Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-21 / 51. szám
12 .SZABAD FötDMÜVES 1985. december 2Í, A kutatásokat és a kísérleteket korszerű laboratóriumokban végzik Ma sem tudjuk pontosan, Hogy a szőlő őshazája Elő-Azsia-e vagy a Kaukázuson túli terület. Csupán annyit tudunk, hogy az őkori Egyiptomból Szicíliába került, s innen terjedt el az egész Római birodalomban. Hazánk területére Marcus Aurelius uralkodásának idején telepítették a római légionáriusok. Az első hiteles feljegyzések a hazánk területén telepített szőlőültetvényekről 1246-ból származnak. Feltehető azonban, hogy a szőlő termesztésével már az ezredforduló előtt is foglalkoztak. Annak idején a szőlő művelése a legnehezebb munkák közé tartozott. Kezdetben a gyümölcsfákkal vegyesen telepítették, s csak később tértek át a monokultúrás termesztésre. A 18. és a 19. században Szlovákia területén a szőlőültetvények hozzávetőlegesen húszezer hektárt foglaltak el. A 19. század vége felé Szlovákia szőlőültetvényeit sem kerülte el a filoxéra vész által okozott katasztrofális méretű pusztítás. Hosszú ideig tartott, amíg a szőlészeknek sikerült némiképpen felújítani az ültetvényeket. Sajnos, századunk első felében sem kedvezett a helyzet a szőlőültetvények bővítésének. Erőteljesebb fejlődés hazánkban e téren is a felszabadulás utáni években vette kezdetét. Míg 1950-ben Szlovákia szőlőterülete csak valamivel haladta meg a 12 ezer hektárt, addig napjainkig ez a terület 34 ezer hektárra bővült, s 1990-ig előreláthatóan eléri a 37 ezret. A hazai szőlészet fejlesztésében jelentős szerepet tölt be a Bratislava! Komplex Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, amely tavaly ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját Dionüszosz A kutatóintézet fennállása óta számtalanszor igazolta létjogosultságát. Hiszen a tudományos-műszaki haladás alapvető termelőerővé vált a gyakorlatban. A tudományos-műszaki ismeretek széles körű gyakorlati alkalmazásának köszönhető a termőterület bővítése és a hozamok növelése egyaránt Az intézet sokrétű te-Dušan Kubečko mérnök, igazgatóhelyettes vékenységét DUSÁN KUBEČKO mérnök, a tudományok kandidátusa, az intézet tudományos-műszaki és nemesítés! igazgatóhelyettese ismertette. — Intézetünk a Borüzem termelési-gazdasági egységhez tartozik, s országos hatáskörű. Megalakulását — 1924-ben — az az alapvető felismerés tette indokolttá, hogy a hazai szőlészet színvonalának céltudatos emeléséhez nem elegendőek csupán a gyakorlati tapasztalatok, hanem tágabb biológiai, ökológiai és agrotechnikai elméleti ismeretek szükségesek. Főleg azért, hogy a szőlőtermesztést Szlovákia nem jellegzetesen szőlőtermő körzeteire is kiterjeszthessük, és hogy a szőlőtermelők eredményesen birkózhassanak meg a szőlő betegségeivel, kártevőivel. — Tevékenységünket három fejlődési időszakra bonthatjuk. Az első 1930-ig tartott, vagyis addig, amíg a termelőknek nem sikerült átvészelniük a bonyodalmak időszakát. Ebben az időszakban kezdték alkalmazni a szőlészetben a betegségek elleni hatékonyabb védekezési módszereket. Tevékenységünk második szakaszában egyebek között megkülönböztetett figyelmet szenteltünk az új alanyok és fajták meghonosításának a különböző termőhelyeken. Vizsgáltuk alkalmazkodó- és termőképességüket, valamint a szőlő minőségét. Ekkor alapoztuk meg a szőlő szelektálásán alapuló nemesítést. A harmadik fejlődési szakasz a nagyüzemi szőlőtermelés elterjedéséhez fűződik. Az 1960-as évekig a kutatás többnyire gyakorlati jellegű kérdések megoldására irányult, amelyek a korszerű nagyüzemi termesztési technológia alkalmazásával függtek össze. hagyatéka Szükségszerű volt a szőlőültetvények korszerűsítése, főleg a szélesebb sortávolságok, az újszerű telepítési módszerek, valamint a hatékonyabb tápanyagpótlás és növényvédelem alkalmazása szempontjából. Tulajdonképpen ebben a szakaszban tértünk