Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-08 / 10. szám
1986. március 8. SZABAD FÖLDMŰVES EGYÜTT, EGYMÁSÉRT Ä Dunaszerdahelyt (Dunajská Streda) járáshoz tartozó Údvarnoki (Dvorníky na Ostrove) Egységes Földműves-szövetkezet életében az elmúlt esztendőnek nem pusztán azért volt nagy jelentősége, mert az ötéves tervidőszakokat záró avagy nyitó éveknek általában a mérföldkőéhez hasonló fontosságot tulajdo nítunk. Itt, ebben a gazdaságban a csendes fogadkozások és az önfeláldozó szorgoskodás, egyszóval a nagy próbatételek éve volt a tavalyt. Az összetételében csaknem teljesen új vezető gárda — beleértve az elnöki tisztet betöltő Gdovin Erzsébet agrármérnököt Is — a tagságnak, a közös tagjai pedig a vezetőség előtt Igyekeztek bizonyítani. Az eredmény? Mint a közelmúltban megtartott zárszámadft közgyűlésen elhangzottak is bizonyítják, a nekigyűrközés meghozta a várt si kert. Igaz. a legfájóbb gondok közül egyelőre csak párat sikerült megoldani. és ötéves viszonylatban a tervfeladatokat sem sikerült maradéktalanul teljesíteni, ámde valamire nagyon is jó volt ez az év: félremagyarázhatatlanul bebizonyította, hogy együtt és egymásért igenis érdemes dolgozni, mert az összefogás és a kölcsönös bizalom meghatványozza az égvén és a közösség erejét. ■ В ■ A járás legkisebb szövetkezetének új vezérkara tavaly azzal a szilárd elhatározással látott munkához, hogy megkísérli a tehelő legrövidebb időn belül ledolgozni azt a hátrányt, amelyet főleg az építkezési beruházások általános e'hanyagolása okozott a gazdaságnak. A fii célkitűzések között szerepelt, hogy a közös tagjai részére jobb és biztonságosabb munkafeltételeket kell teremteni, a bő■'vített újratermelés szorgalmazásával pedig az igényesebb mennyiségi és minőségi mutatók eléréséhez vezető utat kell egyengetni és lerövidíteni. Nos, az új tisztségviselők meglehetősen sokat tanácskoztak és minden lépést alaposan megfontoltak. Persze, nem csupán egymás között vitatták meg a legfontosabb kérdéseket. Amire a korábbi években nem nagyon akadt példa, az elnök nem csupán az ágazatvezetőket küldözgette, ha nem maga is rendszeresen járta a határt és a gazdaságot. Sorra vette a munkahelyeket, a fóliasátrakat meg az istállókat, elbeszélgetett az emberekkel a feladatokról meg a gondjaikról, és bizony a véleményüket is kikérte és* meghallgatta. Hát valahogy Így állt össze végül Is a kép, hogyan lábalhatna ki a gazdaság legkönnyebben a marasztaló kátyúból s hogyan szabadulhatna meg leggyorsabban a fejlődés kerekét gúzsba kötő, áldatlan örökségtől. В В В Ami esetünkben cseppet sem elhanyagolható, a szól, az elképzeléseket Gdovin Erzsébet agrármérnök, a közös elnöke azonnal tettek követték. Ennek köszönhető, hogy az új elvekre alapozott fejlesztési elképzelések megvalósításában már tavaly komoly eredményeket könyvelhetett el a szövetkezet. Ha történetesen nem mondják, a minapi zárszámadón urrlkodó hangulatból. a közös tagjainak öröméből magam is rájöttem volna, hogy hoszszú idő után végre itt Is a rég várt sikerek esztendejét ünnep'! a föld népe. Nem volt alaptalan az öröm, hiszen — miként azt az elnökségi beszámoló is aláhúzta — az alig ezer hektáros gazdaság az összteljesítmények tervezett értékét 3,5 millió koronával túlteljesítette s ezzel túlhaladta a helyi méretben mindeddig álomhatárnak tartott, 30 millió koronás szintet. Az egy átlagdolgozóra számított