Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-15 / 11. szám

9

■SZABAD FÖLDMŰVES

Kerüljön előtérbe a gazdaságosságra törekvés

Egy évtizede annak, hogy Csallóköz szivében az önmagában szerényebb erők egyesítésével létrejött egy üj mezőgazdasági nagyüzem, a ma is hodossi (Vydrany) székhellyel, működő, dunaszerdahelyi (Du'anj-ká Streda) Dukla Egységes Földműves szövetkezet. Mi tagadás, nem mindenki örült a dolgok ilyetén alakulásának, s ez bizony hosszú éveken át éreztette a hatását. A pártalapszervezet és a közös gazdasági vezetése szembeszállt a széthúzásra szító elvekkel és erőkkel, de hiába hangsúlyozta újra meg újra, hogy ekkora közösségnek nsak az összefogás adhat erőt. Hiába voltak a bíztató távlatok, a gazdaság nem tudott élni a kínálkozó lehetőségekkel. s lépéseit elaprózva, lassacskán kénytelen volt feladni élvonalbeli pozícióját. Most, bár újabban már érezhető a jobbra törekvés, nem könnyű ledolgozni a hátrányt.

Zalákkal „erősebb“ árutermelést, a tervezett nyereséget ez a részleg képtelen volt biztosítani. Az ok: kevesebb lucernamagot értékesítettek, viszont alaposan túllépték a tervezett termelési költségeket.

Mivel a komoly jövedelemforrást képviselő szőlészetben a fagykár miatt a szüretelek inkább csak böngésztek, viszont ápolni azért csak kellelt az ültetvényt, itt nagyjából 7,5 millió korona volt a kiesés. A kertészet pedig a szántóföldi növénytermesztést választotta példaképének — többet, de lényegesen drágábban termelt a tervezettnél —, következésképpen innen sem futott be a várakozásnak megfelelő nyereség. így aztán a növénytermesztési ágazat a tervekben szereplő 15 millió 690 ezer korona ahelyett mindössze 7,3 millió korona nyereséget tudott felmutatni. Még szerencse, hogy ehhez kaptak a biztosítótól mintegy 3,6 miiliőt, mert különben a felosztáskor törhették volna a fejüket, hogy melyik alapot „rövidítsék“ meg.

Horváth Sándor, a Dukla Efsz elnöke előterjeszti a múlt évi eredményeket összegezd beszámolót

felül. Ha visszagondolunk arra, hogy a hűstermelési feladatot meg a tervezett termelékenységi mutatók zömét nem teljesítették, akkor esak arra gondolhatunk, hogy valószínűleg a tervezettnél nagyobb létszámú állatállomány tette lehetővé ennek az

KELL NČHA egy kts öröm

Ä három és fél ezer hektáros szántóterületen gazdálkodó szövetkezet tagjainak minapi zárszámadó tanácskozását a múlt évi sikerek feletti öröm és a hiányosságokat Is feltáró, őszinte szókimondás jellemezte. Horváth Sándor elvtárs, a közös elnöke a föbeszámolóban több ízben is aláhúzta, hogy összességében eredményes évet zár a Dukla, de tagjainak nem szabad szem elől téveszteniük, hogy tengernyi még a gondjuk és a tartalékok feltárásában is csupán az út elején tartanak.

Az elnökségi beszámoló a közpom tilag Is legfontosabbnak tartott ga bonaprogram teljesítésének értékeié sével indult. Leszögezte, hogy a terv időszak első éveinek kudarca ellené те a gazdaság teljesítette gabona termelési kötelezettségét. Az 1984 évi jó hozamokat tavaly újabb örömteli nyár követte: a búza 7,59 tonnás, az árpa pedig 5.71 tonnás hektáronkénti átlaghozamot nyújtott. Pedig a határ egyes részeiben tetemes volt a jégkár. Persze, kell néha egy csepp öröm, hogy legyen miből erőt meríteni az újabb feladatokhoz.

