Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-15 / 7. szám

12

5ZABAD FÖLDMŰVÉ?

1986. február 15.

A növénytermesztés öeüerjesise kulcsfontosságé feladat

(Folytatás az 1. oldalról)

Az elmúlt esztendő a szőlészetekben katasztrófáit* helyzetet teremtett Az erős fagyok következtében 1200 hektárnyi területen teljesen kifagyott a szőlő, a többi ültetvényekben pedig a termésnek mintegy 80—85 százaléka tönkrement. Igaz, az a kevés megtermett szóló kiváló minőségű és magas cukortartalmú volt, viszont a szakosított szőlőtermelő gazdaságok veszteségei így is tetemesek voltak, hiszen tavaly a szőlő hektárhozama 1,1 tonna körüli volt. E rendkvüli gyenge termés következtében az ötéves terv által előirányzott szőlőtermelést csupán 80,7 százalékra teljesítettük.

Az elmúlt öt évben elért eredmények igazolták, hogy a növénytermesztés belterjesítési folyamata az elvárásoknak megfelelő irányba haladt. Elértük a tervezett mennyiségű termelést, ami az alapvető élelmiszer-ellátás stabilizálásához vezetett. Ez pedig az az alapvető matató, miszerint a tárgada'om a mezőgazdasági dolgozók munkáját értékeli.

Ä BELTERJESÍTÉS FOLYAMATÁNAK ELŐTTÜNK ALLO FELADATAI

A 8. ötéves tervidőszak éveiben, valamint az 1995-ig előirányzott hoszszótávú fejlesztési programból eredően a növénytermesztésben az eddiginél még igényesebb feladatok várhatók, miközben az anyagi-műszaki ellátás feltételei nincsenek összhangban a növénytermesztés tervezett termelésével. Szlovákiában a lakosság előre várhatóan gyorsabb ütemű növekedése még nehezebb feladatok elé állítja a mezőgazdasági dolgozókat. Számítások szerint 15 év alatt — 1980-t61 1995-ig — a lakosság száma 9,5 százalékkal növekszik, az egy lakosra jntö mezőgazdasági terület ugyanakkor 0,45 hektárra, a szántóterület pedig 0,28 hektárra csökken.

A növénytermesztés belterjesítésében hátráltató tényezőként lép fel az a tény, hogy a mezőgazdasági te' rületnek úgyszólván 40 százalékán korlátozni kell a műtrágyázást és a növényvédő szerek alkalmazását. Csak néhány példa: 200 ezer hektár mezőgazdasági terület szennyezett, 307 ezer hektár törvény által védett terület, továbbá 500 ezer hektár ■zélsőségas termőhelyi adottságok között helyezkedik el. Ezek többnyire meredek lejtők, kavicsos, vagy homokos talajok. Számítások szerint a belterjessé* korlátozása miatt a veszteség 70 ezer hektár jó minőségű talajon történő termelés értékének felel meg. Az egyetlen kiút, minden agyas hektár mezőgazdasági terület maximális kihasználása. Ezt a célt szolgálja az SZSZK kormánya által jóváhagyott talajjavítóéi program, valamint a talajvédelemre irányuló szigorított intézkedések.

Szlovákiában a talajjavítás! program keretében öntözőberendezéseket 80 ezer hektáron építenek, lecsapolást 70 ezer hektáron végeznek, a kis víztározók kapacitását 16 millió köbméterrel bővítik, a folyók medrét pedig 230 kilométeren szabályozzák majd a 8. ötéves tervidőszak folyamán. A Kelet-szlovákiai síkságon 21 ezer 200 hektárnyi területen elvégzik a lecsapolást, s ezáltal az ötéves

tervidőszak végéig összesen 112 ezer hektárnyi területet adnak át a mezőgazdaság használatába.

Az öntözőberendezések építése elsősorban a királyfal (Král'ová) víztározó környékébe, valamint a Kelet-szlovákiai síkságra összpontosul. A Közép-szlovákiai kerületben az iintözőbe"endezőrek építésére a Nagykürtösi (Vefký Ertíš), a Losonci (Lučenec) és a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban kerül sor. A nem beruhözásos jellegű talajjavítási munkákat 452 ezer hektárnyi területen és 4,2 milliárd koronás ráfordítással végezzük. Ennek keretében 342 ezer hektár szántóterület és 103 ezer hektár áldandó gyepterület rekultiválását, továbbá 7 ezer 600 hektár szőlő és gyümölcsös telepítés előtti talajrendezését végezzük el.

