Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-08 / 10. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. március Й, A mezőgazdasági termelésben a páriánk által megfoga’mázott gazdaságpolitikai sfiiypontokat kell érvényesíteni. Ezekből kiindul va viszont a jövőben nem lesz elegendő csupán megismételni eddigi eredményeinket, mert az új követelmények valójában nem a korábbi, hanem a már elért magasabb színvonalhoz képes! kívánnak javulást. Az irányítás és a gazdálkodás minden szintjén! Pisch László agrármérnökkel, a tudományok kandidátusával, a somorjai (Samorín) Kék Duna Efsz elnökével való beszélgetésünket — a jelenlegi helyzetben való eligazodást, a jövőbe való tekintést szolgáló — táblázatok, ábrák, grafikonok segítik. Mindegyik szám mögött ott van az alapos sokoldalú tendenciákat mutató gazdasági elemzés. A társulást követő, több mint egy évtizedes töretlen fejlődési folyamat eredménye ez. Ennek megfele lően egyik napról a másikra sem több lehetőséget, sem pedig a korábbitól eltérő célokat nem jelen’het. Határozott szán dékot a tovább’énésre viszont igen. A megfelelő termőbe adottságokon kibontakoz Totszínvonalas * növénytermesz ésre alapozott állatteinyésztés, valamint az ezekhez hátteret adó műszaki * fejlesztés köré csoportosíthatók a 7. ötéves tervidőszakban elért eredmények is. BI7T0S ALAPOKRÓL LÉPHETNEK TOVÄBB Jól mgalapozott mezőgazdasági nagyüzem a somorjai. A korábbi évek lendületes gazdasági fejlődése a mostoha évjáratokban — tavaly például szőlőből a fagykár következtében közel 7 millió koronás kiesésük volt — sem hozta őket nehéz helyzetbe, éppen a termelési szerkezet és a termelési techno’őgiák célszerű összhangjának köszönhetően. Ez utóbbit az is érzékelteti, hogy a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a bruttó mezőgazdasági termelés és az árutermelés értéke egyaránt 20 százalékkal. a teljesítmények értéke pedig 31 százalékká1 növekedett. A 7. ötéves tervidőszak igényes feladatait — a szőlőt és a szhidségfé’éket kivéve — minden mutatóban teljesítették, sőt a gabnnaf Veknél 2 ezer tonnával túllépték. A hatékonyság fokozásának, a gazdaságosság növelésének köszönve a felosztható források összege elérte á 17 millió 802 ezer koronát. Így tehát a saját pénzforrásaik alapján továbbra is zavartalanul biztosíthatták beruházásos bővített újratermelési tervüket. Erre a célra az Idén 17 millió koronát fordítanak. A kiváló gazdasági eredményeknek köszönve — a bérregulációs szabályok szigorú betartása mellett — tavaly a reálbérek 0,7 százalékkal emelkedtek, s az egy dolgozóra jutó havi átlagkereset — a természetbeni juttatásokon kí— Az új szabályozók bevezetése szövetkezetünkben a politikai szervezési intézkedések után megtörtént, s a jelenlegi nagyüzemi struktúra megfelelő alapot nyújt ahhoz, hogy az új követelményekre való átállás viszonylag rövid Idő alatt, a tartalmi kérdések csorbulása nélkül végbemehessen. Az új közgazdasági szabályozók kapcsán ebben a mezőgazvül — elérte a 3 ezer 32 koronát. A kiváló eredmények ellenére mértéktartóan, árnyaltan fogalmaz az elnök: — Mint a társadalmi és gazdasági életben általában, úgy a mezőgazdaságban a fejlődéssel egyidejűleg újabb és újabb feladatok jelentkeznek. A feladatok és a termelésben előálló problémák megoldásának gyorsaságától. alaposságától függ lényegében a fejlődés színvonala, hatékonysága — mondja, majd hozzáfűzi. — A pesszimizmus és az optimizmus mellőzésével reálisan szemlélem helyzetünket. Gaz Pisch László, a szövetkezet elnöke daságunknak a közgazdasági szabályozók nagyméretű szigorítása következtében további töretlen fejlődésre van szűksége,. ÖNELSZÄMOLÄS — NÖVEKVŐ FELELŐSSÉG — Az új közgazejasági sza bályozók életbe’épése elsősorban eszköz annak elérésében, amelyet mostanában hangsúlyozottabban úgy. fogaim'zunk, hogy a vállalati önállóság növelése, a minőség javítása, az adásvételi kapcsolatok tökéle tesítése, a tulajdon működtetésével kapcsolatos funkciók újszerű gyakorlása, a dolgozó kollektívák döntési jogkörének, felősségének