Bárhogy volt ts, a végre eredményes takarmánytermesztésen kívül elsősorban éppen a gabonatermesztési sikereknek köszönhető, hogy a szövetkezet az utóbbi ötéves időszak legjobb évét zárhatta. A sikerhez hozzájárult a hektáronként három tonna fölötti hozamot nyújtó repce meg a területegységenkénti átlagban hat tonnánál több szemtermést kínáló kukorica is, bár ettől a növénytől valamivel többet reméltek. Az évek óta gondot okozó takarmánytermesztés ezúttal sikerrel zárult. Igaz, a sok bizonygató és buzdító szó hatására ezúttal sikerült igazán tökéletesen és hatékonyan kihasználni az öntözési lehetőségeket. Ez a tény*nem csupán a készlet gazdagítását, de a megtermelt eleség minőségének javítását is lehetővé tette, aminek főleg a tehenészet látta és látja még napjainkban Is hasznát. Természetesen, a végeredmény alakulása szempontjából nagyon komoly jelentőséggel bfrt, hogy a szövetkezet ezúttal háromszáz hektáron termesztett másodnövényeket, és gondja volt rá, hogy betakarításkor ne feleslegesen járják a gépek a határt.

Ha a cukorrépára terelődik a szó, a Dukla belieknek általában elkomorodik a tekintete. Nos. hát nem véletlenül van ez így. tudniillik helyi viszonylatban az utóbbi öt évben éppen ez a növény okozta a legtöbb gondot és bosszúságot. Legutóbb a tervezett 48 helyett csupán 36 tonnás átlaghozamra futotta az „erejükből“, fgy nemcsak törleszteni nem tudtak, de még évi viszonylatban is húszszázalékos hiányt kellett elkönyvelniük. Arról már nem is beszélve, hogy cukortartalom "szempontjából sem érték el a tervezett szintet. Pedig, hej de fogadkoztak egy évnek előtte.

NEM MINDEGY, MENNYIÉRT...

Mindent egybevetve, a szántóföldi növénytermesztés a tervezett 40 millió 372 ezer korona bruttó mezőgazdasági termelést mintegy hárommillió koronával túlteljesítette. Ennek ellenére hiába mutattak fel 6,5 szá-A jók közül a legjobbak, a legderekasabb munkát végzők ebben a gazdaságban is méltó erkölcsi és anyagi elismerésben részesültek

SOK MÉG A „DE“

Az állattenyésztési ágazat múlt évi eredményeit értékelve, Horváth elvtárs nem tudni hányszor hangsúlyozta, hogy „de“. Elmondta például, hogy malacokból valamivel több született a tervezettnél, de ugyanakkor az elhullás is 119-cel túlhaladta a tervet. Vagyí* a marhahizlalásban sikerült elérniük a tervezett 85 dekagrammos felhízási átlagot, de ez járási vonatkozásban még nem egy beszédes szám. A tejtermelésben

11.46 literes átlagos napi tehenenkénli fejési eredményt könyvelhettek el. Ezzel, ha úgy tetszik, már elégedettek lehetnének. Igen ám, csakhogy ők abból indulnak ki, hogy a fejők 9,5 és 14,5 literes teljesítménye közötti különbség tartalékokról árulkodik. És akkor a jobbára szintén az emberi hozzáállást tükröző minőségről még egy sző sem esett, pedig az eladott tejnek tavaly csupán 78 százalékát tudták az első minőségi osztályban értékesíteni.

Külön fejezetet ts megérdemelne, hogy milyen tetemes kára származik a gazdaságnak az elhullásokból. A főbeszámoló 133 szarvasmarha és 1552 (nem tévedés, ezerötszázötvenkettő!) sertés elhullásáról tett említést. Részben ez is hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság nem teljesíthette évi hústermelést tervét. Ettől függetlenül: meglehet, a fentebb említett elhullás „belefér“ a megengedett ke-' retbe, mégis elgondolkoztató, hogy talán mérsékelhetnénk az ilyen károkat. Bizonyára akadnak még a Пик- Iában állatgondozók, akik emlékeznek arra. hogy a néhai hodossi szövetkezet másfél ezer hízott sertéssel teljesítete az évi eladási kötelezettségét. Most meg csak úgy leírnak 1552 elhullott sertést és azt mondják, „eltűri“ a százalékl?

