Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-28 / 52. szám

SZABAD FÖLDMŰVES ■

1985. december 28.

lettvágpl, jövőbe vetett hittel.

Az év végén a családban, a klsebb-nagyobb közösségekben általában számvetést tesznek, elemzik az eredményeket, nyesegetik a vadhajtásokat. Teszik ezt abban a reményben, hogy a jövőben még jobbak lesznek az eredmények, rugalmasabb és megbízhatóbb a tervezés, a szervezés, és nem utolsósorban az emberekről való gondoskodás. Nem véletlen, hogy az óév utolsó napjai számvetésre késztetik az újságírót, hogy utazásai során megkérdezze az embereket, mit is várnak az új esztendőtől. Ha történetesen egy szövetkezeti vezetőnek tesszük fel ezt a kérdést, biztosak lehetünk abban, hogy a gazdasági eredményekről hallunk.

így történt ez akkor is, amikor az lpolynyéki (Vinica) BÉKE Efsz-be látogattam. Juraj Greűo mérnök, a több éves gyakorlattal és gazdag tapasztalattal rendelkező szövetkezeti elnök a szívélyes fogadtatás után az iro* dájába Invitált. Majd azt tanácsolta, foglalkozzunk az óév eredményeivel, beszélgessünk a szövetkezet életéről, a jövedelemről, a beruházásokról, az efsz-tagok munkakörülményeiről. A tanácsát elfogadtam. Mindazt, amit mondott, feljegyeztem.

— Utalni szeretnék arra, hogy mi itt, a hegyaljai körzetben nem rendelkezünk a legelőnyösebb természeti adottságokkal. Hegyes, dombos a termőterületünk, ennek ellenére jó eredményekkel zárjuk az évet. Hogy szövetkezetünket az elsők között emlegetik a Nagykürtösi (Velký Krtíš) járásban, nem a véletlen műve, hanem a szövetkezeti tagság célratörő, szívós helytállásának, szorgalmas munkájának az eredménye. Meg azé is, hogy kimagasló eredményeket könyvelhetünk el a szemesek termesztésében. Lehet, hogy dicsekvésnek hat, de meg kell említenem, hogy a gabonafélékből az idén több mint hattonás átlagos hektárhozamot értünk el. Ennek következtében összesen 1530 tonnával termeltünk többet a tervezettnél. Gabonaeladási tervünket 34,1 százalékkal túlteljesítetttük. Ezzel az eredménnyel a Közép-szlovákiai kerületben az első helyre kerültünk. A gabonatermesztésben elért kiváló eredményekért szövetkezetünknek az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma elismerő oklevelet adományozott.

— Az idén is jól megalapoztuk gabonatermesztésünket. Legtöbbet azokból a fajtákból vetettünk, amelyek a legjobban megfelelnek a mi termelési adottságainknak. Így, ha csak valamilyen elemi csapás nem ér minket, a jövő évben is bő hektárhozam elérésében reménykedhetünk. Az őszi mélyszántást nyújtóit műszakban, idejében. Jó minőségűén befejeztük, ezáltal a többi kultúrnövény egyik Jó előfeltételét is megteremtettük. Teljes lendülettel javítjuk a gépeket, hogy műszakilag hibátlanul, üzemképesen köszöntsön rájuk az új tavasz.

