Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-15 / 11. szám

tok komplex rendszerét, amelyet a tervfeladatok minél sikeresebb teljesítése érdekében a vállalatnak teljesíteni kell. A vállalat tervszerű irányítása hatékonyságának általános növelése keretében főként az alábbi célok eléréséről van sző:

— a belüzemi önelszámolási rendszer elvén alapuló irányításnak az anyagi érdekeltség figyelembevételével történő fejlesztése;

— az ésszerűsítés elmélyítése, a munkaszervezés tökéletesítése;

— a munkatermelékenység hatékonyságának fokozása;

— a termelési feladatok és a termelés programjának állandósítása szakaszán erősíteni a komplex tervezésnek a termelés Irányításában betöltött szerepét, ami lehetővé teszi a termelési feladatok kollektívákra való évi, sőt havi lebontását;

— a kívánt termékek termelésének növelése, a minőség javítása;

— a munkafeltételek javítása és a munkahelyi környezet alakítása;

— az elvégzett munka szerinti javadalmazás elveinek érvényesítése;

— a szocialista kollektivizmus elvének fejlesztésével párhuzamosan kialakítani a feltételeket a munkához való tudatos szocialista viszony elmélyítéséhez; az önmegvalósítás, az önfejlesztés lehetőségeinek feltárása;

— a dolgozók politikai tudatának elmélyítése, szakmai színvonalának emelése, s így a munka- és technológiai fegyelem megszilárdítása;

— a munkakezdeményezés kibontakoztatása és a tervfeladatok teljesítésének irányításában való széles körű részvétel biztosítása;

— egyre mélyrehatóbban érvényesíteni azt az elvet, mely szerint legyen mindenki jó gazda a maga munkahelyén.

A vállalati célok szerkezete teret nyit a munkaszervezés és javadalmazás új formája érvényesítésének. Ezek a célok azonban nem feltétlenül kötelező érvényűek minden vállalat vagy kollektíva számára. A vállalatok képviselői maguk határozzák meg a kitűzött célokat, saját feltételeik és szükségleteik szerint — természetesen a társadalmi érdekek tiszteletben tartása mellett. A hangsúlyt azonban a belüzemi önelszámolási rendszer és az irányítás fejlesztésére, valamint az elvégzett munka szerinti javadalmazásra kell fektetni, ami a kollektívák tagjai hatékony tevékenységének alapvető gazdasági előfeltétele.

2. 2. A MUNKASZERVEZÉS ÉS JAVADALMAZÄS BRIGÄDSZERÜ FORMAI BEVEZETÉSÉNEK JELENTŐSÉGE A MEZÖGAZDASÄGBAN

A munkaszervezés és javadalmazás e formájának jelentőssége és előnye abban rejlik, hogy megoldja azt a problémát, mely szerint a mezőgazdaságban a munkatermelékenység nem mindig azunos a termekek számával, illetve minőségével, mint ahogyan ezt az ipari termelésben tapasztaljuk. A gondtalanul végzett szántás, talaj-előkészítés, vetés, - növényápolás, állattenyésztés stb. negatív hatása például csak a termés betakarítása, az állatok ellése, felnevelése után mutatkozik meg. Ezért tartjuk helyesnek a munka eredménye szerinti javadalmazás előnyben részesítését az eddigi teljesítmény szerinti díjazással szemben. így az érvényes objektív normák alapján elért bármilyen nagyságú keresetnek a termelésben megfelelő ellenértéke van, tehát teljes mértékben kiérdemeltnek tekinthető.

A termelés magas fokú összpontosítása és szakosítása, valamint a progresszív termelési, technológiai és munkafolyamatok érvényesítése következtében a mezőgazdasági termékek zöme Is több dolgozó — munkakollektíva — széles körű együttműködésének az eredménye. Ez indokolja a munkaszervezés és Javadalmazás kollektív formáinak az érvényesítését. Ezek egyike a brigádszerű munkaszervezési és javadalmazási forma Is.

