Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-27 / 30. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1985. július 27. A CSKP XVII. kongresszusának tiszteletére Ä prágai városi pártszervezet kez­deményezéséhez a nyitrai (Nitra) Ál­lattenyésztési Kntatóintézet is csatla­kozott. A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság februári ülésének hatá­rozatai szellemében a kerületi mező­gazdasági igazgatósággal, a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal, az Állami Törzstenyésztő Vállalattal, az Állami Állategészségügyi Intézettel és e Nyugat-szlovákiai kerület mezőgaz­dasági nagyüzemeivel való szoros együttműködéssel a tudományos-mii szaki ha'adás legújabb vívmányainak érvénvesítését a következő részfel adatok teljesítésére irányítiák: ■ a szaporodásbiológia! mutatók javítása és a szarvasmarha termelő­képességének növelése érdekében a saját laboratóriumuk igénybevételével az irányított állományfelűjításba már az Idén 12 ezer anyaállatot vonnak be. Az Állami Állategészségügyi Inté­zettel való együttműködés eredménye­ként olyan feltételeket teremtenek, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszak­ban az említett módszert legalább 30 ezer anyaállatnál alkalmazzák; ■ a fent említett feladat sikeres teljesítése érdekében elmélyítik az együttműködést a kerületi törzste­nyésztő vállalat, a Šenkvirel és az Östrovl Efsz, valamint az Állami Ál­lategészségügyi Intézet laboratóriu­maival; ■ saját erővel az Idén legalább kétszáz embriőátültetést végeznek, s feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszakban ezt a tevékenységet évente legalább ezerre szélesítsék ki. Ez egyébként teljes mértékben fedezné a kerület szükségletét; ■ az 1985-ös év végéig a kutató­intézet mellett megalakítják azt az oktató és tájékoztató jellegű munka­helyet, amely az Irányított állomány­felújítással és az embrióátültetéssel foglalkozó szakemberek, specialisták nevelését és módszertani felkészítését szorgalmazza majd; ■ az állategészségügyi felügyelő­ségekkel és a .törzstenvésztő vállala­tokkal való egvüttműködés elmélyí­# Július 19-én kellemes, verőfé­nyes Időben indult útnak a kora reg­geli órákban az első, mintegy 1800 tagú csoport, hogy Lenin emléke előtt tisztelegve megmássza a Rysy csúcsot. A sziklás, több helyen még hő borította turistaösvényen kígyózott a menet, amelynek élén a CSKP KB, e szövetségi kormány és a CSSZSZK Nemzeti Frontja KB küldöttsége ha­ladt Peter Colotka elvtársnak, a CSKP tésével 15 kiválasztott szarvasmarha- és 6 sertéstenyészetben intenzívebbé teszik a nemesítő munkát. Teszik ezt elsősorban azzal a céllal, hogy na­gyobb arányban kiszélesítsék az új termelékenységi típusú egyedek, ál­lományok számát a kerületben; Я a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak komplex ér­vényesítésével (nemesítés, takarmá­nyozás, szaporodásbiológia, tartás­technológia stb.), valamint a járási pártbizottságokkal, a járási mezőgaz­dasági igazgatóságokkal, a biológiai és műszaki szolgáltatásokat nyújtó vállalatokkal való együttműködés út­ján létrehozzák a nagy termelékeny­ségű tehenészetek modelljét. A cél az, hogy típustól függően a Nyitrai járás Veľké Zálužie-i Csehszlovák Néphadsereg Efsz-ében, az Érsekúj­vári (Nové Zámky) járás tardoskeddi (Tvrdošovce) Jövő Efsz-ében, a Po­­zsony-vidéke (Bratislava-vidiek) járás vajnoryl SZNF 20. évfordulója és a féli (Tomášov) Barátság Efsz-ében, valamint a Trenčín! járás nemšovái Vlára Efsz-ében a kijelölt tehenésze­tekben elérjék az 5000—G000 literes évi tejelékenységet; ■ már az idén átveszik a gazdasá­gi állatok tudományosan irányított takarmányozási központjai további kiépítésének és szakmai irányításának ügyvezetését a Nyugat-szlovákiai ke­rületben azzal a céllal, hogy szünte­lenül növekedjen mind a tömeg-, mind pedig az abraktakarmányok kihasználásának