Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-15 / 11. szám

1936. március 15. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 Egy év eredményeinek keresztmetszetében Az egységes földműves-szövetkezetek a közelmúltban tartották zárszámadó közgyűléseiket. Egy teljes év ke­mény munkájának mérlegéről van szó. Vajon reálisak-e a célkitűzések? A tények önmagukért beszélnek. A nagysallói (Tekovské Lužany) Haladás Efsz vezetőségé­nek és tagságának nincs miéri szegyenkeznie. Ez derült ki a mindössze néhány éve a szövetkezet élén álló el­nök, Kovács Ernő beszámolójából. JÖVEDELMEZŐ NÖVÉNYTERMESZTÉS A hideg tavasz és a csapadékszegény ősz megnehezí­tette a növénytermesztők életét. Az erős fagy a szőlő­ben okozott komoly károkat, az őszi időjárás pedig a cukorrépa betakarítását lassította, s növelte a veszte­ségeket. Az említett nehézségek ellenére a növényter­mesztésben az utóbbi idők legeredményesebb évét zár­ták. A mintegy 3 ezer 450 hektár mezőgazdasági terü­leten — ebből 3 ezer 330 a szántó — gazdálkodó szö­vetkezet jó eredményei különböző tényezőknek tudha­­tók be. Az őszi vetés fejlődését kifejezetten segítette a tavaszi nitráciő. Nagy jelentősége volt a talaj-előkészí­tési munkáknak, amit a kedvezőtlen időjárás következ­tében kissé elkésve fejeztek be, viszont a vetés utáni ki­adós esők felgyorsították a növények fejlődését. A jó termés érdekében DAM cseppfolyós műtrágyával perme­tezték a gabona növényzetét; külön figyelmet szentel­tek az agrotechnikai fegyelem betartásának. A sok fá­radozás gazdagon megtérült, ugyanis gabonafélékből 6,66 tonnás hektárhozamot értek el. Árpából 5,82, búzá­ból pedig 7,05 tonnát takarítottak be hektáronként. A jövőben még jobban ki szeretnék használni a termőföld adta lehetőségeket, s ezzeli tovább növelni a hozamokat. Szemes kukoricából 4,5 tonnás hektárhozamot értek el, s ezzel túlteljesítették az előirányzott tervet. A gabona­programmal szorosan összefügg a fehérjeprogram, vagy­is a hüvelyesek termesztésének belterjesítése. Hüvelye­seket 250 hektáron termesztettek. Ebből 100 hektáron Smaragd fajtájú borsót, amiből 3,92 tonnás hektárhoza­mot értek el. A hátralévő területen lencsét termesztet­tek — 1,31 tonnás átlaghozammal. A lencse betakarítá­sába besegített a baráti Kondorosi Termelőszövetkezet is, amellyel már több éve együttműködnek. Cukorrépá­ból a már említett nehézségek miatt mindössze 32 ton­nás hektárhozamot értek el. A zöldségtermesztés 7 millió koronás éves tervét szintén teljesítették. A 93 hektáros területről 2 ezer 847 tonna zöldséget takarítottak be, s ezzel az eredménnyel a Lévai (Levice) járás viszonylatában a legjobbak közé léptek elő, főleg a paprika és a paradicsom termeszté­sében. A takarmánytermesztésben a szárazság okozta ned­vességhiányt öntözéssel pótolják, így jó minőségű és elegendő zöld takarmányt gyűjthettek be. Kifejezetten Jól sikerült a lucerna, a takarmányrépa és a silókuko­rica. Kovács Ernő beszámolójában arra is kitért, hogy az állandóan növekvő igények és a nehéz feladatok meg­oldása megkívánja a tartalékok jobb kihasználását, a dolgozók aktivitásának és a munkához való hozzáállá­suk javítását, beleértve a munkafegyelmet is. fejlődő Állattenyésztés Ha a két évvel ezelőtti eredményeket nézzük, akkor máris szembetűnő az előrelépés. Növekedett a szarvas­marha-állomány, a tervezettnél 99 darabbal. Ugyanak­kor a marhahús eladási tervét is túlteljesítették 61 ton­nával, míg sertéshúsból 30 tonnával maradtak el az előirányzottnál. A marhahizlalásban 0,77 kiló, a sertés­hizlalásban pedig 0,57 kiló napi súlygyarapodási átla­got értek el. Az üszők fedeztetésének