Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 2. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. január 10-Igényesség és felelősségtudat Valójában ezzel jellemezhetnénk a Dunaszerdahclyi (Dunajská Streda) járás kommunistáinak évzáró tageyű­­léselt, amelyeken a 7. ötéves tervidő­szak feladatainak teljesítését értékel­ték ás egyúttal kitűzték a következő Időszak fő feladatait. Nagy figyelmet fordítottak a Szov- A jetunió Kommunis­ta Pártja újjászer­­,'чИьЖр0г kesztett program­tervezetének, az SZKP alapszabály­zatában eszközölt változtatások és a Szovjetunió gazda­sági és szociális fejlesztése fő irá­nyai tervezetének tanulmányozására. Az eddig lezajlott évzáró taggyű­lések egyértelműen azt bizonyítják, hogy a járás kommunistái a párton­­kívüliekkel szoros egységben zárkóz­nak fel az elkövetkező időszak igé­nyes feladatainak teljesítéséhez. E célból feltárják és hasznosítják a tartalékokat, a dolgozók kezdemé­nyezését a legnehezebb és a legfon­tosabb feladatok teljesítésére irányít­ják. elErt célok Az évzáró tanácskozásokon elége­detten nyugtázták, hogy a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozato­kat és a hetedik ötéves terv felada­tait a járás viszonylatában sikeresen teljesítették. A mezőgazdasági terme­lés szakaszán a hetedik ötéves terv minden eddiginél nagyobb hatékony­ságot és nagyobb terméseredménye­ket tűzött ki célul, ami komoly erő­feszítést követelt mind az egységes földműves-szövetkezetektől, mind az állami gazdaságoktól. Összehangolt, Jó politikai és szervező munkával si­került minden akadályt és nehézsé­get leküzdeni. Előzetes becslések alapján a bruttó mezőgazdasági termelés tervét 1,8, az árutermelését 1,4 százalékkal túl­teljesítették. Gabonából — a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva — a 7. ötéves tervidőszakban 112 ezer tonnával termeltek többet. Az idei jó gabonatermés eredményeképpen a já­rás történetében először teljesítették túl a héttonnás hektárhozamot. Nagy előrehaladást értek el elsősorban a kukoricatermesztésben alkalmazott BKR és 1KR rendszerek alkalmazásá­val. örvendetes jelenség az is, hogy az üzemi pártszervezetek kezdeményező és hatékony tömegpolitikai munkája hatására egyre több mezőgazdasági üzem nevezett be a hat- és héttonná­sok mozgalmába. A járás két mező­gazdasági üzeme, a Nagymegyeri (Ga­lovo) Efsz és az Agrokomplex felhí­vással fordult a többi üzemhez, hogy növeljék termelési mutatóikat. Példá­jukat ez ideig 24 mezőgazdasági üzem követte. Sok szó esett az évzárókon a cu­korrépa-termesztésről is. Sajnos, nem sikerült állandósítaniuk a 40 tonna feletti hektárhozamot és az idei év kivételével a 15 százalékos cukortar­talmat sem érték el. A hektárhozamok növelését jelentős mértékben a ter­melési rendszerek segítették elő; elsősorban a lencsetermesztési rend­szer, amelynek rendszergazdája a légi (Lehnice) Csehszlovák-NDK Barátság Efsz. Az olajnövények termesztésében a tervfeladatokat 658 tonnával túl­teljesítették. A hetedik ötéves terv irányelveivel összhangban megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a növénytermesz­tés és az állattenyésztés egyensúlyá­nak kialakítására, különös tekintettel a takarmányalap mennyiségi és minő­ségi javítására. Ezt főleg a másod­növények és a melléktermékek ész­szerű felhasználásával érték el. Az üzemi pártszervezetek a gazda­sági vezetéssel karöltve kezdeménye­ző munkát végeztek a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésé­ben. A most befejeződött tervidőszak­ban 3 ezer 500 hektárral növelték az öntözött területet, így ma már a já­rásban 44 ezer hektárt öntöznek. Nagy előrehaladást értek el a zöld­ség- és gyümölcstermesztésben, ezzel is hozzájárulva a lakosság ésszerűbb táplálkozásához. A kavicsos