— Állattenyésztésünk szarvasmarha-tenyésztésre, tej- és hústermelésre, valamint baromfitenyésztésre szakosított. A múlt évihez viszonyítva az idei éves fejési átlagot 300 literrel növeltük. Tejeladási tervünket 3,1 százalékkal túlteljesítettük. Célkitűzéseiket, tervfeladataikat állatgondozóink maradéktalanul teljesítették. Ennek következtében a közellátásnak 190 tonna marhahúst, 715 tonna baromfihúst, 24 millió tojást, valamint 3 millió liter tejet adtunk. Dicséret illeti dolgozóinkat azért is, hogy a jó eredmények mellett ésszerűen gazdálkodtak az abraktakarmánnyal. Arra törekedtünk, hogy a takarmánykészlet ne csak mennyiségben, hanem választékban is, gazdag, jó minőségű legyen. A kiváló takarmánytermesztési eredményeink lehetővé tették, hogy az állatállomány részére az 1985—1986-os időszakra elegendő a takarmánykészlet. Vagyis a növénytermesztés és az állattenyésztés összehangolásával, valamint a dolgozók szorgalmas, becsületes és odaadó munkájukkal új feladatainknak igyekszünk eleget tenni. Közös jövedelmünket a továbbiakban is beruházásokra, bővített újratermelésre, dolgozóink szociális és munkakörülményeinek javítására, a fiatal házasok anyagi támogatására és a munkaerők állandósítására fordítjuk.

— Mit várok, illetve mit várunk az új évtől? Meggyőződésem, hogy a kedvező eredményekkel zárult esztendő újabb lendületet ad a továbbfejlődéshez, a céltudatos munkához, melyhez a tagság további szorgalma, leleményessége, helytállása szükséges. Ugyanakkor tökéletesítenünk kell az irányítást, az ellenőrzést hatékonyabbá tennünk. S gondoskodnunk kell a tagság jó szakmai politikai felkészítéséről, hogy az igényes feladataikat a továbbiakban is sikeresen teljesíthessék, Tettvággyal, jövőbe vetett hittel, bizakodással nézünk az új esztendő elébe. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy szövetkezetünket szebbé, virágzóbbá tegyük a magunk, gyermekeink és unokáink javára, boldogulására. Vágyaim? Elképzeléseim? Béke legyenl Ezzel pedig nemcsak a magam, hanem a nagy szövetkezeti család óhaját is tolmácsolom.

NAGY TERÉZ

rendszerek építése, létesítése tartozik. Ezek a ráfordítások jelentősen befolyásolják a mezőgazdasági termelés további alakulását, fejlesztését.

Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a Jobb eredményeket kevesebb munkaerővel szeretnélek elérni — ugyanis az 1985—1990-es időszakban (a most záruló ötéves tervidőszakhoz viszonyítva) egy százalékkal csökken majd a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma.

Ami az egyes beosztásokat, munkaköröket illeti, 94 százalékra csökken a traktorosok, 90-re a sertésgondozók, 87,8 százalékra a baromfigondozók száma.

A 8. ötéves tervidőszakban alapvető változásokat irányzunk elő a mezőgazdasági technika és technológia fejlesztése szakaszán. Rugalmasabbá kell tenni a tudományos-műszaki haladást. Ennek érdekében biztosítani kell a dolgozók megfelelő szakmaipolitikai tavábbképzését. E téren eléggé nagyok a hiányosságok.

A.KÄDERKÉPZÉS TERVE

A tudományos-műszaki haladás időszakában egyre jobban előtérbe kerül a képesítés kérdésköre. A modern technika vívmányait csakis a megfelelő szakképzettségű egyének tudják „megszelídíteni“, kezelni. A termelési folyamatban jelentős szerepet töltenek be a vezetők. Ezen a téren hiányosságok mutatkoznak a képesítést illetően.

A szakképzettséggel kapcsolatos hiányosságok közül kiemelendő, hogy a munkásbeosztásúaknak csupán a fele (50,5 százalék) rendelkezik szakképzettséggel. E téren öt év múlva el kell érni a 76 százalékot, míg további öt évvel később (1995) a 94 százalékot. Tehát egyértelműen minőségi változásokról beszélhetünk e problémával összefüggésben. Mindenekelőtt a fiatal értelmiségieket kell előtérbe helyezni a mezőgazdaságiélelmiszer-ipari komplexum irányítása szakaszán.

A SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS TÄVLATA

A mezőgazdaság és az élelmezésügy területén dolgozók életkörülmé-К

ét szövetség egy mozgalmának vezetői jöttek össze nemrégiben Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda), hogy értékeljék eredményeiket, s megtanácskozzák a mozgalmi élet tartalmasabbá tételének kérdéseit a jövő társadalmi elvárásaival összhangban. A szocialista brigádok vezetőinek járási tanácskozásán — amely betöltötte küldetését, —, részt vett Gaál Sándor, a járási pártbizottság, valamint Cséfalvai Erzsébet, a járási mezőgazdasági igazgatóság képviselője.

Patasi Ilona agrármérnök, az SZFSZ Jb titkára, valamint Burger Mária, az MDSZ jb elnöke, nemcsak az eredményeket értékelte, annak gazdasági, erkölcsi-politikai jelentőségét, hanem a mozgalom nevelő szerepét is hangsúlyozta, ugyanakkor a fogyatékosságok kiküszöbölését szintén sürgette.

ELÉVÜLHETETLEN ÉRDEMEK

Az első főbeszámolóban (nagyon helyesen) utalás történt a szocialista verseny kezdeti időszakára, így a prešov!, a poprádl és a Havlícküv Brod-i, majd a tvaroznái, valamint az alekšincei felhívásokra. Az utóbbi kettő (szövetkezet és állami gazdaság) széles körű visszhangra talált, hiszen azokat az efsz-ek 60, az állami gazdaságok dolgozóinak pedig 90 százaléka fogadta el. E felhívások kétségkívül nagy lendületet adtak a dolgozók kezdeményezőkészsége kibontakoztatásához, a versenyszellem elmélyítéséhez.

A munkakezdeményezés további kibontakoztatását a Szocialista Munka Hőseinek a példamutatása, tapasztalatátadása is jelentősen elősegítette,

A szocialista verseny fejlettebb formája — a szocialistabrigád-mozgalom — jelentősen hozzájárult a CSKF kongresszusai határozataiból eredő feladatok teljesítéséhez. Ezek között tettek említést a CSKP XIV. kongresszusáról, melynek határozata a mezőgazdasági termelés szakosítását és összpontosításának Irányelveit is rögzítette. A szocialista brigádok elévülhetetlen érdeme, hogy tagjai (élenjáró kommunisták és pártonkívüliek) nagyon sokat tettek az említett kangresszusi határozat gyakorlati megvalósításáért.

Aszociális gondoskodás fejlesztési megköveteli az anyagi eszközöl megteremtését, melyek a terme lés folyamatában jönnek létre. De Itt is érvényes a dialektika: ugyanis i szociális gondoskodás nagymértékben befolyásolja a termelési folyamat alakulását. Minél magasabb fokú éí sokoldalúbb a szociális gondoskodás annál kedvezőbbek a feltételek a termelés hatékonyságának fokozásához.

A GONDOSKODÁS ELEMZÉSE

Az elemzések során bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaság — at óriási előrelépés ellenére — a szociális gondoskodás területén még nem küzdötte le a történelmi fejlődés során kialakult különbségeket. A mezőgazdaság továbbra is jelentősen lemarad pl. az ipar, az erdő- és vízgazdaság mögött, ami az alapvető szociális létesítményekre, szociális fejlesztésre szánt összegeket illeti. Például az Iparügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó üzemekben társadalmi szükséglet kielégítésére egy főre 2,5-ször többet fordítanak, as Építésügyi Minisztérium üzemei 2,2- szer, az Erdőgazdasági- és Vízgazdálkodási Minisztériuméi pedig 1,7-szei többet használnak fel, mint a mezőgazdasági üzemek.

Szlovákia mezőgazdaságát e vonatkozásban megelőzi a Cseh Szocialista Köztársaság mezőgazdasága is. A csehországi mezőgazdasági üzemek jobban ellátottak lakással, bölcsődével, óvodával, fejlettebb a szociális intézmények hálózata stb. Amig Szlovákia efsz-eiben 1981—1983 között a dolgozók 30,4 százaléka étkezett, addig Csehország szövetkezeteiben a közétkeztetésben részesülők száma meghaladta az 52 százalékot.