A dolgozóknak a termékek minőségétől való gazdasági érdekeltsége nagyobb kockázattal jár, mint a teljesítmény szerinti díjazása, ezért a brigádszerű javadalmazás érvényesítésekor fontos feladatot jelent a szükséges előfeltételek biztosítása. A brigádszerű munkaszervezésnek és Javadalmazásnak az eísz-ekben és az állami gazdaságokban történt kísérleti érvényesítésével szerzett tapasztalatok egyértelműen igazolták, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol megteremtették a szükséges előfeltéteket, a kollektívák feltárták a nagyobb munkateljesítmények forrásait és tartalékait, ugyanakkor a hasonló Kollektívákhoz viszonyítva jobb természetbeni és gazdasági eredményeket, Jobb minőségű termékeket mutattak fel, tökéletesítették a munkaszervezést, a technológiai és munkafe-. gyeimet, növelték az egyének kezdeményezését és aktivitását, tárgyilagosakban határozták meg a termelési mutatókat, csökkentették a munka- és anyagráfordítást, fokozták az ellenőrzést, a munkatermelékenységet, s nemcsak a „boríték lett vastagabb , hanem az emberi és munkahelyi kapcsolatok is Javultak.

t Elmondhatjuk, hogy az elért eredmények elsősorban a kollektív szellem erősödésének, a gazdasági és társadalmi kapcsolatok kedvező változásainak a következménye. Ezeknek a

változásoknak nagy Jelentőségük van a munkaszervezés és irányítás tökéletesítése szempontjából.

A kollektívák tagjainak kapcsolatát úgy Jellemezhetnénk, mint a „felelősségteljes függőség kapcsolatát". A kollektíva tagjainak tudatában ugyanis kialakult az a felismerés, hogy keresetüket csakis az egész közösség teljesítményének fokozásával lehet növelni. A dolgozóknak a kereset növelésére irányuló egyéni érdeke csak az egész kollektíva lelkiismeretes munkája révén teljesülhet, ami kölcsönös gazdasági függőséghez vezet. Mindez a munkakollektfván belüli kölcsönös ellenőrzés és az egymással szembeni kölcsönös igényesség kialakulásában, fejlődésében nyilvánul meg, ami az egyén munkájának minőségére gyakorolt „csoportos nyomás“ 'funkcióját teljesíti. A kollektíva «keretében a technológiai, szervezési, munkabiztonsági és egyéb normák is érvényesülnek. Ä kollektíva tagjai nem lazíthatnak a többiek rovására, hiszen felelősséggel tartoznak nemesek a saját, hanem az egész kollektíva által végzett munka eredményeiért. Ezért szigorúan be kell tartaniuk például a munkafegyelmet.

A csoportos felelősségérzetnek különösen az olyan munkatársak vonatkozásában van nagy jelentősége, akik különböző okok miatt nem törekednek hatékonyabb munkára. A kölcsönös felelősség, függőség viszonyának kibontakozása után a munkacsoport tagjai a kollektív javadalmazás feltételei között az Ilyen dolgozóktól is fokozott teljesítményt követelnek, s ennek érdekében felhasználják a különböző módszerek formáit, így a meggyőzést, megrovást stb.

A munkacsoport feltételei között a „felelősség és a függőség“ nemcsak a kölcsönös Igényességben, hanem a kölcsönös segítségben is megnyilvánul. A munkacsoport keretében kialakuló kölcsönös segítség légköre a fiatal dolgozók szakmai fejlődését Is nagymértékben elősegíti.

A végzett kutatások eredményei azt bizonyítják, hogy a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás gazdasági hatékonyságát a dolgozóknak a termelési folyamatok irányításába való tevékeny részvétele lényegesen befolyásolja. A csoport tagjai tudatosítják az egyén munkadíjának a kollektív munkától való függőségét, ami az Irányítőmunka színvonalának a függvénye. A' kollektíva tagjainak tehát nem közömbös az irányítőmunka minősége. Igyekeznek ezért kedvezően befolyásolni a szervezést és a termelés Irányítását. A munkaszervezésbe bekapcsolódó dolgozókat az alkotómunka elégedettséggel tölti el és így szilárdul munkafegyelmük.

Tapasztalataink szerint a fentiek a brlgádszerfl munkaszervezés és javadalmazás bevezetésének alapvető pozitívumai.

