Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-27 / 30. szám

1985. Július 27 SZABAD FÖLDMŰVES, 11 Látogatás vitaminügyben Hétfő, 1983. július nyolcadika, 9 óra 15 perc. A kistermelők autókon, ke­rékpárokon, kocsikon hozzák a kara­lábét, az uborkát, a ribiszkét, az ét­kezési tököt, a patisszont, a sárgaré­pát és a petrezselymet a tőketerebesi (Trebišov) Zelenina perbenyéki (Pri­­beník) portájához. Itt található ugyanis a Zelenina legnagyobb fel­vásárló telepe. Mindenki siet, rakják a ládákat, mérnek, majd irány a pénztár. Egy tagbaszakadt idős férfi éppen távozóban. — Uborkát és sárgarépát hoztam — mondja Sápos Mihály perbenyéki kistermelő. Kétszázhúsz kiló uborka és háromszáz csomag sárgarépa volt. Ä felvásárlási árral elégedett va­gyok, de a mennyiséggel nem. Az uborkának nyolc koronát adnak ki­lójáért, a sárgarépának csomagjáért pedig 1,30 koronát. Ezért érdemes kertészkedni. — Kell a pénz, kevés a nyugdíj, a feleségemmel ketten összesen 1200 koronát kapunk, pedig egész életem­ben dolgoztam. Az árut nem hordom e piacra. Egy-két koronáért nem re­megek és nem szeretem, ha alkudoz­nak. Egyszerűen nem szeretek piacol­­ni. Itt helyben, egy tételben leadom és kész. Csak az a gond, hogy a mű­anyag láda önsúlya kisebb, mint aho­gyan Itt számítják. — Tavaly a 15 áras kertemből hét­ezer korona értékű zöldséget sike­rült értékesítenem. Az idén néhány ezer koronával többel számolok, mert a petrezselyem is jől sikerült és a korai krumpli is nagyon jól be­vált. Egy Idősebb nő és egy fiatalabb fem a pénztár előtt álldogál, ök Is «borkát hoztak. — Leleszről (Leles) jöttünk. Most szedtük le a kora reggel — közli Hornyák Alica. — Elhoztuk. Sosem foglalkoztam zöldségtermeléssel. A vöm segített. Most négyszáz kilő uborkát hoztam. Több már aligha lesz, mert valamilyen betegséget ka­pott. Sajnos, a fólia ára sem térül meg. Még a kilónkénti nyolckoronás átvételi ár sem segít rajtam. — Én a piacon nem szeretek áll­dogálni. Most ötszáz kilő uborkát hoztam, s ennyit kilónként a piacon nehéz lenne eladni, meg rá is fizet­nék — szólal meg Kiss László, aki szintén leleszi kistermelő. — A pia­con száz kiló uborkáért nyolcvan ki­lónak megfelelő árat kapnék, mert az ember a mérlegre egy kicsivel min­dig többet tesz, nehogy azt gondolja a vevő: becsapom. Így apránként rá­fizetek ... Minden évben az uborkát és a paradicsomot ide hozom. A Ze­lenina korrekt partner. Tavaly hét tonna uborkát értékesítettem. Előre­láthatólag az idei év nem a legjob­ban sikerül, jő ha két tonna uborkát és ugyanannyi paradicsomot kiterme­lek. Éppen annyit, hogy a fólia ára bejön. Egyébként a jelenlegi árral elégedett vagyok. Az Is jó, hogy a Zelenina azonnal fizet. Rinkács József nagytárkányi (Vei­ké Trakany) kistermelő bosszankodik, hogy az idén szamócára és tartósí­tásra szánt uborkára szerződött a konzervgyárral, de hiába permete­zett, minden tönkrement. Most tököt, zöldséget, uborkát, petrezselymet és káposztát hozott. — Megéri kertészkedni — mondja mégis határozottan, majd így folytat­ja: — Nyugdíjas vagyok. Az nem éri meg, ha az ember nem csinál sem­mit. Tárczy Antalné szintén nagytárká­nyi kistermelő mondja: — Tököt és uborkát hoztam. Tudom, hogy a pia­con ötven százalékkal többet kapnék az áruért, de én ahhoz már öreg va­gyok, hogy hajnalban keljek és száz kilométert utazzak a piacra. Külön­ben tartósításra alkalmas uborkára szerződtem. Sajnos, az első vetés tönkrement. Ä másodikkal is problé­mák vannak. Pedig mindent elkövet­tünk, hogy megmentsük, de tehetetle­nek voltunk. 