Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-08 / 10. szám

1936. március 8. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 horgánál, szeretette!. ■ a Lehet .hogy túlzásnak hangzik, mégis „kiemelem“ azt a megállapí­tást, hogy a mezőgazdaságban elért sikereinket nem kis mértékben a női dolgozóknak köszönhetjük. Mert még a korszerű nagyüzemi termelésben is számtalan olyan ágazat, olyan mun­kahely akad. ahol rengeteg a kézi munka. Amíg a férfiak a gépesítési részlegeket, az építészeti munkákat, a műhelyeket uralják, az irányítás­ban pedig — egv két eset kivételével — a vezető posztokat töltik be, addig эк Jozef Bohumel mérnök az asszonyok főképpen a hangyaszor­galmat, a sok-sok türelmet igénylő fáradságos kézi munkát végzik, gyak­ran nagyon nehéz munkafeltételek közepette. Az asszonyok áldozatkész munkája nélkül nehezen boldogulna az állattenyésztés, a kertészet, a sző­lészet. a gyümölcstermesztés, de más kézi munkára igényes növénytermesz­tési ágazat is. Az asszonyok a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban is jelentős mér­tékben kiveszik részüket a termelés­ből. A gazdaság 776 állandó dolgozó­ja közül kétszáz a női munkaerő. Az asszonyok fele az állattenyésztésben, főleg a tehenészetben dolgozik, a többiek pedig arányosan megosztva a szőlészetben és a baromfitelepen te­vékenykednek. Valamennyi szakaszon kiválóan megállják a helyüket. Hi­szen az 6 érdemük is, hogy a gazda­ság tehenészetében tavaly elérték a 4 ezer 438 literes egyedenkénti évi felési átlagot. A szőlészetben dolgozó negyven asszony a szó szoros értel­mében férfimunkát végzett, amikor az elmúlt évben a kifagyott szőlő­tőkéket vágta ki, hogy helyükbe úja­kat telepítsenek. A csallóknzcsütür­­tökí (Štvrtok na Ostrovel baromfi­­telepen 54 tagú szocialista brigád dolgozik. Ezen tagok túlnyomóan nők. Tevékenységükről B o r á r o s János, a személyzeti osztály vezetője így nyilatkozott: — A baromfitelep munkaközössége immár hagyományosan kimagasló eredményeket ér el, s a Dunaszcrda­­helyi (Dunajská Streda) járás élen­járó kollektívái között tartják őket számon. Tavaly is megnyerték a já­rási versenyt. De országos szinten is elismerésben részesültek, amikor *z Állami Minőségi Felügyelőség 1981- ben, a kormány és a mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének központi b’zottsága pedig 1983-ban elismerő oklevelet adományozott a kollektívá­nak. Érthető, hogy ilyen kiváló vélemé­nyek hallatán utánanéztünk a brigád­nak. HOGYAN DOLGOZNAK? Jozef Bohumel mérnököt, a ba­romfitelep vezetőjét a kimutatások tanulmányozása közben zavartuk meg. — Éppen az elmúlt ötéves tervidő­szak adatait hasonlítom össze az elő­ző időszak mutatóival. Érdemes leg­alább néhányat közülük megemlíteni, mert jól érzékeltetik ^ végbement fejlődést. Míg a 6. ötéves tervidőszak­ban 103 millió tojást termeltünk, az elmúlt időszakban már 170 millió' 500 ezer darabot. Az egvedenkénti évi to­­jástsrmelés 265.58 darabról 277.04 da­rabra nőtt. A 7. ötéves tervidőszak­ban 69 millió 300 ezer darabbal több tojást és 1900 tonnával több baromfi­húst értékesítettünk, mint az előző öt év folyamén. A termelés növeke­dése pozitívan visszatükröződött a