Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-08 / 10. szám

SZARAD FÖLDMŰVES 1986. március 8. 14-A követelményebek megfelelően Balogh László, a 'A színiői (Zemné) Haladás Egyse ges Földműves-szövetkezetben már hagyományosan gazdasági részlegen­ként tartják a zárszámadó közgyű­lést. Az Idén február 19 én az andúdi (Andovce), február 20-án a kamocsai I Komoru), február 21-én pedig a szí­ntűi gazdasági részlegen értékeitek az 1985-ös gazdasági év eredményeit és vitatták meg az idei év Igényes feladatait. Így a zárszámadó közgyű­lés munkájába minden szövetkezeti tag. állandó dolgozó bekapcsolódhat. Én a színtűi gazdasági részleg zár­számadó közgyűlésén vettem részt, amelyen jelen voltak az érsekűjvári (Nové Zámky) Járási pártbizottság, a járási mezőgazdasági igazgatóság és az SZFSZ járási bizottságának, vala mint a baráti Banai Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (MNK) képvise­lői is. A helyi magyar és szlovák tanítási nyelvű a­­lapiskola diákjai nak köszöntője után az értékelő beszámolót Balogh László, a szövet­kezet elnöke ter­jesztette elő. VÄLTAKOZÜ EREDMÉNYEK • \ 'A 7. ötéves terv­időszak növényter­mesztési feladatai nak teljesítésével kapcsolatban . az efsz-elnök többek között megjegyez­te, hogy szeme­sekből 3298 tonná­val kevesebbet ter­meltek a tervezett­nél. így a tervet esak 94,9 száza­lékra tudták telje­síteni. A lemara­dást elsősorban az 1981. évi kedvezői­én időjárási vi­szontagságok idéz­ték elő. Míg az őszi búzából és a szemes kukortcából nem teljesítették a tervfeladatot, ad­dig tavaszi árpából 9,9 százalékkal túlteljesítették. Ugyancsak lemaradás volt tapasztalható az őszi repcéből, az évelő takarmánynövényekből, a cukorrépából és a szőlőből, valamint a zöldség- és gyümölcsfélékből, vi­szont túlteljesítették tervezett fel­adataikat a napraforgó, a szója és a fűszerpaprika esetében. A múlt év eleji erős fagyok kártételét többek között az is bizonyítja, hogy mind­össze egy tonna szőlőt tudtak beta­karítani. A tervezett bruttó növény­­termelést a '7. ötéves tervidőszakban 95,9 százalékra teljesítették. Az állattenyésztés szakaszán a hús­eladás tervét összességében 91,4 szá­zalékra teljesítették úgy, hogy mar­hahúsból többet, sertéshúsból pedig kevesebbet értékesítettek a tervezett­nél. A tejeladás tervét 101,2, a terve­zett bruttó állattenyésztési termelést pedig 94.1 százalékra teljesftették. összegezve az elmondottakat meg­állapítható. hoev a szövetkezetben a 7. ötéves tervidőszakban nem tudtak minden feladatnak eleget tenni; a 4R4 millió 64 ezer korona értékű ter­vezett brutttó mezőgazdasági terme­lést csak 95,4 százalékra teljesítet­ték. a kiadásnk csökkentésével vi­szont a tervezett 58 millió 333 ezer korona értékű tiszta nyereséget 4,9 százalékkal túlteljesítették. A DOLGOZÓK AKTÍVITÄSÄNAK FOKOZÄSÄVAÍ. A szövetkezeinek a múlt év végé­vel 1261 tagja, ebből 652 állandó dol­gozója volt, akik közűi tizenhármán fő-, ötvennyolcán szakközép-, 359 en pedig szakiskolai végzettséggel ren­delkeztek. A szövetkezetből jelenleg tizenhárom fiatal végzi tanulmányait a szakközépiskolákban, tévúton pe dig két dolgozó főiskolán és hárman középiskolában A szövetkezeti mun­kaiskola keretében a szakmai és pe litikai továbbképzésben 