Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-22 / 8. szám

1986.február 22.

SZARAD FÖLDMŰVES

Sikeres zárszámadás ~ űj célok

Fennállása 6ta egyik legeredmé' nyesebb ötéves tervidőszakát zárta a keszegfalvi (KameniCná) Steiner Gábor Egységes Földműves-szövetkezet.

Azon belül Is az utolsó év számít a rekordok évének. Az eredményekről, a problémákról, az előállott új helyzetről és a hozzá való helyes alkalmazkodásról, az éves tervfeladatok teljesítésének hogyanjáról beszélgettem a közös gazdaság vezetőjével és szakembereivel.

ÄZ ÖRÖKMOZGÓ ELNÖK

Varga Kálmán a kerület legfiatalabb efsz-elnőkeként Gadőcon (Hadovce) kezdte pályafutását. Már a kezdés éveiben bebizonyosodott, hogy a néhány száz hektáros közös gazdaságnak szőkék a keretei, lehetőségei a fiatal, jól felkészült szakember számára kiváló szervező és irányítókészsége, tudása és tehetsége teljes kibontakoztatásához. A társulással többszörösére nagyobbodott közös gazdaság székhelye Keszegfalván van, s a Komáromi (Komárno) járásban a jók, majd az élenjárók közé került.

S az immár 50. életévét betöltött elnök — aki a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének 1s tagja — kiváló munkáját a legfelsőbb szervek Is elismerték: Az építésben szerzett érdemekért állami kitüntetés tulajdonosa.

Bár nagyon elfoglalt ember, szívesen megosztotta kevés Idejét.

— A több mint 2500 hektáros szövetkezetünk tagsága kétségkívül eredménves tervidőszakot hagyott maga möeött. Különösképpen örvendetes, hogy tagságunk hozzáértő szorgalmas munkájának és a tökéletesített gazdaságvezetésének köszönhetően tavaly mintegy 70 millió korona termelési értéket állítottunk elő. A tiszta nyereségünk meghaladja a 13 millió koronát. Gazdálkodásunk rentabilitása 23,06 száza1 ékos, ami jócskán felülmúlja a járási átlagot. így azután jut bővített újratermelésre, a különböző alapokba, és természetesen a tervezettnél valamivel több a tagoknak, osztalék címen, kinek-kinek a végzett munkája szerint.

Ez a kézzelfogható tény arról győzheti meg a szövetkezet valamennyi dolgozóját, hogv érdemes az átlagnál Is többet vállalni, mert mindezek az áldozatvállalások erkölcsileg és anyagilag egyaránt megtérülnek, a közös „szekerét“ lendítik előbbre.

Mindennél beszédesebb az, amit az elnök újságolt: tavaly gabonaféléből

6,7 tonnát, kukoricából 8 tonnán felüli, szójából pedig 2,4 tonnás termést takarítottak be hektáronként. Dicsérte a növénytermesztési főágazat dolgozóit, de azt sem hallgatta el, hogy zöldségből, gyümölcsből közepes, cukorrépából meg a tervezettnél kisebb termésátlaggal kellett beérniük. Pozitívumként említette, hogy a főágazat dolgozói elegendő takarmányt termesztettek a közös állatállomány részére. Ezáltal az állattenyésztés ló eredményeinek az előfeltételét is megteremtették.

— Tehenészeink hozzáértő, lelkiismeretes munkáló, öntudatos fegyelmezettsége folytán — szólt az elnök az elismerés hangján — a múlt évben 4 ezer 230 literes évi fejési átlagot könyvelhettünk el, s ez 400 literrel több a tavalyelőttinél. — Hozzáfűzte még, hogy a kétségkívül jó eredmények az idei éves tervfe'adatok teljesítéséhez is szilárd alapul szolgálnak. Mint Varga elvtárs elmondotta, a jó eredmények azonban nem vezethetnek megelégedéshez. Tovább kell lépni! Még következetesebben és rugalmasabban kell igazodni az új helyzethez. Az eddiginél is észszerűbb és gazdaságosabb termelés — társadalmi elvárás. Ül szemléletmódra, annak széleskörű meghonosítására van szükség. S körvonalazta Is a gazdaságvezetés elképzeléseit a termelés intenzifikálása terén, ezáltal megtéve az első kisebb lépéseket.