át a célszerű tudományos és kutatómunkára, amelynek keretében tág elméleti ismeretekre alapozva próbáltuk megoldani a szőlészet és a borászat egyes kérdéseit, örvendetes, hogy intézetünk és a gyakorlat között szoros kapcsolat alakult ki. Az intézet sokoldalú munkájából feltétlenül ki kell emelni a legjobb egyedek kiválasztása, vagyis a szőlőfajták szelektálása terén kifejtett tevékenységet. Az eddig elért eredményeket az idén kiadott zárójelentés foglalja magába. Az elemzésből megtudhatjuk, hogy az elmúlt öt év folyamán harminc, hazánkban termesztett szőlőfajtát vizsgáltak, s ezek populációjából a legmegfelelőbb biotípusokat válogatták ki a gyakorlat számára. Ez annyit jelent, hogy hozzávetőlegesen 90 ezer szőlővesszőből több mint hétezer egyedet válogattak ki. A legjobb tulajdonságú egyedeket tovább szaporították. Ennek a munkának ma már jelentős eredményei vannak a gyakorlatban. A Müller Thurgau, a Leányka, a Tramini és a Kékfrankos első 21 kiónját 1984-ben ismerték el. Az idén további 25 klőnt ismertek el, miközben a fajtaválasztékot a Burgundi fehér és a Zöld veltelini fajtával bővítették. Jövőre előreláthatóan 09 kiónt sorolnak állami elismerésre. A klónnemesítéssel kapcsolatos munkákat Dorota Pospíšilová mérnöknő, a tudományok kandidátusa irányítja —, s mint ezt a felsorolt tények is igazolják, eredményesen. A kutatóintézetben napvilágot látott számos tudományos munka közül feltétlenül említést érdemel Erich Mináriknak, a tudományok doktorának a zárójelentése, amelyben a borélesztők tulajdonságaival és felhasználási lehetőségeivel foglalkozik a nagyüzemi bortermelésben. — Munkánknak az volt a fő célja, hogy a borélesztők országos viszonylatban rendelkezésre álló gyűjteményéből az élettani, biokémiai és borászati szempontból a legjelentősebb törzseket vizsgáljuk. Olyan törzsek kiválasztására összpontosítottuk a ffgyelmünket, amelyek rezisztensek a növényvédő szerekkel és toleránsak a tartósítószerekkel szemben, ezen túlmenően jól bírják az etanol hatását. Továbbá új aktív törzsek bevezetésére törekedtünk a borok és a pezsgők gyártásában. Ezt a feladatot sikeresen megoldottuk és az eredményeket már sikeresen alkalmazzuk a gyakorlatban. Ha a borkészítésről, de főleg a minőségről beszélünk, ide kívánkozik a „borpancsolással“ kapcsolatban kirobbantott botrány, mely világszerte nagy port kavart fel. Kitudódott ugyanis, hogy Ausztriában, de több más nyugati országban a borkereskedők a borok „minőségének“ javítása érdekében az italt az emberi szervezetre erősen mérgező hatású vegyszerekkel keverték. Milyen anyagokról volt tulajdonképpen szó? — érdeklődtem Minárik elvtárstól. — Több nyugati országban a borkereskedők dietil-gliikollal javították a borokat. Holottt köztudott, hogy a 2-hidroxi-etilétert tartalmazó anyag erősen mérgező. Ez annyit jelent, hogy minden egyes gramm egy kiló testsúlyra számítva halálosan mérgező adag. A vizsgálatok során egyes borokban 46 gramm mérgezőanyagot is találtak literenként. A kereskedők viszont az ilyen fajta „feljavítás“ segítségével két minőségi osztállyal fokozták a borok minőségét — a nagyobb haszon érdekében. Minden bizonnyal sokakat érdekel, hogy mi a helyzet a hazai borok minőségét illetően. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a Csehszlovák Állami Szabvány szigorúan tiltja a borok idegen anyagokkal való keverését, a kéndioxid kivételével. A minőségjavító anyagok közül a szabvány engedélyezi a zselék, a tanín, a bentonit stb. használását. Ezek az anyagok ugyanis nem károsak az Erich Mlnárlk, a tudományok doktora (A szerző felvételei) egészségre. A hazai borok Jő minőségéről a nemzetközi borversenyeken nyert 224 arany-, 457 ezüst- és 41 bornzérem tanúskodik. A bor kis mennyiségben orvosság, állítják a Bakkhosz hódolói, habár erre gyakran rácáfolnak. Louis Pasteur, a hírneves francia vegyész és bakteriológus is állítólag