Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-21 / 51. szám
~LXL 1985. december 21. .SZABAD FÖLDMŰVES A Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdasági stratégiája Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy az SZKP Köponti Bizottságának októberi ülésén megtárgyalták és jóváhagyták az SZKP újjászerkesztett programjának tervezetét, az SZKP alapszabályzatában eszközölt változtatásokat és a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztése fő irányainak tervezetét az 1986—1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra. Ez utóbbi dokumentum — amelyet szintén nyilvánosságra hoztak az alapos megvitatás céljából — lényegében meghatározza a konkrét, tervezett feladatokat, s fő gondolata az, hogy meg kell gyorsítani a Szovjetunió gazdasági és пгтлО! á no Toll 007íűCŐt szociális fejlesztését. A SZOVJETUNIÓ GAZDASÄGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK AZ 1981—1985-OS ÉVEKBEN ELÉRT FÖ EREDMÉNYEIBŐL A tervezet első része a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlődésének ai 1981—1985-ös években elért fő eredményeit taglalja. Megállapítja, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak teljesítése során újabb jelentős lépés történt a szovjet nép életszínvonalának emelése és a gazdaság valamennyi ágazatának fejlődése terén. Következetesen valósult meg a párt agrárpolitikája, s folyamatosan teljesült a Szovjetunió élelmiszerprogramja. A mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának megszilárdítására irányozták elő az összes beruházások egyharmadát. A dokumentum a továbbiakban rámutat arra, hogy nőtt az alapvető mezőgazdasági termékek előállítása és felvásárlása,- de ez valamivel elmaradt a tervezettől. A bruttó mezőgazdasági termelés évente átlagosan 6 százalékkal nőtt, a hústermelés a tizedik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 10, a tojástermelés pedig 18 százalékkal növekedett. Jelentős mértékben nőtt a betakarított zöldség és gyümölcs mennyisége. A dokumentum a továbbiakban kiemeli, hogy a gazdaság fejlődésének és hatékonysága növekedésének alapján emelkedett a nép életének anyagi és kulturális színvonala. Az egy lakosra számított reáljövedelem 11 százalékkal nőtt. A munkások és más dolgozók átlagos havi bére 13 százalékkal 190 rubelre nőtt, a kolhozparasztok munkadíja a közös gazdaságokban 29 százalékkal növekedett és meghaladta a havi 150 rubelt. A szovjet emberek életszínvonalának emelését célzó új intézkedésekre csak 1985-ben 16 milliárd rubelt fordítottak. A SZOVJETUNIÓ GAZDASÄGI ÉS SZOCIÁLIS FEÍLESZTÉSÉNEK A 2000-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA VONATKOZÓ FÖ IRÄNYAIBÚL ÉS FELADATAIBÓL A tervezet második része a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányait és feladatait ismerteti a 2000-ig terjedő időszakra. A dokumentum hagsúlvozza, hogy a párt gazdasági stratégiájának legfőbb célja a nép anyagi és kulturális színvonalának szüntelen emelése. E cél elérése érdekében meg kell gyorsítani a gazdasági és szociális fejlesztést, s a termelést a tudományos-müszaki haladás alapján még intenzívebbé és hatékonyabbá kell tenni. Az ország nemzeti jövedelmét csaknem a kétszeresére, a társadalmi munka termelékenységét pedig a 2,3 —2,5-szörösére kell növelni. A mezőgazdasággal kapcsolatban a dokumentum leszögezi, hogy következetesen kell érvényesíteni az élelmiszerprogram által meghatározott irányvonalat, amely a mezőgazdasági termékek iránti szükséglet teljesebb kielégítését, a mezőgazdaság anyagiműszaki bázisának