Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-28 / 52. szám
✓ Boldog, békés flj esztendőt kívánunk minden kedves Olvasónknak! Szabad rriMműns AZ SZSZK mezőgazdasAgi és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja J985. december 28. 52. szám XXXVI. évfolyam Ara 1,— Kčs Oj erőpróbára készOünk Irta: JÜLIUS VARGA, Á CSKP KB OSZTÁLYVEZETŐJE Lassan végéhez ér a hetedik ötéves tervidőszak utolsó éve, s mi elgondolkozunk az elért eredmények, valamint az elkövetkező időszak azon feladatai fölött, amelyek a fejlett szocialista társadalom építésében még várnak ránk. A népgazdaság fejlődése terén a hetedik ötéves tervidőszakban elért eredményekhez jelentősen hozzájárult a mezőgazdasági-élelmiszer ipari komplexum is. A termelés intenzívebbé tételében tapasztalt előbbrelépés, a termelés szerkezeti módosítása és a források magasabb fokú kihasználása jelentős mértékben hozzájárult a társadalmi szükségletek jobb kielégítéséhez. Ez az élelmiszer-önellátottság további javulásában , a belpiac alapvető élelmiszerekkel való folyamatos ellátásában és a jó ellátás állandósulásában nyilvánult meg. Hazánk népének ellátása ilymódon egyre kevésbé függ a világ élelmiszerpiacától és teljes egészében felveszi a versenyt a fejlett országokban tapasztalt ellátás színvonalával. Miközben állandóan nő az élelmiszerfogyasztás és az emberi táplálkozás minőségi mutatói is javulnak, a szükséges élelmiszerek 95—96 százalékát saját forrásból teremtjük elő. A hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva az 1980^1985 közötti időszakban csaknem 10 százalékkal nőtt a bruttó mezőgazdasági termelés, miközben a tervbe foglalt feladatokat 4 százalékkal teljesítettük tói. Különösen jelentős sikernek számít, hogy a növénytermesztés kétszer olyan gyorsan növekszik, mint az állattenyésztési termelés. Ebben az ötéves időszakban mindenekelőtt a gabonatermesztésben értünk el kimagasló sikereket. Az elért 54,4 millió tonnás össztermés 4.1 millió tonnával haladta tói az előző ötéves szintet. A gabonatermesztés fejlődésének ütemét, de főleg az utóbbi években elért átlaghozamokat tekintve, a fejlett mezőgazdasági termeléssel büszkélkedő országokkal is versenyezhetünk. A gabonatermesztési eredmények javulása és a tömegtakarmányok termelésében elért növekedés lehetővé tette. hogy a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva hozzávetőlegesen az egyharmadára csökkentsük a gabonabehozatalt és 1984-től gyakorlatilag önellátóvá váljunk. Az olajnövények, főleg az őszi repce termesztésében elért jó eredményeknek köszönhető, hogy e téren is növelni tudtuk az igények saját forrásból történő kielégítését. Hasonlóképpen szép sikereket könyvelhetünk el a tömegtakarmányok termesztésének növelésével kapcsolatos elképzelések megvalósításában is. Továbbra is leggyengébb pontunk a cukorrépa- és a burgonyatermesztés, mely ágazatok termelési eredményessége, sajnos, még mindig elmarad a fejlett országokban elért színvonaltól. Az állattenyésztési ágazat a döntő fontosságú mutatókat a termelés és az értékesítés valamennyi területén túlteljesítette. Az ágazat fejlődésének pozitívumaként említhető, hogy a termelés szerkezetét sikerült összehangolni a takarmányforrsásokkal. Előtérbe került a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése és a hasznossági mutatók javítása. Például az 1 hektár mezőgazdasági földterület vagy egy lakos átlagában kitermelt tej menynyisége alapján a fejlett európai országok színvonalára kerültünk. Tovább nőtt a hústermelés, ami lehetővé tette az egy lakosra számított mintegy 85 kilogrammos húsfogyasztás elérését. Ez hozzávetőlegesen üt kilogrammal haladja túl az eredetileg tervezett átlagot. Nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy az állattenyésztés jelzett