Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-15 / 11. szám

4 A brigádszerü munkaszervezés és javaoalmazAs alapelvei érvényesítésének feltételei

4 1 A BRIGÁDOK KIALAKÍTÁSA, SZERVEZÉSE ' ÉS IRÁNYÍTÁSA

Ä brigádok megalakításakor a termelési feladatokból kell kiindulni. A növénytermesztés szakaszán a brigádtagok nagyfokú foglalkoztatottságának és a tagok egyenletes terhelésének biztosítása érdekében a brigádokat csak alapos megfon- Uolás után lehet kialakítani.

A 10—13 tagú brigádoknak a termesztett növények szerkezetétől és élőmunka szükségletétől függően 800—2000 hektárnyi területű szántóföldön kellene gazdálkodniuk. A 40 és több tagú brigádok számára a vetésforgó figyelembevételével minimálisan 100 hektár szőlő és gyümölcsös, vagy 50 hektár dohány, zöldség vagy paprika stb. termesztését Javasoljuk. Az egyetlen termény termesztését vállaló brigádok megalakítását csak azon vállalatoknak ajánljuk, amelyek megfelelő termelési rendszert érvényesítenek, vagy a gazdasági növények termesztése közvetlenül Kapcsolódik az álattenyésztésl termeléshez (pl. takarmánytermesztés). A brigádoknak a termelési rendszerek számára meghatározott nagyságú területen kell 15—30 taggal gazdálkodniuk.

Az állattenyésztésben a brigádok megalakítását csak a sza* kosított csoportok keretein belül javasoljuk. A brigádok tag-1 Jainak számát az egyes csoportok tagjai, a műszaki ellátottság és a technológiai felszerelés színvonala szerint meghatá* rozott munkaerő-szükséglet alapján szabjuk meg.

A BRIGÁD MINT SZERVEZETI EGYSÉG

’Amikor a brigádot mint új szervezeti egységet megalapítják, be kell azt sorolni a vállalat szervezeti rendszerébe. A brigád élére tapasztalt szakembert kell állítani mindenütt, ahol csak lehetséges. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy szükség esetén a vezetőt a brigád tagjainak kívánságára le* cseréljék. A brigádvezető (amennyiben a brigád munkaszervezési egység) az üzemvezetőnek, az ágazati vezetőnek vagy pedig a gazdaság vezetőnek a beosztottja.

Hangsúlyoznunk kell, hogy amennyiben a brigádvezetői ^tisztséget fizikai munkát végző dolgozóval töltjük be, feltétlenül differenciáltan kell meghatározni az ô munkakörét, ha* táskörét és felelősségét.

4. 2. A GAZDASÁGI ÖNELSZÄMOLÄS ALAPELVEI A BRIGÁD KERETÉBEN

A brigádszerű munkaszervezés és javadajmazás bevezetésének alapvető feltétele a vállalaton belüli gazdasági öneiszámolás érvényesítése. Amennyiben ezt a vállalat nem érvényesíti, a brigád megalakítása sem lehetséges. Elsőként tehát a vállalaton belüli gazdasági önelszámolás elveit, vagyis a szabályokat kell pontosan kidolgozni. Bebizonyosodott, hogy a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás a vállalaton belüli gazdasági önelszámolást elmélyíti, ezért ez a formát nem lehet a gazdasági önelszámolás rendszerével párhuzamosan* hanem csak abból kiindulva továbbfejleszteni.

A BRIGÁD, ILLETVE KOLLEKTÍVA HELYE

A GAZDASÁGI ÖNELSZÄMOLÄS RENDSZERÉBEN

к

Amennyiben a vállalaton belüli gazdasági önelszámolás hlapelveit minden kollektívában következetesen érvényesíteni akarjuk, akkor azt valamennyi brigád esetén együttesen alkalmazni szükséges. A brigád feladatainak meghatározásakor a következőképpen járjunk el. A növénytermesztési brigádok számára a vetésterület nagyságát, az átlagos terméshozamokat, a termelés mennyiségi és minőségi mutatóit kell megszabni. Az állattenyésztésben a gazdasági állatok számát, átlagos termelőképességét és a termelés volumenét irányozzuk felő. Az értékmutatók közül vagy a termékek 4volumenének árakban kifejezett értékét, vagy az értékesített termékekért Járó bevétel összegét határozzuk meg. A továbbiakban a munkadíjazásra előirányzott anyagiak összegét, az anyagköltségek közül a saját vagy vásárolt vető- és ültetőanyagok, takarmányok, üzemanyagok, növényvédő szerek ráfordítási költségeit szükséges megszabni. Az előirányzott termékmennyiséggel

kapcsolatos legfontosabb anyagköltségeket bele kell foglalni a szerződésbe.

