Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 2. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. január 10-Igényesség és felelősségtudat Valójában ezzel jellemezhetnénk a Dunaszerdahclyi (Dunajská Streda) járás kommunistáinak évzáró tageyűléselt, amelyeken a 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítését értékelték ás egyúttal kitűzték a következő Időszak fő feladatait. Nagy figyelmet fordítottak a Szov- A jetunió Kommunista Pártja újjászer,'чИьЖр0г kesztett programtervezetének, az SZKP alapszabályzatában eszközölt változtatások és a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztése fő irányai tervezetének tanulmányozására. Az eddig lezajlott évzáró taggyűlések egyértelműen azt bizonyítják, hogy a járás kommunistái a pártonkívüliekkel szoros egységben zárkóznak fel az elkövetkező időszak igényes feladatainak teljesítéséhez. E célból feltárják és hasznosítják a tartalékokat, a dolgozók kezdeményezését a legnehezebb és a legfontosabb feladatok teljesítésére irányítják. elErt célok Az évzáró tanácskozásokon elégedetten nyugtázták, hogy a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatokat és a hetedik ötéves terv feladatait a járás viszonylatában sikeresen teljesítették. A mezőgazdasági termelés szakaszán a hetedik ötéves terv minden eddiginél nagyobb hatékonyságot és nagyobb terméseredményeket tűzött ki célul, ami komoly erőfeszítést követelt mind az egységes földműves-szövetkezetektől, mind az állami gazdaságoktól. Összehangolt, Jó politikai és szervező munkával sikerült minden akadályt és nehézséget leküzdeni. Előzetes becslések alapján a bruttó mezőgazdasági termelés tervét 1,8, az árutermelését 1,4 százalékkal túlteljesítették. Gabonából — a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva — a 7. ötéves tervidőszakban 112 ezer tonnával termeltek többet. Az idei jó gabonatermés eredményeképpen a járás történetében először teljesítették túl a héttonnás hektárhozamot. Nagy előrehaladást értek el elsősorban a kukoricatermesztésben alkalmazott BKR és 1KR rendszerek alkalmazásával. örvendetes jelenség az is, hogy az üzemi pártszervezetek kezdeményező és hatékony tömegpolitikai munkája hatására egyre több mezőgazdasági üzem nevezett be a hat- és héttonnások mozgalmába. A járás két mezőgazdasági üzeme, a Nagymegyeri (Galovo) Efsz és az Agrokomplex felhívással fordult a többi üzemhez, hogy növeljék termelési mutatóikat. Példájukat ez ideig 24 mezőgazdasági üzem követte. Sok szó esett az évzárókon a cukorrépa-termesztésről is. Sajnos, nem sikerült állandósítaniuk a 40 tonna feletti hektárhozamot és az idei év kivételével a 15 százalékos cukortartalmat sem érték el. A hektárhozamok növelését jelentős mértékben a termelési rendszerek segítették elő; elsősorban a lencsetermesztési rendszer, amelynek rendszergazdája a légi (Lehnice) Csehszlovák-NDK Barátság Efsz. Az olajnövények termesztésében a tervfeladatokat 658 tonnával túlteljesítették. A hetedik ötéves terv irányelveivel összhangban megkülönböztetett figyelmet fordítottak a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának kialakítására, különös tekintettel a takarmányalap mennyiségi és minőségi javítására. Ezt főleg a másodnövények és a melléktermékek észszerű felhasználásával érték el. Az üzemi pártszervezetek a gazdasági vezetéssel karöltve kezdeményező munkát végeztek a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésében. A most befejeződött tervidőszakban 3 ezer 500 hektárral növelték az öntözött területet, így ma már a járásban 44 ezer hektárt öntöznek. Nagy előrehaladást értek el a zöldség- és gyümölcstermesztésben, ezzel is hozzájárulva a lakosság ésszerűbb táplálkozásához. A