A füAgazatvezftö

NEM ALKUSZIK

Terbák mérnök, a növénytermesztés legfőbb tennivalóira terelte a beszélgetést:

— A gazdaságosság és a minőség javítása nem kampányfeladat, hanem folyamat. Itt van például a tömogtakarmány-probléma. Mennyiség? Semmi baj. Am ahhoz, hogy minőségi javulás következhessék be, elsősorban a megfelelő műszaki feltételeket kell megteremtenünk. Vagyis szllázs- és szenázstárolókat kell építenünk. Tavaly tömegtakarmányunknak már a 80 százaléka volt első osztályú. De ennél jobb arányt akarunk elérni. Hiszen köztudott, hogy csakis a jó minőségű tömegtakarmánnyal lehet szemes takarmányt megtakarítani.

Évente mintegy négyezer tonna répafejet tárolnak, tartósítanak. Eddig azonban szakszerű tárolóhely híján csak másod- és harmadosztályú volt.

— Az idén szénatároló építését szorgalmazzuk, s ha elkészül, 200— 250 tonna lucerna-széna minősége válhat az eddigieknél jobbá — érvel meggyőződéssel a főagronómus. És ezután is a legfontosabb tennivalókról beszél. Elmondja, hogy a mostani ötéves tervidőszak végéig három korszerű trágyatelep épül. Ily módon nemcsak táperőben gazdagabb Istállótrágyához jutnak, hanem a környezetszennyezésnek Is elejét veszik. — Mivel a műtrágya és a talajminták tápanyagelemzése állandóan drágul, a szämítógénes adag-optimalizálás kerül előtérbe. Fz annál is fontosabbb, mert ha például a zöldségtermesztésben az állami szabvá. nyon beiíH maradunk zöldségünk kevesebb gonddal, problémával hamarabb és jobban értékesülhet.

— Mi a legfőbb céljuk a növényvédelemben?

— Kevesebb vegyszerrel ugyanazt az eredményt elérni Nem támaszkodni a növényvédő szerekre ott, ahol a gyomirtás génekkel is e’véeezhető. Naprakészen figyelni a növénykultúrák fejlődését, hogy gvorsBn felismerhető leeven a kártevők és a növénybetegségek gócpontja, pontos helve. S még valami: a növényvédelmi munkálatokból ‘ kiszűrni a pontatlanságokat, a hibaforrásokat.

A problémák elemzésében Odáig jutottunk, hogy — hazai viszonylatban — a szálastekarmány-betakarítás gépesítése megrekedt a húsz évvel ezelőtti szinten. E téren van némi mulasztása a mezőgépiparnak. S több segítséget várunk az agrártudomány szakembereitől is.

— Annak Idején jő kezdeményezés volt a lucerna 40 százalékos fonynyasztása. Csakhogy ez az eljárás nem lett tovább tökéletesítve. Épp Ideje lenne már ezen a téren határozottabban előrelépni! — vélekedett a gyakorlati szakember.

Még érzékenyebben érinti a mezőgazdasági üzemeket a kukorica szárítása. Hiszen még a gabonánál is nagyobb tételről van szó. Erre a célra a jelenlegi takarmányszárítő-típusok fMGF, LSO} nem a legmegfelelőbbek Ha csupán a két típust hasonlítjuk össze, a szárítmány tápanyagtartalma 15 helyett 22—23 százalékkal is csökken.

Tényként említődött: a gabona- és a kukoricabetakarítási veszteségek csökkentése — megoldott. Mi a helyzet a szója esetében?