A brigádok legfontosabb mutatóinak és tervfeladatainak kiválasztásakor tiszteletben kell tartani azt az elvet, hogy csak az olyan természetbeni és értékmutatókat szabad meghatározni, amelyeknek teljesítését a brigád tagjai közvetlenül és megfelelő mértékben befolyásolhatják, s amelyek teljesítéséből a brigád béralapjának az összetevői Is függnek. Ebből a szempontból feltétlenül szükséges a műszaki gazdasági normák és szabályozók következetes gyakorlati érvényesítése.

A BRIGÁD TERVFELADATAINAK ELLENŐRZÉSE

ÉS ÉRTÉKELÉSÉ

Napjainkban a gyakorlati életben alkalmazott automatizált információs rendszer sajnos, nem nyújt megfelelő tájékoztatást a brigád tervfeladatainak figyelemmel követésére, ellenőrzésére és értékelésére, mivel nem felel meg teljes mértékben a vállalaton belüli gazdasági önelszámolás igényes követelményeinek. Az információkat viszonylag későn, általában csak egyhónapos késéssel lehet csak hasznosítani. Ezért biztosítani kell a vállalat és a brigádok dolgozóinak közgazdasági továbbképzését, rendelkezésükre kell bocsájtani az eddigi tapasztalatok eredményeit, htegy azok alapján értékelni lehessen a mutatók alakulását.

A brigád tagjainak munkáját a vállalat többi szervezeti egységeivel a gazdasági önelszámolás érvényesítésének elveivel kell összhangban szabályozni. Ezekkel az elvekkel összhangban a brigád más szervezeti egységekkel való kapcsolatai akár szerződésekkel is szabályozhatók. A szerződésekben fel kell tüntetni a két fél egymásnak nyújtandó segítségét, esetleg a termékek mennyiségét, a szolgáltatások elvégzésének Időpontját. Továbbá a szerződéseknek azokat a szankciókat is tartalmazniuk kell, amelyek a kapcsolatokat szabályozó előírások vagy megegyezések megszegése, illetve nem teljesítése esetén alkalmazhatók.

A BRIGADSZERO BÉREZÉS ÉS JAVADALMAZAS

A brigádszerű bérezés és javadalmazás az új forma lényeges eleme, ezért az összegek meghatározásakor megfontoltan szükséges eljárni. A brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás rendszerében a következő kollektív munkadíjazási formák mutatkoznak a legmegfelelőbbeknek:

— a teljesítménybér alapján meghatározott összegek;

— a végtermékek alapján meghatározott bérek;

— a különböző mutatók teljesítése alapján megszabott bérek;

•— az úgynevezett „kombinált“ munkadíjazás.

Minden brigád esetében azonban c?ak egy javadalmazási formát alkalmazzunk, mivel több forma együttes érvényesítése bonyolult ős igényes adminisztratív munkát jelent. A brigád tagjai munkadíjának anyagi össztönzésére szolgáló összetevői közé nem tartoznak a vállalat gazdasági önelszámolási eredményeiből kiszámított juttatásai. A brigád kollektív keresetét közvetlen és közvetett módon lehet elosztani az egyes tagok között. Az elosztás közvetlen módját a munkabérezés bevált formálnak segítségével lehet megvalósítani. Ez mindenütt érvényesíthető, ahol kidolgozták a munka végső eredményeinek mérhető rendszerét és a pontos normákat. Ezeknek a mutatóknak a segítségével viszonylag pontosan lemérhetjük a kollektíva egyes tagjainak az elért eredményekhez .való hozzájárulását.

A kollektív kereset közvetett elosztását a munkába való bekapcsolódás együtthatójának a segítségével végezhetjük. Ezt a módszert ott alkalmazzuk, ahol a közvetlen elosztás érvényesítése nem lehetséges, mivel nincsenek olyan pontos mutatók, normák, amelyekkel kimutathatnánk az egyénnek, á kollektíva végső eredményeihez való hozzájárulásának mértékét. A kollektív kereset közvetett elosztási niódszerének jellemzője, hogy az a ledolgozott munkaidőre, az elvégzett munka nehészségi fokára alapul.

