Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-10 / 32. szám
szabad földműves 8 1985. augusztus 10. Mit tudónk a gombákról? Teljében a gombaszezon. A meleg idő serkenti a termést. Erdőről, mezőről mindig tele szatyorral térhet haza a kiránduló. Szép és hasznos hobbi, hiszen a gomba ízletes, — nagy tápértékíí, közkedvelt eledel, körítésnek. ízesítőnek, vagy akár főételnek egyaránt alkalmas. A hús után a gomba tartalmazza a legtöbb fehérjét. Kalóriában viszont szegény, tehát a fogyókúrázók is nyűgöd tan jóllakhatnak belőle. Ráadásul a természet ingyen -kínálja, éppen csak le kell hajolni érte. De azért vigyázzunk vele, mert ez a kellemes, tápláló eledel nagyon veszélyes is lehet. Évről évre, ahogy elkezdődik a gombaszezon, gyakran hallunk tragikus gnmbamérgezésekről is. Gombászáshoz tehát nem elég a jó étvágy meg a kosár. Érteni is kell hozzá! Aki pedig nem ismeri a gombákat, mielőtt lábasba rakná, feltétlenül vizsgáltassa meg hozzáértő szak emberrel a zsákmányt. Mert elég, ha a teli kosár jó, ehető gomba közé egy-két darab mérgező gomba kerül, már ennyitől is súlyosan megbetegedhet az egész család. És, sajnos, a mérgező gombát nem is olyan könynyfi az ehetőtől megkülönböztetni. A legtöbb gombamérgezést a gyilkos galóca okozza, s ezeknek — azonnali orvosi beavatkozás hiányában — sze is tévesztik — egyik legfinphalálos vége is lehet. És éppen a mabb ehető gombával, a közisgyilkos galócát elég könnyű ősz mert csiperkével. Mindenekelőtt szetéveszleni — sajnos, sokan ősz tehát ismerjük meg a legfőbb elr leneéget. A gyilkos galóca közepes nagyságú gomba, kalapja tiszta fehér, vagy zöldessárga, olajbarnásan árnyalt. Fő ismérve, hogy a lemezei mindig fehér színűek. (Az ehető csiperkének fiatal korában rózsaszínűek, később csoko ládébarnák, végül feketék a leme zei!). jellemző még, hogy a gyilkos galóca kalapja alatti tönkön fehér gallér, a tönk alján pedig fehér bocskor található. Tehát elsősorban ezekre figyeljünk. S ha nem vagyunk egészen biztosak a dolgunkban, inkább dobjuk el az egész kosár csiperkét, semhogy egyetlen csiperkének nézett gyilkos galócát hazavigyünk. Egy rövid ismertető keretében nyilván nincs módunk az összes ehető, vagy mérgező gomba bemutatására. Ezért szorítkoztunk csupán az első számú közellenség, a gyilkos galóca fő ismertető jeleinek sommás leírására. Am nehogy azt higgye valaki, hogy ennyi elég a vadon termő, általunk szedeti, vagy alkalmi árusoktól vásárolt gombák biztonságos felismeréséhez. Hiszenóú szakiroda'ont össze sen több mint 60 ezer gombafajtát sorol fel (és még hány hiányzik belőle!). Nem is szükséges mind a hatvanezret ..bemagolni"; elég, ha azt az 50—80 hazai gombafaj tát megismerjük, ami kirándulásaink során a kezünkbe kerül. Ez se könnyű dolog. Sok-sok évi tapasztalat és jó megfigyelőkészség kell annak felismeréséhez, hogy az erdő-mező ingyen ajándékai közül melyik ehető, melyik mérgező. Mi tehát a teendő? Aki nem elégszik meg a — kii lenben sajnos, igen-igen ritkán kapható — termesztett gombák kai, hanem különlegességekre vágyik, s ilyesmit vásárol, az feltétlenül ellenőriztesse. Városi piacokon rendszerint ott van helyben az élelmiszer-egészségügyi ellenőr. Aki pedig maga akar gombászni, az tanuljon meé gomhászni! Kitől? A mezőgazdasági főiskolák, szakiskolák, kutatóintézetek kér tészeti szakembereitől, vagy akár a közismert nagy tapasztalatú, „veterán" gombászoktól. (Hiszen aki 10—20—30 éve gombászik s még mindig él, annak igazán hihetünk.) Mellékelten pedig bemutatunk néhány közismertebb ehető gom bafajtát, amelyekkel kirándulásaink alkalmával gyakran találkozhatunk. A javítóvizsgáról Annak idején, harmadik-negyedik osztálvns ifjú tanítóként egy — hivatásból és okos gyermekszeretetből jelesre vizsgázó — kolléganőmtől vettem át két Ízben is egy-egy osztályt. Az akkor 25—30 éves pedagógiai tapasztalattal ren delkező tanító néni minden gyereket külön külön értékelve adta át nekem másodikos nszlátyát júniusban. Feltárta előttem a bizonyítványába Irt érdemjegyek mögöttesét, az egyéni teljesítményt. Két növendéke olvasás és számtan elégségeséhez külön mentegetödzö magyarázatot fűzött ilyenformán: „Tudod, ezek még nem egészen elégségesek, de nem ér telmi fogyatékos egyikük sem Életre szóló nyomot hagyna bennük a bukás. Beszéltem a szüleikkel. Kezeskedem róla. hogy szeptemberre nem lesz velük probléma“. Ezt ígérte akkor, és be is tartotta, ű a nyári szünet végére átsegítette a két gyermeket a fo lyamatos szőképolvasás és a százas számkörben számolás nehézségein. én meg megtanuliam tóle, milyen fontos a gyerek jövője szempontjából az alapkészségek — az olvasás, az írás, a kifejező készség, a számolás — biztos elsajátítása. Szinte mindig eszembe jut e régi történet, valahányszor az iskolai évveszlések statisztikái adatait tanulmányozom. Vajon hány gyerek egész életre szőlő tanulást kedvét alapozhatná meg az iskola és a család megfelelő egvüttmunkálkodása, a gyakran kitörölheieUen nyomot hagyö tanulási kudarcélmény megelőzése? Az elégtelen Iskolai teljesítmény — jóllehet ma már nem a bukás szóval, hanem az osztályismétlés kifejezéssel illeti a hivatalos közvélemény — feszültségeket, Időnként komoly, súlyos válságot okoz a gyereknek, a szü lőnek a pedagógusnak egyaránt. Mindenütt az életben, ahol követelményt támasztanak, a teljesítmény szerint értékelik a végzett munkát. Az iskola az egyes évfolyamokra megállapított tantervi követelmények teljesítése szerint értékel. Sok tényezőtől függ az, hogy a diákok hogyan felelnek meg az előírt követelményeknek. A tanulás eredményességét már az első években befolyásolja a személyes képesség, az akarat, a kötelességtudat fejlettsége, a családi késztetés, a kisgyermekkorban folyamatosan alakított munkavégző szokások és az iskolához, az osztályhoz, a tanítóhoz való viszony minősége is. A felsőbb osztályokban jelentkező tanulási kudarc oka rendszerint az alapkészségek fogyatékosságában, a szisztematikus tanulás, a személyes erőfeszítés és a minden gyerek, fiatal által áhított sikerélmény hiányában keresendők. A nagy létszámú osztályokban tanító pedagógusok nem tudnak elég időt szakítani arra, hogy egyénileg, külön-kulön foglalkozhassanak a rászoruló gyerekkel. Az általános iskola alsó tagozata ban rendszerosített korrepetálás, a napköziben és a tanulószobán szervezett úgynevezett felzárkóztató tevékenység ellenére is évről évre sok ezren élik át a bizonyítványban írt elégtelenek, a javítóvizsga vagy az évismétlés keserű élményét. Felmerül a kérdés: mit lehet, mit kell tennünk, hogy megfelelő segítséget kapjanak a tanulási kudarccal küszködő gyerekek? Az iskolában is felgyorsult életritmus, a megnövekedett követelmények ellenére sem mondhatunk le a lemaradók folyamatos segíté-séről. A közoktatás nemrég elfő gadott fejlesztési programja fontos feladatnak tartja egyrészt a pedagógiai munka