Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-08 / 10. szám

gviimölcssövenvekrOI - IV. A házikertben és a kerítele­­pi kiskertekben is előnyösen nevelhető gyíimölcssövényeket bemutató sorozatunkat ezúttal a ferdén nevelt oldalágú, törzs nélküli fákból kialakított sövé­nyek ismertei ésével- folytatjuk. A Bouche-Thumas gyümölcs­­sövény. Aki valóban szép és mulatós gyümölessövényre vá­gyik, a sok lehetőség közül ál­talában a Bouche Thomas sö­vényt választja. Ennek kineveléséhez ősszel egymás felé 30 fokos szögben megdöntve kell kiültetni a ki­választott — rügyes vagy már rügy konkurrenseit eltávolít­­suk a hajtás végéről (cca 10— 15 cm hosszúságban). A fejlő­dő oldalhajtásokat hozzávető­legesen 20 centiméterenként hagyjuk meg s igyekezzünk a­­zokat párhuzamosan nevelni. A harmadik és a negyedik évben valószínűleg sikerül ki­nevelnünk a szükséges oldal­ágakat. A kész sövény 1—1,5 métes széles és 2—2,5 vagy esetleg 3 méter magas lesz, a hossza akár az 50 métert is el­érheti. Ilyenkor már fontos a kötözgetés, és ha feltétlenül fontos, akkor másod- vagy har­oldalágakkil rendelkező — csemetéket. A suhángokat úgy ültessük ki, hogy lehetőleg 5— 10 cm-rel mélyebbre kerülje­nek, mint a faiskolában voltak. A csap lemetszésének helye mindig lefelé nézzen. Az elte­lepített oltványt érdemes karó­hoz kötve rögzíteni, hogy a beállíott dőlési szög ne változ­zon. Az első év tavaszán a felfelé törő hajtásokat meg kell ritkí­tani. Csak azok3t hagyjuk meg, amelyekből oldalágat ter­vezünk nevelni, a többit az ötö­dik hatodik levél fölött csíp­jük vissza. Amikor a megha­gyott, Számunkra fontos hajtá­sok elérik a 60—120 cm es hosszúságot, a vízszintessel I talajfelszín) bezárt 30 fükos szögben lehajlítjuk és kötözés­sel rögzítjük őket. Miként az első évben, úgy a másodikban sem bántjuk a hasznos hajtá­sok csúcsrügyeit, még akkor sem, ha azok történetesen egyenetlenek. Arra viszont le­gyen gondunk, hogy a csúcs­A Bouche­­-Thomas sövényt alkotó fák nevelési módja madrendű ágakat el is távo­líthatjuk, hogy megőrizhessük az optimális korona-sűrűséget. A Bouche-Thomas sövény ki­alakítására almát, körtét, cse­resznyét, meggyet, őszi- és kajszibarackot, valamint szil­vát használhatunk. Az alma a 3— 4. évben, az őszibarack a 4— 5. évben, a körte az 5-ik évben, a cseresznye, a meggy, a kajszi meg a szilva a 4—6. évben kínálja első komoly ter­mését. Ennek a tipikus sövénynek a kinevelése három alapelven nyugszik. Az első a már emlí­tett 30 fokos szögben megdönt­ve történő telepítés, a második a kiválasztott hajtások csúcs­rügyeinek megkímélése, a har­madik pedig az, hogy a fákat idővel mentesíteni — ha úgy tetszik függetleníteni — kell az alanytól. Ez annyit jelent, hogy kezdetben előnyös a gyenge növekedésű alany, mert így jobban féken tudjuk tartani a vízhajtásokat, de később, a­­mikor a fák már teremnek, A Bouche-Thomas sövény hátrányt jelenthet a gyenge növekedésű alany. A termés kinevezésével megterhelt, a­­ránylag kevés tápanyagot kapó fák aránylag gyorsan kimerül­nének és megszűnne a kívánt mértékű hajtásnövekedés. Vi­szont erre az időre már gyö­keret ver az alanyra oltott ne­mes rész (ezért ültettük' mé­lyebbre) s így a fa hozzájut­hat a számára szükséges, na­gyobb mennyiségű tápanyag­hoz és vízhez. Végezetül még annyit, hogy a Bouche-Thomas sövény az első gyümölcssövény, amely leginkább figyelembe veszi a rügyek helyzet szerinti viselke­dését, tehát nemcsak szép lát­ványt, de gazdag termést is nyújt. A Bouche Thomas sövény ki­nevelésére alkalmas alanyok­ról, a sövény oltvány- és tér­igényéről az alábbi táblázat nyújt áttekintést. Gyümölcsfaj Alany Oltvány Térigény m ben db/ha sortávolság tőtávolság Alma M 9, 4, 22 700—1000 3—4 15,-25, Körte birs 2000 2—3 1,5—2,5 Cseresznye sajmeggy 300—400 4—5 4—0 Meggy sajmeggy 300—400 4—5 4-6 Kajszibarack félvad b. 4U0—500 3—4 3—5 Őszibarack kés. mandula vad. őszib. 