Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-15 / 11. szám

1986. március 15. ★ 11. szám * XXXVII. évfolyam ★ Ara 1,— Kčs A rendezvénysorozatok küszöbén i * Ä havas, kemény télutó ellenére egyre több klubhelyiség és művelődési ház ab­lakai világítanak a késő esti órákban. A bentről kiszüremlő hangok szorgos mun­káról árulkodnak. A művészeti csoportok próbái folynak egyre intenzívebben. A Csemadok Központi Bizottsága az SZSZK Kulturális Minisztériuma megbízá­sából az idén öt központi versenyt hirde­tett meg. A versenyek sorát az Országos Népművészeti Fesztivál nyitja meg, mély­nek első napján a néptánccsoportok köz­ponti versenyére kerül sor a lévai (Levi­ce) Barátság művelődési házban. Az ONF nagydíjáért folyó néptánccsoportok verse­nyét pedig kizárólag szövetségünk ren­dezte. kihagyva az alsóbb szintű verseny­­fordulókat. Az idén viszont — lényeges újításként — a járási és kerületi fordulók főrendezői a járási és kerületi nemzeti bizottságok kulturális osztályai, illetve ezek módszertani intézményei, a járási és kerületi népművelési központok. (Az új irányelv egyébként valamennyi központi rendezvényünket érinti.) A megvalósítás módján és formáján kívül változott a ver­seny belső tartalma is: az idén például először kerül sor a szólisták (szólópárok) versenyére. A XXXI. Országos Népművé­szeti Fesztivál versenyen kívüli műsoraira 1986. május 31. és június 1. között kerül sor a zselizi (Želiezovce) Schubert park új szabadtéri színpadán. Ä néptáncosok versenyét a gyermek­színjátszó csoportok, irodalmi színpadok, kisszínpadok, valamint a vers- és próza­mondók Duna Menti Tavasz néven ismert versenysorozata követi, amelynek döntője az idén 11. alkalommal kerül megrende­zésre a Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) Városi Művelődési Központban. Az 1986. június 3. és 7. között sorra kerülő rendezvény célja a szép szó népszerűsíté­se a gyermekek körében, kihasználva azok gazdag képzeletvilágát és alkotókészsé­gét. Ránk, szervezőkre különösen komoly feladatot ró a gyermekekről való gondos­kodás a fesztivál idején. Azt szeretnénk, hogy ne csak e versenyzők fellépése biz­tosítson színes és tartalmas szórakozást a dnnaszerdahelyi és a környező közsé­gek gyermekeinek, hanem ők is hasonló értékekkel gazdagodva térjenek haza mű­ködési helyükre. Alig csendesedik el a Csallóköz szívé­ben a gyermekzsivaj, amikor Érsekújvá­ron (Nové Zámky) felcsendül a dal a VI. Csengő Énekszón, a gyermek- és ifjúsági kórusok seregszemléjén. Az 1986. június 14—15-én megvalósuló érsekújvári rendez­vény hasonló célokat követ, mint a duna­szerdahelyi. A gyermekek szereplésén kí­vül szórakoztató műsorokra kerül sor, hogy minél emlékezetesebbé váljanak számunkra a fesztiválon töltött órák. ju­talomként a sok-sok gyakorlással töltött időért. Az elmúlt ’ években gyakorlattá vált, hogy a gyermekrendezvényeken is fellé­pett egy-egy szlovák, ill. magyarországi vendégcsoport. Szereplésük a kötetlen ba­­rátkozás. az egymás kultúrájának megis­merése, a proletár nemzetköziség eszmé­jének elmélyítése mellett leginkább a szo­cialista hazafiság kialakítását és megszi­lárdítását szolgálja. Szeretnénk, ha cso­portjaink bátrabban bekapcsolódnának a Bratislava! Népművelési Intézett által meghirdetett rendezvényekbe is. A gya­korlat azt bizonyltja, hogy élenjáró gyer­mekcsoportjaink egyenrangú partnerei az ország hasonló műfajban tevékenykedő kollektíváinak, és nem kell félniük a ..megmérettetéstől“, jó példa erre a tava­lyi szlovákiai gyermekkórusverseny, ahol a komáromi (Komárno) Béke utcai Alap­iskola gyermekkara előkelő helyen vég­zett. Hasonló tapasztalataik vannak élen­járó gyermek tánceeviitteseinknek. báb- és színjátszó csoportjainknak is. A kapcso­latteremtést és a szlovákiai versenyekbe való aktívabb bekapcsolódást kívánják elősegíteni az új ötéves tervidőszakra ki­­dnlgnzntt versenyszabályaink, melyek kri­tériumai a nemzeti sajátosságok mellett az országos igényekhez is igazodnak. A XXItf. Jókai napokra a hagyományok­tól ellérően egy hónappal később. 