kavicsos talajokon szőlőt telepítettek. Kiemelkedő eredmények születtek az állattenyészíés hasznosságának növelésében is. Az elmúlt évben a tehenenként! évi fejési átlag 4445 liter volt, s több mezőgazdasági üzemben értek el 5 ezer liternél magasabb egyedenkénti évi fejési átlagot. A járás mezőgazdasági üzemei árutermelési feladataikat tejből 2,2, tojásból 4,6, húsból pedig 2,5 százalékkal túlteljesítették. A járási pártszervek és az üzemi pártszervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a káderképzésre, illetve elhelyezésükre és továbbképzésükre. Az értékelt tervidőszakban a járás mezőgazdasági üzemeiben 112 főiskolai képzettségű és 195 szakközépiskolai végzettségű szakember kezdte el a munkát. Ez a következetes káderpolitika jelentősen hozzájárult a gazdaságirányítás és a munkaszervezés színvonalának emeléséhez, a munkatermelékenység és a gazdaságosság növeléséhez. A 8. ÖTÉVES TERV ALAPJAI A pártszervezetek évzáró taggyűlésein a fő figyelmet már a legközelebbi feladatok teljesítésére irányították. Az alapos helyzetelemzésekből és tapasztalatokból kiindulva több mezőgazdasági üzemben a növénytermesztés továbbfejlesztését helyezték előtérbe. A 8. ötéves tervidőszakban szemesekből 249 szer, cukorrépából 222 ezer, olajnövényekből közel 7500, gyümölcsből 19 ezer tonnát fog termelni a járás. Ugyanebben az időszakban a terv 103 millió liter tej és 85 millió tojás termelését irányozza elő. A hústermelésben 14 százalékos növekedéssel számolnak. A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlődésével párhuzamosan javult a lakosság mezőgazdasági termékekkel történő ellátásh. A következő ötéves tervidőszak egyik legfontosabb célja: az élelmiszerellátás mennyiségi és minőségi javítása és az áruválaszték bővítése. Szorosan ide tartózik még, hogy az-előző tervidőszakhoz mérten 13 százalékkal bővült a lakossági szolgáltatások választéka, a kiskereskedelmi forgalom 24 százalékkal növekedett, javult a piaci ellátás. A lakosság pénzbevétele több mint harminc százalékkal nőtt. Ez szükségessé teszi a szolgáltatások és a közellátás további javítását, valamint az áruválaszték bővítését. A hús- és tejtermékek választékát tekintve még igencsak nagyok a tartalékok. A szociális gondoskodás javításának köszönhetően a nyugdíjasok és a különféle segélyeket élvezők életkörülményei is kedvezően alakultak. HATÉKONYABB PÄRTMUNKÄVAL A kommunisták figyelme elsősorban az előttük álló új feladatok teljesítésére irányult. Tudatosították, hogy a 8. ötéves tervidőszakban előtérbe kerül a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása. Ennek gyakorlati megvalósítását hatékonyabb pártmunkával, az irányítás, a szervezés és az ellenőrzés színvonalának emelésével lehet csak biztosítani. Még tökéletesebb tömegpolitikai felvilágosító munkával kell a dolgozók széles tömegeit, a szocialista brigádokat, az ifjúságot mozgósítani ezeknek az új feladatoknak a teljesítésére, valamint arra, hogy kezdeményező módon járuljanak hozzá a hibák és hiányosságok felszámolásához és kiküszöböléséhez; hogy szükségét érezzék az új, haladó munkamódszerek alkalmazásának, a belterjesség feltételei megteremtésének; hogy kezdeményező módon járuljanak hozzá a minőségi mutatók javításához, az anyag- és energiatakarékossághoz, a tudományosműszaki fejlesztés meggyorsításához. Sok szó esett a pártszervezetek évzáró gyűlésein a pártoktatás hatékonyabbá tételéről, az internacionalista, illetve a szocialista hazafiságra nevelésről. És arról, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a kommunisták hétköznapi gondjaira, a pártonkívüliek által felvetett kérdések megvitatására is. Az évzáró gyűlések határozatai a