további erősítését és a vidék szociális átépítését célozza. Gyorsított ütemben és kiegyensúlyozottan kell fejleszteni az agráripari komplexum ágazatait, be kell fejezni a mezőgazdaság ipari alapokra helyezését, főleg a komplex gépesítés, a kemizálás, a talajjavítás és az intenzív technológiák széles körű kihasználása útján. Lényegesen nö-' vélni kell a mezőgazdasági termények hozamát és a gazdasági állatok termelőképességét, állandósítani kell a mezőgazdasági termelést, s a lehető legkisebbre kell korlátozni a természeti és éghajlati feltételektől való függést. A tervezet második része végül kiemeli, hogy a kölcsönös előnyök alapján fejleszteni kell a külfölddel való kereskedelmi, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatokat. Jobban ki kell használni a nemzetközi munkamegosztás, mindenekelőtt a szocialista közösség országaival való munkamegosztás alapjait. Magasabb szintre kell emelni a szocialista gazdasági integrációt, fejleszteni a gyártásszakosítást és a termelési kooperációt s az együttműködés új hatékony formáit. Komplex módon kell tökéletesíteni az irányítást és jobban ki kell használni a szocialista tervezési rendszer előnyeit és lehetőségeit. A SZOVJETUNIÓ GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSÉNEK AZ 1988—199P-ES ÉVEKRE VONATKOZÓ FŰ FELADATAIBÓL Az 1986—J990-es évek, tehát a tizenkettedik ötéves tervidőszak legfőbb feladata a gazdaságfejlesztés ütemének gyorsítása és hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki haladás, a termelés műszaki korszerűsítése és felújítása, a kiépített termelési potenciál intenzív kihasználása az irányítás rendszerének tökéletesítése alapján, s ezáltal a szovjet nép életszínvonala további emelkedésének elérése. A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált részét 19—22 százalékkal kell növelni. A nemzeti jövedelem összes növekményét a társadalmi munka termelékenységének növelésével kell elérni. Biztosítani kell az élelmiszerprogram megvalósítását, az agráripari komplexum ágazatainak kiegyensúlyozott fejlesztését és a rendelkezésre álló erőforrások lényegesen hatékonyabb kihasználását. A tervezet negyedik része a tudományos-műszaki haladás meggyorsításával és a tudomány fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket ismerteti. Mindenekelőtt kiemeli, hogy a lehető legnagyobb mértékben meg kell gyorsítani a tudományos-műszaki haladást. Lényegesen fokozni >kel a tudomány és a technika szerepét a termelőerők minőségi átépítésében, a gazdaságnak a sokoldalú intenzifikálús, a társadalmi termelés hatékonysága növelésének útjára történő áttérésben. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben át kell térni az ipari, intenzív technológiai eljárásokra, széleskörűen ki kell használni a biotechnológiai módszereket és a génsebészetet. A tervezet ötödik része részletesen ismerteti a nehézipar fejlesztésének tennivalóit. Kiemeli, hogy a gépjárműiparban fokozni kell a mezőgazdasági teherszállításnál használatos speciális gépjárművek, utánfutók gyártását. A traktor- és mezőgazdasági gépgyártásban biztosítani kell a gépek és berendezések gyártásának a növelését és szerkezetének a tökéletesítését. A gépek teljesítményét 1,5 —1,8-szorosára kell növelni, ugyanakkor a traktorok és a kombájnok fajlagos üzemanyag-felhasználását 3—5, a fémek fajlagos felhasználását pedig 10—15 százalékkal kell csökkenteni. Be kell vezetni a szántásnál használt lánctalpas traktorok, a kerekes univerzális és ipari nehéztraktorok új típusainak gyártását. Ugyancsak biztosítani kell