Az egy dolgozóra számított költségráfordítás a csehországi szövetkezetekben 52 százalékkal volt magasabb, mint a szlovákiai szövetkezetekben. Az állami gazdaságok viszonylatában úgyszintén a csehországi helyzet volt kedvezőbb 28 százalék-Az elemzés rámutatott e jelentős különbségekre, azok minél előbbi megszüntetésének a szükségességére. Ezáltal elérhető az, hogy csökkenjenek a mezőgazdasági és a többi tár. cák közötti aránytalan különbségek. ; A kiegyenlítődés céljából felelősség. teljes és céltudatos munkára van i szükség.

i A TERMELÉSFEJLESZTÉSI TERV

A mezőgazdasági termelés fejlesz- i tési terve mindenekelőtt arra össz- i pontosul, hogy 1995-ig biztosítsuk az , élelmiszerekből való önellátást. Az . öt évvel ezelőttihez viszonyítva a me. zőgazdasági termelés 1995-ig 15,5 szár zalékkal lesz magasabb (évente egy: százalékos emelkedés). Az idei terv. hez viszonyítva 1995-re nem keve. sebb, mint 12,5 százalékos emelkedés■ re számíthatunk (évente 1,2 száza. lék).

Az élelmiszer-ipari bruttó termelés . 1985—1995 között évente két száza- I lékkai fog emelkedni. Az egyes élel. miszer-ipari ágazatokat a keresletnek . megfelelően kell fejleszteni. A terve, zett időszakban a mezőgazdaságban . emelkedik majd a relatív költségrá- I fordítás. Ezer korona mezőgazdasági . bruttó jövedelemre 1995-ben 3 ezer . 521 koronát kell fordítani míg ez az . összeg tíz évvel ezelőtt csupán 1513 . korona volt. A ráfordítás összege mindenekelőtt azért mutat emelkedő . szintet, mivel számos raktárt, istál- lót, trágyatelepet, úthálózatot kell . építeni, s nem hanyagolhatók. el a . különféle szociális létesítmények, kul- turális központok építése sem.

I A ráfordítás másik jelentős részét- a gépesítés foglalja magába; míg a harmadik csoportba főképp az öntöző\ A szociális gondoskodás távlatai

£ Szlovákia mezőgazdasági és élelmezésügyi szektorában 1995-ig

nyei javításának legfontosabb eszköze a beruházási építkezés. A beruházások összege az 1986—1995-ös időszakra meghaladja a 6 milliárd 847 millió 500 ezer koronát. Az efsz-ekben az említett időszakban a beruházások összege meghaladja a 2 milliárd 955 millió 700 ezer koronát.

A szövetkezeteket illetően főképpen a következő szakaszokra szükséges összpontosítani: egészségügyi központok, étkezdék, bölcsődék és óvodák építése. A legnagyobb összeget a lakásépítésre fordítják — a szociális beruházásokra szánt összeg 46,2 százalékát. Az efsz-ekben ez a mutató meghaladja a 65,2 százalékot. Ez az arány jól mutatja, hogy menynyire háttérbe van szorítva a szociális gondoskodás többi területe. A második helyen — a beruházásokot illetően — a munkakörnyezet javítása áll. Az összberuházásoknak az egyötödét (20,1 százalék) fordítják erre a célra. Elsőrendű feladat ezen a téren a gazdasági udvarok, telepek rendezése, utak portalanítása, betonutak építése, valamint a munkahelyi környezet állandó szépítése (fák, bokrok, virágágyások).