kijelentette, hogy a bor a legegészségesebb, leghigienikusabb italuk egyike. Egy azonban biztos, az ünnepi asztalnak, az ünnepi hangulatnak nélkülözhetetlen kelléke egy-egy márkás palack. Persze, ahhoz, hogy ne hangulatrontó legyen, a boriváshoz is hozzátartozik a mértékletesség és a kulturáltság. JOZEF SLUKA’ ЯГ-r j Mv/ i и ýi 1 ____ A RIZSTERMESZTÉS FEJLESZTÉSE A Román Szocialista Köztársaságban 1990-ig annyira kívánják növelni a rizs termőterületét és terméshozamát, hogy az ország függetlenné váljon a behozataltól. Az, idén a műit év valóságához viszonyítva 5 ezer hektárral — 40 ezer hektárra — növelték a rizs termőterületét, elsősorban az ország déli részén, főleg a Duna és mellékfolyói mentén, ahol kedvezőek a talajtani és éghajlati feltételek. Az új területeket főleg a mocsaras vidékek talajjavításával nyerik. A rizsültetvények telepítése mellett nagy gondot fordítanak a régi területek korszerűsítésére is. Az utóbbi három évben a rizstermelés átlagosan elérte az évi 84 ezer tonnát, s voltak olyan szakosított gazdaságok is, amelyekben hattonnás termést takarítottak be hektáronként. KUKORICAKIVITEL A Magyar Népköztársaság a múlt évben a kukoricatermés két százalékát, azaz 160 ezer tonnát exportált, főleg Csehszlovákiába, az NDK-ba, a Szovjetunióba, Lengyelországba és Svájcba. Az idén a kivitelt a kukoricaterméstől, függően 200—300 ezer tonnára kívánják növelni. A SZÄRAZSÄG ELLENSÜLYOZÄSÄRA Etiópia nyugati részén, főleg a wollegai, az illubabori és a kefai tartományokban kedvezőek a feltételek — termékeny talajok, bővizű folyók, kedvező éghajlati viszonyok — ahhoz, hogy a közeljövőben lényegesen növeljék a mezőgazdasági termelés volumenét és nagy terméshozamokat takarítsanak be. Ezeket a tartományokat kevésbé károsították az utóbbi évek nagy szárazságai. A kormány döntése értelmében az idén ideköltöztetik az ország északi, szárazságok sújtotta területeinek lakosságát. Az új körzetek talajainak felújításához az etiópiai földművesek mellett szovjet szakemberek is hozzájárulnak. Az illubabori tartományban levő Baro és Akobo folyók mentén töltéseket, gátakat és öntözőrendszereket építenek, ami .lehetővé teszi több mint tízezer hektáros terület öntözését. ÖNTÖZÉSSEL TÖBBET Az afgán mezőgazdaság továbbfejlesztése — elsősorban a mezőgazdasági termelés belterjesítése — elképzelhetetlen az öntözés adta lehetőségek kihasználása nélkül. A múlt gazdasági évben (az idén április végén zárult) több száz afgán faluban alakultak népi bizottságok, amelyek feladata, hogy a vízgazdálkodási kérdésekben döntsenek. Az afgán mezőgazdászok nagyrészt öntözőcsatornákból ka'pják az életet adó vizet. Az idén az országban további 26 meliorációs létesítményt adnak át rendeltetésének, ami lehetővé teszi a mezőgazdaságilag művelhető területek lényeges kiszélesítését. A HÜSTERMELÉS ÖSZTÖNZÉSE A Vietnami Szocialista Köztársaságban a piac élelmiszerekkel való ellátásának ellenőrzése az állam egyik legfontosabb feladata, különösen a lakosság életszínvonalának emelését illetően. E tekintetben külön kiemelhető a minisztertanács azon rendelete, amely a húsfelvásárlást szabályozza. A jövő év elejétől új felvásárlási rendszert vezetnek be. A kötelező beadások helyett a húst kétféle módon vásárolják fel: szer-» ződések és előre megszabott felvásárlási árak alapján. A szerződés alapján történő felvásárláskor az árakat a minisztertanács, az előre megszabott felvásárlási árakat pedig a tartományi vagy a városi népi tanácsok hagyják jóvá. Az állattenyésztési termelés további ösztönzése érdekében a minisztertanács rendeleté alapján megszüntették a hústermeléssel kapcsolatos adóztatást is. Az állami farmoknak kötelessége, hogy a megkötött szerződések értelmében értékesítsék a húsmennyiséget, s csak a tervezett mennyiségen felül értékesíthetik a húst az előre megszabott felvásárlási árak alapján. A kistenyésztőket