Persze, van itt még néhány „de“, miről szólni kéne. Hogy mást ne mondjak, a termelékenységi mutatók, az állatsörüség és a gazdaságosság összefüggése. Mint megtudtuk, a szövetkezet ezúttal is teljesftete értékesítési feladatait s 18 tonna húst meg 82 ezer liter tejet adott piacra terven

eredménynek az elérését. Vagy a tervezett teljesítmény és nyeréség elérése érdekében „kisöpörték“ az istállókat? Egyik megoldás sem jó, mert a népesebb állomány növeli a tartási-takarmányozási költségeket és a férőhelyi zsúfoltságot, ami viszont elhulláshoz vezet. Az istállók „kisöprése,“ pedig veszélyezteti a következő időszak feladatainak teljesítésére való felkészülést.

De talán ne bonyolítsuk tovább a dolgokat, hiszen a következő néhány adat mindennél világosabban érzékelteti az ágazatban uralkodó helyzetet. A szövetkezet állattenyésztése a bevételi tervek teljesítése ellenére a tervezett 921 ezer korona nyereség helyett 842 ezer korona ráfizetéssel zárta az évet. A legfőbb ok: a tervezett termelési költségek túllépése.

Tiszta szerencse, hogy más területeken (fémmegmunkáló és építőcsoport) kedvezőbben alakult a helyzet s így végeredményben a gazdaság elérhette a tervezett 17 millió 731 ezer korona nyereséget. Más lapra tartozik, hogy a jövőt illetően alaposan át kell gondolniuk eddigi ténykedésük gazdaságossági vonatkozásait,

mert az eddigihez hasonló „költekezés“ könnyen kimerítheti a tártaié kaikat. Alapul véve azt a tényt, hogy helyi viszonylatban száz korona ráfordítás mindössze 14,47 korona nyereséget biztosít (a két évvel ezelőtti járási átlag 21 korona fölötti volt), a Dukla Efsz-ben bizony van mit tenni a termelés jövedelmezőségének fokozása érdekében.

BÄTRABB LÉPTEKKEL

'A nagygazdaság idén ismét komoly feladat előtt áll. A nyolcadik ötéves tervidőszak sikeres megkezdése érdekében egyebek között 13 ezer 711 tonna szemes, 12 ezer 600 tonna cukorrépa, 2047 tonna sertés- és marhahús, valamint 4.6 millió liter tej kitermelését kell biztosítania. Egész évi ténykedését úgy keli szerveznie és irányítania, hogy a mérlegben majd közel 143 millió korona összteljesítményt és legalább 18.9 millió korona tiszta nyereséget tüntethessen fel. Ha ez sikerül, akkor mindenekelőtt a bővített újratermelést, illetve a munkafeltételek javítását szolgáló beruházásokra Jut több pénz, de tagjai kulturális és szociális igényeinek kielégítésére is többet áldozhat a szövetkezet.

A remélt siker alapfeltétele, hogy az elkövetkező időszakban a Dukla Efsz tagjai vállvetve, egymást segítve szorgoskodjanak a jobb eredmények elérésén, és közben egy pillanatra se feledkezzenek meg arról, hogy a haladó módszerek rugalmas alkalmazásán, a rendelkezésükre álló biológiai anyag termelőképességének kihasználásán és a már sok-sok bőszszúságot okozott cukorrépa-termesztés tervszerű felfuttatásán kívül, mindenekelőtt a termelési költségek csökkentésében . és a megtermelt javak minőségének javításában vannak komoly — adott esetben jövőt meghatározó — tartalékaik. A prágai vállalatok és üzemek dolgozóinak felhívására adott válaszuk, illetve a CSKP közelgő XVII. kongresszusát és a CSKP megalakulásának 65. évfordu lóját köszöntő többtermelési, minőségjavítási és takarékossági felajánlásaik sejtetni engedik, hogy a szövetkezet tagjai megértették a kor szavát s tudatában vannak kötelezettségeiknek és lehetőségeiknek. Következésképpen bízunk abban, hogy a bátor szavakat tettek követik, a gazda ság „kilép“ a tervszerű fejlődés útján és adottságainak megfelelő részt vállal a közös feladatok teljesítéséből.

KÄDEK GÁBOR

A zárszámadó tanácskozás résztvevőinek egy csoportja

A szerző felvétetelel

" 1986. március 1S<

Tibet,

к

A

jobbat - ■

i CSKP

xvn.

