Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-01 / 9. szám
1986. március í. .SZABAD FÖLDMŰVES. Két „jobb” év nem pétolat három gyengét A Komáromi [Komárno) láráshoz tartozó — és az ország egyik legmelegebb körzetének homokföldjein gazdálkodó — Búcsl (Búő) Egységes Földműves-szövetkezet termelési eredményeit értékelve már több ízben elmondtuk, hogy az Itt élók szorgoskodásának eredményessége döntő mértékben az éppen uralkodó csapadékviszonyoktól függ. Mást, sajnos, ezúttal sem tehetünk, mert a gazdaság legutóbbi zárszámadó közgyűlésén hallottak űjfent meggyőztek bennünket arról, hogy Itt is mielőbb meg kellene teremteni az öntözőgazdálkodás feltételeit. Tudom, sokan legyintenek: ha szorul a kapca, okot mindig talál az ember, csak nehogy eszébe jusson valakinek feltételezni, hogy esetleg benne is lehetne hibát keresni. Megesik, hogy aki dolgozik, olykor hibát is vét. Viszont ha a bűcsiak csapadékhiányról beszélnek, akkor nem a szokványos „bűnbakkeresésről“ van szó. Puszta szavak helyett hadd bizonyítsak konkrétumokkal. A megszokottnál több számadatot hívok segítségül, de másként nem megy. Kezdjük azzal, hagy az ötéves tervidőszak első évében helyi viszonylatban 437 milliméter csapadék hullott, s ebből 300 mm a lehető legjobbkor, május és szeptember között. Ekkor a búza 4.6 tonnás, a tavaszi árpa 4.2. a kukorica 6, a. cukorrépa pedig 41 tonnás hektáronkénti átlaghozamot nyújtott. A gabonáknál tapasztalt tizenhét százalékos" hiányt a tervezettnél jobb kukoricatermés sem tudta teljes egészében pótolni. A következő évben „csak" 59 mm-rel hullott kevesebb csapadék, de mivel a tenyészidény a korábbinál lényegesen aszályosabb (191 mm) volt, a búza átlaga 4,2 tonnára, a kukoricáé 5,7, a cukorrépáé pedig 38 tonnára csökkent. Az utóbbi öt év legszárazabbikának az 1983-as esztendő bizonyult, pedig ekkor már mindenki törleszteni szeretett volna az adósságból. Nem sikerült. és nem is sikerülhetett, hiszen az ősszel még iól rajtoló búza hozama ugyan majd 4,9 tonnára ugrott, viszont a többi növényféleség olyan gyengécske hozamot nyújtott, hogy inkább elhallgatom. A tervidőszak utolsó előtti évében végre kedvezőbbre fordultak a csapadékviszonyok, s ennek megfelelően javultak a termelési eredmények is. Három Ínséges év után kell egy kedvcsináló. Legkedvezőbb tavaly volt a helyzet, amikor az évi 480 mm csapadékból 283 a főidényben segítette a növényzet fejlődését. Nem is maradt el az eredmény: az itteni homokon a szövetkezet fennállása úta még nem termett hektáronkénti átlagban majd 6.3 tonna búza. A később erőteljesen zöldülő tarló igazolta, hogy legalább enynyít kínált a tavaszi árpa is, de itt a tetemes szélkár következtében csupán 4.8 tonnát voltak képesek betakarítani a gépek. Az örömteli nyárra (A szerző felvételei) rég várt gazdag ősz következett. A kukoricánál elért 6,62 tonnás átlagos terméshozam végre ismét bizonyította, hogy tudnak még a búcsiak kukoricát termelni — mégpedig az utóbbi években megkérdőjelezett iparszerű módszerekkel is —, csak nem mindig hullik náluk annyi csapadék, amenynyi képes érvényre juttatni az alkalmazott agrotechnika és a választott fajták előnyeit és biológiai képességeit. Nos, ha a fentieket figyelembe vesszük, akkor már azt is komoly eredményként kell elkönyvelnünk, hogy az igényes tervezéshez ragaszkodó búcsiak végeredményben 92 százalékra teljesítették gabonatermelést feladataikat, és a cukorrépa esetében is minimumra csökkentették korábbi tartozásukat. És ha már értékelünk, gondolom, nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a szövetkezet közben — ha nem is éppen könnyen — megteremtette a helyi adottságokhoz talán túl népes állatállomány eredményes teleltetéséhez szükséges készleteket. Aki száz hektár átlagában 78 szarvasmarha — ebből 32 tehén — tartására vállalkozik, annak kedvezőbb adottságok közepette is minimum kétszer át kell gondolnia, miből