Természetesen más kritériumok is felhasználhatók az elosztás során. Tekintettel a munkába való bekapcsqlődás együtthatójának bonyolult meghatározására, valamint a növénytermesztési munkálatok értékelésének nehézségeire, a megfelelő módszertan hiányára, a munkába való bekapcsolódás együtthatójának meghatározását a mezőgazdaságban jelenleg még nem javasoljuk.

HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA

XV. évfolyam

6. tananyag

A betöm önelszámolási rendszer, valamint a brigádszerű munkaszervezés ás javadalmazás alkalmazása

A központi irányító szerveket, valamint az irányítás középszintű és vállalati szerveit a népgazdaság irányításának tökéletesítését célzó intézkedések, elsősorban a CSKP KB 10. és 11. ülését követően, a népgazdaság belterjesírt) tényezőkön alapuló, gyorsított ütemű fejlesztésére késztették. Az említett tényezők egyike a brigádszerü munkaszervezés és irányítás állandó tökéletesítése, valamint tudományos alapokon való fejlesztése. Ezek a tényežôk rendkívül fontosak, mivel hathatós szerepet játszanak a belterjesítő folyamatban. Mindez abból következik, hogy új beruházási ráfordításokat nem igényelnek, ellenben nagy gazdasági hatásfokuk van. Ezek az Irányzatok tulajdonképpen a CSKP XVI. kongresszusi határozatainak a konkrét lebontását, illetve megvalósítását -jelentik.

Az állami és pártszervek a felsorolt okok miatt szorgalmazzák nemcsak a vállalatok, hanem elsősorban a termelési és munkafolyamatok szervezésének és irányításának új formált, mivel ezen a téren számos lehetőség kínálkozik. Fontos továbbá az egyének és a munkaközösségek teljesítőképességében, valamint a termelési folyamat gazdaságosabbá tételében rejlő tartalékok mielőbbi feltárása. A kitűzött feladatok megvalósítását elősegítő módszerek egyike a brigádszerü munkaszervezés és javadalmazás alkalmazása.

1. A BELÜZEMI ÖNELSZÁMOLÁSI RENDSZER

A belüzeml önelszámolási rendszer alapelveit, lényegét és szerepét „A mezőgazdasága tervszerű irányításának tökéletesített rendszere“ című dokumentum határozta meg, amelyet a CSKP KB 4. ülése hagyott Jóvá. Ez a dokumentum megszilárdítja a mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági helyzetét és kedvező feltételeket teremt a gazdasági ösztönzők következetes és tervszerű kihasználására.

A belüzeml önelszámolási rendszer, mint a szocialista vállalatok gazdasági tevékenységének tervszerű közgazdasági irányítási módszere azon alapul, hogy minden vállalat gazdasági és pénzügyi helyzete a gazdasági eredményektől függ. A társadalmi érdekek és az üzemi munkakollektívák érdekei közötti összhangot azzal biztosítja, hogy a vállalatokat minimális költségráfordítással, a termelőeszközök és munkaerőforrások hatékony kihasználásával maximális tervteljesítésre ösztönzi.

A belüzemi önelszámolás elvén alapuló irányítás megköveteli az egész vállalat vezetési rendszerének tökéletesítését, elsősorban a tervezés hatékonyságának a mennyiségi szempontokról a minőségi szempontokra való átállását, valamint a gazdasági ösztönzők és az adásvételi kapcsolatok erősítését. A belüzemi önelszámolási rendszeren alapuló irányítás továbbá megköveteli, hogy a gazdasági ösztönzők a munkakellektívákat a termelés, a hatékonyság és a minőség szakaszán a lehető legjobb eredmények elérésére serkentsék.

A belüzemi önelszámolás szoros kapcsolatban áll a vállalati ’és üzemi vezetés egész rendszerével. Annak egyes részeit (üzemi tervezést, operatív tervezést, számvitelt, költségvetést, előirányzati számvitelt, a tervfeladatok teljesítésének ellenőrzését és értékelését, az anyégi és erkölcsi érdekeltség formáit, a kezdeményezés fejlesztését és hasznosítását) nem helyettesíti, hanem azokat a vállalaton belüli tervszerű irányítási rendszer egységébe foglalja, így a legjobb gazdasági eredmények elérését segíti elő.