580 állandó dolgozó vett részt. A dolgozók állan dósításánnk céljából a szövetkezőt jelentős összeggel járult hozzá a csa ládl házak építéséhez, a szoniáPs és kulturális alap , pénzeszközeiből a máit évben egy szövetkezeti tagra számítva 909, eev állandó dnlgnzúra számítva pedig 1758 koronát használ­tak fel Mindez a múlt gazdasági év pozitív eredményeinek eléréséhez is hozzájárult. Az egyre igényesebb feladatok tel­jesítését a dolgozók aktivitása is elő­segíti. ami főleg a szocialista köte­lezettségvállalásokban. az újító-, a szocialista és ésszerűsltöbrigád-moz galomhan csúcsosodik ki. A szövet­kezet dolgozói a mólt évben 413 egyéni, 16 kollektív és egy üzemi fel ajánlást tettek egymillió 747 ezer ko­rona értékben, amit 21 ezer koroná val túlteljesítettek. A tizenöt szocia­lista brigádban kétszáz és a két komplex ésszerűsítő brigádban 39 tag tevékenykedik, az újítómozgalomba pedig 21 dolgozó kapcsolódik be. A szövetkezetben a múlt gazdasági évre a csökkeríő anyagi ráfordítások voltak a jellemzőek. A januári és a februári alacsony hőmérsékletek kö­vetkeztében a szőlő és a gyümölcs­fák esetében komoly kifagyási károk keletkeztek, ráadásul az áprilisi és május elejei fagyok azokat a hajtá­sokat is tönkretették, amelyek az alvófÜRyekbői fakadtak. Ez a tény nagymértékben befolyásolta már szin­te a gazdasági év elején a szöveike zet kilátásait. EzéVt a szövetkezet vezetősége feladatul adla a növény­­termesztési ágazat vezetőjének, hogy szövetkezet elnöke Fotó: J. Zacharides hatékony intézkedések végrehajtásá­val enyhíthessék, esetleg kiegyenlít­hessék a károkat... A TERMELÉSI RENDSZEREKRE ALAPOZVA A szövetkezet a múlt évben négy termelési rendszerben volt érdekelve. A szemes Rukoricát a palárikovói Agrokomplex, a napraforgót a bu­rányi Efsz, a szóját a Keszegfalvi (Kameniéná) Efsz, az intenzív fűíé­­léket pedig a Légi (Lehnice) Efsz termelési rendszere keretében ter­mesztették. E rendszerek — a lehe­tőségeikhez mérten — megteremtet­ték a sikeres termesztéshez szüksé­ges anyagi és műszaki feltételeket. Az őszi búzát, a tavaszi árpát és a szemes kukoricát tavaly 2370 hek­tár területen termesztették, és 13 ezer 703 tonna termést takarítottak be, ami a tervfeladat 100 százalékos teljesítését eredményezte. Búzából 5,86, kukoricából 5,32, árpából pedig 5,10 tonnás terméshozamot értek el. A cukorrépából ugyan nem teljesí­tették a tervezett termelést, de érté­kesítésében eleget tettek az elvárá­soknak, s a 350 hektár területen el­ért 37,98 tonnás terméshozammal a járásban az elsők között végeztek, jónak mondható a napraforgóból el­ért 2.76 és a szójából elért 1,75 ton­nás hektárhozam is. Silókukoricából 40.43 tonnát takaritottak be hektá­ronként, a szálas takarmányok ese­tében viszont lemaradás volt tapasz­talható. A jó terméshozamok elérését az is elősegítette, hogy a szántóterület egynegyedét rendszeresen istállóira­­gyázzák, az altalajlazítás pedig öt­száz hektár körüli területre terjed ki. Pozitívan kel! értékelni azt is, hogy a szövetkezetben a múlt évben egy millió korona értékben kevesebb mű­trágyái és félmillió korona ériekben kevesebb növényvédő szert használ­tak fel. A növénytermesztés sikeré­hez az öntözés adta lehetőségek ki­használása is