'Az idén bizony ráfizet­tünk a kertészkedésre. Anton Kacurák, a tőketerebesi Zele­nina igazgatója mondta: — Tavaly járásunkból 7170 tonna zöldséget vá­sároltunk fel, 1800 tonnával keveseb­bet a tervezettnél. A felvásárlási ter­vünket alfg 80 százalékra teljesítet­tük. Csupán a zeller, a fokhagyma, a karalábé, a káposzta, a saláta, a tök és a csemege kukorica vált be. A hagyma, az uborka, a paprika és a paradicsom felvásárlási tervét nem tudtuk teljesíteni. A gyümölcs felvá­sárlási tervét ellenben 30 százalékkal túlteljesítettük. ф Az idei tervet mennyiben sikerül teljesíteni? — A tervünket az előre elkészített szerződések alapján állítottuk össze, amely 8750 tonna zöldség felvásár­lását és 1550 tonna gyümölcs átvéte­lét Irányozza elő. Az első félévre be­tervezett árumennyiségnek csak a 60 százalékát tudtuk felvásárolni. Kilenc felvásárlóközpontunk van és tizenhat szervezettel van felvásárlási szerző­désünk, amelyek képviselői hetente kétszer-háromszor vásárolják fel kör­zetükben a zöldséget és a gyümöl­csöt. A minőséggel elégedettek va­gyunk, de, sajnos, a mennyiséggel már nem. Sokan a járásunkon túlra hordják a zöldséget, így természetes, hogy egyes zöldségféléből hiány mu­tatkozik, például hagymából, papriká­­ból nem a legjobb az ellátás. — Jelenleg az uborka, a tök, a ka­ralábé és más zöldségféle felvásár­lása folyik — folytatja az Igazgató. Szóltam a ládasűllyal kapcsolatos véleményről. — A ládának hivatalosan megálla­pított súlya van — felelte Anton Ka­curák. — Az üzletvezető és a gyár Is annyit számol, amikor átveszi tő­lünk az árut. Az egyik láda lehet, hogy könnyebb, mint az előírt súly, de a másik talán nehezebb. Egy kis, szűkös helyiségben admi­nisztrálnak, fizetnek. Úgy látom, elég sok a papírmunka, de azért a kister­melők viszonylag gyorsan megkapják a pénzüket. Napontai 100—150 ügy­féllel van dolguk. Látogatásunkig a legtöbb áru Leleszről, Szolnocskából (Solnifcka) és Bácskából (Bačka) ér­kezett. PILLANTÁS ä pultokra A’ háziasszonyok panaszkodnak, hogy kevés az üzletekben az áru. Az ellátóüzem igazgatója úgy nyilatko­zott, hogy megfelelő az ellátás. A boltokban kívántunk tehát meggyő­ződni arról, hol is az' igazság. A Zeleninának harminc elárusító központja van a járásban. Dél is el­múlt már, amikor a járás székhe­lyére érkeztünk. Az egyik üzletben három csinos elárusítónő megállás nélkül méri a paradicsomot, a papri­kát, az uborkát és a többi zöldség­félét. Az áru minősége kifogástalan, cseresznye, szamóca és őszibarack is jócskán van. A nagykaposi (Veiké Kapušany) lakótelep élelmiszerüzletében zöld­ségfélékből gazdag választékot talál­tunk, hasonlóképpen a Zelenina üz­letében Is. A látottakhoz nincs mit hozzátenni. És hogyan állja a dél­utáni csúcsforgalmat Tiszacsernőben (Čierna nad Tisou) a Zelenina üzle­te? A frekventált helyen lévő üzlet­ben nagy a tolongás. Paprikán és hagymán kívül szinte minden zöld­ségféle kapható. Igaz, az áru minő­sége kifogásolható. Mondja Is az üz­letvezető, hogy ma még friss árut