Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-22 / 8. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. február 22, Látogatás KP egy érdekes tanteremben ШГ No •t^ ft 5 >' ; • & * Jfc 5- * Ý • Д* \:ť m S * • ■ ! f Ô A panelek egyike: „Ember a világ­űrben“ (A szerző felvételei) ATardoskeddi (Tvrdošovne) Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapis­kola kétségtelenül a legna­gyobb és a legszebbek közé tartozik az Érsekűjvári (Nové Zámky) járás­ban. Van azonban egy olyan „specia­litása“ is, amilyennel a járás egyet­len más iskolája sem dicsekedhet. Ügy hívják: világnézeti tanterem. ... Aki előtt valamennyire is is­mert a ma iskolája, nem lepődik meg, ha a hagyományostól eltérő tanterembe invitálják. Tudjuk, hogy vannak szaktantermek, ahol a tábla helyén fehér vetítővászon feszül, a­­hol a padokon elektromos csatlako­zók és gázcsapok vannak, sőt olya­nok is, .ahol minden tanulói külön kis üveglülkében ül egy magnetofon fö­lött, fejhallgatóval a fején. Itt azon­ban egészen másféle látvány fogadja a belépőt. Ami az első pillantásra szembetűnik, az a tanterem hátsó fa­la: mint egy hatalmas vásznon, úgy virítanak rajta feltűnő színekkel a Naprendszer bolygót. A Jupiter és a Zemko József pedagógus, a tanterem „gazdája“ és a világnézeti kör vezetője Szaturnusz már messziről felismerhe­tő, az előbbi impozáns méretéről, 3z utóbbi pedig dekoratív gyűrűjéről. Rövid keresgélés után a Földet is megtalálja a szem: északi pólusából vékony szaggatott vonal vezet a Kis­­-Göncöl csúcsa, a Sarkcsillag irányá­ba. Méretarányokról, a valóságnak megfelelő pályákról, természetesen szó sincs, nem Is lehet: a lényeg an­nak az érzékeltetése, hogy a bolygók valóban BOLYGÖK, kozmikus testek, s a nagyméretű ábra ennek a cél­nak tökéletesen megfelel. — Ehhez az ábrához azt hiszem, nem kell sok kommentár — mondja Zemko József pedagógus. — A csil­lagászati földrajz könnyebb megér­tését szolgálja, a Naprendszer szer­kezetét van hivatva megismertetni a tanulókkal. Egyébként Barusz László képzőművész szakos kollégám mun­kája. Az az igazság, hogy egy kicsit elő­reszaladtunk az eseményekkel, mert ekkor már legalább félórányi beszél­getés állt mögöttünk Zemko József­fel, a világnézeti tanterem — johb szó híján — „gazdájával“. S hogy ott miről esett szó? Természetesen az előzményekről, meg arról a munká­ról, amelynek eredményeként végül is létrejött ez a járásban egyedülálló tanterem. Vagy hat évvel ezelőtt, egy tanul­mányút során volt alkalma először hasonlót látni Zemko József földrajz­­-bioiógia szakos pedagógusnak Hlo­­hovecben, illetve Léván (Levice). Az ötlet máris megszületett: ilyet Tar­­doskedden Is lehetne csinálni. Hogy éppen az ő fejében, az nem volt vé­letlen, mint ahogyan az sem, hogy éppen ő vett részt azon a bizonyos tanulmányúton: már évek óta vezette ugyanis az iskolában működő világ­nézeti szakkört. Az ötletet az iskola igazgatósága ürömmel fogadta, és máris hozzáláttak a megvalósításá­hoz. Az elképzelések és a részletes tervek természeseten Zemko József­től eredtek, de a kivitelezésbe be­kapcsolódott csaknem az egész peda­­góguskollektíva: Fabrik Gyula igaz­gató, de mindenekelőtt Száraz József igazgatóhelyettes, a pedagógusok kö­zül pedig a már említett Bajusz Lász lón kívül elsősorban Fujasz György és Csomó Magda. Némi utánjárás eredményeként a helyi nemzeti bi­zottságon is felkarolták az ügyet, a­­mi további segítséget jelentett. Tény, hogy ä gvalulástól a tapétázásig, a szögeléstől a fotókópiák készítéséig igen sokféle munkát kellett elvégez­ni addig, amíg a tantermet ünnepé­lyesen felavathatták. Erre egészen pontosan 1980. október 22-én került sor, s az „ünnepélyes“ jelző nagyon is