Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-15 / 11. szám

4 A brigádszerü munkaszervezés és javaoalmazAs alapelvei érvényesítésének feltételei 4 1 A BRIGÁDOK KIALAKÍTÁSA, SZERVEZÉSE ' ÉS IRÁNYÍTÁSA Ä brigádok megalakításakor a termelési feladatokból kell kiindulni. A növénytermesztés szakaszán a brigádtagok nagy­fokú foglalkoztatottságának és a tagok egyenletes terhelésé­nek biztosítása érdekében a brigádokat csak alapos megfon- Uolás után lehet kialakítani. A 10—13 tagú brigádoknak a termesztett növények szerke­zetétől és élőmunka szükségletétől függően 800—2000 hektár­nyi területű szántóföldön kellene gazdálkodniuk. A 40 és több tagú brigádok számára a vetésforgó figyelembevételével mi­nimálisan 100 hektár szőlő és gyümölcsös, vagy 50 hektár do­hány, zöldség vagy paprika stb. termesztését Javasoljuk. Az egyetlen termény termesztését vállaló brigádok megalakítását csak azon vállalatoknak ajánljuk, amelyek megfelelő terme­lési rendszert érvényesítenek, vagy a gazdasági növények ter­mesztése közvetlenül Kapcsolódik az álattenyésztésl terme­léshez (pl. takarmánytermesztés). A brigádoknak a termelési rendszerek számára meghatározott nagyságú területen kell 15—30 taggal gazdálkodniuk. Az állattenyésztésben a brigádok megalakítását csak a sza* kosított csoportok keretein belül javasoljuk. A brigádok tag-1 Jainak számát az egyes csoportok tagjai, a műszaki ellátott­ság és a technológiai felszerelés színvonala szerint meghatá* rozott munkaerő-szükséglet alapján szabjuk meg. A BRIGÁD MINT SZERVEZETI EGYSÉG ’Amikor a brigádot mint új szervezeti egységet megalapít­ják, be kell azt sorolni a vállalat szervezeti rendszerébe. A brigád élére tapasztalt szakembert kell állítani mindenütt, ahol csak lehetséges. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy szükség esetén a vezetőt a brigád tagjainak kívánságára le* cseréljék. A brigádvezető (amennyiben a brigád munkaszer­vezési egység) az üzemvezetőnek, az ágazati vezetőnek vagy pedig a gazdaság vezetőnek a beosztottja. Hangsúlyoznunk kell, hogy amennyiben a brigádvezetői ^tisztséget fizikai munkát végző dolgozóval töltjük be, feltét­lenül differenciáltan kell meghatározni az ô munkakörét, ha* táskörét és felelősségét. 4. 2. A GAZDASÁGI ÖNELSZÄMOLÄS ALAPELVEI A BRIGÁD KERETÉBEN A brigádszerű munkaszervezés és javadajmazás bevezetésé­nek alapvető feltétele a vállalaton belüli gazdasági öneiszá­­molás érvényesítése. Amennyiben ezt a vállalat nem érvénye­síti, a brigád megalakítása sem lehetséges. Elsőként tehát a vállalaton belüli gazdasági önelszámolás elveit, vagyis a sza­bályokat kell pontosan kidolgozni. Bebizonyosodott, hogy a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás a vállalaton be­lüli gazdasági önelszámolást elmélyíti, ezért ez a formát nem lehet a gazdasági önelszámolás rendszerével párhuzamosan* hanem csak abból kiindulva továbbfejleszteni. A BRIGÁD, ILLETVE KOLLEKTÍVA HELYE A GAZDASÁGI ÖNELSZÄMOLÄS RENDSZERÉBEN к Amennyiben a vállalaton belüli gazdasági önelszámolás hlapelveit minden kollektívában következetesen érvényesíteni akarjuk, akkor azt valamennyi brigád esetén együttesen alkal­mazni szükséges. A brigád feladatainak meghatározásakor a következőképpen járjunk el. A növénytermesztési brigádok számára a vetésterület nagyságát, az átlagos terméshozamo­kat, a termelés mennyiségi és minőségi mutatóit kell meg­szabni. Az állattenyésztésben a gazdasági állatok számát, át­lagos termelőképességét és a termelés volumenét irányozzuk felő. Az értékmutatók közül vagy a termékek 4volumenének árakban kifejezett értékét, vagy az értékesített termékekért Járó bevétel összegét határozzuk meg. A továbbiakban a mun­kadíjazásra előirányzott anyagiak összegét, az anyagköltségek közül a saját vagy vásárolt vető- és ültetőanyagok, takarmá­nyok, üzemanyagok, növényvédő szerek ráfordítási költségeit szükséges megszabni. Az előirányzott termékmennyiséggel kapcsolatos legfontosabb anyagköltségeket