szintén felmentették az adóztatás alól, de ők is kötelesek betartani az ide vonatkozó előírásokat és rendeleteket. FAO PROGRAMOK A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKBAN A FAO, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete a múlt évben 32 országban kezdte meg a mezőgazdasági termelés felújítása 41 programjának megvalósítását, ami összességében 2 milliárd 300 millió dollár értéket képvisel. Tizennégy programot az afrikai országok, főleg Etiópia, Mauretánia, Mozambik, Szenegál, Zambia és Zimbabwe részére határoztak meg. A FAO szerint ugyanis ezekben az országokban jut a lakosságnak a legkevesebb élelmiszer, részben a hosszan tartó szárazság, részben pedig a mezőgazdasági termelés elmaradottsága következtében, ÖNTÖZÉS A KARA-KUMBAN A Kara-Kum sivatagban, amely S Türkmén SZSZK területének 80 százalékára terjed ki, legkevesebb 12 millió hektár területet lehet termővé tenni — állapították meg szovjet szakemberek. Ez elsősorban a kara-kumi öntözőcsatorna kiszélesítésével és további öntözőrendszerek építésével válik lehetségessé. A több mint 1100 kilométer hosszú kara-kumi öntözőcsatorna, amelyet az utóbbi harminc évben építettek, egyedülálló mind a méretei, mind pedig a műszaki megoldás tekintetében. Ma á nagy kiterjedésű öntözőrendszer — amely összeköti az Amu-Darja, a Murgal és a Tedzsen folyókat — ezen alapvető öntözőcsatornáján keresztül jut el az életet adó víz mintegy félmillió hektár földterületre. Jelentőségét különösen a Türkmén SZSZK déli részén méltányolják. Az ország északi részén a temaurl öntözőcsatorna építésével válnak művelhetővé a földterületek. Építésének jelenleg folyó szakaszában 67 ezer hektár sivatagi terület válik öntözhetővé és javítja a már korábban termővé tett 100 ezer hektáros földterület vízellátását. AGROÖKOLÖGIAI KÖZPONT Razgradban, az Agromodell Mezőgazdasági Társulat mellett megnyitották az első bolgár agroökológiai központot, melynek laboratóriumaiban a szakemberek kidolgozzák á mezőgazdasági növénykultúrák természeti adottságokhoz méretezett termesztéstechnológiáit. A központ dolgozói által kidolgozott programok megvalósításával az őszi búza és a tavaszi árpa terméshozama 30 százalékkal növekedett, a szemes kukorica hektáronkénti terméshozama pedig 15—16 tonna között ingadozik. (HIZÍ Feladatukat teljesítették 'Az Olomouci Sigma konszernvállalat érsekújvári (Nové Zámky) leányvállalata egyebek között vízszivattyú-állomásokat gyárt nemcsak belföldi megrendelőknek, hanem exportra is. A megrendelők között első helyen áll a Szovjetunió. A Szovjetunióban ugyanis az érsek újvári üzemben gyártott szivattyúállomások nélkülözhetetlen elemei annak a nagyszabású élelmiszerprogramnak, amelyet az SZKP tűzött ki célul, s amelynek keretében megkülönböztetett figyelmet szentelnek a szántóterület termőképessége növelésének. Az idén a szovjet kereskedelmi partnerek kilencszáz szivattyúállomást rendeltek a moszkvai Traktor Export-Import vállalaton keresztül. Az üzem dolgozói hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy exportfeladatukat teljes mértékben november végéig teljesítik, s amellett kiváló minőségű árut szállítanak a megrendelőknek. Kulich mérnök, az üzem közgazdasági igazgatóhelyettese arról tájékoztatott, hogy a vállalat dolgozói felajánlásukat egy héttel az előre meghatározott határidó előtt maradéktalanul teljesítették. A szerződésileg megállapodott 900 darab szivattyúállomás értéke 112 millió korona. Ezzel nemcsak példás szocialista vállalásuknak és az évi exportfeladatuknak tettek eleget, hanem hiánytalanul teljesítették az egész 7. ötéves tervidőszak exportfeladatait. Becsületes munkájukkal, a feladatok felelősségteljes elvégzésével tovább öregbítették hazánk iparának hírnevét, s egyidejűleg kedvező kiinduló alapot hoztak létre a 8. ötéves tervidőszak még igényesebb feladatainak a valóra váltásához, —díd— > i 3