hozzájárult; tavaly 1342 hektár alapiéról.:iet öntöztek meg. ELŐTÉRBEN A SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS Az állattenyésztésben a múlt évben is a szarvasmarha-tenyésztés gyor sabb ütemű fejlesztésének szentelték a legnagyobb figyelmet. Többek kö­zött jónak mondható a hizóbikák 913 grammos átlagos napi súlygyarapo­dása, a borjúelhullás 1,3 százalékkal való csökkentése, a tejtermelési fel­adat 9,2 százalékos túlteljesftése. A tervezett 511 tonnás marhahús-terme­lési feladatot 8 tonnával, a tervezett négymillió literes tejértékesítési fel adatot pedig 252 ezer literrel túltel­jesítették. A kamocsai és a szimoi gazdasági részlegen mutatkozó kü lönbségek további termelésfejlesztési lehetőségekre utalnak. Ennek bizo­nyítására néhány adat: míg az előb­biben a tehenenként napi fejési át­lag 10.89 literes volt. addig az utób­biban 10.46 literes: míg az előbbiből a tej összmennyiségét első osztály­ban értékesítették, addig az utóbbi­ból 240 ezer liter másodosztályú is volt. A szövetkezetben egy liter tej termeléséhez 4. egy kilogramm mar­hahús termeléséhez pedig 30 deka­grammal kevesebb abraktakarmányt fogyasztottak a tervezettnél. Így nem véletlen, hogy a tej literjét a terve­zet» 3 korona 63 filérrel szemben 3 korona 73 fillérért, egy ki'á mar­hahúst pedig 22 korona 24 fillérért értékesítettek. A sertéstenyésztésben már gyen­gébb eredményeket értek el. Nem tudták teljesíteni a tervezett darab­számot, s ennek következtében a ter­vezett húsőrtékesítést sem. Az egyes gazdasági részlegek és az andódi nagyhizltilda eredményei között e te kintetben is nagy különbségek ta­pasztalhatók. Pozitívum viszont, nogv egy kiló sertéshús termeléséhez csak 3.57 kilogramm abraktakarmányt használtak fel. ÖSSZEGEZÉSKÉPPEN A szövetkezeden a múlt évre tér v»zett 95 millió 172 ezer кпгопн ér­­t'kíi bruttó mezőgazdasági termelést 7"? ezer koronával túlteljesülték, ; ebből a növénylprmeszté'é 45 ezer koronával kevesebb, az állattenyész­tési pedig 767 ezer koronával több volt. A szövetkezetben ugyanakkor 15 millió 169 ezer korona értékíi tisz­ta nyerésére! é tek el. Ehhez még hárommillió 838 ezer korona értékű él’ami juttatást Is k"p'ak. iDv az ezyes elánok feltöltésére összesen 18 mi'ltő 947 ezer koronát hasznú’ tok fel. A jövedelmezőség az utóbbi három évben — sorrendbe — 16.33, 19,17, illetve 18.27 százalékos volt. A szövetkezetben 1984-ben vezet­ték be az önelszámolási rendszert, melynek keretében 33 egység dolgo­zik saját terve, bér- és anyagi költ­sége alapján. A két év tapasztalatai biztatóak. Része-edé*ként rg-miICó 600 ezer koronát fizettek kt. száz korona alapbérre számítva 8—16 ko­ronát. A legtöbbet — 16 komnát — a kamocsai és a színiéi mezei nü­­vénvtermesz'ésben, a legkevesebbet — В koronát — pedig az andódi ser­téshizlaldában. Cj. IGÉNYES FELADATOK A zárszámadó közgyűlésen az efsz­­elnök ismertette az idei év igényes feladatait ts. A növénytermesztésben a gabonafélék termelése, az állatte­nyésztésben pedig a szarvasmarha­­-tenyész*és fejlesztése kulcsfoutossá­­gú feladat. A szövetkezetben az idén javulást kell elérni a tömegtakarmá­­nvok terme’éséhen is, főleg a minő­ség szüntelen javításával, továbbá az öntözés adta lehetőségek kihasználá­sában. a talajok termőképességének növelésében, a beruházások ésszerű felhasználásában, e termelés korsze­rűsítésében. főleg az állattenyésztés­ben. A feladatok sikeres teljesítését és túlteljesítését kívánja elősegíteni az egymillió 385 ezer korona értékíi szocialista kötelezettségvállalás is. amit a szövetkezet dolgozói a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére tettek. Ez a felajánlás 652 egyént. 