Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-01 / 9. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. 1986. március f. .-яда. Tárgyszerűen, kritikusan, felelősségteljesen (árulásával közel 2 milliárd korona értéket hoztak lére. A kerület 1 mil­lió 579 ezer lakosának immár 76 szá­zalékát látják el vezetékes Ivóvízzel. A lakossági szolgáltatások színvonala a dinamikus fejlesztés ellenére sem érte el a szlovákiai átlagot. Pirošík elvtárs a továbbiakban részletesen elemezte a mezőgazda­ságban elért eredményeket. Hangsú­lyozta, hogy a 6. ötéves tervidőszak­hoz képest a bruttó mezőgazdasági termelés 14 százalékkal növekedett, miközben a növénytermesztés növe­kedésének üteme gyorsabb volt az állattenyésztésénél. A XVI. pártkongresszus után meg­gyorsult a tudományos-műszaki hala­dás vívmányainak gyakorlati alkal­mazása, felelősségteljesebbé vált az irányítás, bővült a szolgáltatások há­lózata, javultak az adásvételi kapcso­latok. Tavalyelőtt a termelési rendszerek keretében összesen 62 ezer 812 hek­tár területen termesztették a növény­­kultúrákat, s a terméstöbblet 64 mil­lió korona értékgyarapodást eredmé­nyezett. A talajvédelmi törvény következe­tes betartásával sikerült megállítani a termőföld területének csökkenését. A gyepterületek rekultiválásávai a szántóterület 287, a gyümölcsösök 167, a szőlőültetvények pedig 73 hek­tárral gyarapodtak. Több mint 30 ezer hektár mocsa­ras területen végezték el a lecsapo­­lást, száz kilométeres hosszúságban pedig szabályozták a patakok, folyók medrét. Az öntözőberendezések háló­zatát ezer hektárral bővítették. A szántóterületnek közel a felén fo­kozták számottevően a talajok termő­erejét, az istállótrágyából 4,4 tonnára, a műtrágyákból pedig 229 kilogramm­ra — hatóanyagban — növelték a hektáronkénti adagot, a gabonaprog­ramot — 3,75 tonnás átlagos hektár­­hozamot elérve *- 9 ezer tonnával túlteljesítették. Burgonyából ugyan az árutermelés tervét túlteljesítették, de a 15 tonnán aluli terméshozam a termelésben 36 ezer tonna lemara­dást eredményezett. A hüvelyesek, s különösen a'z olajnövények ter­mesztésében nagyméretű visszaesés, a cukorrépa esetében pedig stagná­lás következett be. Például az utób­biból 91 ezer tonnával takarítottak be kevesebbet a tervezettnél. A tömegtakarmányok mennyisége 16 százalékkal növekedett. A termő­­területek intenzívebb kihasználása, az agrotechnikai feltételek követke­zetesebb betartása és a betakarítási veszteségek nagyarányú csökkentése az állattenyésztési tervfeladatok túl­teljesítését eredményezte. Sőt, a fel­sorolt tényezők által annyi abrakta­­karmányt sikerült megtakarítani, ami a kerület egy esztendei gabonater­mésének az egyharmadát teszi ki. Egy liter tej előállításhoz 24 deka, egy kiló sertéshús kitermeléséhez pe­dig 3,7 kg erőtakarmányt használtak fel. A felvásárlási tervet húsból 28 ezer tonnával, tejből 54 millió liter­ről és tojásból 37 millió darabbal tel­jesítették túl. A szarvasmarha-állományt 46 ezer­rel, a Juhok számát pedig több mint 30 ezerrel növelték. A sertésállo­mányt ugyanakkor 8,3 százalékkal csökkentették. Az évi tejelékenység öt év alatt 488 literrel növekedett, s elérte a 3 ezer 310 literes átlagot. Egy teréntől 91 borjút, egy anyako­cától pedig 18 malacot választottak el. A hízómarhák átlagos napi súly­­gyarapodása nem érte el a 70 dekát, a sertéseké viszont jobb volt a ter­vezettnél. A mezőgazdasági beruházásokra —1 férőhelyek, takarmány- és termény­­tárolók, trágyatelepek, mezei utak építése, szakaszos legeltetés, szőlő- és gyümölcstermesztés — fél mil­liárd koronával többet fordítottak a tervezettnél. Az alapeszközök értéke 7,5 milliárd koronával — évente tíz százalékkal — növekedett, javult az ellátás a nehézgépekből és a pótal­katrészekből. Az eszközök hatékony alkalmazása folytán a kerületben több mint öt- I százalékos rentabilitást értek el. A ' tervezett tiszta nyereséget 18 száza­lékkal lépték túl. összehasonlítás­- ként: míg a 8. ötéves tervidőszakban ' az egy esztendőre jutó veszteség el- I érte a 74 milliú koronát, addig az- utóbbi öt év átlagában 420 millió ко- róna tiszta hasznot könyvelhettek el i Az újítómozgalom kiszélesítésével , mintegy 16 százalékkal csökkent í . termelés energiaigényessége. A tudó­- Hiányos műszaki program keretén be 5 lül eddig tíz mezőgazdasági üzember hasznosítják a napenergiát, a gazda- Ságoknak több mint a felében hasz i nálják ki a tej hűtése során keletke • zett hulladékhőt A termelést Irányítók körében 76 százalékra nőtt a közép- és főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A mezőgazdasági dolgozók 37 százalé­ka rendelkezik szakképzettséggel. A munkatermelékenység 39, a dolgozók átlagkeresete pedig 13 százalékkal, 2 ezer 800 koronára növekedett. Az élelmiszeriparban az új feldol­gozóüzemek építésével, a régi beren­dezések korszerűsítésével jelentősen megnőtt a gyártáskapacitás. Többek között Rimaszombatban (Rimavská Sobota) húskombinátot, Losoncon (Luéenec) péküzemet, Banská Bystri­­cában pedig sörgyárat építettek. A kerületi párlkonferencia vitájá­ban felszólalók az elért eredmények méltatása mellett rámutattak a gaz­daságosságot csökkentő hibákra, a termelés gyorsulását továbbra is fé­kező innovációs problémákra. Arról is szóltak, hogy az eszközök maximá­lis kihasználásával törekedni kell a termékek minőségének javítására. ] A kerületi pártkonferencia vltájá- J ban felszólalt Jozef Lenárt elvtárs is. ' Bevezetőjében tömören összegezte a párt XVI. kongresszusán elfogadott ] határozatok teljesítése során elért ( eredményeket. Nagyra értékelte a 1 kerületi pártszervezet és a kerület ' lakosságának ezzel kapcsolatos érdé- 1 meit. Rámutatott azokra az elanve'fl 1 okokra is, amelyek nem tették lehe­tővé a még jobb eredmények eléré­sét, a termékek minőségének javulá­sát. — Az új ötéves tervidőszakban 1 nyílt számlával indulunk — mondot­ta —, amelyre a tevékeny, a cselek­vő munka, az új értékek létrehozása lesz a jellemző, hogy kielégíthessük növekvő igényeinket. Az é'etszínvo­­n9l emelése és a nemzeti jövedelem növelése érdekében szükség van a gazdálkodás intenztfikálására, a ter­melési és a műszaki bázis korszerű­sítésére, az egyes létesítmények jobb klhasznlására és az életkörnyezet ja­vítására. A gazdaságfejlesztésben kulcsszerepe lesz a gépiparnak és az elektrotechnikai iparágnak. Lenárt elvtárs beszédének befejező részében nagyra értékelte a mező­gazdasági dolgozók áldozatkész mun­káját, de hangsúlyozta: legfőbb ideje, hogy me°oldiák a burgonyatermesz­tés prob'émáit. A közép-szlovákiai kerületi pártbi­zottság vezető titkárává Ismét Vladi­mír Pirošík elvtársat választották meg. Korcsmáros László Kelet-szlovákiai kerület Ä kerületi pártkonferencián a CSKP KB küldöttségét Peter Colotka elv­társ. a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke vezet­te. A beszámoló — melyet Ján Piri!, á CSKB KB tagfa, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára teriesztett elő — megállapította, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi életben jelentős fejlődés történt. Oj­­ra beigazolódott, milyen pótolhatat­lan jelentősége van a párt egységé­nek. vezető szerepének, szervezőmun­kájának. a párt és a nép szoros kap­csolatának. Az Ipart termelés á 7. ötéves terv­időszakban 15,4 százalékkal növeke­dett. Pozitív eredményeket ért el a prešovl VÜKOV üzeme a robotizáciős program teljesítése terén, akárcsak a vegyipar, ahol a termelésnövekedés az utőbbl tíz évben 343,3 százalékos volt. A CSKP XVI. kongresszusa célkitű­zéseinek következetes valóra váltása során az elmúlt ötéves tervidőszak­ban sikerült a mezőgazdasági terme­lés dinamikáiét felújítani és 10,3 szá­zalékkal tovább fejleszteni. Ugyan a növénytermesztésben a 6. ötéves terv­időszakhoz viszonyítva 