Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-14 / 50. szám

сшита-UÜUSB201UHK Az ntóbbi időben vala­hogy túl sok szú esik a népgyógyászathan töb­bé kevésbé elterjedte» használt „csodaszerekről. Egy időben a propoliszt meg a méhpempőt dicsőítették, aztán jött a fok­­hagymakivonat, majd a kris­tálycukorral meg mazsolával táplált, „életvizet“ termelő ja­pán kristályok következtek. Most éppen a mustármagon van a sor. A külföldről beho­zott és ma már közkézen for­­gé recept a Sano irodalmi for­rásokra hivatkozva azt állítja, hogy a fehér mustármag zsír­savai fölöttébb komoly szere­pet játszanak a szervezet zsír­­készletének leépítésében, a szénhidrát anyagcsere szabá­lyozásában. Az új „csodaszer“ állítólag hatékonyan gyógyítja a székrekedést, az aranyeret, a felfúvódást, a máj- és epebe­tegségeket, megszünteti az a­­nyagcsere zavarokat, a gyomor­betegségeket. gyógyítja a kösz­­vényt, a reumát, az isiászt és a szervezet önmérgezése követ­keztében jelentkező vér- és bőrelváltozásokat, a pattaná­sokat meg az ekcémát. A mus­tármagban található zsírsavról állítják, hogy fokozza az epe­működést s csökkenti a cukor­betegek vérének cukorszint­jét. A mustármag-kúra, mely­nek állítólag hat-nyolc hétig kellene tartani, a recept szerint megszünteti a körmök töré­kenységét. A receptben továbbá arról is szó ősik. hogy a mustármag természetes úton szabályozza a szervezet anyagcseréjét. A szervezetben keletkező káros lerakódások a bérrendszeren ke­resztül kiválasztódnak. Vagyis a mustármag használatával fel­számolhatók mindazok a be­tegségek. amelyeket az emész­tőszervek helytelen működése, a vér összetétele, illetve a ká­ros lerakódások idéznek elő. A mustármagból naponta há­rom alkalommal — mindig ét­kezés előtt — egy-egy kávés­kanálnyit kell szétrágás nélkül lenyelni. Makacs esetekben az adagot átmeneti jelleggel két­­két kávéskanálnyi magra nö­velhetjük. Ennyit a recept javallatairól. Az alábbiakban — a közérdek­lődésre való tekintettel — szak­­vélemény formájában válaszo­lunk a leggyakrabban elhang­zó kérdésekre. Mint azt már egy korábbi alkalommal hangsúlyoztuk, csodatévő gyógyszerek, illetve gyógynövények nem léteznek. Következésképpen a fehér mus­ladást és az egyéb májbetég­­ségeket. Ami az aranyeret illeti, köz­tudott, hogy a betegség kiala­kulásában igen fontos szerepet játszik a székrekedés. Ebből következik, hogy az aranyér megelőzésében nem minden olyan szer hatásos lehet, a­­mely szabályozza a rendszeres székletet. Tehát tulajdonkép­pen a mustármag is jótékony­hatással alkalmazható. A receptben említett anyag­cserezavarok helytelen megha­tározás, ugyanis ebből többfé-Most meg a mustármag...? tármag sem az. Mint más gyógynövényeknek, hozzáértés­sel és megfelelő körültekintés­sel alkalmazva, a mustármag­nak is hasznát vehetjük, de csodát ne reméljünk tőle. Konkrétan: a székrekedést gyógyítja, hiszen fokozza a nyálelválasztást és élénkíti a bélmfiködést. Ugyancsak gyó­gyítja vagy megelőzi a felfú­vódást, mivel az élénkebb bél­­mozgás, a nagyobb amiláz-ak­­tivitás és az erősebb epefolyás e tekintetben előnyösen hat. Az aktívabb amiláz ugyanis megkönnyíti a cukrok felszívó­dását, a gyümölcs és zöldség­félékben található cukrok meg­emésztését. A máj- és epebe­tegségeket csak részben gyó­gyítja. inkább a megelőzésben lehet fontos szerepe. Epegör­csök esetén már nem ajánla­tos használni, mert az epeteá­hoz hasonlóan, epefolyást vált­hat ki. Akinek még nincsenek komoly fájdalmat kiváltó epe­kövei, de időnként