Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-14 / 50. szám
Í985. december 14. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 A kutatási eredmények és a szakvélemények alapján a búza tápanyagellátásának javítása 1,5—2,5 tonnás hektárhozam-növekedést eredményezhet. Ez olyan tartalék, amely elmélyültebb és szakszerűbb módszerek alkalmazásával meríthető ki. Fontos követelménye a növényvédelem, a fajtamegválasztás és az öntözés közötti tökéletes összhang. Üzemeinkben ma már olyan Irányító szakemberek tevékenykednek. akik ezeket a feltételeket képesek biztosítani. A búza mai hektárhozamait azonban az irányítás és az agrotechnika átlagos színvonala mellett érjük el. Ha erről a szintről előbbre akarunk lépni, tovább kell fejleszteni a termelést. Ez magasabb szintű műszaki és szakmai ismereteket követel nemcsak az agronómiisoktól, hanem a kisegítő szakterületek munkatársaitól is. A növények szakszerű tápanyagpótlásának az Irányításához ma már nem elegendő az agronómusnak az általános agrokémiai szolgálat eredményeiből kiindulni, hanem saját fejlesztési elgondolásokhoz kell eljutniuk. Ehhez számos lehetőség kínálkozik, ha figyelemmel kísérik a szakirodalmat, szakelőadásokon vesznek részt, s olyan szakemberekkel teremtenek kapcsolatokat, akik segíthetnek a fejlesztési módszerek kidolgozásában. Erre azért szükséges rámutatni, mert az utóbbi Időben számtalan új ismerettel gazdagodott a tápanyagpótlás irányításának témaköre. A fejlődés ugyanis olyan gyors, hogy ezzel az agrokémiai szolgálat nem képes lépést tartani. Tömören fogalmazva, az agrokémiai szolgálat nem érte el azt a színvonalat, hogy az agronómusokat olyan információkkal lássa el. amelyek lehetővé tennék a tápanyagpótlás új lehetőségeket kereső és szüntelenül fejlődő irányítását. Az elmondottakból mit Is akartunk kihozni? Azt, hogy főleg saját magunknak kell keresnünk a lehetőséA búza nitrogéntrágyázásanak geket. Ebből kiindulva a búza tápanyagellátásának alapvető lehetőségeit a következőképpen foglalnám össze: ■ Talajainkat a talajtípusnak megfelelően — a rendszeres trágyázás! terv alapján — fel kell tölteni foszforral, káliummal, mésszel, magnéziummal és nyomelemekkel. Az alapműtrágyázás az egységes háromévenként végzett talajvizsgálat eredményei alapján valósítható meg ■ A nitrogénellátásnak optimális irányítása szükséges. Egyszerűen fogalmazva foszfort és káliumot adni kell, nitrogénnel pedig mfitrágyázni kell. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez főleg öntözéses viszonyok között fontos. Szerencsére a nitrogénellátás irányításához több új ismeret áll rendelkezésünkre. A búzatermesztésben a nitrogénellátást háromféle útmutatás alapján lehet beállítani: 1. A talaj szervesanyag-tartalma alapján, vagyis aszerint, mekkora az a nitrogénforrás, amely a talaj szerves anyagára kötődik. Erre Baler— Baierová (1985] útmutatása szerint az elővetemény vonatkozásában háromféle helyzet jellemző: ■ amikor erőteljes a szervesanyagra kötődő nitrogénforrás — herefélék után; ■ amikor gyengébb a szerves nitrogénforrás és a szervestrágyának csak az utóhatása érvényesül, vagy hüvelyes volt az elővetemény; ■ gyenge a szervesnitrogén-fnrrás — elsősorban a szervestrágyázás nélküli elővetemény esetében. Ennek alapján három talajtípuson és négy ökológiai termelési színt mellett a következő nitrogénadagok