az új, nagy teljesítményű gabonakombájnok kifejlesztését és gyártását, meg kell kezdeni az önjáró, nagy munkaszélességű Sztyepp típusú aratógépek gyártását, s jelentősen bővíteni kell az üzembiztos, gazdaságos kistraktorok gyártását. Jelentősen növelni kell a trágyák előkészítését és felhasználását elősegítő gépek, valamint a növényvédő szerek alkalmazásához szükséges gépek előállítását. Az állattenyésztést és a takarmánytermelést szolgáló gépgyártásban át kell térni a kiváló minőségű, a technológiai egységet alkotó, gazdaságos gépek és berendezések gyártására. Bővíteni kell a kis farmok műszaki korszerűsítését elősegítő berendezések gyártását. Ki kell fejleszteni a takarmányok tartósítására és a szalmafel dolgozásra, valamint az állattenyésztő és baromfifarmokról származó hulladékok feldolgozására szolgáló binenergetikai géneket és berendezéseket, s be kell indítani a gyártásukat. A vegyiparban az ipari trágvák gyártását miiig 41—43 millió tonnára, a növényvédő szerekét pedig 441—480 ezer tonnára kell növelni. A tervezet hatodik része a mezőgazdasági-ipari komplexum fejlesztésével és az élelmiszerprogram meg valósításával kapcsolatos kérdéseket taglalja. A dokumentum hangsúlyozza, hogy e komplexum legfontosabb feladatai közé tartozik a mezőgazdasági termelés stabil növekedésének az elérése, az ország élelmiszerekkel és mezőgazdasági termékekkel való megbízható ellátása, valamint a komplexum minden ágazatának összpontosított törekvése a magas szintű végeredmények elérésére a Szovjetunió élelmiszerprogramjával összhangban. (A tervezet hatodik részének aprólékosabb ismertetésére lapunk szakrovatában még visszatérünk — a szerk. megjegyzése.) A tervezet hetedik része a fogyasztási cikkek gyártásának és a szolgáltatásoknak a fejlesztését, a nyolcadik része a közlekedés és a távközlés fejlesztési, a kilencedik része pedig a beruházásokat ismerteti. SZOBJÄf JS FEILESZTÉS. A NÉP ЁГ ETSZfNVONALÄNAK EMELKEDÉSE A tervezet tizedik része a szociális fejlesztéssel, a nép életszínvonalának emelkedésével kapcsolatos feladatokat ismerteti. A dokumentum rámutat arra , hogy biztosítani kell a nép életszínvonalának további emelkedését, mind teljesebb mértékben kielégíteni a szovjet emberek növekvő anyagi és szellemi szükségleteit. El kell mélvíteni a szociális Intézkedések hatását a termelés fejlesztésére, hatékonyságának növelésére. lavítani kell a lakosság élelmiszerekkel és nem élelmiszer-ipari áruval való ellátását. Az ötéves tervidőszakban 18—22 százalékkal kell növelni a kiskereskedelmi forgalom volumenét. A dokumentum többek között tartalmazza, hogy a munkások és a dolgozók átlagos havi bérét 13—15 százalékkal, vagyis 215—220 rubelre, a kolhoztagok átlagos havi mnnkadíját pedig 18—20 százalékkal kell növelni, s ezt összekapcsolni a mezőgazdasági termelés növekedésével, minőségének javításával és hatékonyságának fokozásával. A tervezet a továbbiakban részletesen ismerteti a gyermekes családok támogatását, a nők élet- és munkakörülményeinek javítását, a nyugdíjbiztosítás rendszerének tökéletesítését, az árpolitika következetes megvalósítását, a lakáskörülmények javítását, a kommunális gazdaság fejlesztését, az egészségügyi ellátás és a pihenés feltételeinek állandó tökéletesítését, a testnevelés és a sport tömegjellegének elmélyülését, az oktatási rendszer tökéletesítését, valamint a szocialista kultúra, a művészet és a tömegtájékoztató eszközök szerepének növelését. A tervezet tizenkettedik része a termelőerők telepítésével és a szövetségi köztársaságok gazdasági