Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-06 / 27. szám
1985. Július S. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Harmincöt év Thália szolgálatában Az ünnepi délutánra meghitt légkört árasztó teremmé varázsolták az öreg. nyirkos falú, „zenélő“ padlózattá zsitvabesenyői (Beáeiíov) művelődést házat. A'kél sorban felállított asztalokon frissítők, házi pogácsa, a falakról régi és újabb sikereket idézó oklevelek sokasága kacsingat ránk, amelyek sorát egy-egy tabló szakítja meg. — Pár éve vetődött fel a gondolat: az előadott színművekről készült felvételeket keretbe foglaljuk, emlékidézőül — lép mellém Mrúz János, a Csemadok helyi szervezetének elnöke. Olvasgatom a tablók címét: Zsákbamacska, Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Imádok férjhez menni, Szeretve mind a vérpadig, Bújócska, Dalol a nyár... Közben megérkeznek az Érsekújvári (Nővé Zámkyl Járási Népművelési Központ képviselőt, a Jnb kulturális osztályának vezetője, a hnb képviselői, Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke, s a terem is szépen telik — egykori s mai színjátszók foglalnak helyet az asztaloknál. Mrúz János lép az emelvényhez, üdvözli a megjelenteket, s röviden vázolja a kétezer lakosú község 240 tagot számláló kultúrszervezetének tevékenységét. Egyebek között ezeket mondotta: — Községünkben nincsen olyan rendezvény, amelyhez szervezetünk ne tárolna hozzá, amelyet kulturális téren* ne gazdagítanánk. Eredményesen tevékenykedik énekkarunk, citerazenekarunk — s nem utolsósorban színjátszó csoportifnk, amelynek tagjai az eltelt három és lél évtizeden át nagyban hozzájárultak nemzetiségi kultúránk fejlesztéséhez, a haladó hagyományok ápolásához, kulturális értékeink gyarapításához. Annak idején — 1949-ben, szervezetünk megalakulásának évében — petróleumlámpa fényénél. fűtatlen teremben kezdték az első darabok tanulását. Az első rendezőkről szólva Mrúz János Kanozsai Margit és Éliás Ottilia nevét említete meg. A Bor, a Piros bugyelláris, a Sárga csikó, a Szabin nők elrablása. Csalódások.. színre vitele Jelzi az ötvenes évek időszakát. Esztrádmfisorokkai, táncos-zenés színművekkel Is próbálkoznak — Molnár József veszt át a rendezőt pálcát. Különböző versenyek résztvevői, számos siker fémjelzi ezeket az éveket — ismerem meg a múltat Grosch Istvántól, a szervezel titkárától, akt 1970-ben vette át a rendezői szerepkört. Ekkor kezdett kialakulni az a mag, amely még ma is a társulat gerincét alkoja. Ma már a vállalt feladathoz felnőtt, szívvellélekkel dolgozó szereplőgárda és serény besegftők lelkes csoportja veszi őt körül, s támogatják kultúraápoló, anyanvelvszeretetre nevelő tevékenységében. Ma már több Járás községeiben hiányt Jelentene, ha a tél vagy a kora tavasz folyamán a besenyőiek fellépése elmaradna. Saját feltételeik s adottságaik között készülnek, s a legtökéletesebbet igvekeznek nyújtani. — Még mindig mostoha körülmények között dolgozunk — mondja e szervezet titkára a műkedvelő színjátszók rende zőja. — A falak nyirkosak, nedves az egész épület. Az ilyen körülmények között dolgoző csoportnak nehéz felvenni a versenyt az ideális feltételek mellett készülő csoportok kai... Mégis számos sikerrel dicsekedhetünk, nemegyszer