Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-22 / 8. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. február 22, Az alkoholizmus - betegség и. Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen személyi tényezők, fejlődési sajátosságok játszanak közre abban, hogy amíg egyesek alkoholistává válnak, mások ugyanolyan körülmények között élve megmaradnak az alkalmi társasági ivásnál, kiszűrhetjük a zavart okozó tényezők egész sorát. Megállapíthatjuk például, hogy a csonka család, a szülők elvesztése, a brutális fenyítések, a rideg szeretetlen légkör stb. nagy szerepet játszanak az alkoholizmus kialakulásában. Az alkoholizmus szempontjából azonban mégsem tekinthetjük ezeket specifikus tényezőknek, hiszen ugyanolyan valószínűséggel hajlamosítanak más deviáns magatartásformákra is. A köztudat azt tartja, hogy ez emberek élethelyzetük váratlan rosszabbra fordulásával, megoldhatatlannak látszó problémák elől menekülnek az ivásba. Tíz idült alkoholista közül kilenc azt vallja, hogy fokozatosan vált az alkohol rabjává. Nehezen tipizálható sokféleség jellemzi az alkoholisták előéletét, személyiségét, szociális körülményeit. Mindamellett azonban találhatunk figyelemre méltó, közös vonásokat. Az esetek jelentős részénél, az alkoholizmus kialakulását megelőzően már megfigyelhetők különböző neurotikus tünetek. Másoknál a kriminális és agresszív tendenciák szokatlanul erősek. De nem ritkák a szexuális természetű problémák sem. Mindez arra vall, hogy az alkoholisták nemcsak „rossz“ és „akaratgyenge“ emberek, ahogyan azt az általánosan elterjedt felfogás tartja róluk, hanem inkább az érzelmi teherbírás hiánya, az akarati-indulati élet kiegyensúlyozatlansága jellemző rájuk, ami miatt magatartásuk az alkoholfogyasztástól függetlenül is problematikus. A potenciális alkoholista egyensúlyzavarral küszködik. Az alkohol csak „kapaszkodót“ jelent számára, amely révén csökkenti ugyan belső szorongását, de ezzel együtt felszínre hozza, vagy még jobban felerősíti személyiségének gyenge vagy elferdült vonásait. Az alkoholfogyasztás lényege: átmenetileg felfüggeszti az akarati-indulati élet szabályozási módját, hatályon kívül helyezve a kiépített viselkedési sémákat, az alkohol csökkenti a szorongást, leépíti a gátlásokat, lehetővé teszi az agresszív indulatok kirobbanását, s szerepek felrúgását. Bármennyire is céltalannak és értelmetlennek látsszék is ez önmagában véve, a gátlások nélkül szabad megnyilatkozás eufórikus örömet jelent a kötöttségeitől szorongó, cselekvéseiben gátolt, megnyilatkozásaiban feszélyezett ember számára. Az örömszerzésnek ez a korlátozott és irreális formája éppen olyan vonzó lehet a helyzetét kilátástalannak megítélő ember számára, mint amilyen kézenfekvőnek látszik a szorongás alkohollal történő kiküszöbölése. A fiatalok és felnőttek körében tapasztalható sör-, vagy borivó társaságok motívumainak léiiyegi vonásait tekintve az egyiittléten, a t ársakhoz, csoportokhoz való tartozáson van a hangsúly; az együvé tartozás oldott légkörén, élményén, amelyre az ital (esetekben tiltott) élvezése nyújt alkalmat, és módot. Az alkoholfogyasztás megkönnyíti a kapcsolatteremtést és egyben örömforrást is jelent. Az előzetes pszichés kórosság itt sem vitatható: sérült személyiségek kerülnek bűvkörébe. Olyanok, akik