kerekíti ki a kielégítő téli tartalékot. Helyi viszonylatban ennél valamivel többről van szó, tekintve, hogy a szövetkezet jó néhány éve a „tejliga“ élén áll, és természetesen nem szeretné elveszíteni elsőségét. A rapszodíkus növénytermesztéssel szemben az állattenyésztési ágazat rendre biztos bevételi forrásnak bizonyul. ezért az ágazat igényeit továbbra is minden téren figyelembe kell vennie a gazdaságnak. A |ehenenkénti évi 4 ezer 500 literes tejtermelés, a száz tehénre számított 113 darabos borjúelválasztás. a hízósertések 63 dekagrammos és a hízómarhák 1 kilogrammos napi felhízása, no meg a tojónkénti 283 darabos évi tojástermelés is rangot jelentő, élvonalbeli eredmény, amely nemcsak jó hírnevet, de elfogadható jövedelmezőséget — és ezzel együtt ütemes újratermelési lehetőséget — is biztosít. Persze, ha a szövetkezet tartani kívánja a színvonalat és tovább szeretne lépni a fejlődésben, akkor holnap talán már ez az ágazat is érezni fogja az öntözési lehetőség hiányát. Az idén meg jövőre még minden bizonynyal, hiszen a Dunából „táplálkozó", most épülő öntözőhálózat 330 hektár rendszeres locsolását biztosító, első szakaszának átadását csak 1988-ra ígérik. Lévén, hogy zárszámadó közgyűlésen jártunk, nem érhetjük be ennyi információ közvetítésével. Mindenekelőtt azért nem, mert eddig a gazdaság legégetőbb gondjával foglalkoztunk ugyan, de konkrétan nem érzékeltettük, pénzügyi vonatkozásban mit jelent a szövetkezetnek egy „jobb“ év. Az Idézőjel logos, mert a jobb ezúttal a csapadékban gazdagabbat jelzi, viszont a fagykárról hallgat. Nos tehát, mindent egybevetve, ezúttal a szövetkezet elfogadhatóan eredményes évet zárt. Az évi bevételi tervet 3,4 százalékkal, a tervezett tiszta nyereséget pedig közel egymillió koronával teljesítette túl. A jövedelmezőségi szint a reméltnél jobb volt, hiszen száz korona ráfordítás a tervezett 16.70 helyett 18,27 korona tiszta nyereséget biztosított a közös számára. Sem üzemviteli, sem pedig beruházási hitelt évek óta nem vett Igénybe, pedig a nagyiéból 142 millió korona értéket képviselő közös vagyon egynegyedére éppen a hetedik ötéves tervidőszakban eszközölt beruházásokkal tett szert. Itt öt év alatt kilenc százalékkal nőtt a bruttó mezőgazdasági termelés, de a növénytermesztési ágazat kiemelt fejlesztését ezúttal sem sikerült megvalósítani. A nagyjából ezernyolcszáz hektáros szántóterületen gazdálkodó szövetkezetben az egy dolgozóra számi* tott munkatermelékenység az utóbbi öt évben 30,6 százalékkal, a tiszta jövedelem pedig az 1981-ben elért 8,8 millióról hozzávetőlegesen 9,2 millió koronára nőtt. Ehhez persze tudni kell, hogy időközben az anyagköltségek 42 százalékkal, a mezőgazdasági termelésből származó bevételek vtszont mindössze 26,2 százalékkal lettek nagyobbak. A most megkezdett ötéves tervidőszak az eddigieknél is komolyabb feladatok elé állítja mezőgazdasági üzemeinket. Előtérbe kerülnek a jövedelmezőségre is kiható minőségi mutatók, de mennyiségi vonatkozásban is szeretnénk megtartani és emelni az eddigi színvonalat. Konkrétan búcsl viszonylatban ez annyit jelent, hogy ebben az évben a szövetkezetnek 3 ezer 233 tonna gabonát, 2 ezer 565 tonna kukoricát, 3 ezer 200 tonna cukorrépát, 220 tonna korai burgonyát, 498 tonna gyümölcsöt, majd 455 tonna húst, 13 millió to|ást és 2,8 millió liter tejet kell termelnie. Magyarán, ha az új feltételek közepette el akarlák érni az ismét nyolcmillióra tervezett tiszta jövedelmet, akkor a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is megközelítőleg a múlt évi szinten kell állandósítaniuk az eredményeket. Ezzel kapcsolatban mi ia csak annyit mondhatunk, amit a zárszámadó közgyűlés résztvevői több ízben is aláhúztak: nem könnyű, de teljesíthető feladat. KÄDEK GÄBOR ASókszcIőcei (Selice) Egységes Földműves-szövetkezet zárszámadó közgyűlését ünnepi hangulat jellemezte, hiszen a Galántai (Galante) járás egyik legjobb mezőgazdasági üzemének tagsága az efsz megalakulásának harmincötödik évfordulóját ünnepelte. Ezzel magyarázható, hogy a közgyűlés résztvevői nemcsak az elmúlt év gazdasági és sznciális eredményeit mérlegelték, hanem felidézték a három és fél évtized legjelentősebb állomásait. A helyi alapiskola pionírjainak köszöntője után Tamaskovics Károly, a szövetkezet elnöke tartotta meg főbeszámolőját. Az egységes földművesszövetkezet 1951-ben alakult, s az első év végén már 2 ezer 150 hektár mezőgazdasági területet műveltek meg a közös tagjai. A szövetkezeti gazdálkodás kezdeti nehézségeit viszonylag gyorsan sikerült áthidalniuk, hiszen az alakulást követő első három évet leszámítva tervfeladataikat rendszeresen túlteljesítik. A megalakulástól eltelt időszak eredményei a tagság becsületes munkáját, s a vezetőség szakmai hozzáértését bizonyítják. Tamaskovics Károly, a szövetkézét elnöke 1958-től — megszakítás nélkül —. huszonnyolc éve Irányítja sikeresen a tagság munkáját. Nemcsak járási, kerületi, hanem szlovákiai viszonylatban is szinte egyedülálló teljesítménynek számít, hogy több mint egy negyedszázada sikeresen teljesíti az elnökséggel járó igényes feladatokat. Azt. hogy a vezetőség az elnökkel az élén helyesen értelmezi a közös szövetkezeti gazdálkodás módszereinek alkalmazását, az elért sikerek bizonyítják a legékesebben. A nyereség alakulását figyelembe véve Is kitűnik a szövetkezet töretlen ívű fejlődése. Amíg például 1965-ben a zárszámadási nyereség anyagiakban kifelezett értéke 5 millió 123 ezer korona volt, öt évvel később már 9 millió 156 ezer, s tavaly pedig több mint 15 millió koronás hasznot könyvelhettek el. A növénytermesztésben a fő termények átlagos hektárhozamának az alakulása Is sok mindent elárul, hl-Mérlegelés a jubileum jegyében (Fotő: Egri Péter foganatosítottak, hogy végre ezen a téren is sikerüljön számottevő javulást elérni. A szeszélyes időjárás, a gyakran emlegetett fagykár bizony alaposan áthúzta a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztők előzetes számításait. A nyári hónapokat megelőző szárazság hátráltatta az aratási munkálatok elvégzését, valamint kedvezőtlen hatással volt a tarlókeverékek termesztésére. így az őszi tarlókeverékek és az évelő takarmányok termesztése során az átlagos hektárhozamok a tervezettnél valamelyest kisebbek voltak. Az Imént említett termelési kiesések természetesen a növénytermesztési ágazat és a piaci termelés tervteljesítését is kedvezőtlenül befolyásolták. Az állattenyésztésben elért eredményeket értékelve a szövetkezet elnöke kiemelte a sertés-, maftia- és baromfitenyésztésben elért gazdasági eredményeket. Az átlagos napi súlygyarapodás a sertéshizlalásban 0,61, a szarvasmarha-hizlalásban pedig 0,80 kilogramm volt. A minőségi termelésre való törekvés sikereit bizonyítja, hogy bár a piaci termelés tervét nem tudták teljes mértékben megvalósítani, a bevételek mégis meghaladták a megszabott értéket. A járás élenjáró szövetkezetében az utóbbi években problémákat okoz a tejtermelés hatékonyságának növelése. A helyzet javítását szorgalmazó intézkedések eddig nem hozták meg a várt eredményt. Ezért az állattenyésztés! szakemberek fontos feladata. hogy kedvezőbb változásokat eszközöljenek. A szövetkezet ugyan három százalékkal túlteljesítette tojáseladási tervét, de ez nem azt jelenti, hogy a tolástermelésben nem akadna bőven tennivaló. A sókszelőcci szövetkezet tagsága a hetedik ötéves tervidőszak legfontosabb mutatóinak teljesítésével ismét bizonyította, hogy az igényes feladatokkal is sikeresen meg tud birkózni. A tapasztalt vezetőség a fiatal szakemberek - bevonásával a következő Időszakra ts biztosítani kívánja 8 szövetkezet továbbfejlesztését. Amint a zárszámadó közgyűlésen Is több íz* ben elhangzott, a dolgozók kezdeményezésének helyes irányításával, ai feltaláló- és újítómozgalom eredményeinek