Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-10 / 32. szám
t 1985. augusztus 10. SZABAD FÖLDMŰVES NYÚJTOTT MŰSZAKOKBAN Helytállnak a felvásárlók melyik szállítmánynál úgy Ítéljük meg, hogy talán a kelleténél egy kicsit nagyobb a nedvességtartalom, a tűző nap sugarainak felhasználásával — ez a legolcsóbb energiaforrás — előszárítjuk a gabonát. Szkabella János tájékoztatását követően búzá- 1 val megrakott pótkocsit vontató traktor áll a hídmázsára. A traktorostól kérdezem, honnan hozza az acélos, nagyszemü búzát. — Az ipolyvarbói (Vrbovka) Vörös Csillag Efsz-ből. Ez még az előzd napi aratásból való, ina ugyanis leálltak a kombájnok, mert a soron levő búzatáblán nem éreti be kellőképpen a gabona — válaszolt Kelemen István. Amikor a traktor motorja felberreg, Szkabella Jánossal a gabonatároló garatjai felé indulunk. Szembetalálkozunk Török Pállal, a gabonafelvásárló központ vezetőjével, aki éppen terepszemlét tart. — Mindent a legnagyobb rendben találtam, sehol nincs fennakadás. Remélem, hogy a továbbiakban sem lesz. Ezt azért merem remélni, mert valóban nagyon jól sikerült az idény előtti felkészülés. Tisztító és szárító gépsoraink, a felvonók és a többi berendezés is üzemképesen várta az M int valamilyen mai, korszerű betonvár, úgy emelkedik ki hatalmas méreteivel a környék házai és épületei közül a leszenyei (Lesenlce) felvásárló központ gabonatárolója. Ilyenkor a mezőgazdasági munkacsúcs idején szinte egymást követik a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás déli részén elterülő gazdaságokból érkező, gabonával megrakott teherautók és pótkocsit vontató traktorok. Öttjárbamkor, az idei aratás első hete után aránylag csendes volt a Nagykürtösi Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat leszenyei felvásárló központja. Mi lehet ennek az oka? — ez a kérdés motoszkált a fejemben, amikor a központ mázsaházában összefutottam régi ismerősömmel, Szkabella János íőraktároSsal. Azonnal meg is jegyeztem, hogy min töprengek. — Éppen az elmúlt napokban fejeződött be a gazdaságokban az őszi árpa aratása és még nem mindenütt kezdték el a búza bőtakarítását. Ha nagyobb időközönként is, de azért jönnek a gabonaszállító autók. Éppen most fordul be egy Ifa a kapun — mutat a bejárat felé. — Amint látom, az Ipolybalogi (Bajog nad Ipfoin) Egységes Földműves-szövetkezetből hozza a búzát. Időközben a búzával megrakott lfa teherautó rááll a hídmázsára. A tehergépkocsi ajtajára festett „cégtábla“ a főraktáros szavait ivaznlia He. gedíís István gépkocsivezető Ján Terek mázsamesterrel egyezteti és aláíratja a mérés eredményeit. Ez idő alatt a 16 éves Zsilka István, aki mezőgazdasági gépjavítónak készül, elvégzi a mintavételt. Szkabella János a fiatalembertől érdeklődik, milyen a nedvességtartalom, hogy aszerint jelezze a teherautó vezetőjének, hová öntse le a szállítmányt. — Tulajdonképpen - nemcsak az őszi árpa ért be egyenlőtlenül, hanem a búzánál is ilyen a helyzet. Ez nemcsak a gazdaságoknak okoz gondot, hanem nekünk is. Nem titok, hogy nem azonos nedvességtartalommal szállítják hozzánk a gabonaféléket. A-öszi árpa felvásárlását. A főpróba jól sikerült. ■ Mennyi gabonát vásárolnak fel naponta? — Jelenleg 500—600 tonna gabona a napi teljesítményünk, de ha majd minden gazdaságban teljes ütemben lógják aratni a búzát, 1000—1200 tonna gabona átvételével számolunk. ■ Gondolom, nem lesznek. kapacitásgondjaik Néhány perc múlva irány a gabonatároló (Kádek Gábor felvétele) Utolsó júliusi hétvége. A szenei (Senec) Napfényes tavak környékét szinte ellepték a fürdózd turisták. A hőmérő higanyszála harminc Celsiusfok fölött állapodott meg. A rekkenő hőségben aki csak tehette, a víz felé vette az irányt. Ilyenkor bizony eléggé hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a kánikula ellenére számos ágazatban nem a szabadságukat élvezik a dolgozók, hanem megszakítás nélkül — szombatokon és vasárnapokon — teljesítik népgazdasági szempontból fontos, halaszthatatlan feladataikat. A mezőgazdasági üzemek dolgozói minden percet kihasználva igyekeznek mielőbb térdre kényszeríteni a még lábon.