talajokon szőlőt telepítettek. Kiemelkedő eredmények születtek az állattenyészíés hasznosságának nö­velésében is. Az elmúlt évben a tehe­nenként! évi fejési átlag 4445 liter volt, s több mezőgazdasági üzemben értek el 5 ezer liternél magasabb egyedenkénti évi fejési átlagot. A já­rás mezőgazdasági üzemei áruterme­lési feladataikat tejből 2,2, tojásból 4,6, húsból pedig 2,5 százalékkal túl­teljesítették. A járási pártszervek és az üzemi pártszervezetek megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a káderképzésre, illetve elhelyezésükre és továbbkép­zésükre. Az értékelt tervidőszakban a járás mezőgazdasági üzemeiben 112 főiskolai képzettségű és 195 szak­középiskolai végzettségű szakember kezdte el a munkát. Ez a következe­tes káderpolitika jelentősen hozzá­járult a gazdaságirányítás és a mun­kaszervezés színvonalának emelésé­hez, a munkatermelékenység és a gaz­daságosság növeléséhez. A 8. ÖTÉVES TERV ALAPJAI A pártszervezetek évzáró taggyűlé­sein a fő figyelmet már a legközeleb­bi feladatok teljesítésére irányították. Az alapos helyzetelemzésekből és ta­pasztalatokból kiindulva több mező­­gazdasági üzemben a növénytermesz­tés továbbfejlesztését helyezték elő­térbe. A 8. ötéves tervidőszakban sze­mesekből 249 szer, cukorrépából 222 ezer, olajnövényekből közel 7500, gyü­mölcsből 19 ezer tonnát fog termelni a járás. Ugyanebben az időszakban a terv 103 millió liter tej és 85 millió tojás termelését irányozza elő. A hús­termelésben 14 százalékos növekedés­sel számolnak. A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlődésével párhuza­mosan javult a lakosság mezőgazda­­sági termékekkel történő ellátásh. A következő ötéves tervidőszak egyik legfontosabb célja: az élelmiszer­­ellátás mennyiségi és minőségi javí­tása és az áruválaszték bővítése. Szo­rosan ide tartózik még, hogy az-előző tervidőszakhoz mérten 13 százalékkal bővült a lakossági szolgáltatások vá­lasztéka, a kiskereskedelmi forgalom 24 százalékkal növekedett, javult a piaci ellátás. A lakosság pénzbevétele több mint harminc százalékkal nőtt. Ez szük­ségessé teszi a szolgáltatások és a közellátás további javítását, valamint az áruválaszték bővítését. A hús- és tejtermékek választékát tekintve még igencsak nagyok a tartalékok. A szo­ciális gondoskodás javításának kö­szönhetően a nyugdíjasok és a külön­féle segélyeket élvezők életkörülmé­nyei is kedvezően alakultak. HATÉKONYABB PÄRTMUNKÄVAL A kommunisták figyelme elsősorban az előttük álló új feladatok teljesí­tésére irányult. Tudatosították, hogy a 8. ötéves tervidőszakban előtérbe kerül a tudományos-műszaki fejlesz­tés meggyorsítása. Ennek gyakorlati megvalósítását hatékonyabb pártmun­kával, az irányítás, a szervezés és az ellenőrzés színvonalának emelésével lehet csak biztosítani. Még tökélete­sebb tömegpolitikai felvilágosító mun­kával kell a dolgozók széles töme­geit, a szocialista brigádokat, az ifjú­ságot mozgósítani ezeknek az új fel­adatoknak a teljesítésére, valamint arra, hogy kezdeményező módon já­ruljanak hozzá a hibák és hiányossá­gok felszámolásához és kiküszöbölé­séhez; hogy szükségét érezzék az új, haladó munkamódszerek alkalmazásá­nak, a belterjesség feltételei megte­remtésének; hogy kezdeményező mó­don járuljanak hozzá a minőségi mu­tatók javításához, az anyag- és ener­giatakarékossághoz, a tudományos­műszaki fejlesztés meggyorsításához. Sok szó esett a pártszervezetek év­záró gyűlésein a pártoktatás hatéko­nyabbá tételéről, az internacionalista, illetve a szocialista hazafiságra ne­velésről. És arról, hogy nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a kommunisták hétköznapi gondjaira, a pártonkívü­­liek által felvetett kérdések megvita­tására is. Az évzáró gyűlések határozatai a kommunisták