Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-08 / 10. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. március 8, Tisztelet a nőknek, a fiataloknak, az öregeknek, a szépeknek és a kevésbé szépeknek. Tisztelet a dolgozó nőnek. Mindezt azért hangsúlyozom, mert rohanó világunkban sok múlik a nőkön. Ez teljes mértékben érvényes a mezőgazdaságra is, ahol több százezer nő dolgozik. A közös gazdaságok többsége lehetőségeikhez mérten, helyi intézkedésekkel is igyekszik javítani a nők helyzetét; elsősorban foglalkoztatási lehetőségek növelésével és a szociális körülmények javításával. A mellékelismeréssel üzemági termelés is igen kedvezően 'hatott a nők foglalkoztatására. A mezőgazdasági termelés iparszerüvé válásával a nők szerepe nem csökken a nagyüzemi termelésben, ellenkezőleg, egyes területeken, illetve ágazatokban jelenlétük és munkájuk továbbra is meghatározó. A közösben végzett munka mellett igen nagyra értékelendő az a tevékenység, amit a nők a háztáji termelésben folytatnak. S milyen jó, hogy ők is dolgoznak, hiszen tudásuktól, szakmai felkészültségüktől több lesz az ország. S talán ami hasonlóan fontos, hogy minél több szeretetet tudjanak adni. Mostanság mind gyakrabban esik szó a család válságáról. Ezért kell — s ezt meggyőződéssel vallom —, hogy a nők szeretetet is adjanak, mert az otthonteremtéshez, a megnyugtató családi háttér kialakításához elsősorban ők értenek. Tisztelet a nőknek. Március 8-án minden nőnek kijár a szál virág, s mellé a praktikus ajándék. Az évente egyszeri ünneplés viszont arra is módot ad, hogy összegezzük: miben jutottunk előre, mit kell még tenni, hogy az eszme —- a női egyenjogúság eszméje — minél kiteljesedettebbé váljék? ' Mert, hogy van mit tenni, az tény. Sajnos, az eltelt évszázadok után, negyven évvel ezelőtt — amikor hazánk felszabadult — a nők egyenjogúsági harcát majdnem a nulláról kellett elindítanunk. Mert korábban jog nem nagyon volt, csak kiszolgáltatottság. Ma — ha nincs is még teljes egyenjogúság — a jog már megvan, a szabadság és a függetlenség is adott. Senki sem köteles szolgálni a másik nemet, és az érzelmeket .sem lehet gúzsba kötni a férfiúi hatalommal. A szolgálat kölcsönös. A szeretet ért szeretet, a megbecsülésért tisztelet jár. A szabad hazában egyik évről a másikra lett több a bölcsödéi és óvodai férőhelyek száma. Sok új, munkát, „második műszakot“ könnyítő árucikk került a boltokba, illetve a háztartásokba, ezt számokkal, fehéren-feketén lehet bizonyítani, azt is, hogy milyen a nők aránya a termelésben. Vannak azonban tények, a• melyeket számokkal nem lehet kifejezni, érzékelhetővé lenni. Az például, hogy azonos elvi, jog és törvény biztosította, lehetőség melleit a nők esélye sok mindenben kisebb, mind a férfiaké. A betanított munkás, ha nő, a férfiaknál gyakran nagyobb valószínűséggel marad meg betanított munkásnak nyugdíjaztatásáig, mert a munkahely — háztartás, gyertneknevelés — terhe mellé nehéz vállalni még egy újabbat: a tanulást. Az esélytelenség nehezen fogható számokba; még nehezebben az a felfogás, miszerint a nő, az csak „nő“. A gyorsabb előrehaladást fékezi a család szerepével kapcsolatos konzervatív szemlélet is. Már a kivá- ■ lasztásnál is gyakran hallunk ilyen véleményt: „Nagyon rendes, értelmes a javasolt nö. de családja, gyermeke van. Esetleg érzékenyebb, mint a férfi vezető, meg munkaidő után bizonyára nem lehet számítani rá, tehát jobb lenne, ha a szóban levő állást férfira bíznánk:/“ Hasonló gondolkodásmódot észlelünk akkor is, ha a nők helyettesként dolgoznak. Többségük rátermettségéről pozitívan nyilatkoznak az illetékesek, ám ha az első számú vezető kinevezéséről van szó, akkor előtérbe kerülnek az előbbi indokok és kifogások. A felmérések tapasztalatai szerint a női vezetőket elég szűk rétegből választják ki. Mindenképpen szélesítenünk kell tehát a szóba jöhető jelöltek körét. Több figyelmet kell fordítani a fizikai munkásokra és a fiatalokra is. Gyakran előfordul, hogy a nő nem vállalja a vezetői beosztást. Egyrészt fél a felelősségtől, és attól, hogy az előítéletek miatt a férfiaknál magasabb színvonalú munkál követelnek tőle. Elbátortalanodnak azért is, mert még mindig nagyon megterheli őkét a háztartás. Mindezeken túl a vezetői munka és az anyai hivatás összeegyeztetése sem problémamentes. Köztudomású, hogy a szolgáltatásokban és a gyermekintézményi ellátottságban meglevő feszültségek még nehezítik a nők kettős hivatásának teljesítését. A gondok a vezetői munkakörökben még élesebben jelentkeznek. A felsoroltak lények, mint ahogy tény az is, hogy mi férfiak, a nőnapon is csak ritkán szólunk a nők esélytelenségéről. Inkább meakulpázunk, s fűt-fát ígérünk, arra gondolva, hogy másnap mindenki elfelejti azt, amit mondunk. A valóságban törvény hitelesíti az egyenjogúságot. A nőnap se legyen hát formális! Ne az erősek leereszkedése legyen a gyengébbek köszöntése, hanem a méltónak szóljon az elismerés, a tisztelet. A nők iránti tisztelet csengjen ki az elismerő sorokból. Szeretet érződjön a csókokba, a simogafásokba. Es ne maradjon el az egy szál virág, amely „szebben beszél“ minden férfinál. Mindent megérdemelnek ők, akik az egyenjogúság tudatában is, mindig többet vállalnak a rosszból, s nehezebből, mint mi, férfiak. Csiba László Kongresszusra készülve h SMP kongresszusának tiszteletére Azonos elvek szerint A nyugat-szlovákiai kerületi párikonferencia második napjának egyik szünetében két olyan küldöttel beszélgettem, akik mezőgazdasági üzemüket és járásukat képviselik az SZLKP kongresszusán. TÓTH GYULA agrármérnök, a Zlaté Klasy-i Béke Egységes Földművesszövetkezet elnöke, a dunaszerdahelyt (Dunajská Streda) járási pártbizottság tagja és a helyi nemzeti bizottság képviselője többek között elmondta, hogy a kerületi pártkonferencia jó légkörben tanácskozott. A főbeszámoló és a vitafelszólalók rendkívül nagy figyelmet szenteltek a mezőgazdasági termelés eredményei ismertessenek és az elkövetkezendő' idősz-k igényes feladatai körvonalazásának. Ugyanakkor kiemelte, hoev viszonylag kevés szó esett a mezőgépgyártásról és a vegyipari ellátásról. Ez utóbbival kapcsolatban elsősorban a növényvédő szereket említelte, mégpedig olyan öszszefiiggésben, hogy miért csak a termelési rendszereken belül megoldott az ellátás. Mi lesz a többi gazdasággal? — tette fel jogosan a kérdést. A Béke Efsz tagsága a szőlő és a cukorrépa kivételével teljesítette a 7. ötéves tervidőszak termelési feladatait. Eleget tettek a pénzügyi mutatóknak, a gabonafélék termelésében lényegesen túlteljesítették a feladatokat. A szövetkezet elnöke külön hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a jövőben már nincs szükség a termelés lnnyeees növelésére, inkább я minőség szüntelen javítása és a kö’tsévek csökkentse, vé"sö soron pedig a gazdaságos termelés a stratégiai fe'adat. E tekintetben az első lépést már megtették: a Dunászerdahelyi járásban az első között állították össze úgy a vetésforgót, hogy a termelés a lehető leggazdaságosabb legyen számukra. Az idén előreláthatólag kétszáz hektár területen a Légi (Lehnice) Efsz termelési rendszere keretében bevezetik a lencse terriieszté,'ét. Az á'lattenvésztést illetően в sertéshizlalás és a tejtermelés került szóba. Az előbbivel kapcsolatban megtudtam, hogy az elnhizlaldiban és a hizlaldában a sertések átlagos napi súlygyarapodása a múlt évben P82 grammos volt, ami nemcsak járási, hanem országos viszonylatban is figyelemre méltó eredmény. A szövetkezetben ugyan már két éve a tehenek évi tejelékenysége ütezer literen felüli, a múlt évben 5018 literes volt, ami ismét igen jó eredménynek számít, viszont gondjaik vannak a tej minőségével kapcsolatban.' Ezért mind a gondozóknál és fejőknél, mind az állattenyésztési telepek vezetőinél a jutalmazási rendszert is erre irányítják; megszigorították a mintaszedést és az ellenőrzést, mert januárban ismét, gyakran másodosztályú' volt az értékesített tej. A szövetkezet elnöke a Zlaté Klasy-i Helyi Nemzeti Bizottság képviselője is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a község dinamikusan fejlődik, Íöl8g az ügyes vezetők és a dolgos iaknsság jóvoltából. A hnb és az efsz a pénzeszközük társításával figyelemre méltó eredményeket érnek el, főleg 2 Nemzeti Front választási programterveinek megvalósításában. Többek között megemlítette, hogy a szlovák tanítási nyelvű alapiskola központi kazánházat kap, s lényegében mindkét iskolához hozzáépítenek, nevelési központot létesítenek a cigányszármazású gyerekek részére, Csenkén (Cenkovce) pedig folytatják a vezetékesivóvíz-hálózet építését. Tóth elvtárs első ízben vett részt a nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencíén, s első ízben vesz részt az SZLKP kongresszusán is. A kongreszszustól elvárja, hogy nagyobb teret kapjon a mezőgazdasági nagyüzemek anyagi-műszaki ellátása, mert csakis ezáltal lehet jobb és jobb mezőgazdasági termékeket és terményeket adni a társadalomnak. RÄKÖCZA FERENC, a lakszakállasi (Sokolce) Csehszlovák—Magyar Barátság Egységes Földműves-szövetkezet személyzeti osztályának vezetője, az SZLKP Központi Bizottságának és á dunaszerdahelyl járási pártbizottság tagja, az üzemi pártszervezet elnöke és a helyi nemzett bizottság képviselője nagyra ériékeito a főbe számolót, nmelv. az igényességre és a munka minőségének javítására való törekvést, valamint a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányai gyors gyakorlati alkalmazásának szükségszerűségét emeHe ki E te kintetbsn szövetkezetükben is vannak még tartalékok. Megtudtam azt is, hogy a sok közélet tisztién nagy e'foglaltsággal párosul, amelyhez nemcsak akaratra, hanem a család megértésére is szükség van. Rákóczi elvtárs személyében mindkét feltétel adott. Felesége a szövetkezet üzemi konyháján dolgozik, leánya az egyik bratis’avai középiskolában tanul, a fia pedig az alapiskolát látogatja. Rászánta magát arra is, hogy érettségit szerez, ezért az idei év januárjától kezdve távúton a Hurbanovói Mezőgazdasági Szaktanintézetben tanul. A szövetkezet, amelynek 660 állandó dolgozója van, a Komáromi (Komárno) járás élenjáró gazdaságai közé tartozik, a feladatait rendszeresen teljesíti. Jelenleg az állattenyésztésben a tejtermelés jelenti a gondot, de úgy tűnik, má- e tekintetben is jó úton járnak. Továbbra is azonban komoly probléma a nagy borjúelhullás, amit az idén szeretnének megoldani. Az állandó dolgozók szakképzettsége jónak mondható, de még hiányuk van a főiskolai végzettségű szakemberekből, ami a jövő szempontjából szintén igényes feladat. Mint