Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-15 / 7. szám

\ Gyermekeinkben óitaléban él az állatok iránti szeretet és vonzódás. Hogy kifejlődi k-e belőle a kedvtelésszerű állattartás iránti érdeklődés, az elsősorban rajtunk, felnőtteken múlik , Fotó: —bor m ŐjWV££PO|C Szereti a muskátlit? Ju&en-fétímit Ó4VŰ$$Á€L A napraforgó Ä napraforgó a tészkesvirág­­zatiiak családjába tartozik, közismert termesztett kultúrnö­vényünk. Hogy egyúttal a gyógynövények jegyzékében is szerepel, azt már csak kevesen tudják. Virágzási ideje körül­belül neevven n»p. a méhek szívesen látogatják, inert suk nektárt kínál. A vándoroltató méhész általában 30—50 kilo grammos hektáronkénti mézho­zammal is számolhat. A növény érett magját au­gusztusban, virágszirmait jú­liusban gyüjthetjük. A Szovjet­unióban a napraforgó virág­szirmát hivatalos gyógyszer­­könyv is jegyzi, nálunk csak a magból sajtolt olaj gyógyha­­tása van hivatalosan elismerve. A napraforgóolaj linói- és olajsavat, továbbá k-vitamint tartalmaz. Erről a vitaminról az átlagember keveset tud, e­­zért elmondjuk, hogy hiánya esetén bőrekcémák, vese- és egyéb elégtelenségek jelentkez­nek. A virágszirom festékanya got, lúgos és cserzőanyagokat, ásványi sókat, flavnnnkat. va •amint keserű anyagokat tar­talmaz. Gyógyászati szempontból a száraz magnak, a magból nyert olajnak meg a virágszirmok­nak van jelentősége. Az olaj kedvezően hat az emberi szer­vezetre, tehát előnyösen he lyettesiti a disznózsírt. Arra persze ügyelni kell, hogy az egyszer már sütésre használt o’ajat még egyszer ne használ­juk főzésre, mert könnyen ke­letkezhetnek benne rákkeltő hatású anyagok (még akkor is ha sütéskor az olaj történe­tesen nem égett meg!). A nap­raforgóolajnak tápláló és ér­elmeszesedés elleni hatása van s kedvezően hat a gyermekek pövekedésére is. Gyógyászati felhasználása igen sokrétű, mert kitünően oldódnak henne az injekciók és a különféle csöppek. Es persze kenőcsök alapanyagául is felhasználják. Például jelen van az ólmot és cinket tartalmazó kenőcsökben, a habaolajnkban, de a bőrgyó­gyászat is felhasználja sebek és ekcéma kezelésére. A száraz magból készült tea nyugtató hatású. Egy evőka nálnyi száraz magot leforrá­zunk egy csésze vízzel, majd 15 percig tartó áztatás után leszűrjük. Naponta 2—3 csészé­vel fogyaszthatunk ebből a teá­ból. A napraforgó szirmait ná­lunk csak a népgyógyászat használja, de a Szovjetunióban, Lengyelországban meg Olaszor­szágban a gyógyszeripar is igénybe veszi. A virágzás ele­jén gyűjtött szirmokat óvato­san kell szárítani. A száraz drogból forrázással készíthe­tünk tehát (egy csésze vízre egy evőkanál drogot adha­tunk), és abból naponta két­­-három csészével szabad fo­gyasztani. Néhol szél- és vize­­lethajtónak, másutt étvágyjaví­tónak használják. Összehúzó szernek, lázas megbetegedések esetén mellékgyógyszernek is kitűnő. Például gyomorbántal­­mak esetén, amikor a szoká­sosnál lassabb az emésztés, vagy hasmenés, köhögés alkal­mával stb. A gyógyteák használata ese tén mérgező vagy egyéb káros hatástól nem kell tartani. A növénytani szempontból a gólyaorrfélék családjába tarto­zó muskátli ősidők óta az ott­hon, a szeretet és a barátság jelképe. Valaha a falusi házak ablaka, tornáca és néha az ud­vara ts tele volt virágdíszben pompázó muskátlival. Azután egy időre mintha megfeledkez­tünk volna erről a szerény nö­vényről, de szerencsére újra kezdjük felfedezni és szaporít­­gatni. Érdemes, hiszen szinte tenyérnyi területen — mondjuk az ablakban, az erkélyládában, a kiskertben vagy akár a be­járati ajtó előtt — is képes egy darabka virágzó oázist varázsolni éleLiinkbe, környeze­tünkbe. ns ha lói választjuk meg, akkor nem csupán díszí­teni fog, de egyébként is hasz­nát látjuk. Mert bármennyire hihetetlen, и muskátli tulajdon­képpen haszonnövény is. Né­mely változatok levele ételíze­sítőnek használható, másoké­ból