és a pártonkívüliek fi­gyelmét a legfontosabb gazdasági és társadalmi kérdések rugalmas meg­oldására irányítják. Szoros egység­ben, növekvő aktivitással és kezde­ményezéssel köszöntik a CSKP közel­gő, XVII. -kongresszusát és kezdték meg a 8. ötéves terv első évi felada­tainak- teljesítését. SVINGER ISTVÁN Munkaidő-változások 1986-ban A CSSZSZK kormánya meghatározta a munkanapok beosztását a követ­kező évekre. Ügy döntött, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszak folyamán fokozatosan megszüntetik a munkaszombatokat. Az idén négy, 1987-ben két, 1988-ban egy, 1989-ben szintén egy munkaszombat lesz, 1990-ben már nem lesz egy munkaszombat sem. A munkanapok fokozatos csökkentése nem ad okot arra, hogy az öt­éves tervidőszak folyamán csökkentsük a termelési feladatokat. A határo­zat lehetővé teszi, hogy az egyes tárcák intézkedéseket foganatosítsa- \ nak: a tervfeladatokat kevesebb munkanap alatt mindenekelőtt a munka­idő jobb kihasználásával, a munkafegyelem javításával és jobb munka­­szervezéssel teljesítsék. 1986-ban tehát négy munkaszombat lesz: március 15-én, április 5-én, október 18-án és november 22-én. Ezeken a napokon úgy dolgozunk majd, mint pénteken. A további változásokról röviden: munkaszüneti nap lesz május elsején, másodikén és harmadikán, munkanap május 4 én (vasár­nap), ugyancsak munkaszüneti nap lesz december 24-én, 25-én, 26-án és 31-én, munkanap pedig december 27-én és 28-án (szombaton és vasárnap). Fájdalmas búcsúzás Szerkesztőségünk munkakö­zössége megrendültén értesült az újabb gyászhlrről: a sokak által nagyon jól ismert Sándor Gábor — aki közel két évtize­den át volt munkaközösségünk tehetséges, jó tollú és sokolda­lú képességgel rendelkező tag­ja — 62 éves korában szülőfa­lujában, Nádszegen (Trstice) hosszan tartó, súlyos beteg­ségben elhunyt. Szívet sajogtató, fájdalmas a búcsú olyan baráttól, kollégá­tól és újságírótól, aki gyakor­lata tapasztalatait átörökítette cikkeibe, elbeszéléseibe, karco­­lataiba, így szolgálva híven a szocialista mezőgazdaság ki­bontakozását megszilárdítását, majd továbbfejlesztését. A szer­kesztőségen belül több éven át töltötte be — közmegelégedés­re — az osztályvezetői tisztet, majd a szakmelléklet vezetője­ként is sok éven keresztül, kommunista mezőgazdasági új­ságíróként példásan helytállt. Sokat érő gyakorlati szaktudá­sát önzetlenül megosztotta ve­lünk, kollégáival is. S nemcsak vejünkl Akik jól Ismerték, azt is kudják, hogy a fóliás zöldségtermesztés úttö­rője volt Mátyusföldön. S nem­csak írott, de kimondott sza­vaival is szenvedélyesen nép­szerűsítette ezt. Szakelőadáso­kat tartott községében, s min­denütt, ahová hívták őt. Tán­­toríthatatlanul hitt a CSKP út­mutatásainak helyességében, melyet írásaiban is kifejezésre juttatott. Kisparaszti népes csa­lád sarjaként, mindig osztály­szempontból ítélte meg a hely­zetet. Sándor Gábor, a megbízható barát, a tapasztalt kolléga, a kommunista újságíró csaknem két évtizedes munkássága, ér­deme elévülhetetlen. Elhunyta mindenképpen nagy veszteség számunkra. Ezért is oly fájdal­mas a búcsú, attól az ember­től akinek gazdag munkássága maradandó része szocialista újságírásunknak. Mindannyian osztozunk a Sándor család mély gyászában: a SZABAD FÖLDMŰVES szerkesztőségi munkaközössége A CSKP kongresszusát ezúttal is széles körű eszmgpsere, vita, politikai értékelő, elemző mun­ka előzi meg. Ez az élénk politikai élet az évzáró taggyűlésekkel kezdődött. Minden alapszervezetben számvetést készítet­tek az elvégzett munkáról, értékelték az eredményeket, és szóltak a hibák­ról, hiányosságokról is. s nem utolsó­sorban a teendőkről. Az eszmecsere és az elemzés a kongresszusi irány­elvek vitájában folytatódott. A kongresszusra való felkészülés