javasolhatók: irányítása Nagyobb adagokat kétszeri adagolásban ajánlatos kijuttatni. A feltüntetett alapadagot 20 kilogrammal csökkentjük hektáronként, ha: a búzát közepesen szervestrágyázott talajba vetjük; ha a Ca/P tartalom értéke 0,95 alatt van és nem végeztünk meszezést; ha a Mg/P aránya eléri a 0,35 értéket s magnéziumot nem adagoltunk; ha a K/N arányának értéke eléri az 1,00 értéket és nem használtunk növekedésszabályzó szert a megdőlés ellen. Az alapadagokat hektáronként átlagban 30 kilogrammal csökkentjük, ha a búzát szerves trágyázásban részesített talajba vetettük. A nyolcadik növekedési szakaszban végzett elemzések alapján a következő nitrogén adagok ajánlhatók: N/P arány Javasolt nitrogénadag kgértéke tiszta tápanyagban 10.0 8.5 7.5 30 40 50 Ezen módszer pozitívuma, hogy mérési adatok alapján irányítható a nitratáció. Az alkalmazása során szerzett tapasztalatok azonban nem kecsegtetőek. Az egyes fenofázisok évjáratok szerint nagyon változnak, a határértékek nem minden esetben jellemzőek, s így hibás utasításokhoz vezetnek. Az említett diagnosztikai módszer elsősorban a szőlő- és a gyümölcstermesztésben vált be, mivel a levélzet kialakulása után nincs növekedés és a levelek tápanyagtartalma jól tükrözi a talaj tápanyagtartalmát. 3. A harmadik módszer a talaj ásványi nitrogénjének, vagyis nitrát (NO-sl vagy a nitrát és ammóniám tünk méréseket, amelynek eredményeit a mellékelt táblázat foglalja össze. A nitráttartalom az előveteménytől függően nagyon különbözött. Az Istállótrágyázott elővetemények — mint például a fű, a lucerna, a szója — jelentős nitrogénkészletet biztosítanak a búzának. Olyan bőséges nitrogéntartalék áll rendelkezésre, amelyet a növényzet egyhónapos intenzív növekedése sem merít ki. A talaj nitrogénkészletének szempontjából a legrosszabb elővetemény az árpa. A nitrogéntartalom kedvezően alakult a kukorica után, mivel a termelési rendszer keretében nagy könnyű talajokon közepesen kötött kötött talajokon ETSz talajokon dl (2] (3) (1) (2) (3) (1) (2) (3) 55 85 105 40 75 95 45 80 100 4,0 60 105 130 50 95 120 55 100 125 4S 70 130 155 55 115 140 65 120 150 5,0 80 150 180 65 135 165 75 140 175 5.5 Ennél a mérés nélküli módszernél levő búza levélmintájának elemzéséaz egyes elővetemények tapasztalt vei megállapíthatjuk a nitrogén- és a hatása alapján javasolják a nitrogénfoszfortartalom arányának értékét. adagokat. Ezen értékek alapján a következő 2. A 6. és a 8. fejlődési szakaszban nitratációs adagok javasolbatúk: a búza 6 leveles növekedési stádiumában ajánlott N/P arány nitrogén kg/ha harmadokra osztva a bök rosodás-virágzás Időszakát értéke ennél magasabb értékek esetében fejtrágy ázást nem végzünk 14,5 1/3 2/3 3/3 14,5 30 10 12,5 40 20 _ 11,0 50 30 10 10,0 60 40 20 9,2 70 50 30 8,5 80 60 40 7,9 90 70 50 nitrogén (NH-Nl összegének megállapításán alapszik. Az ásványi nitrogéntartalmat a talajban harminc centiméterenként mérjük a talajréteg 0,9 méteres mélységéig. A búzatermesztés szempontjából az az Ideális, ha a talaj felső 0—60 cm rétegében hektáronként 110—120 kilogramm ásványi nitrogén van. Ha ezt az értéket március elejéig nem éri el, akkor a hiányzó mennyiséget pótolni kell az első nltratáclőval. Április elején a talaj 60—90 centiméteres rétegének ásványt nitrogéntartalma a mérvadó, mert a búza beéréséhez ebből meríti nitrogénszükségletét. Ebben