fejlesztésével, tizenharmadik része a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésével, az utolsó, tizennegyedik része pedig a népgazdaság irányításának tökéletesítésével kapcsolatos kérdéseket ismerteti. A Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztésének az 1986— 1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra szóló fő irányelvei meghatározzák a legfontosabb célokat, melyek megvalósítása biztosítja a szovjet emberek minőségileg új életszínvonalának elérését. A fő irányelvek teljesítése nagy erőfeszítéseket követel a párttól, a munkásosztálytól, a kolhoz parasztoktól és a dolgozó értelmiségtől, s az egész országnak és az egész népnek az ügyévé kell válnia. A kitűzött feladatok teljesítése nemcsak belpolitikai, hanem nagy nemzetközi politikai jelentőséggel is bír, mert hozzájárul a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez, az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének további megszilárdításához. LEVÉL ALGÉRIÁI BARÁTAIMNAK Kedves Kader, Abdel, Betteka, Braliim és Musztapha! Kiterítem magam elé a világtérképet és megkeresem rajta Algériát, majd 'előveszem azt a fényképet, amelyet a búcsú perceiben készítettem rólatok. A térkép adatai szerint az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság 2 millió 381 ezer 741 négyzetkilométernyi területen fekvő ország Északnyugat-Ajrikában, lakossága több mint tizennyolc és fél millió. Vajon ott, nálatok most milyen idő van? Amikor elbúcsúztunk egymástól, október volt, „vénasszonyok nyara“. Kezet ráztunk, viszlát, még biztosan találkozunkI És elindultatok távoli — számunkra ismeretlen — hazátokba. Vajon mit éreztetek, amikor fölemelkedett veletek a fémmadár, hogy mint a mi népmeséinkben a griffmndár, átvigyen az üveghegyen, hetedhétországon. .. ? Mire, kire gondoltatok, miután kifutott alólatok a föld, és tudtátok, hogy néhány óra múlva már igazi otthonotok, szülőföldetek homokját érinti talpatok? Es amikor Ikaroszotok ablakában feltűntek Algéria partjai? Vajon a látvány, a két esztendeié nem látott haza hívogató sziluettjének látványa nem homályosította el bennetek a nálunk, Rozsnyón f Rožňava/ — emlékezetetekbe rögzült képeket, barátaitok arcvonásait?... Tudom, vagy legalább megpróbálom átérezni, elképzelni, hogy a hosszú távoliét utáni megérkezés öröme az újdonság élményével hatott és minden mást háttérbe szorított. De azután és azóta? jól emlékszem arra a napra, amikor megérkeztetek egy rozsnyói mezőgazdasági üzembe, többhónapos tanulmányi kiküldetésetek színhelyére. Milyen kíváncsi voltam akkor rátok, milyenek vagytok, milyen nyelven fogunk egymással beszélni, hogyan fogjuk megérteni egymást. Felfogásotok, véleményetek is érdekelt, magatokról, rólunk, életünkről és társadalmunkról. Hangar összebarátkoztunk. TI csehül, mi szlovákul beszéltünk, hiszen egy prágai nyelvtanfolyam és a mezőgazdasági szakiskola elvégzése után érkeztetek hazánk e keleti csücskébe, gyakorlóhelyetekre. Sokat beszélgettünk. Meséltetek hazátok történelméről; az arab hódításról, a francia gyarmati uralomról, számunkra furcsa szokásaitokról, különös értékrendetek eredetéről, hagyományaitokról és gondolkodásmódotokról. Számotokra pedig az volt a furcsa és izgató, amit nálunk tapasztaltatok. Az ételek és az Italok, a lányok, akik a ti szemetekben kihívónak tűntek „mindent megmutató" öltözködésükkel. Az emberek, akiknek a szavát könnyebben megértettétek, mint a gondolatait. Más volt így, tőletek hallani a függetlenségi harcról, az algériai nép mérhetetlen szenvedéséről, mint