Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-15 / 11. szám
2 ( SZABAD FÖLDMŰVES 1986. március 15, Társított szocialista kötelezettségvállalások Ignác Jenák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára a múlt héten fogadta a Nyitrai (Nitra) Járás 2-es és 4-es, a Komáromi (Komárno) járás 3-as, a Topoľčany! járás 2-es, a Dunaszerdabeiyi (Dunajská Streda) járás 1-es és az Érsekújvári (Nové Zám- i ky) járás 1-es szá-A mű kooperációs körzetének képvilóit, akik átadták K^k neki a CSKP XVII. T ^ kongresszusa tiszteletére tett társított szocialista kötelezettség vállalókat. Ezt követően az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága aktívaértekezletet tartott, amelyen a járási pártbizottságok titkárai, a járási mezőgazdasági igazgatóságok vezetői, az üzemi pártszervezetek és a pártalapszervezetek elnökei, a kooperációs körzetek, a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, az élelmiszer-ipari üzemek és a tudományos-kutató bázis képviselői értékelték a társított szocialista köte'eze'tséevállalások teljesítését, s megvitatták a 8. ötéves tervidőszakra vonatkozó célokat. Az aktívaértekezleten többek között jelen volt Ivan Knotek, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára, Ivan Pánik, az SZLKP KB alosztályvezetője, Cyril Moravčík, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának elnöke és Jozef Šarina, a Mezőgazdasági Dogozók Szakszervezeti Szövetsége Szlovákiai Bizottságának titkára. Az aktívaértekezleten a főbeszámo- Iót Ivan Knotek elvtárs terjesztette elő. Többek között kiemelte, hogy a társított szocialista kötelezettségvállalások mozga’ma — a kerületi pártbizottság támogatásával — a plešťanyi és a vágsellyei (Sala) kooperációs körzet kezdeményezésére ke’etkezett, s fokozatosan az SZSZK további két kerületében is elterjedt. A múlt évben a Nyugat-szlovákiai kerületben harmincöt kooperációs körzetet tartottak nyilván, amelyek több mint 853 ezer hektár területen, azaz a kerület mezőgazdasági területének 88,6 százalékán gazdálkodtak. Közülük harminckettőben vállaltak társított szocialista kötelezettségeket, melyek pénzbeli értéke a mezőgazdasági üzemek vonatkozásában 173 millió 200 ezer, ez élelmiszer-ipari üzemek vonatkozásában pedig 56 millió korona volt. Pozitívan kell értékelni, hogy a kötelezettségvállalásokba a biológiai és műszaki szolgáltatások vállalatai, a bučanyi és a rovinkai kutatóintézet, valamint a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola Is bekapcsolódott. A kooperációs körzetek többségében vállalásaiknek eleget tettek. A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára rámutatott arra is, hogy a kooperációs körzetek irányításával és a társított szocialista kötelezettségek vállalásával kapcsolatosan a legjobb tapasztalatokat a Trnavai, a Senicai és a Nyitrai járásokban érték el. Elsősorban a pártpolitikai munka jellegzetes formát érvényesítésének köszönhető. Kiemelte, hogy a társított szocialista kötelezettségvállalások teljesítéséhez felelősségteljesen fogtak hozzá többek között a kis-kárpátoki, a Zlaté Moravce-! és a nemesócsai (Zemianska Olča) kooperációs körzetben. Például a kis-kárpátoki kooperációs körzetben a Pezinoki Gép- és Traktorállomás, valamint a Bratislava-vidéke Járási Allat-egészségügyi Intézet jóvoltából nőtt az első osztályban értékesített tej mennyisége, ami a gazdaságoknak egymillió 664 ezer korona többletbevételt eredményezett. A nemesócsai kooperációs körzetben a tervezett bruttó mezőgazdasági térmelést 13 millió 525 ezer koronával túlteljesítették, ugyanakkor kétmillió 63 ezer koronával kevesebb anyagköltséget használtak fel. A kooperációs körzetek tevékenységének és a társított szocialista kötelezettségvállalások teljesítésének értékelésekor figyelembe kell venni azt is. hogy azok milyen változásokat idéztek elő a lemaradozó