Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-10 / 32. szám

■ A POSTAGALAMBÄSZOK öregbítsék jo hírnevüket A kis'enyésztők helyi szervezeteiben afféle pangás jelei tapasztalhatók. Főleg ott hagyott alább a lendület, s köti egyre jobban gúzsba a kezdeményezéseket a mind nehezebb tarlásviszony, ahol a kedvtelés helyett a haszon a döntő. Mert hát az eleségbeszerzés eléggé körülményes, a felülről ka­pott ígéretekkel viszont sem a kistenyésztő nem elégszik meg, még kevésbé az éhét csillapítani akaró díszmadár, ga lamb, vagy akár a kaparó baromfi. Tehát a megalapozatlan ígéretek’ől óvakodhatnának az illetékesek, mert ez semmi­képp sem használ a jó ügynek! Ellenkezőleg: lejáratja a szövetség képviseletében fellépő szavainak a hitelét. Az alábbiakban a gňtai (Ko­lárovo) kistenyésztők népes szervezetének eléggé sokrétű és jobbára eredményes tevé­kenységéről adunk áttekintést. Ш NYÚLÁSOK TÖBBSÉGBEN Horváth Géza, a szervezet titkára nagyon hamar előkerí­tette Gogh Jenő bácsit, a nyug­díjast, aki nagy előszeretettel említette: — különösebb gond. probléma nincs a házinyúlte­­nyésztés körül, amely éppen most éli virágkorát. .— Az első évben (1967),ami­kor szervezetünk 35 taggal megalakult, 3355 nyulat tud­tunk értékesíteni, jelenleg 165 a taglétszámunk: a tagoknak több mint a fele nyúltenyésztő. Tavaly már 11 ezer 316 nyulat adtunk át a nyitraí (Nitra) BRANKO nak, s kivívtuk a na­gyon megtisztelő első helyet — szlovákiai viszonylatban. Meg­jegyezném: tavalyelőtt a 2. he­lyei értük el, ugyancsak szlo­vákiai méretben. Tovább fűzi a szőt a nyúl­­tenyésztők szakosztályának az irányítója. Megtudjuk még, hogy az egyéni versenyben Mar­tin Äbelovský Jeleskedett; ta­valyelőtt 2., tavaly pedig a tisztes 3. helyezésnek örvend­hetett. A múlt évben összesen 790 házinvulat értékesített. — Semmi bajunk, problé mánk nincs a BRANKO-val. Ha értesítjük őket, azonnal jönnek. Átveszik az árut. Volt olyan alkalom, hogy Nyugat-Szlová­kiából ide, a mi városunkba hozták a nyulakat. hogy ka­mionba rakva útnak indítsák a szállítmányt Olaszországba. Eleséggel tökéletesen el va­gyunk látva, természetesen az eladott nyúlhús arányában. Ide­­jéban. rendszeresen kapjuk. # Nagyobb arányú betegség mikor ütötte fel a fejét nyúl­­állomány ukban? bet is említhetnék, akik na­gyon igyekvők, szakmailag is hozzáértők. Tegyük csak Hozzá: a leg­utolsóként említett nem más, mint a kistenyésztők gútai szervezetének az elnöke, aki jó eredményeket ér el. Azt már a szervezet titkára újságolja, hogy évente részt vesznek a brnói vagy a nyitrai kiállításon, amellett saját ki­állítást is rendeznek, amelynek 1000—1300 látogatója van. Az idén a komjáti (Komjatice) ke­rületi kiállításon a soraikból öten vesznek részt. Erre októ­berben kerül sor. — A legnagyobb gondot a törzskönyvezés jelenti — hang­súlyozza Horváth titkár. — A nyú'állománynak 90 százaléka francia ezüst, új-zélandi fehér, a többi csincs'lla. cseh tarka és német óriás. Oj fajtákat nem nagyon kapnak a kiste­nyésztők. Egyedül csupán őri István próbálkozik új fajták­kal: a japán hermelin fajta meghonosításán fáradozik. ■ SA)AT CSIBEKELTETŰjÜK VAN Az úgynevezett tyúkosok a tagság kisebbik részét képezik. A tagság eladott 11 ezer 794 tenyésztojást a saját keltetőbe, s ebből 7627 naposcsibe kelt ki. A tenyészettel 16 tag ren delkezik. Fajtajélleg? Kétirá­nyú: fehér plimut és vörös hemsír. Ily módon nemcsak a tagság jut jó fajtájú tenyész­­anyaghoz (naposcsibéhez), ha­nem a lakosság is — részben. Kisebb probléma: az A-le­­nyészettel rendelkezők az állo­mánynak csupán a 80 százalé­kára kapnak eleséget. A Mező gazdasági Terményfelvásárló és Anyagellátő Vállalat komá­romi f Komárno) üzeme juttat­hatna ocsút a kistenyésztők ré­szére. Ez, úgy hisszük, jobbára csak egy kis jóakaraton és megértésen múlik. A kevés takarmány miatt a fajtajelleg gazdagítására már nem is nagyon gondolhatnak, mivel az eleség nem biztosi tott. Legalább 3—4 fajtával sze­retnék bővíteni a jelenlegi