Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-08 / 10. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. március 8, Tisztelet a nőknek, a fia­taloknak, az öregeknek, a szépeknek és a ke­vésbé szépeknek. Tisztelet a dolgozó nőnek. Mindezt azért hangsúlyozom, mert rohanó vi­lágunkban sok múlik a nőkön. Ez teljes mértékben érvényes a mezőgazdaságra is, ahol több százezer nő dolgozik. A közös gazdaságok többsége lehetősé­geikhez mérten, helyi intézke­désekkel is igyekszik javítani a nők helyzetét; elsősorban foglalkoztatási lehetőségek nö­velésével és a szociális körül­mények javításával. A mellék­elismeréssel üzemági termelés is igen ked­vezően 'hatott a nők foglalkoz­tatására. A mezőgazdasági termelés iparszerüvé válásával a nők szerepe nem csökken a nagy­üzemi termelésben, ellenkező­leg, egyes területeken, illetve ágazatokban jelenlétük és mun­kájuk továbbra is meghatározó. A közösben végzett munka mellett igen nagyra értékelen­dő az a tevékenység, amit a nők a háztáji termelésben foly­tatnak. S milyen jó, hogy ők is dol­goznak, hiszen tudásuktól, szak­mai felkészültségüktől több lesz az ország. S talán ami ha­sonlóan fontos, hogy minél több szeretetet tudjanak adni. Mos­tanság mind gyakrabban esik szó a család válságáról. Ezért kell — s ezt meggyőződéssel vallom —, hogy a nők szere­tetet is adjanak, mert az ott­honteremtéshez, a megnyugta­tó családi háttér kialakításá­hoz elsősorban ők értenek. Tisztelet a nőknek. Március 8-án minden nőnek kijár a szál virág, s mellé a praktikus ajándék. Az évente egyszeri ünneplés viszont arra is módot ad, hogy összegezzük: miben jutottunk előre, mit kell még tenni, hogy az eszme —- a női egyenjogúság eszméje — minél kiteljesedettebbé váljék? ' Mert, hogy van mit tenni, az tény. Sajnos, az eltelt évszázadok után, negyven évvel ezelőtt — amikor hazánk felszabadult — a nők egyenjogúsági harcát majdnem a nulláról kellett el­indítanunk. Mert korábban jog nem nagyon volt, csak kiszol­gáltatottság. Ma — ha nincs is még tel­jes egyenjogúság — a jog már megvan, a szabadság és a füg­getlenség is adott. Senki sem köteles szolgálni a másik ne­met, és az érzelmeket .sem le­het gúzsba kötni a férfiúi ha­talommal. A szolgálat kölcsö­nös. A szeretet ért szeretet, a megbecsülésért tisztelet jár. A szabad hazában egyik évről a másikra lett több a bölcsödéi és óvodai férőhelyek száma. Sok új, munkát, „második mű­szakot“ könnyítő árucikk ke­rült a boltokba, illetve a ház­tartásokba, ezt számokkal, fe­­héren-feketén lehet bizonyíta­ni, azt is, hogy milyen a nők aránya a termelésben. Vannak azonban tények, a• melyeket számokkal nem lehet kifejezni, érzékelhetővé lenni. Az például, hogy azonos elvi, jog és törvény biztosította, le­hetőség melleit a nők esélye sok mindenben kisebb, mind a férfiaké. A betanított munkás, ha nő, a férfiaknál gyakran nagyobb valószínűséggel marad meg be­tanított munkásnak nyugdíjaz­tatásáig, mert a munkahely — háztartás, gyertneknevelés — terhe mellé nehéz vállalni még egy újabbat: a tanulást. Az esélytelenség nehezen fogható számokba; még nehe­zebben az a felfogás, miszerint a nő, az csak „nő“. A gyorsabb előrehaladást fékezi a család szerepével kapcsolatos konzer­vatív szemlélet is. Már a kivá- ■ lasztásnál is gyakran hallunk ilyen véleményt: „Nagyon ren­des, értelmes a javasolt nö. de családja, gyermeke van. Eset­leg érzékenyebb, mint a férfi vezető, meg munkaidő után bi­zonyára nem lehet számítani rá, tehát jobb lenne, ha a szó­ban levő állást férfira bíz­nánk:/“ Hasonló gondolkodás­módot észlelünk