Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-22 / 8. szám
A gviimölcssövenvekrűl - III. Hechingnr-sövény Szakkönyvekről, reménykedve A mezőgazdasági szakirodalom megjelentetéséért felelős bratislavai PRÍRODA Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat kommunistáinak minapi évzáró tanácskozásán Matej Franko, a pártalapszervezet elnöke egyebek között aláhúzta, hogy a korábbi hagyományokhoz hűen. a vállalat ezúttal is sikeresen teljesítette feladatát. Éves és ötéves kiadói és kultúrpolitikai kötelezettségeinek eleget téve, a társadalmi elvárásoknak megfelelő mértékben vette ki részét a mezőgazdasági irodalom iránti, egyre növekvő hazai igények színvonalas kielégítéséből. Az elhangzottak Ismeretében kértem fel Ján Braun agrármérnököt, a kiadóvállalat könyvszerkesztőségének főszerkesztőjét, hogy a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából válaszoljon néhány, az olvasók által is gyakran megfogalmazott, tehát feltehetően közérdeklődésre számot tartó kérdésre. Mindenekelőtt arra voltam kíváncsi, mennyit fejlődött a vállalat kiadói tevékenysége az utóbbi öt évben? — Miként a múltban, a most zárult ötéves tervidőszakban is azon voltunk, hogy a könyv- és lapkiadói tevékenységünk a lehető leghatékonyabban szolgálja a mezőgazdaság hőn óhajtott fejlődését — mondta egyebek között vendéglátóm. — A kiadói tervek kidolgozásakor a mezőgazdasági, illetve a közélelmezési gondok megoldásáért felelős egyéb ágazatok távlati fejlesztési terveiből indulunk ki. Meggyőződésünk, hogy az olyannyira szorgalmazott önellátási elképzelések valóra váltásáért és az ugyancsak fontos környezetvédelemért a magunk módján mi is sokat tehetünk a legfrissebb tudományos ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok rugalmas közvetítésével, illetve népszerűsítésével. Hogy ez az igyekezet konkrétan mit jelent? Nos, mi öt év alatt öszszesen 1130 könyvet és egyéb ismeretterjesztő kiadványt jelentettünk meg. A példányszám tavaly 1 millió 66 ezer darabos volt, ami 1931-hez képest 568 ezer darabos növekedést jelent. 4- Az évente elhasznált csaknem kilencszázötven tonna papír nagyobb hányada a tankönyvkiadást, illetve a nagyüzemi mezőgazdálkodást segítő irodalom megjelentetését szolgálja. Mennyit jut a piacon mindig keresett, kimondottan a kistermelők és az érdekszövetséri tevékenységet folytatók részére íródó könyvekre? — Ezt hirtelenjében nem tudnám pontosan megmondani, viszont annyi bizonyos, hogy kiadói tevékenységünkben nagy figyelmet szentelünk ennek a problémakörnek. Nem pusztán azért, mert a kertészkedők vagy az állattartók részére megjelentetett könyvek gyors „kasszasikert“ jelentenek, hanem azért is, mert meggyőződésünk, hogy embertársaink kedvtelésszerű szorgoskodása is hatékonyan hozzájárulhat az élelmiszer-önellátottság megteremtéséhez és végleges megszilárdításához. Még akkor is, ha történetesen „csak“ kedvtelésből űzött sporthorgászatról, eb- vagy macskatenyésztésről, avagy akvarisztikáról van szó. A jól megválasztott és örömöt nyújtó kedvtelés hozzájárul a munka utáni kikapcsolódáshoz és a szellemi-fizikai felfrissüléshez, tehát a jobb munkahelyi teljesítményekhez is. + Az utóbbi öt évben milyen kiadványokkal gazdagodott kertészkedtünk és állattartóink szakkönyvtára? — Kimondottan kistermelői felhasználásra két szakosított sorozat megjelentetésébe fogtunk. A kertészkedők részére íródó sorozat (Naša záhradka) eddig megjelent kiadványai: Hnojenie, Pôda, Maliny a Černice, Listová zelenina, Jahody, Ríbezle a egreše, Strukoviny, Pestujeme