kommunisták és a pártonkívüliek figyelmét a legfontosabb gazdasági és társadalmi kérdések rugalmas megoldására irányítják. Szoros egységben, növekvő aktivitással és kezdeményezéssel köszöntik a CSKP közelgő, XVII. -kongresszusát és kezdték meg a 8. ötéves terv első évi feladatainak- teljesítését. SVINGER ISTVÁN Munkaidő-változások 1986-ban A CSSZSZK kormánya meghatározta a munkanapok beosztását a következő évekre. Ügy döntött, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszak folyamán fokozatosan megszüntetik a munkaszombatokat. Az idén négy, 1987-ben két, 1988-ban egy, 1989-ben szintén egy munkaszombat lesz, 1990-ben már nem lesz egy munkaszombat sem. A munkanapok fokozatos csökkentése nem ad okot arra, hogy az ötéves tervidőszak folyamán csökkentsük a termelési feladatokat. A határozat lehetővé teszi, hogy az egyes tárcák intézkedéseket foganatosítsa- \ nak: a tervfeladatokat kevesebb munkanap alatt mindenekelőtt a munkaidő jobb kihasználásával, a munkafegyelem javításával és jobb munkaszervezéssel teljesítsék. 1986-ban tehát négy munkaszombat lesz: március 15-én, április 5-én, október 18-án és november 22-én. Ezeken a napokon úgy dolgozunk majd, mint pénteken. A további változásokról röviden: munkaszüneti nap lesz május elsején, másodikén és harmadikán, munkanap május 4 én (vasárnap), ugyancsak munkaszüneti nap lesz december 24-én, 25-én, 26-án és 31-én, munkanap pedig december 27-én és 28-án (szombaton és vasárnap). Fájdalmas búcsúzás Szerkesztőségünk munkaközössége megrendültén értesült az újabb gyászhlrről: a sokak által nagyon jól ismert Sándor Gábor — aki közel két évtizeden át volt munkaközösségünk tehetséges, jó tollú és sokoldalú képességgel rendelkező tagja — 62 éves korában szülőfalujában, Nádszegen (Trstice) hosszan tartó, súlyos betegségben elhunyt. Szívet sajogtató, fájdalmas a búcsú olyan baráttól, kollégától és újságírótól, aki gyakorlata tapasztalatait átörökítette cikkeibe, elbeszéléseibe, karcolataiba, így szolgálva híven a szocialista mezőgazdaság kibontakozását megszilárdítását, majd továbbfejlesztését. A szerkesztőségen belül több éven át töltötte be — közmegelégedésre — az osztályvezetői tisztet, majd a szakmelléklet vezetőjeként is sok éven keresztül, kommunista mezőgazdasági újságíróként példásan helytállt. Sokat érő gyakorlati szaktudását önzetlenül megosztotta velünk, kollégáival is. S nemcsak vejünkl Akik jól Ismerték, azt is kudják, hogy a fóliás zöldségtermesztés úttörője volt Mátyusföldön. S nemcsak írott, de kimondott szavaival is szenvedélyesen népszerűsítette ezt. Szakelőadásokat tartott községében, s mindenütt, ahová hívták őt. Tántoríthatatlanul hitt a CSKP útmutatásainak helyességében, melyet írásaiban is kifejezésre juttatott. Kisparaszti népes család sarjaként, mindig osztályszempontból ítélte meg a helyzetet. Sándor Gábor, a megbízható barát, a tapasztalt kolléga, a kommunista újságíró csaknem két évtizedes munkássága, érdeme elévülhetetlen. Elhunyta mindenképpen nagy veszteség számunkra. Ezért is oly fájdalmas a búcsú, attól az embertől akinek gazdag munkássága maradandó része szocialista újságírásunknak. Mindannyian osztozunk a Sándor család mély gyászában: a SZABAD FÖLDMŰVES szerkesztőségi munkaközössége A CSKP kongresszusát ezúttal is széles körű eszmgpsere, vita, politikai értékelő, elemző munka előzi meg. Ez az élénk politikai élet az évzáró taggyűlésekkel kezdődött. Minden alapszervezetben számvetést készítettek az elvégzett munkáról, értékelték az eredményeket, és szóltak a hibákról, hiányosságokról is. s nem utolsósorban a teendőkről. Az eszmecsere és az elemzés a kongresszusi irányelvek vitájában folytatódott. A kongresszusra