Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-14 / 50. szám
[ 1985. december 14. .SZABAD FÖLDMŰVES. 11 FElílSZTtS. RfiíiVBHRätí MGDSZEREHH RUMIA A luhaíovicei Zálesí Egységes Földműves-szövetkezet a gabonatermesztési vonatkozásban országos élvonalba tartozó Gottwaldovi járás erősebb középmezőnyét képviseli mezőgazdaságunkban. Az egyesült szövetkezet majd két és fél ezer hektáros mezőgazdasági földterülete összesen nyolc település — és persze ugyanennyi egykori kisebb szövetkezet — kataszterét öleli fel. Beleértve természetesen magát a nemzetközi hírnevet élvező fürdővárost is, s ez a tény — mindenekelőtt természet- és környezetvédelmi vonatkozásban — amolyan meghatározó szerepet játszik. Arról már nem is beszélve, hogy a gazdaság földalapjának nagyobb hányada — gyakran többszöri átfedéssel — különböző védett övezetekben található. Es ami ebből következik: a mindinkább előtérbe kívánkozó környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettség egyre szignróbb határokat szab az ösztönös kezdeményezésnek, a hagyományos termelés fejlesztési elképzeléseknek, no meg az egyébként is szerény helyi lehetőségek kiaknázásának. — A sajátos adottságok miatt gazdaságunk helyzete nem éppen irigylésre .méltó — említette egyebek között látogatásunk alkalmával Miloslav Vodiča efsz-elnök. — Mint a szövetkezet helyrajzi térképe is jelzi, a rendelkezésünkre álló mezőgazdasági földterületnek mintegv 78 százaléka a természetes ásványi és gyógyforrások tisztaságát óvó övezetben található. A terület további nyolc százaléka a körzet ivóvízkészletének, és az üdülőközpontként kezelt víztározónak a közelében* illetve az ugyancsak védett folyó és patakok vízgyűjtő, területén fekszik. S végül, de nem utolsósorban, idáig nyúlik a Fehér-Kárpátok védett területe, földjeink további 24 százalékán szorítva szigorú keretek közé az általános agrotechnikát. • • • Q Hogyan lehet ennyi kötöttség közepette gazdálkodni? A dél-szlovákiai viszonyokhoz szokott riporter ösztönösen megfogalmazott kérdésére a vendéglátó mosolyogva válaszoll: — Hát... valahogy azért csak lehet. Igaz, nincsenek országra szóló eredményeink, de azért szégyenkeznünk sem kell. Főleg az utóbbi évtized hozott jelentős változásokat. És itt nem pusztán az erők összevonására gondolok. bár tagadhatatlan, hogy a lehetőségek feltárásában ennek a lépésnek is igen komoly szerep jutott. A nagyjából ezerszázötven hektáros szántóterületet bíró gazdaságnak 928 tagja, ebből majd hatszáz állandó dolgozója van. Határa jellegzetesen hegy-volgyes, talaja nehéz, túlsúlyban köves, embert s gépet próbáló. Mégis: a közösség összes teljesítményének értéke 1984-ben túlhaladta á 104 millió koronát, a felosztható tiszta nyereség pedig — a mintegy fél millió korona állami hozzájárulással egyetemben — 15,5 millió korona volt. — Egyike vagyunk azoknak a szélsőséges adottságok közepette ténykedő gazdaságoknak, amelyek járásunkban a leghatékonyabb támogatást élvezik — magyarázta Vodiča elvtárs. — Feltételeink közepette ugyanis mindössze harminc millió korona bruttó mezőgazdasági termelést tudunk felmutatni s az ebből származó javakra támaszkodva még az egyszerű újratermelést sem tudnánk mega'apoznl. Ezért is kaptunk lehetőséget a melléküzemági termelés kiemelt fejlesztésére. Ma ez az ágazat hozzávetőlegesen 77 millió korona évi bevételt nyújt s döntő részt vállal a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a bővített újratermelés biztosítását