1986. június 16. és 22. között karol sor az író szülővárosában, Komáromban (Komárnn). A drámai műfajok hagyományos verse­nyén kívül szeretnénk,, ha a versenyzőink új műfajokkal is jelentkeznének, s az elő­adások színvonala és műfaji sokrétűsége tekintetében felzárkóznánk a szlovákiai élvonalhoz. A pődiumraüvészetnél évről évre visszatérő probléma a darabvátasz­­tás. a kortárs irodalomhoz való hozzáfér­hetőség, a helyes müsorpolitika kialakí­tása és a rendszeres, hosszú távú tevé­kenység biztosítéka. Hasonló gondokkal ugyan más műfajban tevékenykedő cso­portjaink is bajlódnak, de sehol sem okoz annyi utánjárást és problémát, mint ebben a műfajban. Szövetségünk több íz­ben foglalkozott az említett hiányosságok­kal. A gondokon kívül más intézmények — elsősorban kiadók — bevonásával a lehető leggyorsabban szeretnénk segíteni. Részleges eredményről már beszélhe­tünk. A drámai műfajok rendezőinek mun­káját könnyítik a kerületi népművelési központok szakmai felügyete alatt létre­hozott lektori testületek, melyeknek ma­gyar szekciója is van. Feladatuk a bemu­tatásra kerülő szövegkönyvek, műsornsz­­szeállítások és egyéb drámai müvek szak­mai véleményezése, illetve bemutatásuk elősegítése. A testület olyan művek elő­adásához is hozzájárul, amelyek még nyomtatásban nem jelentek meg. Szeptemberben a Melódia könnyűzenei verseny újabb, sorrendben 5. évfolyamá­nak döntőjére kerül sor Bratislavában. Az eddigi rendezvények tapasztalataiból kiin­dulva. a szórakoztató zene műfajaitól füg­getlenül előadói, zenekari és szerzői ver­senyt hirdettünk. A szerzői versenybe egyébként május végéig még be lehet ne­vezni, a Csemadok járási bizottságain. Az idei rendezvény újdonsága a zenekarok versenye. Űk eddig csak az előadók (éne­kesek) kísérőiként voltak jelen rendezvé­nyünkön. A három évvel ezelőtt meghirde­tett szerzői verseny nagyon kedvező ta­­pasztalatokkkal zárult. Több tehetséges amatőr zeneszerző mutatta be alkotásait, amelyekből 10 szerzemény került az or­szágos döntőbe. A zenekarok versenyében is elvárásunk, hogy saját vagy kollektív alkotások kerüljenok bemutatásra, s ez­zel elősegíthessük a csehszlovákiai ma­gyar könnyűzenei együttesek fejlődését. Az idei és az elmúlt évek versenyeinek győztes csoportjai és szólistái mutatják be tudásukat a „fesztiválok fesztiváljá­nak“ is nevezett országos kulturális ün­nepségen, amelyre 31. alkalommal kerül sor a festői gombaszögi völgyben. Az 1986. június 28—29-én megrendezésre ke­rülő fesztiválnak ismét lesznek hazai és külföldi vendégegyüttesei. A szombat dél­utántól vasárnap estig tartó műsorokban minden korosztály megtalálja a maga Íz­lésének megfelelő szórakozást. A népmű­vészeti műsorokon kívül -lesz nóta ma­gyarországi énekesek és zenekar közre­működésével, és gondoltunk a könnyűze­ne ranjogóira is. Az ő bizalmukat szeret­nénk visszaszerezni azzal, hogy szomba­ton egy kiváló hazai, vasárnap pedig egy népszerű magyarországi -együttes hang versenyére kerül sor. A központi versenyek járási fordulói egyébként már március eleje óta folynak, s április végével a kerületi fordulók is lezárulnak. Az elkövetkező években ez rendszeresen- Így lesz. Csoportjainkat e zért arra ösztönözzük, hogy a felkészü­lést már az ősz beköszöntével elkezdjék. Tudjuk, a vezetőknek rengeteg szervezési és egyéb feladatot kell időközben megol­daniuk. hogy a felkészülés zavartalan le­gyen. Az iskolákban az órarend, a fel­nőtteknél a műszakok egyeztetése is gon­dot okoz. Jóakaratra, a vezetők és kolté gák megértésére most mindenütt nagy