A 8. ötéves tervidőszakban is megkülönböztetett figyelmet szentelünk a szilárdított trágyatelepek és silőtérsévek építésének, elsősorban a a Csallóköz vízvédelmi területein. Évi átlagban 600 ezer köbméter trágyatelep, s köze! ugyanannyi silőtérség építésével számolunk. Ez évente 45 millió korona értékű beruházási költséget jelent majd.

A 8. ötéves tervidőszak tervjavaslata a 1985-ös év valóságához viszonyítva, a bruttó mezőgazdasági termelés 6,8 százalékos növekedésével számol, ebből a növénytermesztésé 12.5, az állattenyésztésé pádig 3,2 száza'ékkal növekszik. A terv 6,8 százalékos árutermelés-növekedést irányoz elő, ezen belül a növénytermesztésé 3,4, az állattenyésztésé pedig 8,5 százalékkal növekszik. A termelés növekedéssel párhuzamosan fokozott figyelmet kell szentelni valamennyi termék minősége javításának is.

A gabonatermelést 1990-ig a jelenlegi 3 millió 800 ezer tonnáról 3 millió 900 ezer tonnára növeljük. De

felvetődik annak a lehetősége is, hogy a gabonatermelést 100 ezer tonnára növeljük, s ennek fejében a mezőgazdasági üzemek több devizához jutnak a növényvédő szerek beszerzésére. Kü'önös figyelmet kell majd szente’ni a sörárpa és a kenyérgabona minőségének. Ezen a téren több kezdeményezést és hatékonyabb együttműködést várunk el a sör-, a maláta- és a sütőipar részéről, elsősorban az agronómia! szolgálat, valamint az integrációs alap kihasználása révén.

A tömegtakarmányok termelését — szénaértékben számítva — 13 százalékkal növeljük. A szarvasra srha-tenyésztés fejlesztésének ugyanis alapvető feltétele a tönvegtakarmányok termelést programja, amelynek megvalósításában szem előtt kell tartani:

ф a szántóföldi takarmánynövények termesztésének belterjesítését, valamint a faj- és fajtaösszetételük módosítását;

© az állandó gyepterületek jobb kihasználását;

Ф a másodnövények maximális mértékű termesztését.

Szükségszerű az évelő takarmánynövények részarányának a növelése legalább a szántóterület 15 százalékára, továbbá a takarmányrépa termőterületének a bővítése a jelenlegi 13 ezer hektárról 17 ezer hektárra. Az állandó gyepterületek tervezett

talajjavítási munkáinak elvégzésével, valamint a 12 fokos lejtőkre alkalmas, speciális betakarító gépsorok szállításával a kaszálók területét legalább 30 ezer hektárral kell bővíteni. A takarmányprogramnak az a lő célja, hogy 16 minőségű tömegtakarmányok termelésével naponta egy számosállatra számítva legalább 10 kiló szárazanyag felvételét biztosítsuk. Ez a mennyiség ugyanis 7—8 liter tel termelésére és a hústermelés 60 sz^za'ékónak a biztosítására elegendő.

A étkezési burgonya felvásárlását 1990-ig mindössze 5,9 százalékkal növeljük. ezzel szemben fokozott gondot fordítunk a termelés bolterjesítésére, valamint a minőség javítására. Az elkövetkezendő évekre kidolgoztuk a burgonya termelésének, táro’ásának és feldolgozásának távlati tervét. A burgonyatermelésben elsősorban a fajtaválasztékon változtatunk. Ennek keretében az igen korai fajtáknak a részaránya eléri majd a 35 százalékot. A 8. ötéves tervidőszakban az SZ67K Mezőgazdasági és file’mazésügvi Minisztériuma gondoskodik 89.7 ezer tonna befogadóképességű, légkondicionált burvonyatárolók építéséről. A burgonyából készült félkész és készáru gyártása 1990-ig meghaladja a 24 ezer tonnát, s erre a célra 82 ezer tonna burgonyát használunk fel.

A cukorrépa felvásárlását mindössze 7.3 százalékká1 növeliük. A fő cél a 40 tonnán feliül hektárhozamok és a 16 százalékos cukortartalom elérése. A genetikai egycslrájú vetőmagot — 1990-ig — a termőterület 90—100 *záz"lékán alkalmazzuk majd, s ennek következtében a kézi munkát a minimálisra csökkentjük. A korszerű betakarító gépsorok alkalmazásával a betakarítási veszteségeket a jelenlegi 15—25 százalékról 5—8 százalékra csökkentjük.