szolgáló nyereség képzéséből. Mint már említettük, az egyesült szövetkezet életében az utóbbi tíz év a rég óhajtott gazdasági fellendülés időszakát jelentette. Ennek igazoláséra hadd mondjuk el. hogy hetvenhatban a gazdaság teljesítményeinek értéke alig érte el a harminc millió koronát s végül anynyi nyeresége sem maradt, hogy megvegyen, egy traktort. Idén a teljesítményeik értéke valószínűleg túlhaladja a 120 millió koronát. A jelzett időszakban a tejtermelést két és fél ezer literről évi és tehenenkéntl 3900 literre, a gabonafélék átlaghozamát közel a duplájára növelték. Igaz, idén csak 4,5 tonna gabonájuk termett egy hektáron, de tavaly nyáron már 5.2 tonnás átlaggal büszkélkedhettek. Az ötéves tervidőszakban a gabonaprogramot 6,6 százalékkal túlteljesítették s 873 tonna gabonát termeltek terven felül. Fontos növényük a repce, ebből öt év alatt 254 tonnát termeltek terven felül, miközben a 3,18 tonnás átlaghozammal tavaly járási elsők voltak. Hogy minek jut még hely a szántóföídön? Némi silókukoricának, vörösherének meg lóbabnak, más növények amúgy sem teremnének meg ezen a vidéken. A közös állattenyésztési ágazata évente 2,2 millió liter tejet meg 270 tonna húst ad piacra, azonkívül 2600 választott malacot 'nevel a Kerületi Fajáilat-nemesítő Vállalatnak, illetve 900 üszőt szállít a Hodoníni és a BFecIavi járás mezőgazdasági üzemeinek. • • • Most. hogy közelebbről rrtegismertük a gazdaságot, talán ideje azt is elmondani, ezúttal miért éppen ide vezényelt bennünket a kíváncsiság. Nos, arról van szó, hogy ennek a szövetkezetnek a kezdeményezésére dolgozták ki a természetvédelmi körzetek mezőgazdasági földterületeinek kihasználhatóságára vonatkozó, állami programtervezetet. Azt szerettük volna megtudni. mikor és hogyan ültetik át a mindennapi gyakorlatba az elméletben máf- megfogalmazott alapeleveket s mit jelent ez a jövő szempontjából? Az utóbbi Időben az egész világon egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a természetvédelemmel kapcsolatos tennivalóknak. Sajátos helyzetüket mérlegelve. 1963 ban a lnhaöovicei szövetkezet tagjai is arra a következtetésre jutottak, hogy végre nekik is napirendre kell tűzniük az életkörnvezet védelmévhl kapcsolatos tennivalók megvitatását. Annái is inkább, mivel a CSKP Gottwaldovi járási Bizottsága már konkrét határozatban is megfogalmazta ezt a feladatot. — Fontosságának megfelelő komolysággal láttunk hozzá a feladat megoldásúhoz — fogalmazott tömören vendéglátónk. — Létrehoztunk egy szakosított ésszerűsítő brigádot, melynek tevékenységében szövetkezetünk szakemberein kívül részt vettek a mezőgazdasági főisr kólák és a tudományos intézmények szakemberei, valamint azoknak a szerveknek és szervezeteknek a munkatársai is, amelyeknek tulajdonképpen módjukban áll dönteni a szükséges óvintézkedések felöl. A munkaközösségnek az volt a feladata, hogy kidolgozzon egy olyan alaposan átgondolt és minden vonatkozásban öszszehangolt gazdálkodás-fejlesztési tervjavaslatot, amely egyrészt szavatolná a vidék jellegzetes ökológiai viszonyainak megőrzését és megszilárdítását, másrészt lehetővé tenné, hogy szövetkezetünk továbbra is lépést tartson a mezőgazdaság fejlődésével, és természetesen a mainál egyre nagyobb részt vállalhasson az országos gondok és feladatok megoldásából. A javaslat megszületett s mivel országos viszonylatban több ezer hektár ésszerű és természetóvó kihasználásáról Van sző, a munkaközösséget bevonták az Ekoprogram