szükség van. Kimagasló, vagy akár jő erndménvek is csak közős erőfeszítés árán születhetnek, amelyhez így néha na­gyon kevés külső segítség is elegendő. Embert és társadalmi kötelességünk is segíteni az amatőr művészeti mozgalmat, hiszen képviselői valamennyiünkért, min­dennapi életünk szebbé tételéért, kulturá­lis értékeink gazdagításáért fáradoznak. Debrődi D. Gé z a, a Csemadok KB művészeti főosztályának vezetője Az amatör művészeti mozgalomban egyre nagyobb teret hódít a citeramuzslka. Legtöbb hazai műve­lői közé tartozik a sládkovtfovöi 0j Hajtás néptánccsoport citerazenekara, amely a Tavaszi szél... tavaly decemberi országos döntőjében 3. dijat nyert (Vass Gyula felvétele) lények a választási program megvalósításáról Irta: RSDr. RADOVAN MUŽLAY, A GALÄNTAl jNB TITKÄRA Járásunkban Is megvalósulnak azok a nyilvános lakógyűlések, a­­malyek értékelik a Nemzeti Front választási programjának megvaló­sítását, a szocialista kötelezettség­vállalások teljesítését és a képvi­selők eddigi munkáját. A nyilvá­nos gyűlések kitűnő lehetőséget nyújtanak a lakosság aktivizálá­sára, s olyan fórumot biztosíta­nak, ahol megismerhetjük a vá­lasztók véleményét, nézeteit, s a­­zokból általános következletése­­íet levonva, megszabhatjuk mun­kánk további Irányát . Társadalmunk törvényessége biz­tosítja azt. hogy a oemzeti bizott­ságok, azok minden szerve és bi­zottsága a lakosság figyelme által kisérve végzi munkáját, ezért ál­landóan fokozni kell munkánk ha­tékonyságát. A nemzeti bizottsá­gok a lakosság alapvető szükség­leteit elégítik ki, ami megkülön­böztetett figyelmet igényel. Céljuk az, hogy a társadalom adta lehe­tőségek maximális kihasználásá­val következetesen távolítsák el a fejlődést gátló akadályokat, hoz­zájáruljanak az életszínvonal mi­nőségi javulásához a hatáskörük­be tartozó területeken. 1985 nagyon jelentős év volt társadalmunkban^ Megünnepeltük hazánk felszabadulásának 40. év­fordulóját, egyúttal megemlékez­tünk legtömegesebb népképvise­leti szervünknek, a nemzeti bizott­ságoknak a megalakulásáról. Ezek az évfordulók pozitívan hatottak járásunk területén ts e politikát, a gazdasági, a kulturális és a szo­ciális feladatok teljesítésére. Nemcsak a múlt évet. hanem az egész választási Időszakot Is ér­tékelve leszögezhetjük, hogy a nemzeti bizottságok sikeres mun­kát végeztek. Az elmúlt Időszak építőmunkája újabb jelentős ered­ményeket hozott városaink és fal­­vatnk harmonikus fejlődésében, ami elsősorban a beruházási te­vékenységben mutatkozott meg. Az ötéves tervidőszak befejeztével 4 ezer 233 új lakásegység készült el, ami 183 mat több a tervezett­nél. Teljesítettük a járulékos épít­kezések tervét is. amelyek értéke 124 millió korona. Célberuházások keretén belül 58 létesítmény ke­rült átadásra, köztük a galántai (Galantaj kórház, a sered! szenny­­vfztisztffóállomás, Zsigárdon (Ž1- harecj, Sókszelőcén (Selice) és Seredben pedig a nemzeti bizott­ság új épülete. A 7. ötéves tervidőszak éveiben „Z“ akcióban X44 beruházás való­sult meg 198 millió korona érték­ben. Többek között hét óvoda, ki­lenc bevásárlóközpont, egy Is­kolai étkezde és három nyugdíjas­­otthon átadására került sor. A CSKP KB 6. ülése után épült fel a serecfi, az alsószell (Dolné Saliby), a šoporňai és a nagyfödé­­mesi (Veiké Oíany) szolgáltatá­sok háza — több meglévőt pedig felújítottak és korszerűsítettek. A Nemzett Front választási prog­ramjának teljesítéseként bővültek a közszolgáltatások. Például 34 falu helyett ma már 45-ből szál­lítják el rendszeresen a szilárd háztartási hulladékot. Sikerült megszüntetni az úgynevezett falu­végi szemétdombokat, egyúttal ki­jelölni a szemétlerakatok helyét, ami nagyban hozzájárult az élet­környezet javításához. Jó eredményeket értek el a nemzeti bizottságok helyi gazdál­kodási üzemei