A vállalaton belüli üzemi önelszámolás elve már eddig is közismerten a szervezettség tökéletesítésére irányult. Ezek a közismert és bevált elvek továbbra is érvényben maradnak. 'A vállalaton belüli üzemi önelszámolás módszerének alkalmazása során a következőket javasoljuk:

— a vállaton belüli üzemi önelszámolás elvét következetesebben alkalmazni a termelés növelésére, a vállalati egységek gazdasági tevékenysége hatékonyságának fokozására és minőségének javítására, hogy a rendszer minél gazdaságosabb és célravezetőbb legyen;

a vállaton belüli üzemi önelszámolás érvényesítésével

nemcsak az egyes termékek önköltségeinek a csökkentéséi, hanem az egyes költségráfordítási tételek (elsősorban az üzemanyag-fogyasztás, az energiahasznosítás, az anyagráforditás költségeit) alakulását is figyelemmel kísérni, szükség esetén intézkedéseket foganatosítani;

— a vállalaton belüli tervezés keretében a vállalati egységek számára az érdekelt kollektívák tevékeny részvételével meghatározni az éves gazdasági terv leglényegesebb felada-1 iáit, valamint tájékoztató Jellegű mutatóit. Ugyanakkor be kell tartani azt az elvet, hogy a vállalati egységekre csak azon vállalati feladatokat bontjuk le, amelyek arányban állnak azok termelési-műszaki önállóságával;

— a tervek kidolgozását és teljesítését egyre szélesebb mértékben ösztönözni a vállalaton belüli egységek eredményeitől függő javadalmazás kollektív formáinak érvényesítésével. Az anyagi ösztönzés fokozása érdekében növelni a javadalmazás és bérezés ösztönző hatású összetevőinek a részarányát és hatékonyságát;

— fokozni a vezetőknek a munkakollektívák gazdasági eredményeitől függő anyagi ős erkölcsi érdekeltségét (hatékonyság, minőség), mivel nekik kell ebben az irányban huzamos nevelőhatást gyakorolniuk munkatársaikra;

— a CSSZSZK kormánya, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Központi Tanácsa által kiadott általános érvényű elvek értelmében bevezetni a munka szervezésének" és javadalmazásának brigád* szerű rendszerét. Ennek keretében elmélyíteni a kollektivizmust, kibontakoztatni az alkotó kezdeményezést és a munkaaktivitást.

2. A BRIGÁDSZERÜ MUNKASZERVEZÉS ÉS JAVADALMAZÄS JELENTŐSÉGE

2. I. A MÓDSZER CÉLJAIRÓL

A belüzeml önelszámolási rendszer érvényesítésének Jelentősége és szükségszerűsége abban rejlik, hogy az irányítás olyan formáit alkalmaza, amelyek erősítik a kollektívák termelésben betöltött szerepét, nagyobb hatáskört és felelősséget ruházva a termelési feladatok teljesítése, gazdaságosabbá tétele, valamint az elért eredmények és érdemek szerinti érté* kelés és jutalmazás szakaszán. Így a kollektívák tagjai részt vesznek a vállalat irányításában és vezetésében. A kollektívák szerepének ilyen módon történő fokozása lehetővé teszi a személyi, csoport- és társadalmi érdekek összehangolását.

A belüzemi önelszámolási rendszer alapja a brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás, amelynek lényege a munkatermelékenység, a gazdaságosság, valamint a termelés minőségének és hatékonyságának a növelése, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak a gyakorlatban való mielőbbi érvényesítése. Továbbá megfelelő feltételeket teremt a dolgozóknak,a munkakollektíva tagjainak a vállalat, illetve üzem irányításában való részvételének kibővítésére és elmélyítésére. Elsősorban az emberi tényező hatékonyabb kihasználásáról, a termelés tervezésének és szervezésének, valamint a feladatok teljesitésénoK kérdéseiről van szó. A munka szervezésének és javadalmazásának brigádszerű bevezetése nemcsak a gazdasági növekményben nyilvánul meg, hanem az emberek gondolkodásmódjában, a munkához, a munkacsoport többi tagjaihoz, a vállalathoz és a szocialista társadalomhoz való szocialista viszonyulásukban is. Arról van ugyanis szó, hogy a vállalati dolgozókat a munkaszervezés és javadalmazás brigádszerü rendszerének lényegével és előnyeivel megismertessük, és így megnyerjük őket az új módszer támogatására és megvalósítására. Ez mindenekelőtt komoly politikai munkát jelent.

Mivel az irányítás komplex értelmezéséről, vagyis a müsza* ki-termelési, közgazdasági és társadalmi folyamatok irányítá* sáról van szó, a brigádszerü forma érvényesítésekor tekintetbe kell venni a brifgádszerű munkaszervezés és javadalmazás lényegét alkotó termelési, közgazdasági és társadalmi felad»-