néven ismeretes, állami feladat megoldásába. Ettől kezdve a munkát az életkörnyezet alakításának és védelmének kérdéseivel foglalkozó, Bratlslavában székelő országos központ Irányította. • • • A természetvédelmi körzetek mezőgazdasági földterületeinek kihasználására vonatkozó programtervezet hat önálló fejezetből tetvődik össze. Az első azt tárgyalja, hogyan kell szervezni és irányítani a mezőgazdasági termelést, hogy magóvjuk az ivóvízkészletet és a gyógyforrásokat a szennyeződéstől. A második szakaszban a zöld övezetek szerepéről van szé. Itt hangsólyt kap, hogy a zöld övezetek nem kizárólag az életkörnyezet védelme szempontjából játszanak fontos szerepet, de kihatnak a talaj termőképességének alakulására és a talajerózió elleni küzdelem sikerét is meghatározzák. A következő fejezetekben egyetemes megoldást javasolnak a gyepgazdálkodás fejlesztésére, az állattenyésztés szakosítására és szervezésére, valamint a szántóterület kihasználására. Végül az utolsó fejezet azzal foglalkozik, hogy feltárja az itt javasolt megoldások más feltételek között történő alkalmazásának lehetőségeit. — A munkaközösség idén júniusban megvédte a kidolgozott javaslatot, s mi azonnal hozzáláttunk az elképzelések megvalósításához. Persze eddig sem vártunk ölbe tett kézzel, hiszen tudtuk, hogy ha lesz program, ha nem, a közjó érdekében tennünk kell valamit a természet védelméért. • Konkrétan milyen intézkedésekről van szó? — Nos, akad jó 'néhány. Mindenekelőtt szilárd központi trágyatelepeket, széna- és szalmatárolókat építünk. üzemanyagtöltő állomást létesítünk, felújítjuk a műtrágya- és vegyszerraktárakat, korszerűsítjük a gazdasági épületeket, majd átgondolt beliizemi szakosítással kivonjuk az állatállományt meg a gépeket a legszigorúbban védett körzetekből. Polichnén már üzemel az új borlúnevelő mintagazdaság. Biskupicén pedig épül az új központ. A nyolcadik ötéves tervidőszakban korszerű tehénfarm építésébe kezdünk. A védett területek óvása érdekében bizonyos területeket átengedünk fásításra. másutt meg mi kapunk mezőgazdasági termelésre alkalmas földeket. A termelés szerkezetét meg a növényforgót az új feltételekhez igazítjuk és módosítjuk az agrotechnikát is. Üj módszereket vezetünk be a tápauyagpótlás. a növényvédelem és a betakarítás területén. Műtrágyából az edddigi 365 kg tiszta hatóanyag helyett ezentúl csak 245 kilót fogunk használni, viszont a szántó 25 százalékán 35 tonna helyett évi 50 tonna istállótrágyát kívánunk juttatni hektáronkénti átlagban. Élni szeretnénk a kínálkozó mechanikai és biológiai növényvédelmi lehetőségekkel, felfuttatjuk a gyepgazdálkodást, a Cíferi Efsz-ben szerzett tapasztalatokat kamatoztatva megoldjuk a viaszérésben levágott gabona nedveskukoricához hasonló tárolását,, az állattenyésztést pedig a kooperációs kapcsolatokra alapozott üsző- és malacnevelésre szakosítjuk. ф Két évtizedre szóló, környezetkímélő gazdálkodási programról van szó, melynek megvalósítása több mint 50 százalékkal szilárdíthatná a körzet ökológiai állandóságát és körülbelül 28 százalékkal javíthatná a vízforrások védelmét. Persze, néhány új beruházásra is szükség van. — A gazdálkodás ökológiai módszerének megvalósítása hozzávetőlegesen 258 millió korona anyagi áldozatot kíván. Sok pénz, de mi ez ahhoz a nagyjából 2 milliárd 135 millió koronához képest, amennyivel húsz év alatt csökkenne a fürdőváros bevétele, ha történetesen továbbra is elhanyagolnánk a környezetvédelmet. És ez még csak