vinič. Az állattartók ismeretgazdagítását szolgáló sorozatban (Chováme) eddig tizenkét kötet jelent meg. Konkrétan a következő kiadványokról van szó: Chováme kury, morky, perličky a prepelice, Chováme malú a okrasnú hydinu, Chováme kačice a busy, Chováme králiky, Chováme nutrie, Chováme papagájce vlnkované, Chováme športové holuby — letúny, Chováme psy, Chováme mačky, Chováme norny a líšky, Chováme akváriové ryby, és végül a Chováme korytnačky. Persze az olvasók nem csupán ezeket a könyveket keresik és lapozgatják szívesen, de az esetenként kisebb példányszámban piacra kerülő tankönyveket, illetve a különféle ismeretterjesztő kézikönyveket is szinte azonnal szétkapkodják. Ezek közül a kiadványaink közül említeném meg a következőket Z našej prírody, lßOO rád pre domácnosť, Tatranskou prírodou, Minerály, horniny a drahé kamene, Parenisko, fóliovník a skleníček, Izbové rastliny, Akváriové ryby, Jedlá z diviny, O rybách a rybároch, Konzervovanie a mrazenie v domácnosti, Med a jeho využitie v domácnosti stb.-f- Mit ígér ilyen vonatkozásban az idei kiadói terv? — Természetesen folytatjuk a megkezdett sorozatokat. Ebben ez évben is több érdekes könyv megjelenése várható. A Rozárium, az Ovocinárstvo, a Čerešne a višne, a Chránené rastliny, a Lahôdková zelenina, a Vrúbfovanie, očkovanie a rozmnožovanie odrezkami, a Prírodná lekáreň, a második kiadásban megjelenő Jeseň v záhrade minden bizonnyal megnyeri olvasóink tetszését. Az állattartók részére második kiadásban is megjelentetjük a Chováme králiky című kézikönyvet, s ugyancsak a sórozatban jelenik meg a Chováme kozy a ovce című kiadványunk is. Majdnem elfelejtettem, terveink között szerepel még két további, ugyancsak kertészeti tematikájú kiadvány is, a Pestujeme papriky, rajčiaky a baklažány és az Oprava záhradky pred domom.-f- És később? — Tervezgetünk, de konkrétumokról legfeljebb 1987-re vonatkozólag beszélhetünk. Jövőre szeretnénk megjelentetni a Chováme zebričky, Chováme papagáje, Pestujeme slivky, slivy, ringloty a mirabeiky, Pestujeme marhule, Pestujeme južné ovocie és a Pestujeme kvetiny című könyveket. Hogy a tervből valóság legyen, azon már ma szorgalmasan dolgozunk. + Van a hazai mezőgazdasági könyvkiadásnak egy régi fájó pontja: a magyar nyelvű szakirodalom. — Igen, ezt mi is tudjuk, de komoly javulást a legközelebbi jövőben nem szavatolhatunk. Tudjuk, hogy a háztájt kertészkedésben és állattartásban komoly sikerekét felmutató dél-szlovákiai járásokban egyre nagyobb a magyar szakkönyvek iránti kereslet, de vállalatunk magyar szerkesztőségének minden erejét leköti a tankönyvkiadás. Hézagpótló kiadásokra vállalkozunk, de ez természetesen nem 1 ehet örökös és végleges megoldás. A’ Slovenská kniha nemzeti vállalattal együttműködésben elsősorban a behozatalt igyekszünk úgy irányítani, hogy azért Itt-ott magyar szakkönyvek is legyenek a piacon, de magunk is keressük a megoldást. Most adtuk piacra Jakábová „Muskátli“ című könyvét, és talán Balaštík „Konzervovanie a mrazenie v domácnosti“ című, szlovákban már több kiadást megért munkáját is sikerül megjelentetnünk magyar nyelven. Most mérlegeljük annak lehetőségét, hogy amíg a magyar szerkesztőség túlterheltsége tart, külső munkatársként foglalkoztatott fordítók és felelős szerkesztők segítségével teremtsük meg néhány keresett kiadvány magyar nyelven történő megjelentetésének feltételeit. Egyelőre a nyulászok meg a baromfitartók munkáját könnyítő — szlo vák eredetiben szinte azonnal elkapkodott — kiadványaink magyar nyelvű