álló gabonát. A terményfelvásárlók elsődleges feladata pedig a learatott gabonafélék mielőbbi átvétele, utókezelése és biztonságba helyezése. A Bratislava! Mezőgazdasági Terményfelvásárlő és Ellátó Vállalat szenei üzeme dolgozói számára az utolsó júliusi szombat és vasárnap alapos próbatételt jelentett. Amint Gottgeissl Dezsőtől, a felvásárló üzem helyettes vezetőjétől megtudtam: július huszonhetedikén csak a Budmericei Egységes Földműves-szövetkezet 1150 tonna gabonatermést szállított. A korábbi évek jól bevált hagyománya alapján úgynevezett felvásárlási ütemtervet dolgoztak ki, amely nagymértékben hozzájárul a zökkenőmentes, folyamatos termésátvételhez. A félreértés elkerülése miatt azonban tisztázni szükséges, hogy nem merev, mindenáron betartandó tervről van szó. A módszer lényege, hogy a környező mezőgazdasági üzemek vezetőivel folytatott előzetes megbeszélések szerint a nagyobb tételű szállítmányokat az egységes földművesszövetkezetek, illetve az állami gazdaságok képviselői előre jelzik. A kapacitásgondok enyhítését szolgálja, hogy több mezőgazdasági üzem dolgozói először ideiglenes tárolóhelyekre szállítják a learatott gabonafélét, majd ezt követően kerül a termés a felvásárlókhoz. Matejka János és Török Ernő a minőség és a nedvességtartalom vizsgálatát követően az osztályozás eredménye szerint irányítja a tehergépkocsikat, traktorokat, hogy melyik garatnál szabaduljanak meg rakományuktól. A felvásárló üzem helyettes vezetője elismerően szólt a raktárosok tevékenységéről, akik huzamosabb ideje nagy szakértelemmel végzik igényes feladataikat. Az idén is még jóval a felvásárlási idény kezdetét megelőzően mindent előkészítettek az új termés fogadósára. A két hatalmas gabonatároló és a régebbi haktárhelyiségek több mint 42 ezer tonan termés megfelelő körülmények közötti tárolását teszik lehetővé. A jó felkészülést bizonyítja, hogy a főidény előtti szigorú ellenőrzéskor Is helytálltak a szenei üzem dolgozói. A tapasztalt szakemberek által irányított kollektíva tagjai jól tudják, hogy a tárolók tisztítása és alapos fertőtlenítése, valamint az üzemzavarok megelőzése a folyamatos terménvfelvásárlés nélkülözhetetlen feltétele. Természetesen a műszaki-anyagi bázisról, a gépeket kezelő dolgozók felkészítéséről sem feledkeztek meg. A szakmai továbbképző tanfolyamokon, a balesetvédelmi és tűzmegelőzési előadásokon részt vevő dolgozók számára újra felelevenítették a legfontosabb tudnivalókat. A felvásárló központ dolgozói )úlius 12-én kezdték az idei termés átvételét. Az őszi árpából 1800 tonnát vásároltak fel, s az utókezelés ezúttal nem okozott különösebb gondot, hiszen az átlagos nedvességtartalom nem haladta meg a 15 százalékot. Az idei első búzatermés-szállítmány öt nappal később, július 17-én érkezett a központba. Pár nappal ezután már szinte valamennyi környező mezőgazdasági üzemben elkezdődött a kenyérnekvaló betakarítása. A szenei gabonafelvásárló központba tizenöt egységes földműves-szövetkezet, illetve állami gazdaság szállítja a gabonatermést: legnagyobb mennyiségben a blatnéi Rovina