akkor is, ha a nők helyettesként dolgoznak. Többségük rátermettségéről po­zitívan nyilatkoznak az illeté­kesek, ám ha az első számú vezető kinevezéséről van szó, akkor előtérbe kerülnek az előbbi indokok és kifogások. A felmérések tapasztalatai sze­rint a női vezetőket elég szűk rétegből választják ki. Minden­képpen szélesítenünk kell te­hát a szóba jöhető jelöltek kö­rét. Több figyelmet kell fordí­tani a fizikai munkásokra és a fiatalokra is. Gyakran előfordul, hogy a nő nem vállalja a vezetői be­osztást. Egyrészt fél a felelős­­ségtől, és attól, hogy az elő­ítéletek miatt a férfiaknál ma­gasabb színvonalú munkál kö­vetelnek tőle. Elbátortalanod­­nak azért is, mert még mindig nagyon megterheli őkét a ház­tartás. Mindezeken túl a veze­tői munka és az anyai hivatás összeegyeztetése sem problé­mamentes. Köztudomású, hogy a szolgáltatásokban és a gyer­mekintézményi ellátottságban meglevő feszültségek még ne­hezítik a nők kettős hivatásá­nak teljesítését. A gondok a vezetői munkakörökben még élesebben jelentkeznek. A felsoroltak lények, mint ahogy tény az is, hogy mi fér­fiak, a nőnapon is csak ritkán szólunk a nők esélytelenségé­ről. Inkább meakulpázunk, s fűt-fát ígérünk, arra gondolva, hogy másnap mindenki elfelej­ti azt, amit mondunk. A valóságban törvény hitele­síti az egyenjogúságot. A nőnap se legyen hát for­mális! Ne az erősek leereszkedése legyen a gyengébbek köszönté­se, hanem a méltónak szóljon az elismerés, a tisztelet. A nők iránti tisztelet csengjen ki az elismerő sorokból. Szeretet ér­ződjön a csókokba, a simoga­­fásokba. Es ne maradjon el az egy szál virág, amely „szebben beszél“ minden férfinál. Mindent megérdemelnek ők, akik az egyenjogúság tudatá­ban is, mindig többet vállalnak a rosszból, s nehezebből, mint mi, férfiak. Csiba László Kongresszusra készülve h SMP kongresszusának tiszteletére Azonos elvek szerint A nyugat-szlovákiai kerületi párikonferencia második napjának egyik szünetében két olyan küldöttel beszélgettem, akik mezőgaz­dasági üzemüket és járásukat képviselik az SZLKP kongresszusán. TÓTH GYULA agrármérnök, a Zla­té Klasy-i Béke Egységes Földműves­­szövetkezet elnöke, a dunaszerdahe­­lyt (Dunajská Streda) járási pártbi­zottság tagja és a helyi nemzeti bi­zottság képviselője többek között el­mondta, hogy a kerületi pártkonfe­rencia jó légkörben tanácskozott. A főbeszámoló és a vitafelszólalók rendkívül nagy figyelmet szenteltek a mezőgazdasági termelés eredmé­nyei ismertessenek és az elkövet­kezendő' idősz-k igényes feladatai körvonalazásának. Ugyanakkor ki­emelte, hoev viszonylag kevés szó esett a mezőgépgyártásról és a vegy­ipari ellátásról. Ez utóbbival kapcso­latban elsősorban a növényvédő sze­reket említelte, mégpedig olyan ösz­szefiiggésben, hogy miért csak a ter­melési rendszereken belül megoldott az ellátás. Mi lesz a többi gazdaság­gal? — tette fel jogosan a kérdést. A Béke Efsz tagsága a szőlő és a cukorrépa kivételével teljesítette a 7. ötéves tervidőszak termelési fel­adatait. Eleget tettek a pénzügyi mu­tatóknak, a gabonafélék termelésé­ben lényegesen túlteljesítették a fel­adatokat. A szövetkezet elnöke kü­lön hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a jövőben már nincs szükség a termelés lnnyeees növelésére, inkább я minőség szüntelen javítása és a kö’tsévek csökkentse, vé"sö soron pedig a gazdaságos termelés a stra­tégiai fe'adat. E tekintetben az első lépést már megtették: a Dunászerda­­helyi járásban az első között állítot­ták össze úgy a vetésforgót, hogy a termelés a lehető leggazdaságosabb legyen