Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-21 / 51. szám
i 1985. 'december 21. .SZABAD FÖLDMŰVES. 13 Ellesett monológ Néhány szót az előzményekről, hiszen — mint a cím is mutatja — kissé rendhagyó módon született az alábbi írás. Annak rendje és módja szerint befejeztük a beszélgetés hivatalos részét riportalanyunkkal, de nem a szokásos csomagolás, „kutyafuttábani" búcsúzkodás következett, amikor sürget a lapzárta, az interjúalanyt is ezer kötelesség várja, a sofőr is türelmetlenül topog kinn- az autóban — valahogy vitte tovább a lendület a szót. Nehéz lenne így utólag megvonni a határt a szakmai problémák boncolgatása és a velünk szemben ülő férfi oldott, már-már önvallomásba hajló monológja között; talán az a pillanat volt az, amikor önkéntelenül összenéztünk kolléganőmmel, szinte egyszerre, alig észrevehetően bólintottunk, aztán feltűnés nélkül újra lenyomtam a magnó indítógombfát. A szó szoros értelmében ellestük tehát ezt a monológot, annak teljes tudatában, hogy mindez kissé ütközik bizonyos újságíró-etikai szabályokkal, de bízva abban, hogy most talán nem kelt azokat annyira szó szerint érteni... Mindenesetre hallgassuk együtt a szalagot, amelyről egy megfontolt, nyugodt, olykor töprengő-tűnődő szüneteket tartó férfihang így vall munkájáról, önmagáról: — A növénynemesítőt általában fehér szakállas, jóságos, öreg bácsikának képzelik el az emberek, aki nagy szeretettel simogatja szemével-kezével a növényeit. Ez nem így van: a nemesítő — rossz ember! Annak van egy kése, amellyel sorra nyakazza le, dobja el a saját maga Síitái életre hívott milliónyi fajtát, amelyek felett 0 maga mondta ki a halálos ítéletet. Ezer fajtából egynek, kettőnek, ha megkegyelmezi A többi: zsákutca, tévedés, melléfogás, ne-A jövő mezőgazdasági üzeme? képzeléseinkből. Csoda-e hát, ha türelmetlenek vagyunk? Az időt mindenki fékezni próbálja, amúgy is elég gyorsan röpül, mi — siettetjük, azt sem bánva közben, hogy gyorsabban öregszünk... — Hogy milyennek kell lennie egy nemesítőnek? Egy JÖ nemesítőnek? Egyetlen szóval: kíváncsinak. Persze, azért nem a szó hétköznapi értelmében: inkább úgy, hogy kell rendelkeznie alapvető kutatóhajlammal, de főleg egyfajta veleszületett, kiapadhatatlan fogékonysággal minden új iránt. A növények szeretete szükséges feltétele, de önmagában nem elég! Ha „csak“ ez a tulajdonsága van meg mondjuk egy pályakezdőnek, akkor — furcsán hangzik, de így van — rövidesen egyszerűen unni fogja magát. Semmit nem fog érezni a kísérletezés öröméből, nem ragad át rá a várakozás izgalma. Ha viszont megvannak benne a kellő adottságok — egyszerűen beleszeret ebbe a munkába, a rabjává válik. Akkor — hogy csak egy példát mondjak — hazaviszi a munkáját. De nem ám úgy, ahogy azt általában értik: nem rakja be a munkaidő végeztével a terveket, kimutatásokat, a kísérleti eredmények jegyzékét a táskájába, hogy majd otthon tovább dolgozik rajtuk. Egyáltalán, a táskájába semmit nem rak bele: a fejében viszi haza azt, amin éppen dolgozik, mert azt nem lehet a laboratórium falai között hagyni, kikavcsolni, elfelejteni délutánt fél öttől másnap reggel nyolcig: az egy alkotó, dinamikus folyamat, amelyet egy pillanatra sem lehet állóképpé merevíteni! Sokszor éppen otthon, már lefekvés után, félálomban „ugrik be“ egy-egy ötlet, variációs lehetőség, amelyet már napok óta keresett az ember. Ha valaki ennyire a munkájának él, az is könnyen meglehet, hogy rossz férj, sőt rossz apa, anélkül, hogy észrevenné ... Talán a feleségem tudná megmondani... ■— 'Az is gyakori kérdés, hogy alkotó ember-e a növénynemesítö? Nos, állítom, hogy — igen! Ha létrehoz egy új fajtát, különbözzék az bármely kicsiségekben az elődeitől, mégis olyan, ami ezelőtt nem volt, nem létezett! Különben is, majdnem minden hivatásra — de a növénynemesítésre különösképpen — érvényes Bernard Shaw ismert mondása: aki érti, csinálja, aki nem — tanítja... Tehát, ha már valaki ott áll az asztalnál, a mikroszkóp fölött, és évek óta áll ott, az igenis, alkot. S ha jól — és főleg szeretettel — csinálja, át is érzi közben az alkotás minden gyönyörűségét. ... Körülbelül itt, ennél a résznél kattant a magnó, mert lejárt a szalag. Vendéglátónk szinte összerezzent a pillanatnyi csendbe váratlanul belekoppanó hangtól, aztán elmolyosolyodott és csak ennyit kérdezett: „Ezt is rögzítették? “ Szintén elmosolyodtunk: ennyi volt a válaszunk. Aztán már valóban lassan készülődni kezdtünk, és néhány perc múlva szívélyesen elbúcsúztunk dr. Bartalos Menyhérttől, a Sósszigeti (Solaryf Növénynemesítő Állomás vezetőjétől. VASS GYULA' (Ä szerző felvétele) Újdonságok a burgonyaszaporításban mi tartalék tápanyaguk van. Ä gumók vagy „vegetatív magok“ nagysága hasonló a búza-, a borsó és a kukoricaszemek méretéhez. Egy hektár bevetéséhez 10—15 kg mlnigumó szükséges. A burgonya-minigumó még új termék. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy csíraképességük jó, és megfelelő gumótermés van alattuk. Tárolási és szállítási tulajdonságaik kiválóak; az ilyen jellegű költségeik pedig a hagyományos gumó századrészét teszik ki. A minigumók alkalmasak arra, hogy kertészeti szakosltóágyakban dugványtermó anyanövényeket neveljünk belőlük, de célszerűen használhatók szabad földön vetőgumő termesztésére is. Már hamarosan mód nyílik arra is, hogy nagy mennyiségben állítsák elő a vírusmentes minigumókat. A biotechnológiai eljárások alkalmazása a közeljövőben lehetővé teszi, hogy a burgonya új karriert fusson be. Módot ad arra is, hogy a fajták nagy versenyében — az importált fajták mellett — a régi és az új hazai burgonyafajták is az őket megillető szerephez jussanak. (á) Példásan rendezett gazdasági udvar dasági üzem modelljének elemei már ma megtalálhatók a gyakorlatban. Sok műszaki csoda valósággá vált. Talán nem a jövő mezőgazdaságának csíráját hordozzák a termelési rendszerek komplex gépsorai, az automatika segítségével irányított csepegtető öntözés, vagy az üvegházak légkörének és a táptalaj összetételének szabályozása? A gombnyomásra működő automatizált takarmánykeverő és -adagoló berendelések, a korszerű gépjavító és diagnosztikai csarnokok, a napkollektorok hőenergiájával fűtött épületek, a biogázból termelt energiával táplált villanyvezetékek. Egyre több mezőgazdasági vezető ül hozzá a számítógép termináljához a termelés irányításához szükséges adatok beszerzése, a döntések megoldása céljából. Igaz, ezek ma még nem általános jelenségek, de lehet, hogy néhány éven belül a termelés nélkülözhetetlen részévé válnak. Kétségtelen, hogy az eddigi tudományos-műszaki haladás nem volt képes teljesen kiküszöbölni a nehéz fizikai munkát és a más ágazatokhoz viszonyítva sokkal kedvezőtlenebb munkakörülményeket. Következetesen, de főleg leleményesen megvalósított szociális gondoskodással, a munkakörülmények javítátásával azonban sokat lehet ellensúlyozni a mezőgazdasági dolgozók nehéz munkáján. Ma a mezőgazdasági üzemek többségében magától értetődő a lakásproblémák megoldása, a hazai és külföldi üdültetés, a gyógykezelés, a szórakozással, sporttal vagy kirándulással egybekötött kikapcsolódás és az üzemi konyha révén lehetővé tett kulturált étkezés. Egyre nagyobb számban találhatók meg a munkahelyeken a zuhanyozók, az öltözők, s nem egy gazdaságban ügyelnek a Fotó: —kmm— jellemzik a gazdaság munkalégkörét. Az utóbbi évek során egyre nagyobb teret hódít a termelés és a munkaszervezés számítógépes irányítása. A számítástechnikát sikerrel alkalmazzák a könyvelésben, a pótalkatrész-raktár nyilvántartásában, valamint a gépesítési részlegek teljesítményének vezetésében. A vezetők és a dolgozók naprakész információkat kapnak a teljesítményekről, az üzemanyag-fogyasztásról, a gépek javításának és karbantartásának helyzetéről. A számítógépes nyilvántartásnak köszönhetően a nagyobb teljesítmény mellett csökkent az üzemanyag-fogyasztás és a pótalkatrészek felhasználása. A számítógép