helyénvaló, hiszen a járási, sőt a kerületi, pedagógiai intézet is képvi seltette magát, a hlohovpci csillag­vizsgáló pedig 30 tablóból álló, csil- Jagászatt és világnézeti témájú kiál­lítást „hozott le“ a megnyitó alkal­mából. Ennyit tehát az előzményekről; folytassuk ismét „élőben“ sétánkat a nevezetes tanteremben. — Ezeken a paneleken a Föld ke­letkezése, az állat- és a növényvilág, valamint az ember fejlődése látható, dióhéjban természetesen — mondja kísérőm. Szemügyre veszem köze­lebbről is a három azonos nagyságú, íz'ésesen elrendezett, témakörök sze­rint más és más színalapú panelt: a címeiknek megfelelően áttekinthe­tően, logikusan egymásra épülve tár­gyalják az egyes témákat, éspedig döntő mértékben fényképanyag se­gítségével. Az Is rögtön nyilvánvaló, hogy nem brosúrákból ollózott kész anyagról, hanem fotókópiákról, még­hozzá kitűnő minőségű fotókópiákról van szó. Zemko József úgy látszik, kitalálta a gondolataimat, mert így folytatja: — Az ábrákat egyébként többnyire a szakkönyveimből fotózta barátom és volt kollégám, Kobolka György. Ezen a panelen viszont — lép eggyel odébb — kész fotódoku­mentációt használtunk. — Átfutom én Is az „Ember a világűrben“ című tablót, amelynek két központi témája Jurij Gagarin, illetve az első szovjet —csehszlovák közös űrrepülés. Egy másik tábla már Inkább „szöveg­­centrikus“: a polgári ügyek testüle­tének küldetését, feladatait tartal­mazza kivonatosan és közérthetően. A katedra fölött, szembetűnő helyen a marxizmus—-leninizmus klassziku­sainak nagyméretű képe; oldalt, a tábla mellett könnyen variálható, cserélhető eseménynaptár, amely a hónap eseményeit, a jelentős évfor­dulókat tartalmazza. Miután így kör­bejártuk a helyiséget, ismét a falra festett „Naprendszer“ előtt találjuk magunkat, amely fölött fehér polisz­­ttrén betűkkel van kirakva a felirat: „Ezeréves harc a tudományos világ­nézetért“. Beszélgetésünk természetesen csak­is arról folyhatott tovább, hogy mi­lyen tantárgyakat tanítanak a világ­nézeti tanteremben, hogyan, és főleg milyen mérhető eredménnyel? — A panelekről is leolvasható: földrajzot, természetrajzot, polgári nevelést, történelmet, de volt már itt fizika óra is. A tanteremnek e­­gyébként külön osztálykönyve van, amelybe á kollégák minden órát be­jegyeznek, az osztály, a dátum és az átvett tananyag feltüntetésével. Az „ügymenet“, vagy ha úgy tetszik, a szervezés különben nagyon egyszerű: ha valamelyik kollégám a világnézeti tanteremben szeretné letanítani az óráját, szól nekem, hogy ha valami­re szüksége van, előkészíthessem, az­tán levezeti az osztályt és kész. S hogy hogyan folyik itt a taní­tás?. .. Egyetlen szóval talán úgy válaszolhatnék, hogy sokkal „élőb­ben“, mint az osztályokban. A gyere­kek itt eleve nem lehetnek a „pád­hoz kötve“, a pedagógus kíséretében nézik meg az egyik táblát a másik után ... M?rt például segédeszközök ugyan minden osztályba felvihetők, de itt tulajdonképpen maga az egész tanterem a segédeszköz. Ami pedig az eredményeket illeti, egyértelműen mérhetők, és természetesen pozití­vak. A „minél több érzékszervre hat­ni“ elve itt maradéktalanul érvénye­sül, aminek következtében jobb a be­vésőé, s ezt már könnyű lemérni, a számonkérés során például. — Egy ilyen helyiség nyilván nem­csak közvetlenül a tanítás céljait Sokrétű tevékenység A Lévai [Levicoj járáshoz tartozó Egeg (Hoknvce) kisközségben 1949 óta fejt ki színvonalas munkát a Csemadok-alapszervezet. A kulturális munka igazi fellendülésének kezde­tét azonban 1980-tól számíthatjuk; ekkor került a hnb elnökének poszt jára Varga János, aki mindig szeret­te az amatőr színtjátszást. Fiatalabb korában maga is számtalan darabban játszott főszerepet, és megválasztása