javítását, másrészt azt, hogy a tanulási folyamat megszervezésében, a pedagógiai programok, módszerek helyi megválasztásában az eddigieknél jobban vegyék figyelembe a diákok eliérő fejlődését. Mind az átlagnál tehetségesebb, mind a lemaradók szervezett segítése egyéni tanulási programokat igényel. Amíg a feltételek fokozatosan megteremthetők, addig a jelenlegi intézményes keretek között kell a mainál körültekintőbb pedagógiai segítséget nyújtani az arra rászorulóknak. Az egykét tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgára utalt gyerekek nyári felkészítése — a pedagógus véleményének kikérése után — a családra háruló feladat. A tapasztalat azt mutatja, hogy az év közben elmulasztott rendszeres tanulásból adódó bajok — az elengedhetetlen testi, szellemi regenerálódásra hivatott nyári vakáció idején — nehezen és csak hozzáértő szakember közreműködésével csökkenthetők. Magam — több gyerek, család és pedagógus augusztus végi gyötrelmének és jó néhány javítóvizsga formális teljesítményének vagy a bizonyítványban jelzett elégtelen osztályzatok végérvényes szén tesítésével megerősített kudarcok tanújaként — úgy vélem, hogy ha végképpen elkerülhetetlen a javítóvizsga (márpedig az iskola bűn részesség nélkül nem hunyhat szemet a hiányzó tudás feletti), a mainál több időt kell hagyni a gyerekeknek, a családnak a komoly felkészülésre, az iskolának pedig a kellő segítségnyújtásra. Megítélésem szerint általánossá lehetne tenni azt a ma még kivételes eljárást, hogy indokolt eseten az iskola igazgatója november 1-ig halasztást adhasson a javítóvizsga letételére. Ez esetben feltehetően általánossá és érdemibbé válhatna az iskola pedagógiai segítése, a vizsgákra való felkészítés szakszerű irányítása is. -Gy-Zsírok a vérben A kosznrúér-elmeszesedés kialakulásában szereplő rizikófaktorok közül az egyik I legfontosabb veszélyeztető ■ tényező, ha a vérben sok a zsír. A zsírok (lipidek) víz- I ben nem oldódnak, a vérben fehérjéhez kötött álla pótban vannak jelen. Ezé két a zsírfehérjéket lipoproteineknek nevezzük. Három nagyon fontos lipoprotein: a nagy sűrűségű (angol rövidftéssel jelezve: HDL), a kis sűrűségű (LDL) és a nagyon kis sűrűségű (VLDL). * A kis és a nagyon kis Sűrűségű üpoidok mennyiségének gyarapodása, valamint a .koszorúér-betegség gyakorisága között szoros a kapcsolat. Ezzel szemben a nagy sűrűségű lipoprotein i (HDL) az érelmeszesedésj ben védő hatásúnak bizo- I nyúl. Ilyet tartalmaz élelmi- I szereink közül a napraforgóolaj és a margarin. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint feltűnő az összefüggés az egyes országok .zsírfogyasztása és az érelmeszesedés előfordulása, illetve az annak következtében beköyetkező halálozás között. A koszorúér-e! meszeseriés va'ószíníisége párhuzamosan növekszik a vérzsír meny nyiségével. A hiperlipidémia Iamikor a vérsavóban a normálisnál több lipid van), a dohányzás és a magas vérnyomás mellett a {nagy rizikófaktorok közé i tartozik. Több mint 100 szívbetegnél — akiknek magas lipidj értékük volt — kerékpár] terheléseket végeztünk, vizs- I gálva a terhelés előtt és után a pulzus-, a vérnyomás- és az EKG-változásokat. Ezeket összevetettük egy ellenőrző csop -rt értékeivel. A vérnyomás kóros változása a kevésbé magas lipidű betegcsuportban 50— 60 százalék, míg a nagyon magas lipidű hetegcsoportban 80 százalék volt. Hasonlónak találluk terhelés kor az EKG kóros változásának mértékét