konfliktusaikat és szorongásukat nem képesek valamilyen aktív, cselekvő magatartás útján levezetni, megoldani. Akik életük cselekvő szervezésében gátoltak. A háttér itt is: kudarcélményekkel teli gyermekkor, az érzelmileg elfogadott felnőtt példakép hiánya, formalizált kapcsolatok, személyi kötődésigény és elfojtott szeretetvágy. Alapérzésük: értékvesztés, kötődéshiány, magány, kitaszítottság. Az alkohol fogyasztása közben a számára új helyzet jön létre, ami, ha megbélyegzettség“ formájában is, de a másokhoz való tartozás közvetlen élményét nyújtja. Az ilyen személyiséget a társadalom szokásos elrettentő eszközei és maga a negatív megítélés nem tartja vissza szenvedélyétől. Miután előzetesen már átéli a kiközösítettséget, a negatív megítélés és a szankciók vajmi kevés pedagógiai hatást fejthetnek ki. A megoldást a kiközösítettség érzésének megszüntetése jelentené, ami megfelelő kapcsolatok és érzelmi kötődések biztosításával érhető csak el. Ezt viszont sem a pedagógiai érvek, sem a szankciók nem tudják nyújtani. Folytatva az ok-okozati összefüggések „leleplezését“: a magányos ember embermivoltában sérült. Fő problémája ezért menekülni a magánytól, társra lelni, rettegni és szorongani az elszigetelődéstől, a közönytől. A társadalmi közösségből való kiszakadás, az elszigetelődés, az élettér elvesztése beszűkíti a tudatot. Ennek a kérlelhetetlen igazságnak a felismerésével nem lehet élni. így ez elől állandóan menekülni próbál, sok esetben az alkohol „segítségével“ — de sohasem teljes sikerrel. Valamiképpen tehát meg kellene szüntetni a konkrét egyének életét elszemélytelenítő viszonyokat, körülményeket. A hangulat változékonysága, időnkénti borúsabbá válása minden emberre jellemző. Van azonban egy jellegzetesen szorongó, hullámzó hangulat által színezett érzés, amelyet a köztudat „idegességnek, az orvosi műnyelv „neurózisnak“ nevez. Ez az érzés a fejlett ipari társadalmak emberének egyik legnagyobb gondja. A városi lakosság mintegy 40 százalékát lehet neurotikusnak tekinteni. A neurózis kialakulását sorozatos sikertelenségek, bukások, kudarcélmények, valamint a félelmek, veszélyek, bizonytalan fájdalomélmények kusza élményegyvelege kíséri. A neurotikus ember ezen külső segítségnyújtás nélkül nem tud változtatni. Szorongása, létbizonytalansága miatt sztereotípiákba menekül. Új élmények nélkül tartalmilag kiüresedik, érzelmileg kiég. A neurotikus, önmagát feladva, így menekül a világból. amely az alkohol mámorába kergeti. A kora gyermekkori években elszenvedett környezeti hatásoknak döntő szerepük van küliinbö ző személyiségzavarok (köztük az alkoholizmus) kialakulásában is. Ott, azok között sok a bűnöző, az alkoholista, akik természetes emberi kapcsolataikból kiszakadva élnek, és mindamellett még egzisztenciális gondokkal is küzdenek. Ezeket a megállapításokat ma már kevesen vitatják, az ezzel kapcsolatos családiháttér-ku tatást mégis kevesen vállalják. (Folytatjuk) KORCSMÄROS LÁSZLÓ A fapapucs A zsibongó gyermeksereg pokoli hangorkánnal tódult be az iskola Öltözőjébe. A lökdösődés, kiabálás, papucstartó-keresés zajában alig hallották egymás szavát. — Isteni volt ez a szünet...! Andrea egyedül volt az ötödik osztály Öltözőjében, osztálytársai már jelvonultak a tanterembe. Leült a padra, s szeme megakadt egy