Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-14 / 50. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1985. december 14. 14-MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET* MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET Az lei üiéliolíiiiSiis okáról II. RÉSZ Az alábbiakban szeretném az els6 részben említett íratlan törvény gya­korlati részét, illetve annak egyes pontjait megvilágítani, hogy a kezdő és kevésbé tapasztalt méhész is ide­jében védekezhessen a tárgyalt fer­­tőzéses méhbetegség ellen. 1. Alapvető követelmény a méhész­kedés során, hogy a családoknak fo­lyamatosan kora tavasztól az ősz be­álltáig biztosítsuk a kellő virágpor­mennyiséget. Ez fontos, mivel a meg­figyelések eredményei azt bizonyít­ják. hogy a noszéma tavasszal ott és akkor lép fel pusztító hatással, ahol az előző év őszén a kedvezőtlen idő­járás miatt a méhek virágportartalék nélkül lettek betelelve. Ezért az őszi kas melegebbnek bizonyult a vékony­falú kaptárnál. Ezt a későbbiek fo­lyamán magam is tapasztaltam. A méhészeti szakemberek megálla­pításait figyelve, igazat kell adni an­nak a véleménynek, mely szerint a noszémafertozés számára a legked­vezőbb a 30—31 Celsius fokos hő­mérséklet. Ilyen állandó hőmérsék­leten a méhek könnyen megbetegsze­nek, mivel a noszéma spórái gyor­san szaporodnak. Amint tudjuk, a jól szigetelt száraz kaptárban levő erőteljes, fiasodó családban 33—35 Celsius fok körüli a hőmérséklet. Ezt az állandó hőmérsékletet az egysze­rű, vékonyfalú kaptár tavasszal nem biztosítani, különösen az éjsza­a fertőzött lépek eltávolításával és a kaptár tökéletes fertőtlenítésével le hét elérni. Több méhész gyakorlatát tekintve tapasztaltam, hogy a fertő­zött lépeket más kaptárakba teszik, vagy tiszta kereteket fertőzött kap­tárakba helyezik, tgv a kaptárak kö­zött a méhész segítségével terjednek az egyes betegségek. A kaptárfertőtlenítést először ben­zinégővel végezzük, majd a kaptárt 5 százalékos lúgos oldattal átmos­suk és ajatinos. esetleg tiszta vízzel leöblítjük. Hasonlóan a méhes körül Is tanácsos klórmésszel fertőtlení­teni. 5. A noszémafertozés felszámolásá­ra, illetve megelőzésére napjainkban már van elegendő megbízható gyógy­szer: a Magyarországon gyártott Fu­magillin és a hazai készítményt'! Ni­­fekabin. A Fumagillin előnye, hogy tavasszal és ősszel egyaránt használ­ható. míg a Nitekabin csak tavasszal. Mivel antibiotikumról van szó. szük­séges az előírt adagolás pontos be­tartása. mivel ellenkező esetben a betegség megfékezése a következő alkalommal sikertelen lehet. Fuma­­gillint eddig korlátlan mennyiségben lehetett vásárolni az állat-egészség­ügyi gyógyszertárban. Sajnos, ezt az utóbbi időszakban megszüntették, mi­vel a jelenlegi kereslet kielégítésére a Szlovákiai Méhészek Szövetsége Központi Bizottságának kellett volna beszereznie a gyógyszert, de ez, saj­nos. nem történt meg. Mint már em­lítettem. a noszéma terjedését a Var­­roa atka fertőzése is befolyásolja. Ott, ahol elterjedt az atkafertőzés, általában a gynmorvész is előfordul. Amint ismeretes, idén nyáron eléggé elhatalmasodott az atkafertőzés, e­­zért a Varrón atka elleni küzdelem valóban időszerű. Csendélet a méhesben ellenőrzéskor a méhész figyelme no­csak arra terjedjen