után elhatározta, hogy ismét fellen­dítik a község kulturális életét. Lé­nyegesen megfiatalították az alap­szervezet vezetőségét. Egy , ambició­zus fiatalember, Kunstár Gyula lett a szervezet elnöke és mellé két ki­váló pedagógus: Kiss Ferenc és Gyer­­pál Gyuláné került a kultúrcsopor­­tok élére. Az alelnöki funk'-iót Piri Tiborra, a pénztárnokit Kanta Lajos­ra, a titkári funkciót Gyerpál Gyulá­ra, a női éneklőcsoport vezetését pe­dig Balogh Máriára bízták. Varga Já­nos hnb-elnök a színjátszók csoport­ját vezeti öt éve, eredményesen. Kiss Ferenc, az Ipolysági (Šahy) Zeneiskola igazgatója, egegi lakos szolgálhatja. Hogyan használják ki az oktató-nevelő, esetleg a módszer­tani munka egyéb területein? — Azzal kezdem, amire már az elején is utaltam: iskolánkban már több mint másfél évtizede működik világnézeti szakkör, amelyet én veze­tek, s amelynek összejöveteleit rend­szeresen, ebben a helyiségben tartjuk. Átlagosan havi egy foglalkozást tar­tunk, előre összeállított tématerv szerint. Csak néhányat említenék a témakörök közül: A vallás történel­mi fejlődése, reakciós szerepe, a szo­cialista társadalom és a vallás... A kört évente átlagosan 25—30 tanuló látogatja, többnyire hatodikosok, mert az 6 esetükben egészíti ki a legszervesebben a tananyagot. A vi­lágnézeti kör a legjobb tudomásom szerint szintén az egyedüli a járás­ban; tartottam már járási mintafog­lalkozást is, természetesen ebben a tanteremben. Módszertani nap — ugyancsak járási méretben — szin­tén több volt már itt, aztán itt tartjuk a különféle találkozókat, például a néphadsereg vagy a népi milícia tag­jaival. A szikrákat hagyományosan Itt avatjuk minden évben, s gyako­riak itt a különböző pionírakciók is. Ha valamilyen hágyobb rendezvény van az iskolánkban — gondolok itt például a nagy októberi szocialista forradalom tiszteletére hagyományo­san megrendezett focitornára —, a résztvevőknek általában megmutat­juk a tantermet, hogy más iskolákba is elvigyék a hírét. Ahogyan külön osztálykönyve, úgy külön krónikája is van a tanteremnek — Zemko Jó­zsef leemel a polcról egy piros kö­tésű pionírkrónikát —, s ebbe min­den rendezvényt, látogatást bejegy­zőnk. Belelapozok a piros kötésű könyv­be. Szabályos, kerek iskolás betűk­kel, egész oldalas, színes rajzokkal mondja el mindazt, amit a mintegy háromórás látogatás során Iá Ham, tapasztaltam. Lassan lapozgatom vé­gig, aztán, mielőtt becsuknám, egy hirtelen támadt ötlettől vezérelve a soron következő üreslapra odaírom, ami ottlétem egész ideje alatt mo­toszkált bennem: „Kedves tardosked­­di pajtások, szép tantermetek van. Irigyelhetnek benneteket más Iskolák tanulói“. . VASS GYULA tapasztalt karmester. Rövid időn be­lül összehozott egy 13 tagú férfi éneklőcsoportot. 1985-ben már 17-re gyarapodott a számuk. 1983-ban elju­tottak a Tavaszi szél... ipolynyékl (Vinica) elődöntőjéig. A menyecske­kórust 10 éve vezeti nagy odaadás­sal Balogh Mária, a hnb titkárnője, lelkes vezetőségi tag. A tagok itt gyakran cserélődnek,-ezért az ő mun­kája valamivel nehezebb, de annál dicséretesebb. Gyerpál Gyuláné peda­gógus a tánckörrel foglalkozik és szervezi a népszokások felújítását, így munkájuk eredményét már két ízben mutatták be a palásti (Pláš­­íovce) szüreti ünnepségen. A színját­szó csoport tagjai rendszeresen láto­gatják a szomszédos községeket. A lelkes egegi Csemádok-tagok minden évben több napos kirándulá­sokat szerveznek, elsősorban Ma­gyarországra: Egerbe, Mezőkövesdre, Harkányba, Hajdúszoboszlóra, Győr­be, stb. Az immár 92 fős alapszerve­zet tagjai a faluszépítési munkála­tokból és a mezőgazdasági idény munkákból is derekasan kiveszik a részüket, hiszen tavaly összesen 270 órát dolgoztak le