az esetben a határérték 70— 80 kilogramm nitrogén. Ezek az eredmények egyidejűleg feltárják a talaj termőerejét. A módszer segítségével gyakorlatilag azt a nitrogéntartalmat tudjuk mérni, amely az őszi ásványosodásl folyamatnak a terméke. Ennek mennyisége pedig az előveteménytől, az agrotechnikától és a talaj nedvességtartalmától függ. Intézetünkben egy munkacsoportot alakítottunk ki és olyan műszerekkel szereltük fel, amelyek lehetővé teszik a helyszíni talajvizsgálatokat. A tavaszt nltratáclő Időszakában négy szövetkezet búzatábláin végezmennylségű műtrágyaadagokat alkalmaznak. A napraforgó jelentős mennyiségű szerves anyagot hagy maga után a talajban, amely a búza tenyészldeje folyamán erőteljesen ásványodik, s megfelelő mennyiségben szabadítja fel az ásványi nitrogént. A gyors méréseken alapuló tápanyag-utánpótlás irányításának jelentős szerepe van a korszerű agrotechnikában. Bármelyik szövetkezetben ugyanis az egyes búzatáblák nitrogéntartalmában számottevő különb ségek tapasztalhatók. Mérési adatok nélkül az esetek többségében a nitratációt egyformán végzik. Ma ez viszont nagy luxus és nem szakszerű megoldás. Valamennyi gazdaságban korszerűen fölszerelt laboratóriumi kocsik segítségével a helyszínen kellene elvégezni a talajelemzéseket, még mielőtt a trágyaszóró gépek vagy repülőgépeit megérkeznének. Képzeljük el, hogy ml lenne, ha az egészségügyben az orvos 1з olyan késve kapná meg a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit, mint ma az agronőmusok az agrokémiai szolgálattól. TARR GYULA vegyészmérnök, a Bratlslaval Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa A NITRÁT- ÉS NITROGÉNTARTAI.OM VÄLTOZÄSÄ A TALAJBAN (KG/НА) AZ ELŐVETEMÉNY SZERINT lucerna Jcukórica ; eilokuko— . rica hisz?» vagy fü tak.árpa repce dinnye szája cukorrépa bored / napraforgó ,Őszi búza rétegmélysés ( cm-ben 30 60 90 30 60 90 . 30 60 90 30 60 90 30 60 90 30 60 90 30 60 9» 30 60 90 30 60 90 30 60 90 Mezegazdaűági úzenr ; Váqúrút- Nyúrnőd ' mintavétel ápr. 2. máj. 7. tábla átl. száma 69 63 80 70 41 30 5 hozam ’70,0 92 208 139 39 62 55 • 4 hozam 69,6 76 93 144 25 22 56 3 hozam 70,0 93 119 149 116 -T80 122 1 hozam 71,1 86 98 55 .17 18 22 2 hozam 70,0 46 75 *65 54 42 31 2 hozam 82,0 94 106 111 94 112 82 1 Iliéaháza mintavétel márc. 25* ápr. 25* tábla átl.* száma hozam 58,0 64 64 83 80 120 74 1 hozam 73,5 81 81 45 96 52 32 1 hozam • 67,3 47 47 172 33 60 183 2 hozam 74,2 66 66 34 96 119 74 1 hozam 70,2 75 75 130 80 132 158 2 Zlatá Klasy , mintavétel márc. -27. ápr.*. 25. tábla átl. száma hozam 72,9 82 89 81 72 67 91 Ž hozam 82,2 59 91 141 45 59 58 1 hozam fű 71,5 109 91 132 47 42 40 1 hozam 76,1 70 29 39 78 71 32 1 hozam • 70 29 39 56 33 45'. 1 borad hozam 76,2 40 108 117 32 65 70 1 hozam 67,7 69 89, 32 55 44 36 1 roky kuk. 59 46 45 59 91 142 1 Hidas mintavétel márc. 26. máj. 5* tábla átl« száma hozam 61,0 65 65 56 .44 44 38 4 hozam 48,0 63 63 133 9 9 6 1 hozam 57.0 szdjm 74 74 54 96 96 251 ’ ' hozam. 