tervét túlteljesí­tették, s kedvezően alakult a borjúelválasztás is. Két­ségkívül a fiatal borjúk nevelésében érték el a legjobb eredményeket, amit a jó minőségű tejtápoknak és a jő legelőknek tulajdonítanak. Ugyancsak ennek köszönhe­tően képesek voltak egy kilogramm borjúhúst előállí­tani 96 dekagramm tápból. Legjobb eredményt, a 90 dekagrammos napi súlygyarapodási átlagot, a nagysal­lói telepen érték el. örvendetes, hogy a gazdaságban Javult a tejtermelés, összesen 193 ezer literrel teljesítették túl az éves ter­vet. Az előirányzott egyedenkénti évi 3 ezer 300 literes fejési átlagot 3 ezer 511 literre növelték, mindamellett az eladott tej 99,6 százaléka első osztályú volt. A leg­jobb átlagos tejhozamot a éakai telepen érték el, 3 ezer 684 litert. A fejők közül kiemelkedett Stefan Václav teljesítménye, aki a gondjaira bízott tehenektől 4 ezer 20 literes fejési átlaggal a szocialista verseny győztese lett a szövetkezetben. Néhány évvel ezelőtt még a má­­lasi telepen érték el a legjobb tejtermelést, ma már vi­szont az utolsó két év eredményei alapján a leggyen­gébbek A éakai telepen a legjobb és a leggyengébb fe­jők teljesítménye közötti különbség 850, málason vi­szont 1700 liter. A sertéshizlalásban szintén előrelépés történt. Növe­kedett az állomány — 2 százalékkal. A malacelválasz­tás tervét is túlteljesítették, . annak ellenére, hogy ta­vasszal a nagy hidegek komoly veszteségeket okoztak a szopós malacoknál. A sertéstartást a nagysallói telep­re vonták össze, ahol új istállókat építettek, ezekben központi fűtőses ellető is van. Az új istállókba körül­belül 1020 darab sertés fér be. A közeljövőben tervezik a sertések létszámának, valamint az elválasztott mala­cok számának a növelését. Ugyanakkor javítani kíván­ják a takarmányok minőségét és annak gazdaságos fel­­használását. A lehe őségek erre adottak, minden az irá­nyításon és az p végzett munka minőségén múlik. A sertéshús eladási tervét csaknem 700 tonnával szeret­nék növelni az idén. Hogy mennyire gazdaságosan használták fel az erő­takarmányokat, arról beszéljenek maguk a tények: egy liter tej előállításához 27 dekagramm, egy kilogramm marhahúshoz 2,15, egy kilogramm sertéshúshoz pedig 3,80 kilogramm abrakot használtak fal GYORS SZOLGÄLTATÄS, FÉL SIKER A munka irányításában nem volt jelentősebb fenn­akadás, sőt, e hosszú évek során fokozatosan kiépített szolgáltatási hálózat járási viszonylatban is kiemelke­dően Jól működik. Jelentős összegeket, mintegy 2 millió 400 ezer koronát fordítottak a gépek Javítására és kar­bantartására. A meglévő gépeket és berendezéseket Is korszerűsítették, vagy újakat vásároltak helyettük. Az őszi talajmegmunkálás nagyon igénybe vette a gé­peket, ennek következtében növelni kellett a karban­tartásra és a javításra szánt összeget. Mivel egyes mun­kákat többször is meg kellett ismételni, jelentősen nö­vekedett a gázolajfogyasztás. Barnaszénből és autóben­zinből a szövetkezet kevesebbet fogyasztott a tervezett­nél Ebben az évben csökkenteni kívánják a villany­­energia-fogyasztást. Az új sertésistállőban villany he­lyett szilárd tüzelővel fogják fűteni a kazánházat. A múlt évben a villanyenergia-fogyasztást 4 százalékkal csökkentették. Beruházásokra 9,5 millió koronát fordított a szövet­kezet. Az évet 10 millió 669 ezer korona nyereséggel zárták. Körülbelül 4,5 millió koronát takarítottak meg társadalmi munkával, anyagmegtakarítással stb. A szö­vetkezet brutttó mezőgazdasági termelése elérte a 75 millió 277 ezer koronát. Ebből a növénytermesztési ága­zat 45 millió 958 ezer, az állattenyésztési ágazat pedig 29 millió 319 ezer koronát hozott létre. A