17 kollek­tív és egv üzemi költezettségvállalús­­ból tevődik össze. A zárszámadó közgyűlésen azt Is bejelentették, hogv a szírnői tehén­­farmon Nagy Ferenc vezetésével egy űj haltagú szncialista hrigá-d ala­kult. amely a Béke megtisztelő cím elnyeréséért versenyez. A HAGYOMÁNYOKNAK MEGFELELŐEN A zárszámadó közgyűlések végén immár hagyományosan erkölcsi és anyagi elismerésben részesítik a leg­jobb dolgozókat. ..A szövetkezet pél dás dolgozója“ és „A szövetkezet ér deines dolgozója“ kitüntetésben és 50Ui—500 korona pénzjutalomban ösz­­szesen husznnhatan részesültek, az andódi gazdasági részlegen négyen, köztük id. Czuczor László traktoros; a kamocsai gazdasági részlegen ha­tan. köztük Németh Terézia, az efsz legjobb fejője: a szírnői gazdasági részlegen pedig tizenhatan, köztük Gyertyák István, a gyümölcs- és sző­lőcsoport tagja, Stanislav Vadroa fe­jő. Molnár Gyula traktoros és Faludy Vince agrármérnök, a szövetkezet alelnöke és növénytermesztési főága­­zatvezetője. Ezen kívül 104-en hűség­jutalmat érdemeltek ki, s a szövet kezet vezetősége a nyugdíjkorhatárt elérőkről sem feledkezett meg. BARA LÄSZLÚ Anyárasdi (Topolniky) sport­­csarnok. ame'y korábban szá­mos hazai, tl’etve nemzetközi siker színhelye volt már, február 21-én kivételesen nem a csallóközi lányok kézilabda mérkőzésének adott otthont. Itt tartotta ugyanis zárszám­adó közgyűlését a vásárúli központú Csehszlovák—Szovjet Barátság Egy­séges Földműves-szövetkezet. A hely­színre érkezve azonban óhatatlanul is a sportmérkőzések hangulatát Idézte a csarnok, mivel a lelátók zsúfolásig megteltek, s a pálya sem volt üres: ott foglaltak helyet a szö­vetkezet vezetői és a közgyűlés meg­hívott vendégei. Varga Gyula, a szövetkezet elnöke, főbeszámolójában a tavalyi ..megmé­rettetés“ eredményeit ismertette, ha­nem mint ilyenkor, két tervidőszak között szokás, -z el tóit öt év legfon­tosabb, meghatározó eseményeire is kitér*. A szövetkezet dolgozói jóleső büszkeséggel *ekinthe*tek vissza az c’műlt fél évtizedben megtett fiira, mivel az előirányzott, terveikben megbatározott gazdasági feladatokat sikerült teljesíteniük. A vezetőség szakértelmére, a tagság önfeláldozó, becsiiteles munkájára a hetedik öt­éves tervidőszak fntvamán nagy szűk ség volt, mert csakis így tudták a mcev'Mozntt gazdasági körülmények között, a szeszé­lyes időjárás vi szontagsáeai ette nére elképzelései­ket valóra váltani. A tavalyi' esz tendő eredményei­nek mérlegelését kezdjük a növény­termesztésben el­ér! sikerek ismer­tetésével. Az ága­zat előirányzott éves tervét — a cu­korrépát kivéve — valamennyi ter­mény esetében teljesítetlek, illetve túlteljesítették a szövetkezet dolgo­zói. A növény* ermesztésben elért nagyszerű eredmények nemcsak az cfmfilt évben, hanem a mögöttünk levő tervidőszak folyamán is nagy­mértékben