a Lakszakállasi Helyi Nemzeti Bizottság képviselője azon munkálkodik, hogy tartsa a jó kapcsolatot a választópolgárokkal, mert ezáltal lényegesen könnyebb megoldani a problémákat. A község az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül; többek között felépült a halottasház, parkok létesítésére és utak építésére, javítására is sor került. A község lakossága nagyon cktiv a társadalmi munkában, mert megértették, hogy az új létesítmények mindenkit szolgálnak. A községben nem feledkeznek meg a nyugdíjasokról sem; olfcsó áron ebédet biztosítanak számukra, s az arra rászorulókat gondozásban is részesítik. Rákócza elvtárs mint az SZLKP KB és a dunaszerdahelyi járási pártbizottság tagja jól tájékozott a legfontosabb kérdésekről, feladatokról, határozatokról, s a szerzett ismeretanyagból a szövetkezetben is sokat meríthetnek. Az SZLKP kongresszusától elvárja, hogy bíráló igényességgel foglalkozzon a legégetőbb kérdésekkel, problémákkal, a belső tartalékok feltárásával és kihasználásával, az energiatakarékossággal, a káderek nevelésével... (bara) (Folytatás az 1. oldalról) ban. hogv nem vagyok messze az igazságtól. ha történelmi jelentőségről beszélek, aminek kihatása óriási lesz. nemcsak a szovjet, hanem az egész sznc;alista társadalomra, s talán az egész világra is. Ami számunkra már most biztos és tanulságos, az az óriási belső erő, őszinteség, aktív tenniakarás, amivel a szoviet kommunisták eddigi munkáinkat, illetve az előttük álló feladatokat értékelték. Lenyűgöző a határozottság céltudatosság, amivel társadalmi fejlődésük meggyorsítására törekednek, a merész, de nem extrém, a nehéz, de nem valótlan célok, feladatok kitűzésével, hogy a szovjet társadalmat, népet a világban az őt megillető helyre emelje. A lehető legjobb, legátgondoltabb párthatározatok is csak akkor kerülhetnek megvalósításra, ha ezeket egész népünk elfogadja és magáévá teszi. Ezért nagyon fontos feladat hárul minden kommunistára, vezetőre, de a tömegkommunikációs eszközökre is. hogv társadalmunkat megfelelően, minden formalitást mellőzve, egyrészt tájékoztassák a kongresszus lefolyásáról. határozatairól, másrészt a feladatokat a mindennapi élet nyelvére lebontva megnyerjék ehhez dolga zóink támogatását. Csak akkor mondhatjuk el, hogy sikeres munkát vé géziünk! Pósa Lajos ok függ attól, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinkben, a törvényességi felügyeletet ellátó ellenőrző bizottságok hogyan végzik feladataikat. Megállapításaikkal, értékeléseikkel, hasznos javaslataikkal sokat segíthetnek a gazdaságoknak. Hatékonyan elősegíthetik a gazdálkodás tervszerűségét, eredményességét, a szervezettség javítását, a fegyelem erősítését s a szövetkezeti tulajdon védelmét. Feltárhatják az egészséges fejlődést gátló belső okokat és külső körülményeket. Felhívhatják a figyelmet olyan jelenségekre, amelyek törvénysértéshez vezethetnek, vagy gazdasági károkat okozhatnak. Az elmondottakat figyelembe véve — a zárszámadó közgyűléseken szerzett tapasztalatok alapján — szükségesnek tartjuk újra és újra hangsúlyozni azt a tényt, hogy az ellenőrző bizottságok még mindig nem nyerték el méltó rangjukat, nem képesek valóban jelentőségüknek megfelelően betölteni igen fontos hivatásukat. Meglátásaink szerint több oka is van ennek, s köztük szerepelnek régebbi keletű, de szívósan tovább élő félreértések. Még manapság is gyakran érvényesül az a nézet, amely szerint az ellenőrző bizottságok vezetői nem eléggé képzettek, nem eléggé felkészültek ahhoz. hogv