a koronában kifejezhető veszteség. • És lesz rá pénz? — Bízunk abban, hogy Igen, ugyanis az anyagiak nagyobb hányadát magunk kívánjuk előteremteni. Cgy számítjuk, hogy a program megvalósítása már a következő ötéves tervidőszakban 16,47 százalékkal növelhetné a bruttó mezőgazdasági termelésünket, tehát többet áldozhatnánk a fejlesztésre, a beruházásokra is. Ha jól számítjuk, még ilyen adottságok közepette is mintegy 1,3 százalékkal túlhaladhatnánk az átlagosan tervezett 2 százalékos évközi gyarapodást. Nos. a felsorakoztatott érvek legalább oly mértékben igazolják a védett területeken folytatandó gazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos elképzelések helyességét, mint az a tény, hogy az új tudományos vívmányok széles körű kihasználásét ts szavatoló program iránt a KGST- tagállamok is élénken érdeklődnek. KÄDEK gAbor Főleg vidéken a lakosok többsége nem az áruházakban, hanem a kisebb üzlethelyiségekben vásárolja meg az élelmiszereket, az iparcikkeket vagy a legfontosabb lakberendezési tárgyakat. A pult túlsó oldalán levő elárusítók munkáját a falvak lakói naponta több alkalommal is minősítik. A Jednota Fogyasztási Szövetkezet muzslai (Mnžlaj iparcikkboltja Bújna Kálmán vezette kollektívájának tagjairól csak az elismerés hangján szólhatunk. Amióta átvették az üzlet irányítását, nemcsak a bevétel növekedik ugrásszerűen, hanem a kínálat is alaposan felülmúlja a korábbi áruskálát. Remélhetőleg a közeljövőben jobb körülmények között végezhetik fontos munkájukat. Kép és szöveg: Ulrich Margit Energiatakarékosság A Szlovákiai Energetikai Művek vezérigazgatójának képviselői a közelmúltban sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat a téli energiaellátás helyzetéről. Karol Holán, az energetikai művek főmérnöke beszámolt többek között azokról a sikerekről, amelyeket a vállalat dolgozói az utóbbi időszakban értek el. A jelenlegi ötéves tervidőszak energetikai tervét már teljesítették, így ismét jelentős túlteljesítéssel számolnak az év végéig. Az idényt megelőző felkészülés jól sikerült: az említett időszakban 27 nagy teljesítményű kazánt és ugyanennyi turbogenerátort javítottak meg, Illetve helyeztek újra üzembe. Jelenleg a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű 2. blokkjának felújítását végzik. A vállalat szakemberei nagy gondot fordítanak a légszennyezést gátló berendezések felújítására. Évente a közvélemény élénk figyelme kíséri az energetikai művek dolgozóinak munkáját, hogy miként tudják biztosítani a lakások hőenergia-ellátását. A jelenlegi fűtési idényben elsősorban Žilinában és Kassán [Košice) javultak a távfűtés feltételei, ahol új kazánházak építésével oldották meg a huzamosabb ideje fejtörést okozó problémákat. Bernard Sestrienka, az Állami Energetikai Felügyelőség igazgatója hangsúlyozta, hogy az energiafelhasználás terén még mindig számos helyen nagy fegyelmezetlenségeknek lehetnek tanúi. Például hetek, sőt hónapok telnek el, míg egy meghibásodott csapot, fűtőtestet, megrongá- ' lódott tömítést megjavítanak. A szakemberek számos esettel tudják bízó-" nyítani, hogy a hibáSj esetleg roszszul beállított energetikai berendezések annyi epergiát pazarolnak el egy idény alatt, amenftyi egy lakótelep fűtéséhez elegendő lenne. Ezért a jövőben az eddigieknél jóval szigorúbban kell fellépni az illetékesekkel szemben, ha azok a meghatározott időn belül nem távolítják el a bejelentett,, hibákat. Az energetikai művek szakemberei nagy jelentőséget tanúsítanak az újítőmozgalom fejlesztésének. Az utóbbi Időszakban számos olyan újítás született, mely jelentős energiamegtakarítást eredményezett. Szintén a közeljövő feladatai közé tartozik, hogy végre rendezzék az újítók anyagi elismerésével kapcsolatos tisztázatlan kérdéseket. Az említett problémák orvoslása már nem tűrhet további halasztást. Az alábbi statisztikai jellegű felmérés eredményeire főleg a szakembereknek érdemes odafigyelniük: az energiafelhasználással kapcsolatosan végzett ellenőrzések során kiderült, hogy az egyes vállalatok és üzemek képviselői nem tulajdonítanak kellő figyelmet az ésszerű energiafelhasználás kérdéseinek. Az ellenőrzések során általában minden második alkalommal szabálysértést könyveltek el a szakemberek. Ennél talán nem Is szükségeltetik komolyabb figyelmeztetés. Y —kalita— Az atomerőmű meüékliőiének hasznosítása Ma már mindenki tudja, hogy az atomerőművekben elektromos energiát állítanak elő. De ezáltal a kínálkozó/- lehetőségek választéka méjf nem merült ki. Most a kicsit furcsának tűnő energetikai-biolőgiai kompplexumról számolunk be részletesebben. A Kurszk! Atomerőmű mellékhőjének kihasználásával haltenyésztő üzem létrehozását tervezik. Most fejezik be az építkezés első szakaszát. Azzal számolnak, hogy a jövőben a haltenyésztő üzemben évente kétezer tonna halhúst termelnek'. Halakat ugyan a többi erőmű mellett is tenyésztenek, de itt új megoldásról van szó. Míg a többi erőmű mellett idényjellegű — tavasztól őszig tartó — haltenyésztést folytatnak. addig a Kurszki Atomerőmű melletti komplexumban egész évi haltenyésztéssel számolnak, ami hozzájárul a hatékonyság növeléséhez is. Az aggregátorok hűtésére másodpercenként ötven köbméternyi víz szükséges, ami természetesen visszakerül a víztározókba. Mindez azzal jár, hogy a víztározókban emelkedik a víz hőmérséklete, aminek követ keztében csökken a víz oxigéntartalma. Ez végső soron a halak pusztulásához vezetne, nem beszélve arról, hogy a meleg környezetben a baktériumok jobban szaporodnak, a zöldmnszatok gyorsabban fejlődnek stb. Ezért a Szovjetunióban türvény szabja meg a természetes víztározók megengedett maximális Hőmérsékleti ér tékét Azok a víztározók, amelyek az atomerőmüvek meleg vizének hűtésére szolgálnak, szakszerű szabályozás mellett haltenyésztésre is felhasználhatók, mert a halak a meleg vízben gyorsabban fejlődnek, elfogyasztják a moszatokat, s egyűttal tisztítják a víztározót is. Az egész évi haltenyésztés csak az egyik láncszeme az energetikai biológiai komplexum hulladékmentes technológiájának, amelyet szovjet szakemberek fejlesztettek ki. A második láncszemet az üvegházi zöldségtermesztés jelenti, amelynek során 20— 30 C-fokos vízzel fűtik az olcsó és könnyű szerkezetű üvegházakat. U- gyanakkor a zöldségfélék levélzete a halak takarmányozására is felhasználható. A harmadik láncszem a gombatermesztés: fél hektárnyi területről évente ötszáz tonna csiperke értékesítésével számolnak. Az utolsó láncszem a mikrobiológiai üzem. amely a haltenyésztés és a mezőgazdasági termelés során keletkező hulladékokat értékes takarmányélesztőkké, enzimekké és más készítményekké alakítja át. A Kurszki Atomerőmű melletti energetikai-biolőgiai komplexum részben már működik; átadták rendeltetésének az elsű üvegliázat, amelyekből az energetikusok városát, Kurcsatovot látják el friss zöldséggel. Ugyanezt a technológiát kívánják bevezetni a dél-ukrajnai atomerőműnél is. (APN) t