bele kell foglalni a szerződésbe. A brigádok legfontosabb mutatóinak és tervfeladatainak ki­választásakor tiszteletben kell tartani azt az elvet, hogy csak az olyan természetbeni és értékmutatókat szabad meghatároz­ni, amelyeknek teljesítését a brigád tagjai közvetlenül és megfelelő mértékben befolyásolhatják, s amelyek teljesítésé­ből a brigád béralapjának az összetevői Is függnek. Ebből a szempontból feltétlenül szükséges a műszaki gazdasági nor­mák és szabályozók következetes gyakorlati érvényesítése. A BRIGÁD TERVFELADATAINAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSÉ Napjainkban a gyakorlati életben alkalmazott automatizált információs rendszer sajnos, nem nyújt megfelelő tájékozta­tást a brigád tervfeladatainak figyelemmel követésére, ellen­őrzésére és értékelésére, mivel nem felel meg teljes mérték­ben a vállalaton belüli gazdasági önelszámolás igényes köve­telményeinek. Az információkat viszonylag későn, általában csak egyhónapos késéssel lehet csak hasznosítani. Ezért biz­tosítani kell a vállalat és a brigádok dolgozóinak közgazda­­sági továbbképzését, rendelkezésükre kell bocsájtani az eddi­gi tapasztalatok eredményeit, htegy azok alapján értékelni lehessen a mutatók alakulását. A brigád tagjainak munkáját a vállalat többi szervezeti egy­ségeivel a gazdasági önelszámolás érvényesítésének elveivel kell összhangban szabályozni. Ezekkel az elvekkel összhang­ban a brigád más szervezeti egységekkel való kapcsolatai akár szerződésekkel is szabályozhatók. A szerződésekben fel kell tüntetni a két fél egymásnak nyújtandó segítségét, eset­leg a termékek mennyiségét, a szolgáltatások elvégzésének Időpontját. Továbbá a szerződéseknek azokat a szankciókat is tartalmazniuk kell, amelyek a kapcsolatokat szabályozó elő­írások vagy megegyezések megszegése, illetve nem teljesítése esetén alkalmazhatók. A BRIGADSZERO BÉREZÉS ÉS JAVADALMAZAS A brigádszerű bérezés és javadalmazás az új forma lénye­ges eleme, ezért az összegek meghatározásakor megfontoltan szükséges eljárni. A brigádszerű munkaszervezés és javadal­mazás rendszerében a következő kollektív munkadíjazási for­mák mutatkoznak a legmegfelelőbbeknek: — a teljesítménybér alapján meghatározott összegek; — a végtermékek alapján meghatározott bérek; — a különböző mutatók teljesítése alapján megszabott bé­rek; •— az úgynevezett „kombinált“ munkadíjazás. Minden brigád esetében azonban c?ak egy javadalmazási formát alkalmazzunk, mivel több forma együttes érvényesí­tése bonyolult ős igényes adminisztratív munkát jelent. A bri­gád tagjai munkadíjának anyagi össztönzésére szolgáló össze­tevői közé nem tartoznak a vállalat gazdasági önelszámolási eredményeiből kiszámított juttatásai. A brigád kollektív ke­resetét közvetlen és közvetett módon lehet elosztani az egyes tagok között. Az elosztás közvetlen módját a munkabérezés bevált formálnak segítségével lehet megvalósítani. Ez min­denütt érvényesíthető, ahol kidolgozták a munka végső ered­ményeinek mérhető rendszerét és a pontos normákat. Ezek­nek a mutatóknak a segítségével viszonylag pontosan lemér­hetjük a kollektíva egyes tagjainak az elért eredményekhez .való hozzájárulását. A kollektív kereset közvetett elosztását a munkába való be­kapcsolódás együtthatójának a segítségével végezhetjük. Ezt a módszert ott alkalmazzuk, ahol a közvetlen elosztás érvé­nyesítése nem lehetséges, mivel nincsenek olyan pontos mu­tatók, normák, amelyekkel kimutathatnánk az egyénnek, á kollektíva végső eredményeihez való hozzájárulásának mér­tékét. A kollektív kereset közvetett elosztási niódszerének jel­lemzője, hogy az a ledolgozott munkaidőre, az elvégzett mun­ka nehészségi fokára alapul. Természetesen más kritériumok is felhasználhatók az elosz­tás során. Tekintettel a munkába való bekapcsqlődás együtt­hatójának bonyolult meghatározására, valamint a növényter­mesztési munkálatok értékelésének nehézségeire, a megfe­lelő módszertan hiányára, a munkába való bekapcsolódás