és kockázatvállalásának növelése a gazdálkodásban, aktívabb részvéte! a vállalat vezetésében, korszerűbb üzemi belső mechanizmus és érdekeltségi rendszer. — A végső cél pedig nem lehet más, mint az időjárás hatésa’nak mérsék’ése. a fajlagos költséepk csökkentése, a p’asi viszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás, a munkatermelékenység és a hatékonyság növelésével elért fövedelmezfigazdálkodás, valamint a végzett munka eredményeit figyelembe vevő differencíá’és. Összegezve az új szabályozók szövetkezetünk viszonytatában 2,5 millió korona nyereségelvonást jelentenek — fogalmaz Menyhárt Gertrud mérnök, a szövetkezet főüzemgazdásza, majd tömören hozzáfűzi: dasági nagyüzemben is gyakran felmerült a kérdés, hogy a megszigorított közgazdasági szabályozók — a képződött jövedelemből a költségvetés csatornáin jelentős hányad kerül maid átcsoportosításra — mérséklésére, vannak-e még tartalékaik? A szövetkezet gazdasági vezetősége és üzemi pártszervezete meggyőződéssel állítja, hogy vannak. Meglátásaik szerint több tennivalójuk akad majd a felhasznált energiaforrások — célszerű és jő értelemben vett — takarékosabb hasznosításában. A talajművelési, a betakarítási, az állattartó és a takarmányozási technológiákban Is ilyen tartalmú, célratörőbb programokat akarnak beépíteni. Nem elégedettek a termelési rendszerek adta lehetőségek helyi jellegű gyakorlati hasznosításával sem. A másik: ekkora nagyüzemi állatlétszám mellett üzemi szinten jelentős veszteség forrása még, hogy néhány farmon nem megfelelő az állategész ségügyi helyzet, s a lazább technológiai fegyelem következtében nagyok a termelékenységi mutatókban és a fajlagos költségekben észlelhető szóródások. A gazdaság szakemberei azt is megemlítették, hogy a megtermelt, előállított termékek, termények megóvása, tárolása is javítható még. Ez utóbbi vifii formáit új tutajom! szont a termelő és a felvásárló szervezetek összteljesítményén is múlik. Azon, hogy a felvásárlók a betakarítási ciklus igényelt ne kényszerként kezeljék, hanem közös érdekként. A felsoroltak önként kínálják azokat a területeket, ahol a belső üzem- és munkaszervezés szervezeti, személyi, tartalmi elemeit erősíteni, továbbfejleszteni kell. Örömteli, hogy nem a vezetői, adminisztrációs posztok szaporításával akarnak ennek eleget tenni, hanem a feszesebb munkafegyelemmel, igényesebb szakmai, mélyebb közgazdasági értékelő és elemző munkával. Ez utóbbit szolgálja a gyakorlatilag bevált belüzemi öne’számoiás. melynek kidolgozott rendszerét nem tekintik véglegesnek, s azt rendszeresen felülvizsgálják, korszerűsítik. — Éppen úgy balgaság volna tagadni a munkakultúrának a hagyományokban, a tudatban és az érzelmekben meglevő tápláló gyökerei!, mint lebecsülni az anyagi érdek alapvető szerepét. A differenciáláson alapuld anyagi jnttatás mellett nagyon fonios tényezőnek tartom az önmegvalósítást. Remekmű lehet — idézőjel nélkül értem e szót — egy hibátlan szántás, egy megjavított gép, minimálisra csökkentett betakarítási veszteség, vagy a nagy termelékenységű állomány. Az igazán önmegvalósító munka természete az, hogy elsősorban és igazságosan annak okoz örömet, aki alkotó módon részese e munkafolyamainak. Nem baj és nem is kevesebb az öröm azzal, ba nem öltözik mindig a szavak köntösébe. Sokkal inkább kifejezője lehet az a töprengő derű, amivel azt a munka a dolgozó ember arcára írja — mondja ünnepi köntösbe öltöztetett szavakkal, A további előre haladás kulcsát az emberi tényezőkben látják a dolgos hétköznapoknak szánva a szövetkezet elnöke. A BIOLÓGIA NÖVEKVŐ SZEREPE A ma mezőgazdasága szédületes gyorsasággal közeledik ahhoz a ponthoz, ahol a természet adta lehetőségeink megálljt parancsolnak. Ahhoz, hogy ez ne következhessen be, a tudomány kezünkbe adott egy kulcsot, mely feltárja előttünk az élő világ tudatos, mesterséges megváltoztatásának kapuját. A kapu mögött hosszú út vár ránk, míg rendelkezni fogunk azokkal az ismeretekkel, melyekkel az emberiség számára legkedvezőbb élőlényeket