ál­lományukat. ■ AZ ÍGÉRET SZÉP SZŐ... A tagságnak mintegy hat-hét százaléka hódol kedvenceinek: a díszmadaraknak. Mit tenyész­tenek? Hullámos papagájt, ka­nárit, rozellát, nimfapapagájt, zebrapintyet, penaitt- és Sán­­dor-papagájt stb. Leginkább ők az eleséghiány fő szenvedő alanyai, mivel már г............... ....mm—mmmem ie Tóth Gábor, a postagalam­­bászok vezetője két éve kiutalás szerinti ele^ séget nem kaptak. A madara­sok ígéretet ugyan kaptak, hogy repcével, kölessel és naprafor­góval számolhatnak, de az ígé­ret mindeddig csak szó maradt — holott Maškulka elvtársnak, a szövetség központi bizottsága mellett működő albizottság tag­jának szájából hangzott el. Nagyon Időszerű ezúttal Is a szólásmondás: Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó! A madarasok közül Kondé Ferenc, a díszmadártenyésztő szakcsoport elnöke, valamint Kondé Géza, Jozef Domin és mások tűnnek ki példamutató, hozzáértő tevékenységűkkel és az elért jő eredményeikkel. ■ vsskí •■•'ems'-: • •• ss — Mikor? Az 1980-as évben, amikor a mixomatőzls miatt 1800 nyúl elpusztult. Azóta egészséges az állományunk. Egy problémánk van csupán: az állatorvosunk oltási díj fe­jében nyúlásként két koronát kér. Mi úgy tudjuk, az oltás Ingyenes! Ellenben: szeretnénk pontosan tudni, ml a helyes álláspont, előírás ezen a téren • Kik a legjobb hírű nyúl tenyésztőik? •— Mindenekelőtt a már em­lített Martin Äbelovský, továb­bá őszi Lajos, örl István mér­nök, Bokor Gábor és még töb­MttÉ Kissé körülményesen, — de mégis megleltük Tóth Gábort, a postagalambászok népes szak­osztályának elnökét, valamint Balogh Ferenc titkárt, a MON­­TOSTROJ dolgozóit, munkahe­lyükön. Mindjárt elöljáróban kitűnt, h gy hozzáértő, jó ke­zekben van a szakosztály irá­nyítása. No meg az is. hogy a reájuk testált tisztségnek a legjobb akaratuk és tudásuk szerint igyekeznek eleget ten­ni. De félre a túlzott szerény­séggel! Füri Tibor, a verseny­bizottság elnöke is megérdem­li. hogy legalább a nevét em­­lflsük, hiszen nagyon a szivén viseli a tisztségéből eredő fel­adatok példás- teljesítését. Tájékoztatóimtól megtudtam, hogy már a 60-as években mű­ködött ez a szakosztály, amely jelenleg mintegy hatvan tagú. Már régebbtől jó eredménye­ket érnek el a postagalambá­­sza! terén. Több tenyésztő kül­dött galambot az országos ki­állításra is. # Kik a legjobb tenyésztők? — Kétségkívül az utóbbi évek legjobb tenyésztőjének Makhalt László bizonyult, oki a szlová­kiai bajnokságban a tisztes 3. helyet vívta kí, s a járást baj­nokság győztese ts, amellett a helyi szervezet legjobbja. A legtöbb gyakorlati tapasztalat­tal is ő rendelkezik, melyet szívesen, önzetlenül megoszt az ifjú galambászokkal. Ide sorol­ható még Tóth József, Polgár Tibor és Balogh Ferenc, akik­nek a galambjaik már külföld­re is eljutottak. Például Polgá­ré a hollandiai postagalamb­­olimpiára, Baloghé meg a bu­dapesti nemzetközi spartakiád­­ra. ■ ősszel KÖRZETf KIÁLLÍTÁS Nagy örömmel újságolták, hogy ősszel városukban ren­dezik meg a körzeti postaga­­lamb-kiállítást. — Ebből a közel kétszáz da­rabos kollekcióból a legesleg­jobbak jutnak majd el az or­szágos posta galamb-kiállításra, mely Prešov ban lesz a jövő év januárjában. Reméljük, hogy az Itteni minősítésből győzte­sen kikerülő galambok meg­állják a helyüket az országos mezőnyben, s öregbíteni fogják a gútai tenyésztők jó hírnevét — mondotta bizakodva Tóth Gábor. N. Kovács István ★ A* SZKSZ-alapszcrvezet tár­sadalmi munkával épülő klubja (A szerző felvételei) (Befejezés az X. oldalról) miből és mennyit lehet szállí­tani. Ha nagyobb a választék, akkor egy kis dömping nem okozhat különösebb gondot. — Idén fejes salátával sze­rettünk volna indulni — meséli vendéglátónk —, de valahogy nem sikerült a palántánk. Hiá­ba, kicsi az üvegház, a tél pe dig ezúttal túl keménynek bi­zonyult. tgy aztán kelkáposz­tát meg karalábét ültettünk, abból ts egy keveset. Ameny nyűtek jutott hely a már pap­rika- és paradicsompalánta ne­velésére beállított