bizonytalan epetájéki fájdalmakat érez, az élhet a mustármag gyógyító hatásával. A lényeg, hogy a mustármag hatóanyagai hígít­ják az epeváladékot (az átla­gosnál több vizet visznek be­le), Így nincs mód a kövek kialakulására, mert az epehó­lyag állandóan kimosódik. Vi­szont a mustármag nem gyó­gyítja a sárgaságot, a májgyul-Pilien a természet Fotó: —bor le is lehet. Közülük a fehér mustár magja csak azt gyógyít­ja. amelyik az emésztőcsator­nában, tehát az emésztés so­rán jelentkezik, de egyáltalán nem javítja a belső szervek meg a vér anyagcserezavarát (pl. a hágysav-kiválasztást). A köszvényt csak külsőleg gyógyítja (tünetmegszüntető kezelés). A köszvény általános anyagcsere betegség, melynek fő tényezője a búgysav kivá­lasztásában beálló zavar. A húgysav felhalmozódik a vér­ben, majd lerakódik az ízüle­tekben s ha nem kezelik idő­ben, a kéz és a láb súlyos tor­zulásaihoz vezet. A reumát meg az isiászt szintén külső­leg kezelik vele, kása formájá­ban alkalmazva a mustárma­got. A pakolás a felületi szö­vetekben hisztamint szabadít fel, vagyis fokozza a testrész vérellátását. A jobb vérkerin­gés következtében a gyulladás miatt felhalmozódott salak­anyagok gyorsabban távoznak s ezzel csökken a reumatikus fájdalom. A pattanásokat meg az ek­cémát az orvostudomány mus­tármaggal nem gyógyítja, hi­szen vannak ennél hatásosabb gyógyszerek. A népgyógyászat is csak bizonyos pattanások kezelésében érhet el kielégítő eredményt (gennyes pattaná­sok borogatása). A mustármag hatóanyagai siettetik a geny­­nyes pattanások érését és a A fenyők nehezen ájulnak A sudaras növésű loncok, Jegenyefenyők, fekete- és erdei­fenyők hajtását, különösen vezérhajtását elmetszve torz alakú fát kapunk (sokan tapasztalhatták már ezt, akiknek fenyő­fáját karácsonyfának levágták). A fenyőknek ugyanis nincse­nek olyan alvó vagy Járulékos rügyeik, amelyekből megújul­hatnának. Ha a sudaruk megsérül, elfagy, a következő hnltásJ körből egy-két hajtás átveszi a szerejét. Ezek közül csak egyet hagyjunk meg. azt viszont kössük vendégkarőhoz, hogy növekedését segítsük. A hegyi fenyő (Pinus mugo) rügyeit kitörve növekedését korlátozhatjuk, nem növi ki a kiskertet. Az oszlopos növésű tiszafák, tjuák és borókák gyakran káro­sodnak a hónyomástól, ezt csak megelőzni lehet (összekötő-* zésel), orvosolni ritkán. Azonban nyfrthatjuk." átalakíthattuk őket, hogy koronájuk zárt, tömött legyen, így a szél és a csapadék kevésbé fér hozzá. Sűrű állomány, például sövény vagy kisebb facsoport ritkítása során számíthatunk arra, hogy a megmaradó örökzöldek az adddig árnyékolt oldalon kopa­szak, tehát féloldalasak lesznek. Ezért csak nagyon indokolt esetben vágjunk ki növényt az örökzöldek közvetlen közelé­ből. Kitűnően alakíthatók az elfekvő ágú borókák: hajtásaik visszavágásával szabályos kör alakúra nevelhetők. Újításuk azonban nagyobb körültekintést kíván: az Idősebb .ágrészek nehezen újulnak. (Km) genny kiszivárgását, illetve a bőr tisztulását. A hiedelemmel ellentétben, a mustármag zsírsavai nem ját­szanak komoly szerepet az emberi szervezet zsírkészleté­nek leépítésében és a szénhid­rát-anyagcserében. Tudniillik, ha ez így igaz volna, akkor az orvostudomány már régen se­gítségül hívta volna a mustár­magot. hogy gátat vessen az infarktus egyik legfontosabb okának, az elzsírosodásnak. Azt is el kell mondanunk, hogy a mustármag nem csökkenti a cukorbetegek vérének cukor­­szintjét. Ilyesmire csakis azok a növények képesek, amelyek giukokinineket tartalmaznak (pl. a fehér bab réja. a fekete áfonya levele, a zsfilya, a gyer­mekláncfű stb.j. Persze, ezek a növények sem helyettesíthe­tik teljes egészében a gyógy­szereket. Amit teljes bizonyossággal állíthatunk: a mustármag az emésztőcsatornában jótékonyan befolyásolja a szervezet anyag­csere-forgalmát. S amiről a receptben egy szó sem esik, de az orvostudományban annál több: a mustármagnak bakté­riumölő hatása van, jótéko­nyan hat a felső légutakra, és a húgyvezeték fertőzésekor is előnyösen hasznosítható. Az ál­latkísérletek során beigazoló­dott, hogy a fehér mustármag fokozza a nyálelválasztást, a cukrok anyagcsere-forgalmát, élénkíti a bélmozgást, az epe­kiválasztást, erősebbé teszi a szívizom összehúzódását, emeli a vérnyomást, helyi értágltó gyanánt hat. s csökkenti a vér­lemezek számát, no meg akti­vizálja a fibrinszálakat. Amint látjuk, a közkézen forgó népgyógyászati recept meg a hivatalos szakvélemény lényegesen eltér egymástól. Vagyis a népgyógyászati ellá­­rások esetenként hasznosak le­hetnek. de inkább az jellemző rájuk, hogy túloznak és hajla­mosak azonnal csodaszerekről regélni. Ezért nem szabad va­kon megbízni bennük, s ha va­lamilyen népgyógyászati eljá­rást vagy módszert szeretnénk kipróbálni, akkor előbb kérjük ki a kezelő orvosunk tanácsát. Dr. Nagy Géza Volt miben gyönyörködni Akárcsak a múltban, a Du­­naszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járásban napjainkban is viszonylag mozgalmas életet élnek és minden tekintetben elismerést érdemlő tevékenysé­get fejtenek ki a szervezett galarabtenyésztők. igaz, már jő ideje nem az övék a vezető szerep a járás állattartói moz­galmában, viszont az elért jó színvonalat és a kivívott hír­nevet tartani tudják, s termé­szetesen rendszeresen hallat­nak magukról. A járás legsikeresebb te­nyésztői legutóbb a ■ pódafai (Povoda) kultúrházban adtak egymásnak találkát. Itt ren­dezték meg а VI. Csallóközi Galambkiállítást. A már messzi tájakon is népszerű, gazdag hagyományokkal rendelkező és rendszerint sok látogatót von­zó rendezvény ezúttal is a vá­rakozásának megfelelően sike­rült. cebányáról (Banská Bystrica), Kassáról (Košice), jesenskéből, továbbá képviselteti magát Pri­bram, Chynorany, Senica, Vra­nov nad Topfou, Vyškov na Morave... Nem sorolom to­vább. — A jegyzék legvégén ka­posvári címeket is látok. — A magyar tenyésztőtár­sakkal csak nemrég vettük fel a kapcsolatot. Ügy Is mond­hatnánk. hogy most kezdjük fonogatni a barátság szálait. A kiállításon kilenc kaposvári galambász mutatja be kedven­ceit, két hét múlva pedig mi viszonozzuk a látogatást. Ti­zenegy tenyésztőnk összesen vagy hetven galambot nevezett be a kaposvári kiállításra. Az alakuló kapcsolatnak' azért is örülünk, mert újabb lehetősé­get kínál a tapasztalatszerzés­re. mégpedig olyan területen, amelyen nekünk úgyszólván minimálisak az ismereteink. A négy és fél ezer állattartó te­vékenykedik, választott kedv­telésének hódolva. — Járásunkban pillanatnyi­lag ezerháromszáz szervezett tevékenységet folytató galamb­tenyésztőt tart nyilván a moz­galom — tudtam meg a többi között Seregy FerenctűI, a szö­vetség járási bizottsága mel­lett működő galambtenyésztési szakbizottság elnökétől. — A kilenc főből állő szakvezetés­nek négyezer törzskönyvezett, tehát gyűrűzött és elismerten fajtatiszta tenyészállatról van tudomása. Tenyésztőink nagy­jából húsz fajtára összpontosít­ják a figyelmüket, s ezekkel igyekeznek a lehető legjobb eredményeket elérni. fajtában gyönyörködhet a láto­gató? — Negyvenhét