is. Hétszázhúsz első szívinfarktus után levő beteg (az I. csoport) rizikótényezőit egybevetettük 114 szív, érbetegségben nem szenvedő (II. csoport) adataival (az utóbbiak ebből a szempontból az egészséges népességet képviselték). Kiderült, hogy az I. csoportban jelentősen többen voltak az olyanok, akiknek már az infarktusuk előtt sok volt a vérükben az LDL és a koleszterin. A mi vizsgálataink is igazolták, hogy a hiperlipoproteinémia a nagy rizikófaktorok közé tartozik. Hazánkban különösen a fiatal és a középkorú fér fiák infarktusának kialakulásában van1 jelentős йеге pe. Gyakoriak az úgynevezett elsődleges, főleg örökölt hiperiipidémiák, amelyek egy családon belül ha'mozottan fordulnak elő. Még gyakoribb a fiatalkori érelmeszesedés, a szívkoszorúér betegség, illetve az infarktus. Ha ezt idejében felismerik és megfelelően kezelik, a súlyos szövődmények (érelváltozások. koszorúér-görcs, szívinfarktus I megelőzhetők vagy legalábbis késleltelhe tők. V A kezelés kulcsa az étrend: a telített állati zsírok és a koleszterin csökkentése. A napi összkalória 30 százalékát teheti ki a zsírkalória, ez kb. 6 dkg zsiradék. Az elfogyasztott zsírfé'ék egyharmadát alkothatja telftelt zsír, a többi növényi eredetű legyen. A koleszterint napi 300 mg alá kell csökkenteni: az édességek (cukor, sziirp, üdítő, sütemény) fogyasztását korlátozni kell. Az étrendi változtatás átlag 10—20 százalékkal csökkenti a vérzsír mennyiségét. Az étrend alapja a r--siókban gazdag zöldség, főzelék és gyümölcs. Az étkezések száma naponta" 5—6 legyen, de egyszerre kisebb mennyiségű. Fontos az állati eredetű zsiradékok csökkentése: naponta egyszer elég a sovány hús. olajjal elkészítve. Zsíros húsok és belsőségek kerölendők, helyettük sok növényi fehérjét tartalmazó bab, lencse, borsó fogyasztható. Kerülendok a zsíros tejtermékok és a tojássárgája. javasolt a zsírszegény tej, a sovány sajt, joghurt, a lágy margarin, túró. Gabona vagy kéményítötartalmú ételekből a rozskenyeret, a száraz tésztát és a burgonyát javasoljuk. Korlátlan mértékben fogyaszthatók olajban párolt főzelékfélék, paradicsom, paprika és a nem édes gyümölcsök. Fontos az alkohol csökkentése jeseileg egy kevés bor fogyasztható), és igen fontos a fizikai munka, a mozgás fokozása. A szakemberek véleménye szerint az étkezési szokások ilyen megváltoztatásával a szívrohamok számát 20—30 százalékkal, a szívkoszorúér betegségben elhunytak számát pedig a negyedére lehetne csökkenteni. -Csp-A bor jele Játékpénz Fénzutalvány Kiteikua He jtvény, 3. rész Személy# J.4T7ŠB __и n f jtTíny, 1»rész »«effiény Rejtvény, ci.rész Amerikai tábornok Oxigén Állatok etetésére való építmény '»'овей nescio zobalány második ismereti«; i-étezfl -latinul Gazdasági növény lote Az ezüst - el« uödény . zelén, hidrogén lienyasz— szony Zeitén Kínos helyzet Anyoa Rejtvény, 4.rész ах orosz unkásmozgalom harcosa .'árgyrag Jószág N8i név Vissza; folyó Ausztriában______ Folyo az NSZK-ban azonos betűk Magyarországi patak ллпо»гВт. Komái 50 Mátra közepe Halomban van t Jrmérték»syaég Közeledik Azonos betűk íyeralo Зова! 500 János íövendöaondó, • .ívánsag Á MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 30. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: alborak, lipicai, tarpán, szög, táltos, incitatus. angol telivér. nóniusz, pegazus. Nyertesek: fván Aladár. Dunakisfalud (Vieska), Kéiyi József Komárom (Komárno), Kajla Béláné, Fine (Pinciná),