nem kaptak, akadozik a szállítás. Te­lefonon érdeklődünk a Zelenina nem­zeti vállalat áruforgalmi osztályán. Mentegetőzés. Ha megérkezik az autó, azonnal küldik a megrendelt árut. Másnap reggel a királyhclmeci (Kráľovský Chlmec) piacon néztünk szét. Amit egy háziasszony el tud képzelni, mindenféle zöldség kapható volt. A paprikának kilóját harminc koronáért, a paradicsomot huszonöt koronáért, a burgonyának kilóját pe­dig hat koronáért árulták. Árulták volna, de vevő alig akadt, mert a Ze­lenina üzletében sokkal olcsóbban árusították. Jó a fogasztóknak a kon­kurencia. Sajnos, nem tartott sokáig, kilenc órára elfogyott a paprika. És nyomban a háziasszoyok a piacra voltak utalva. Többen mondták, hogy drága a zöldségféle, kevesen enged­hetik meg maguknak, hogy például lecsót főzzenek. Miért ilyen magasak a zöldségárak az idén? Sokan hivatkoznak az idő­járásra, az erős télre, arra, hogy vi­harok szaggatták szét a fóliasátrakat, s tették tönkre a palántákat, hideg volt a tavasz, meg hideg a nyár eleje is. Kevés napfényt kaptak a növé­nyek. A mezőgazdasági nagyüzemek közül csak azok szállítanak, melyek fóliákban termelnek. A szántóföldi paradicsomra, paprikára, uborkára még várni kell. Azt, hogy kora ta­vasztól saláta, paprika és paradicsom olykor-olykor volt az üzletekben, az a nagykaposi üvegházi rendszernek kö­szönhető. Igaz, hogy kedvezőtlen volt az idő­járás, de a háziasszonyt ez nem vi­gasztalja. Hiszen a zöldség és a'gyü­mölcs teszi ki a lakosság élelmiszer­re fordított kiadásainak nyolc szá­zalékát. A helyes, egészséges táplál­kozás szempontjából sem mindegy, hogy mennyi zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk. Szólni lehetne az őrlési árrésről is. Hiszen meggyőződtem róla, hogy a Zelenina a kistermelőktől a paradi­csomnak kilóját 12 koronáért vásá­rolta fel és a saját üzleteiben 15 ko­ronáért adta, az uborkának kilóját nyolc koronáért vette át és 12 koro­náért adta. Megértem, hogy a Zele­nina költségeit is fedezni kell. Ä zöldségkereskedelem régóta kocká­zattal járó foglalkozás. Vagy megve­szi a vevő az árut, vagy az üzletve­zető, illettve a felvásárlóüzem nyakán marad. Hogy az áru egy része meg­marad, azzal a kereskedelem számol. A színvonalas ellátásért kockázatot Is válLalnak. De úgy tűnik, nem min­denkor. ÖSSZEGEZÉSKÉPPEN Nehéz a zöldség- és gyümölcseliá­­tásról, az itt dolgozók munkájáról rövid, egy-két mondatos értékelést adni. Mert azt, hogy rossz volt a la­kosság ellátása a tél, tavasz folya­mán, vagy rosszul dolgoztak a keres­kedelem ezen ágazatában dolgozók, nem állíthatjuk. Azt is elhamarko­dott kijelentésnek tekinthetné bárki, ha azt mondanánk (írnánk), hogy jó, bőséges árukészlettel örvendeztették meg a vásárlókat. Nyugodt lelkiismerettel csak any­­nyit jelenthetünk ki, hogy az elmúlt telekhez, tavaszokhoz viszonyítva, valamelyest javult az üzletek zöld­ségfélékkel, burgonyával, almával, s egy két további terménnyel való ellátása. A termelők és kereskedők dicséretükre válik, hogy a nehéz tél dacára, februárban, márciusban már salátát, retket és friss karalábét kí­náltak. Éghajlati viszonyainkhoz, no meg az edddig kialakult gyakorlathoz ké­pest, korán megjelent a zöldhagyma, a paradicsom és az uborka. A korai burgonya Is elég korán kapható volt az