eleven politikai légköréből, az irány­elvek vitáiból egy gondolatsor kínál­kozik kiemelésre, amely a pártfegye­­lsmmel, a párt egységével, a kommu­nista helytállással, a párt normáihoz való viszony vizsgálatával foglalko­zik. Mondhatnánk, e témakör elemei szinte mindenütt valamilyen formá­ban felszínre kerültek; A párttagok túlnyomó többsége a párt normáit tiszteletben tartva, az eszmei, politi­kai, cselekvési egység alapján állva annak a meggyőződésének adott han­got. hogy pártunk egységét erősítjük, amikor megköveteljük a rendet és a fegyelmet és nem tűrjük sorainkban a rendetlenséget, az erkölcsi lazasá­got, a felelőtlenséget. A 8. ötéves terv új, még igényesebb feladatainak maradéktalan teljesítése az eddiginél is nagyobb helytállást követel a párttagoktól, hisz az ország vezető ereje a párt, amely nem sze­mélytelen, hanem az eleven, gondol­kodó, cselekvő emberek, a kommu­nisták összessége. Az a bizakodás, hogy a következő öt esztendő még jobb körülményeket teremt számunk­ra, csak akkor válhat valósággá, ha a kommunisták egységben, rendben, felelősségteljesen dolgoznak és szo­rosabbra fűzik kapcsolataikat a pár­­tonkívüliekkel. A fegyelem, a rend iránti igény nem csupán óhaj, hanem követelmény és nem általában, hanem mindig és mindenütt a maga valóságában jele­nik meg. Sok múlik azon, hogy az adott kommunista közösség milyen légkört teremt: megbecsülik, elisme­rik és tisztelettel övezik-e azokat, akik példásan helytállnak, fegyelme­zetten és odaadőan dolgoznak, vagy éppen a cinikusak, haszontalanok, ügyeskedők, dologtalanok, demagó­gok válhatnak hangadókká. Ahol az előző felfogás dominál, ott a pártta­gok és a pártonkívüliek is ehhez iga­zodnak, s nem nézik el a fegyelme­zetlenségeket, hanem a pártszervezet intő döntései láttán megteszik szük­séges óvintézkedéseiket. Az ilyen pártcsoportokban és szervezetekben honosodtak meg a figyelmeztető be­szélgetések. Ezt olyan esetekben al-' kalmazzák, amikor azt látják, hogy egy párttag magatartása, életmódja rossz irányba fordul. A figyelmeztető beszélgetés, ha idejében kerül rá sor, legtöbbször visszatartó erő, megaka-Egység, fegyelem, hozzáértés dályozza a sokszor súlyos következ­ményekkel járó hibák, vétségek el­követését. Az ilyen beszélgetésre ter­mészetesen alaposan felkészülnek, ki­fejezésre juttatják a segítő szándé­kot, a párt és az egyén közös érde­kének beláttatását, józan érvekkel próbálnak hatni az egyén politikai, erkölcsi Ítélőképességére. Akadnak azonban olyanok is, akiknél a figyel­meztető beszélgetés hatástalan, mert vagy nem idejében és megfelelő mó­don történt, vagy az egyén nem ké­pes úrrá lenni a kibontakozó hibán, tévedésen, nem rendelkezik kellő ön­kritikával, belátással. Ilyenkor szük­ségszerűen bekövetkezik az, amitől óvták: megsérti a pártfegyelmet, vét­ségeket követ el, munkájában és ma­gánéletében helytelen magatartást tanúsít. Ebben a helyzetben a figyel­meztető beszélgetés már kevés, elke­rülhetetlen a pártfegyelmi eljárás. Sok helyütt azt tapasztalom, hogy fegyelmi eljárás helyett elegendőnek vélik egy beszélgetéssel lezárni az illető ügyét. Az elmulasztott előzetes figyelmeztetés nem pótolható, illetve akiről lepereg a figyelmeztetés, az intelem, az minden körülmény mér­legelésével, érdekekre és beosztásra való tekintet nélkül, büntetést érde­mel. A pártfegyelmi eljárásban és a párt­büntetésben a nevelés, az egyén és környezete formálásának egyik esz­közét látjuk. Némelykor találkozunk Josef Riman akadémikus a Csabává Tudományos Akadémia új elnöke Gustáv Husák köztársasági elnök a szövetségi kormány javaslatára Jo­­sef Rimán akadémikust nevezte ki a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökévé. * Josef Riman 1925. Január 30-án szil­­letett Horná Suchában (TeSíni járásI* A középiskolai tanulmányai elvégzése után a Hodonín melletti RatíSkovicé­­ben dolgozott mint a hőerőmű munká­­sa. A Károly Egyetemen 1950-ben fe­­jezte be tanulmányait. 