jutalékalap 3 millió 218 ezer korona, a nyereségalap pedig 7 millió 466 ezer korona volt. A szövetkezetben külön figyelmet szentelnek a mun­ka- és a tűzvédelmi intézkedések betartásának, amit szigorúan és rendszeresen ellenőriznek. Hiszen jól tud­ják, hogy csakis a munka hatékonyságának növelésével érhetnek el gyors előrelépést. A múlt év folyamán min­den dolgozó tanfolyamon vett részt. Áprilisban alapos ellenőrzésnek vetették alá a gazdasági és termelő köz­pontokat. Ugyanúgy ellenőrizték a villanyhálózat álla­potát is. A szigorú intézkedéseknek köszönhetően az el­múlt időszakban nem került sor halálos, vagy komoly kimenetelű balesetre. A szövetkezet vezetősége és tag­sága csatlakozott a brat.islavai Slovnaft n. v., Szlovákia üzemeihez intézett felhíváshoz, amely a tűz- és bal­esetmegelőzés terén hirdetett szocialista versenyt. A szövetkezet üzemi pártszervezetének vezetősége el­sőrendű feladatának tartja a dolgozók nevelését és a róluk való gondoskodást. Figyelemmel kíséri az egyes pártszervezetek működését, a tagsági gyűléseket, a ter­melési értekez'eteket, B jelentős évfordulókról való megemlékezést, a szemléltető agitációt, valamint a mun­kakörnyezet szépítését és a szakképzés színvonalának emelését. Tavaly 75 dolgozó számára szerveztek tovább­képző tanfolyamot, s a szövetkezett munkaiskolába Is 385 dolgozó kapcsolódott be. A tagság csaknem fele megszerezte a szakmunkás-bizonyítványt. A dolgozók munkáját és a szocialista versenyben elért eredménye­ket negyedévenként kiértékelik, a legjobbak pénzjuta­lomban részesülnek. Befejezésül hadd Idézzem az elnök szavalt: — A múlt év eredményei jogos önbizalommal töltenek el bennün­ket, éppen ezért a következő gazdasági év elé optimiz­mussal tekinthetünk. Össze kell fognunk, hogy munkánk az 1988-os évben az igényes feladatok ellenére is sike­res legyen. MACSICZA SÁNDOR Virágzó mezőgazdaság icső (Ciiíov), Füss (Tráv­niky), Nagykeszi (Vei­ké Kosihv) régi telepü­lések a Duna közelében. A la­kosok ma már nyugodtan élik mindennapi életüket .Am nem volt mindegy, araikor a Duna elnyelte a településeket. Meg­feszített munkával, üsszeszorí­­tott foggal küzdöttek az embe­rek létükért. És amikor el­apadt az ár, látták, milyen mértékű a pusztulás, mi min­dent kell majd helyrehozni. A- zon a nyáron nem arattak az ottani földeken. Az őszi és a tavaszi munka verítékéből sem­mi sem maradt, mindent elvitt a víz. Csicsó néhányszáz éves történetébe fekete betűkkel ke­rült az 1965-ös év. Az emberek újult erővel összefogtak, hogy felépítsék falujukat, helyrehoz­zák a szövetkezetét. Tíz év le­forgása alatt virágzó mezőgaz­daságot teremtetlek az árviz sújtotta területeken. Sorozatos sikerek után újabb szakasz kezdődött a lakosság életében. Ugyanis 1975-ben el­határozták, hogy közösen gaz­dálkodnak. Nagykeszi, Füss, Csicsó társulásával jött létre a Wilhelm Pieck Egységes Föld­műves-szövetkezet — csicsói székhellyel. Az egyesült szö­vetkezet dolgozói a kezdeti ne­hézségeket leküzdötték, s le­rakták a nagyüzemi termelés alapjait. A szövetkezet az évek során fejlődött, gazdagodott, s ma a legeredményesebben gazdálkodó szövetkezetek közé tartozik a Komáromi (Komár­no) járásban. KENDŐZETLEN SZÁMVETÉS Cslcső neve fogalom, szinte már a sikeres szövetkezett gaz­dálkodás jelképe Csallóköz al­­ső csücskében. De vajon miért éppen a csicsői szövetkezet vitte olyan sokra? Erre a kér­désre adtak választ a szövet­kezet vezetői, szakemberei, a vitában felszólaló szövetkezeti dolgozók a közelmúltban lezaj­lott zárszámadő közgyűlésü­kön. Öröm volt hallgatni Ba­­ráth Imre szövetkezeti elnök, valamint a szakágazatok veze­tőinek