felbecsülhetetlen segítséget jelent az optimális tápanyagpótlás irányításában, az állattenyésztésben pedig a legcélszerűbb takarmányadagok összeállításában. Ugyancsak számítógép segítségével kísérik figyelemmel és irányítják a reprodukciós folyamatokat. A számítógéppel való kapcsolatot — az adatok betáplálását, illetve megszerzését — az egyes részlegeken elhelyezett — összesen nyolc — terminál teszi lehetővé. Igaz, a magas fokú gépesítés, a számítógépes irányítás, a fokozott szervezettség egyelőre nem tette lehetővé a nehéz fizikai munka megszüntetését és a kedvezőtlen környezeti hatások kiküszöbölését. Ezért a gazdaság minden területre kiterjedő szociális programjában első helyen áll az emberek egészségének védelme. S éppen ebben múlják felül talán még a legkorszerűbb ipari üzemeket is. A munkában elhasználódott szervezet regenerálását, a foglalkozási betegségek megelőzését a szövetkezet rehabilitációs központjában végzik. Minden egyes dolgozó évente legalább egy hétig kötelezően részt vesz gyógykezelésen. Ezek mindenekelőtt a reumatikus és az izületi megbetegedések megelőzésére irányulnak. de a kemény munka után я szellemi és testi frissesség visszanyerésére is. A szokványos orvosi rendelőt a masszázs helyiség követi, fehér lepedővel borított priccsekkel. zuhanyozófillkékkel. Kellemes felfrissülést nyűit a szauna a nélkülözhetetlen vízmedencével. A központ gyöngyszeme vitathatatlanul a vízgyógykezelésre szolgáló részleg, ahol különböző méretű kádakban, a legkorszerűbb technika segítségével vízmaszszázst végeznek. A színes csempékkel borított falak és padlók feliidítik az egyszerű, de egy kissé szigorú légkörű környezetet. Az egészségvédelemnek ez a páratlan példája önmagáért beszél. Sugallja, hogy az emberekről való gondoskodásnak ilyen fejlett foka már a jövőbe nyúl át. KLAMARCSIK MARIA v vezhetjük bárminek, a lényeg ez: nincs szükség rá! — Es hajtjuk az éveket, tudják, mit jelent ez? Munkánk eredménye ugyanis csak hosszú idő után mutatkozik meg. Oltunk, szúrunk, kombinálunk, nyesegetjük a géneket — aztán várunk. Várjuk az elöbúvó növénykét, hogy aztán valósággal rávessük magunkat, ízekre szedjük, savba mártsuk, mikroszkóp alá tegyük, egyszóval, hogy megvallassuk, milyen lett, mennyi vált valóra az elrÁ búza után a burgonya a legfontosabb tápláléknövényünk. Egységnyi termöfelületen a cukornád után a burgonyanövény képes a legtöbb szénhidrátot előállítani. Fehérjetermelésben csak a szója előzi meg a burgonyát. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy a burgonya fehérjéi — ellentétben a szója fehérjéivel — teljes aminosavkészlettel rendelkeznek, és hogy a cukornád nálunk egyáltalán nem, a szója pedig csak sok nehézséggel termeszthető, akkor a burgonya méltán nevezhető a legfontosabb gazdasági növényeink egyikének. A burgonya azonban nagy hátrányban van a versenyben még a kevésbé értékes növényekkel szemben is. Ennek okai: a betegségek, elsősorban a vírusbetegségek iránti nagymértékű fogékonysága, lassú szaporodása — a burgqnyáé 7—10-szeres, míg a kukoricáé 200—300-szoros, — a vetőgumó térfogata és víztartalma nagy, emiatt szállítása és tárolása nagyon költséges. FERTŐZÖTTBŐL EGÉSZSÉGESET Ä burgonya értékes tulajdonságai csak a modern biotechnológiai eljárások segítségével aknázhatók ki. Ä legutóbbi években kifejlődött sejt- és szövettenyésztési módszerek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a fenti problémákra megoldást találjunk. Évtizedek óta folyik a nemesítők harca a jelentős terméscsökkenést okozó burgonyavírusokkal. A nemesítési programokban a vírusokkal szembeni ellenálló-képesség kialakítása alapvető fontosságú. Ennek stratégiáját azonban nagyon meg .kell fontolni, mert a vírusok genetikai tulajdonságai gyorsan és spontán változnak; néhány év alatt a korábban kialakított ellenálló-képességet semmibe vevő vírustörzsek jelennek meg. Ezért az ellenálló-képesség növelésére törekvő nemesítés mellett gyakorlati jelentősége van annak, hogy szövettenyésztéses eljárásokkal még fertőzött növényekből is leválaszthatunk olyan sejtcsoportokat, merisztémákat. melyek mentesek minden kórokozótól. Ezek a sejtcsoportok steril körülmények között növénnyé fejleszthetők, és mint egészséges, vírusmentes növények, szaporítóanyagnak használhatók. A növények sejtjeinek és szöveteinek fejlődése különböző irányba terelhető; lehet őket sejtosztódásra, hajtásdifferenciálásra, gyökér-, illetve gumóképződésre serkenteni. Ez megoldást nyújt a burgonya lassú szaporodóképességének meggyorsítására is. A szövettenyésztéssel egyetlen vírusmentes hajtásról egy év alatt több mint egymillió növény állítható elő — laboratóriumi körülmények között. Ez azért is nagyon jelentős, mert ha az így vírusmentesített növényeket hagyományos úton szaporítanánk el, akkor ehhez több évre lenne szükség, és még mielőtt gazdasági célra elvethetnénk a gumókat, azok vírusokkal visszafertőződnének, és így csak igen kis termést hoznának. palAntäzäsa Ä szaporítás végeredménye azonban nem Is a burgonyagumó, hanem a burgonyapalánta. Ez olyan szaporítóanyag, amit megszoktunk a paradicsom, a paprika és más zöldségfélék termesztésében, de ismeretlen a burgonyatermesztők körében. A burgonyapalántának kétféle hasznosítási lehetősége van: gumőtermelésre kiültethető a kerti ágyásba, vagy pedig fóliasátorban, illetve üveghá'zban anyanövényként nevelhető, dugványt szedünk róla, és ezekből további gyökeres palántákat állítunk elő. A burgonyapalánta — ellentétben a gumóval — nem tárolható; közvetlenül a kiültetés előtt kell előállítani. Ennek technikája lehetővé teszi az egészséges alapanyag igen gyors felszaporítását; így a szaporodási sebességet illetően a burgonya már versenyképes a többi növényekkel. A módszer elterjedése világszerte megindult. Vietnamban például az egész burgonyatermesztés a palántázáson alapszik. • MINI BURGONYAGUMŰK Ä növényi sejtek differenciálódásának mesterséges irányítása lehetővé tette számunkra, hogy laboratóriumi körülmények között néhány milliméter átmérőjű burgonyagumókat tömegesen állítsunk elő. Ehhez meg kellett ismerni a gumó képződésének legfontosabb élettani feltételeit, va lamint a gumóképződés mesterséges ösztönzésének módját. A szövetkultúrában előállított minigumóknak 2—5 érett rügyük és nő-A fantasztikus novellák írói a jövő mezőgazdasági üzemének ecsetelése közben a robotok hadát vonultatják ki a földekre, távvezérlésű gépek szántanak, vetnek, aratnak. Komputerek irányítják a föld alatti csarnokokban az állattenyésztést, ahonnan gombnyomásra ízléses csomagolású készáru jön ki a futószalagról, s automaták szabályozzák az óriási kultivátorokban a fényt, a víz- és tápanyagellátást. A dolgozók kényelmes munkaruhában, légkondicionált termekben a vezérlőpultok gombjait nyomogatják, figyelik a fényjelzéseket és a számítógépek utasításait. Az elképzelés — ha* figyelembe vesszük a' tudományos-műszaki haladás mai állását és fejlődési ütemét — nem is áll messze a valóságtól. Végső soron a mezőgazdaság fejlesztésének fő célja az, hogy a korszerű iparhoz hasonló feltételek között termeljen. A képzeletbeli jövő mezőgaztiszta, rendezett munkakörnyezetre. Persze, a szociális gondoskodással kapcsolatban sem mondható el, hogy minden mezőgazdasági üzemben egyforma jelentőséget tulajdonítanak ennek az alapvető kérdésnek. A bílovicei Béke Egységes Földműves-szövetkezet talán éppen ebben a vonatkozásban sorolható a „jövő“ mezőgazdasági üzemeinek előhírnökei közé. Igaz, egyéb területeken is messze meghaladják az országos átlagot. Impozáns látvány például a teraszokkal átszőttt domboldal, amelyen több mint kétszáz hektárnyi, szinte egyöntetű területen szőlőültetvény terül el. A karbantartott mezei utak csak annyiban különböznek a műúttól, hogy egysávosak. A mezőgazdasági gépek a fedett rakodóterületen díszkatonák módjára állnak kijelölt helyükön. A gazdasági udvarok mind rendezettek. Apróságok ezek, de jól
