Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-01 / 9. szám

Ш A SZŐLŐBEN Éghajlati viszonyaink között március már a tavaszt Jelenti. A szőlőtőkében megindul a nedvkeringés, a szőlész számá­ra pedig megkezdődik a tava-. szí munkák időszaka. Márciusban befejezzük a sző­lő nyitását. Az ősszel lehúzott és betakart szálvesszőket óva­tosan szabadítsuk ki. A termő­­szőlők metszess befejezéséhez közeledik. A metszéssel egy időben megtisztítjuk a tőkéi a beszáradt, élettelen csonkoktól, a magas- és lugasművelésű szőlő idős karjairól, törzséről eltávolítjuk az elhalt, f oszló kérget. A gyors .fejlődés elősegítése érdekében nagy körültekintés­sel végezzük a fiatal szőlők metszését. A metszést a tőke erősségének, a kialakítandó tő­keformának és a fajta biológiai tulajdonságainak ismeretében végezzük. Az ültetés utáni év­ben a legerősebb vesszőt két fejlett rügyre vágjuk vissza, a többi vesszőt tőből eltávolítjuk. A gyenge növekedésű tőkék vesszőjét egyrügyes csapra metsszük. Metszés után a fiatal tőkéket felcsirkézzük, védőhal­mokkal látjuk el, hogy meg­akadályozzuk az erős kipárol­gást, a tőkék kiszáradását. Ked­vező feltételek mellett a má­sodik évben a hajtások 1,5—2,0 m hosszúságúra növekednek. A hároméves szőlőben met­széskor már kialakítjuk a tőke törzsét, esetleg a kordonkar egy részét is. Kialakíthatunk egy- vagy kéttörzsű tőkéket. A törzsnek szánt vessző egyenes, közepes vastagságú, sebhelyek­től mentes legyen. A törzset középmagas művelésnél 0,7— 0,8 m, magas művelésnél 1,2— 1,3 m, függönyművelésnél 1.6 m magasságúra neveljük. Igyekez­zünk a törzset egész hosszúsá­gában egyszerre kialakítani. A harmadik évben a tőkefejen még hagyhatunk egy biztosító­csapot. Főleg fiatal oltványszőlők­ben, de sajátgyökerű homoki ültetvényekben is végezzük el a harmatgyükerezést. Harmat­­gyökerezéskor bontsuk ki a tő­kéket és csonk meghagyása nélkül távolítsuk el a talaj­­felszín alatt 150—200 mm mélységig képződött gyökere­ket. Oltva nyszőlőben az el nem távolított harmatgyökerek a talp- és oldalgyökerek rovásá­ra úgy megerősödnek, hogy át­veszik a gyökértörzs szerepét, a nemes rész elrúgja az alanyt, s a tőke saját gyökerűvé válik. Filoxéraveszélyes helyeken ez az egész tőke pusztulását okoz­hatja. A sekélyen elhelyezkedő gyökerek akadályozzák a mé­lyeb talajművelést és az erő­sebb téli fagyoktól Jobban ká­rosodnak. Metszés ntán javítsuk ki a szőlő támberendezését, igazít­suk helyre a szőlőkarókat, A jól megépített támberendezés minimális karbtantartást igé­nyel. Oj támberendezés építé­sekor ügyelni kell a végoszlo­pok megfelelő rögzítésére. A közbülső oszlopokat egymás­tól 5,0—6,5 méternyire állít­suk. A tőke törzsét és a kordon­karokat legjobb műanyagsza­laggal rögzíteni a karóhoz, il­letve a tartóhuzalhoz. A szál­­vesszős művelésű ültetvények­ben a nedvkeringás megindu­lása után végezzük el a szál­vesszők és félszálvesszők le­­ívelését és lekötözését. A szál­­vesszők lekötözésére legjobb párás, borult időben sort kerí­teni. Száraz, napos időben vég­zett lekötözés esetén a szál­­vesszők könnnyen eltörhetnek. A szálvesszők lekötözését rügv­­fakadásig feltétlenül fejezzük be. A tavaszi munkák szerves részét képezi a szőlő nitrogén­­-műtrágyázása. A metszés utá­ni műtrágyázás kedvezően be­folyásolja a fürtök nagyságát, a virágzat alakulását és a tőke növekedését. A tőkék növeke­dését figyelembe véve, áran­ként 3—5 kg mészammónsalét­­romot vagy 3—7 kg kénsavas ammóniát dolgozzunk a talaj­ba. Fejezzük be az ősszel el­maradt istállótrágyázást. Üj telepítéshez egyengessük el a talajt, majd az előre elké­szített terv alapján jelöljük ki a tőkék helyét. Forgatás, trá­gyázás nélküli talajba szőlőt soha ne ültessünk. A fagyok elmúltával megkezdhetjük a telepítést. Ha kell, előtte fer­tőtlenítsük a talajt. Március