beszámolóját, hiszen az elért eredményeket Ismertették a tagsággal. — A tagság nemcsak a múlt évi tervfeladatait, hanem a 7. ötéves tervidőszakra előirány­zott mutatókat Is teljesítette. A mezőgazdasági termelés ér­tékét 5, a tervezett pénzbevé­teleinket egy, nyereségünket pedig 0,2 százalékkal túltelje­sítettük. A termelés belterjes­ségének növekedésével arányo­san növekedett a munkaterme­lékenység is. Termelésünk in­tenzitása tíz év alatt 49, a munkatermelékenységé pedig 17 százalékkal növekedett. Ki­magasló eredményeket értünk el a gabonatermesztésben, ahol az ötéves terv feladatait 7,5 százalékkal túlteljesítettük. Ezt ügy sikerül elérni, hogy 3474 tonnával több gabonát termel­tünk a tervezettnél, ami csak­nem 6 millió koronás terven felüli értéknek felel meg. Ele­get tettünk állami kötelezett­ségeinknek és jelentős abrak­­takarmány-készletet tartalékol­tunk. Céljaink elérése érdeké­ben állítottuk össze a termelés szerkezetét. Intenzív, hatékony termeléssel feladatainkat telje­sítettük, az önellátottságot biz­tosítottuk, jelentős energla­­megtakarltást értünk el és ja­vítottuk az anyagi költségek hatékonyságát — mondotta töb­bek között Barátit Imre. — A 7. ötéves terv felada­tainak sikeres teljesítéséhez nagymértékben hozzájárult a múlt évi csúcsteljesítmény — vette ét a szót Tóth Imre ag­rármérnök, növénytermesztési ágazatvezető. — Hagyományo­san terven felüli eredményeket érünk el a gabonatermesztés­ben. A 6,95 tonnás átlaghozam­mal hozzájárultunk járásunk gabonaprogramjának teljesíté­séhez. De terven felüli ered­ményeket könyvelhettünk el borsóból, napraforgóból, ken­derből, gyümölcsből, cukorré­pából, és dohányból, valamint takarmánynövényekből. Ellen­ben nem kielégítő a helyzet a zöldségtermesztésben. Ugyanis sem a „fóliás“ paprika, sem pedig a szabadföldi zöldségter­melés tervét nem teljesítettük. Az okot tudjuk: munkaerő­­hiánnyal küzdünk ezen a sza­kaszon. Ezért olyan Intézkedé­seket kell hoznunk — legyen az szervezési vagy technológiai megoldás —, hogy megtaláljuk a gazdaságos termelés módját. — Takarmánytermesztésünk eredményességének következté­ben megfelelő takarmánykész­lettel rendelkezünk — folytat ta a beszélgetést Horváth Zol­tán agrármérnök, állattenyész­tést ágazatvezető. — A múlt év folyamán aza állatállomány ré­szére megfelelő mennyiségű és minőségű zöldtakarmányt, szé­nát, szilázst és egyéb takar­mányt termeltünk. Ésszerű ta­karmánygazdálkodással sem értük el a kellő színvonalat. 1985-ben az állattenyésztés ré­szesedése a mezőgazdasági ter­melésben 46,3 százalékot tett ki, ebből is látszik, hogy ezen a szakaszon nem használtunk ki minden lehetőséget. Hús­eladási tervünket teljesítettük, de ez az állatállomány létszá­mának csökkenését eredmé­nyezte. Ugyancsak Igyekezni kellett, hogy az állatállomány létszáma elérje a tervezett szintet. JÖVEDELEM — A termelési feladatok mel­lett fontos szerepet játszik a gazdaságosság — jegyezte meg Rigó Benedek mérnök, a szö­vetkezet üzemgazdásza. — A tervben előirányzott hatékony­ságot mind a növénytermesz­tésben, mind az állattenyész­tésben, elértük. Fölösleges költ­séget egyik termelési ágaza­tunk sem okozott, összbevéte­lünk meghaladta a 67 millió koronát, így az elért nyereség több mint 6 millió korona volt. Az elért termelést és gazdasá­gi eredmények lehetővé tették dolgozóink jutalmazását. Az alapfizetésekre 13 millió 741 ezer, nyereségrészesedésre pe­dig 2 millió 653 ezer koronát fizettünk ki. Dolgozóink átlag­­jövedelme a tervhez képest kedvezően alakult. A bevételt termelésfejlesztésre, valamint a dolgozók élet- és munkahelyi körülményeinek szüntelen javí­tására fordítjuk. Mivel