munkaterme'ékenysée értéke 8,93 százalékkal nőtt és elérte a 199 ezer koronát, miközben az átlagkereset 6,92 százalékkal javult. A közös múlt évi szorgoskodását a hatékonyságra és a minőségre törekvés jellemezle, s a közös erőfeszítés a szövetkezet gazdasági egyensúlyát volt hivatott helyreállítani és megszilárdítani. Bátran állíthatjuk, hogy a nemes igyekezetét siker koronázta, ugyanis a tervezett 4 millió korona tiszta nyereséghez a mérlegben hozzáírhattak még 873 ezer koronát. а в в Ami az ágazatokat illeti, sokatmondó fejlődésről mindenekelőtt a növénytermesztésben beszélhetünk. Itt az utóbbi három év átlagához viszonyítva. közel 3,5 millió koronával nőit az árutermelés. Mint megtudtuk, я siker elsősorban a fellendült. kertészeti termelésnek köszönhető. í?gv hírlik, hogy amikor a rész'eg dolgozóinak bemutatták az új főkertészt, az aszonyok csak annyit mondtak: aztán úgy vezessen bennünket, hogy többé nem akarunk szégyenkezni! Nos, Vincze Kálmánra nem leire t panaszuk. Irányításával a huszonkét fős csoport huszonegy hektáron 1,5 millióval megtoldotta a 2,7 millió koronás árutermelési tervet és végeredményben csaknei^ két millió koronával járult hozzá a tiszta nyereséghez. A szántóföldi növénytermesztés vonatkozásában elsősorban azt kel! kiemelnünk. hogy komoly minőségi javulás volt tapasztalható a talajművelésben, a növényvédelemben, az agrotechnikai határidők és egyéb követelmények megtartásában. Ennek is része van abban, hogy a szövetkezet 525 hektáron 6,2 tonnás átlaghozamot — és a tervezettnél öt százalékkal több össztermést — ért el gabonából. és végre a takarmánvtermesztésben is rangosabb eredményekről beszé'hei. Olyanokról, amelyek- mennyiségi és minőségi vonatkozásban is szavatolják az állattenyésztési ágazat igényeinek kielégítését. Az állattenyésztési ágazatban az utóbbi három év átlagához mérten 857 ezer koronával nőtt az árutermelés. Nem éppen látványos eredmény, de az adott termelékenységi szinten már elfogadható sikerként. A legfontosabb meghatározó tényező a tejtermelés voit. Itt az előző évi valósághoz képest 57 ezer literrel nőtt az eladás, miközben az évközi 162 literes többiettol 4365 literre nőtt az egyedenkénti évi termeiékenvség. A minőségre törekvést jelzi, hogy az első minőségi osztályban értékesített tej mennyisége az előző évi 78 százalékról 83 százalékra nőtt. Említést A munkában dnrekesan helytállók itt is méltó társadalmi elismerésben és jutalomban részasültek A szerző felvételei érdemel még, hogy a borjaknál a tervezettnél több születést és kevesebb elhullást kellett elkönyvelniük, és ha figyelembe vesszük, hogy az ágazatban ezen a részlegen a legmostohábbak a tartási körülmények, akkor a marhahizlalasban elért napi és egyedenkénti 82 dekagrammos felhízási átlagot is jónak kell minősítenünk. A sertéstenyésztésben kedvezőbb feltételek közepette az eredmények is kiugróbbak voltak. Kocánként! átlagban 19 malacot választottak el, a felhízási átlag pedig megközelítette a 71 dekát. Hadd tegyem még hozsá, hogy ai állattenyé'ztési ágazat, pontosabban a sertéstenyésztés időarányos tervteljesítését dicséri, hogy ezáltal a szövetkezőt már nem szorult üzemviteli hitelre. В В В A belüzemi műszaki szolgáltatások terjedelme és színvonala, Illetve a bővített újratermelés szempontjából döntő fontossággal bír, hogy az anyagiakban éppen nem bővelkedő gazdaság a múlt évben már közel másfél