voltunk már a kerületi versenyek résztvevői. — Mi ad önnek erőt egyegy évad előtt, vállalva az éjszakába nyúló próbákat, a lakhelye, Érsekújvár és Besenyő közti ingadozást? — A szereplők, s maga a szervezet elnöke, Mrúz János, aki szintén régi műkedvelő; Jönnek, hívnak, s én nem tudok nemet mondani, összeforrott társaság, igénylik a szereplést, kevesebb szereplőt Igénylő színmű esetén esztrádmüsort is tanulunk, nehogy valaki mellőzve érezze magát... A tagok lelkesedése magával ragadó, lehetetlen elutasítani kérésüket. Meg aztán a munkahelyem Is ideköt: a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola pedagógusa vagyok. Az utánpótlás pedig már ott Jelentkezik: a Pöttöm Színpad tagjaival a napokhan elevenítjük meg a Fajankó című mesejátékot. Közben a népművelési intézet képviselője ünnepélyes keretek között elismerő oklevelet adott át Tanka Lajosnak, Kanozsai Margitnak, Éliás Ottíliának, Grosch Istvánnak, Recska Tibornak. Mrúz Jánosnak, Deszat Ilonának, Balogh Józsefnek, Pintes Margitnak, Tanka Józsefnek. Deszat Lajosnak és Pintes Istvánnak. A helyt szervezet vezetősége további 14 személyt ajándékozott meg, a Csemadok jb képviselője ugyancsak okleveleket nyújrott át. octalista kultúránk szerves részét alkotja a sokoldalú népművészeti tevékenység. Ebből adott gazdag ízelítőt a Közép-szlnvákiai kerület magyar nemzetiségű dolgozóinak Kerületi Népművészeti Fesztiválja, amelynek harmadik évfolyamát ezúttal a Nagvkürtösi (Veľký Krtiíl Járásban rendezték meg- A rendezvény első napján telt ház fogadta a a rossz Idő miatt a nagykürtös! szabadtéri színpad helyett a Járási székhely művelődési házának színháztermében fellépő vendégcsoportokat. Szép összeállítással szerepelt a Közép-szlováklat kerület tálalnak hagyományait őrző és terjesztő Urpfn folklőrcsoport Banská Bystrlcáből. Jubiláló csoportnak tapsolhatott a közönség ezután, éspedig a megalakulásának 15. évfordulóiét ünneplő Szőttes dal- és táncegyüttesnek. A baráti Plsekl Járásbői érkezett a Hrejkovicel Efsz fúvószenekara és a mllevskól társastánc-klub együttese. A Járásban már nem első alkalommal fellépő salgótarjáni Front rockegyüttes koncertje most ts nagy sikert aratott. Műsorában közreműködött Berki Tamás, aki nemzetközileg Is elismert dzsessz-zenész. A |árásl dal- és táncünnepélyek színhelyéről Ismert nagycsalomijal (Vefká Calomi- Ja) Béke-park szabadtéri színpada fogadta a fesztivál másnapján a nagykürtöst, a losonci (Lučenec) és rimaszombati (Rím. Sobota) Járásból fellépő csoportokat és együtteseket. A több mint négy órás műsor első részében Süss fel nap címmel gyermekcsoportok mutatkoztak be, mégpedig az ipolybalogi (Balog n. Ipfom) alapiskola gyermekkórusa, a fülekpüspnki (Fii. Biskupice | Apró Palóc, a gortvai Barkóca, a Dol. Plachtince i Krôčik és a lukanényei (Nenince) Délvirág folklórcsoport. A műsor második részében Hálacsokor címmel felnőtt csoportok és együttesek léptek színpadra. Megérdemelt tapsot kapott a rimaszombati Gömör népegyüttes, a Rimaszécsl (Rim. Kerületi népművészeti fesztivál Seč) Efsz népi zenekara és szólistái, a csákányházi fCakanovce) folklórcsoport, a füleki (Fifakovo) Kovosmalt szakszervezeti üzemi klubjának női énekkara, a VeTký Lom-i