A harmadik helyen a bűlcsődék, óvodák és iskolák állandó fejlesztése áll; míg a negyedik helyen a további szociális intézmények bővítése (6,4 százalék). Az ötödik helyre kerültek az étkezdék, üzemi konyhák (5,8 százalék) stb. Rendkívüli figyelmet kell fordítani a munkabiztonságnak. A veszélyes munkahelyeken dolgozók számát a tervezett időszakban a jelenlegihez viszonyítva 32 százalékkal szükséges csökkenteni, az efsz-ekben ez az arány eléri a 36 százalékot.

Nagy figyelmet fordítunk az egészségvédelemre is. A mezőgazdaságban e téren is bizonyos lemaradás észlelhető a többi reszorthoz viszonyítva. A távlati terv előirányozza, hogy a mezőgazdasági üzemek térjenek át az úgynevezett üzemi egészségügyi szolgáltatás módszerére. Az eddigi tapasztalatok jól bizonyítják, hogy ez a módszer valóban bevált. Bebizonyosodott: azokban az üzemekben, ahol üzemi orvos működik, csökkent a megbetegedések száma, kevesebb a munkabaleset, s természetesen rövidebb a várakozási idő a rendelőkben.

JELENTŐS FIGYELEM

fordítódjék az üzemi étkeztetésre is. E téren szintén igényes feladatokról van szó — 1990-ig el kell érni, hogy a mezőgazdaságban dolgozók 45 százaléka étkezzen az üzemi étkezdékben, míg a tervezett arányszámnak 1995-ig el kell érni az 52 százalékot. A legnagyobb előrelépés e téren az élelmiszeriparban várható (59,4 százalék), a mezőgazdaság állami szektorában az említett évig a dolgozók

52.2 százaléka, s a szövetkezetekben

51.2 százaléka étkezik majd.

Nem hanyagolható el a bölcsődékről és az óvodákról való gondoskodás sem. Ezekben az intézményekben az 1986—1995-ös időszakban a jelen állapothoz viszonyítva 40 százalékkal szeretnénk gyarapítani a férőhelyek számát: a bölcsődékben 86, az óvodákban pedig 34 százalékkal. E vonatkozásban általában az efsz-ekben a leglassúbb a fejlődés üteme.

A mezőgazdaságban a munkaerő-gazdálkodás fő eszköze a lakásprobléma megoldása. Az 1986—1995-ös időszakban mintegy 21 ezer 500 lakást kell átadni, ami 70 százalékos fejlődést jelent. A lakásépítést illetően a leggyorsabb ütem az élelmiszeriparban várható, majd az efsz-ek következnek, míg a leglassúbb fejlődés e téren a mezőgazdaság állami szektorában várható. Az említett időszakban az efsz-ek 9 ezer 341 lakást építenek fel, vagyis az egész reszort lakásainak a 43,4 százalékát. A kedvező lakáshelyzet jelentősen befolyásolja a fiatal munkaerők állandósítását. Vonatkozik ez főképpen az állattenyésztési dolgozókra.

Fontos, hogy a munkacsúcsok idő. szakában az idénymunkásoknak a szövetkezetek megfelelő ellátást (szállást) biztosítsanak. A 8. ötéves tervidőszakban e téren is fellendülés várható, viszont a 9. ötéves tervidőszak, ban a fejlesztés üteme lelassul. A távlati terv nagy jelentőséget tulajdonít az üdülőközpontok fejlesztésére is. A reszort saját központjaiban a 8. ötéves tervidőszakban 2 ezer 157 ágy. gyal bővül az üdülőközpontok befogadóképessége, ami 52 százalékos növekedést jelent. Növekedés várható a pionírtáborok befogadóképességét illetően is: a most következő, új ötéves tervidőszakban 1177 hellyel, a 9. tervidőszakban 470 hellyel, s ez tíz év alatt 48 százalékos növekedést jelent.