milliót költött az igencsak elavult géppark felújítására, háromszáz hektáron megoldotta az öntözőgazdálkodást, saját építőcsoportjával tehénistálíó, üzemanyagtároló, új műhelycsarnok, .szilárdított trágyatelep os silóverem építésébe fqgott, s még egy sertésistálló korszerűsítésére is futotta az erejéből. A megvalósított és az elkövetkező évekre tervezett beruházásoknak minden bizonnyal komoly hasznát látják majd, hiszen a mainál jobban és főleg hatékonyabban csak korszerű feltételek között — a tudományosm »szaki haladás vívmányainak széles körű érvényesítésével — lehet gazdálkodni. A január óta érvényes gazdasági szabályozók másfél millió korona plusz terhet róttak erre a szövetkezetre. A nyereséget negatívan befolyásoló hatást csakis a termelés hatékonyságának növelésével lehet kivédeni. A hogyanra a minapi tanácskozás vitájában többen is utaltak. Többen hangsúlyozták, hogy elég visszatekinteni az utóbbi évekre és felmérni, hol és mit tettek helytelenül, hogy ugyanezeket a hibákat még egyszer ne kövessék el. Hogy csupán néhány példát említsek: takarékosabbá kell lenniük az energiahordozókkal, a pótalkatrészekkel és a takarmányokkal való sáfárkodást, véget keil vetni a találomszerű, tehát általában pazarló műtrágyázásnak, hatékonyabbá kell tenni a növényvédelmet, átgondoltabbá és észszerűbbé az irányítást, az ellenőrzést és a jutalmazást. Ha mindezt tndasítva, továbbra is vállvetve — együtt és egymásért — dolgoznak a jobb eredmények elérésén. legyenek bár a járás legkisebb gazdasága, mindenkor büszkén hirdethetik, hogy adottságaik tökéletes kihasználásával eleget tettek a társadalmi elvárásoknak. KADEK GÄBOR •■■iiiii(H«HM«iBt3aiisiiiaif(t3z«t«ei»iMiniiiii»imiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiii*inia*a8Hiiumn«ii«nniHHiHiiHiiiwiiiMMimiui»imin Apelsőci (Plešivec) Vörös. Csillag Egységes Földművesszövetkezet 3 ezer 350 hektáron 425 állandó dolgozóval gazdálkodik. Őrségváltás volt két éve Pelsöcön. mivel a gazdaság komoly nehézségekkel küszködött, s a régi vezetés nem talált ebből kiutat. Vajon hogyan alakultak, hol tartanak és milyen irányban fejlődtek, fejlődnek azóta a dolgok?... Ezekről a kérdésekről, problémákról, tervekről beszélgettem — a zárszámadó közgyűlés alkalmából — Fazekas Arpád agrármérnökkel, a szövetkezet fiatal elnökével. 0 Beszélhetünk-e egyfajta, sajátságosán pelsnei gazdasági helyzetről, problémáról a járás keretén belül? S ha igen, mi ennek a lényege? — Én azt hiszem, hogy a hosszú évek óta létező „pelsőcl probléma“ eléggé pontosan tükrözi a hasonló adottságú szövetkezetek helyzetét. 0 Vagyis? BŰVÖS KÖRBEN i — Egy bűvös körben vagyunk, amelyből a jelenlegi körülmények közepette (beleértve hibáinkat isi nehezen lehet kijutni. Arról van ugyanis szó. hogy nincs módunkban változtatni a vetésszerkezetünkön. Az erőlíetett gabonaprogram miatt — az efsz szántójának 57 százalékán gabonaféléket termelünk — nem tudunk elegendő silókukoricát vetni. A százhúsz hektárnyi területről az 1800 darab szarvasmarhának (600—600 a hízómarha, Illetve a tehén) még akkor sem tudnánk silókukoricából szükséges mennyiséget biztbsítani. ha 50 tonnás hektárhozamot érnénk el. így még legalább 80 hektáros területre volna szükségünk. Arra is gondoltunk, hogy a szemesek vetésterületéből kihasítva, a meglévő 60 hektár mákhoz még vállalnánk vagy húsz hektárnyit. A növénytermesztés jövedelmezősége