jőlrerúgott narancssárga csizmán. A párját nem is látni... ,No, Bokros Krisztike, a tanítás után lesz mit keresned..." — gondolta, majd meglátta a padvég és a fal közé szorult világoszöld sportcipőt. „Ez meg Ernőé — még ilyenkor is focizni akar.. < Krisztire meg Ernőre is a nagymama módszere kellene, vagy valami hozzá hasonló... — s megelevenedtek előtte a nagymámánál töltött szünet epizódjai... ... Amint megérkezett, máris a fapapucsot kereste... A cipőtartón meg is találta, ugyanabban a drapp színű dobozban, amelyikben pár hónappal ezelőtt a karácsonyfa alatt bukkant rá ... Szinte dédelgette a magas talpú, sarkú, a lábfejénél zöldessárga bőrcsattal összefoglalt lábbelit, amit nagyapa csak bocskornak nevezett .. Ez a fapapucs okozta a mostani szünetben a legtöbb kellemetlenséget. Nagymami naponta tízszer is el akart bennük esni... Nem azért, mintha ő hordta volna, hanem mert, ahol Andrea kilépett belőlük, ott is hagyta őket. Egyszer az előszoba ajtaja előtt, másszor a háló küszöbén, hol meg a konyha közepén. Nagyi minden alkalommal szó nélkül tette unokája papucsát a nagyapa készítette háromrészes cípőtartóra. Ilyenkor Andrea felnevetett: — Nagyi, nem látsz a lábad elé? Nem vagy te még olyan öreg... Az egyik délután Andrea bejelentette, hogy a fiúk meghívták verebészni, Kovács Bandi élő verebet is ígért neki, lehetséges, hogy később jön háza a csúszkálásból. Nagymami figyelmeztető szavait csak fél füllel hallgatva, szinte repült a felvég felé... Alig csapta be maga mögött a kiskaput, amikor nagymama az elhagyott fapapucsban megbotlott — az előbb még a kezében tartott két tojás a szekrény oldaláról csörgött lefelé ... Nem szitkozódott, de a fapapucsot nem tette a helyére, mint máskor. Saját posztóclpőjét meg nagyapa régi csizmáját is a fapa-Hasznos hobbi Szedtetek már kankalint? Tudjátok, milyen illata van a kamillának? Szeretitek a feketeribiszkét? Ismeritek a fehérüröm apró virágát? Hát a tüdőfű, a szurokfű között különbséget tudtok tenni? Bizony ma már nem élünk olyan szoros közelségben a természettel, hogy úgy ismerjük a füveket, a fákat, a cserjék és virágok gyógyító erejét, titkait, mint a régebbi korok falusi emberei. Pedig mi is hasznát vehetjük, hiszen a korszerű orvostudpmány sem nélkülözheti a természetben meglelhető gyógyszereket. Gyógyítani segít, aki gyógynövényeket gyűjt. De a gyógynövénygyűjtő nemcsak a társadalom számára végez hasznos munkát. Önmaga is kiegyensúlyozottabbá,. pucs mellé, a konyha közepére rakta. Már szürkült, a nagyszülők a szobában a tévét nézték, amikor a konyhából zuhanás, majd jajgatás hallat szott. Andrea feküdt a konyha kövén békamódra elterülve. Szipogásából a kisiető nagyszülők megértették, hogy a Banditól kapott verebet siratja, amelyet az esés pillanatában eleresztett, s a madár a nyitott ajtón át ijedten kiröppent. — Andrea, Andrea! Hát nem látsz a lábad elé?! Nem vagy te még olyan öreg . f. Andrea abbahagyta a pityergést. Felállt, eltette nagypapa csizmáját, nagymama posztópapucsát, s rájött, az ő lábbelijének is jut hely a cipőtartón ... .... Most, hogy becsukta maga mögött az ötödik osztály öltözőjének ajtaját, még egyszer megakadt a szeme Krisztina sarokban heverő csizmáján, meg Ernő cipőjén, majd megindult a tanterem felé. .4 egészségesebbé válik, ha járja az