érdemi munkát végezzenek. Az ellenőrző bizottságok természetesen nem hozták magukkal születésükkor a szükséges hozzáértést, de ma már jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek, s a párt- és a szakmai vezetésnek kellene segítenie abban, hogy felnőjenek feladataikhoz. Hogy a személyi feltételek — az ellenőrzés hatékonysága, összehangoltsága, módszere — elmaradnak a követelményektől, arra híviák fel a figyelmet, hogv a jövőben gondoskodni kell az ellenőrzést végző szakemberek képzéséről, továbbképzéséről. Vannak olyan tapasztalatok is, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek egv része az ő ..keze alá dolgnzó" vezetői ellenőrzés, belső revízió erősítését fontosnak tartja, de az ellenőrző bizottság nem. Ez a szemlélet ellentétes a tulajdonosi ellenőrzés lényegével csakúgy, mint a szövetkezeti demokráciával. Gyakorlatilag tehát nem lehet jó vezető az, aki az ellenőrzést és annak segítését nem tartja ugyanolyan tennivalójának, mint a szakirányítást. Az ellenőrző bizottságok elnökei közül többen fő feladatuknak a hibák, a hiányosságok és a visszaélések feltárását tekintik. Egyébként a jól szervezett ellenőrzésnek ezt is kelt segítenie. Gyakorlatilag viszont már el kellene érni azt, hogy mindazok, akikre ellenőrző feladatokat bíztak, a hibák feltárásán túl segítsék is a feltárt hiányosságok megszüntetését és a hasonló esetek megelőzését. Lenin írta: az ellenőrzésnek nemcsak az a dolga, hogy lefüleljen, rábizonyítson, hanem az is, hogy ideiében lés hozzáértően segítsen javítani a dolgokon. Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert az utóellenőrzések nemegyszer arra utalnak, hogy nem számolják fel az ellenőrzés során észlelt hiányosságokat, a megelőzésért nem tesznek érdemi lépéseket. Sajnos, voltak példák az elmúlt években arra Is. hogy az ellenőrző bizottságok az általuk megállapított hibákat, visszaéléseket kötelességszerüen jelentették, de valahol elsikkadtak az észrevételek. Előfordultak olyan esetek is, hogy a mulasztásokat, jogsértéseket felszínre hozó ellenőrző bizottsági elnököt, vagy tagot „minden kákán csomót keresőnek“ nyilvánították, s félreállították. Egész társadalmunk jól felfogott érdeke, hogy ilyesmi a jövőben ne fordulhasson elő. Sem koronában, sem más mértékegységben nem lehet kifejezni azokat a súlyos károkat, amelyek a felelősségre való vonást követő ügyek elkenése, s az okoz, ha végül is nem a vétkesek, hanem a törvényességet szolgáló, azt védő ember húzza a rovidebbet. Fontos, hogy az ellenőrző bizottságok tevékenységét, az ellenőrzési rendszer működését az üzemi pártszervezetek — sajátos eszközeikkel — segítsék. Támaszkodjanak az állami ellenőrzés tapasztalataira Is, követeljék meg a felelősség érvényesítését, a szükséges intézkedések kidolgozását és végrehajtását. A mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodása. azok működése nem képez zárt kört. Gazdasági és más természetű összefüggések, kölcsönhatások érvényesülnek minden nagyüzem munkájában. Szerecsenmosdatásként erre hivatkozva mondják némelyek, hogy a náluk elkövetett és napfényre került hibák, törvénysértések tekintélyes hányadáért nem, vagy nem csakis ők a felelősek. Ha igaz is ez az állítás, mégsem lehet ürügy a felelősség elhárítására. Előbbre csak az visz, ha — szorosan együttműködve az állami felügyelettel és ellenőrzéssel — az ellenőrző bizottságok munkájának tökéletesítésével — a lehető legrövidebb Időn bellii a szükséges színvonalra emelik a teljes körű belső ellenőrzést. -esi-