együtthatójának meghatározását a mezőgazdaságban jelenleg még nem javasoljuk. HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA XV. évfolyam 6. tananyag A betöm önelszámolási rendszer, valamint a brigádszerű munkaszervezés ás javadalmazás alkalmazása A központi irányító szerveket, valamint az irányítás közép­szintű és vállalati szerveit a népgazdaság irányításának töké­letesítését célzó intézkedések, elsősorban a CSKP KB 10. és 11. ülését követően, a népgazdaság belterjesírt) tényezőkön alapuló, gyorsított ütemű fejlesztésére késztették. Az említett tényezők egyike a brigádszerü munkaszervezés és irányítás állandó tökéletesítése, valamint tudományos alapokon való fejlesztése. Ezek a tényežôk rendkívül fontosak, mivel hatha­tós szerepet játszanak a belterjesítő folyamatban. Mindez ab­ból következik, hogy új beruházási ráfordításokat nem igé­nyelnek, ellenben nagy gazdasági hatásfokuk van. Ezek az Irányzatok tulajdonképpen a CSKP XVI. kongresszusi határo­zatainak a konkrét lebontását, illetve megvalósítását -jelentik. Az állami és pártszervek a felsorolt okok miatt szorgalmaz­zák nemcsak a vállalatok, hanem elsősorban a termelési és munkafolyamatok szervezésének és irányításának új formált, mivel ezen a téren számos lehetőség kínálkozik. Fontos továb­bá az egyének és a munkaközösségek teljesítőképességében, valamint a termelési folyamat gazdaságosabbá tételében rejlő tartalékok mielőbbi feltárása. A kitűzött feladatok megvalósí­tását elősegítő módszerek egyike a brigádszerü munkaszerve­zés és javadalmazás alkalmazása. 1. A BELÜZEMI ÖNELSZÁMOLÁSI RENDSZER A belüzeml önelszámolási rendszer alapelveit, lényegét és szerepét „A mezőgazdasága tervszerű irányításának tökélete­sített rendszere“ című dokumentum határozta meg, amelyet a CSKP KB 4. ülése hagyott Jóvá. Ez a dokumentum megszi­lárdítja a mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági helyzetét és kedvező feltételeket teremt a gazdasági ösztönzők következe­tes és tervszerű kihasználására. A belüzeml önelszámolási rendszer, mint a szocialista vál­lalatok gazdasági tevékenységének tervszerű közgazdasági irá­nyítási módszere azon alapul, hogy minden vállalat gazdasági és pénzügyi helyzete a gazdasági eredményektől függ. A tár­sadalmi érdekek és az üzemi munkakollektívák érdekei kö­zötti összhangot azzal biztosítja, hogy a vállalatokat minimá­lis költségráfordítással, a termelőeszközök és munkaerőfor­rások hatékony kihasználásával maximális tervteljesítésre ösz­tönzi. A belüzemi önelszámolás elvén alapuló irányítás megköve­teli az egész vállalat vezetési rendszerének tökéletesítését, elsősorban a tervezés hatékonyságának a mennyiségi szem­pontokról a minőségi szempontokra való átállását, valamint a gazdasági ösztönzők és az adásvételi kapcsolatok erősítését. A belüzemi önelszámolási rendszeren alapuló irányítás továb­bá megköveteli, hogy a gazdasági ösztönzők a munkakellek­­tívákat a termelés, a hatékonyság és a minőség szakaszán a lehető legjobb eredmények elérésére serkentsék. A belüzemi önelszámolás szoros kapcsolatban áll a vállalati ’és üzemi vezetés egész rendszerével. Annak egyes részeit (üzemi tervezést, operatív tervezést, számvitelt, költségvetést, előirányzati számvitelt, a tervfeladatok teljesítésének ellenőr­zését és értékelését, az anyégi és erkölcsi érdekeltség for­máit, a kezdeményezés fejlesztését és hasznosítását) nem helyettesíti, hanem azokat a vállalaton belüli tervszerű irányí­tási rendszer egységébe foglalja, így a legjobb gazdasági ered­mények elérését segíti elő. A vállalaton belüli üzemi önelszámolás elve már eddig is közismerten a szervezettség tökéletesítésére irányult. Ezek a közismert és bevált elvek továbbra is érvényben maradnak. 