közgazdasági mutatókban is. A ba­romfiágazat tiszta nyeresége 17 mil­lió koronáról 30 millióra növekedett. Tavaly különösképpen kedvező évet zártunk az elért 8 millió 100 ezer ko­rona tiszta haszonnal, miközben az összvállalatl tiszta nyereség 16 тпЧ- 116 korona volt. Tehát a nyereségnek több mint a felét a baromfiágazat eredményezte. A magas fokú iöyodel­­mezőség még szembetűnőbbé válik ha az egy toióra számított tiszta hasz­not vesszük alapul. Gondolom, a felsorolt eredmények önmagukért beszélnek. De mi is rej­lik mögöttük? Elsősorban a becsület­tel és nagy hozzáértéssel végzett munka, amelynek fő mozgósító ereje a jól irányított szocia’istaversnny­­mnzgaloYn és a szigorú kritériumokra alapozott anvaei ösztönzés. A munka­­verseny és az értékelés alapvető mu­tatói a gazdaságosságot célozzák, vagyis a termelékenység nevetését, a kiváló minőséget, a takarmányok mee*akart*Ssát. a takarékos energ'a­­gazdálkodást Tavaly például az el­adott tojásoknak több mint 9П száza­léka első osztátyú volt. Az értékesí­tési ér négy fillérrel haladta meg a tervezettet, ami az évi 36 millió 700 ezer darab toiástermelésnél számot­tevő összeg. Vaion mit kell mindehhez az Dt dolgozó negyven asszonynak nyújtania? — A munkafeltételek nagvon igé­nyesek. A dolgozóktól önállóságot, megfontoltságot, szigorú munkafe­gyelmet követelünk. Itt csak erős egyének bírják a „tempót“. Hiszen az e°v dolgozóra számított munkaterme­lékenység értéke 915 ezer korona. Nem véletlen, hogv az itt dolgozó asszonyok e.gv kiváló szilárd munka­­közösséget alkotnak — mondotta Bo­humel mérnök. MILYEN FELTÉTELEK KÖZÖTT? A baromfitelep félmillió korona be­ruházással épült szociális épülete minden igényt kielégít. Van itt zuha­nyozó, öltöző, csinos kis ebédlő és otthonosan berendezett társalgó. A falakat az Itt dolgozó asszonyok э|с A baromfitelep dolgozói ügyességét dicsérő tapeszériák, az asztalokat pedig hímzett térítők dí­szítik. A termelőcsarnokban a korsze­rű, automatizált technológia. -az anyagmozgatásban pedig a paletták, az emelő- és tolókocsik alkalmazása teljesen kiküszöbölte a nehéz fizikát munkát. — Hasonló szociális létesítmény a többi részlegen is található, — ma­gyarázta Boráros elvtárs. — Gazdasá­gunkban mindent elkövetünk azért, utóbbi években nagyobb lett a mező­­gazdasági munkának a becsülete, már azért is. mert jobbak a kereseti és a lakáslehetőségek. Sok, más szakmát végzett fiatal házaspár találta meg nálunk a kedvező megélhetéshez a feltételeket. A gazdaságban számottevő mérete­ket öltött a szocialistaverseny-moz­­galom. Az itt tevékenykedő 11 szocia­lista brigád 365 dolgozót tömörít: Az asszonyok közül 1‘23-an kapcsolódtak be a brigádmozgal .mba. A baromfi­­telep szocialista brigádja jár az élen. A múlt évi kötelezettségvállalásuk értéke elérte a 8 millió 768 ezer ko­ronát. ami szinte a hétszerese az ere­deti elképzelésnek. E kiváló brigád vezetője V í z e n t Klára. VALLOMÁS V í z e n t Klára a mezőgazdasági szakközépiskola állattenyésztési sza­kának elvégzése után 1966-ban került az állami gazdaságba. Kezdetben az э)с Vízent Klára brigádvezető hogy a dolgozók, dó főleg az asszo­nyok munkakörülményein javítsunk. Gondoskodunk