A zöldség felvásárlását 3,3 százalékkal növeljük. A választékot az adásvételi kapcsolatok keretében oldják majd meg a felvásárló vállalatok a szerződések megkötésénél. A zn'dségtermesztésben különös gondot kall majd fordítani a minőségre. főleg a nitrátok tekintetében. Gyümölcsből a tervek szerint 19,2 százalékkal többet vásáro'unk föl .A múlt évi fagykárok után fel kell újítani a melegkedvelő gyümölcsfafé'ék ültetvényeit. A 8. ötéves tervidőszakban 2 ezer 20 hektár intenzív gyűmö'csöst kell telepíteni, 1990-ig pedig 143 ezer tonna gyümölcs felvásárlásával számo'unk. A szőlő felvásárlását a 8. ötéves tervidőszakban

8,3 százalékkal, 1990-ig pedig 147 ezer 800 tonnára szeretnék növelni. A fagykárok következtében 72 ezer hektáron szükséges elvégezni az ültetvények felújítását. Az ötéves tervidőszakban 3,5 ezer tonna új szőlő te’epítésével számolunk. A területek kijelölésénél szigorúan be kell tartani a körzetesítés követelményeit.

A BELTERJESÍTŐ TÉNYEZŐK ÉSSZERŰ KIHASZNÄLÄSA

A' növénytermesztés belterjesítését az anyagi és energetikai ráfordítások növelése követi. Persze, nem csupán arről van sző, hogy a termelést minden áron növeliük. hanem arről, hogy elérjük a hatékony belterjesltését. Vonatkozik ez elsősorban a műtrágyák felhasználására. A műtrágyák szükségletét a logöiabb tudományos ismeretek és gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítjuk. Az utasítások alapján 1990-ig — hatóanyagban — 270,2 kiló alapmfitrágya felhasználásával számolunk, ami az 1985-ös évhez viszonyítva mindössze 8,4 százalékkal több. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni azonban azt a tény, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a műtrágyák szállítása stagnált. Ha figyelembe vesszük, hogy 1 kiló NPK-mfltrágya alkalmazásával a bruttó mezőgazdasági termelés 27,90 koronával nő, akkor ez az érték 1990-ig 28.58 koronára,

vagyis 4.5 százalékkal növekszik.

Az előző ötéves tervidőszakban a mésztartalmú műtrágyák mennyiségét 820 ezer tonnáról úgyszólván 1 millió tonnára növe’tük, ennek ellenére a savanyú kémhatású talajok részaránya nem változott, sőt, esetenként növekedett. Szlovákiában 676 ezer hektár savanyú kémhatású — 5,5 pH-ig terjedő — talajt, ebből 300 ezer hektár szántót tartunk nyilván. A helyzet javítása érdekében 1990-lg a mésztrágyák mennyiségét fokozatosan 1 millió 270 ezer tonnára, vagyis a jelenlegi szinthez viszonyítva 25 százalékkal növeljük.

A műtrágyák hatékony felhasználását elsősorban a szerves trágyázás, dofő’eeaz lstállótrágvázás segíti elő. Ezen a téren tapasztalhatók a legnagyobb tartalékaink. Jelenleg évi átlagban 9—10 millió tonna Istállótrágyát termelünk, ami 1 hektárra - számítva 6 tonnának felel meg. Mivel azonban a szántóterületnek 25 százalékát lstállőtrágyázzuk, a szükséglet 7,5 tonna. A helytelen tárolás következtében a szerves trágyák tápanyagveszteséeei elérik a 20 százalékot, ami hozzávetőlegesen 500 ezer tonna szerves trágyának felei meg. A tárca több intézkedést fogadott el a szervestrágya-termelés helyzetének javítására. A beruházási keret egy részét a trágvatelopek. a hígtrágya és a trágyalétartá’yok építésére. valamint a trágya kezeléséhez és kijuttatásához szükséges gépi eszközök beszerzésére fordítja, továbbá szorgalmazza a komposztgyártás feltételeinek a megteremtését. Erre a célra 1995-lg úgyszólván 1 milliárd koronás beruházással számo'unk. Számításaink szerint ez a tetemes ráfordítás 6—7 éven belül megtérül.