12,1 százalé­kos előrehaladást értek el, ennek ellenére az ágazat tervét csak 95.7 százalékra teljesítették. A beszámoló rámutatott, hogy a lemaradás első­sorban emberi mulasztás, emberi ha­nyagság következménye volt. Persze az időjárás is közre játszott, mert ta­valy 5 ezer 400 hektár gabonát kel­lett klszántani. Gabonából 181 ezer, cukorrépából 186 ezer, hüvelyesből 31 ezer és olalnövényekből 21 ezer tonnával termett több, mint a 6. öt­éves tervidőszakban. A gabonafélék átlagos htktárhozama 3.41 tonna volt. A hozamokat többek között a Csányl jCaiia), a Perényl (Perín), a Gálszé­­csi f Sečovce) Efsz-ben, valamint a KlrályhelmecI (Král. Chlmec) Állami Gazdaságban sikerült állandósítani. Míg a szántóterület az 5. és a 6. öt­éves tervidőszakban csökkent, addig ★ A kelet-szlovákiai kerületi pártkonferencián a CSKP KB küldöttségét Peter C o 1 o t к a elvtárs (balról az első) vezette. Prága A városi pártkonferencia a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak tel­jesítése során elért eredményeket összegezte, és foglalkozott a cseh­szlovák főváros fejlesztésének fel­adataival. A tanácskozáson Gustűv Husák, a CSKP KB főtitkára vezeté­sével részt vett a központi bizottság küldöttsége. A konferencia vitájában felszólalt ÍSustáv Husák elvtárs is. A bevezetőben Gustáv Husák elv­társ hangsúlyozta, hogy a kongresz­­szusi előkészületek a széles körű nyílt vita jegyében, a CSKP KB jú­niusi és novemberi ülésén elfogadott határozatok, valamint a nyilvános­ságra hozott alapvető kongresszusi dokumentumok teljes támogatása je­gyében folynak. Rámutatott, hogy a prágai felhívás céljait támogatta a CSKP KB Titkár­sága, és ajánlotta érvényesítését a többi kerületben Is. Nagyra értékel­jük, hogy az országban több vállalat csatlakozott hozzá. A tudomány és a termelés összekapcsolásáért vívott küzdelem pártunknak az évszázad végéig terjedő időszakra szóló stra­tégiai feladata. A tudományos-műsza­ki fejlesztés és a termelés összekap­csolásának kell előmozdítania a nép­gazdaság egész fejlődését, neki kell megteremtenie a társadalom életének javítását szolgáló előfeltételeket. E- nélkül nem érnénk el a nemzeti jö­vedelem, s a munkatermelékenység szükséges növekedését és nem lehet­ne kielégíteni a társadalmi fejlődés további szükségleteit sem. Ez olyan alapvető követelmény, a­­melyet — mint a tapasztalatok mu­tatják — nem lehet egyik napról a másikra életbe léptetni. Bejuttatása az emberek tudatába, a társadalmi gyakorlatba, bonyolult folyamat. A prágai felhívás jelentősége abban rej­lik, hogy segíti az egyes üzemek és kutatóintézetek konkrét tevékenysé­gét, hogy információkat szerezzenek arról, mit és hogyan kell a gyakor­latban végrehajtani a gyorsabb elő­rehaladás érdekében. Husák elvtárs a továbbiakban ki­tért arra, hogy az utóbbi időben gyakran esik sző társadalmi-gazdasá­gi, termelési és tudományos-műszaki kérdésekről. Ez nem azt jelenti, hogy lebecsüljük a többi területet, a gaz­daság azonban az alap, amelyből kt kell indulnunk, hogy fejleszthessük a társadalom életének más területeit. Politikánk alapvető Vonása a nép életszínvonaláról való gondoskodás. Az emberi élet értelme azonban több mint a javak felhalmozása, abban rejlik, hogy a társadalomnak éljünk, hozzájáruljunk fejlődéséhez, örüljünk sikereinek és gazdagítsuk szellemi életünket. Beszédének további részében ki­emelte, hogy nálunk az emberek — s nemcsak a kommunisták — meg­különböztetett figyelemmel kísérik az SZKP küszöbön állő XXVII. kongresz­­szusának előkészületeit. Ez elsősor­ban azért van így, mert azok a gon­dolatok, amelyekről a szovjet kom­munisták beszélnek, azok a problé­mák, amelyek megoldásán fáradoz­nak, az új munkastílus és munka­módszerek bevezetésére, a irányí­tás egész rendszerének tökéletesíté­sére Irányuló erőfeszítéseik hason­lóak azokhoz a feladatokhoz és problémákhoz, amelyekkel mi foglal­kozunk