600—700 3—3,5 3—4 Szilva myrobalán 400—600 4—5 3—4 Mandula keserű mand. 570—700 4—5 3—4 A Marchand-sövény. Legjob­ban a franciaországi Anjouban van elterjedve. Lényegébenn itt is a Bouche Thomas sövény­nél felsoroltak érvényesülnek: itt is megkímélik a kiválasz­tott hajtások csúcsrügyét, szin­tén korai a termőrefordulás és aránylag gazdag a hozam. Kü­lönbség csak abban van, hogy a fákat nem egymás felé, ha­nem mindet egy kiválasztott irányba döntve telepítik el, mégpedig ugyanolyan mélyre, mint ahogy a f aiskolában vol­tak ültetve. (Folytatjuk) Belucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa Hogyan lehet gyorsan felújítani a fagykárosult szőlőtőkét? Borisz Zsatkovics, a szövetség járási bizottsága mellett műkö­dő nyúltcnyésztési szakosztály vezetője a járás nyulászainak múlt évi sikereit méltatta Az 1985. évi januári és feb­ruári fagyok sok gondot okoz­tak szőlészeinknek. Ennek meg­felelően, a nagyüzemi szakem­berek és a szőlőtermesztő ker­­tészkedők körében is, sok szó esik a fagykár ellensúlyozásá­nak lehetőségeiről. A legtöbbet vitatott kérdés, hogy miként ke’I metszeni és hogyan lehet a lehető leggyorsabban felújí­tani a tőkék elpusztult, föld feletti részeit. Ez érthető is, hiszen mindenki azt szeretné, hogy tőkéi mihamarabb ismét termőre forduljanak. A vita során — de néha a szaksajtó­ban is — gyakran elhangzik, hogy a fagykárt szenvedett tő­kék fe’újítási folyamata leg­alább kél vagy három évet vesz igénybe. A felújítási idő lerövidítése érdekében sokan helyesen azt tanácsolják, hogy a fagykár évében több tősarjai kell meg­hagyni, hogy ne bontsuk meg a földalatti és a föld feletti részek közötti kölcsönösséget (korrelációt). Erre azért van szükség, hogy a termést nem hozó töke a károsodás évében is kitermelje a következő évi terméshez szükséges normális mennyiségű asszimilátát és taríalékanyagot. Ugyanezen ok­ból arra keli törekednünk, hogy a szőlőtőke megőrizze eredeti habitusát és ne érje egymás után két sokk — előbb a fagyhatás és az idős részek elveszítése, majd a vegetációs bioíömcgtől való megfosztás. Ha abból indulunk ki, hogy normális körülmények között például a 2,0 X 1,2 méteres tér­állásban telepített szőlőtőkék átlagosan 24 hajtással rendel­keznek, akkor a fagykár követ­kezében termést nem hozó tő­kéken is megközelítőleg ennyi hajtást kel! meghagyni. Ameny­­nyiben serkenteni szeretnénk a jövő évi metszéskez és ala kilóshoz szükséges hajtások növekedését és beérését, a haj­tások javasolt mennyiségét e­­seüeg harminc százalékkal csnkkenthetjiik. Ez a gyakor­latban annyit jelent, hogy a fagykár évében a károsult tő­kéken legalább 10—15 vagy ennél több hajtást kell meg­hagyni. Az így kinevelt tőkét felké­szítjük arra, hogy a következő évben eltűrte és elviselje a tel­jes terhelést. Az alakítás álla lános módja, hogy két hajtás kivételével valamennyi egyéves hajtást eltávolítunk. A két meg­hagyott hajtásból neveljük ki az új törzset és ugyancsak eb­ből a két hajtásból alakítjuk ki a folyó évben termést hozó szálvesszőket (hosszú met­szés). A módszer hátránya, hogy a hosszú egyéves vessző nem a legjobb alapanyag az eljövendő szőlőtőke törzsének kialakításához Ugyanis a po­laritás következtében a támve­­zeték első huzala magasságá­ban nem