végén megkezdhet­jük a szőlőoltványok előhajta­­tását. Az előhajtatás eredmé­nyességét jelentősen befolyá­solja a hőmérséklet és az elő­hajtató helyiség levegőjének páratartalma. őrizzük a borok egészségi álla­potát, az esetleges rendelle­nességeket idejekorán orvosol­juk. Az észlelt hiányosságokat .egyszerű borkezelési eljárások­kal (kénezés, fejtés, töltöget és, házasítás stb.) igyekezzünk fel­számolni. Egyszerű borkezelési eljárás, amellyel a bor tulajdonságait előnyösen befolyásolhatjuk a házasítás. Házasítás alatt két­vagy többféle.bor arányos ösz­­szekeverését értjük, melynek során javíthatunk a bor szí­nén, ízén, illatán, de alakíthat­juk a bor alkohol-, sav- és extrakttartalmát is. A gyakor­latban házasításkor bizonyos szabályokat és elveket be kell tartani. Különböző fajtájú bor rok házasításakor ügyeljünk a fajtajelleg megtartására. Nemes szőlőfajták borát ne házasít­suk direkttermő szőlők bonéval vagy gyümölcsborral. Beteg vagy hibás bort ne házasítsunk egészséges borokkal, mert az egész mennyiség beteg, hibás lesz. A beteg, hibás borokat előbb kezeljük, s csak azután házasítsuk. Nagybani végrehaj­tása előtt célszerű próbaháza­­sítást végezni. A kiürült hordókat mindig azonnal mossuk ki. A bort ne hagyjuk darabban, hanem töl­­tögesiisk fel, vagy ha már ke­vés bor van a hordóban, fejt­sük át demizsonba. Ha barna­törést észlelünk, próbával győ­ződjünk meg annak erősségé­ről majd káliumpirosulfittai kénezzünk. Korpás András agrármérnök Л ZOLDSRGESKERTBEN A BOROSPINCÉBEN Most már tényleg ne halo­gassuk a második fejtést. Л ta­vaszi felmelegedés hatására a borban levő élesztőgombák utóerjedést okozhatnak. Kísér­jük figyelemmel a borok fej­lődését. Rendszeresen ellen­Márciusban még komoly hi­degekre is számíthatunk, vi­szont mihelyt a talajviszonyok megengedik, azonnal lássunk munkához a kertben. A szer­ves trágyák közül most érett komposzt használható, a mű­trágyák közül pedig leginkább a Cereritet részesítjük előny­ben. Ebben a legfontosabb nyomelemek Is Jelen vannak, ugyanakkor nincs benne klór (ez az elem a zelleren kívül valamennyi zöldségnövényre ártalmas). Persze, használha­tunk még NPK 2A műtrágyát, a speciális készítmények közül Cucumint, Allint stb. Ha nem áll rendelkezésre laboratóriumi talajelemzés eredménye, akkor négyzetméterenkénti átlagban 30—50 gramm műtrágya bedol­gozása javasolható. A korai zöldségek vetését két héttel a műtrágyázás után lehet meg­kezdeni. legkorábban a lassan csírá­zó és kelő növényféléket (sár­garépa, petrezselyem, paszti­­nák) ajánlatos elvetni. Ezek vetőmagjához keverjünk némi saláta- vagy retekmagot, hogy legyenek sorjelző növényeink. A forgalomban lévő petrezse­lyemfajták közül a Dobra nyári szedésre és téli tárolásra is ab kalmas, gyökere nem ágazik el. A Hanácky bőven terem és jól tárolható, az Olomoucký dlhý aránylag jól ellenáll a betegsé­geknek, jól tárolható és főleg a száraz,, könnyebb talajokat kedveli. A sárgarépafajták kö­zül e korai a Delícía, Nantes, Knroíina, Tip-top, kései pedig a Karola n, a Lange rote, O'ym­­pia, Regol, Rubína mag a Zina. А Dlhý biely paszíinák hossz-, aromatikus gyökeret nevel, sza­badban jól telel és bőven te-* rém. Ideje elvetni a borsót, spe­nótot, retket, feketegyökeret, vöröshagymát, kiültetni a dug­­hagymát meg a fokhagymát. A borsófajták közül legkoráb­bi a Gloriosa, de helyes időzi-* téssel és szakaszosan ismételt vetéssel a többitől Is kiváló teljesítményt remélhetünk (az idei fajtaválasztékról a lap február 8-al számának szakro­vatában ' Irtunk — a szerk. megjegyzése). A vöröshagymát házikertí feltételek között is érdemes magról termeszteni. Persze jó tudni, hogy a Hiberna meg a Presto fajták Inkább őszi ve­tésre valók. A korai saláta meg a ká­posztafélék előnevelt palántáit fokozatos szellőztetéssel