ki, hogy a csa­ládnak mennyi a mézkészlete, hanem arra is: van-e elegendő virágpurtar­­taléka. A fertőzés terjedése, illetve a ter­jedés meggátolása során ugyanis nagy szerepet játszik a megfelelő vagy nem megfelelő virágporkészlet. Ismeretes, hogy a telelésre előkészü­lő méhek nyár végén, ősz elején jó­val több virágport gyűjtenek, illetve fogyasztanak mint általában, hogy azt később zsir és fehérje formájá­ban potrohúkban tartalékolni tudják. Az őszi méh minél nagyobb tartalék­kal rendelkezik, annál erőteljesebben tudja majd a tavaszi Hasítást táplál­ni és ami a legfontosabb: tavasszal az átlagosnál jóval hosszabb életű lesz. A bőséges virágportartaléknak tehát kedvező hatása van a méhek tavaszi fejlődésére. Ezt már én is tapasztal­tam saját méhesemben, s a „Virágpor a méhek életében“ címmel lapunk hasábjain közzé is teltem. 2. Sokszor képezte már vita tár­gyát, hogy milyen legyen a jő kap­tár. Egyesek szerint nem kell a kap­tárt szigetelni, mások szerint igen. Ez már a .harmincas évek vége fe­lé vitatott dolog volt, amikor Balogh Bálint erősen bizonygatta az általa szerkesztett, egyszerű deszkából ké­szült Balogh-féle kaptár gyakorlati előnyeit. Igaz. hogy abban az időben én a méhesnek még csak ritka látogatója voltam, de sokszor hallottam édes­apámtól: a kései tavaszi fejlődés oka a vékonyfalú Balngh-féle kaptár. Is­meretes. hogy akkor még kasokkal is méhészkedtek, és bizony a szalma Hirdetés Értesftjílk a tisztelt méhésztársakat, hogy a beküldött viaszból megrende­lésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért jó minőségű műlépet készítünk, s ezt kívánatra fertőt lenit jOk A műlépet megrendelés szerinti méretre vágjuk s ha partnereink kívánják. foszforra) feljavítjuk hogy a méhek egészsége­sen szaporodónak A viaszt, a sonkolyt s a megren­delést az alábbi címre küldték: Výrobňa medzistienok 991 08 Z в I o v c a Telefon: 931-14 ss (Kiss Sándor felvétele) kai órákban, amikor a hőmérséklet gyorsan változik. A 22—24 Celsius­­fnk körüli hőmérsékletingadozás ugyan kevésbé kedvező az élősködők terjedésének, ám életműködésüket nem gátolja. Egyesek szerint a szigetelt kaptár olyan, mint a hűtőszekrény, mivel a napsugár csak huzamosabb idő el­teltével melegíti töl. Az iménti állí­tás helytelen, mert az ilyen kaptár nem is hül le olyan alacsony hőmér­sékletre. mivel megakadályozza a belső meleg gyors elillanását, s a hi­deg levegő beáramlását. 3. Az állomány korai és szakszerű hetelelése ugyancsak meghatározó fontosságú a sikeres méhészkedés során. Erről már számos tanácsot olvashattunk a szakkönyvekhen és a folyóiratokban. Ennek ellenére még mindig akadnak olyan méhészek, a kik nem tulajdonítanak kellő figyel­met az imént említett kérdésnek. Kö­zéjük sorolható az a méhésztárs. aki szeptember közepe táján gúnyosan megjegyezte, hogy az én méheim még a hidegek beállta előtt elfő gyasztják a készlet nagy részét. 