ízletes saláta készülhet. Például a Pelargonium cordijo- Hum meg a P. capitatum leve­lével pótolható a petrezselyem­­zöld, a P. tomenlosum száraz levelei elriasztják a ruhásszek­rényből a molyokat. Nagy­apáink idejében a P. crtspum levelével ízesítették a borece­tet, más változatok leveléből páclét, puncsot, sőt ízletes bort készítettek, a P. macidat um gyökerének főzetével a fogfá­jást, a virág meg a levél teájá­val pedig a savhiányt, illetve a savtúltengést gyógyították. Nos, ilyen és ehhez hasonló ismeretek birtokába juthatnak mindazok; akik megvásárolják és áttanulmányozzák Anna Ju­­kábová ,A MUSKÁTLI“ című könyvét, melyet Hudecné Та­­mási Zsuzsanna tolmácsolásán ban a közelmúltban jelentetett meg magyar nyelven a bratisla­­vai Príroda Könyv- és Lapki­adó nemzeti vállalat. A színes fotókkal gazdagon illusztrált kiadványban egyebek között a muskátli eredetéről, igényeiről, betegségeiről és kártevőiről, termesztésének, gondozásénak és szaporításának hogyanjáról, a fa alakú rguskátli kinevelé­sének módjáról, a hazai fajta­­választékról, no meg arról ol­vashatunk, hogy a növekvő ér­deklődés hatására 1978-ban Ge­ranium klub elnevezéssel ha­zánkban is megalakult a mus­kátlit kedvelők és termesztők országos klubja. Az ízléses és hasznos kiadvány akár nőnap­ra is kedves ajándék lehet. (kr) Elvadult kecskék befogása Ausztrália területén nagy számban élnek elvadult kecs­kék. Hasznosításuk elsősorban húsüzemekben történik. A bo­zótos, sziklás területei kedvelő állatok befogására a természe­tes itatok köré karámcsapdá­kat építenek, ahová az állatok könnyen bejutnak, de a kime­nekülésre nincsen módjuk. A viszonylag alacsony kerí­tés építési költsége a befogott állatok értékesítésével gyorsan megtérül. Dr NAGY GÉZA A bika a termékenység szimbóluma Ökori Egyiptomban Mont volt az egyiptomiak győzelmet hozó harci istensége. Késői kori ábrázolásokon bikafejjel is szerepel, ami a bikakultuszra utal. A különösen Hermonthiszban tisztelt fehér bikát, Buhiszt az előbb említett Mont istenség élő alak­jának tartották. A Buhisz bikák temetkezési helyének neve Atum háza volt. A bikát több ókori nép a termékenység szimbólumaként tisztelte. Az utóbbi évtizedekben régészeti kutatásokat végez­tek Kis-Azsiában, Elö-Azsiában. Egyiptomban. Indiában. Cipru­son, Kréta szigetén, Görögországban az egykori etruszk és római birodalom területén. Érdekes, hogy a neolitkortól kezdve az állattenyésztők a termékenység istenét hímnemő lénynek gondolták. A termé­kenyítő erőt a bikában, a kosban, a kanban vélték felfedezni, így lettek ezek az állatok a termékenység szimbólumai. О A tavaly fagykárt szenvedett szőlő metszése most a szokásosnál több munkát ad, nagyobb szakértelmet és körültekintést Igényel Kádek Gábor felvétele Ideje készülődni A szakemberek szóban és írásban eleget hangoz tátják, hogy a kajszi­­meg az őszibarack metsxését lehetőség szerint halasszuk tavaszra. Sajnos, a kertószke dók jó része ennek ellenére még mindig a nyári, illetve az őszi téli metszést részesíti e­­lönyben. Tény, hogy a kutatók már számtalanszor bebizonyították, a nevezett gyümölcsfák eseté­ben a rügypattanás táján, te­hát a március elején végzett metszés a legmegfelelőbb. A magyarázat: júliustól márciu­sig a gyümölcsfák főleg a tar­talék tápanyagok felhaimosásá­ra rendelkeznek be. Ebben az időszakban fáink képtelenek védekezni a betegségek ellen, tehát ilyenkor legnagyobb a fertőződés veszélye. Példaként említhetnénk az őszibarackot sújtó pszeudoinónás elhalást vagy a kajszinál és az ősziba­racknál egyaránt előforduló, de túlsúlyban az őszibarackot kínzó mézgásodásl. de nem fe­ledkezhetünk meg a kajsziba­rack gutaütésében fontos sze­repet játszó gombák és bakté­riumok megtelepedésének lehe­tőségéről sem. A tenyészido kezdetén fáink kimagaslóan jó erőnlétben vannak, ilyenkor tudják legkönnyebben legyőzni az esetleges