2. 3. A BRIGÄDSZERÜ MUNKASZERVEZÉS ÉS JAVADALMAZÄS ALAPELVEI,

MEGHATÁROZÓ JEGYÉI

Л munkacsap«,«í a tumebnv тппкз.szervezés és Javadalmazás alkalmazásnak fontos egysége, amelynek keretében a következő módszer .érvényesül:

a) a vállalaton belüli irányítás fontos láncszemét képezi a kollektíva, amely tagjai számára mennyiségi és minőségi mutatókat és a kollektív munka eredményeitől függő anyagi érdekeltséget határoznak meg. A munkacsoport tagjai kimutatják a feladatok teljesítésének mértékét és -annak alapján történik a javadalmazás;

b) a kollektíva tagjai részt vesznek a termelés és a munka Irányításában. Ezért a munkacsoport keretein belüli munkaszervezés és -megosztás tekintetében egyrészt jogaik, másrészt pedig kötelességeik vannak, amelyek a tervfeladatok elfogadására, a tagok munkájának értékelésére, az eredmények szerinti javadalmazására, a munkafegyelem ellenőrzésére és a munkával szembeni szocialista viszonyra való nevelésre vonatkoznak;

c) a munkacsoport érvényesíti a termelés haladó Irányzatait, amelyek a munka kollektív formáit szilárdítják, átülteti a gyakorlatba a tudományos:műszaki haladás, a feltaláló- és újítőmozgalom eredményeit. Igyekszik dinamikusan növelni a munkatermelékenységet, a gazdaságosságot, javítani a termékek minőségét, csökkenten! az anyag- és energiafelhasználást;

d) a belüzemi önelszámolási rendszer elvei szerint jár el: anyagilag érdekelt a tervfeladatok vállalásában, teljesítésében és esetleges túlteljesítésében, a gazdasági növekmények elérésében .A munkadíj az egész munkacsoport kollektív eredményeinek függvénye és minden tag munkadíját a közös sikerekhez való hozzájárulás mértéke alpján határozza meg.

A brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás lényegét úgy jellemezhetjük, mint kétoldalú kapcsolatok érvényesítését a feladatok meghatározása és azok kollektív teljesítése szakaszán. A megállapodás meghatározza az érdekelt felek kölcsönös Jogait, felelősségeit és a csoport tagjai tevékenységének feltételeit. Az egyik fél a termelő munkacsoport, a kollektíva, amely kötelezi magát a meghatározott termelési feladatoknak, az anyagi érdekeltség elvein alapuló mennyiségi, minőségi mutatók szerinti teljesítésére. A másik szerződő fél a vállalat gazdasági vezetősége, amely arra kötelezi magát, hogy a kollektívának a megbatározott feladatok teljesítéséhez megfelelő anyagi és műszaki feltételeket biztosit, s a fel- J adatok teljesítéséért vagy túlteljesítéséért a megegyezés sze- '

rintl díjazást, illetve azok nem teljesítése esetén, meghatározott szankciókat érvényesít.

A kollektíva tehát teljes mértékben lehetővé teszi a gazdálkodás belüzemi önelszámolási rendszere elveinek érvényesítését, közvetlenül a munkacsoportokban. Ezenkívül a kollektíva tagjai érdekeltek az általános gazdasági eredmények elérésében, mivel közös felelősséget vállaltak a tervfeladatok teljesítéséért, az anyag- és munkaráfordítási normák betartásáért, ami a munkadíjban is tükröződik.

A munkacsoportok tevékenység szerinti beosztásának tisztázatlansága a kezdeti időszakban ahhoz vezetett, hogy a vezetők a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás rendszerét összetévesztették a szocialista brigádok működésével, s azt a kezdeményezés egyik szervezési formájának tekintették. A brigádszerű munkaszervezést és javadalmazást esetenként Is csak a szocialista brigádok fejlettebb formájának tartották. Mind a két brigád, Illetve kollektíva azonos célt követ — a munkateljesítménynek az önkéntes kezdeményezés fejlesztésével való növelését. Az új brigádformának az efszekben és az állami gazdaságokban történt kísérleti érvényesítésével szerzett tapasztalatai ismételten bizonyítják, hogy az olyan szocialista brigádok, amelyek a brigádszerű munkaszervezést és javadalmazást kezdték érvényesíteni, a termelés, a gazdaságosság és a csoporton belüli emberi kapcsolatok javítása területén a legjobb eredményeket érték el. Ezért azt javasoljuk, hogy a brigádszerű munkaszervezést és javadalmazást elsősorban a legjobb szocialista munkabrigád esetében alkalmazzák, illetve vezessék be.