0 ugyanis csak akknr látott hozzá a téli élelem kiegészítéséhez. Nem sza­bad a készlet fettöltését későre hagyni, mert olyankor már a téli me­lleket terheli a eukorsznrp feldolgo­zása. s (gv azok gyengébbek lesz­nek a tél végén és különösen tavasz­­szal. mivel szervezetükben csökken a zsir- és fehérjetartaték. A méhek szervezetében felhalmn­­zódntt el nem használódott fehérje­­tartalék az emésztc'íhél hámsejtjeinek állandó megújulását is biztosítja Köztudott, hogy a gyomorvészfertű zés április és május folyamán éri el tetőpontját. Ekknr van az őszi mé­hek elpusztulásának ideje. Ezért fon tos a korai és szakszerű betelelés. melynek segítségével biztosítjuk az áttelelő méháliományt, valamint elfi­­segítjiik az erőteljesebb tavaszi fej­lődést. Ismét dr. Svoboda akadémi­kust idézem: „A kései beteleltetés az egyik legkomolyabb nka a noszéma elterjedésének“. Az időben történő beteleltetés során ugyanis az idősebb méhek gyorsabban elhasználódnak, s csak a fiatal, életképes méhek ma­radnak meg tavaszra. 4. A betegség megakadályozásának első feltétele a fertőző gócok mi­előbbi felszámolása. Ezt elsősorban Sokan azonban teljesen jogosan teszik fel a kérdést, hogyan védekez­zenek. amikor a gyógykezeléshez nélkülözhetetlen fiistnlőcsíkból min­den méhész csak két darabot kapott, pedig még négyszeri füstölés után is maradhat atka. Amint látjuk, a füs­­töiőcsík elosztása és vásárlása terén nincs minden rendben. El kellene gondolkodniuk az illetékeseknek, hogy minden méhész annyi füstölő­­csikót vásároljon, amennyire szük­sége van. Nem szabad szem elöl té­veszteni: ha ősszel a méhcsaládok nincsenek megfelelően gvógykezelve. a fertőzés tovább fokozódik, így más veszedelmes méhbetegség is könnyen felléphet. Reméljük, hogy a közeljövőben számottevő javulás áll be az Avar­­tin 01- és a Fumagillin ellátás ügyé­ben. mivel ez valamennyiünk közös érdeke. V i с г é n I s tv á n, méhészeti szakoktató * A B-10 típusú korszerű, alsó szellőztetésű kaptár (A szerzó felvétele) December a méhesben Az év utolsó hónapjában a méh­­kaptárak környékét csend és nyuga­lom övezi. Szlovákia területének nagy részén a méheseket általában már hótakaró fedi. .Nem szükséges a havat a kaptárakról, illetve azok közeléből eltávolítani, nehogy ezzel megzavarjuk a méháilomány téli nyu­galmát. A kaptárak körüli fölösleges mozgás és zaj könnyen előidézheti a méhek téli fürtről való leválását, vagy az élelemkészletek gyorsabb felemésztését, s így a potroh meg­­duzzadását. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a méhészkedőknek egé­szen a tavasz érkezésőig nincs elég tennivalójuk. A jelenlegi időszak fontos felada­ta, hogy figyelemmel kísérjük az ál­lomány telelését. Rendszeresen — ám nagyon óvatosan — ellenőrizni szűk séges, hogy a cinegék vagy esetleg a háziállatok nem nyugtalanítják e az állományt. Nem árt, ha a kaptá­rak közelében levő fák ágait szük­ség esetén eltávolítjuk, ho\>y az ágak a kaptáraknak iitödve ne keltsenek riadalmat a méhek között. Az ellenőrzésre főleg akkor van szükség, ha a méhesünk a lakóhely­től távolabbra található. Volt ugyan­is már arra is példa, hogy a cine­gék eltorlaszolták a kijárónyílást s így jelentős károkat okoztak az ál­lományban. Már javában a naptári év utolsó havában járunk, s itt az ideje a mé­­hészkedési eredmények összegezésé­nek, a sikerek és sikertelenségek elemzésének. Vegyük elő a méhé­szeti naplót, s feljegyzéseinket ala­posan tanulmányozzuk át. hogy le tudjuk vonni a következtetéseket az elkövetett hibákból. Az idei év a mé­hészkedők számára eléggé viszontag­ságos volt. A kedveződen időjárást viszonyok