hatékonyabb hasznosításával, a szocialista brigádok tagjainak példamutató Igyekezetével a jövőben is sikeresen teljesíthetik feladataikat. A ellenőrző bizottság elnöke kritikus hangú értékelése során rámutatott a gyorsabb ütemű fejlődést gátló tényezőkre. Bár a korábbi években foganatosított Intézkedések betartására nagy figyelmet fordítottak, mégsem sikerült valamennyi elhatározásukat megvalósítaniuk. Az elmúlt évben Is néhány esetben problémát okozott a munkafegyelem lazulása, a munkaidőben történt alkoholfogyasztás. Ezért az ellenőrző bizottság tagjai a2 Idén éppen erre a területre összpontosítják figyelmüket, hogy elejét vegyék a fegyelem megszegésének. A közgyűlés résztvevői a következő időszakra — egyhangúlag — ismét Tamaskovics Károlyt választották meg a szövetkezet elnökének. A tapasztalt vezető megköszönte a tagság bizalmát, s biztosította a résztvevőket, hogy a továbbiakban Is mindent megtesz a szövetkezet fejlesztéséért. Ismertetve az idei évre szóló tervfeladatokat kiemelte a tagság közöd Igyekezetének fontosságát. Szükség Is lesz a szövetkezeti tagság fokozott Igyekezetére és szorgalmára, mivel mind a növénytermesztési, mind pedig az állattenyésztési ágazatban dolgozókra valóban Igényes feladatok várnak. A nyolcadik ötéves tervidőszak küszöbén a menynyiségre való törekvés melléit egyré nagyobb figyelem irányul a minőségi mutatók javítására. Az elnök szaval szerint a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek helyi viszonyokra való sikeres alkalmazásával, a korszerű módszerek széles körű hasznosításával, a jövedelmezőségi kérdések előtérbe helyezésével szeretnék a következő Időszakban is öregbíteni a szövetkezet jő hírnevét. Bárdos Gyula к és berendezések se;zheti munkáját. Ennek ogy a tavalyi évet teszövetkezett dolgozóra ítési érték meghaladta onát. ■mesztés szakaszán т lkat az elmúlt évben határidőn belül elvéhozott az elmúlt évek folyamán. Salnos, a cukorrépa-termesztés mérlege korántsem Ilyen kedvezően alakult. Л szövetkezet vezetője nem a külső, úgynevezett objektív okokat, hanem a buső tartalékok hiányos feltárását, a termesztési fegyelem és a módszerek hiányosságait említette. A következő Időszakra olyan intézkedéseket szén a cukorrépát kivéve szinte minden téren ugrásszerű fejlődés volt tapasztalható az utóbbi éyekben. A sókszelőceiek különösen a gabonatermesztésben értek el kiváló eredményeket. Tavaly például búzából 6,55, árpából pedig 6,02 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. Szemes kukoricából közel 7, lucernából pedig közel 11 tonnás hektárhozamot könyvelhettek el. s a silótakarmányok hozamai miatt sem kellett szégyenkezniük. A termelés során elért sikerek nyereség formájában is megmutatkozgezték. A gépjavítók önfeláldozó mun kájának köszönhetően a gépek é: különböző berendezések műszaki ál lapota lehetővé tette a fokozott igény bevételt. Az üzemeltetés során kelet kezett hibák elhárítását a gépjavítói a lehe.tő legrövidebb idő alatt igye keztek elvégezni. A növénytermesztési ágazatvezeti véleménye szerint nagyrészt sikerre járt a mennyiségi mutatók túlszár nyalása mellett a minőségi követel menyeket is teljesíteni. Ez az igye kezet például a kenyérgabona és < sörárpa esetében szép eredményeke: tak. Az anyagi eszközök ésszerű beruházása nagymértékben elősegítette ä szövetkezet gyors, ütemű továbbfejlesztését. A sók- 3zelőceíek esetében is megmutatkozott, hogy a tiszta nyereség megfontolt befektetése rövidesen kamatozó, bőségesen megtérülő beruházás. A szövetkezet vezetősége mindig szem előtt tartotta az előrelépéshez nélkülözhetetlenül szükséges korszerűsítési program megvalósításának fontosságát. Ennek köszönhetően a közös tagsága megfelelő körülmények között, korszerű gépek és gítségével végezheti bizonyítéka, hogy t kintve az egy szövi jutó évi teljesítési a 164 ezer koronát. A növénvtermesz tavaszi munkákat agrotechnikai hatál