3. A BRIGÄDSZERÜ MUNKASZERVEZÉS ÉS JAVADALMAZAS BEVEZETÉSÉNEK MÓDSZEREI

Hazánkban a brigádszerű munkaszervezés és Javadalmazás érvényesítésének módszerét a CSSZSZK kormányának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának ezzel kapcsolatos alapelvei tartalmazzák. Ezeket teljes terjedelmükben 1985. március 14-én a Szakszervezeti Közlöny 2., rendkívüli számában közölték. Az ismertetett elvek meghatározzák a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás lényegét és a vállalati szférában való érvényesítésének, elsősorban a 8. ötéves tervidőszak alatti fejlesztésének további módszereit. További útmutatásul szolgál az Illetékes központi gazdasági és szakszervezeti szervek által kiadott „A brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésének alapelvei az egységes földműves-szövetkezetekben“ című kiadvány. Ezt a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jelentette meg.

A kollektívák kialakítása Igényes feladatot jelent és az érdekeltektől nagyon felelősségteljes hozzáállást követel. Erre a munkára először módszertanilag, de főként politikai-szervezést szerrmnnthňl abpODSr. íc! kell kíszűlni, mivel kuiSüuC* ző feltételek között, egymástól eltérő eljárást kell alkalmazni.

A brigádszerű munkaszervezés és Javadalmazás előnyei közismertek. Am ha az első kezdeményezések nem- járnak sikerrel, akkor nem vívják ki környezetük elismerését, tehát nem válnak követendő példává.

3. 1. A GAZDASÁGI VEZETÉS MÓDSZERE ÉS FELADATAI

A brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetése esetén az első lépést az Irányítással megbízott vezető dolgozó, valamint a brigád vezetőjének és tagjainak gondos felkészülése jelenti. Az előkészítő munkálatok az illetékes termelési egységek felelős vezetőinek, az üzemi pártszervezet és szakszervezet, valamint az efsz vezetőségének, esetleg az SZFSZ tisztségviselőinek Is be kell kapcsolódniuk. Valamennyiüknek tudatosítaniuk kell, hogy ez nemcsak szakmai, de egyben politikai feladat is. Amennyiben a vállalat vezetősége a brigád számára nem teremtené meg a szükséges termelési-műszaki feltételeket, akkor a brlgádszerü forma bevezetésétől el kell tekinteni, mivel azt csak formálisan lehetne alkalmazni. A gazdaság! vezetés vezető dolgozóinak csak a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás lényegének és alapelveinek az elsajátítása után szabad hozzálátniuk azok érvényesítéséhez.

A vállalatok vezetőségeinek ezért azt javasoljuk, hogy dolgozzák ki a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésének szabályait, illetve tervezetét. Ezt a szakembereknek kell kidolgozniuk, az üzemi pártszervezet, szakszervezet, az SZFSZ és a brigád képviselőinek segítségével. A tervezetnek a brigádszerű forma érvényesítésére kiválasztott munkacsoportban uralkodó feltételek elemzéséből kell kiindulnia, s az egyes feladatokat az előkészítő csoport egyes tagjainak felelősségére szükséges bízni.

A brigádszerű forma bevezetésétől a gazdasági dolgozók, helytelenül, az Irányítőmunka egyszerűbbé tételét várják. Éppen ellenkezőleg, mivel a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetése a kollektíva ellenőrzését vonja maga után. Az eddigieknél sokkal nagyobb hozzáértéssel és hatékonyabban kell Irányítani a kollektívát, biztosítani a termelési feladatok elvégzését, gondoskodni a teljesítésükhöz szükséges anyagi forrásokról. Ebben nyilvánul meg a kollektíva és a gazdasági vezetés közötti kapcsolat lényege, amety a megegyezés (szerződés) tárgyát képezL

A brlgádszerfl munkaszervezés és javadalmazás bevezetésének tervezete a következő pontokat tartalmazza:

1. a kollektíva célkitűzéseinek meghatározását;

2. a kollektíva kiválasztását, Illetve megalakítását;

3. a gazdasági önelszámolás elveinek meghatározását;

4. a brigádtagok díjazásának elvét;

5. a brigád és a vállalat gazdasági vezetése közötti megegyezés kidolgozását.