női és a bussai (Buáince) vegyes éneklőcsoport; de a losonci Kelemen Gábor és a bátorfalusi (Bátorová) Hafnár Imre énekesek is rászolgáltak a tapsra. A fesztivál zárőrészében két magyarországi vendégegyüttes mutatkozott be a közönségnek. Elsőként a salgétar|ónl Nógrád Dal- és Táncegyüttes, majd utána a KISZ Kb mellett működő világhírű Rajkó zenekar, amely fellépésével fergeteges sikert aratott. Vastapssal Jutalmazta a fiatal zenészek Játékát a szép számban összegyűlt közönség. Nemcsak kenyérrel él az ember... — így hát a Béke-parkban a sült ételeket és frissítőket árusító bődék mellett Jogosan kapott helyet a könyvsátor Is. . Népművészeti fesztiválról lévén sző, érthető módon a népzene. a népdal, a népi tánc és a népszokások domináltak a műsorban. Viszont a szóban forgó fesztivál műsorbizottsága a modern táncoknak, sőt a rockzenének ts helyet adott a rendezvény műsorában, tehát tulajdonképpen nem beszélhetünk színtiszta népművészeti fesztiválról. Ezt nem negatívumként említem, sőt inkább ellenkezőleg: arra szeretnék rámutatni, hogy a Jövőben ez a szép és valóban tömegeket mozgató seregszemle mellőzhetné a népművészeti jelzőt és viselhetné az illető kerület magyar dolgozóinak béke- és barátságfesztiválja, vagy csak egyszerűen a magyar nemzetiségű dolgozók fesztiválja nevet. Műsorában így már Jogosan kaphatnának helyet a népi együttesek mellett a kerület legjobb könnyűzenei együttesei, énekesei, de éppenséggel felléphetnének amatőr humoristák, parodtsták, bűvészek és zsonglőrök, és így tovább. Ogy vélem, ezáltal színesebb, sokrétűbb és vonzóbb volna a rendezvény műsora. Jobban kifejezné, hűségesebben tükrözné az azon a vidéken élő magyar dolgozók öntevékeny művészeti munkáját. Bodzsár Gyula — Rendhagyó Jubileum ez a mai — mondja Cerveny Stefan, a járási népművelési intézet osztályvezetője. — Járásunk területén nincs még egy olyan csoport, amely három és fél évtizeden át folyamatos tevékenységet fejtett volna ki. A sok-sok lemondással járó, fáradságos munkához csak gratulálni lehet. — Nem mindig mérvadó a különböző seregszemléken elért helyezés — vallja Sidó Zoltán —, a legnagyobb eredmény az, hogy a csoport működik, s biztosítva van a folytonosság, van kinek továbbadni a sző vegkönyvet, van kinek rendez ni, van kikkel rendezni, s van kinek játszani. Ez a tény a mozgalom legfőbb küldetése. A kitüntetettek közül Tanka Lajossal, huszonöt évad valamennyi színművének szereplőjével váltottunk néhány szót. — Iskolás koromban kezdtem szerepelni, a Csizmás kandúr veit az első darab, amelyben felléptem — mondja szerényen. — Gyermekkoromban magam költötte szerepekkel szórakoztattam legeltető társaimat, ma meg a szereptanulás, a próbák s a fellépések töltik ki a téli-tavaszi Időszakban napjaimt. Hozzám nőtt a színjátszás, a szerepek alakítása, mint emberhez a neve. A színpad átalakítását követően az elmúlt évek legsikeresebb előadásából elevenednek meg részletek: Charley nénje, Zsákbamacska, Nem élhetek muzsikaszó nélkül... s látom, valamennyien kiforrott, érett teljesítményt nyújtanak, a színpadon s a kulisszák mögött is otthonosan mozognak, a kötetlenség, a gátlástalan magatartás jellemzi alakításaikat. Valamennyiük mozdulatain érződik a