következtében a repcetáb­lák nem szolgáltak bőséges nektár­forrásul, mint tavaly. Sok helyütt az akácvirág megfagyott, ahol pedig nem. ott sem volt számottevőbb nek­­tárménnviség. Szlovákia egyes vidé­kein ezért veszteséges volt az Idei év, mivel a költségeket jelentősen növelte a hordástalan időszakban gyakori ösztönzés. Igaz, hogy a méhészkedést általá­ban hasznos időtöltésnek, szép hob­binak tartják, azonban a méhészke­dés gazdasági oldaláról sem szabad megfeledkezni. Huzamosabb Ideig ugyanis nem lehetséges ráfizetése­sen gazdálkodni. Ezért fontos, hogy я méz mellett a többi méhtermék termelésére is kellő gondot fordít­sunk. A virágpor, viasz, méhpempő vagy akár a propolisz keresett ter­mék. amelynek nagy részét a hazai piacon értékesíteni lehet. Az sem mellékes, hogy a virágport tavasszal az állomány serkentésének időszaká­ban is eredményesen hasznosíthat­juk. Ehhez azonban szükséges, hogy időben betervezzük az említett ter­mékek termelését, s a szükséges mé­hészeti kellékeket és segédeszközö­ket is mielőbb beszerezzük. A méhészkedéssel kapcsolatos ki­adások bizony nem kis anyagi be­fektetést igényelnek. Nehézségeket okoz, hogy néhány fontos kellék be­szerzése sokszor megoldhalatlan fel­adat elé állítja a méhészkedőket. Ezért akiknek lehetőségük nyílik ar­ra. hogy sajátkezűleg készítsék el a nélkülözhetetlen segédeszközöket, él­jenek az alkalommal . Ha egyedül nem merünk vállalkoz­ni a kellékek elkészítésére, ajánla­tos két-három méhésztárs segítségét is igénybe venni. Az együttműködés különböző formált hasznosítva ködö­sen bizonyára rövidebb idő alatt si­kerül az elképzeléseket valóra vál­tani. A közös munkára főleg azok szorulnak rá, akiknek nincs külön műhelyük, s barkácsszerszámokban sem bővelkednek. Az együttműködés a méhészkedésben szerzett tapaszta­latok cseréjére is nagyszerű lehető­séget nyújt. A méhészkedők között olyanokat is találhatunk, akik elhanyagolják a kellékek és segédeszközök karban­tartását, Illetve javítását. A tapasz­talt méhészek jól tudják, hogy a megfelelően kezelt kellékek élettár tárná akár az eredeti háromszorosára is meghosszabbítható. Az eredetileg 15 éves használatra tervezett kaptá­­rabat például szakszerű karbantar­tással akár 4—5 évtizedig is eredmé­nyesen használhatjuk. Ezért ajánla­tos a kaptárakat ötévenként újra­­festenl és főleg belülről fertőtlení­teni. Az elhasználódott vagy megron­gálódott részeket természetesen a­zonnal ki kell cserélni, hogy ezáltal megóvjuk a kaptár többi részét. A méhészeti kellékek közül főleg a füstölő hiánya okozza a legtöbb fejtörést. A szaküzletekben csak el­vétve kapható nélkülözhetetlen se­gédeszköz élettartamát ezért igye­keznünk kell meghosszabbítani. A vékonyabb csavarokat például aján­latos vastagabbakkal helyettesíteni, s így a füstölő a tervezettnél jóval hosszabb ideig használható. A bőr­­zacskót is évente legalább egy alka­lommal mártsuk olajba, hogy meg­tarthassa vízhatlanságát. Az emlí­tetteken kívül arra is ügyelni szük­séges, hogy a füstölőt száraz helyen tároljuk, ne hagyjuk a kaptárak te­tején hosszabb ideig. A többi kellék, illetve segédeszköz élettartamát Is megfelelő karbantar­tással alaposan meghosszabbíthatjuk. Nagyon fontos, hogy a lépeket rend­szeresen fertőtlenítsük, mivel