fejlődnek ki kellő­képpen a szükséges erős haj­tásuk. Márpedig éppen ebben a magasságban kell kialakítani a tartalékcsapok szolid alap­ját. Az így kialakított lökén ebben a magasságban kifejlődő éves hajtások teremnek ugyan, ámde* rendre rövidek marad­nak, rosszul érnek be és télen rendszerint elfagynak. Erről az 1981—1902-es fagykárt követő törzsfelújítások során a gya­korlatban is meggyőződtünk. Ezek közül a hajtások közül sok felkupaszodott, túlságosan megnyúlt és nem volt felhasz­nálható az eljövendő törzs megalapozására. A tőke kiala­kítását elölről kellett kezdeni, ami újabb egy évet vett igény­be. A fentiek ismeretében azt ta­nácsoljuk a szőlészeknek, hogy a felújítás első évében két haj­tás helyett hármat hagyjanak meg. Ezek közül kettő a hosz­­szabbított szálvcsszők kialakí­tásához kell, egy pedig — az esetek többségében a középső — az eljövendő törzs kialakí­tására szolgál (az ábrán a B- vel jelölt iőke). A törzs kine­velése céljából meghagyott haj­tást a támvezelék első drotszá­­lának magasságában visszavág­juk, később pedig a rajta elő­törő alsó hajtásokat könyörte­lenül eltávolítjuk. Csupán a csúcsi részen fejlődő 4—5 haj­tást kíméljük meg; ezekből lesznek a tartalékcsapokat és terméshozó szálvesszőket szol­gáltató, egyéves hajtások (az ábrán a C tőke). Aki ezt a felújítási módszert választja, már a fagykárt kö­vető második évben teljes ter­mést szüretelhet, és közben biztonságosan kialakíthatja az új tőkéket is. Rudolf Ochaba agrármérnök, a tudományok kandidátusa Állattartói A Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének Tőketerebesi (Trebišov) Járási Bizottsága a közelmúltban kibővített elnök­ségi ülésen összegezte a járás háztáji állattartói mozgalmá­nak múlt évi eredményeit. Ma­zár Milan titkár beszámolójá­ból kitűnt, hogy ezúttal is bő­ven akadt summáznivaló. Egyebek között megállapítást nyert, hogy járásunkban még mindig a baromfitartás a leg­kedveltebb a szervezett mun­kát folytató állattenyésztők kö­rében. A tyűktenyésztőknél újabban 140 elismert A-tenyé szetet tartanak nyilván, a B- tenyészetek száma pedig 14. Ezekből a tenyészetekből a hi­vatalosan működő öt keltető­­állomás a múlt év folyamán folyamatosan felvásárolta a keltetőtojást, s összesen 130 ezer csirkét keltetett. Az át­vett tojások 88 százaléka bi­zonyult fiasnak, a kelési ered­mény pedig 78 százalékos volt. HIRDETÉS sikerek A beszámoló további részé­ből megtudtuk, hogy járásunk szervezett állattartói tavaly is komoly részt vállaltak a piaci kereslet kielégítéséből. Kiste­­nyésztőink az év folyamán 44,2 tonna vágómarhát, 50,7 tonna vágósertést, 73,7 tonna hízott kecskét és pecsenyebárányt, 2 ezer 512 hízott ludat, 945 ezer darab fogyasztási tojást, 17 ezer darab nyúlgereznát, 24,2 tonna gyapjút, valamint 25 ezer pecsenyulat értékesí­tettek. A mérlegvonó tanácskozás legszebb pillanata az volt, a­­mikor 15 élvonalbeli állattar­tónak átadták a szövetség „Pél-* dás tenyésztő" kitüntetését. Az értékelő beszámolót tar­talmas vita követte, majd a ta­nácskozás résztvevői elfogad­­ták a CSKP közelgő, XVIL kongresszusát köszöntő fel­ajánlási mozgalom kibontakoz­tatásának alapelveit. Csatlós István A fagykárosult magasvezetékes szőlő metszésének és gyors felújításának módja A Stupmmi Miami Halászat konszernvállalat A miloslavovi [Bratislava vidéki járás), tel. 987 230 és 987 290 és ▲ michalovcei, tel. 252 76 és 221 54 keltetőiből PKR vonalú naposkacsákat kínál eladásra darabját 8,— koronáért, Miloslavovban hétfőn és csütörtökön, Michalovcében pedig kedden. SzF-3

Next

/
Thumbnails
Contents