számukra. Az idén előrelátha­tólag kétszáz hektár területen a Légi (Lehnice) Efsz termelési rendszere keretében bevezetik a lencse ter­­riieszté,'ét. Az á'lattenvésztést illetően в ser­téshizlalás és a tejtermelés került szóba. Az előbbivel kapcsolatban megtudtam, hogy az elnhizlaldiban és a hizlaldában a sertések átlagos napi súlygyarapodása a múlt évben P82 grammos volt, ami nemcsak já­rási, hanem országos viszonylatban is figyelemre méltó eredmény. A szö­vetkezetben ugyan már két éve a te­henek évi tejelékenysége ütezer lite­ren felüli, a múlt évben 5018 literes volt, ami ismét igen jó eredménynek számít, viszont gondjaik vannak a tej minőségével kapcsolatban.' Ezért mind a gondozóknál és fejőknél, mind az állattenyésztési telepek ve­zetőinél a jutalmazási rendszert is erre irányítják; megszigorították a mintaszedést és az ellenőrzést, mert januárban ismét, gyakran másodosz­tályú' volt az értékesített tej. A szövetkezet elnöke a Zlaté Kla­sy-i Helyi Nemzeti Bizottság képvise­lője is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a község dinamikusan fejlődik, Íöl8g az ügyes vezetők és a dolgos iaknsság jóvoltából. A hnb és az efsz a pénzeszközük társításával figyelem­re méltó eredményeket érnek el, fő­leg 2 Nemzeti Front választási prog­ramterveinek megvalósításában. Töb­bek között megemlítette, hogy a szlo­vák tanítási nyelvű alapiskola köz­ponti kazánházat kap, s lényegében mindkét iskolához hozzáépítenek, ne­velési központot létesítenek a cigány­­származású gyerekek részére, Csen­­kén (Cenkovce) pedig folytatják a vezetékesivóvíz-hálózet építését. Tóth elvtárs első ízben vett részt a nyugat-szlovákiai kerületi pártkon­­ferencíén, s első ízben vesz részt az SZLKP kongresszusán is. A kongresz­­szustól elvárja, hogy nagyobb teret kapjon a mezőgazdasági nagyüzemek anyagi-műszaki ellátása, mert csakis ezáltal lehet jobb és jobb mezőgaz­dasági termékeket és terményeket adni a társadalomnak. RÄKÖCZA FERENC, a lakszakállasi (Sokolce) Csehszlovák—Magyar Ba­rátság Egységes Földműves-szövetke­zet személyzeti osztályának vezetője, az SZLKP Központi Bizottságának és á dunaszerdahelyl járási pártbizott­ság tagja, az üzemi pártszervezet elnöke és a helyi nemzett bizottság képviselője nagyra ériékeito a főbe számolót, nmelv. az igényességre és a munka minőségének javítására való törekvést, valamint a tudományos­­-műszaki haladás legújabb vívmányai gyors gyakorlati alkalmazásának szükségszerűségét emeHe ki E te kintetbsn szövetkezetükben is van­nak még tartalékok. Megtudtam azt is, hogy a sok köz­élet tisztién nagy e'foglaltsággal pá­rosul, amelyhez nemcsak akaratra, hanem a család megértésére is szük­ség van. Rákóczi elvtárs személyé­ben mindkét feltétel adott. Felesége a szövetkezet üzemi konyháján dol­gozik, leánya az egyik bratis’avai középiskolában tanul, a fia pedig az alapiskolát látogatja. Rászánta ma­gát arra is, hogy érettségit szerez, ezért az idei év januárjától kezdve távúton a Hurbanovói Mezőgazdasági Szaktanintézetben tanul. A szövetkezet, amelynek 660 állan­dó dolgozója van, a Komáromi (Ko­márno) járás élenjáró gazdaságai kö­zé tartozik, a feladatait rendszere­sen teljesíti. Jelenleg az állattenyész­tésben a tejtermelés jelenti a gon­dot, de úgy tűnik, má- e tekintetben is jó úton járnak. Továbbra is azon­ban komoly probléma a nagy borjú­elhullás, amit az idén szeretnének megoldani. Az állandó dolgozók szakképzettsége jónak mondható, de még hiányuk van a főiskolai végzett­ségű szakemberekből, ami a jövő szempontjából szintén igényes fel­adat. Mint