Mezőgazdaságunk egyik leggyengébb láncszeme a növényvédelem, aminek a rovására számottevő terméskiesés és minősévleromiás írható. Az integrált növényvédelemben sem értünk el különösebb eredményeket. Az intézkedések többnyire az agrotechnikai beavatkozásokra korlátozódnak.

A növényvédő szerek hazai gyártását állami célprogram határozza meg. Sajnos, ennek megvalósítása nagyon is akadozik. Az AGRO Il-nek már a 8. ötéves tervidőszakban meg kellett volna valósulnia. Ezzel szemben az első növényvédő szereknek — a Fatex, a Fademorf, a Novozir és a Decemtion — gyártásával csak az idén Indulnak be. A további négy növényvédő szer gyártására pedig már csak a 9. ötéves tervidőszakban kerül sor. Ebben a helyzetben szüntelenül rá

vagyunk szorulva a tőkés behozatalra.

Ez év január elsejével érvénybe lépett a nitrátok, a nitritek, a nitrozaminok és egyébb szermaradványok kimutatásának szervezett ellenőrzése. Ezt a talaj esetében oz ŰKSÜP, a takarmányokban az Állami Állategészségügyi Felügyelőség, az élelmiszerekben pedig az Állami Minőségvizsgáló Felügyelőség végzi majd. A felvásárló vállalatok a zöldség és a gyümölcs felvásárlásánál ellenőrzik a nitrátok tartalmát. A szabványt meghaladó szermaradvány mennyiség megállapítása esetén a terméket neim vásárolják fel. Ezért feltétlenül szükséges lesz a trágyázSsl terveknek, a növényvédelem módszertanának, de az egész alapagrotechnikámk a szigorú betartása.

Az adottságaink között megbízható belterjesítő tényezőnek számít a biológiai anyag. Kiváló tulajdonságú búza- és árpafajtákkal, hüvelyesekkel de egyéb növénykultúrákkal is rendelkezünk, amelyek megnyitják előttünk a külföld kapuit. Igaz, akadnak még gyenge pontok is, egyebek között a burgonya fajtanemesítésében és az ültetőanyag szaporításában. Reméljük, hogy ebben az ötéves tervidőszakban gyökeres fordulat áll be majd a burgonya fajtaválasztékában. Nyíltan rá kell mutatni arra, hogy a búza és az árpa termőképessége eléri a 8—9 tonnát, a gyakorlatban viszont ezt csupán 60 százalékra használják ki. Ez is a növénytermesztés egyik fontos tartaléka.

A növénytermesztésnek ugyancsak fontos belterjesítő tényezője az öntözés. Szlovákiában összesen 230 ezer hektár öntözhető területünk van, ennek 81 százaléka a Nyugat-szlovákiai kerületben található. Sajnos, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a Galántai (Galanta) járás kivételével az öntözőberendezések nincsenek kellő hatékonysággal kihasználva. Pedig az öntözés hatékonyságát számtalan gyakorlati eredmény Igazolja. A gabonatermesztésben például 0,4— 1,5, a kukoricánál 1—2,5, a tömegtakarmányok és a cukorrépa termesztésében pedig 2—8 tonnás hozamnövekedést eredményezett hektáronként az öntözés.

A 8. ötéves terv valamint a hoszszútávú fejlesztési program által előirányzott feladatok megvalósítása —

főleg ha figyelembe vesszük az anyagi ráfordítások korlátozását és a termőterület további csökkenését — szinte elképzelhetetlen a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazása nélkül. Ez pedig szükségessé teszi az emberek aktív részvételét. Szlovákia viszonylatában a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati átültetését a termelési rendszerek révén valósítjuk meg. Alkalmazásukat közgazdasági, tervezési, szervezési és jogi szabványok szabályozzák. Tekintettel a termelési rendszerek nagyon Igényes műszaki és és szervezési felkészültségének szükségszerűségére, alkalmazásukat csak folyamatosan vihetjük véghez. Az idén a termelési rendszereket 342 ezer hektáron, azaz a szántóterület 22 százalékán valósítjuk meg. Az ötéves tervidőszak végéig a termelési rendszereket 580 ezer hektárra, vagyis a szántóterület 37 százalékára kívánjuk bővíteni.