tolmácsolására gondolunk. Az esetleges további vállalkozás attól Is függ, milyen visszhangra talál az első kísérlet. KÄDEK GABOR |R VUII ö£.U, űiaiuuui vnu közben egy jeles magyar gyümölcsész ekként nyilatkozott: az ország bármely táján járunk, a kiskertekben és a nagyüzemekben mindenütt megtalálható egy furcsa koronaforma. Girbe-görbe karjain szabálytalanul váltogatják egymást a vízhajtások meg az elöregedett, legyengült termőrészek. A tulajdonosok általában azt mondják, hogy palmettáról, illetve ferdekarú sövényről van szó. Nos, ha csupán csúnyák lennének ezek a sövények, akkor tulajdonképpen kár lenne szót fecsérelni rájuk, csakhogy ezek még roszszak is! V/A ipp /j4V^ ' ..f*- '■} i. •. '•V. ,rf Lepage-sövény Osztom azok véleményét, akik úgy érvelnek, hogy aki igyekszik széppé varázsolni a közvetlen környezetét, de egyben a ráfordított munka gazdaságosságára is gondol, a gyiimölcsészet területén feltétlenül alapozhat az egyrészt tetszetős és mutatás sövényekre. A kerttelepi kiskertben, а hétvégi ház környékén, de természetesen a családi ház udvarán vagy kertjében is szép és egyben hasznos díszítő elem lehet a alma-körte kordon, a füzér vagy a szépen kialakított gyümölcssövény. S ezzel már azt is aláhúztuk, hogy a sövény csak akkor lesz szép és akkor teljesíti funkcióját, ha nem úgy fog kinézni, mint a kegyvesztett akvárium. Aki gyümölcssövényről álmodik, idejekorán tudatosítania kell azt is, hogy ez a művelési forma a gyakorlatban a kertészkedés egyeteme. Aki ilyen munkára vállalkozik, annak ismernie és méltányolnia kell a fa biológiáját, tudnia és figyelnie kell, hogy az alkalmazott metszési beavatkozásra vagy hajtáslekötésre hogyan reagálnak a fák. És ez nem csupán néhány évre szóló feladat, mert sövényművelésnél telepítéstől irtásig egyforma gondossággal és körültekintéssel kell ápolni és metszeni a fákat. A múlt héten arról beszéltünk, hogy formájuk-típusuk szerint támrendszert igénylő és támrendszer nélküli sövényeket különböztetünk meg s a támrendszert igénylőket még csoportokba oszthatjuk. Nos, a felosztást annak alapján is elvégezhetnénk, hogy a fákat mennyire kényszerítjük a természetestől eltérő életformára, főleg irányított növekedésre. Némely faalakok esetében ugyanis szinte gúzsba kötjük a fát, amivel sikerül ugyan kinevelni egy ideális sövényformát, viszont a fa nem érzi jól magát, egyre csökken a hajtásnövekedés, apróbb a gyümölcs és korán megvénül a sövény. KORDONOK, FÜZÉREK, ALAKFÄK A kerti utak vagy a járda mellett szőlő helyett almavagy körtefákból alakíthatunk ki tetszetős kordont (lugast). Erre a célra korona nélküli egyéves oltványokat (suháng) telepíthetünk s azokat a futtatás tervezett magasságában (pl. 80 cm) visszavágjuk. Ha egykarú kordont szeretnénk, akkor a legfelső rügyből kihajtó vesszőt elvezetjük a kifeszített huzalon, a többi rügyből fakadó hajtást vagy tőből eltávolítjuk vagy 4—5 leveles korban visszacsípjük. Az egykarú kordon fölfelé törő hajtásait ugyancsak tőből eltávolítjuk, kizárólag az oldalirányú hajtásokat hagyjuk meg. Ha mind a két irányban meghagyunk és kinevelünk egy-egy hajtást, akkor már kétkarú kordonunk lesz. A régi gyertyatartók mintájára jól kimunkált, ötös vagy hatos kordont is kinevelhetünk, s az ilyen sövényt füzérnek mondjuk. Ha kedvünk tartia Y vaev V ruzynei-palmetta ittól függően választjuk meg, rogy azok hogyan reagálnak a íajtások természetes szögállá ;ának módosítására. Ívelt sövényformAk A Lepage-sövény. ültetéskor i suhángot függőleges vagy :erde beállítással ültetjük el. \ gyönge növekedésű alanyon évő suháng az első vagy a második évben eiéri a 150 crn-es nagasságot, az első lehajlítás■a a második évben kerül sor. \z alakítás évenkénti módját i mellékelt ábra jól szemlél:eti. Ez a sövénytípus a természe:es termőív-képzés elvén alapszik. A beavatkozás csupán alyan, mint amikor az ág vé- 5én lévő gyümölcs ívben lerázza a termői hajtást s következésképpen még tökéletesebien berakodik termőrüggyel. A alaj minőségétől függően az tlmát 1,5—2 méteres, a cse■esznyét 2—3 méteres tőtávolságra telepítsük, a sortávolság i múvelésmódnak és az alkalnazott agrotechnikának megelelően 3—4 méter legyen. A elépítést követő évben a fákat 1,5 méteres magasságban leíajlítjuk és ugyancsak 0,5 méeres magasságban a szomszélos fához kötve rögzítjük. A nunka sok türelmet igényel • azzal is számoljunk, hogy ssetleg nem sikerül minden át egy időben lehajlítanunk, lasonló a helyzet a második lajlításnál, amikor az ív csúzán kihajtott és meghagyott 'ízhajtást igyekszünk az ellenétes irányba lehajlítani. A hajítások számától függően megiülönböztetünk egyszerű, ketős és szerpentin alakú Lepa;e-sövényt. Ilyen művelésmódot elsősorian alma- és cseresznyefáknál rdemes alkalmazni. Az M 9 és éves vagy kétéves koronás oltványt ültessen, az alma esetében 2,5Xl,5r-2 méteres, a körte esetében 3X1,5—2 méteres térállásban. A törzs magassága 40—50 cm legyen. A kiültetést követő metszés alkalmával meghagyjuk a sudarat meg a sor irányában két oldalágat. A következő 1—2 évben késleltető metszéssel a sudarat visszatartjuk, majd jobbra vagy balra lehajlítjuk. Az ívből kinövő, kiszemelt hajtást majd az ellenkező irányba hajlítjuk le. Néha támrendszert készítenek, de az ívek kikötése, rögzítése a fákhoz kötéssel is megoldható. A sövény 2,5—3 méter magas lehet. A metszés főleg a sűrűre nőtt hajtások július végi ritkításából, illetve visszavágásából áll. A ruzynéi-palmetta korán terem, jobb minőségű gyümölcsöt nyújt, nem feltétlenül igényei támrendszert. Kinevelésére a közepes növekedésű alanyok (M 9, M 4) és fajták (Jonatán, Golden delicious) is alkalmasak. Tulajdonképpen csak díszítő sövénynek alkalmazzák, mert itt is fennáll а későbbi elaprósodás. A Hechinger-sövény. Kevésbé ismert, inkább csak érdekesség kedvéért említjük meg^ Számos eleme az ismert Bouché-Thomas sövényből származik, de érdekessége az alkalmazott ültetőanyag: egy-egy alanyba két szemet helyeznek s a két suhángot együtt nevelik. Később elágaztatják, majd a szomszédos fák egy egy azonos szintű, ívelt hajtását öszszefonják. Kialakításához zömmel M 2-es vagy M 4-es alanyra oltott almát használnak. Dekoratív térelválasztó sövénynek kitűnő. (Folytatjuk) Belucz János agrármérnök, У a tudományok kandidátusa akár szív alakban is nevelhetünk fákat, s ezek az alakfák ennek megfelelően kapják а nevüket. Mivel az ennyire szigorúan alakított fák lényegesen kevesebbet teremnek, a hagyományosnál kisebb gazdasági, viszont komolyabb esztétikai jelentőséggel- bírnak. Kordon vagy alakfa formájában főleg almát meg körtét nevelünk. Az alkalmas fajtákat M 4 alanyra oltott, lassan növekvő fajták gyorsan termőre fordulnak és jó stabilitású sövényt adnak, viszont korán felkopaszodnak és a gyümölcs is mindig apróbbá válik. Kizárólag a háztájiban van jelentősége, ott is inkább csak esztétikai mint gazdasági. A ruzynéi-palmetta. Részben hasonlít a Lepage-sövényhez, hiszen itt is íveléses módszerrel igyekszünk kialakítani a koronát (lásd az ábrát). Ezt a sövényformát nálunk fejlesztették ki. Aki ilyet szeretne, *!