szempontjából szükségünk volna az ipari növények termesztésének hatékonyabbá tételére is. Erről azonban szó sem lehet. A vetésszerkezetet — az irányszámok adminisztratív meghatározása miatt — nem alakíthatiuk át sajátságos termelést, természeti és gazdasági feltételeinknek megfelelően. Emiatt nem sikerül állandósítani a növénytermesztés alaplait, s nem lehet biztosítani az állattenyésztés és a növénytermesztés összehangolt fejlesztését. Ráadásul az új gazdasági szabályozók sem hatnak ránk kedvezően, mivel emelkedtek a termeléshez szükséges nélkülözhetetlen alapanyagok nagykereskedelmi árai. s azok anyagi fedezetét a már említett okok miatt csak nehezen tudjuk előteremteni. Fazekas Arpád azonban mindezt nem a panasz, inkább a józan számvetés hangján mondta el. DRAGÄN TERMELNEK • Hogyan értékelte a vezetőség és a tagság a tavalyi, illetve az utóbbi két esztendőt? — A lelenlegi helyzet megítéléséhez Ismerni kell szövetkezetünk múltját, adottságait is. Amikor 1984-ben elnökké választottak. akkor a szövetkezetben nagy problémák voltak és dúltak a belső személyi ellentétek ‘miatti csaták* Viszonylag hamar sikerült megfelelő vezetőséget kialakítani, és a tagok szorgalma rövid időn belül megmutatkozott. Ezután az elavult termelőeszközök felújítása és a kedvező munkafeltételek kialakítása jellemezte vezetőségünk tevékenységét. A legjobb esztendőnk az 1984-es volt. amikor a termelés jövedelmezősége elérte a plusz 4 százalékot. 0 Tavalv ez mennyire csökkent? — Mínusz 14 százalékra és ez a 7. ötéves tervidőszakban mínusz 3,6 százalékos éves átlagot jelentett. A tavalyt évet nem lehet az eredményesek közé sorolni. 0 A visszaesés főbb okai? — Ahogy a veze'és mérlegelte: egyrészt az időjárási és egyéb, másrészt pedig a szubjektív tényezők. Szemesekből a 7. ötéves tervidőszakban ezer tonnával takarítottunk be kevesebbet a tervezettnél. Kedvezőbben alakult a helyzet a szántóföldön termesztett takarmánynövények termesztése terén, mivel az elmúlt'évben 21 százalékra sikerült növelni az évelők arányát. Ezzel párhuzamosan 12 százalékkal bővítettük a köztesként termesztett növények vetésterületét. Igv biztosíttottuk a zöldtakarmányt egészen az őszi időszakig. A minőségi mutatókat azonban csak kis mértékben sikerült javítanunk. Sajnos a zöldségtermesztésben is problémák adódtak, pedig Itt nagy hagyományokkal rendelkezik a szövetkezet. A kertészeti részleg termelési tervét mindössze 22 százalékra teljesítette. Az értékesített zöldségfélék iövedelméböl még az ott dolgozók alapfizetésére sem futotta... A növénytermesztés kudarcai az állattenyésztési termelést is kedvezőtlenül befolyásolták. Nem sikerült elérni a hízómarhák, a sertések és az anyajuhok tervezett darabszámát. A termelőképesség terén az 1984-es évhez viszonyítva 193. a 7. ötéves tervidőszak első esztendejéhez aránvítva pedig 718 literrel' (2884 literrel növeltük az egv tehénre tutó évt feiési átlagot. A hízósertések 52 dekagrammos napi súlygyarapodásával hoztuk a várt eredményt. A boromfihús-termelés azonban stagnál. Az állattenyésztésben a mennyiségi mutatók lassú növekedése ellenére sem csökkentek az előállítási költségek. Az Idén az extenzív termelés telies felszámolását tervezzük. 