до&квашжзд

jövedelmezőbben

Kedvezően értékelhető, szép hagyománnyá vál*, hogy politikai és társadalmi életünk jubileumait, eseményeit a népgazdaság különböző ágazataiban dolgozók kötelezettségvállalásokkal köszöntik. A mezőgazdasági üzemek képviselői is aktívan bekapcsolódnak a felajánlási mozgalomba. s vállalásaik teljesítésével nagymértékben hozzájárulnak a jelentős népgazdasági értékek létrehozásához.

A szövetkezeti dolgozók a napjainkban zajló zárszámadó közgyűlések alkalmából nemcsak az elmúlt év gazdasági, illetve szociális eredményeinek mérlegelését végzik, hanem egyúttal a szocialista vállalások teljesítését is értékelik., A Galántai {Galante) járás élenjáró egységes földműves-szövetkezetei közé tartozó Sókszelőcei (Selice)) Efsz zárszámadó közgyűlése is részletesen foglalkozott a hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére tett szocialista vállalás értékelésével.

Amint azt S k a b 1 a Lászlótól, á szövetkezet személyzeti osztályának vezetőjétől megtudtam, az efsz vezetősége már huzamosabb idolé fokozott figyelmet szentel a felajánlás} mozgalom fejlesztésének, s nem utolsósorban színvonalasabbá tételének. Ennek köszönhetően az utóbbi években ezen a téren is sikerült előbbre lépniük. A vállalásokkal kapcsolatban különösen a gyakran — s nem mindig Jogtalanul — bírált formális hozzállásnn sikerült változtatniuk. Ä szövetkezeti dolgozók többsége ma már tisztában van a kötelezettségvállalások szerepével és Jelentőségével. s ez természetesen a felajánlási mozgalom sztnvohalának emeléséhez is hozzájárult.

Tamaskovics Károly, a szövetkezet elnöke is nagy fontosságot tulajdonít a dolgozók kezdeményezésének, hiszen véleménye szerint az igényes feladatok teljesítése nem kis mértékben függ a tagság hozzáállásától. a megfelelően irányított felajánlási mozgalom eredménveitől. Bizonyítja ezt például az elmúlt év. valamint a mögöttünk levő tervidőszak is. amikor a szneiaüstabrigád-tagok példamutatásának és kezdeményezésének köszönhetően a szövetkezetben nagyon szép sikereket értek el.

A Sókszelőcei Efsz tagsága i CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére is értékes kötelezettséeeket vállalt. A szövetkezet vezetősége a dolgozók kezdeményezését a helvi viszonyokból. adottságokból és szükségletekből kiindulva a legfontosabb népgazdasági feladatok teljesítése felé Irányította. Ezzel sikerült elejét venni annak a másait gyakran alkalmazott, helytelen gyakorlatnak, mely szerint nem a lényeges, meghatározó területekre összpontosítják a felajánlási mozgalmat, hanem eleve.olyan kötelezettséget vállalnak, amelyre népgazdasági szempontból nincs különő-» sebb igény.

Mivel a Jelenlegi ötéves tervidőszak legfontosabb felada’ai közé a minőség javítása, valamint a hatékonyság és a jövedelmezőség fokozása tartozik, a sókszelőceiek szocialista vállalásukat ennek figyelembevételével fogalmazták meg. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kívánnak szentelni az üzemanyag-, fűtőanyag-, vi'lanvenergia- és anyagmegtakaritás kérdéskörének, s az ezzel kapcsolatos vállalásuk anyagiakban kifejezett értéke az idei évre 2D0 ezer korona.

Nemcsak a többlettermelésre, hanem a jobb minőségre való törekvést is bizonyltja, hogy a vállalások döntő része a kedvezőbb minőséé! változásokat helyezi előtérbe. A szövetkezet dolgozói a továbbiakban is aktívan bekapcsolódnak a társadalmi munkákba. Az ezzel kapcsolatos idei vállalásukban társadalmi munkában négyezer éra ledolgozását tervezik.

A szövetkezet dolgozói a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére öszszesen egymillió 300 ezer koronát meghaladó kötelezettségvállalást tettek. Az efsz 7 szocialista brigádjába tömörülő 210 dolgozó erkölcsi feladatának tekinti, hogy példamutatásával járjon elől a felajánlásokban vállaltak maradéktalan teljesitése során.

— bárdos-*