fajtából és szóváltozatból összesen 718 galambot vonultatnak fel a te­nyésztők. Látja, már csak ezért is érdemes és hasznos elfogadni a vendégkiállftók be­mutatkozását, hiszen igy olyan fajtákat is népszerűsíthetünk, melyeknek nálunk mindeddig nem akadt kedvelője. Vendéglátóm és az értéke­lést végző szakemberek később elmondták, hogy a bemutatott fajták közül ezúttal a cseh csattogó hegyesek állománya bizonyult legszebbnek és leg­egyöntetűbbnek. Ezt a fajtát összesen kilencvenhét galamb képviselte, természetesen több­féle szóváltozatban. Közülük lambászat és kik a legeredmé- Kúsnák által bemutatott sárga — A korábbi tapasztalatokra alapozva bátran és bizakodva indítottuk be a szervezési mun­kálatokat — említette egyebek között Hodúr Imre, a Szlová­kiai Állattenyésztők Szövetsége Dunaszerdahelyi járási Bizott­ságának titkára, a kiállítási bi­­bottság elnöke. — Annak elle­nére. hogy a hagyományoktól eltérően ezúttal valamivel ké­sőbbi dátumot választottunk, bíztunk a sikerben. És nem csalatkoztunk: a kétnapos ren­dezvényre összesen százhu­­szonnégy hazai kiállító neve­zett be, közülük száztíz el is hnzta vagy küldte legszebb ma­darait. — Csupán járási vagy in­kább körzeti jellege van a be­mutatónak? . — Tessék a kiállítási jegy­zék. ha végiglapozza, könnyen megállapíthatja, hogy nem csu­pán amolyan helyi népszerű­sítő bemutatóról van szó. Tu­lajdonképpen az egész ország­ból érkeztek galambok a se­regszemlére. Nézzük csak a jegyzéket: a környező járások kivétel nélkül képviseltetik magukat, azonkívül érkezett nevezés Martinból. Solöanvból, Prešovból. Trnaváról, Topoföa­­nybál, Léváról (Levice), Tőke­­torebesről (Trebišov), Bcszter­kaposváriak körében ngyanis nagy közkedveltségnek örven­denek a díszgalambok, melyek iránt nálunk csak most van kibontakozóban az érdeklődés. A kétnapos rendezvény meg­nyitóján részt vett ján Gabzdil, az SZÄSZ KB galambtenyész­tési szakbizottságának elnöke is. Nagyra értékelte a járási szakbizottság és a csallóközi tenyésztők lankadatlan kezde­ményezőkészségét, illetve az Itteni tenyésztői sikereket. Több ízben is aláhúzta, hogy a csal­lóközinek mondott, mégis or­szágos jelentőségű seregszemle fontos szerepet játszik a hazai kcdvtelésszerű galamhtartás színvonalának felmérésében és javításában. A Dunaszerdahelyi járásban az ötvenes években éppen a galambászatnak hódolók kezd ték a szervezkedést s minde­nekelőtt az 6 érdemük, hogy már a hatvanas évek elején létrejött a szövetség járási bi­zottsága. A korábbi galambte­nyésztő egyesületek tagjai a kisállattenyésztők szervezeté­ben is vezető szerepet vállal­tak és sokat tettek a háztáji állattartás általános fellendíté­séért. Az SZASZ-nek ma 69 alapszervezete van a járásban, • ezekben összesen csaknem nyesebb tenyésztők? — Galambtenyésztés vonat­kozásában a legjobb színvonalat Pódafa, GabCíkovo és Kisud­­varnok (Maié Dvorníky) mutat­ja fel. Igazán élvonalbeli te­nyésztőnk mintegy harminc van, közülük Pichlfk Zdenek. Halász János, Bndó Imre. Kará­csony Ernő, Csömör Károly és Varga István nevét kell feltét­lenül megemlíteni. — Ezen a seregszemlén hány nyergesek, a brodskéi Anton Kocich tenyészetéből származó kék nyergesek, valamint a helybeli Zdenék Pichlík te­nyésztőtárs által' kiállított sár­gák voltak a legszebbek. Per­sze, a többi fajtát is igazán szép egyedek képviselték, és néhány külpnlegesség Is akadt, tehát az érdeklődőknek ezúttal is volt miben gyönyörködniük. Kép és szöveg: KÄDEK GABOR

Next

/
Thumbnails
Contents