való felkészülés eleven politikai légköréből, az irányelvek vitáiból egy gondolatsor kínálkozik kiemelésre, amely a pártfegyelsmmel, a párt egységével, a kommunista helytállással, a párt normáihoz való viszony vizsgálatával foglalkozik. Mondhatnánk, e témakör elemei szinte mindenütt valamilyen formában felszínre kerültek; A párttagok túlnyomó többsége a párt normáit tiszteletben tartva, az eszmei, politikai, cselekvési egység alapján állva annak a meggyőződésének adott hangot. hogy pártunk egységét erősítjük, amikor megköveteljük a rendet és a fegyelmet és nem tűrjük sorainkban a rendetlenséget, az erkölcsi lazaságot, a felelőtlenséget. A 8. ötéves terv új, még igényesebb feladatainak maradéktalan teljesítése az eddiginél is nagyobb helytállást követel a párttagoktól, hisz az ország vezető ereje a párt, amely nem személytelen, hanem az eleven, gondolkodó, cselekvő emberek, a kommunisták összessége. Az a bizakodás, hogy a következő öt esztendő még jobb körülményeket teremt számunkra, csak akkor válhat valósággá, ha a kommunisták egységben, rendben, felelősségteljesen dolgoznak és szorosabbra fűzik kapcsolataikat a pártonkívüliekkel. A fegyelem, a rend iránti igény nem csupán óhaj, hanem követelmény és nem általában, hanem mindig és mindenütt a maga valóságában jelenik meg. Sok múlik azon, hogy az adott kommunista közösség milyen légkört teremt: megbecsülik, elismerik és tisztelettel övezik-e azokat, akik példásan helytállnak, fegyelmezetten és odaadőan dolgoznak, vagy éppen a cinikusak, haszontalanok, ügyeskedők, dologtalanok, demagógok válhatnak hangadókká. Ahol az előző felfogás dominál, ott a párttagok és a pártonkívüliek is ehhez igazodnak, s nem nézik el a fegyelmezetlenségeket, hanem a pártszervezet intő döntései láttán megteszik szükséges óvintézkedéseiket. Az ilyen pártcsoportokban és szervezetekben honosodtak meg a figyelmeztető beszélgetések. Ezt olyan esetekben al-' kalmazzák, amikor azt látják, hogy egy párttag magatartása, életmódja rossz irányba fordul. A figyelmeztető beszélgetés, ha idejében kerül rá sor, legtöbbször visszatartó erő, megaka-Egység, fegyelem, hozzáértés dályozza a sokszor súlyos következményekkel járó hibák, vétségek elkövetését. Az ilyen beszélgetésre természetesen alaposan felkészülnek, kifejezésre juttatják a segítő szándékot, a párt és az egyén közös érdekének beláttatását, józan érvekkel próbálnak hatni az egyén politikai, erkölcsi Ítélőképességére. Akadnak azonban olyanok is, akiknél a figyelmeztető beszélgetés hatástalan, mert vagy nem idejében és megfelelő módon történt, vagy az egyén nem képes úrrá lenni a kibontakozó hibán, tévedésen, nem rendelkezik kellő önkritikával, belátással. Ilyenkor szükségszerűen bekövetkezik az, amitől óvták: megsérti a pártfegyelmet, vétségeket követ el, munkájában és magánéletében helytelen magatartást tanúsít. Ebben a helyzetben a figyelmeztető beszélgetés már kevés, elkerülhetetlen a pártfegyelmi eljárás. Sok helyütt azt tapasztalom, hogy fegyelmi eljárás helyett elegendőnek vélik egy beszélgetéssel lezárni az illető ügyét. Az elmulasztott előzetes figyelmeztetés nem pótolható, illetve akiről lepereg a figyelmeztetés, az intelem, az minden körülmény mérlegelésével, érdekekre és beosztásra való tekintet nélkül, büntetést érdemel. A pártfegyelmi eljárásban és a pártbüntetésben a nevelés, az egyén és környezete formálásának egyik eszközét látjuk. Némelykor találkozunk Josef Riman akadémikus a Csabává Tudományos Akadémia új elnöke Gustáv Husák köztársasági elnök a szövetségi kormány javaslatára Josef Rimán akadémikust nevezte ki a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökévé. * Josef Riman 1925. Január 30-án szilletett Horná Suchában (TeSíni járásI* A középiskolai tanulmányai elvégzése után a Hodonín melletti RatíSkovicében dolgozott mint a hőerőmű munkása. A Károly Egyetemen 1950-ben fejezte be tanulmányait. 