hatékonysága. A nyitrai Állattenyésztési Kutató­­intézet munkaközössége az említett feladatok teljesítésével kíván hozzá­járulni a Nyugat-szlovákiai kerület 7. ötéves tervidőszakra tervezett ál­lattenyésztési termedének teljesíté­séhez és kívánt mértékű túlteljesíté­séhez, valamint a nyolcadik ötéves terv sikeres teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez. A kutató­intézet munkaközössége az alkotóerő mozgósításával és a kezdeményezés további kibontakoztatásával köszönti a CSKP XVII. kongresszusát. (blm) KB Elnöksége tagjának, az SZSZK kormánya elnökének vezetésével. A közel négyórás út után megkoszorúz­ták a csúcson levő Lenin-emlékmű­­vet, majd Colotka elvtárs mondott rövid beszédet. Emlékeztetett arra, hogy Lenin 1913-ban mászta meg a csúcsot, ennek emlékére rendezték meg immár 29. alkalommal a Rysy­­túrát. Ezt követően Jaroslav Jenerál, a SZISZ Központi Bizottságának elnö­ke méltatta a nemzetközt ifjúsági ta­lálkozót. Ha még nem is a köztársaság valamennyi járásának mezőgaz­dasági üzemeiben tevékenyked­nek az aratás időszakában ideiglenes pártcsoportok, a néhány éves tapasz­talatok bizonyítják azok nagy erköl­csi-politikai és gazdasági jelentősé­gét. Éppen ezért érdemelnek megkü­lönböztetett figyelmet. Az ideiglenes pártcsoportok ered­ményes tevékenysége folytán nem csupán a párt vezető szerepe érvé­nyesül hatványozottabban, hanem el­mélyül a kommunisták felelősségér­zete a közös gazdaság dolgai iránt, s fokozottabb mértékben törekednek az irányítás és a szervezés tökélete­sítésére, a problémák rugalmasabb megoldására, a lazaság, a hányaveti­­ség mellőzésére. Tevékenységükben úgymond aranyat érő az, hogy nem a tulajdonképpen vezetőket, szakem­bereket helyettesítik (ami teljes mér­tékben helytelen lenne), hanem épp azok munkáját teszik eredményeseb bé, jobbá. Ily módon jól érvényesül az elvtársi segítőkészség, a kollektív gondolkodásmód és bölcsesség; hi­szen az ideiglenes pártcsoportok a helyszínen, a hibákról, fogyatékos­ságokról sokoldalúan meggyőződve, a problémamegoldást a siirgőssségük­­nek megfelelően szorgalmazhatják. Mindez — az irányítás, a szervezés és az ellenőrzés vonalán — a gabo­nabetakarítást teheti eredménysebbó. S ez a. lényeg! Hivatkozhatnánk számos aratási ideiglenes pártcsoport fent említett tapasztalataira, de ezúttal elégedjünk meg a felsőszeli (Horné Salihy) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz­­beliekkel, melyek hűen tükrözik az előbb mondottakat. Andrikovics József, az üzemi párt­szervezet elnöke a többi között el­mondotta, hogy az aratási operatív bizottág és az ideiglenes pártcsopor­tok tevékenysége semmiképp sem ke­resztezi egymást, hiszen a gabonabe­­takarltás komplex tervéből eredő — A kommunisták felelőssége az aratás időszakában nagyon konkrét, névre, munkaközös­ségekre vonatkozó — feladatok kö­vetkezetes teljesítése a legfőbb, kö­zös cél. Mindezt a közös gazdaság és a társadalom elvárásainak megfele­lően igyekeznek elérni, valóra vál­tani. — Két ideiglenes pártcsoportot hoz­tunk létre; az egyik Felsőszeliben, a másik Alsószeliben (Dolné Saliby) működik, 32, illetve 18 taggal — Ta­kács Ernő és Ivan Masár pártcso­portvezetőkkel az élen. Ez a létszám még a vendégkombájnos párttagokkal egészül ki. Nem könnyű a kommunisták dolga a gabonabetakarítás időszakában, hi­szen a fő felelősség az övék az 1770 hektár gabonaféle és 100 hektár len­cse termésbetakarítása során. Köteles ségiik, hogy nap mint nap a párton­­kívüliekke! közösen küzdjenek a ki­tűzött közös cél eléréséért. Plusz még számukra a jő felvilágosító-meggyöző és nevelő munka közvetlen környeze­tükben. A helyes közvéleményformá­­lás döntően befolyásolhatja a sikeres munkamenetét, az emberek kedély­­állapotát, felfokozhatja a verseny­szellemet, mely képes áthatni az ara­tásban részt vevők egész hadát. Az ideiglenes