a jelö­letlen lének és keretek kaptáronkén­­ti cseréjével fennáll a különféle méh­­betegségek terjesztésének a veszélye. Ily módon terjed például a leggyak-' rabban a gyomorvész vagy pedig á költésrothadás. A lépeket és a ke­reteket először benzinégővel, majd pedig denaturált szesszel ajánlatos fertőtleníteni. Természetesen a mű­anyag kereteket nem szabad benzin­égővel fertőtleníteni. Szlovákiában az atkafertőzés elle­ni kezelés — ősszel két, tavasszal pedig egy alakalommal — kötelező. A régebbi típusú kaptárak esetében a kezelés eléggé bonyolult. Ezért a­­jánlatos olyan kaptárakat készíteni, amelyek alsó része könnyen eltávo­lítható, s a hátsó részen levő nyílá­son hozzáférhető az állomány. A be­fektetés bőségesen megtérül, hiszen a különböző betegségek élleni -haté­konyabb védekezés gazdaságosabbá teszi a méhészkedésünket. Aki eddig nem készített ilyen kap­tárt, a tél folyamán bepótolhatja le­maradását. Szükség esetén elég csak az alsó részt elkészíteni, amelyre ta­vasszal ráhelyezhetjük a mézkamrát. A fészek mézkamrává alakítása nem ütközik különösebb akadályokba. Az említett módosításokkal megkönnyít­ők a méhegészségügyi kezelések el­végzését, s az sem mellékes szem­pont. hogy a kaptárak élettartamát 15—20 évvel meghosszabbítjuk. Tudatosítani kell, hogy atkafertő­zés elleni harc nem csupán idősza­kos beavatkozásokat, hanem rend­szeres kezelést Igényel. Ezért fontos, hogy a kaptárakat a korábban emlí­tett módon átalakítsuk. Az átlagos­nál több méhcsaláddal gazdálkodó méhésztársak figyelmébe a viasznye­rés házi módszerét ajánljuk. Így a megszokottnál jóval több viaszt nyer­hetnek. Azoknak pedig, akinek nem volna gazdaságos az említett házi módszer alkalmazása, felhívjuk fi­gyelmüket, hogy a viaszt már most elküldhetik a feldolgozóüzem címé­re, mivel a megrendeléseknek a be­érkezések sorrendjében tesznek ele­get. Ezenkívül mindenkinek ajánljuk a viaszolvasztó berendezést, amely­nek segítségével a sérült, valamint letöredezett lépeket kiolvaszthatják. A sötét színű lépek felhasználását azonban nem javasoljuk. A méhészeknek a szövetségi élet­tel kapcsolatos kötelességeik teljesí­téséről sem szabad elfeledkezniük. A gyűlések, előadások és kiállítások alkalmával ki kell használni az al­kalmat az új ismeretek elsajátításá­hoz. A több szabadidőt ne sajnáljuk a szakirodalom tanulmányozására fordítani, mivel a legújabb módsze­rekkel csak így tudunk alaposabban megismerkedni. A méhészkedésre is teljes mértékben érvényes, hogy csak a korszerű követelményeknek meg­felelő módszerek alkalmazása teszi lehetővé a szakmai előrelépést. Ne feledjük, hogy a szakkönyvek és folyóiratok tanulmányozásával töltött idő kamatostól megtérül. Bő­víthetjük ismereteinket, s a sikeres gazdálkodáshoz szükséges rendsze­res és pontos számviteli nyilvántar­tás alapjait is elsajátíthatjuk. Min­denkinek az érdeke, hogy a számvi­teli kimutatást pontosan vezesse, mert csak így tudja nyilvántartani az egyes termelési és beruházási költségeket. A gazdaságos méhészke­dés egyik alapvető feltétele a kor­szerű termelési módszerek széles kö­rű gyakorlati alkalmazása. Ez vi­szont elképzelhetetlen a szakiroda­­lom és a szaklapok rendszeres tanul­mányozása nélkül. Pavel Silný

Next

/
Thumbnails
Contents