társadalmi munká­ban. , Belányi János Tárlat _ az üzemi galériában Követendő példa lehetne, hogy fővárosunk némelyik nagyvállala­ta önálló galériát létesítene, mint például a braiislavai juraj Dimit­rov Vegyi Művek. — Kultúrközpontunk galériája ezúttal Čemický László nemzeti művész gyűjteményes festmény­­kiállításának adott otthont. A ké­pek válogatásakor az volt a fő :í|| „ cél, hogy a 66 kiválaszott alkotás — olajfestmények, akvarellek, temperák — átfogóan mutassa be a művész hat évtizedes munkás­ságát — tájékoztat Heda Hurná­­ková, a tárlatvezető. A képeket a témájuk, illetve a tartalmuk szerint csoportosítot­ták. A belépőt a Fehér lovon cí­mű 1946'ban készült romantikus olajfestmény fogadja. A nagy, vi­lágos, ízlésesen elrendezett terem­ben a művész ecsetje révén tanúi lehetünk népünk felszabadulásért vívott küzdelmének, majd győzel­mének, valamint az építés örömé­nek egyaránt. Az élet kisebb-na­­gyobb rezdüléseire érzékenyen reagáló piktor szerteágazó, mégis egységes életművét a mély huma­nizmus hatja át. Alapjában realis­ta művei szociális és népi ihleté­snek, ahol a portré jelentős he­lyet foglal el. Tájképeiben vissza­­visszatér a szülőföldhöz, Liptó­­hoz. Ezek a képek egyediek, csu­pán rá jellemzőek; színesek, de nem harsányak. A Fáradság, a Munkanélküli családja, és a Sztrájk c. olajké­peinek sötét tónusai a szociális igazságtalanságot drámai erővel tárják fel. A Kivégzés a fasizmus fenyegetően előrevetődő árnyéka: a művész 1937-ben festette. A Fa­sizmus, illetve a Sebesült partizán stb. piktatúrái ts hasonló hord­erejűek. A Munkás (1953), a He­gyi pásztor (1959) inár az építést jelzik. Különösen gyönyörűek a női portréi: a Lány (1934), a Kati sárga kalapban (1954), illetve Mária Medvecká 1983-ban készült portréja.. Az előbbiek finom, üde «színűek, bájosak, mint maga az ifjúság. Medvecká portréja Inkább belső szépséget sugároz: az ecset­vonások darabosak, már-már na­turalisták. Ebben rejlik ennek az alkotásnak az igazi értéke, hiszen az élet múlásával az Idő Is ilyen durva piktatúrávai „dolgozik“ ve­lünk ... Čemický László akvarelljei kö­zül mindenképpen meg kell emlí­teni a Kiszáradt fűz (1940) a Neopálok (1343) és a Halász (1983) címűeket. A legújabb alko­tásaira a kisebb méret és a fehér szín uralma, valamint a természet kihangsúlyozása a jellemző. Ezek a művel nyugalmat, csöndet, de olykor drámát ts sugároznak. E termésből kiemelném a Hófúvás­­ban-t, valamint a Dráma a termé­­szetben-t. Az utóbbiban az élet tragikus valója jelenik meg a vásznon, tapintható közelségbe hozva a nézőhöz. Čemický az ún., 1909-.es szlovák művészcsoport ma is alkotó tagja (Cyprián Majerník a falszabadu­lás után hamarosan meghalt, J. Neméík a közelmúltban távozott). Akadémiai tanulmányait Budapes­ten végezte Csók István és Glatz Oszkár professzoroknál. Csók a nagybányaiakhoz rokon irányza­tot követte, ezen vonásokat a ta­nítványaira Is rá-rátestálta. Če­mický Lászlónál e festői szépség mindmáig megmaradt. Pesti évei alatt formálódott marxista-leni­nista gondolkodása. Illegálisan kapcsolatba került az ottani kom­munista párttal. Magyarországról az akadémia befejezése után ha­zatért a szülőfalujába. Cemicbe, majd tanulmányútra Bécsbe, Olasz­országba és Párizsba utazott. 1950-től a nyugállományba vonu­lásáig (1976) a Bratislava! Képző­­művészeti Főiskola docense volt. Azóta — akárcsak annak előtte — hol Liptón, hol pedig a főváros­ban él, dolgozik. A múlt évben a Győzelmes Február Érdemrenddel tüntették ki. A tárlat 1986. március végéig tekinthető meg. Csiba Géza A tanterem hátsó falán a Naprendszer bolygói láthatók „Élő“ itt a tanítás; a tanulók csoportosan veszik körül a pedagógust

Next

/
Thumbnails
Contents