Efsz, a helyi Csehszlovák—Szovjet Barátság Állami Gazdaság, a pezinoki, a horvátgurabi (Chorvátsky Grob), az újfalusi (Nová Dedinka) és a féli (Tomášov) szövetkezet. Július husoznhetedikéig a könyvelést végző Manó Terézia pontos adatai szerint összesen 22 ezer tonna gabonatermést vásároltak fel, osztályoztak és helyeztek biztonságba. Látogatásom napjáig négyezer torma búzát kellett az LSO-50 típusú berendezéssel szárítani. A felvásárló központ dolgozóival folytatott beszélgetésem során az idei termés minőségéről is érdeklődtem. Általános vélemény, hogy a termés megfelelő minőségű, az élelmiszer-ipari célokra szolgáló búza sikértartalma is jónak mondható. Szintén Gottgeissl Dezsőtől tudtam meg, hogy szombaton, husznnlietodikén, bizony igazi munkacsúcs volt, hiszen a központ dolgozói jóval éjfél után, pontosabban éjjel két árakor fejezték be a munkát. Vasárnap délelőtt is több mezőgazdasági üzem szállította a termést. A felvásárlók munkáját dicséri, hogy a teherautók, traktorok vezetőinek nem kellett hoszsú ideig a központ előtt várakozniuk, mivel a mázsálást, a mintavételt és az osztályozást a lehelő legrövidebb idő alatt elvégezlek. A több mint száz állandó dolgozónak a főidényben diákok segítenek a nyári aktivitás keretében. Elsősorban a mintavételnél, valamint a szemveszteség csökkentésénél nyújtanak hathatós segítséget. Örömmel tapasztaltam, hogy a felvásárló üzem területén a legnagyobb forgalomban is rend és tisztaság uralkodott, a teherautók gumiabroncsai által szétszórt gabonát az idénymunkások folyamatosan eltakarították. A munkakezdeményezésekben a szocialista brigádok tagjai járnak az élen, de a többiek hozáállására sem lehet j>anasz. A gabona átvételétől kezdődően a dolgozók 3 műszakban végzik feladataikat, hogy a beszállított termés utókezelését és raktározását folyamatosan teljesíteni tudják. A szenei központ már évek óta besegít a Bratislava-vidéki járáson kívüli felvásárlóknak is, enyhítve ezzel a kerület kapacitási gondjain. A gabonaféléken kívül étkezési borsóból is több mint 400 tonnát vásároltak fel az újfalusi, a horvátgurabi és a blatnéi szövetkezettől. A tudományos-műszaki hajadás terén elért eredményeknek köszönhetően napjainkban az aratás idölartama jelentősen lerövidült. Ez azonban fokozott követelményeket támaszt a mezőgazdasági üzemek, valamint a gabonafelvásárlók együttműködésével szemben. Ennek tudatában immár évek óta közösen megbeszélik a teendőket, egyeztetik az ütemtervet, hogy a kombájnok által learatott termés mielőbb a magtárakba iíérüljön. Bárdos Gyula Török Pál (balra) és Szkabella János a rakodógép munkáját ellenőrzi (A szerző felvétele) — A gabonatároló 21 ezer tonna gabona tárolására Alkalmas. Ezenkívül az ún. oldalsó magtárakban Is elfér 2 ezer tonna. Egyébként az idei terv 16 ezer 613 tQnna termény felvásárlását irányozza elő. Ebből 2910 tonna kenyérgabona, 1500 a sörárpa, 7180 a takarmánybúza, 4950 tonna a takarmányozásra szánt árpa. Az olajosok közül repcéből 820, napraforgóból 800, takarmányborsőből 777, étkezési borsóból pedig 50 tonna a terv. ■ Most is, mint a korábbi években főleg az Ipolybalogi, az Ipolynyéki (Vinica), a Kőkeszi (Kamenné Kosihy), a Nényei (Nenince) és a Zsélyi (Želovco) Egységes Földművesszövetkezetből és a Szlovákgyarmati I Slovenské Darmoty) Magtermesztő Állami Gazdaságból kerül a megtermett gabona egy része a leszenyei felvásárló központba a kidolgozott és jóváhagyott ütemterv szerint. — Vasárnap kivételével minden nap este nyolc óráig vásároljuk fel a gabonát. Ha a mezőgazdasági üzemek betartják a szállítás* ütemtervet, nem