(A Zemédelská ekonomika nyomán)'

Brigádvezetők

Az utána következő években, évtizedekben kifejtett eredményes és példamutató tevékenységük is minden elismerést megérdemel. Vonatkoztatható ez a járás mezőgazdasági üzemeinek szocialista brigádjaira és brigád-tagjaira is. Különösen a szocialistamunka-versenyekbe való bekapcsolódás és helytállás, valamint a vállalt kötelezettségek teljesítése és túlszárnyalása terén voltak kezdeményezők, s példájukat más munkaközösségek is követték. így jöttek létre több százezres, sőt milliós értékű javak — terven felül — az egyes mezőgazdasági nagyüzemekben. A szocialista brigádok tevékenységének jelentős az erkölcsi-politikai szerepe is. Benne testesül meg az újszerű gondolkodásmód, a munkához való szocialista viszony, a szocialista társadalom iránti hazafias elkötelezettség. S egyben konkrét elősegítése a párt által kitűzött igényes feladatok (gabonaprogram, takarmánybőség, élelmiszer-önellátás előfeltételeinek a megteremtése, tudományos-műszaki haladás stb.) elérésének.

— Szövetségünk jogos elvárása — hangsúlyozta főbeszámolójában Patasi Ilona mérnök —, hogy a szocialistaverseny- és -brigád-mozgalom ne csak tömegméreteiben és lendületében fejlődjék, hanem céljaiban és eszközeiben is a megújulás útjára lépjen. A vállalások a korábbiaknál jobban igazódjanak a társadalmi elvárásokhoz, a mezőgazdaság legfontosabb feladataihoz, jobban tükrözzék gondjaikat, s szolgálják égető problémáink megoldását.

Mit vár tehát a szövetség (és járási bizottsága) a szövetkezeti tagság 42 százalékát .Őmörítö szocialista brigádoktól? Azok 3700 tagjától, kiknek csaknem a fele bronz-, 1640 ezüst- és hat aranyérmes? Túl azon, hogy 16 új munkaközösség kapcsolódott be ä szocialistabrigád-mozgalomba? Ez így fogalmazódott meg a brigádtanácskozáson:

ben működő szocialista brigádok -* a brigádtanácsokkal és a brigádvezetőkkel az élén — nagyobb aktivitást. A szövetkezet vezetőivel karöltve keressék az útját-módját a brigádok, brigádtagok tevékenysége jobb, megfelelőbb erkölcsi és anyagi elismerésének. Bátrabban forduljanak a brigádtanácsok, brigádok vezetői problémáikkal a szövetség Járási bizottságához. Nagyobb aktivitást vár el a jb a felsőpatonyi (Horná Potôň), a dercsikai (Jurová), a légi (Lehnice) és a nagymegyeri (Calovo) szövetkezettől az említett szakaszon.

JOBB tartalékhasznosItAst

— Kétségkívül — állapította meg

az első főbeszámoló —, számos szocialista brigádunk tagjai nagyon helyesen megértették a haladó módszerek alkalmazásának a jelentőségét. Ezt tükrözi az is, hogy a Baszov-módszert 31 szocialista brigád alkalmazza a biztonságosabb munkavégzés előmozdítása érdekében. (Tekintettel arra, hogy a munkanap-kiesések legnagyobb számát épp ebben a járásban tartják nyilván a kerületben, ajánlatos lenne e módszer alkalmazása a többi szocialista brigád esetében is! — a szerk. megj.) Ettől lényegesen nagyobb visszhangra talált a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságnak a Naponta teljesítsük a munkaközösségek feladatait! és Létrehozni egynapi termelést a megtakarítottból! felhívása, melyet a járás 143 szövetkezeti szocialista brigádja 75 százaléka fogadott el. Többségük a .követelményeket maradéktalanul teljesíti. Kivételt csupán az időjárás viszontagságaiból adódó esetek képezhetnek a növénytermesztésben.-------" “ oiuciansta

vezetői, tagjai, hasznosítva hető tarta"' ..kát.

Fejtsenek ki a járás szövetkezetei- A cikk elején utaltunk a kötele-