idén. Hibát találni más munkájában Iga­zán könnyű. De az az Igazság, hogy panasz Is kevesebb volt až idén, mint ■az előző években. Befejezésül újra hangsúlyoznom kell, hogy a mérték­letes javulást a zöldség- és gyü­mölcsöztetek szervezettebb, üteme­sebb ellátásában észlelte a lakosság a Tőketerebesi járásban. Ezért elis­merés illett a háztáji kistermelőket, hiszen a piaci ellátás mellett a Zele­­ninát is ellátták és ellátják primőr árukkal. Mindez annak is köszönhető, hogy a Zelenina az áruátvételt a kis­termelőktől gondosan megszervezte és szervezi. Illés Bertalan (Peter Rafaj felvétele) j Kiállítási előzetes 'Az idén, sorrendben már tizenket­tedik alkalommal találkoznak Nyitrán (Nitra) az Agrokomplex ’85 országos mezőgazdasági kiállítás résztvevői, hogy augusztus huszonnegyediké és szeptember nyol­­dika között megte­kintsék a mezőgaz­dasági termelés, Illetve az élelmi­szeripar eredmé­nyeit, újdonságait bemutató nagysza­bású seregszemlét. Az idei kiállítás központi témája a nagyüzemi mező­­gazdasági állattenyésztés sikerei és fejlődésének távlatai. Mivel a neme­sitek és hibridizációs programok tel­jesítése alkotja az imént vázolt téma­kör gerincét, az iránt érdeklődtünk, hogy vajon mit is láthatunk a nyit­­rai kiállításon. Dalibor Kubáőek mérnöknek, a Szlovákiai Törzstenyésztő Vállalat termelési-gazdasági egység vezérigaz­gatójának a tájékoztatása szerint az országos mezőgazdasági kiállítás fő témája kiváló lehetőséget nyújt arra, bogy a fajtánként és területenként bemutassuk, illetve összehasonlítsuk, milyen eredményeket sikerült eddig elérni, hol tartunk a programteljesí­tésben. Természetesen nemcsak az elmúlt időszak bemutatására törek­szenek a szervezők, hanem a jelen­legi legidőszerűbb problémák vázolá­sára, a nemesítési programok megva­lósítására, a teljesítésük folytán fel­merülő nehézségek megoldására is megfelelő fórumot szeretnének bizto­sítani. Az idei kiállítás — az állattenyész­tést illetően — a Szlovákiában eddig rendezettek közül a legnagyobb be­mutató lesz, hiszen például a meg­szokott 30—40 szarvasmarha helyett 430 kerül majd bemutatásra. A szer­vezők nagy figyelmet fordítottak az állatok kiválasztására, s a körzeti, járási, majd pedig a kerületi bemu­­tatókon történt osztályozás és minő* sítés szerint végezték a szelektálást. A szarvasmarha-állomány bemutatá­sára szolgáló részlegen elsősorban Szlovákia legjobb nemesítő állomá­sai, valamint a hibridizációs progra­mok védnökei és megvalósítói képvi­seltetik magukat. A szervezők nem titkolják, hogy az egykori prerovi, árusítással egybe­kötött állattenyésztési napok bevált hagyományait is folytatni szeretnék. Így például a kiállftás ideje alatt kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap sor kerül a legkiválóbb faj­ták szakmai bemutatására, ahol az állatok megvásárlására is lehetőség nyílik. A szakemberek részéről min­den bizonnyal a sertés-, valamint a juhtenyésztés jelenlegi helyzetét fel­vonultató bemutató is nagy érdeklő­désre számíthat. A kiállításon min­denekelőtt a legjobb gazdasági ered­ményeket felvonultató mezőgazdasági üzemek fogják bemutatni a nemesf­­tési programban elért eddigi siker­­két. A juhtenyésztők elsősorban Я Liptovská Osada-i központ dolgozói­nak tevékenységével, az általuk el­ért