a CSKP XVII. kongresszusá­nak előkészítése során, A konferencián ismét Antonín Ka­­peket választották meg a városi pártbizottság vezető titkárává. Köz^B-szIovákiai kerület Banská Bystricában a város impo­záns kultúrotthonában 384 küldött és 189 vendég részvételével tartották meg a kerületi pártkonferenciát, a­melyen részt vett a CSKP KB küldött­sége Jozef Lenárt elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának a vezetésével. A kerületi pártbizottság tevékeny­ségéről szólő beszámolót Vladimír Pirošík, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára terjesz­tette elő, melyben átfogó igényesség­gel elemezte a XVI. pártkongresszus óta a kerületben végbement politikai, gazdasági és társadalmi változásokat. Rámutatott arra, hogy az Ipari ter­melés a 7. ötéves tervidőszakban 28,5 százalékkal növekedett. A Nemzeti Front választási prog­ramjának keretén belül a lakosság társadalmi munkában végzett hozzá-Példás gépjavító (Folytatás az 1. oldalról) rA részleg, amelyen Gúlái Tibor is dolgozik, a nehéz körülmények elle­nére is teljesítette az éves tervét. A száraz talaj nemcsak rongálta a gé­gékét, hanem többszöri megmunká­lást is igényelt, s ez az üzemanyag­­-fogyasztás növekedésével járt. Az alkatrészellátás sem kielégítő, ezért arra kényszerülnek, hogy mellék­üzemágon belül különféle alkatrésze­ket készítsenek el saját szükségletre. Tapasztalataiból kiindulva megálla­pította, hogy még nagyobb hang­súlyt kellene fektetni a tudományos* -műszaki haladás eredményeinek fel* használására a termelés minden te* rületén. Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon sok múlik azon, milyen a ve* zető és beoszott közti kapcsolat, megértés. Ugyanis a kölcsönös meg* becsülés és együttműködés hiánya nemcsak a munkaerkölcsben, de a teljesítményben is megmutatkozik. Családjárál szűkszavúan csak any* nyit mondott, hogy tízéves kislány és hatéves fiú édesapja. Felesége el­­árusítónö. Szabadidejében szívesen van együtt a családjával, kertészke­dik, vagy motorokat bütyköl. г A kongresszus után a járási párt* • bizottság döntése alapján négyhána­- pos továbbképző tanfolyamon vesz • részt Modrában. Mindez azt bizonyít*- ja, hogy a jövőben új, igényesebb fel*- adatok várnak rá, m. S. a különböző intézkedések végrehaj- 1 tásával a 7. ötéves tervidőszakban : megállították ezt a nem kívánatos fo- I lyamatot, sőt 3000 hektáros növeke- i dést értek el. i A kerületben 1,6 milliárd korona : ráfordítással 75 ezer hektáron végez- I tek talajjavítást, 1 milliárd 400 millió I korona ráfordítással pedig 40 ezer i hektáron végeztek lecsapolást. Az ésszerű talajjavítás pozitívan hatott a gazdasági mutatók növekedésére. 1 Amíg a 6. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági üzemek 800 millió ko­rona veszteséget mutattak ki, addig : a 7. ötéves tervidőszakban már 1,5 milliárd korona nyereséget értek el. Az állattenyésztés szakaszán a brut- i tó termelés a 6. ötéves tervidőszak- • hoz viszonyítva 8,9 százalékkal nőve- i kedett, például tejből 294 millió li- i terrel, tojásból 203 millió darabbal, i húsból 10 ezer 300 tonnával. A teje- I lékenység terén az 1981-es 2590 lite­res évi fejési átlaggal szemben a ta­valyi átlag 3095 literes volt. Javult a tej minősége is, s annak 80 százaléka nyert első osztályú besorolást. A tej­termelés szakaszán példát mutatnak a szocialista brigádok. Például a Trhovištet Efsz-ben a Dudás Anna vezette 12 tagú brigád 4 ezer 500, a Perényl Efsz-ben a Re­­ferovics Mária vezette 8 tagú brigád pedig 4 ezer 72 literes évi fejési át­lagot mondhat magáénak. Pirč elvtárs a továbbiakban leszö­gezte, hogy számos mulasztás történt a szervezés, az agrotechnikai határ­idők betartása és az egyes munkálatok minősége terén. Igényes feladatok várnak a kerület mezőgazdasági dolgozóira a 8. ötéves tervidőszakban. A bruttó mezőgazda­­sági termelést a 7. ötéves