munkaruhákról, kul­turált tisztálkodási és étkezési lehe­tőségekről. Az üzemi konvhákról vál­lalati autóbusszal szállítjuk a meleg é élt az egyes részlegekre. Gazdasá­gunk jelentős pénzösszeggel járul hozzá az óvodák és iskolák építésé­hez. illetve ezek korszerűsítéséhez. A dolgozóink gyermekeinek óvodai elhelyezésével nincsenek is gnndfo;nk Munkacsúcsok idején elintéztük. ím-»v az óvodákban, a napközikben tcv«bb lehessenek a gyerekek, ha a szülők nyújtott műszakban dolgoznak. A dol­gozók rendszeres üdültetése és gvégy­­kezelése szinte magától értetődő, A jövőben egy rehabilitációs központot szeretnénk létesíteni. A múltban ko­moly nrob'émát jelentett a sok meg­betegedés. amely meghaladta a járási átlagot. Most üzemorvosunk van. eki­­nek munkája a betegségek megelő­zésére irányul. A téli időszakban dol­gozóink védőol'ásbnn részesülnek az inflnenzás megbetegedések ellen. Az üzemi orvosunk előadásokat is tart az egyes munkahelyeken az alapvető higiéniai és egészségvédelmi tudni­valókról. Ügy tapasztalom, hogy az з)с Németh Márta Fotó: -klm­állattenyésztésben mint zootechnlkus dolgozott, három évvel később pedig az akkor létrejött baromfitelepre ke­rült. 1970-től a szocialista brigád ve­zetőié. A munkájáról, a munkaközös­ségről Így vélekedik: — Nagyon szeretem a szakmámat, mert ezt tanultam ki, ehhez volt ked­vem. Sohasem tudtam magamról el­képzelni, hegy irodai munkát végez­zek. Azért választottam munkahelyül az állami gazdaságot, mert még ide­­jöttöm előtt értesültem, hogy barom­fitelepet létesítenek. Nehéz, de szép munka. Hiszen kezdettől fogva embe­rekkel dolgozok. Igaz. akadtak olyan pillanatok, amikor úgy gondoltam, nem csinálom tovább. Mert bizony amíg összerázódott a kollektíva, volt elég nézeteltérés, zsörtölődés. Nagy előrehaladást értünk el ezen a téren, mert az évek során összekovácsolő­dott a kollektíva. A kis részlegből kumoly nagyüzemi termelés fejlődött és az itt dolgozó asszonyok létszáma megtöbbszöröző­dött. Azok az asszonyok, akik kezdettől fogva itt dol­­g"znak. képezik a munka­­közösségünk magvát. Ok járnak elől Jó példájukkal a fiataloknak. Ennek óriási nevelő hatása volt. Aki nem állta meg a helvét a munká­ban, a munkaközösségben, az kiesett, magától ment el, mert érezte nem illeszkedik be a közösségünkbe. így kristályosodott ki a kollek­tívánk. A munkában kölcsö­nösen segítjük egymást, ha kell. akkor helyettesítjük azokat, akiknek otthon kell maradniuk a gyerekkel. Kü­lönben sokat köszönhetünk családtagjaink megértésé­nek. hogy időnként össze­jöhetünk. elmehetünk szín­házba. különböző rendezvé­nyekre vagy kirándulásokra. Űgv gondolom, hegy a mun­kafeltételekkel meg lehe­tünk elégedve. A kereseti lehetőségeink is jók, hiszen mindenki a munkája alapján van értékelve. Reméljük, hogy a baromfitelep kel bizonyítják helytállásukat és ak­­szorgos asszonyai az elkövetkezendő tív részesedésüket a gazdaság továb­­években is jó kollegiális légkörben, bi fejlesztésében. Ehhez sok sikert kedvező munkakörülményok között kívánunk. -klm­az eddigiekhez hasonló eredményeik­— Kommentár ATöketerebesi (Trebišov) (árás mezőgazdasága az elmúlt öt év­ben a CSKP XVI. kongresszusa által megjelölt Irányban fejlődött — állapították meg többek között a kö­zelmúltban megtartott iárást pártkon­ferencián, amelyen átfogó elemzést terjesztettek elő a lárás mezőgazda­­sági üzemeinek munkáiéról. Megállapították, hogy a mezőgaz­dasági termelés a 7. ötéves tervidő­szakban tovább fejlődött, és az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 4.5 százalékkal nőtt. A gabonatermelés — beleértve a kukoricát is — elérte a 669 ezer tonnát, vagyis 50 ezer ton­nával többet termeltek, mint a 6. öt­éves tervidőszakban. Növekedett azon élenjáró mezőgazdasági üzemek szá­ma. amelyekben gabonafélékből 5—6 tonnát takarítottak be hektáronként. Ezek között említhető a Gálszécsi (Sečovce) és a Vojčicei Efsz, a Zem­plínske Teplice-i Tangazdaság, a Nagy­­kapos! (Veťké Kapušany) és a Szo­­motori fSomotorl Vetőmagtermelő Állami Gazdaság A pozitív eredmé­nyek eléréséhez jelentősen hozzájá­rult a voičiceiek felhívására kibonta­kozott — a gsA) natermesztés fejlesz­tését célzó — versenymozgalom, mely­be a mezőgazdasági üzemek többsége bekapcsolódott. A cukorrépából a 7. ötéves tervídő­­. szakban 72 ezer tonnával termeltek többet, mint az előző ötéves tervtdő szakban. Ebben az ágazatban a leg­több esedményt a Bolyi (Boll, a Va­ján! (Vo)any) és a Pólyáni (Polany) Efsz dolgozói érték el. Salnálatos, hogy a növénytermesz­tés szakaszán a dohány, a naprafor­gó és a zöldségfélék termesztése nem a terveknek megfelelően sikerült. Le­maradás volt a hüvelyesek, az olajos­­repce, a szőlő és a gyümölcs termesz­tésében is. Megfelelni az Felvetődik a kérdés, vajon mi idéz­te elő a felsorolt ágazatok lemaradá­sát? Tény, hogy az időjárás viszon­tagságai nagymértékben hozzájárul­tak a hektárhozamok kedvezőtlen alakulásához. Akadtak persze szub­jektív tényezők is, mint például az, hogv az üzemek többségében nem valósult meg az ésszerű költséggaz­dálkodás. A cukorrépa-termesztésben például még mindig nem sikerült csökkenteni a betakarítási vesztesé­geket és növelni a cukortartalmat. Az alacsony cukortartalmat részben a nem megfelelő biológiai anyag okoz­za. de főleg az. hogy a mezőgazdasági üzemek többsége helytelenül végezte a műtrágyázást. A tömegtakarmányok termelésében az eredmények évjáratonként jelentő­sen Ingadoztak így a feladatokat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Ugyancsak hiányosságok mutatkoztak a takarmányok minőségét és össze­tételét illetően, ami csökkentette a termelő hatásukat és negatívan je­lentkezett a gazdasági állatok terme- A 7. ötéves tervidőszakban több lékenységében. Ezen a szakaszon mint 1 milliárd korona értékű be­­óriási tartalékok vannak.' Például, ruházás valósult meg. Nagy kapaci­­amlg Vojcicében, Bolyban, Zemp'ínske tású, korszerű szarvasmarha-istálló Teplicében, Terebesen, Dvoriankyban épült Gálszécsen, Parchavanyban, Voj­­elegendő tömegtakarmánnyal ren- čicében, Plechoticében, Zemplínske delkeznek, addig Nagygéresen (Vei- Hradištében, Cékén, Bolyban és má­­ký Horeš), Gálszécsen, Dargovon, sutt. Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bod- A járást pártkopferencián elfogad­igényes követelményeknek rogom) takarmányhíánnyal küszköd- fák a mezőgazdaság rövid és hosszú nek. Az okokat a hiányos munkaszer- távú fejlesztési tervét. A feladatokat vezésben, valamint a technológiai és bonyolult feltételek mellett kell maid a munkafegyelem megszegésében kell megoldani. Ahhoz, hogy a járás mezö­­keresni. * gazdasági üzemei maradéktalanul Az állattenyésztésben végbement megfeleljenek az igényesebb követet­­fejlődés lehetővé tette a lakosság és ményeknek, megfelelő mód^n és Idő­­a feldolgozóipar igényeinek kielégí- ben kell az új közgazdasági szabá­­tését. Az állattenyésztés szakaszán a lyozőkra reagálni. Ezért több fontos bruttó termelés az 198i-es évhez vi- tennivaló elvégzésére van szükség, szonyítva 8,6 százalékkal nőtt, így az A kialakult termelési szerkezet meg­­ötéves tervet 0,3 százalékkal túltelie- felel a lárás adottságának. Bővíteni sítették. A gazdasági állatok terme- kell azonban a kooperációs kapcsola­­lékenységét illetően több mutatóban tokát. Minden üzem kiemelt feladata Is ló eredmények születtek. Növeke- a lövedelemképzés növelése: olyan dett a súlygyarapodás, főleg a nővén- pénzügyi helyzet kialakítása, amely dék szarvasmarháknál, a sertéseknél erősíti a nagyüzemek stabilizálását, és a baromfinál. A tejtermelésben Létkérdés, hogy valamennyi mező­­ugyancsak dinamikus volt a fejlődés, gazdasági üzemben progresszív gon- Például az 1983-as 2560 literes felési dolkndású. a hatáskört és a felelős­átlaggal szemben tavaly egvedenkénti séget megosztani képes vezetők irá­­évi átlagban 3020 literes tejtermelést nyítsák a termelést. Ehhez kapcsoló­értek el. Legjobb eredményt Bolyban, d;k az. hogy halaszthatatlanul szük- Cékén (Cejkov). Leleszen (Leles), séges a nagyüzemek belső szervezeti. Vojčicében, Zemplianske Teplicében irányítási és jutalmazási rendszeré- és Szomoloron érték el. nek felülvizsgálata, korszerűsítése és rugalmasabbá tétele. Az általános tennivalók között ran­gos helyet foglal el a gazdasági ha­tékonysággal összefüggő anyag- és energiatakarékosság, valamint a faj­lagos hozamok növelése. A növekvő igények a feladatok még következetesebb megvalósítását igény­lik. Többek között a jövőben is ki­emelten kell foglalkozni a szemesek és a takarmányfé ék gazdaságos ter­mesztésével, valamint a dohány, az olajnövények, a hüvelyesek és a zöld­ségfélék átlaghozamának növelésével. Az állattenyésztés jelenlegi szerke­zete megfelel a járás adottságainak, e tekintetben azonban még nagyobb súlyt kell helyezni a takarmányter­­melás színvonalára. Az ágazatban szorgalmazni kell az új szervezési és jutalmazási formák elterjedését, az önálló elszámoló egységek számának bővítését. Mindenekelőtt a brigád­­szerű munkaszervezést és jutalmazást kell bővíteni. Arra kell törekedni, hogy növekedjék az egyes ágazatok jövedelmezősége, s javuljanak a dol­gozók élat- és munkakörülményei. Kiragadott példák ezek csupán a tengernyi tennivalóból, amelynek mi­nél iobb elvégzésére a járási párt­konferencia határozata felhívta az érdekképviseleti szervek, a pártszer­vezetek. a társadalmi és tömegszer­vezetek. a tudományos egyesüleiek és mindazoknak a figyelmét, akik a mezőgazdasági üzemekkel kapcsolat­ban állnak: cselekvő részvétükkel segítsék e nagy munkát. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Thumbnails
Contents