a köz­ségek lakosságának többiáge mezőgazdasági dolgozó, Igyek­szünk olyan körülményeket te­remteni, hogy a dolgozók jól érezzék magukat falujukban és a munkahelyen. A jő eredmé­nyek eléréséhez hozzájárultak a gépesítési részleg dolgozói is. Dicséret illeti őket azért, mert az elvégzett többletmun­kák arányában nem növeked­tek túlságosan a gépesítés költségei, sőt, bizonyos megta­karítást értünk el, ámbár gép­vásárlásra 2 millió 527 ezer koronát fordítottunk. — Szövetkezetünk taglétszá­ma 474 — tájékoztatott Né­meth István személyzeti osz­tályvezető. — A szövetkezet­ben sok fiatal dolgozik. Sze­retjük és tiszteljük a fiatalo­kat, ahol csak tehetjük, a se­gítségükre vagyunk, számos előnyben részesítjük: tanulhat­nak, szakképesítést szerezhet­nek, építkezhetnek. Például a múlt év folyamán öt szakkö­zépiskolát végzett fiatalt vet­tünk fel, három tagtársunk es­ti tagozaton gyarapítja tudását és tizenegy fiatallal van ta­­noneviszonyi szerződésünk. A Nyltral (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolán egy diákkal kötöt­tünk szerződést, aki a tanul­mányok befejezése után szö­vetkezetünkben fog dolgozni. A fiatalokról való gondoskodás része a lakásépítés. A tagok részére stabilizációs kölcsönö­ket adunk, támogatjuk az egyé­ni lakásépítőket, hogy a fiata­lok minél előbb saját otthon­ba költözhessenek. A szociális program keretében messzeme­nően gondoskodunk a dolgo­zók üdültetéséről, gyógykeze­léséről, étkeztetésükről, egész­ségükről. A csicsői körzeti or­vos — mint üzemi orvos — naponta gondoskodik a bete­gekről. Arra ösztönzi a dolgo­zókat, hogy rendszeresen ve­gyenek részt a kötelező egész­ségügyi vizsgálatokon. LÉPÉST TARTANI — Az elért gazdasági és ter­melési eredmények arra köte­leznek bennünket, hogy szövet­kezetünk továbbfejlesztése ér­dekében gazdálkodásunk 'szín­vonalát tovább emeljük — mon­dotta Baráth elvtárs. — A ha­tározatokból kiindulva állítot­tuk össze a 8. ötéves tervidő­szakra szőlő programtervün­ket. Ezek szerint mezőgazda­­sági termelésünk értékét 6,5 százalékai kívánjuk növelni. Ennek alapja a mezőgazdasági terület kihasználása és védel­me, a talaj termőképességének növelése, a termékek minősé­gének szüntelen Javítása. Csak így teljesíthetjük kitűzött fel­adatainkat. Bevezetjük az új bérezési rendszert annak érde­kében, hogy minden dolgozót elvégzett munkája szerint ju­talmazhassunk. Miroslav Michalik, a komá­romi Járási pártbizottság titká­ra kiemelte azt a tényt, hogy az efsz vezetősége és tagsága a nem éppen kedvező körülmé­nyek között is megtalálta az intenzív és gazdaságos terme­lési szerkezet kialakításának lehetőségeit. Az idejében érke­zett elismerés nemcsak a ter­melést serkenti abban a kol­lektívában, amelyik erejének és tudásának teljes latba­­vetésével munkálkodik, hanem a többi dolgozóra, a nyugdíjba vonulókra is kihat. A zárszámadó közgyűlés vé­gén került sor a nyugdíjba vonulók búcsúztatására. Baráth Imre, aki 1975 óta az egyesült szövetkezet élén áll, meleg sza­vakkal búcsúzott a hatvanadik életévüket betöltő dolgozóktól, az alapító tagoktól. Hencz György, az üzemi pártszervezet elnöke és Németh István, a személyzeti osztály vezetője ajándékkosarakat adtak át a munkában megfáradt emberek­nek. A köszönet, az elismerés, az ajándékkosár könnyeket csalt az emberek szemébe. Jól­eső érzés töltött el, hogy részt vehettem ezen a zárszámadá­son, köztük lehettem, és meg­tudhattam, hogy a mocsár he­lyén virágzó mezőgazdaságot teremtettek az emberek, s ahol munkájukért megkapják a mél­tó jutalmat, nyugodt körülmé­nyek között, békében élhetnek és dolgozhatnak. NAGY TERÉZ

Next

/
Thumbnails
Contents