— Próbaképpen a szőjabetakarítő kombájnokat talajkopíroző berendezéssel láttuk el. Tíz százalékról 1,5—

2 százalékra csökkent a betakarítási veszteség. Azt hiszem, ehhez nem szükséges bővebb magyarázat. Hiszen hektáronként ez 200—250 kilogrammos hozamnöveléssel egyenlő.

Ami a zöldtakarmány felaprítottan történő szállítását illeti, speciális hálót alkalmaznak a szállítőjármflveken. Évente 300 hektáron végeznek attalajlazítást, szorosan együttműködve a talajtani kutatóintézettel. Még az idén megkezdik a széltörö sávok létesítését, megelőzve ezáltal a jelentős szélkárokat, a talajrombolást stb. Gyümölcsösüket 60 hektáron felújítják, alkalmazva a sövényrendszerű termesztésmódot. Sajnos eddig csak 140 hektáron élvezhették a mesterséges öntözés előnyeit: ezt a területet 440 hektárra szeretnék bővíteni. Az említett területnek csaknem a felén silókukoricát, zöldtakarmányt termesztenek — kettős termesztésben, kihasználva az öntözés kedvező lehetőségeit.

AHOGY A FÖÜZEMGAZDÄSZ

LATJA

Halmo Péter mérnök annak örül a legjobban, hogy a gazdaságosságra, a minőségre és a jövedelmezőségre törekvésnek, máris vannak kézzelfogható eredményei. Már maga az a tény, hogy a tervezett tiszta jövedelmüket több mint négymillió koronával sikerült túlteljesítenünk és az éves költségtervből 642 ezer koronát megtakarítottak. Elsősorban azt támasztja alá, hogy a gazdaságosságra, a jövedelmezőségre törekedtek.

— Ezeket a szempontokat az új ötéves tervidőszakban sem mel'őzhetjük, sőt, továbbra is az előtérben szerepelnek majd. Pé'dául a helüzemi anyagmozgatás, szállítás tökéletesítésén és még gazdaságosabbá tételén fáradozunk. Ahhoz, hogy az üresjáratokat kiiktassuk, a vetésforgót kell helyesen összeállítanunk, természetesen figyelembe véve az állatállomány takarmányszükségletének a kielégítését — érvelt meggyőzően a főüzemgazdász.

Ugyancsak a célszerűség, az alapos mevfontoltság és a gazdaságosságra törekvés érhető tetten az új, 130 férőhelyes étterem és üzemi konyha (Keszegfalván] üzemeltetését illetően is. A gadőci konyhára a 465 állandó dolgozó közül mintegy 70-en jártak. Ha a szövetkezet határának másik széléről, Violintől számítjuk a távolságot, oda-vissza mindenképpen 44 kilométer. Az augusztusban megnyíló üzemi konyhában mintegy 420- an fognak étkezni. Az efsz-tagok mintegy 70 százaléka a központi faluban dolgozik.

Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy helyes úton jár а a Steiner Gábor Efsz tagsága. A szellemi erőforrások termelőerővé formálása tör mindinkább utat. A dolgozók észjárása egyre frissül, a termelés, az üzemszervezés mind magasabb szintet ér el. A szemléletváltás jótékonyan hat a fejlődésre, az előrehaladásra.

N. KOVÁCS ISTVÁN

í>

Mezőgazdasági üzemeink üvegházaiban serényen folyik a palántanevelés, ami a kedvező tavaszi „indulást“ segíti elő

Fotó: —kalita—

A

i., .f , *,

mm

% Ön pedagógus, képviselő és családapa is egyben. Hogy tudja mindezt egyeztetni?

— Valóban nehéz mindent úgy csinálni, hogy az ne menjen valaminek a rovására. Sajnos, éppen a családra jut a legkevesebb idő.