a Lakszakállasi Helyi Nemzeti Bizottság képviselője azon munkál­kodik, hogy tartsa a jó kapcsolatot a választópolgárokkal, mert ezáltal lényegesen könnyebb megoldani a problémákat. A község az utóbbi években jelentős fejlődésen ment ke­resztül; többek között felépült a ha­lottasház, parkok létesítésére és utak építésére, javítására is sor került. A község lakossága nagyon cktiv a társadalmi munkában, mert megér­tették, hogy az új létesítmények min­denkit szolgálnak. A községben nem feledkeznek meg a nyugdíjasokról sem; olfcsó áron ebédet biztosítanak számukra, s az arra rászorulókat gondozásban is részesítik. Rákócza elvtárs mint az SZLKP KB és a dunaszerdahelyi járási pártbi­zottság tagja jól tájékozott a legfon­tosabb kérdésekről, feladatokról, ha­tározatokról, s a szerzett ismeret­­anyagból a szövetkezetben is sokat meríthetnek. Az SZLKP kongresszu­sától elvárja, hogy bíráló igényes­séggel foglalkozzon a legégetőbb kér­désekkel, problémákkal, a belső tar­talékok feltárásával és kihasználásá­val, az energiatakarékossággal, a ká­derek nevelésével... (bara) (Folytatás az 1. oldalról) ban. hogv nem vagyok messze az igaz­ságtól. ha történelmi jelentőségről beszélek, aminek kihatása óriási lesz. nemcsak a szovjet, hanem az egész sznc;alista társadalomra, s talán az egész világra is. Ami számunkra már most biztos és tanulságos, az az óriási belső erő, őszinteség, aktív tenniakarás, amivel a szoviet kommunisták eddigi munká­inkat, illetve az előttük álló felada­tokat értékelték. Lenyűgöző a hatá­rozottság céltudatosság, amivel tár­sadalmi fejlődésük meggyorsítására törekednek, a merész, de nem extrém, a nehéz, de nem valótlan célok, fel­adatok kitűzésével, hogy a szovjet társadalmat, népet a világban az őt megillető helyre emelje. A lehető legjobb, legátgondoltabb párthatározatok is csak akkor kerül­hetnek megvalósításra, ha ezeket egész népünk elfogadja és magáévá teszi. Ezért nagyon fontos feladat há­rul minden kommunistára, vezetőre, de a tömegkommunikációs eszközökre is. hogv társadalmunkat megfelelően, minden formalitást mellőzve, egyrészt tájékoztassák a kongresszus lefolyá­sáról. határozatairól, másrészt a fel­adatokat a mindennapi élet nyelvére lebontva megnyerjék ehhez dolga zóink támogatását. Csak akkor mond­hatjuk el, hogy sikeres munkát vé géziünk! Pósa Lajos ok függ attól, hogy mezőgazda­­sági nagyüzemeinkben, a törvé­nyességi felügyeletet ellátó el­lenőrző bizottságok hogyan végzik feladataikat. Megállapításaikkal, érté­keléseikkel, hasznos javaslataikkal sokat segíthetnek a gazdaságoknak. Hatékonyan elősegíthetik a gazdálko­dás tervszerűségét, eredményességét, a szervezettség javítását, a fegyelem erősítését s a szövetkezeti tulajdon védelmét. Feltárhatják az egészséges fejlődést gátló belső okokat és külső körülményeket. Felhívhatják a figyel­met olyan jelenségekre, amelyek tör­vénysértéshez vezethetnek, vagy gaz­dasági károkat okozhatnak. Az elmondottakat figyelembe véve — a zárszámadó közgyűléseken szer­zett tapasztalatok alapján — szüksé­gesnek tartjuk újra és újra hangsú­lyozni azt a tényt, hogy az ellenőrző bizottságok még mindig nem nyerték el méltó rangjukat, nem képesek va­lóban jelentőségüknek megfelelően betölteni igen fontos hivatásukat. Meglátásaink szerint több oka is van ennek, s köztük szerepelnek ré­gebbi keletű, de szívósan tovább élő félreértések. Még manapság is gyak­ran érvényesül az a nézet, amely szerint az ellenőrző bizottságok veze­tői nem eléggé képzettek, nem eléggé felkészültek ahhoz. hogv érdemi munkát végezzenek. Az