hoz­zászoktatjuk a szabadban ural­kodó hőmérséklethez, majd 8—10 napig tartó edzés után kiültetjük. A sort a hónap vé­ge felé a kelkáposztával kezd­jük és a karfiollal végezzük be. Kiültetés előtt a nevelőben a palántákat ajánlatos megöntöz­ni a Dimecron 0,1 százalékos töménységű oldatával (káposz­talégy lárvái ellen). Ha a palán­ták. részére kijelölt területen négyzetméterenként 5 gramm Basudin 10 G fertőtlenítőt dol­gozunk be a talajba, megvéd­hetjük növényeinket a lótü­csök, a drótférgek, a bársony­legyek, valamint a káposzta­légy lárváinak kártételétől. A fűtött hajtató berendezé­sekben szedhetjük a salátát,, retket, karalábét, majd a he­lyükre uborkát, paprikát vagy paradicsomot telepíthetünk. A februári vetésből kelt palántá­kat ideje áttüzdelni. Állott víz­zel öntözzünk és árnyékolással óvjuk a zsenge növényeket az erős napfénytől. tennivalók A fűtött fóliasátorban meg­kezdjük a szabadföldbe szánt zeller, paprika, tojásgyümölcs, uborka, és dinnye palántaneve­lését. A szabadföldbe szánt pa­­radicsompalőnták fűtetlen sát­rakban is kinevelhetők. Kisebb .mennyiségű palánta sekély lá­dákban, cserepekben az ablak közelében is kinevelhető. A szabadföldön támrendszer nélkül is jó eredménnyel ter­meszthető paradicsomfajlák kö­zül az lmun, a Vrbičianske níz­ke, Nana, Mini és a Júlia a kis­termelők fajtái. Kiváló ízű, ké­zi szedést igénylő, friss fo­gyasztásra alkalmas változatok­ról van szó, melyek közül a Mini és az lmun amolyan tör­pe növésű. A Mini fajtának a bogyója is apró, ezt jó tudni. 'A Júlia igen korai, helyreve­tésre is jó. A külföldi fajták közül értékesítési céllal ter­meszthető a hajtatásra is al­kalmas K-262, továbbá a K-815 és a K-549. Az Idei fajtakíná­latban szereplő olasz fajták a gépesített nagyüzemi termelést hivatottak eredményesebbé ten­ni, étkezési célra csak kivéte­lesen értékesíthetők. Magda Valšíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa A GYÜMÖLCSÖSBEN Az utóbbi hónapok Időjárása szokatlanul alakult: december után januárban is meleg volt — a sokévi mínusz 2,3 C-fokos átlaghőmérséklet helyett 0 C- fokot könyvelhettünk el ezzel szemben februárban a megkésett tél szinte Itt feled­kezett és szokatlan mennyisé­gű havat zúdított a nyakunk­ba. Ha a szakember szemével nézzük a dolgokat, akkor va­lamire persze az időjárás ilyet­­tén alakulása is jó. Ugyanis Ja­nuár végén már oly nagyra nőttek a gyümölcsfák rügyé!, hogy az ön. kései terméselfa­gyás veszélye fenyegetett. A hideg hatására a rügyek visz­­szahúzódtak s a később induló vegetáció minden bizonnyal előnyösebb lesz. Márciusban, feltéve, hogy az időjárás is ügy akarja, meg­kezdhetjük a tavaszi tenniva­lók végzését. A házikertben is legfőbb ideje elvégezni a met­szést, a kora tavaszt lemosó permetezést, azonkívül telepí­teni is kell, meg a talaj is vár­ja a gazdát. A termő fák metszéséről már írtunk, most — az időszerűség­nek megfelelően — a frissen telepített és a még nem termő, fiatal csemeték metszésének fontosságára szeretnénk felhív­ni a figyelmet. Persze a kajszit meg az őszibarackot is most legjobb metszeni, március vége felé, vagy még inkább április elején. A fiatal fákon 4—5 éves korig alakító metszést alkal­mazunk. Célunk a szép, do ugyanakkor jó korona kineve­lése, amely biztosítja a kielé­gítő asszimilációt, viszont a vázágak rövidek, zömökek le­gyenek, hogy a nagyobb terhe­lést is elbírják és a termést a törzs közelében neveljék. Fő­leg a körténél gyakori a koro­na belseje felé törő hajtás, a­­melyet lehetőleg még nyáron el kell távolítani. A korona­­alaktíás szempontjából fontos, de rossz Irányba induló hajtá­sokat lekötözéssel lehet helyes Irányba kényszeríteni. Szakkörökben gyakran mon­dogatjuk: a gyümölcsész ne fát termeljen, arra ott az erdő. Ha mély metszést alkalmazunk vagy eltávolítunk egy erős