A szakmámat és a képviselői megbízatásommal járó munkámat igyekszem teljes odaadással végezni. Hajlandó vagyok bármilyen áldozatot vállalni, csakhogy eleget tegyek az elvárásának. Ezt szerintem másként nem is lehet.

Szeretem az embereket, és ez számomra nagyon megkönnyíti a helytállást. Ez első megbízatási időszakom. Tagja vagyok a polgári ügyek testületének. Minden esküvőn, névadón, és temetésen Jelen vagyok, lehet az bármelyik nap. 1980-ban beiratkoztam a komáromi Politikai Művelődés Háza Marxista-Leninista Egyetemére, hogy politikailag továbbképezzem magam. Jelenleg elnöke vagyok az oktatási és művelődési szakbizottságnak, amelyben pedagógus,, lévén kétszeresen is érdekelt vagyok. Körzetemhez 'ážr> «teánk északi része tartozik; negyven családi házról van sző. Munkába menet naponta találkozom választópolgáraimmal, s ezeket a perceket használjuk fel arra, hogy megbeszéljük gondjainkat, bajain-Rang és megtiszteltetés

Sládkovičovo Dános lakótelepén lakik Molnár Károly, a vnb képviselője, a helyi polgári bizottság elnöke. Vele beszélgettem el munkájáról, hivatásáról.

— Mikor választották képviselővé?

— Huszonhárom évvel ezelőtt.

Kezdetben segítettek az elvtársak, tanácsokkal, gyakorlati tapasztalataik átadásával. Legtöbb segítséget Grošaft elvtárstól kaptam.

— ‘Milyen érzés képviselőnek lenni?

— Rang és megtiszteltetés. Jóleső érzés hatja át az embert, ha segíthet a köztigyekben, ha élvezi választói bizalmát. Megtiszteltetésnek veszem, hogy ennyi éven keresztül a polgári bizottság elnöki tisztét betölthetem. Lakótelepünk szebbé tételéért fáradozom, s osztozhatok eredményeik fölötti örömeikben, gondjaikban.

— Foglalkozása, egyéb tevékenysége?

— Idestova már harminc éve vagyok a helyi magyar tannyelvű alapiskola tanára: jelenleg a nyolcadikos diákokat okítom történelemre, polgári nevelésre, növénytermesztésre és irányítom a műhelygyakorlatot. Intézem a továbbtanulni vágyó diákok ügyeit. 1951- től vagyok párttag. Jelenleg az iskolai pártcsoport vezetője és előadója. 1970-től a Honvédelmi Szövetség helyi szervezetének ez elnökeként s a járási pártkonferencia óta a városi pártbizottság revíziós és ellenőrző bizottságának a tagjaként tevékenykedem. Igyekszem tőlem telhetőén a maximumot nyújtani.

— Ismét választások közelegnek. Ha megválasztanák, mit szeretne még megvalósítani?

— Az idő eljárt fölöttem. Ha megválasztanának s újra a választópolgárok bizalmát élvezném. lakótelepünkön szeretném fa lakosokkal közösen) befejezni a gázvezeték építését, bővíteni az üzletet, hogy gyümölcs, hús és hentesáru is vásárolható legyen

benne. Bővíteni az áruválasztékot. Az az érzésem, hogy ezek az elképzelések megvalósíthatók. Annál is inkább, mert Haško Pavel vnb-elnöktől is erkölcsi-anyagi segítséget várhatunk. Minden igyekezetemmel azon fáradoznék, hogy létrehozzunk egy kerékpár-, gyerekkocsi- és varrógépjavító műhelyt. Az órásüzlet mellett ékszerüzlet is nyílhatna. S a szolgáltatások magasabb szintre emelése is üdvös lenne. Mai/ napig fájlalom, hogy városunkban megszűnt a széntelep és a pékség, melynek nagyon jó híre volt városunktól távolabbi vidékeken is. Szeretném, ha a lakosság az új bevásárlóközpont építéséhez legalább ötmillió korona értékű társadalmi munkával járulna hozzá.