tervidőszak valóságához viszonyítva 8,7, ebből a növénytermesztését 9.8 százalékkal kell növelni. Ehhez a feltételek, anya­gi alapok rendelkezésre állnak. A bel­­teriesítő tényezők lehetőséget terem­tenek a tervezett terméshozamok el­éréséhez, a rendkívül száraz vagy csapadékos esztendők okozta károk mérsékeléséhez. A fejlesztési prrigram nagyszabású talajvédelmi és meliorációs munkála­tok elvégzését irányozza elő. A víz­­lecsapolás 45 ezer. az öntözőhálózat építése pedig 12 ezer hektárra terjed ki. A talai termőképességének foko­zására több mint 184 ezer hektáron 1,7 milliárd koronát fordítanak. A növénytermesztésben gabonafé­lékből több mint 4, szemes kukoricá­ból 5,5, hüvelyesekből 3, burgonyából pedig több mint 20 tonnás termés­hozamot kell elérni. A cukorrépa hektárhozamát 40 tonnán kell állan­dósítani 15—16 százalékos cukortar­talommal. Komoly figyelmet kell for­­: dítani az olajnövények és a zöldség­­! félék termesztésének, valamint a ket­tős termesztés kiszélesítésének. • Az állattenyésztésben a szarvas- I marha- és luhtenyésztés fejlesztése kerül előtérbe. A sertésállomány az ■ utolsó öt év alatt több mint 76 ezer • darabbal csökkent, így a kerület ser­ishúsból behozatalra szoruL Az 386—1990-es években a malacelvá­­isztást kocánként legalább 19 da­­ibra. a hizlaldákban az átlagos napi ílygyarapodást pedig 55 dekára kell övelni. A tejtermelésben 1990-ig el ell érni a 3300—3400 literes évi fa­lsi átlagot, a marhahizlaldákban pe­­ig a 70 dekás napi súlygyarapodási tlagot. A kerületi pártbizottság vezető tit­­ára az élelmiszeriparral kapcsolat­án kiemelte, hogy míg az elmúlt öt ifben az ágazat 15,2 százalékos fejlő- Sst ért el, addig a 8. ötéves tervldő­­;akban 9,2 százalékkal kell növelni termelést és emelni a mezőgazdá­ig! termékek feldolgozásának szin­­malát. A kereskedelmi szervezetek­ei együttműködve rugalmasabban ell reagálni a fogyasztói kereslet iltozásaira, hogy még színvonalasabb igyen az élelmiszer-ellátás. Az irányító- és szervezőmunka ivításával meg kell teremteni a fel­iteleket ahhoz, hogy a dolgozók fo­­ozott mértékben vegyenek részt az ■ányításban, a párt gazdaságpolitikai áljainak elérésében. Szorgalmazni' ell az új vállalkozási formák elter­ítését, az önálló elszámolási, a bri­­ádszerű munkaszervezési és jutal­­lazási rendszer érvényesítését. A vitafelszőlalások alátámasztották beszámolóban elhangzott megállapí­­íst, miszerint a kerület kommunistái észek az igényes feladatokkal raeg­­irkózni, ami a 119 ezer kommunistát ümöritő kerületi pártszervezet akció­­éúességét, eszmei és szervezeti szi­­írdságát tükrözi. Nagy érdeklődés követte Peter Ch­atka elvtárs vitaíelszőlalását, amely­en nagyra értékelte az elmúlt évek­­ien elért eredményeket, s köszönetét londott mindazoknak, akik áldozatos s lelkiismeretes munkájukkal hozzá­árultak a sikerek eléréséhez. A to­­ábbiakban a bel- és külpolitikai lelyzet időszerű kérdéseivel foglal­­:ozott, majd részletesen szólt a kom­­iiunistákra háruló feladatokról. Le­­zügezto, hogy meg kell szilárdítani i párt egységét és akcióképességét, i még szorosabbra kell fűzni kapcso­­atát a néppel. Növelni kell az embe­­ek kezdeményezését, szilárdítani a nunkafegyelmet, s emelni a szervező­ig iránvítémunka színvonalát. A CSKP KB küldöttségének vezetfl­­e részletesen foglalkozott a mező­­;azdasági termelés időszerű kérdései­ül is. Megállapította, hogy a kerület­ien minden előfeltétel adott a jobb íredmények eléréséhez, a XVII. párt­kongresszus határozatainak végrehaj­­ásához. • Colotka elvtárs a továbbiakban rá­­nütatott a termelés minősége levitá­iénak fontosságára. A 8. ötéves terv­­dőszakban gvors ütemben kell érvé­­íyesítenl a gyakorlatban a tudomá­­íyos-műszaki haladás eredményeit. A kelet-szlovákiai kerületi pártbl­­:ottság vezető titkárává ismét Ján ?irč elvtársat választották. Illés Bertalan

Next

/
Thumbnails
Contents