Jozef Mudroch agrármérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának osztályvezetője

Ä légi (Lehniee) Csehszlovák— NDK Barátság Efsz-ben január 17-én tartotta évzáró tagsági gyűlését a Csehszlovák Tudományos-Műszakl Társaság alapszervezete. Csiba Gábor mérnök, az 52 tagú alapszervezet elnöke beszámolójában értékelte az 1985-ben végzett munkát, amely a CSTMT 6 .országos konereszszusa határozataiból eredő feladatok teljesítésére Irányult. A tevékenység fő feladatait a tudományos-műszaki fejlesztés hatékony alkalmazása, a mnnka minőségének javítása, a komplex gépesítés és automatizálás meggyorsítása, az anyag és energia jobb kihasználása jellemezte.

A szaktevékenység terén a szövetkezetben 6 szakcsoport fejtett ki sikeres munkát. A növénytermesztési szakcsoport a termelési rendszerek (lenesé, fű, lucerna) számára tanácsadó szoláltatást és anyagi-műszaki bázist biztosított. Továbbfejlesztette és tökéletesítette a tömegtakarmányok kettős termelési rendszerét. Az agrolaboratóriummal együttműködve folytatta a növények tápanyagellátásának optimalizálását Ax energet'kai szakcsoport tevékenysége a másod lagos energiaforrások kihasználására és az energiafelhasználás csökkenté sére irányult. Üzembe helyezett tovább) két napkollektor rendszert, melyek üzemelésével 32 ezer 8ПП kWő villamos energiát takarítottak meg.

Tudomány a gyakorlatban

Csiba Gábor mérnök

Fotó: Egri Péter

A tejházban a 3 hőcserélő üzemeléséből 48 ezer kWő megtakarítás származik. Az istállók termoregulátoros fűtésével 8,5 tonna fűtőolajat, illetve 25 ezer kWó villamos energiát sikerült megtakarítani.

Az állattenyésztési szakcsoport folytatta az együttműködést a Bratislava! Takarmányozási Kutatóintézettel a sertések és a tehenek takarmányozásának fejlesztése érdekében. Az agrolaboratőriummal együttesen jelentős fejlődést értek el az első osztályú tej termelésében. Az értékesített tejnek 96,3 százaléka első osztályú volt. Jelentős előrehaladást értek el a szarvasmarha leukózisának kiküszöbölésében Is.

A hidraulikai szakcsoport biztosította a hidrosztatikus áttételmüvek javításának és diagnosztizálásának anyagi-műszaki feltételeit. A minőségirányltó és ellenőrző csoport rendszeresen végezte a tömegtakarmányok vizsgálatát, a tejminták elemzését, a répa cukortartalmának és a vetőmag minőségének vizsgálatát. Az elektronikai és mikroelektronikai szakcsoport megkezdte a mezőgazdasági gépek elektronikus egységeinek a javítását és előkészítette a számító gépes adatfeldolgozás bevezetését.

Az újítók tevékenységét találmányok, újítások és tematikus feladatok jellemzik. Az elmúlt évben az alapszervezet tagjai 10 újítási javaslatot nyújtottak be. Ezek társadalmi haszna 1 millió 94 ezer 50Q korona volt

Ä dolgozók szakképzettsége növelése érdekében a tagok szakmai rendezvényeken, előadásokon, konferenciákon és továbbképzésen vettek részt. Több ízben rendezték meg az új technika napjait, amelyek szakmai körökben kerületi, sőt nemzetközi méretben Is nagy visszhangot váltottak ki.

Ezen túlmenően tudományos Ismeretterjesztő filmdélutánt rendeztek, részt vettek temaikus kirándulásokon — Brno, Incheba, Agrokomplex, Invex, Agrosalon ’85 (Párizs).

Az alBnítorveT»* Ь*1гг»Плсо’Л<1о!# я

CSTMT KT által szervezett versenybe a legjobb alapszervezet címéért és ax „A“ kategóriában 3. helyezést ért el.

Ez a gazdag tevékenység a szövetkezet vezetősége részéről annak a messzemenő támogatásnak köszönhető, amellyel a sikeres munka feltételeit biztosítja.

Az értékelő gyűlés vitájában föl. szólalok valamennyien konkrét javaslatokkal. az egyes munkaterületek időszerű tennivalóival foglalkoztak. Valamennyien a jobb eredmények elérése érdekében emeltek szót.

PCA07VV rP7C'rp 'p*r-A napkollektorok üzemeltetésével úgyszólván 33 kWó villanyén rgiát takarítottak meg Fotó; St> KrajCoviö