mesterséges genetikai programozással tudjuk előállítani. A Kék Duna Efsz-ben is elindultak ezen a bizonyos úton, mert a CSKP Központi Bizottságának 8. ülése szerint a mezőgazdaság teljesltményképességének növelése többek között a tudományos-műszaki haladás, s ezen belül az új biotechnológiai eljárások sikeres bevezetésétől várható. A Bratislava! Szlovák Műszaki Főiskolával együttműködve Az állattenyésztésben folyó irányító- és szervezőmunkát számítógép segíti — úgynevezett tudományos-termelési szövetség létrehozásával — közös biotechnológiai programot Indítanak növényi alapanyagok felhasználásával. A tavaly totális fagykárt szenvedett szőlő újjátelepitése, s termőképességének felújítása érdekében a Kecske-réti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel együttműködve olyan csemege- és borszőlőfajtákat honosítanak meg, melyek interspecifikusan rezisztens fajták és fagytőrők. A zöldségmagvak termesztése mellett, a Palma nemzeti vállalattal kötött szerződés értelmében rátérnek az illóanyagokat tartalmazó olajnövények termesztésére, a termelési rendszereken belüli termesztést a kukorica (BKR), a lencse, a paradicsom és az intenzív fűfélék után a cukorrépára Is szeretnék kiterjeszteni. A biológia előtérbe helyezését — a biotechnológiai programon belül — úgy értelmezik, hogy a jövőben nem cukorrépát és Ш6 anyagokat tartalmazó olajnövényeket, hanem cukrot és olajat termesztenek majd a szántóföldén. Ugyanez vonatkoztatható a takarmánynövényekre is. A fajlagos ráfordítások csökkentése érdekében a természetes energiarorrásokat — melléktermékek, hulladékok — vagyis a biomasszát részesítik előnyben. + + ♦ A somorjai Kék Duna Efszben azt vallják: a termelékenység növelése — ezen belül a minőség javítása — a feltétele a magasabb személyi jövedelemnek. Ahhoz ugyanis, hogy több legyen a bér, több nyereség kell, ellenkező esetben a fejlesztésekre jut kevesebb. Ennek következetes megvalósításához azonban erkölcsi-politikai szilárdságra van szükség, melynek megvalósítására a szövetkezet dolgos tagsága hadba fogható. CSIBA LÁSZLÓ KOMMENTÁR A 7. ötéves tervidőszak mérlegének, va!amint az elött nk álló feladatok és reális lehetőségűnk ismeretében konkretizálhatok már azok az intézkedések és elképzelések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elkövetkezendő időszakban is e’ege! tegyünk az eddiginél sokkal igényesebb társadalmi elvárásoknak. A ie'en időszakban ez a legaktuá’isabb feladatok egyike a mezőgazdaságban és az éle'miszeriperban. Az elemzések egyértelműen utalnak a mezőgazdasági termelés több ágazatának pozitív fejlődésére. Az utóbbi három évben a legielentősehb sikereket a gebonaterm-lésbcn könyveltük el. aho’ elértük az önellá’ot'sásot. Míg az előző időszakban évente két-három millió tonna szemes termény behezafa’ára szorultunk, az utób bi két évben gyakorlatilag beszüntettük a gabenaimportot. A kellő mennyiségű gabona készletek lehetővé tették a kevoréktakarmányok gyártásánál a rsceo!úrák betartását, s ezek folyamatos, zavarm-nt0 száll! ié*át a mezőgazdasági t*zoniekbe. Mindez kedvezően hatott az állattenyésztési termelésre, valamint a lakosság kielégítő tej-, hús- és tojásel'átására. Figye’miinket az elkövetkezendő időszakban is a gabonatermelésre kell fordítani. Azzal a cé’lal. hogy a lakosság számának várható növekedése mellett szemesekből továbbra is önellátóak legyünk, s ezen felül bizonyos tartalékkészlettel is rendelkezzünk kedvezőtlen évjáratok esetére. Az idén 60 ezer, de a következő években már 100 ezer tonnás készlettel számolunk. Az á'lattenyésztés szakaszán a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését szorgalmazzuk. Az elképzelések szerint a sertés- és a baromfihús-termelés a fogyasztói szenten ingadozik, ezzel szemben a marhahústermelést növeljük, úgy, hogy a lakosság ellátása mellett exportra is nyíljon lehetőség. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében jobban ki kell majd használni a rendelkezésünkre álló törne,gtakarmány.