mezőgazdasági üzemek vonatkozásában. Knotek elvtárs a kerületi mezőgazdasági igazgatóságnak a 7. ötéves tervidőszak éveiben elvégzett elemzései alapján megállapította, hogy a harminckét lemaradozó üzemből huszonhét gazdaságilag megerősödve kezdte meg a 8. ötéves tervidőszakot. E tekintetben a tegiobb eredményeket többek között a Hetényl (Chotfn), a Bardoüovói és a Néveri (Neverice) Efsz-ben érték el, 16,9, 14,2, Illetve 10,8 százalékos jövedelmezőségi szinttel. Ezzel Szemben továbbra sem történt lényeges előrehaladás a Vógfarkasdi (VICany) Efsz-ben, valamint a Deméndi (Demandice) és a Stúrovói Állami Gazdaságban. A lOU/1985-ös Tt. törvény módosítja a kooperációs társulások és a közös mezőgazdasági vállalatok tevékenységével kapcsolatos viszonyokat. Az új törvény már figyelembe veszi a gyakorlat igényeit, különösen a mezőgazdasági üzemek önkéntes kezdeményezését, a bel üzemi szakosítás elmélyítését, az alapeszközök jobb kihasználását és a közös termelőkapacitások építését illetően. Az új törvény lehetővé teszi azt is, hogy a társított szocialista kötelezettségvállalásokat — mint a munkakezdeményezés és szocialistaverseny-mozgalom magasah formáját — a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum mozgósítására, így a termékek minőségének javításába, a termelés hatékonyságának növelésére, a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyors ütemű gyakorlati érvényesítésére és a lemaradozó gazdaságok továbbfejlesztésére irányítsák. Knotek elvtárs a továbbiakban rendkívül nagy figyelmet szentelt a közös mezőgazdasági vállalatok tevékenysége elemzésének, a termelési rendszerek adta lehetőségek kihasználásának, a betakarítási veszteségek csökkentésének és a belterjesítő tényezők ésszerű hasznosításának, majd a 8. ötéves tervidőszakkal kapcsolatos feladatokkal foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a kerületi pártbizottság szintjén a kooperációs körzetek képviselőinek részvételével kidolgoznák a társított kötelezettségvállalások 8. ötéves tervidőszakra vonatkozó bemére*ezését. Az eddig már bevált formák érvényesítése mellett minőségi javulást kell elérni úgy, hogy a társított szocialista kötelezettségvállalásokat a fő termelési feladatok teljesítésére, az átlagos eredmények elérése és a lemaradnzás elleni harcra, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyors ütemű gyakorlati érvényesítésére, a termelés belteriesítésének elmélyítésére stb. irányítsák. A kerületi pártbizottság javasolta a résztvevőknek, hogy a társított szocialista kötelezettségeket ötéves tervidőszakra vállalják úgy, hogy azokat évenként kiegészítenék új elemekkel. A főbeszámolát tartalmas vita követte. maid a résztvevők állásfoglalást fogadtak el. BARA LÄSZLÖ A BŰNÖZÉS MEGFÉKEZÉSE TÁRSADALMI FELADAT Ä bűnözés azok közé a társadalmi jelenségek közé tartozik, amelyek negatív voltát fölösleges bizonygatni. Létezését tagadni viszont ugyanúgy fölösleges, sőt, káros: szembe kell néznünk azzal, hogy a szocialista társadalomban is — az emberről való sokrétű gondoskodás ellenére — vannak elemek, amelyek tudatosan fordulnak szembe e társadalom együttélésre vonatkozó normáival, súlyosabb esetben a törvényeivel is. A rövid írás keretében nem kívánunk mélyreható összefüggések boncolgatásába bocsátkozni a bűnözés okait Illetően, s ugyanígy nem tehetjük elemzés tárgyává a bűnözés világviszonylatban való alakulását, Illetve ahhoz viszonyítva hazánk jelenlegi helyzetét sem. Annyit viszont leszögezhetünk — már csak kiindulásképpen is —, hogy a nyugati országokhoz képest nálunk a helyzet öszszehasonlíthatatlanui Jobb. Az előbbiekben még a szélsőséges terrorista akciókat leszámítva is a bűnözés egyértelmű terjedéséről beszélhetünk, míg hazánkban ezen a téren az utóbbi öt-tíz évben viszonylag alacsony szinten állandósult a helyzet. Mindenképpen indokolt azonban a