olvasni róla. Megkeményedő arcotokat látni, amikor a forradalom egymillió áldozatáról beszéltetek. És hallgatni, hogyan haladt hazátok fokról fokra, lépésről lépésre a függetlenség útján, a feplődés nemkapitalista programját hogyan követte a nép fölemelkedése, az ország megerősödése. Soroltátok: „az üzemek szocialista vezetéséről szóló törvény“, amely 1974 óta szabályozza a dolgozók részvételét az állami vállalatok vezetésében, majd ami számotokra a legfontosabb: „az agrárforradalomról szóló törvény". rA birtokosok földjét megváltás nélkül a nincstelen és kisbirtokos parasztoknak adták át, 1976 közepéig 1,3 millió hektár földet, valamint szét körülbelül százezer nincstelen között. A kormány adómentességet és segítséget biztosított a parasztokpusztákon élő pásztorcsaládok helyzetének rendezését. Átfogó oktatási reformmal adtak lehetőséget a művetődéshez. Mind gazdasági, mind szociálpolitikai vonatkozásban sokat tanultok a szocialista országoktól, és sok segítséget kaptok tőlünk és a többi, szocialista társadalmat építő országtól, elsősorban a Szovjetuniótól. Közben természetesen titeket ts a* laposan megismertünk, mint életvidám, akaraterős, nyíltszívű fiatalembereket, akik a nálunk szerzett tudóst és tapasztalatokat otthon akarjátok saját mezőgazdasági termelésetek fejlesztésében kihasználni. És mt is sok mindent elmondtunk nektek szocialista mezőgazdaságunk fejlődésének egyes szakaszairól, hazánkról, magunkról, az itteni fiatalokról, gondolatainkról és gondjainkról. Örömmel fedeztük fel, hogy a lényeges dolgokban nincs nagy különbség köztünk, akik Közép-Európa szívében élünk, és közietek, akik Északnyugat-Afrikában éltek. Technikus barátom, akinek gondjaira voltatok bízva, éjszakákon át, fáradhatatlanul magyarázott, érvelt, beszélgetett, kereste és megtalálta a választ minden kérdésetekre. El is vártátok ezt tőlünk, tőlünk, akik már a fejlett szocialista társadalmat építjük. A marxista-leninista elvek, az államosítás, a kollektivizálás kritikus időszakaink és a válságból kivezető út, minden -minden érdekelt benneteket. És mt szövetkezeteink eredményeivel, szociális intézményeinkkel, saját életünkkel érveltünk. Ti, fiúk, ott Afrikában, Barátaim! Emlékeztek még a gömöri hegyek hüs, szellöjárta bükkerdőire, friss vizű forrásaira, ahol annyit barangoltunk, most, ha a forró homokdűnéken elmerengtek? És felidézödik-e néha álmaitokban a más rajzolatú csillagképekkel telehímzett éjszakában Gömörország cseppkőbarlangjainak fényzenéje? Meséink griffmadara, üveghegye, hetedhétországa, októberi búcsúzásunk a „vénasszonyok nyará“-ban? Ml, rozsnyói barátaitok sokszor emlegetünk benneteket. Hiszen Itt éltetek velünk, megosztottuk veletek örömünket, hagyományaink, szokásaink titkát. Szeretetünkbe és barátságunkba fogadtunk benneteket, most már a ti szemetekkel is nézünk. Idézzük furcsán mondott szavaitokat; mi lenne a véleményetek terveinkről. Es útón-útfélen megszólítanak az emberek, kérdezik, írtok-e, hol dolgoztok? Sikerül-e valóra váltani elképzeléseiteket? Közel éjfél már, amikor ezt a levelet írom. Ismét a térképre nézek.Ott látlak titeket Algéria tág horizontú ege alhtt, a mezőgazdasági U- zemekben. Gabonát termeltek, az öntözéshez szükséges csöveket szerelitek, datolyát, citromot szüreteltek. Es talán rólunk, a mt tájainkról meséltek az algériai földművelőknek. Egyszer talán még megláthatom.- és akkor még jobban megértelek benneteket. Addig is erőt, friss kedvet kívánok munkátokhoz. A viszontlátás reményében baráti szeretettel: KORCSMAROS LÁSZLÓ t