Molnár Károly vérbeli, példás képviselő. Tehetséges, jő szervezőképességgel rendelkezik. Egészen fiatalon részt vett az Ifjúsági Vasútvonal építésében. A városfejlesztésben kifejtett tevékenységéről ma is elismeréssel beszélnek. Több elismerő oklevél tulajdonosa. . у

Haško Pavel vnb-elnök mondotta, hogy a példás képviselő segítségével, kezdeményezésével mindenkor számolhatnak. Jő egészséget, Molnár elvtárs! Kívánjuk: ismét elnyerje a lakosság bizalmát, s képviselői tevékenységét tovább folytathassa.

A beszélgetést köszöni: Nagy Mihály

Y

Csak egy pillanatra

Lapunk hasábjain rendszeresen bemutatjuk azokat a képviselőket, akik szokásosnál többet tettek az elmúlt ötéves tervidőszakban a feladatok teljesítéséért. A minap a Komáromtól (Komárno) néhány kilométerre fekvő Marcelházára [Marcelová] látogattunk el. Úti célunk az ottani magyar tanítási nyelvű alapiskola volt, ahol Keszegh Béla igazgatóhelyettessel beszélgettünk el.

tat s örömeinket. Ha kéréssel Urduinak hozzám, azt a képviselőtestület vagy a pártalapszerve:et gyűlésén terjesztem elő meg/it-tásra.

© h falufejlesztés vonalán mit sikerült megvalósítani a tervekből, s mi az elképzelésük a jövőt illetően?

— Két alapiskola és két óvoda van a faluban. Kultúrház és népkönyvtár áll a szórakozni vágyó lakosság rendelkezésére. Mivel a múlt évben húsz gyereket nem tudtunk helyszűke miatt felvenni az óvodába, ezért új óvoda építését kezdtük meg, amely százhúsz férőhelyes lesz. Két évvel ezelőtt kezdtük el a harminc férőhelyes bölcsőde építését. Iskolánk is helyszűkével küszködik. Ezért nyolc osztályos pavilont hozzáépítünk Z-akció keretében, amelybe az iskola tanulói is bekapcsolódnak. Ä lakosság segítségével épült fel az új lakodalmas ház, ezenkívül mindenki részt vett az utcák parkosításában is. A gázvezeték ut$n most a vízvezeték-hálózat építését tervezzük. A hulladék elszállítását eddig csak ideig lenesen tudtuk megoldani; igaz! szemétszállító autót önerőből neír állt módunkban vásárolni. Gon doskodunk idős polgártársain! közétkeztetéséről. A sportvendég lőben főznek számukra ebédet amit kívánságukra házhoz is szál lítanak. Az ebéd egy koronábt kerül, s az összeg további részé a hnb pótolja. Ugyanakkor a köz világítás és az áramszolgáltatás is javításra szorul, valamint a fent említett gondok megszüntetése Bízom abban, hogy tömegszerve zeteink továbbra is úgy működ nek majd, mint eddig, s így a la kosság segítségével valóra tud juk váltani célkitűzéseinket.

© Mit csinál szabadidejében?

— A Csehszlovákiai Magyar Та nítók Énekkarának vagyok tagja gyakorlatilag a megalakulástól 1964-től. Viszont közbejött a ka tonal szolgálat, utána pedig i családalapítás, ezért néhány éve kihagytam. 1977-től újra énekelek Az éneklésen kívül szívesen olva sok vagy dolgozgatok a ház kö rül. Legjobban mégis akkor érzen magam, amikor együtt lehetek t családommal Mivel Marce'ház: szülőfalum, úgy érzem, hogy hoz zám minden lakos közel áll, ezér is vagyok hajlandó szabadidőn nagy részét a közlóért feláldozni Macsicza Sándo