rendszeres szereplés, a színpadhoz való kötődés. Amíg az újabb jelenethez készülnek, Nagy János, a helyi alapiskola igazgatója súgja, hogy a napokban megszületett a döntés: Besenyő új kultürházat kap, a színjátszók néhány év múlva hatmillió korona értékű kultúrpalotát vehetnek birtokukba. Megérdemlik. Pénzes István EGON ERWIN KISCH: Meddig nyomtok, Akt a Latin negyedben él, s így a nap legkülönbözőbb szakaiban fordul meg az utcán, a legkülönbözőbb foglalatosságok közepette láthatja a diákokat. Például: egy csaknem rabfrizurás diáklány reggelente a zöldséges kordéfánál egy kis karfiolt és burgonyát vesz minden áldott nap, a halasnál némi kagylót, hogy ez lenne majd az ebédje; egy fiatalember minden délelőtt megjelenik a rue de ľ Ecole de Médecine egyik nagy könyvkereskedése előtt, kiemeltntl az odakint a járdán, a nyitott szekrényben kínált könyvek közül a Szülészet címűt, mintha vásárolni akarná, nézegeti — hosszasan, mert megannyiszor bebiflázza jó pár tucatnyi oldalát, látszik ez az ajka mozgásán; két ifjonc ott halad éj idején a boul’ Minchen, Spinoza politikai traktumdt vitatván, aztán a kávéházak előtt mindannyiszor félbehagyják az Izgalmas disputát, hogy a még izgalmasabb, félbe-negyedbe hagyott cigarettákat az asztalok alól teljesen elvtelenül összegyűjtsék. Es ha valahogy úgy tényleg nagyon ügyetlenül leszállt a boulevard Saint-Germaínen, a place Maubert és a Clunny-palota között egy lány, hó vége felé, és arra kér, ,amehessen veled", s hogy tetszésedre bízza, mit fizetsz ,£rte", tudd: diáklány, aki másképp nem tudja összekotorni a lakbért vagy a diákmenza-előfizetést... Kétszáz japán állta, üli, vizslatja körül a biliárdasztalokat, a rue de Monsieur le Prince kdvéházában, mind a tizennyolca, egész szünidejüktizennyolcat, egész szünidejükben — szorgosan, alaposan jegyzetelnek, ábrákon rögzítik a bonyolultabb lökéseket. Tapasztalható a diákszobák magánya, felen vagyunk, ahogy lakájuk kétségbeesetten térdre rogy, majd nemsokára örömtelt uffonadssal tárja kariüt ölelésre. Sóhaj, fohász, sömör, fekély, öröm, csömör, aggály, remény, fogadalom, dínomdá-Fügedi Jenő: CSENDÉLET VIRÁGGAL (Fotó: —van) GUILLAUME APOLLINAIRE: Kikericsek Most mérget hay a rét s virágzik késő őszig Legelget a tehén • S lassan megmérgeződik Kikericsek virítnak kékek és lilák Almos szemed olyan mint itt ez a virág Mint szirmunk fodra kéklő s kék akár ez ősz itt S szemedtől életem lassan megmérgeződik Egy falka kisdiák a rétre fut s rivali Lebernyegük röpül és zeng a harmonikadal Letépik a virágot mely anya s leány is Es színe mint szemhéjadé s oly félve rebben már is A csordás csöndesen halk hangon énekel Mint rebben a virág ha szélben térdepel Míg bőg a sok tehén s elhagyja gőzölögve E halnikészülö nagy rétet mindörökre (Radnóti Miklós fordítása) vizsgagondok...? nőm: ezt mind halljuk, ezt mind látjuk, szinte szó szerint. Hit és babonaság vonul el előttünk. Kis fehér márványtáblák szólnak rólunk — s róluk magukról alkalmasint nem szólott még párizsi krónikás; kis fehér táblák, ott láthatók egy eléggé elduaott templom bel séf ében. A Séverin-templom vénséges, szürke falain és gótikus oszlopain ékeskedik ez a márvdny- Japéta“. e hálapikkely. A franciák körében