pártcsoportok, a párt­­alapszervezetek, az üzemi pártszerve zet nemcsak elvárja, de meg is köve­teli a kommunistáktól a betakarítási versenyben való személyes példamu­tatást, a lehető legkisebb betakarítási veszteségre, a tűz- és balesetmentes­ségre való törekvést, a vendégkom­bájnosokkal való baráti kapcsolat és együttműködés elmélyítését, gyümöl­csözővé tételét. Feladatuk az is, hogy érzékenyen reagáljanak az aratásban részt vevők felvetődő ellátási problé­máira, mert hiszen ellenkező esetben ezek munkakedvromboló tényezők­ként szerepelhetnek. Kötelességük már csírájában elfojtani az esetlege­sen megnyilvánuló lazaságot és fe­gyelembontást. Lényegében az ideiglenes pártcso­portok ügyelnek arra is, hogy a pro­pagandafelelős az aktivistákkal együtt gondoskodjék a szocialista verseny­ben élenjárók és azok tapasztalatai­nak népszerűsítéséről, kihasználva erre a villámhírt, a faliújságot, a községi bangosanbeszélőt s az agi­táció jói bevált más eszközeit, lehe­tőségeit. Andrikovics elvtárs, az üzemi párt­­szervezet elnöke (aki egyben az efsz ellenőrző-bizottságának az elnöke) arról is szóit, hogy az ideiglenes ara­tási pártcsoportok naponta Ülésez­nek, megtárgyalva a legfontosabba­kat (a napi tervfeladatok teljesítését, a felmerült proplémák rugalmas megoldását s az intézkedések gya­korlati érvényesítését, egészen a gazdagnak ígérkező termés betaka­­rultáigj. Nincs ebben semmi külö­nös! A legalapvetőbb kötelességük­ként fogják fel annak teljesítését, mert hiszen — az ország, a dolgozó nép kenyeréről van szél (kovács) * * ★ A mezőgazdaságban dolgozók stratégiai fontosságú feladata az alapvető élelmiszerekből velő önellátás nö­velése. Ezen Igényes feladat teljesítése érdekében az üzemi pártszervezetek és a pártalapszervezetek a poli­tikai-szervező munka különféle formáit és módszereit alkalmazzál«. Teszik ezt elsősorban azzal a céllal, hogy ösztönözzék a kommunistákat, akik példamutatásukkal mozgósíthatják a többi dolgozót. A politikai-szervező munka egyik jól bevált formája a mezőgazdasági nagyüzemekben az ideiglenes pártcso­portok megalakítása és tevékenységének irányítása. Kü­lönösen fontos ez a nyári munkacsúcs időszakában, fő­leg az aratás idején. E tekintetben már évek óta jé ta­pasztalatokat érnek el az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban. Tavaly például a nyári munkacsúcs időszaká­ban a járásban több mint száz ideiglenes pártcsoport működött, amelyek tevékenységébe több mint hatszáz párttag és tagjelölt kapcsolódott be. A tardoskeddi (Tvrdošovce) Jövő Efsz ben is pozitívan értékelhető az ideiglenes pártcsoportok tevé­kenysége. Mind az üzemi pártszervezet és a pártalap­szervezetek, mind az ideiglenes pőrtcsoportok megvitat­ták a nyári mezőgazdasági munkák politikai-szervezési tervét. Ideiglenes párícsoportok tevékenykednek az idei aratás folyamán is, nemcsak a gabonafélék betakarítása, hanem a szalma préselése és kazalozása, valamint a tarlőhántós során is. A tardoskeddi gazdaságban az Idén hat, a jatovi és a palárikovéi gazdaságban pedig négy­négy ideiglenes pártcsoport tevékenykedik, elősegítve a munkák gyors és jé minőségben történő elvégzését, a párt vezető szerepének elmélyülését. Az ideiglenes pártcsoportokban tevékenykedő párt­tagokra és tagjelöltekre jellemző, hogy többek között példát mutatnak a munkaidő ésszerű kihasználásában, e betakarítási veszteségek minimálisra való csökkenté­sében, a takarmányszalma jó minőségben történő elhe­lyezésében, az előforduló géphibásodások gyors és szak­szerű kijavításában és még sorolhatnánk tovább. Ladislav V i n c z e, az üzemi pártszervezet elnöke elmondta azt is, hogy a szövetkezetben már évek óta kiváló eredményeket ér el a tardoskeddi gépjavító mű­hely mellett működő ideiglenes pártcsoport, amelynek vezetője Vanya László, aki a gépjavító műhely ve­zetője is egy