erdőt, mezőt. És tudásban gyarapodik, mivel megismeri e csodálatos növények tulajdonságait, szépséges nevét. A Nagykürtös! (Veľký Krtíš) járás pionírjai tudják ezt, s egyre többen kapcsolódnak be a gyógynövénygyűjtésbe. Tavaly összesen 2 ezer 483 kg gyógynövényt gyűjtöttek 23 ezer korona értékben. (Legtöbbet a szárított csipkebogyóból, a mákfejből, az akácvirágból, az eperlevélből és a narancshéjból gyűjtöttek össze). Legszorgalmasabbak a Nagycsalomijai (Veľká Calomija) Alapiskola tanulói voltak. Második helyre az ipolynyéki (Vinica) iskola pionírjai kerültek. A legjobb gyűjtők közül meg kell említeni Keresztes Péter és Pobori Imre nevét. Érdemes versenyre kelni velük! —bodzs— Pénzes István SZABÓ LŐRINC: % Alszik a hóban egy kis madár. Nyitni kék, fütyülöm, a hegy, a völgy; Háromszor hármat nyitni kék, hallgat az erdő, lüktet a dala, hinni és bízni hallgat a föld. vígan, szaporán, mint kellenek, Mikor legutóbb éles fuvola. mint az a fázó jártam itt, Az a fuvolás kis madár, nyár nyítogatta a Nyitnikék! aki sírja, de bírja, pipacsait, Már kezdi is újra ami fáj, a nyár nyitogatta, az énekét: akinek tele rosszabb, temette az ősz; kőt füttyre mindig mint az enyém, és volt, aki vesztett, kvart lefelé: és aki mégis és nincs, aki győz. nem sok, de örülni csupa remény. Lombnak, virágnak ez is elég. Nyitni kék, fütyüli, Nyitni kék, indulok, nyoma sehol, nyitni kék, nyitni kék, fekete csontváz szívnek és tavasznak fog az én szívem is a fa, a bokor, nyílni kék! nyitni még. s halotti csipke Nyitni, de — nyitni, de — nyitni kék! ' Nyitni kék! Ébred a díszük is, Fütyülöm én is a hegy, a völgy, az a törékeny énekét. tudom, mire gondol tündéri dísz, a néma föld. Nyitni kék, fütyüli, Ö volt a szája, mit rájuk aggat nyitni kék, a Nyitnikék, éjszaka a telet bírni elmondta a holnap fehér kezével illenék! üzenetét: a zúzmara. Bírni és bízni a hitet, a vágyat Alszik a hóban illenék! fütyülte szét, a hegy, a völgy, Fütyül és elszáll kinyitotta a föld hallgat az erdő, a Nyitnikék. örök szívét: hallgat a föld. Д Nyitni kék! — fütyülök fütty-fütty-fütty, nyitni kék Egyszer mégis utána nyitni kék — rezzen a táj: s tiézek az eltűnő Nyisd ki, te, versem, hármat fütyül madárra. az emberekét! Poeztó-Rejtvény, 4.rész ;<li aér Frana Kráľ z 1948 februárja című verséből T Gyorse járata hajó Réshang Úgymint, r»v# Hevert nyelr T Gyümölcsnedv ti: idézünk* Rejtvény, 1.rész-L Ilyen a fa.levele шшшат h-LLét Rejtvény, 2.rész Kálium ľn Kirámol Rovarméreg i [ Ovem. Romai egy к kszme /ék.f./ Sportoló Zacskó I.V.2U Hidrogén Rejtvény, 2.rés* Határozói rag Hangtalanul Bírj 1 Aratócsépi« .«ép Vitamin. Sitregén к Olga* Anna íme Moziban van ! Mondatszó Város Japánban ZDrjén Alkohol Zárhang Némán mesél KBtSszo Rejtett Özön közepe Személyes névmás ldflködö , tűzhányó b-Gsehszlová filmrendez Itterbium v«gyj«le “ duplán ! .c_ izén a helyen Sporteszköz Bilincs Vitamin Ü párja BSrböl készült pánt Ödön KÖtfiszó Lágy - Bntannif autojele A böjt közepe Vissza: strézf.a r L Kettáe betű 2 “E MEGFEJTÉS — NYERTESEK A Lapunk 6. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Sok ház ég belül, de nem látszik kívül. Nyertesek: Jackuliak András, Tornagörgő (Hrhov), Bogár Erzsébet, Nagycétény (Veľký Cetín), Gál Dezső, Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom). к V b 4