0 Mit ietentenek az úgynevezett szubjektív tényezők? — Mindazt, ami nem sorolható az időiárás kedvezőtlen hatásai közé. például az agrotechnikai előírások he nem tartását. Előfordult, hogy a juhászok nemtörődömsége miatt a iuhnvái 60 százaléka leséntult. A munkafegyelem lazulása miatt 36 dolgozó ellen indítottunk eljárást. Megemlíthetném még az alkoholizmusból eredő gondokat is. Sajnos, az említett problémákat nem sikerült teljes mértékben kiküszöbölni, s ebhon mér a mulasztásaink, hibáink ts közrejátszottak. 0 Végül is hogyan alakult a költséggazdálkodás? — Az említett okok következtében tavalv megszakadt egv kedvező folyamat, amelyre mindannyian büszkék voltunk. Az 1985-ös évben a bruttó mezőgazdasági termelés tervét 83.4 százalékra teljesítettük. A munkatermelékenység jelentős mértékben csökkent, miközben a dolgozók átlagos havi jövedelme 3,7 százalékkal növekedett. Az árutermelésben a hozamkiesésekből származó 6 millió 393 ezer korona hiány miatt a jövedelmezőség mínusz 14 százalékos értéket mutatott. Összességében tehát mind az állattenyésztési, mind pedig a növénytermesztési ágazatban veszteséges volt a termelés, pedig tavaly közel 5 millió koronát fordítottunk gépek vásárlására. A mezőgazdasági termelésen kívül melléküzemági termeléssel is foglalkozunk. |ó eredményeket — tavalv közel 6 millió korona termelési értéket — értünk el, s a iövedelmezőség ts megfelelő volt. Főleg különböző gépalkatrészeket, fékberendezéseket, tűzjelző riasztókészülékeket gvártunk. Jelentős a Gottwaldovi Cipőgyár sviti részlegével — cipőfelsőrész összevarrására — kötött szerződésünk. így 50—70 nőnek tudunk biztosítani állandó, munkalehetőséget. BÄTOR TERVEK 0 A tavalyi tapasztalatok alapján az Idén miként próbálnak gazdálkodásuk hatékonyságán javítani? — A múlt esztendőben a legtöbb nyereség a melléküzemági termelésből származott, amelynek fejlesztésére 20—25 százalékos Iövedelmezőség biztosításával a továbbiakban Is nagy gondot fordítunk. Számunkra éppen a melléküzemági tevékenység teheti lehetővé a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztését, és a jövedelmezőség növelését: vagyis a kiutat a jelenlegi szorult helyzetből. A termőföld- jobb kihasználása érdekében az ötéves tervidőszak végéig rekultivációs munkálatok útján 240 hektáros területtel számolunk. A jövőben a fajták megválasztására is nagyobb figyelmet kell fordítanunk. A gabonaprogram keretében 3,8 tonnás, mákból pedig 600—700 kilogrammos termésátlag elérését tűztük ki. A hízőmarháknál napi 65—70 dekás súlygyarapodást szeretnénk állandósítani. A tejtermelés fejlesztése érdekében beszereztünk egy új fejőberendezést. Új takarmánytárolók, mezei trágvatelepek, tehénistállók és más létesítmények építésével számolunk. Természetesen a munkafegyelem megszilárdítása és a munkaidő jobb kíiosználása is szerepel terveinkben. Mindazonáltal elsőrendű feladatunknak tartjuk, hogy igazodjunk a körülményekhez, s éljünk a gazdaságirányítás, valamint az új szabályozók adta lehetőségekkel. ★ Fazekas Arpád agrármérnök, fiatal kora ellenére nagy hozzáértéssel irányftia a szövetkezetét. — Meggyőződésem, hogy végül is minden siker a vezetők és a tagság szorgalmától, igyekezetétől, hozzáértéstől függ — vallotta, maid hozzáfűzte: — Szeretnénk, ha a Vörös Csillag Efsz a járás mezőgazdaságának egyik fénylő csillaga lenne. Én még annyit tennék hozzá, hogy szívósságra, akaraterőre és tudással párosuló szorgalomra, valamint nagy leleményességre van (lesz) szükségük ahhoz, hogy saját erejükkel vezessék ki szekerüket a kátyúbői. Korcsmáros Lászlé