szabad torlódásinak előfordulnia — jegyzi meg Török Pál, aki augusztusban ünnepit 60. születésnapját, s a hat évtizednek több mint a felét, pontosabban 37 évet a gabonafelvásárló üzemben töltött. Ezt ugyan nem tőle tudom, mivel a főraktáros újságolta, amikor a tájékoztatást követően elköszöntem Török Páltól. Ha már Szkabella János évszámokről beszélt, nem mulasztottam el megkérdezni, hogy ő mióta dolgozik a gabonafelvásárló üzemben. — Szinte egyszerre kezdtünk Tőrök Pállal — mondja mosolyogva. — Kereken harminc éve dolgozom a terményfelvásárlásban. Tagja vagyok központunk Macko Pál vezette kilenctagú szocialista brigádjának, amely a megtisztelő ezüst jelvényért versenyez. Jani fiam, aki az UN jelzésű rakodógéppel dolgozik, szintén tagja a szocialista brigádnak. Bodzsár Gyula „Piramisépítők” a tarlón A mintegy két és fél méter hosszú és másfél méter magas tégla formájú szalmabálák előtt csodálkozva álldogált a kis csapat, majd az egyikük felsőhajtott: „Ej, de jő lenne, ha a mi szövetkezetünknek is volna egy ilyen masinája; az ilyen teljesítmény mellett egyszerűbb lenne a szalmabetakarítás“. A kíváncsiság engem is közelebb parancsolt a géphez, amely egyszerűnek nézett ki. Meg kell jegyezni azonban, hogy a viszonylag nagy sebesség ellenére gyors ütemben forgatta ki magából a bálákat, melyek többször, egyenletesen át voltak kötve. Miroslav Salva gépkezelő szalmahetakarító csoportjával messziről, pontosabban a Lipník nad Bečvou-i Állami Gazdaságból érkezett. Jöttüket nagy örömmel fogadta a Vágtornóci (Trnovee nad Váhom) Állami Gazdaság vezetősége, mivel a négy dolgozó két géppel — a Hasston szalmabetakarító préssel és az emelőkarral ellátott univerzális Tatra tehergépkocsival — nagyszerű teljesítményre képes. A csoport tagjai egy nap alatt harmincöt hektárról tudják felszedni a szalmát, majd pedig kazlakba rakni. — Három éve dolgozom ezzel az osztrák szabadalom alapján gyártott géppel, de ha hiszi, ha nem, javításra' még nem szorult. Tavaly például ebben a gazdaságban is vendégeskedtem gépemmel, s a házigazdák nagyon meg voltak elégedve az elvégzett munkával. Tulajdonképpen ezért vagyunk újra itt... ■ Néhány szóval elmondaná, miként működik a Hesston? , — Ez tulajdonképpen egv egyszerű kombájn formájú gép. A szalmafelszedő és -továbbító bepréseli a szalmát a dobba, s azt 170 atmoszféra nyomás mellett működő hidraulikus prés ütésszerO lökésekkel nyomja össze. Képzelheti, milyen hatalmas erőkifejtés szükséges, amikor egy szalmabála súlya akár az ötszáz kilogrammot is meghaladja. ■ A tapasztalatok alapján mi az előnye ennek a szalmabetakarítási módszernek? — Röviden szólva űnnyi, hogy emberi kéznek nem kell a szalmához érnie. A bálák összegyűjtése pedig azért egyszerűbb, mert nagyobb súlyuk miatt kevesebb darabot kell megmozgatni. A Tatra teherautó hidraulikus karja játszva rakja „piramisba" össze a szalmát. A kazal nem ázik be, mivel a szalma annyira össze van préselve, hogy nem engedi át a vizet. ■ Munkájukhoz milyen körülményeket biztosítanak a vendéglátók? — Aratás idején már nagyon sok éve járom az országot. Az idén is három hónapig leszek távol a családomtól. Mivel van összehasonlítási alapom, elmondhatom, hogy a rólunk való gondoskodás példás. Az elszállásolás megfelelő, az étel kiváló, a frissítővel való ellátás is nagyon jó. A gondoskodást kiváló teljesítménnyel viszonozzuk. Miután további jó munkát kívántam, a szalmaprés gyors iramban szedte fel a tarlóról a szalmát, hogy helyet biztosítson a tarlóhántó traktoroknak. Kalifa Gábor A szalmaprés munka közben (A szerző felvétele) i