ellenőrző bi­zottságok természetesen nem hozták magukkal születésükkor a szükséges hozzáértést, de ma már jelentős ta­pasztalatokkal rendelkeznek, s a párt- és a szakmai vezetésnek kellene se­gítenie abban, hogy felnőjenek felada­taikhoz. Hogy a személyi feltételek — az ellenőrzés hatékonysága, össze­hangoltsága, módszere — elmarad­nak a követelményektől, arra híviák fel a figyelmet, hogv a jövőben gon­doskodni kell az ellenőrzést végző szakemberek képzéséről, továbbkép­zéséről. Vannak olyan tapasztalatok is, ame­lyek arra figyelmeztetnek, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői­nek egv része az ő ..keze alá dolgn­­zó" vezetői ellenőrzés, belső revízió erősítését fontosnak tartja, de az el­lenőrző bizottság nem. Ez a szemlé­let ellentétes a tulajdonosi ellenőr­zés lényegével csakúgy, mint a szö­vetkezeti demokráciával. Gyakorlati­lag tehát nem lehet jó vezető az, aki az ellenőrzést és annak segítését nem tartja ugyanolyan tennivalójának, mint a szakirányítást. Az ellenőrző bizottságok elnökei közül többen fő feladatuknak a hi­bák, a hiányosságok és a visszaélések feltárását tekintik. Egyébként a jól szervezett ellenőrzésnek ezt is kelt segítenie. Gyakorlatilag viszont már el kellene érni azt, hogy mindazok, akikre ellenőrző feladatokat bíztak, a hibák feltárásán túl segítsék is a fel­tárt hiányosságok megszüntetését és a hasonló esetek megelőzését. Lenin írta: az ellenőrzésnek nemcsak az a dolga, hogy lefüleljen, rábizonyítson, hanem az is, hogy ideiében lés hozzá­értően segítsen javítani a dolgokon. Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert az utóellenőrzések nemegyszer arra utalnak, hogy nem számolják fel az ellenőrzés során észlelt hiányosságo­kat, a megelőzésért nem tesznek ér­demi lépéseket. Sajnos, voltak példák az elmúlt években arra Is. hogy az ellenőrző bizottságok az általuk megállapított hibákat, visszaéléseket kötelességsze­­rüen jelentették, de valahol elsikkad­tak az észrevételek. Előfordultak olyan esetek is, hogy a mulasztáso­kat, jogsértéseket felszínre hozó el­lenőrző bizottsági elnököt, vagy ta­got „minden kákán csomót kereső­nek“ nyilvánították, s félreállították. Egész társadalmunk jól felfogott ér­deke, hogy ilyesmi a jövőben ne for­dulhasson elő. Sem koronában, sem más mérték­egységben nem lehet kifejezni azokat a súlyos károkat, amelyek a felelős­ségre való vonást követő ügyek elke­­nése, s az okoz, ha végül is nem a vétkesek, hanem a törvényességet szolgáló, azt védő ember húzza a ro­­videbbet. Fontos, hogy az ellenőrző bizottsá­gok tevékenységét, az ellenőrzési rendszer működését az üzemi párt­­szervezetek — sajátos eszközeikkel — segítsék. Támaszkodjanak az álla­mi ellenőrzés tapasztalataira Is, kö­veteljék meg a felelősség érvényesí­tését, a szükséges intézkedések ki­dolgozását és végrehajtását. A mezőgazdasági nagyüzemek gaz­dálkodása. azok működése nem képez zárt kört. Gazdasági és más termé­szetű összefüggések, kölcsönhatások érvényesülnek minden nagyüzem mun­kájában. Szerecsenmosdatásként erre hivatkozva mondják némelyek, hogy a náluk elkövetett és napfényre ke­rült hibák, törvénysértések tekinté­lyes hányadáért nem, vagy nem csakis ők a felelősek. Ha igaz is ez az állí­tás, mégsem lehet ürügy a felelősség elhárítására. Előbbre csak az visz, ha — szorosan együttműködve az állami felügyelettel és ellenőrzéssel — az ellenőrző bizottságok munkájának tökéletesítésével — a lehető legrövi­debb Időn bellii a szükséges színvo­nalra emelik a teljes körű belső el­lenőrzést. -esi-

Next

/
Thumbnails
Contents