kissé részletesebb vizsgálat, amely, ha a bűnözés szociális és társadalmi indítékait nem Is deríti fel teljes mértékben, mégis több olyan kérdésre választ adhat, amelyek a problémával közvetlenül összefüggenek. Kezdjük két jogi terminus, éspedig a bűntény és a vétség fogalmának tisztázásával. Eszerint vétségnek olvan törvénybe ütköző cselekedetet nevezünk, amelynek társadalmi kára nem haladja meg a 200 koronát; az enné' nagyobb társadalmi kárt okozó cselekedetek bűnténynek minősülnek Mindebből egyenesen következik, hogy a törvény bármilyen formában történő megszegése — a közlekedési kihágásokat nem számítva — a legtöbb esetben kimeríti a bűntény fogalmát, hiszen a határ valóban eléggé alacsony. Ezt mutatja egyébként a statisztika is: míg Szlovákiában tavaly bűntény elkövetésének vádjával 27 ezer 788 személy ellen lndu't bűnvádi eljárás, addig vétségért mindössze 8 ezer 290 személyt büntettek meg. Nyilvánvaló tehát, hogy a bűntények a vétségeknél öszszehasonlíthatatlanul nagyobb társadalmi problémát jelentenek, s ennek megfelelően részletesebb elemzésük is nagyobb figyelmet igényel. Az elkövetett bűntények évek óta legnagyobb hányadát képezik az olyanok, amelyek durván megsértik a társadalmi együttélés szabályait. Nem volt ez másként tavaly sem, hiszen az összes bűntény több mint egynegyede — egészen pontosan 20 százaléka — ebbe a kategóriába volt besorolható. A részarányt illetően magasan az ittasság áll az első helyen, amit az élősködés, illetve a jogtalan gépkocsihasználat követ. Menynyiségileg a második helyen állnak, az okozott károkat tekintve viszont az élen járnak az úgynevezett gazdasági bűntettek; ráadásul ez az a kategória, amelyben az összes többivel ellentétben állandó növekedésről vagyunk kénytelenek beszámolni. Különösen elgondolkodtató, hogy az ilyen bűntényeket elkövetők között egyre nő a felelős vagy vezető beosztásban levő személyek aránya, akik „védettségük“ tudatában nemegyszer milliós károkat okoznak a társadalomnak. Nem szükséges bizonygatni, hogy pozíciójukkal valö visszaélésük következményei messze túlnövik az anyagiakban mérhető kár nagyságát: a társadalom morális értékrendjébe és igazságosságába vetett hitet rendítik meg elsősorban. A harmadik helyen az olyan bűntények állnak, amelyek legtöbbje egyedileg is mély megrendülést tud kiváltani. Az élet és az egészség ellen elkövetett bűntettekről van szó. Az Ide tartozó legmegrázóbb, szélsőséges esetek kétségtelenül a gyilkosságok, amelyek száma ugyan nem növekedett az elmúlt öt év során (évi 75 körül állandósult), de az ilyenfajta „kiegyensúlyozottságot“ cinizmus lenne megnyugtatónak nevezni. Annál kevésbé, mert a számok részletesebb vizsgálata egy riasztó jelenségre figyelmeztet: meredeken nő az emberéletet kioltó nők száma! íme: míg 1976-ban hazánkban a gyilkosságok nem egészen öt százalékát követték el nók, addig ez az arány 1980-ban 14 százalékra, tavaly pedig nem kevesebb mint 17,5 százalékra emelkedett! Amellett egyenesen megdöbbentő némely ilyen gyilkosság brutális, embertelen volta; nem szándékozunk ezeket részletesen ismertetni, a napilapok fekete krónikái beszámoltak róluk annak idején. A személyi tulajdon ellen elkövetett bűntettek állnak mennyiségileg a negyedik helyen, s közülük a leggyakoriabbak az olyan esetek, amelyeket közönséges lopásnak nevezhetünk. Olyan jelenséggel állunk itt szemben, amelynek oka közvetve vagy közvetlenül bennünk is rejlik: egyre több értéket tartunk otthonainkban, és ezeket egyre kevésbé kielégítő módon őrizzük. Az életszínvonal növekedésének velejárója, hogy lakásunk falai között olykor több százezres értékek találhatók, akár készpénz, akár ékszerek, akár elektronikai berendezések formájában- Eltulajdonításuk potenciális VrSzélyét állandónak tekinthetjük; védelmükért éppen ezért mindent meg kell tennünk, ami módunkban áll. Végezetül néhány szót a bűntények tulajdonképpeni elkövetőiről. Sajnos, itt az egyetlen kiemelkedő szociális csoport a cigányszármazású lakosság. Létszámukhoz viszonyítva egyenesen félelmetes az az arány, amelylyel az összes bűntény elkövetéséből részesednek. Szlovákiában például 224 ezer cigányszármazású állampolgár él, ami megközelítőleg a lakosság 4,5 százaléka; 1985-ben viszont ugyanitt az összes bűntény 19 százalékát ők követték el! Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy természetes szaporulatuk az országos átlag ötszöröse, a jelenlegi helyzetet alapul véve nem túlságosan rózsás kép tárul elénk. Az elmondottakkal korántsem riadóztatni, vagy nyugtalanságot kelteni akartunk. Mindössze rá szerettünk volna mutatni egy olyan problémára, amellyel a mai napig reálisan szembe kell néznünk. S nemcsak szembenéznünk, mert ez önmagában kevés: harcolnunk kell ellene, valamennyi rendelkezésünkre álló eszközzel. E- gyénileg és társadalmi méretekben egyaránt. VASS GYULA ALOIS INDRA ELVTÁRS HATVANÖT ÉVES A Szövetségi Gyűlés elnöke március 17-én tölti be hatvanötödik életévét. 1921-ben született a Kassa-vidéki (Kosicevidiek) járáshoz tartozó Medzevben. Tanulmányai befejezése után 1940-től 1948-ig vasúti hivatalnokként dolgozott. Két éven át (1948 —1950) Gottwaldovban a Kerületi Nemzeti Bizottság elnökének titkáraként fejtett ki tevékenységet. 1950— I960 között tovább folytatja munkásságát Gottwaldovban: fokozatosan osztályvezetője, titkára, majd vezető titkára a kerületi bizottságnak. 1958- tói 1962-ig a CSKP KB póttagja. 1982 —1983-ban az Állami Tervbizottság elnöke, miközben 1962-től tagja a CSKP Központi Bizottságának. 1963- tól 1968 áprilisáig a CSSZSZK közlekedési minisztere, közben 1964— 1989-ben a Nemzetgyűlés képviselője. 1968 áprilisától 1971 decemberéig a CSKP KB titkára és a CSKP KB Titkárságának a tagja, 1988 júliusától 1971 novemberéig a Cseh Nemzeti Tanács, s közben 1969 januárjától a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának a képviselője. 1989 őszétől tagja a Szövetségi Gyűlés Elnökségének. 1971 februárjától a CSKP KB Elnökségének a tagja. Alois Indra elvtárs további telelős funkciói közül kiemelendő, hogy 1971 szeptembere és 1972 februárja között a CSKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának az elnöke, illetve a fiatalokkal való foglalkozást irányító bizottság elnöke. 1971 decemberétől tölti be a Szövetségi Gyűlés elnöki tisztét. Alois Indra elvtárs számos állami kitüntetés viselője. A Köztársasági Érdemrenddel 1971-ben, a Győzelmes Február Érdemrenddel 1973-ban, a Szocialista Munka Hőse Érdemrenddel 1981-ben, a Klement Goitwald Érdemrenddel és az Októberi Forradalom Érdemrenddel szintén 1981- ben tüntették ki. (s) Nemzetközi békeév Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1988-os évet a béke nemzetközi évévé nyilvánította. A nemzetközi békeév szervezésére a szocialista országok kormánybizottságokat hoztak létre, s a leszerelésért folytatott világméretű kampányt a Béke-világtanécs is egyértelműen támogatja. A Szlovákiai Béketanács, a kerületi és a járási béketanácsok külön munkatervet dől-, goztak ki. Ezek a tervek magukba foglalják mindazokat a rendezvényeket, amelyeket a lakosság körében szerveznek. A békemozgalom időszerű kérdéseiről, munkájáról és terveiről Kmeť Vladislavval, a Szlovákiai Béketanács Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának titkárával, a Nemzeti Front járási bizottságának politikai dolgozójával beszélgettünk. ■ Hogy került kapcsolatba a szervezett békemozgalommal? — Ifjúkoromtól kezdve minden érdekel, ami a világban történik. Igyekeztem mindig tenni valamit, ami a közösség javát szolgálja. Ezért öt évvel ezelőtt, amikor felkértek, hogy vállaljam el a titkári tisztséget, örömmel tettem eleget a kérésnek, mert úgy éreztem, én is tehetek valamit a békéért. ■ Miből áll tulajdonképpen a járási béketanács munkája? — Járásunkban a béketanács huszonöt éve működik, s gazdag múlttal rendelkezik. A béketanács negyvenegy tagú testülettel és tizenegy tagú elnökséggel tevékenykedik. A testületben szinte a lakosság minden rétege képviselve van. Ezek az emberek munkahelyükön a békemozgalom aktív támogatói. A béketanács szorosan együttműködik a Nemzeti Front társadalmi szervezeteivel, a kulturális-népművelési intézmények vezetőivel, s széles körű eszmei-politikai munkát végez. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben békeaktívákat hoztunk létre, s jók a kapcsolataink a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség járási bizottságával és a többi társadalmi szervezettel. Járásszerte béke-kollektívák, szocialista brigádok működnek. Huszonnégy olyan kiváló szocialista brigád működik, amely a Béke nevet viseli. Közülük figyelemre méltó a Gombai (Hubice) Állami Gazdasághoz tartozó csallóközcsütörtökf (Štvrtok na Ostrove) baromfitelep ötvenkét tagú szocialista brigádja. Az Ekecs—Szakállasi (Okoö—Sokolec) és a Csilizköz Efsz-ben szintén három szocialista brigád működik, amely a Béke nevet viseli. Tagjai közül sokan önkéntes véradók. ■ Milyen akciókat terveztek a nemzetközi békeévben? — Februárban nyitottuk meg ünnepélyesen a nemzetközi békeévet. Ebből az alkalomból egyhetes kiállH tást rendeztünk Béke a bélyegeken címmel a dunaszerdahelyi művelődési központban. Erre a nagyszabású, jól sikerült kiállításra az idén első ízben került sor a bélyeggyűjtők és a járási béketanács közös szervezésében. Ezt kővetően márciusban is* mét megrendezzük a tanulók képzőművészeti kiállítását. Erre a kiállításra már az év elejétől nagy buzgalommal és szorgalommal készülnek a kicsik és nagyok egyaránt. Már eddig is több mint hétszázhatvan irodalmi és képzőművészeti alkotás érkezett be. A beküldött képzőművészeti és irodalmi alkotások a békével, az emberiség sorsával, napjaink eseményeivel kapcsolatosak. Áprilisban kerül sor a Jurij Gagarin tiszteletére rendezett járási kozmonautika! napra, ahol a modellezők mutatják be tudásukat. Ezt az egynapos akciót a Honvédelmi Szövetség járási bizottsága, a járási pionírház és a járási pionírszervezet vezetőivel közösen valósítjuk meg. Májusban — á győzelem havában — két körzeti békeünnepélyt tartunk Szarván (Rohovee) és Dunatőkésen (Dunajský Klátov), a Csallóközi Kulturális Napokat is a béke évének jegyében rendezzük. Ezenkívül megrendezzük azon szocialista brigádok találkozóját, amelyek a Béke nevet viselik. A legnagyobb munka az év második felében vár ránk. Augusztusban, az eperjesi (Jahodná) pionírházban békenapokat tartunk. Az év kiemelkedő eseménye — szintén augusztusban — a járási békeünnepély. Szeptember elseje a béke napja. Ezen a napon a járási béketanács képviselői ellátogatnak az iskolákba,ahol előadásokat tartanak az Időszerű nemzetközi eseményekről, a békemozgalom jelentőségéről. Tesszük ezt annak érdekében, hogy kiterjesszük figyelmünket az ifjúságra, amelynek most formálódik és szilárdul a világnézete, és a háborút már csak hírből, elbeszélésből, történelemből ismeri. Ezenkívül nagy munka vás ránk az októberi koppenhágai Békevilágkongresszus előtt és után. S végezetül a béke nemzetközi évének záróünnepségére decemberben kerül sor. Európában negyven éve béke van- A tömegpolítikai rendezvényeken kerül sor a jelenlegi nemzetközi politikai helyzet elemzésére, napjaink legégetőbb feladatának, a béke megőrzésének propagálására. E feladatok kapcsán teljes mértékben támogatjuk az imperialista országok békemozgalmainak résztvevőit. Rendezvényeink szerves részét képezik a CSKP XVII. kongresszusára való előkészületek. E rendkívül jelen, tős belpolitikai eseményeket a ma is aktuális jelszó, az „Építsd a hazát — erősítsd a békét“ jegyében köszöntjük. Nagy Téréi T