fertőzéseket. És az sem elhanyagolható szem­pont, hogy a sebek beforrása, gyógyulása, a kalluszképzndés Iis a tenyészido kezdetétől jú­liusig a legintenzívebb. A kí­sérletező kedvű kertészkedők igen könnyen meggyőződhet­nek ennek az állításnak a helytállóságáról. Az azontis erönlétű ősziburackfák közül válasszanak ki néhányat s a zokat néhány évig következe­tesen tavasszal messék, a töb­binél továbbra is őszi-téli met­szést alkalmazzanak. Két-há­­rom év múlva maguk is meg­győződhetnek felőle, hugy a tavaszi metszés előnyösebb. A nagyüzemi gyümdlcsészek már nem vitatják a tavaszi met­szés előnyeit. Ami szintén fontos: nem sza­bad elmulasztani a kajszifák rügypattanásknr esedékes, ko­ra tavaszi lemosó permetezé­sét. Külföldi és saját tapaszta­lat alapján erre legmegfelelőbb a 0,5—0,6 százalékos töménysé­gű Kupriknl oldat. Közvetlenül virágzás után a 0.2 százalék Ditliane és 0,1 százalék Bi-58 készítményt tartalmazó, kombi­nált permetlével ajánlatos meg­permetezni a sárgabarackot. Az őszibarackot fenyegető levélfodrosodás ellen leghatá­sosabban a Sulka 4—5 százalé­kos, illettve a Polybarit 3 szá­zalékos töménységű oldalával védekezhetünk. A kezelésre közvetlenül riigypattanás előtt legjobb sort keríteni, de a ki csit korábbi permetezés is jó hatásó. A további készítmények közül a Kupriknl is hasznosít­ható, 0,6 százalékos töménysé­gű oldat tormájában, ugyaneb­ben az időszakban. Rügypatta­nás idején u fákat érdemes megpermetezni 0,3 százalék Dithane vagy Novnzir készít­ményt tartalmazó oldattal. Ha mind a két kezelést idejekorán elvégezzük, biztosak lehetünk a sikerben, s fodros leve'et majd legfeljebb mutatóba talá­lunk fáinkon az év folyamán. Az almafák téli vagy kora tavaszi lemosó permetezésére a már ismert Nitrosan 25 (1— 3 °/ii) és Arbnrol (2—4%) ké­szítményen kívül nagyon jól felhasználható a csak nemrég forgalomba hozott Oleoekaraet. Ezt 1 százalékos töménységben használhatjuk s még rügypat­tanás idején is keze'hetjük ve­le a fákat. Legjobb, ha a ren­delkezésre álló készítményeket évente váltva használjuk. Idén újra erős lomhosfa-fe­­hérmoiy fertőzés várható, ami­re aján’atns mór most felké­szülni. Vagyis mielőbb szerez­zük be a kártevő ellen hatá­sos piretroid készítményeket, ha egyáltalán lesz belőlük a kiskereskedelemben. Ahol ezt a kártevőt vészes mennyiség­ben eddig nem észlelték, ott a piretrnidnk tavaszi használata nem indokolt, tehát tartalékol­juk hatékony készítméuyeinkot az ulinamnly elleni harcra. Az almaiuoly első nemzedéke Dél- Szlovákiáhun az utóbbi évek­ben rendszerint már május utolsó napjaiban megjelenik. A jonatán almafáknál a ie­­nyészidű második felében egy­re gyakoribb a fiziológiai fol­tosság. A hiánybetegség a Kai kosán készítmény segítségével könnyen felszámolható. Tulaj­donképpen a mészhiány meg­szüntetéséről van szó. A be­avatkozást szélsőséges időjárás esetén a jonatán még akkor is igényli, ha a talaj történetesen elegendő meszel tartalmaz. A tünetek megszüntetéséhez 4—5 permetezés általában elegendő. A kezelést július második felé­ben kell megkezdeni és az 1,5 százalékos Kalkosan-oldattal 10—14 naponként célszerű megpermetezni á fákat. Több kertészkedő állítja és magam is felfigyeltem rá, hogy ez a kezelés erősen csökkenti a piros gyümölcsfa-takácsatkák számát. Az utóbbi időben he­lyenként tapasztalt fertőzütlsé­­gi szintet tekintve, ez nem is olyan lebecsülendő mellékha­tás. A szőlőnél — jobbára a fe­hér fajtáknál — ismét várható a szőlőlevélatka kártételu. Az ellene ható kénes, kora tavaszi lemosó permetezéssel egyúttal a gubacsatkák ellen is véde kezhetünk. Permetezésre fel­használható a Sulka 4—5 szá zalékos vagy a Sulikul К 2—* százalékos töménységű olda­ta. A kezelésre lehetőleg nap­fényes időt válasszunk, amikor a szemek már megduzzadtak és 10—-13 C-fukos hőmérséklet uralkodik. Szálai László \

Next

/
Thumbnails
Contents