eredményekkel ismerkedhetnek meg. Az országos mezőgazdasági kiállítá­son az idén is több szimpoziont, sze­mináriumot, tanfolyamot rendeznek. A legjelentősebbek közé tartozik majd minden bizonnyal a genetikai kérdé­sekkel foglalkozó kétnapos szeminá­rium, valamint a takarmányozás és ál­lategészségügy legidőszerűbb problé­máit ismertető nemzetközi részvételű szimpozion. Az eddigi jé hagyomá­­nyokhoz hűen az idén is számos kul­turális és sportrendezvény várja majd a kiállításra érkezőket. Még egyszer a helyszín és az időpont: Nyitra, 1985. augusztus 24 — szeptember 8. —bárdos-« Szorgalmas fiatalok S rozsnyéi (Rožňava) gabonafelvásárlő üzem harminckét tagú Ifjúsági szervezete kimagasló eredményekkel végzi vállalt feladatát. A gépjármű­vezetők, gépjavítók, laboratóriumi dolgozók és adminisztratív munkaerők közösségének a csinos Jarmila Mankóvá a vezetője. Két éve dolgozik a vállalatnál, örömmel beszél összefogásuk sikereiről, s bizakodással szól a jövőre vonatkozó programtervezetről Is, amelynek megvalósítására az eddig tapasztalt helytállásuk nyújt megfelelő fedezetet. Az utóbbi tizenhét hónap alatt ölezer kilogramm vas- és tíz tonna papír­­hulladékot gyűjtöttek össze, több mint ezer órát dolgoztak le társadalmi munkában. Az idén a raktárhelyiségek takarításánál nyújtottak hathatós segítséget. Sikeres gyermeknapi ünnepséget rendeztek. Az üzem tömeg­szervezeteinek képviselőivel közösen sportversenyek lebonyolítására is vállalkoztak. Eddig öt fiatal kapcsolódott be az önkéntes véradók mozgal­mába. A legpéldásabb tagok bekapcsolódtak a SZISZ járási bizottsága által a moszkvai VIT tiszteletére meghirdetett fiatalok aktivitási hetének rendezvénysorozatába. A különböző rendezvények bevételeiből ezerhétszáz koronát folyósítottak a szolidaritási alapba. Az üzem legeredményesebb Ifjú újítóit, egy-egy ötlet közreadásáért, vagy megvalósításáért a vezetőség jutalomban részesíti az erre a célra létrehozott pénzalapból. Az értékelendő időszakban több, tízezer koronás anyagi értékű találmánnyal jelentkeztek a fiatalok. A szervezet legszorgo­­sabbjai a,szüret idején minden évben segítenek az Almási (jablonov nad Turňou) Egységes Földműves-szövetkezet dolgozóinak. Jól működik az Ifjúsági fényszóró, amely hasznos segítség az üzemben fellelhető hiányosságok, mulasztások felszámolásában. A háromtagú csapat — Jánosdeák Erzsébet, Orel Olga és Július Flešár — különösen ilyenkor aratás idején, terményfelvásárláskor végzi a legéberebben feladatát. Rend­szeresen figyelmeztetnek, ha valamilyen hiányosságot észlelnek, például, ha nem mindenki tartja be a munkavédelmi, illetve a tűzbiztonsági elő­írásokat. Munkájukat bizonyára tovább segíti a rövidesen elkészülő foto­laboratórium, ahol előhívhatják a f.ényképeket. A fiatalok jelenleg klubot alakítanak. A helyiséget már elkészítették kicsinosították. A közeljövőben zenegép vásárlását is tervezik. Tehetik is ezt, hiszen szorgalmas munkájuk eredményeképpen húszezer koronát könyvelhetett el a pénztáros. Ebből fedezik majd többek között a nyárutói kirándulások költségeit Is. Az elkövetkező időszak legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy egyre több fiatalt nyerjenek meg a közösségi érdekek támogatására. Korcsmáros László í

Next

/
Thumbnails
Contents