bevett szokás, hogy nagyobb megpróbáltatások után a szerencsés túlélő efféle emléktáblácskát helyez el a templomban. Persze, a Szajna bal partjának kis templomocskáiban látható ily emlékjelek szövege a legbizarabb. amit csak e tárgyban képzelhetünk. Elsősorban a Saint-Séverin tűnik ki e furcsaságokkal. Nemcsak a legkülönfélébb vizsgagondokról értesülünk így, de összességükben e táblák mintegy a párizsi felsőoktatás telies tantervét adják. Segítségért folyamodik itt a diákság minden szenthez hadd állnának az egykoron súlyosan megpróbáltak a most próbázók mellett védelmezőleg. Na pedig valamelyik szent vagy apostol megtette a várt csodát, a hála sem késik: „Szent Antalnak, a múszakirajzvizsaa-anyag „A" érdemjegyéért'', olvassuk az egytk táblácskán, aláírás- ,.H. N., az út- és hídépítő főiskola hallgatója'. A másik mérnökjelölt e tábla mellett a fohászát örökítette a falra: „C est sous votre puissante prote-tion, о notre Dame de Saínte-Espérance. que ie mets ma demtérp année. J. P.. candidat д Г Ecole Polytechnique." Egy orvostanhallgató itt adja carrarat névjeayét Szent Veronikának, „hálával a sikeres kórbonctani vizsgáért"; a joghallgatók látható előszeretettel fordulnak Szent Józsefhez védelemért: „Peconnalssanre ň Sf- Joseph pour топ examen du droit civil. Un normalfen". vagy „Saint-Joseph' Merd pour топ succés, faisant ľ examen du droit public! Un licencié en droit, S. S." A Sorbonne és a Collégé de France filozófusai nem is szentekhez fordulnak, de közvetlenül az Üdvözítőhöz. S üdvözítőén! Nekik ő, mint Őrömmel olvashatjuk, elsősorban szerves kémia, integrálszámítás, egyiptológia és a forradalmak története terén segített hatékonyan. A bányászott akadémia hallgatói ásványtan és paleontológia leggonoszabb kérdéseire is helyes válasz adódjék, hogy a pogányul gyötrő rejtély keresztényi irgalommal megoldódhasson, csodás átváltozással akárha. Szent Dionüszloszhnz az Ecole Nor• male diákjai fordulnak nagy bizalommal segítségért s tanácsért, ha angolból, németből, spanyolból vagy oroszból kollokválnak. A Istenanyának pedig azokat kell védelmeznie, akik a hadt tudományokat választották vtzsgagondanyagukul; azt a sok derék ifjút, aki a gyilkolás és az emberölés tudományából okul vagy nem okul. Ha ilyen táblácskát olvasunk: „Témoignage de reconnaissance ä la Satnte-Vierge ď une mére pour trots fils Saint-Cyriens", akkor még csak értjük: a jámbor asszony azt szeretné, ha három fiáról már nem soká kellene gondoskodnia. De mit szóljunk azokhoz a hadiakadémistákhoz, akik márványba vésetik, hogy a Szent Szűz álljon mellettük, ahogy — egyelőre elméletben — a fegyverforqatdst és szervezését, a lövöldözés tudományát, a ballisztikát, a harcászatot és a stratéaiát gyakoroljákI A hit segít — a templomiatok ilyes feldíszítéséhez. És komolyra fordítva a szót: bármily hökkentőnk is ily környezetben e modern tantárgyak nevet, bármennyire nevetségesen illékonyak is a középkori tstenhajlék boltívei alatt e legmulandőbb földi gondok, azért csak nem rebben mosolyra az arc itt. A kövek beszélnek, idegen megpróbáltatásokról szólnak. s a magunkéira emlékeztetnek, hasonló szenvedésekre, s egyáltalán és összességükben — egy bizonyos mártlromsdgtörténet emlékfelei.