is, amelyek 35 fa­luban működnek és 255 féle tevé­kenységet fejtenek ki. Míg 1980- ban e szolgáltatásokból 10 millió 900 ezer korona volt a bevétel, 1984-ben már 23 millió 700 ezer korona. A helyi gazdálkodási üze­mek 1980-ban egy lakosra számít­va 409 korona értékű szolgálta­tást nyújtottak, 1984-ben már 541 koronát. Ezzel a Galántai járás nemcsak Nyugat-Szlovákiában, ha­nem szlovákiai méretben is a má­sodik helyre került. A Nemzeti Front választást programja keretében 76 kilométer hosszú vízvezeték-hálózat épült, ami lehetővé tette a tervek túltel­jesítését. Jelenleg -a vízvezeték­­-hálózatot 96 ezer lakos használja, ami a járás lakosságának a 67 százalékát teszi ki. Nem sikerült viszont teljesben! a csatornaháló­zat, illetve a szennyvíztisztító rendszer építésének tervét. . Az életkörnyezet javítása érde­kében 13,86 hektárnyi területet erdősítettek, s ugyanilyen célból — a gazdasági udvarokban és az üzemek környékén — 45 ezer 490 fát és 1672 bokrot ültettek kt. A CSKP XVI. kongresszusa ha­tározatainak valóra váltásában el­ért Jó eredmények mellett hiá­nyosságok és problémák Is mutat­koznak. Még ma is előfordul a mezőgazdasági területek jogtalan kistermelői kisajátítása, de még ennél is nagyobb gondot okoz a termőföld egyes beruházók általi felelőtlen kezelése, a rekultivá­ciós munkák elhanyagolása, a fo­lyó- és állóvizek tisztaságának megóvása stb. A nemzeti bizottságok további állandó feladata a közutak mű­szaki állapotának javítása. A be­épített területek közutatnak a portalanítását 85 százalékban ha­tározta meg a terv, a valóságban 90,1 százalék lett elérve. A porta­lanításra fordított összeg 27,1 mil­lió koronát tett ki, ebből 16,3 mil­liót járásunk városaiban használ­tak fel. jelentősen javult a hely­zet a járdák építésében is. Járásunkban a szociálpolitiká­ban Is lényeges minőségi változá­sok történtek. A 21 nyugdíjasklub­nak 2 ezer 600 tagja van. Az újabb klubok közül említést érde­mel a nagyfődémesi, a nádszegi (Trstice), a vágai (Váhovce), a sókszelőcei, a šoporňai és a ka­jali. A galántai kórház átadásával az egészségügyban is jelentős javu­lás állt be; ezer lakosra 7 kórházi ágy jut, de az egészségügyi szol­gáltatások színvonalát tovább kell emelni. A Nemzeti Front választási programjának megvalósítása a Ga­lántai járásban is nagymértékben hozzájárult a CSKP XVI. kongresz­­szusa határozatainak végrehajtá­sához. Mindezt aktívan elősegí­tette a több mint 138 ezer egyéni és 3 ezer 231 kollektív kötelezett­ségvállalás, amelyek keretében polgártársaink 12 millió órát dol­goztak la társadalmi munkában. Az 1981-es választásoktól járá­sunkban 1581 képviselő tevékeny­kedik, ebből 1245 helyi, 251 vá­rosi, 85 pedig a járási nemzeti bi­zottsági szinten. A képviselők többsége bevált funkciójában. Kezdeményező hoz­záállásuk bizonyítéka, hogy a vá­lasztóikkal való kapcsolattartás eredményeként sok-sok kitűnő öt­lettel, javaslattal rukkoltak elő, nemcsak bizottsági szinten, hanem a tanácsüléseken, a plénumokon Is. járásunk 263 különböző bizott­ságában 2 ezer 10, a 85 polgárt bizottságban pedig 762 tag fejti ki érdemdús tevékenységét. A nyilvános lakógyűlésekből já­rásunkban évente 300—350-'et tar­tottak, amelyeken több mint 600 vitafelszólalás hangzott el. A fel­szólalók száma és tartalma arról győz-meg bennünket, hogy a la­kosságot érdeklik a közügyek, s véleményt nyilvánítanak a to­vábbi haladás, lakóhelyük további fejlődése érdekében. De a gyűlé­sek arra is jók. hogy aprólékosan megismerkedjünk a lakosság né­zeteivel, s ösztönzést kapjunk né­hány égető-kérdés megoldására. A lakógyűlések kicsűcsosodását az egyéni és kollektív kötelezett­ségvállalások elfogadása jelentet­te, amelyek elsősorban is a CSKP XVII. kongresszusának tiszteletére * születtek. 4

Next

/
Thumbnails
Contents