hozzájárultak я gazdasági sikerek e'éréséhez, a kedvező pénz­ügyi mérleg kialakulásához. Ha fel­lapozzuk a főbb termények hektár­­hoz»mait tartalmazó statisztika; ada­tok jegyzékét, s az ott szereplő szá­mokat, értékeket alaposabban szem­­ügvre vesszük, bizonyságot karunk a kimagasló eredmények eléréséről. Búzából például 1200 hektáros területen két éve 7.58; tavalv pedig 7,11 tonnás átlagos hektárhozamot könyvelhettek el. Árpából a tavalyi év során értek el jobb eredményt, mivel a két évvel korábbi 6,22 ton­nával szemben 6.5 tonnás átlagos hektárhoz'-mmal dicsekedhettek. A termeléshez nélkülözhetetlen műszaki-anvaei bázis korszerűsítésé­re a szövetkezet vezetői az elméit években is nagy figyelmet fordítot­tak. A gépek és berendezések raktá­rozását, illetve elhelyezését értékelő versenyben a járás viszonylatában előkelő helyet foglaltak el a vásár­útiak. A nyári mezőgazdasági munka­csúcsra való felkészülés alaposságát bizonyltja, hogy tíz nap alatt végez­­tek az aratási munkálatokkal. Saj­nos, a cukorrépa . Illetve a szalma­betakarítással kapcsolatban ez nem mondható el, mivel ezen a téren a munkák a szokásosnál hosszabb Ideig tartottak. Az év folyamán a növénytermesz­tési szakembereknek gondot okozott, hogy a nélkülözhetetlen növényvédő szereket csak nagy nehézségek árán tudták beszerezni. Ezért az ágazat vezetői olyan intézkedéseket fogana­tosítottak. hogy a tavalyihoz hasonló eset ne fordulhasson elő a jövőben. Hasonlóan a betakarítási munkálatok meggyorsítását célzó ütemterv kö­vetkezetes betartására is az eddigiek­nél nagyobb figyelmet kívánnak for­dítani az ágazat dolgozói. A kiegyensúlyozott gazdálkodási körülmények biztosításának elenged­hetetlen alapfeltétele a növényter­mesztés és az állattenyésztés tovább­fejlesztésének a helyi adottságoknak leginkább megfelelő összehangolása. Nagyon jól tudatosították ezt a vá­­sárútt szövetkezet vezetői is, akik a két ágazat fejlesztése során mindig szem előtt tartották a legfontosabb — közös — érdekeket. Az ilyen Irá­nyú. fokozott gondoskodásnak köszön­hető. hogy tavaly például az egész év folyamán jó minőségű, megfelelő tápértékfí zöld-, Illetve tömegtakar­mányt termeltek a növénytermesztés­ben az állatok számára. A zöldség- és gyümölcstermesztés! részleg eredményei elmaradtak a vá­rakozástól, az előirányzott, tervek­ben megszabott értékektől. Á másutt is hatalmas kárnkat okozó kemény tél nyomai a részleg eredményeinek mérlegelése során ismételten megmu­tatkoztak. mivel sem a termelési, sem pedig a bevételekkel kapcsolatos el­képzeléseket nem tudták megvalósí­tani. A virágkertészetben tapasztalt hiá­nyosságok azonban már nem külső, hanem belső okokra vezethetők vtsz­­sza, ezért az elkövetkező Időszak fontos feladatai közé tartozik, a mér­leg nyelvének vísszablllenlése. Re­mélhetőleg a belüzemi önelszámolási rendszer széles körű alkalmazása a minőség javítására is kedvező halás­sa! lesz. Az állattenyésztési ágazatban dolgo­zók munkájának értékelése során a közös elnöke/ bíráló igényességgel szólt az elmúlt évben észlelt problé­mák okairól. Bár az ágpzat mind termelési, mind pedig áruértékesíté­st tervét túlteljesítette, az elnök nem hunyt szemet a hiányosságok fölött sem. Számos szövetkezetben, ahol