1965-ben megszerezte a tudományok doktora cl* met. 1973-ban lett a CSTA levelező tagja, $ 1977-ben vált az Akadémia rendes tagjává. Az 1979—1980-as évek* ben a CSTA vezetőségében tudomány* ügyi titkárként dolgozott. 1981-től a CSTA alelnöke, valamint a biológiai és a vegyészeti osztály vezetője. Jelentős érdemeket szerzett az említett tudományágak fejlesztésében, s ő kezdeményezte az alapkutatás és a biotechnológia fejlesztési irányait kitűző országos célterv kidolgozását. Több mint száz tudományos munkát írt, s világviszonylatban is felfedezéseket tett. 1981 óta a CSKP KB póttagja és a CSKP KB Ideológiai bizottságának tagja. Josef Riman akadémikus sok* oldalú alkotó tevékenységét egymás után két Klement Gottwald Állami Díj, Az építésben szerzett érdemekért kitüntetés, a Munka Érdemrend, valamint a CSTA számos kitüntetése fémjelzi. A KGST-országok közti tudományos együttműködés fejlesztésében való személyes hozzájárulásáért a Szovjetunió Állami Díját J19J9] és a Georgi Dimitrov születésének 100, évfordulója alkalmából kiadott emlékérmet kapta. Tagja az NDK és a Bolgár Népköztársaság Tudományos Akadémiájának is. azzal a felfogással, hogy a humánumra hivatkozva tekintenek el a pártfegyelmi eljárás megindításától. Kétségtelen, senki sem szívesen fogadja, ha vétségéért megbüntetik, sőt ez azoknak sem kellemes, akiknek azt az eljárást le kell folytatniuk. Csakhogy az elnézés, a hibákkal szembeni engedékenység, a vétségek leplezése, takargatása, a humánum hamis, elvtelen értelmezése nem használ a pártnak, az egyénnek, a kisebb és nagyobb munkaközösségeknek. Konkrét esetek példázzák, hogy akiknek kisebb-nagyobb botlásait elnézik, azok vélt, vagy valódi érdemeiket felnagyítva úgy vélik, hogy nekik mindent szabad, és egyre gátlástalanabbá válnak, végül vétkes cselekedeteikkel, magatartásukkal másoknak, a közösségnek, a társadalomnak okoznak kárt. Ha az ilyenek fölött szemet húnynak, akaratlanul is azt az érzetet kelthetik a becsületes többségben, hogy a méltatlan egyéneket velük szemben pártfogolják, hogy lehetnek, akik pártunk és államunk törvényei fölé helyezték magukat. Másokat — a gyengébb jellemű embereket pedig ez arra késztetheti a „ha neki szabad, nekem is“ elv alapján, hogy ők is azt tegyék, amit akarnak, ha az erkölcsileg elfogadhatatlan is, és egyúttal felmentik magukat a felelősség alól. Pártunkban a rend, az önként vállalt fegyelem, a politikai és szervezeti egység olyan alapelvek és tartópillérek, amelyekre eszméink, politikánk, cselekvésünk épül, ezek nélkül elképzelhetetlen a marxista-leninista párt ütőképes működése. Éppen ezért a pártélet és a pártmunka minden eszközével annak érdekében kell dolgoznunk, hogy mindezeket megőrizzük és ellenállóvá tegyük bárminemű — akár kívülről, akár belülről jövő — gyengítési szándékkal, cselekvéssel szemben. E célt szolgálja a pártfegyelmi munka is, amely egyrészt nevelő eszköz, másrészt óvja a párt sorainak tisztaságát, de az egyes párttagokat is az esetleges alaptalan támadásoktól. A tényekre épülő elvszerű vizsgálatokkal, az ügyek tisztázásával, s ezek alapján a kollektív döntésekkel segíti az egység és a fegyelem érvényesülését. A CSKP KB 16. ülése meghatározta az elkövetkező öt évre tervezett feladatainkat, melyet majd a CSKP XVII. kongresszusa megerősít. De ahhoz, hogy ezek a tervek megvalósuljanak, közös akaratra, együttes gondolkodásra, minden kommunista fegyelmezett magatartására és cselekvésére van szükség. Illés Bertalan