hatékonyságát egyre kisebb abrakfogyasztással értük el. A hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva ebben az ötéves tervben 20 százalékkal csökkent az 1 liter tej kitermeléséhez felhasznált erőtakarmány men^ nyisége, a marhahizlalásban 22 százalékkal kevesebb abrak fogyott 1 kg élőtömeg előállításához. Jó eredményeket értünk el az élelmiszeriparban is. A hatodik ötéves tervidőszakhoz képest a bruttó termelést 9,8 százalékkal, az árualapba történő szállítást pedig 10,5 százalékkal növeltük. Az élelmiszer-ipari termékek minőségének javítása és választékának gazdagítása fontos szerepet játszott a hazai piac általános állandósításában. Viszont továbbra is fennállnak az élelmiszeripar és a kereskedelem együttműködésében tapasztalható fogyatékosságok, és persze az áruválasztékot is rugalmasabban kellene a fogyasztói igényekhez igazítani. A kedvezőbb termelési eredmények, a természeti feltételek jobb kihasználása és a nagyobb hatékonyságra törekvés ezúttal is a vállalatok tervezettnél jobb gazdasági eredményeiben tükröződik vissza. Vége szakadt a mezőgazdasági vállalatok pénzügyi gazdálkodásában az 1975—1981 közötti időszakban tapasztalt kedvezőt len irányzatnak. Az utóbbi években nagyjából kétszeresére nőtt a termelés rentabilitása és a nyereség, s jelentősen csökkent az elmaradozó szövetkezetek és állami gazdaságok száma. Ugyanis nőtt a gazdaságokban a bővített újratermelésre és az anyagi érdekeltség elmélyítésére fordítható eszközök mennyisége. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum sikeres feladatteljesítéséhez hatékonyan hozzájárult az anyagi-műszaki bázis megerősítése A beruházások összértéke ebben az ötéves időszakban nagyjából elérte a 132 milliárd koronát, miközben az alapvető készletek értéke a hatodik ötéves tervidőszakban jegyzett 278 milliárd koronáról megközelítően 374 milliárd koronára nőtt. Az utóbbi időben nőtt a gépi beruházások részesedése, javult a traktorokkal való ellátás, gabonakombájnból, talajművelő és a tömegtakarmány termesztésben használatos gépekből is többet kaptak üzemeink. Külön jelentőséggel bírnak az összesen 17 milliárd korona értékben megvalósított, különleges mezőgazdasági beruházások. Mezőgazdaságunk fejlődését pozitívan befolyásolta az 1982. január 1- jén életbe léptetett, tökéletesített irányítási rendszer. Négy év távlatából elmondhajuk, hogy a rendszer alapelvei beváltak a gyakorlatban. Az új irányítási rendszer elmélyítette a mezőgazdasági vállalatoknak és a munkaközösségeknek a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez, a termelési feltételek kihasználásához és a gazdasági eredmények javításához fűződő érdekeit. Az elért sikerek summázásakor értékelni kell a szolgáltató ágazat áldozatkész hozzájárulását is, mindenekelőtt azt, hogy több gépet és jobb összetételben szállított a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, hogy javult a pótalkatrészekkel és műtrágyákkal való ellátás. Viszont ezekben az években is sok bosszúságot okozott a növényvédő vegyi készítmények hiánya, és az állatenyésztésben használatos vegyi készítményekkel való ellátásában is csak részleges javulást tapasztaltunk. Néhány nap múlva átlépjük a nyolcadik ötéves tervidőszak első évének küszöbét. Meglehet, első pillantásra nem tűnik valami igényesnek az új év. Viszont az előttünk álló feladatok igényességét fokozza az a tény, hogy a könnyebben hozzáférhető tartalékokat már zömmel kimerítettük, és a feladatokat lényegesen magasabb fokú gazdaságosságra törekedve kell teljesítenünk. Az ötéves tervidőszak feladatainak sikeres teljesítését az 1986-ik évi feladatok maradéktalan teljesítésével és kívánatos túlteljesítésével alapozhatjuk meg. (Folytatás a 2. oldalonl ——————it— s ,i • Gerstnör István rajza 4 T