a vá­sárútiakénál jóval szerényebb állat­tenyésztési t’redményeket értek el, lenézőbbek voltak, s az elnöki beszá­molók csak megemlítették-. az észlelt hiányosságokat. Nem így azonban a vásárútt szövetkezet zárszámadó köz­gyűlésén, ahol az elismerés szavai mellett az építő jallegíi bírálat sem hiányzott. Ezért nem véletlenül emel­jük ki a zárszámadáson tapasztalt kritikus hozzáállást, mert általában a kedvező eredmények ismertetése mellett „elfeledkeznek" az illetéke­sek a negatívumok feltárásáról, a hiányosságok okainak felderítéséről. Az elnöki beszámolót követően a felszólalók többsége is részletesen kitért az egyes ágazatok továbbfej­lesztését gátló tényezők mielőbbi el­távolításának kérdéseire. A szövetke­zet vezetője — igaz már év közben megtette a szükséges intézkedéseket, s orvosolta az állattenyésztés legége­tőbb problémáit — nem Igyekezett palástolni a kedvezőtlen jelensége­ket, amelyek főleg a szarvasmarha­­-tenyésztési részlegen a munkafegye­lem lazulásában vagy pedig a mun­kaidő nem leggazdaságosabb kihasz­nálásában nyilvánultak meg. Remél­hetőleg a sertéstenyésztési részleg biztató eredményei és az észlelt ked­vező változások a szarvasmarha-te­nyésztésben dolgozókat is az eddigi­nél jobb munkára fogják ösztönözni. A tudományos-műszaki haladás e­­redményeinek gyakorta'i hasznosítá­sa terén a szövetkezet dolgozói a kö­zelmúltban számos figyelemre méltó sikert értek el: A jövőben a gazda­sági épületek berendezéseinek kor­szerűsítésével, a számítógépes nyil­vántartás bevezetésével, valamint a már elkészített számítógépes progra­mok alkalmazásával szeretnék az ágazat továbbfejlesztésének ütemét meggyorsítani. Szükség is lesz az imént felsorolt korszerűsítés: progra­mok széles körű alkalmazásra, mivel az állattenyésztési ágazat idei terme­lési és áruértékosftési terve nagyon igényes. Az építkezési részleg dolgozói el­múlt évi feladataikat maradéklalanul teljesítették. Sajnos, a partnerválla­latok képviselői nem minden esetben tettek eleget vállalt kötelezettségük­nek, s így megnehezítették a legfon­tosabb beruházási munkák időbeni elvégzését. A részleg dolgozóira az idén is igényes feladatok várnak, mi­vel a. terveknek megfelelően például be kell fejezniük a kürti' telep beke­rítését. 8 nyárasdi hűtőház átalakítá­sát és még folytathatnánk tovább. Az elmúlt év során a szövetkezet vezetőinek viszonylag sok gnndot okozott a csepegtető öntözési rend­szer kiépítésénél felmerült nehézsé­gek orvoslása. Az idén is a fontos feladatok közé tartozik h 480 hektá­ros területen a csepegtető . öntözési rendszer szerelési munkálatainak szakszerű elvégzése. A vásárúti Csehszlovák—Szqvjet Barátság Efsz tagsága az elmúlt évet közel 40 millió koronás tiszta nyere­séggel zárta. Ez az adat is ékesen bizonyítja, hogy a Dnnaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás élenjáró szö­vetkezete a dinamikusan fejlődd, jö­vedelmezően gazdálkodó mezőgazda­­sági üzemek krtzé tartozik. Ha a zár­számadó közgyűlésen tapasztalt igé­nyesség a továbbiakban is becsületes munkával párosul, az elkövetkező időszakban sem kel! a tagságnak az év végi „megmérettetéstől“ tartania. BÄRDOS GYULA' Вт (sikerek színhelyéi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents