Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-14 / 50. szám

AKVARISZTIKA A sarlós szivárványhal 'A csoportrajokban élű ka­lászhalakkal IAtherinidaej ro­kon szivárványnál-félék (Mela­­nataeniicteae) családjának né­hány akváriumi díszhallá ava­tott s nemrég hozzánk is elju­tott jaja méltán kellette jel akváristáink érdeklődését. Az utóbbi évek során egyik másik akváristánk medencéjében a magasháta szivárványhalat (Melanotaenia splendida aust­­rale), a rozsdavörös« pikkely­­köntösü Glossolepis incicust, T, legújabban a feltűnő alakú "Iratherina wernerit is láthat­tuk. A sarlószerűen görbült farkúszója után sarlós sztvár­­pányhalnak elnevezhető Inat­­herina iverneri első példányait 1973 ban Werner és Frech fe­dezték fel a pápua-új-guineai Merauke város közelében joly­­dogáló, enyhén savanyú és lágy vizű patakban. A nyugatnémet halkutatók ’élő példányokat is hoztak ma­gukkal Európába, és Frechnek sikerült az újonnan fölfedezett egzótát akváriumban is nevel­ni. De szélesebb körű akváriu­mi elterjedését mindmáig meg­akadályozta, hogy kereskedel­mi forgalomba főleg a nősté­nyeket bocsátották, míg egy­­egy hímért aránytalanul nagy árat kértek. Amellett tenyész­tésével kapcsolatos tudnivaló­kat se nagyon közöltek róla. Mayland szerint a szaporítóme­dence vizének alacsony pH- júnak /5,5—5,0) kell lennie. Magam 26—27 C-fok hőmér­sékletű, középkemény vízben tartom e halakat. A tiszta, bomlástermék nélküli, friss vi­zet kedvelik. Ezért akvárium­vizüket más halakénál sűrűb­ben kell azonos hőfokú friss vízzel megújítani. A folyóvíz­­hatást szivattyús belső vízszű­rő folyamatos vízkilövelésével biztosíttom számukra. Az elein­te félénk, 5—6 cm testhosszú­ságú halak ilyen körülmények között hamar otthonosan érez­ték magukat, s jó étvággyal kapdosták el a víz tükre alá behulló eleséget. (Búvár] Kérdés: Van néhány különösen szép nyűlgereznúm, szeretném ki­dolgoztatni azokat, de nem tu­dom, létezik e egyáltalán ilyen szolgáltatás? L. Ch., N. Válaszunk: Létezik, de kidolgozásra csak szakszerűen kezelt és szá­rított, kártevőktől mentes ge­reznát fogadnak el. Olyat, a­­mely már nem vedlő, egészsé­ges nyulakről származik és fémpálcáböl hajlított feszítőn lett kiszárítva. Érdeklődjön a következő címen: Snaha, kože­­delné družstvo, provozovna 06 — činírna, 588 32 Brtnice 353. Legutóbbi információink sze­rint egy nyúlbőr kidolgozása 24 koronába kerül, de május­tól októberig a fokozott moly­kártétel miatt a gereznák át­vétele szünetel. Kérdés: Mivel nálunk nem lehet gom­bát vásárolni, úgy határoztunk, hogy magunk termeljük meg a család Igényelnek megfelelő mennyiséget. Most már *csak azt kellene tudni, hogyan le­het gombát .termelni a háztá­jiban, és hol lehet beszerezni a szükeéges gombacsírát? K. M., H. Válaszunk: A háztájiban főleg csiperkét, laskagombát meg harmatgom­bát érdemes termeszteni. Hogy hogyan, arról könyvet lehetne írni, de mivel már van ilyen a piacon, ismétlések helyett azt ajánljuk a figyelmébe. Keresse Ginterová: Pestovanie húb cí­mű kézikönyvét. Idén jelent meg a bratislavai > Príroda Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat gondozásában. Ha hely­ben nem tudná beszerezni, megrendelését szívesen továb­bítjuk a kiadónak. Azonkívül imm­­[Шетшкк] figyelmébe ajánljuk még a Ba­lázs Sándor által szerkesztett Gombatermesztés tíímü kiad ványt is. Magyarországon, a Budapesti Mezőgazdasági Ki­adó gondozásában jelent meg, Időnként a Slovenská kniha Bratislavai Magyar Könyves­boltjában és némely vidéki könyvesboltokban is kapható. Nem árt bekukkantani a nép­könyvtárba, hátha ott is meg van. Ami a szaporítóanyag (csí­ra) beszerzés kérdését Illeti, több lehetőség közül választ­hat. Csiperke-szaporítóanyagot kínálnak az alábbi vállalatok: Mykoprodukta, Babice; Pleme­nársky podnik, Topofőany; ŽAMPO, Nový Jičín; JZD Pí­­sek. Termelésre kész, beoltott szubsztrát forgalmazását hir­dette egy időben a Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság, és nemrég egy bratislavai (Roľnícka 101) kertészkedöi js. Laskagomba szaporítóanya­got az alábbi címen lehet ren­delni: JZD Sokolovo, Bohdalice, Péstírna hlivy, Kojátky, 685 01 Bučovice. , lká) H§ejrNolF LUTZ A : PARENISKO, FÖLIOVNlK A SKLENÍCEK A központi irányelveknek megfelelően, az utóbbi néhány évben minden eddiginél gyor­sabb ütemben fejlődött a zöm­mel szerződéses árutermelésre szakosodó házikerti kertészke­dés és a korábbi parlagokat is hasznosító, többnyire kedvte­lésből és önellátásra törekVési céllal űzött, kerttelepi kertész-Ogy igazi a tél, ha vastag hótakaró alatt pihenhet a természet Fotó: -bor kedés. Éppen ezért jó ideje hiányoltuk, hogy a könyvesbol­tokból hiányoznak az olyan te­matikájú kézikönyvek, ame­lyekből a kezdők megtanulhat­nák, hogyan lehet és kell a háztájiban vagy a kerttelepen palántanevelő melegágyat ké­szíteni, kisebb vagy nagyobb fóliasátrat, illetve üvegházat építeni. Pedig milyen nagy szükség van ezekre a létesít­ményekre ahhoz, hogy jobban kihasználhassuk a rendelkezé­sünkre álló földterületet, ered­ményesebbé fellessük a palán­tanevelő és a . termelő munkát, és esetleg a korai • vitamin for­rások megtermelésében is ver­senyképesek maradhassunk. Persze, a temperált vagy fű­tött hajtató berendezésekben zöldségen kívül virágot is haj­tathatunk, sha éppen kedvünk tartja, különféle növények sza­porításával is kísérletezhetünk. A fentieket figyelembe véve, örömmel üdvözöljük a Príroda Könyv- és Lapkiadó .nemzeti vállalat kezdeményezését, ntely-Az udvaron álló kelrectömböket télre alaposan szigetelni kell,, az ajtókat pedtg félig vagy három­negyed részig érdemes plexi­­üveg у el takarni, hogy nyálainkat legalább részben megóvjuk a zord időjárás kedvezőtlen hatásától. Ha télen is szaporítunk, feltétlenül használjunk elletőládát, kiadósán almozzunk és a ketrec ajtaját takarjuk be zsákszövettel Fotó: -dek nek nyomán — Ľubica Krajőo­­viőová tolmácsolásában — á közelmúltban szlovák nyelven is megjelent Armin Lutz NDK- beli szerző fölöttébb hasznos kézikönyve. A hazai kiadó köz­kedvelt Naša záhradka soroza­tának legújabb kiadványa a je­lek szerint elnyerte az olva­sók tets?ését. Igaz, nem vélet­len a nagy kereslet, hiszen a 30 ezer példányban megjelent küzikönyv a kezdőknek és a haladóknak is sok hasznos ta­nácsot és ötletet ad a külön­böző hajtató berendezések el­készítéséhez és folyamatos ki­használásához, beleértve leg­gyakrabban hajtatott zöldségek és virágok termesztésére vo­natkozó útmutatást is. Az áb­rákkal és fotókkal gazdagon illusztrált kézikönyv ára 20 ko­rona. Nem éppen a könyvespolcra való, ámde a maga móján is­mereteink gyarapítását is szol­gálja. tehát a kertészkedők, mindenekelőtt a virágkedvelők figyelmébe ajánljuk,, hogy a boltokban még kapható — vagy a fentebb említett kiadóválla­latban (Križkova 9, 815 34 Bra­tislava) megrendelhető — a tavalyihoz hasonló, de ójabb dísznövényeket ismertető, ma­gyar nyelvű asztali naptár. (kr) Június közepétől augusztus végéig talán nem volt nap a növényvédelmi tanácsadóban, hogy ne hozott volna vala­ki beteg uborkalevelet. Az elmúlt vegetációs időszakban ngyanis az uborkán észleltünk legnagyobb károkat, és csak­nem minden esetben az uborka-pernnoszpóra volt a tettes. A fóliasátrak alatt termesztett salátauborkát és a szabadföldi eltenni való uborkát egyaránt fertőzte és csaknem teljes mértékben tönkre is tette. Valamivel gyengébben fertőzte a sárgadinnyét, viszont a görögdinnye és a tök ellenállónak bizonyult. A paradicsomon a fóliasátrak alatt erős alternáriás levél­­foltosságot tapasztaltunk, a fitoftóra (paradicsomvész) viszont csak nyár végén jelentkezett és nem okozott jelentősebb ká­rokat. Ezzel szemben a hurgonyavész tüneteivel idén Szlová­kia legmelegebb részein is megismerkedhettek a kistermelők. А növényvédelmi teásai szolgálat idei tapasztalataiul t Több látogató hozott olyan hagymalevél mintát, amelyen perenoszpórát találtunk. Hasonló vult a helyzet a szőlőnél is. A felsorolt károkozók egytől egyik a Pernnoszpuraceae csa­ládba tartoznak és azért okoztak olyan nagy károkat, mert nagyon kedvező vult számukra az időjárás (gyakori csapadék, mérsékelt meleg). A vírusos megbetegedések közül első helyen a szilvahimlőt (sarka) említhetjük. Az idén ugyanis nagyon erős tüneteket találtunk a leveleken és a gyümölcsön egyaránt. De nemcsak a szilván, hanem a kajszi gyümölcsén és méginkább a mag­ján, valamint az őszibarack gyümölcsén is észleltük a sarka jellegzetes tüneteit. Ezek a tapasztalatok továbbra is óvatos­ságra intik elsősorban azokat a kertészkedőket, akik saját maguk állítják elő a csemetéket és nem ellenőrzött fákról sze­dik az oltóanyagot. A sarka vírus terjedését biztusitó levél­­tetvek ellen is következetesebben kell harcolni és a beteg fá­kat — főleg ha már a gyümölcs java része élvezhetetlen — könyörtelenül ki kell vágni. Az esős időjárás kedvezett a cseresznye és a meggy blurae­­riellás levélfoltosságának is. Több helyütt már július—augusz­tus folyamán megkezdődött a fertőzött levelek hullása (főleg Szlovákia északibb részein). Az átlagosnál erősebb volt az almavarasodás, valamint a dió gnomóniás levélfoltossága is. Az utóbbi jelentősen súlyosbította a téli (agyuk által amúgy is erősen károsodott diófák egészségi állapotát. Több helyről érkezett piros foltos (polisztigmás) szilvalevélminta is. A pirosribiszkét helyenként a pszeudupezizás foltosság és a korai levélhullás, a feketeribiszkét pedig a ribiszkerozsda és a lisztharmat károsította erősebben. A kártevők közül az almamoly és a keleti gyümölcsmoly kártételét kell kiemelni. A rádión keresztüli szignalizáció el­lenére sokan nem végezték el időben az almamoly elleni per­metezést, ezért a megfúrt gyümölcs már szedés előtt moní­liás rothadásnak indult. A kései őszibarackfajták is erősen férgesek voltak. Sajnos, a férgesedést akozó keleti gyümölcs­­muly ellen még nincs kidolgozva a pontos védekezési tech­nológia. Kádek Gábor felvétele *ш i»mi»i »hii4»hihh чччччч»« «»«v Több helyütt ismét nagy károkat okozott a lombosfa-feliér­­moly. A nyár végi nemzedék hernyói által készített aknák száma sokszor meghaladta a huszonötöt is, és a fertözött­­-károsított ültetvények messziről olyan képet mulatlak, mint­ha a levelek meg leltek volna perzselve. Külön a lombosfa­­fehérmoly ellen nem végeztünk kísérleteket, de almi az alma­moly ellen az előrejelzés szerint permeteztek, ott alig talál­tunk a kártevők jelenlétéről árulkodó Járatokat (aknákat) a levelekben. Cgy mint az elmúlt években, az idén is sokan növényminta nélkül jöttek a tanácsadóba. Többnyire a saját kárukra, mert bizony sokszor csak azt tanácsolhattuk nekik, hogy ha pontos választ szeretnének kapni kérdésükre, jöjjenek el még egy­szer és hozzanak mintát a károsított növényből vagy az ész­lelt kártevőkből. Ezt a tényt tanácsadó szolgálatunk jövő évi látogatóinak is figyelmébe ajánljuk. MATLÄK GYÖRGY agrármérnök

Next

/
Thumbnails
Contents