üvegházban. Volt némi uborkánk, most pap­rikát. zellert meg befőzni való csemegeuborkát tudunk kínál­ni. Képzelje, idén a szabadföl­di Fehériizön is a nevéhez mél tó termést nyújt. Viszont a pa­radicsom meg valahogy nem és nem akar pirosodni. Ki érti ezt? fanka néni, a kísérőnk bólo­gat. ma|d hozzáteszi: — Hadd el, majd beérik a maga idejére, csakhogy akkor már nem nagyon fog érte kap­kodni a kereskedelem. Nem lá­tod. mi van már most is? Alig van paradicsom, de máris aka­dozik a felvásárlás. Jobb eset­ben ötven ládával szállítha tunk egyszerre. Szép kis lehe tőség egy majd kilencven fős szervezet részére. Arról nem is beszélve, hogy aki a szerződés igazában bízva, kimondottan paradicsomra szakosodott, most Molnár Ödön: — Én Csák dohánykivonattal if Morva Erzsébet: — A paradicsom nem é* permetezem a paprikát nem akar beérni ben nagyjából egyetértünk, vi­szont azt is el kell monda nunk hogy udvarukban a sző­lő egészséges és a kemény tél ellenére is súlyos fürtöket ne­vel. Az udvaruk semmivel sem rendezot'enebb, mint a falusi portáké általában, és náluk legalább néhány nyulat is lát­tunk. A kertet ésszerűen tele­+ * bér néha csak két-három da­rabot tetet a mérlegre, míg drága a paradicsom. Ha a fél ládányi „fölösleg is mindenhonnan piacra kerül­ne, talán több és olcsóbb zöld­séget fogyaszthatnánk. De amíg azokat is fékezik, akik már szárítani tudnának... Nem kell messzire menni, itt azért ma is bőven akad az árutermelőnek. — Járásunkban most alakult meg a Kertészeti Szolgáltató Vállalat, s hogy segítsük az első lépéseit, egyebek között eltenni való uborka termelé­sére Is vállalkoztunk — meséli Németh Margit. — A szerződés megvan, de az uborkát nem nagyon viszik. Pe^jig idén nem lesz sok kon­zervuborka,. meri mindenütt gyorsan tönkremegy a növény­zet. Ennek ellenére tegnap i* két láda méretes csemegeubor­kát kellett kivinnünk a piacra, nehogy a nyakunkon marad­jon. Vagy itt van a paradicsom. A szerződés értelmében másfél ezer tövet ölteltönk de bánjnk is. Hiába kínálhatjuk n:m kell senkinek. Két három ládával szállíthatunk egyszerre, mert mások talán még nem tudnak mit szedni, de rajtunk ez sem seeft. hiszen holnap minimum kétszáz kilót kellene leszed­nünk, trgv tőnkre ne menlen az értékes zöldség. Már csak attól tartok hogy mire a kaj­szi beérik, arra sem akad vevő. Pedig nézze csak meg. milyen gazdagon berakodtak a fák. Vajon kinek jó, hogy ilyen bi­zonytalanságban tartják az áru­termelésre vállalkozó kertész­­kedőket? Tényleg — kinek 16? Kádak Gábor akár húsz ládával is tadna szállítani. Ha teszem azt egy ládával átveszünk tőle, mit csi­­nalion a többivel? Kénytelen más lehetőség után nézni, de nem biztos, hogy holnap meg tudtuk győzni a szerződéskö­tés f ntosságáról. . pitették be, nem viszik túlzás­ba a fóliázást, szép sűrű és egészséges a mákjuk, és a ker­ti asztalon pirosló paradicso­mért sem kell szégyenkezniük. Hogy csak egy fél ládányi jött össze belőle első szedésre?... Annyi baj legyen: a városi em van mindjárt Némethék esete. Jó ideje kertészkednek, s an­nak ideién örömmel üdvözöl­ték a szervezet létrejöttét, mert hittek benne, hogy végre meg­oldódnak az értékesítési gcij dók. Nos, valóban tapasztalha­tó némi javulás, de gondja Már Indulnánk tovább, de a háziasszony érdekes mondóké­ba kezd Ok is dohányt hasz­nálnak vegyszer helyett a le vél’etvek ellen. Hol permetez­nek a kivonatával, hol mé­csek úgy elégetik, füstölés gva nánt. A lényeg: három csnmag dohányra 5 liter forró vizet ön tenek és abban másnapig áz tátják. A leszúrt törzsoldatböl 2 dl-t tesznek 10 liter vízbe s az oldattal bepermetezik vagy öntözőkannából meglocsolják a növényzetet. Füstöléskor for gácsra szórva égetik el a do­hányt a fóliasátorban. Vlghéknél Is körülnéztünk, bár Zsuzsa néni eleinte Igen csak emlegette, hogy az ő kert lük ezen a nvár n blzonv nem éppen közszemlére való. Eb­Vfgh Zsuzsanna és Fekete Janka A szerző felvételei 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents