hogy kikérje minden tagállam véleményét a lázas űrfegyverkezés elhárítására és a világűr békés felhasználására tett erőfeszítések terén kifejtett nemzetközi együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről, tekintetbe véve annak célszerűségét, hogy ennek érdekében megfelelő mechanizmust hozzanak létre s arra kéri a főtitkárt, hogy erről az ENSZ-közgyülés 41. ülésszakán jelentést tegyen;

6. ismét kifejezi, hogy a leszerelési konferenciának, mint a leszerelésről folytatott tárgyalások egyedüli többoldalú fórumának elsőrendű feladata, hogy tárgyaljon a lázas űrfegyverkezés elhárításának mtnden szempontjáról megkötendő többoldalú egyezményről, illetve egyezményekről;

7. javasolja a leszerelési konferenciának, hogy előnyben

részesítve vitassa meg a lázas űrfegyverkezés elhárításának kérdéseit;

8. javasolja ugyancsak a leszerelési konferenciának, hogy aktivizálja a lázas, űrfegyverkezés elhárítása minden szempontjának megvitatását, figyelembe véve minden erre vonatkozó javaslatot, köztük azokat, amelyeket 1985. évi tanácskozásán különbizottsága és az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 40. ülésszaka elé terjesztettek;

9. javasolja továbbá a leszerelési konferenciának, hogy 1986. évi ülésének elején Ismét különbizottságot alapítson á megfelelő mandátummal, hogy tárgyalásokat lehessen folytatni a lázas űrfegyverkezés elhárításának minden szempontját felölelő egyezmény, Illetve egyezmények megkötéséről;

10. sürgősen felhívja a Szovjetuniót és az Amerikai Egyesült Államokat, hogy intenzíven és konstruktívan kétoldalú tárgyalásokat folytassanak egy megállapodás minél gyorsabb megkötése érdekében, hogy elhárítsák a lázas űrfegyverkezést, s rendszeresen tájékoztassák a leszerelési konferenciát kétoldalú tárgyalásaik menetéről, és ezzel elősegítsék a konferencia tevékenységét;

11. felszólít minden államot, főleg azokat, amelyek az űrkutatás terén nagy potenciállal rendelkeznek, hogy a világűrrel kapcsolatos tevékenységükben tartózkodjanak az érvényben levő szerződések megtartásának ellentmondó vagy azzal a céllal ellenkező akcióktól, hogy elhárítsák a lázas űrfegyverkezést.

Ügy dönt, hogy 4t. ülésszakának előzetes programjára tűzi „A lázas űrfegyverkezés elhárítása“ című napirendi pontot