'A vállalaton belüli üzemi önelszámolás módszerének alkalma­zása során a következőket javasoljuk: — a vállaton belüli üzemi önelszámolás elvét következete­sebben alkalmazni a termelés növelésére, a vállalati egységek gazdasági tevékenysége hatékonyságának fokozására és minő­ségének javítására, hogy a rendszer minél gazdaságosabb és célravezetőbb legyen; a vállaton belüli üzemi önelszámolás érvényesítésével nemcsak az egyes termékek önköltségeinek a csökkentéséi, hanem az egyes költségráfordítási tételek (elsősorban az üzemanyag-fogyasztás, az energiahasznosítás, az anyagráfor­­ditás költségeit) alakulását is figyelemmel kísérni, szükség esetén intézkedéseket foganatosítani; — a vállalaton belüli tervezés keretében a vállalati egysé­gek számára az érdekelt kollektívák tevékeny részvételével meghatározni az éves gazdasági terv leglényegesebb felada-1 iáit, valamint tájékoztató Jellegű mutatóit. Ugyanakkor be kell tartani azt az elvet, hogy a vállalati egységekre csak azon vállalati feladatokat bontjuk le, amelyek arányban áll­nak azok termelési-műszaki önállóságával; — a tervek kidolgozását és teljesítését egyre szélesebb mér­tékben ösztönözni a vállalaton belüli egységek eredményeitől függő javadalmazás kollektív formáinak érvényesítésével. Az anyagi ösztönzés fokozása érdekében növelni a javadalmazás és bérezés ösztönző hatású összetevőinek a részarányát és ha­tékonyságát; — fokozni a vezetőknek a munkakollektívák gazdasági eredményeitől függő anyagi ős erkölcsi érdekeltségét (haté­konyság, minőség), mivel nekik kell ebben az irányban huza­mos nevelőhatást gyakorolniuk munkatársaikra; — a CSSZSZK kormánya, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Központi Tanácsa által kiadott általános érvényű elvek értelmében be­vezetni a munka szervezésének" és javadalmazásának brigád* szerű rendszerét. Ennek keretében elmélyíteni a kollektiviz­must, kibontakoztatni az alkotó kezdeményezést és a munka­­aktivitást. 2. A BRIGÁDSZERÜ MUNKASZERVEZÉS ÉS JAVADALMAZÄS JELENTŐSÉGE 2. I. A MÓDSZER CÉLJAIRÓL A belüzeml önelszámolási rendszer érvényesítésének Jelen­tősége és szükségszerűsége abban rejlik, hogy az irányítás olyan formáit alkalmaza, amelyek erősítik a kollektívák ter­melésben betöltött szerepét, nagyobb hatáskört és felelősséget ruházva a termelési feladatok teljesítése, gazdaságosabbá té­tele, valamint az elért eredmények és érdemek szerinti érté* kelés és jutalmazás szakaszán. Így a kollektívák tagjai részt vesznek a vállalat irányításában és vezetésében. A kollektívák szerepének ilyen módon történő fokozása lehetővé teszi a sze­mélyi, csoport- és társadalmi érdekek összehangolását. A belüzemi önelszámolási rendszer alapja a brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás, amelynek lényege a munkater­melékenység, a gazdaságosság, valamint a termelés minőségé­nek és hatékonyságának a növelése, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak a gyakorlatban való mielőbbi érvénye­sítése. Továbbá megfelelő feltételeket teremt a dolgozóknak,­­a munkakollektíva tagjainak a vállalat, illetve üzem irányítá­sában való részvételének kibővítésére és elmélyítésére. Első­sorban az emberi tényező hatékonyabb kihasználásáról, a ter­melés tervezésének és szervezésének, valamint a feladatok teljesitésénoK kérdéseiről van szó. A munka szervezésének és javadalmazásának brigádszerű bevezetése nemcsak a gazda­sági növekményben nyilvánul meg, hanem az emberek gondol­kodásmódjában, a munkához, a munkacsoport többi tagjaihoz, a vállalathoz és a szocialista társadalomhoz való szocialista viszonyulásukban is. Arról van ugyanis szó, hogy a vállalati dolgozókat a munkaszervezés és javadalmazás brigádszerü rendszerének lényegével és előnyeivel megismertessük, és így megnyerjük őket az új módszer támogatására és megvalósítá­sára. Ez mindenekelőtt komoly politikai munkát jelent. Mivel az irányítás komplex értelmezéséről, vagyis a müsza* ki-termelési, közgazdasági és társadalmi folyamatok irányítá* sáról van szó, a brigádszerü forma érvényesítésekor tekintet­be kell venni a brifgádszerű munkaszervezés és javadalmazás lényegét alkotó termelési, közgazdasági és társadalmi felad»-

Next

/
Thumbnails
Contents