-forrásokat, elsősorban a jelentős kiterjedésű réteket és legelőket. A tárca az utóbbi évek fovamán számottevő beruházásokat fordított a takarmánytermelés korszerűsítésére. Több tízezer köbméter befogadóképességű szénatárolák, silúterek és szenázsíárolók épültek, továbbá javult a botakarítógép-ellátás. Sajnos, ezek a beruházások nem hozták meg a várt eredményt, mert bár a tömegtakarmány-termelés növekedett, a takarmányok minőés ipar! célra szánt készítmények gyártására. Intézkedések történtek a cukorrépa-termesztés fellendítése érdekében, hiszen ebben az ágazatban is elmaradunk a fejlett mezőgazdasági országok mögött. Elsősorban egy korszerű vetőmagelőkészítő üzem A minőségre alapozva sége sok kívánnivalót hagy még maga után. A jövőben ezen a helyzeten feltétlenül változtatni kell, hiszen a jó minőségő tömegtakarmányok termelése a gabonaprogram megvalósításának szerves részét képezi. A növénytermesztés egyik legelmaradottabb ágazata a burgonyatermelés. Az ágazat fellendítésére a közeljövőben jelentős összegeket fordítunk. A burgonyatermelés fejlesztési programja a biológiai anyag beszerzése mellett egy félmillió korona értékű korszerű hurgonyatárolé behozatalával számol, amely lehetővé teszi a gyakorlatilag teljesen veszteségmentes tárolást. Ezen túlmenően hét burgonvafelriolgo zó üzem is épül majd étkezési építésével számolunk, mivel éppen a vetőmagkezelésben tapasztalhatók a legnagyobb hiányosságok, melyek nem csekély mértékben rontják a jó biológiai anyag értékét. A fejlesztési programban kiemelt helyet foglal a gépesítés korszerűsítése, elsősorban a vetőgépek és a betakarító gépsorok beszerzése. Továbbá ezer hektárnyi vetésterületre külföldi cukorrépa-termelési rendszert vásárolunk. így képet kaphatunk majd arrél, hogy feltételeink között milyen cukortermelés érhető el egységnyi területről. Annak ellenére, hogy az utóbbi években aránylag jó eredményeket értünk el az olajnövények és a hüvelyesek termo''z'ésébBn, ezen ágazatoknak is megkülönböztetett figyelmet kell -szentelni az önellátottság elérése érdekében. Nem engedhetjük meg magunknak ugyanis azt a luxust, hogy olyan termékek behozatalára szoruljunk, amelyek termőhelyi adottságaink között megteremnek. Az olajnövények termelésében bővíteni kell a napraforgó termőterületét, a hüvelyesek esetében pedig meg kell oldani a betakarítás gépesítését. A beruházások elsősorban a megkezdett építkezések mielőbbi befejezésére, a régi, elavult létesf'mények korszerűsítésére, továbbá a gabona- és takarmánytárolók, valamint a trágyatelepek építésére irányulnak. A tárca az élelmiszeripar korszerűsítése mellett a mezőgazdasági üzemek melléküzemági termelése keretében kisebb pékségek, tejfeldolgozó és konzervipari egységek építésével számol. Ha tárgyilagosak akarunk lenni, mégiscsak óriási üzemanyag-pazarlás például az, hogy esetenként a kenyeret és a péksüteményt hetven kilométeres távolságra szállítjuk. Az áj gazdasági szabályozók érvényesítése különösen megfontolt és hatékony gazdálkodási rendszert követel. A nvereségképzést, — amely a múlt év valóságához viszonyítva több mint a négyszeresére nő — elsősorban takarékossági intézkedések révén kell biztosítani. Ugyanez vonatkozik az élelmiszeriparra is, aho] a nyereség volumenje a múlt évi 1 milliárd 800 millió körönéről hozzávetőlegesen négy milliárdra növekszik. Mindez annyit jelent, hogy jobban ki kell használni a meglévő alapeszközöket. az anvagi belépőket és minden területen a takarékosságra kell törekedni. Egyszóval ót kell állnunk az észszerű gazdálkodásra. Mindez szemléletváltás! követel. Változtatnunk kell a mennyiségi szemléletre beállított nézeteinken, s meg kelt tanulnunk odafigyelni a minőségi mutatókra. Figyelembe venni elsősorban azt, hogy mennyiért termelünk. Felmérni, vajon milyen anyagi áldozatok árán értük el az adott hozamokat. Vajon meeérte-e a többlettermelés a növekvő költségeket. Csakis ilyen ökonómiai mérlegelésen alapuló termeléssel érhetjük el azt a nyereséget, amely a bővített fejlesztéshez feltétlenül szükséges. KLAMARCS1K MARIA