50,0 24 24 32 79 79 124 4 & ocialista társadalmunk mind az iparban, mind a mezőgazdaságban megkülönböztetett figyelmet szentel a dolgozók szociális gondoskodásának. Többek között a szociális fejleszlesztés kérdése is napirenden szerepelt a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Járási Bizottságának legutóbbi ülésén. Milan Laurfk, az S/tbz; járási bizottságának titkára beszámolójában a gazdasági és a termelési eredményeket elemezte. Egyebek között elmondta, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a járás földműves-szövetkezeteinek bruttó termelése 9,8 százalékkal növekedett, s meghaladta a tervezett szintet. Javult az összhang a növénytermesztés és az állattenyésztés között, növekedett a növénytermesztés fejlesztési üteme, amely a mezőgazdasági termelés növekedésén 42,8 százalékban részesedett. Ez a gabonafélék jó hektárhozamának tudható be. A 7. ötéves terv az állattenyésztésben a termelés 2,8 százalékos növekedésével számolt, azonban év végéig eléri a 9 százalékos növedést. Előtérben a szociális fejlesztés A titkár beszámolójában kitért arra Is, hogy a járás efsz eiben még mindig találhatók tartalékok az egységnyi termékre jutó költségek nagyságában. Az Idén a gazdaságok 0,1 tonna gabonát átlagban 125,40 korona ráfordítással állítottak elő, viszont a zsélyi (Želovce) szövetkezetben ez 61, a plachtincoiben 94, a Dafiov Lomiban 95, viszont az éváriban (Olovary) 213 korona volt. Hasonló különbségek észlelhetők a tej- és a hústermelés költségeinek alakulásában.. Például a Závadai Efsz-ben 1 kg marhahús előállítási költsége 15, Plachtincében 38, a kőkeszi (Kamenné Kosihy) szövetkezetben pedig 41 korona. Lényeges eltérések tapasztalhatok a sertéshús előállítási költségeit illetően. Csak egy példa: míg a Zsélyi Efsz-ben 1 kg sertéshús előállítása 8,40 koronába, addig a Plachtlnce-i Efsz-ben 24,23 koronába került. A beszámolóból kiderült, hogy a 8. ötéves tervidőszakban továbbra is kulcsfontosságú feladat marad a növénytermesztés, amelynek lehetővé kell tennie az állattenyésztés tervezett növekedésének stabilizálását, a saját takarmányalapra építve. A járás mezőgazdasági termelésében az elkövetkező öt évben a növénytermesztés 8,1 százalékos növekedésével számolnak, a tejeladás hatmillió literrel, a vágóállatok eladása pedig 480 tonnával növekszik. Milan Laurfk a továbbiakban a szövetkezeti tagok szociális gondoskodásának eredményeivel és problémáival foglalkozott. Megállapította, hogy a 7. ötéves tervidőszakban az emberekről való gondoskodás a CSKP XVI. kongresszusának határozataival összhangban valósult meg. Az SZFSZ járási bizottsága a szociális fejlesztés kérdését mint a termelési feladatok teljesítésének egyik alapfeltételét határozta meg. Az efsz-tagokrál való komplex gondoskodást pozitívan kell értékelni az ipolybalogi (Balog nad Iplom), az ipolynyéki (Vinica), a lukanényei (Nenince) és a Dačov Lora-i szövetkezetben. A gazdaságok között azonban a szociális gondoskodásban is tapasztalbaták aránytalanságok. A beszámoló kihangsúlyozta a munkabiztonság területén elért eredményeket és a megoldásra váró problémákat. Rávilágított, hogy ezen a téren is fellelhetők tartalékok. Kedvezőtlenül alakult főleg a megbetegedések helyzete, elsősorban ártalmakból eredő betegségek számának növekedése miatt A járás efsz-eiben növekedett a veszélyes munkahelyek száma, amin sürgősen változtatni kell. Befejezésül hadd mondjuk el, hogy a Nagykürtüsi járás földműves-szövetkezeteinek többsége szilárd alapot teremtett az önelszámolási gazdálkodáshoz, saját pénzügyi forrásokkal rendelkezik a fejlesztési célok megvalósításához, a rendszeres javadalmazáshoz és a szociális-gazdasági programok megvalósításához. Bodzsár Gyula