személyben. Az aratás folyamán mozgó műhellyel naponta járják a határt, s a felmerülő gép­hibákat a terepen igyekeznek elhárítani. Ugyancsak po­zitívan értékelhető a Jozef Dubovský (jatovi gaz­daság) és a Štefan Bosák vezette (palárikovói gaz­daság) ideiglenes pártcsoport tevékenysége is. (blm) A rendőrségi szerveknek, az ügyészségnek és a bíróságok­nak fontos feladata biztosítani a szocialista rendszer védelmét, az ország biztonságát és védelmi képes­ségét, a szocialista világrendszer ér­dekeit, a szocialista társadalmi tulaj­don, a közrend, valamint az állam­polgárok jogainak és szabadságjogai­nak védelmét. A szocialista törvé­nyesség megtartása és szilárdítása e feladatának teljesítése legfelsőbb párt- és állami szerveink állandó fi­gyelmének előterében áll. Állampolgáraink többsége tudato­san tiszteletben tartja jogrendünket, kötelességeik teljesítésével és jogaik érvényesítésével kapcsolatban a ha­tályos törvényekkel összhangban Jár el. Bizonyítéka ez dolgozóink szocia­lista jogtudata fejlődésének, ami po­zitívan mutatkozik meg magas fokú munka- és polgári aktivitásukban. De, sajnos, vannak olyan egyének is, akiknek idegen a munkaszeretet, a becsületesség, a szerénység, a tiszte­let embertársaik és a szocialista ha­za iránt. Nem ismerik el és nem tart­ják tiszteletben a hatályos jogszabá­lyokat, társadalomellenes cselekede­teket követnek el, s így magatartá­suk ellentétbe kerül törvényeinkkel. Cselekedeteik nem felelnek meg a szocialista erkölcs szabályainak. Ha­­rácsolással, szélhámoskodással és e­­gyéb módon anyagi és más előnyö­ket szereznek maguknak a társada­lom rovására. Ezen negatív jelenségek leleplezé­sét, üldözését és felszámolását tűzte ki célul a CSKP KB Elnökségének a pártszervekhez és -szervezetekhez in­tézett levele. A bűnözés elleni harc ezen fontoss és időszerű feladatait a rendőrség, az ügyészség és a bírósá­gok csak a nemzeti bizottságokkal, a gazdálkodó és a társadalmi szerve­zetekkel való szoros és egybeliangolt együttműködésben tudják teljesíteni. A nemzeti bizottságoknak mint ál­lamhatalmi és -Igazgatási szervek­nek a bűnüldöző szervekkel együtt­működésben kell kivenni a részüket a társadalomban mutatkozó negatív jelenségek elleni harcban. Az Irányí­tás minden szintjén Joguk és köteles­ségük segítségére lenni a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szerveknek a büntetendő cselekmények és szabály­zelnl. A gyanúsítottak életviteléről nyújtott információkkal kapcsolatban a nemzeti bizottságoknak nem szabad elfogultságot tanúsítani, és ragasz­kodniuk kell a formális rendtartás­hoz. Ugyancsak a nemzett bizottságok jogköréhez tartozik a szabálysértési esetek megtárgyalása, amelyek szin­tén társadalomellenes cselekedetek­ké terebélyesedhetnek. Eíjért a köz­­rendvédelmi bizottságok a szabály­sértési esetek megtárgyalásával egy­szersmind a megelőző nevelés felada­tait is ellátják. Helyreállítják a meg­A társadalmi szervezetek figyelmez­tethetik a bűnüldöző szerveket a szo­cialista törvényesség megsértésének eseteire, s így javaslatot tehetnek a büntetőjogi felelősségre vonás meg­indítására. Indítványozhatják a bíró­ságnak, hogy a felelősségre vonás nevető hatásának elmélyítése céljá­ból az ügyet a vádlott munka- vagy lakóhelyén tárgyalják. Ezek a társadalmi szervezetek jo­gosultak felajánlani, hogy vállalják a szavatosságot a vádlott, illetve a büntetésének letöltése után az el­itéit megjavulásáért, valamint kérhe­KÖZÖSEN A BŰNÖZÉS ELLEN sértések elkövetőinek felkutatásában és leleplezésében, hogy törvényesen felelősségre lehessen vonni őket. A nemzeti bizottság első kézből szerez értesülést mindarról, ami igazgatási területén történik. Amennyiben tár­sadalomellenes cselekedetről értesül, ezt haladéktalanul jelentenie kell az ügyészségnek vagy a rendőrségnek. A rendőrség, az ügyészség vagy a bíróság a nemzeti bizottságokhoz for­dul, kérve az objektív igazság felde­rítéséhez és döntéseik meghozatalá­hoz szükséges tényálladék ellenőrzé­sét, megállapítását. Az ilyen irányú megkereséseket a nemzeti bizottsá­goknak az ügy alapos kivizsgálása után haladéktalanul el kell intézniük. Ezzel elősegítik, hogy a törvényes felelősségre vonás a társadalomelle­nes cselekedet elkövetése után köz­vetlenül megkezdődjék. Magától érte­tődő, hogy a nemzeti bizottságok a bűnüldöző szerveknek nyújtott infor­mációkat kötelesek bizalmasan ke­bomlott emberi kapcsolatokat és ob­jektív döntéseikkel rendszerint elejét veszik, hogy az apró szabálysértések ne torkollhassanak a bűnözés külön­böző formáiba. Nem kevésbé fontos szerepet tölte­nek be a nemzeti bizottságok a tár­sadalmi szervezetekkel együtt a sza­­badságvesztéses büntetésre ítéltek­nél, reszocializálásukkal kapcsolat­ban, amikor ezeket büntetésük letöl­tése után szabadon engedik, éspedig ami megfelelő élet- és munkakörül­ményeik megteremtését illeti. A szocialista állam feladatainak teljesítése elképzelhetetlen a széles néptömegek aktivizálása nélkül. Az állampolgárok ebben a folyamatban a társadalmi szervezetek révén Is részt vesznek. A bűnüldözésben szá­molunk a bűnüldöző szerveknek és valamennyi társadalmi szervezetnek az együttműködésével, nevelői ráha­tásuk latba vetésével a bűnözés kor­látozása és megelőzése érdekében. tik az ítélet megváltoztatását a vád­lott javára. A társadalmi szervezetek elkötele­zettségének alapvető láncszeme az elkövető átnevelésben a dolgozói kol­lektíva. Ez a legjobban meg tudja ítélni a bűnös személyiségének pozi­tív és negatív vonásait, viselkedését, magatartását, s a legmegfelelőbb hatást tudja gyakorolni rá. A szava­tosságot vállalt szervezet köteles gondoskodni a gondjaira bízott vád­lottnak vagy elítéltnek az átnevelé­­séről. Gyakorlati tapasztalatok alap­ján azt kell mondani, hogy a társa­dalmi szervezőtek tevékenységében még sok a kihasználatlan lehetőség a megtévedettek nevelése és átneve­­lése e formájában. A bűnözés elleni harcban a gazdál­kodó szervezetekre ts pótolhatatlan szerep hárul. A gazdasági feladatok sikeres teljesítésének feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet munkakollek­­tívája összeforrott legyen és hogy szélesebb társadalmi összefüggésben politikai-szociális küldetést is betölt­sön. A gazdasági vezetés kötelessége a társadalmi szervezetekkel együtt hatással lenni a szervezet dolgozót személyiségének kialakítására. Jogtu­datuk megszilárdulására úgy, hogy munkahelyükön és azon kívül visel­kedésük, magatartásuk összhangban legyen a szocialista együttélés elvei­vel. Ez a megelőző-nevelő tevékeny­séget is magába foglalja a társadat lomellenes tevékenység korlátozásá­nak érdekében. A gazdálkodó szervezetnek a bű­nözés ellen és megelőzéséért folyó harcban a tönvényben meghatározott külön kötelességeik vannak, am! a büntetésüket letöltött személyek átv nevelésének befejezését illeti. A szo­ciális felügyelővel valő együttműkö­désben és a járási nemzeti bizottság ajánlására a gazdálkodó szervezetek — amennyiben van számukra, meg­felelő munkabeosztás, állás — nem utasíthatják el a szabadságvesztés büntetést letöltött személy munkába való felvételét. Alkalmaztatásukkal kapcsolatban teljes értékű munka-i társként kell kezelni és szakmai kép­zettségüknek megfelelő beosztásba kell helyezni őket. Az említett kötelességek megsza­básával a törvény szándéka a gazdál­kodó szervezeteket részesévé tenni azoknak az össztársadalmi erőfeszíté­seknek, melyek célja, hogy a bünte­tésüket letöltött vagy feltételesen szabadlábre helyezett személyek szá­mára kedvező feltételeket teremtse­nek ahhoz, hogy bekapcsolódhassa­nak a rendes polgári életbe a társa­dalomellenes tevékenység lehetősé­gének megakadályozásával. — NB—• ♦ l

Next

/
Thumbnails
Contents