víz­­hájtást, a fa kettő vagy még ennél Is több erős hajtást ne­vel helyette. A buja növekedé­sű alanyok ©setében tehát lé­nyegesen Jobb és célraveze­tőbb eljárás a hajtások lekötö­­zése. Nekem az az elvem, hogy a fát csak akkor kezdjük met­szeni, amikor már terem. És ha a fiatal csemete aránytalanul hosszú hajtásait valahogy össz­hangba szeretnénk hozni, ak­kor ne úgy fogjunk hozzá, hogy az erősebbeket visszavág­juk, a gyöngébbeket pedig érintetlenül hagyjuk. Inkább az erősek gyenge metszését és a gyenge hajtások erőteljes visz­­szavágását válasszuk. A metszés és a fatisztogatás után kerítsünk sort a lemosó permetezésre. A korábbról is­mert Nitrosan 1 vagy 1,5 szá­zalékos, az Arborol pedig 2—3 százalékos töménységű oldat formájában használható. Az újabb Oleoekamet rügypatíanás után, zöldbimbús állapotban, 1 százalékos töménységben hasz­nálható a gyümölcsfák és a szőlő szinte valamennyi telelő kártevőjének irtására. Igazán Jó hatást 15 C-fokos hőmérsék­let esetén várhatunk a szertől. Az új készítményből fél liter 35 koronába kerül, tehát nem olcsó, viszont előnye, hogy jól keverhető a gombaölő szerek­kel (réztarialraú készítmények, Dithane), vagyis a legkorábbi megelőző kezelés egy munká­val elvégezhető. Tudom, min­den gyümölcsfajt nehéz lenne a számára legoptimálisabb idő­pontban kezelni, ezért alapelv, hogy a 15 C-fokos hőmérsékle­tet meg a bogyósok fakadását tekintjük irányadónak. Az Oleo­ekamet hatásos a pajzstetvek ellen is. A legújabb Oleometation szintén töménységben használ­ható, mégpedig egérfüles fej­lettségi állapotig. Telepítéshez lehetőség sze­rint faiskolából szerezzünk csemetéket, hogy ismerjük az alanyt, a fajtát és biztosak Ír* hessünk az ültetőanyag jó egészségi állapota felől. A gyö-* kér állapota fontosabb, mint a koronáé. Ne féljünk a suháng­­tól, a tetszés szerinti koronát magunk is kinevelhetjük. At-: kás, agyagos kertben 80 cm mély talajforgatást kellene vé­gezni, vagy legalább a fasori helyét kellene egy méter mé-* lyen rakodóval megforgatni. Jobb híján ássunk legalább 60 —20 cm mély és 1X1 méteres gödröket, ezek aljába tegyünk érett istállétrágyát, valamint egy-egy kilogramm kálium­­-foszforműtrágyát, majd az egészet keverjük el földdel. Közvetlenül a fa gyökeréhez tiszta talaj kerüljön s a fát kicsivel magasabbra ültessük, mint ahogy a faiskolában volt. Teljes betakarás előtt öntsünk rá egy kanna vizet, húzzunk rá földet és készítsünk tányért al következő öntözések megküny-* nyítésére. A fát ültetés előtt ajánlatos két napra vízbe állítani s köz­vetlenül kiültetés előtt kicsit visszavágni a gyökereket. Át­ültetni csak legfeljebb 5—В éves fákat érdemes s a gyökér­károsodás mértékének megleld iően az oldalágakat is visszd kell vágni. Felújítás esetén ön­maga után lehetőleg egyik fajť se telepítsük. így alma után na kerüljön alma, de még kört© sem, inkább kajszit telepít­sünk, azt Is néhány méterrel a kivágott fa helyétől távolabb. A nyúlrágta fák megmenté-* sére áthidalásos tavaszi oltást használhatunk. Az ormosra ásott vagy szántott talajt most egyengessük el, hogy minél ki-* sebb legyen a vízpárolgás. A tavaszi műtrágyát kapálással dolgozzuk be 5—10 cm mély­re. Aki ősszel nem műtrágyá­zott, a termő gyümölcsösben most száz négyzetméterre 10 kg NPK műtrágyát adjon (a februári tennivalókban sajnála­tos módon 20 kg N-műtrágya kiszórását javasoltuk a tényle­gesen javasolható 2 kg helyett — a szerk. megjegyzése). A fü­vesített részt nehéz fogassal vagy szellőztető kézi hengerrel lazítsuk fel. Tőosztással most könnyen szaporítható a ribiszke, a mál­na meg az egres. Az almafák közelében előtörő főhajtásokat hántoljuk ki és kézzel tépjük fel, a gyökereseket házi kísér­letekhez alanyként használhat­juk. Belncz János agrármérnök, a tnrlnm 'm.nV kandidátusa

Next

/
Thumbnails
Contents