1965-ben meg­szerezte a tudományok doktora cl* met. 1973-ban lett a CSTA levelező tagja, $ 1977-ben vált az Akadémia rendes tagjává. Az 1979—1980-as évek* ben a CSTA vezetőségében tudomány* ügyi titkárként dolgozott. 1981-től a CSTA alelnöke, valamint a biológiai és a vegyészeti osztály vezetője. Je­lentős érdemeket szerzett az említett tudományágak fejlesztésében, s ő kez­deményezte az alapkutatás és a bio­­technológia fejlesztési irányait kitűző országos célterv kidolgozását. Több mint száz tudományos munkát írt, s világviszonylatban is felfedezéseket tett. 1981 óta a CSKP KB póttagja és a CSKP KB Ideológiai bizottságának tagja. Josef Riman akadémikus sok* oldalú alkotó tevékenységét egymás után két Klement Gottwald Állami Díj, Az építésben szerzett érdemekért kitüntetés, a Munka Érdemrend, va­lamint a CSTA számos kitüntetése fémjelzi. A KGST-országok közti tu­dományos együttműködés fejlesztésé­ben való személyes hozzájárulásáért a Szovjetunió Állami Díját J19J9] és a Georgi Dimitrov születésének 100, évfordulója alkalmából kiadott emlék­érmet kapta. Tagja az NDK és a Bol­gár Népköztársaság Tudományos Aka­démiájának is. azzal a felfogással, hogy a humánum­ra hivatkozva tekintenek el a párt­fegyelmi eljárás megindításától. Két­ségtelen, senki sem szívesen fogadja, ha vétségéért megbüntetik, sőt ez azoknak sem kellemes, akiknek azt az eljárást le kell folytatniuk. Csak­hogy az elnézés, a hibákkal szembeni engedékenység, a vétségek leplezése, takargatása, a humánum hamis, elv­telen értelmezése nem használ a párt­nak, az egyénnek, a kisebb és na­gyobb munkaközösségeknek. Konkrét esetek példázzák, hogy akiknek kisebb-nagyobb botlásait el­nézik, azok vélt, vagy valódi érde­meiket felnagyítva úgy vélik, hogy nekik mindent szabad, és egyre gát­lástalanabbá válnak, végül vétkes cselekedeteikkel, magatartásukkal má­soknak, a közösségnek, a társadalom­nak okoznak kárt. Ha az ilyenek fö­lött szemet húnynak, akaratlanul is azt az érzetet kelthetik a becsületes többségben, hogy a méltatlan egyé­neket velük szemben pártfogolják, hogy lehetnek, akik pártunk és álla­munk törvényei fölé helyezték magu­kat. Másokat — a gyengébb jellemű embereket pedig ez arra késztetheti a „ha neki szabad, nekem is“ elv alapján, hogy ők is azt tegyék, amit akarnak, ha az erkölcsileg elfogad­hatatlan is, és egyúttal felmentik magukat a felelősség alól. Pártunkban a rend, az önként vál­lalt fegyelem, a politikai és szerve­zeti egység olyan alapelvek és tartó­pillérek, amelyekre eszméink, politi­kánk, cselekvésünk épül, ezek nélkül elképzelhetetlen a marxista-leninista párt ütőképes működése. Éppen ezért a pártélet és a pártmunka minden eszközével annak érdekében kell dol­goznunk, hogy mindezeket megőriz­zük és ellenállóvá tegyük bárminemű — akár kívülről, akár belülről jövő — gyengítési szándékkal, cselekvés­sel szemben. E célt szolgálja a párt­fegyelmi munka is, amely egyrészt nevelő eszköz, másrészt óvja a párt sorainak tisztaságát, de az egyes párt­tagokat is az esetleges alaptalan tá­madásoktól. A tényekre épülő elvsze­rű vizsgálatokkal, az ügyek tisztázá­sával, s ezek alapján a kollektív dön­tésekkel segíti az egység és a fegye­lem érvényesülését. A CSKP KB 16. ülése meghatározta az elkövetkező öt évre tervezett fel­adatainkat, melyet majd a CSKP XVII. kongresszusa megerősít. De ahhoz, hogy ezek a tervek megvalósuljanak, közös akaratra, együttes gondolkodás­ra, minden kommunista fegyelmezett magatartására és cselekvésére van szükség. Illés Bertalan

Next

/
Thumbnails
Contents