Ä megegyezésnek, amely a kollektíva tagjai tevékenységének fontos bizonylata, tartalmaznia kell a munkacsoport öszszetételét, a vezető nevét, a vezető és a tagok jogait és kötelességeit, a termelési feladatokat, azok anyagi és műszaki ellátását, a munkaeredmények értékelésének mutatóit, a termékek minőségének és a termelési folyamat gazdaságosságának megállapítási módszerét, a brigád rendelkezésére állő béralapot és a brigádtagok közötti elosztásának alapelveit, a termelési tervfeladatok teljesítése, nem teljesítése vagy túlteljesítése esetén.

A brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás csak akkor válhat a gazdasági önelszámolás elmélyítésének eszközévé, ha ahhoz a vállalatok gazdasági vezetősége a következőket javasolja:

— az irányításban dolgozókat és a brigád tagjait oktatás formájában előkészíteni a brigádszerű munkaszervezésre és javadalmazásra való áttérésre;

— hangsúlyozni az új formára való áttérés fokozatosságának szükségességét, nehogy meggondolatlanul és formálisan járjanak el;

— a brigád keretein belül a gazdasági önelszámolás alapelveit úgy érvényesíteni, hogy a brigádok a vállalaton belüli szervezeti és gazdasági önelszámolási rendszerből induljanak ki;

— a brigád eredményeit a gazdasági vezetés szintjén harvonta és negyedévenként rendszeresen értékelni, a műszaki-i •gazdasági dolgozóknak vállalni a brigád tevékenységéért a' személyi felelősséget;

— a brigádok élére tapasztalt vezetőket állítani, akik megfelelő szaktudással és vezetői képességekkel rendelkeznek;

— a kollektíva tevékenységéhez szükséges termelési-műszaki feltételek kialakítása, elsősorban az anyagi-műszaki ellátottság biztosítása, az ellenőrzési mutatók meghatározása, az eredmények és a díjazás értékelése a brigádok képviselőinek bevonásával;

— a brigádok megalakítása folyamán együttműködni a Főim radalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége üzemi szervezeteivel.

3. 2. AZ FSZM ÉS AZ SZFSZ FELADATAI ÉS KÖTELESSÉGEI

Az FSZM és az SZFSZ részvétele a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésében a CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa által kiadott alapelvekből következik. Ezeknek a szervezeteknek a tisztségviselői közvetlen személyi kapcsolatot tartanak fenn a dolgozókkal, így módjukban van döntő mértékben befolyásolni azok viselkedését, magatartását, nagyobb termelésre ösztönözhetik őket és mindenekelőtt biztosíthatják, hogy a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás valóban a kollektívák tökéletesebb Irányításának, a termelés hatékonysága és minősége növelésének, valamint a termelési folyamat gazdaságosabbá tételének eszközévé váljék. Ezért képviselőiknek maradéktalanul el kell sajátítaniuk a brigádök tevékenységének alapelveit. Elsősorban a következő feladatokról van sző:

a) ez FSZM üzemi bizottságainak és az efsz vezetőségének szintjén:

— be kell kapcsolódni a brlgádszerü munkaszervezés és javadalmazás bevezetésének politikai-szervezési előkészítésébe és az előfeltételek kialakításába;

— a brigádok kialakításánál szükséges az FSZM üzemi bizottsága és az efsz vezetősége közötti tevékeny együttműködés;

— a brigád javadalmazásának szabályait a gazdasági vezetőség csak az FSZM képviselőivel, illetve az efsz vezetőségével való megegyezés után hagyhatja jóvá;

— a brigád megalakítása után a brigádvezető szorosan együttműködik az FSZM, illetve az SZFSZ bizalmijával.

b) az FSZM, illetve az SZFSZ képviselőinek részt kell ven— a brigád feladatainak meghatározásában és megtárgyalásában; „ „ ,

— a termelési értekezletek előkészítésében és szervezésében;

— a munkadíjazás szabályainak kidolgozásában;

—- a kezdeményezés kibontakoztatásában és értékelésében,

— a brigádtagok észrevételeinek és javaslatainak megoldásában és a feltárt hiányosságok kiküszöbölésében;

— az egye'S brigádtagok munkájának értékelésében és méltányolásában; , , .

— a brigádtagoknak a termelési problémákkal, a munkatermelékenység hatékonyságának növelésével, valamint a technológiai és munkafegyelem megszilárdításával kapcsolatos kérdések megoldásában. —