Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-14 / 50. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES Sziovüa Kommunista Parija Központi loitsásaiii határozata Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a CSKP KB 16. Ülése határozatának szellemében meg­tárgyalta a szlovákiai gazdaság fej­lesztésének 1986. évi feladatait és a 8. ötéves terv előzetes javaslatáról szóló tájékoztatót. Megállapítja, hogy Szlovákiában is adottak a feltételek a legfontosabb 1985. évi tervfelada­tok és ezzel az egész ötéves terv tel­jesítéséhez. A társadalmi termelés és a munkatermelékenység növekedése, valamint az intenzifikálási tényezők felhasználása főleg az ötéves tervidő­szak utolsó éveiben biztosította a nemzeti jövedelemnek a tervben elő­irányzott növekedését. Érvényesült a nyersanyagokkal, valamint az anyag- és az energiatartalékokkal való jobb gazdálkodás irányzata. Emelkedett a műszaki és a termelési bázis színvo­nala. További lépést tettünk a külgaz­dasági egyensúly megteremtése felé vezető úton. Bővült és elmélyült az együttműködés a KGST-tagországok­­kal. Az elért sikerekre pozitívan ha­tott a dolgozók kezdeményezésének kibontakozása'a CSKP küszöbön álló, XVII. és a SZLKP következő kongresz­­szusának tiszteletére. Ezen eredmé­nyek alapján javult és több tekintet­ben emelkedett a lakosság életszín­vonala, szilárdult szociális biztonsá­ga. A gazdasági fejlődés egészében vé­ve pozitív eredményei és irányzatai ellenére még negatív jelenségek is lé­teznek. Továbbra is jelentős különb­ségek vannak a teljesítőképesség és a hatékonyság mértékében egyes vál­lalatok, trösztök és ágazatok között. Egyes ágazatokban nem sikerül nö­velni a termékek értékesítését a kül­földi és a belföldi piacon. Számos beruházáson késik a termelőkapaci­tások üzembe helvezése, nem érik el a tervezett paramétereket, egyes ága­zatokban túllépik a költségvetési ke­reteket. elégtelenül használják fel az állóeszközöket. Külön problémát Je­lent több vállalat és termelési ág veszteségi volta. E problémák megol­dása az a kiindulási alap, amelyre tá­maszkodva határozottabban a gazda­ságfejlesztés intenzifikálásának útjára léphetünk. I. A 8. ötéves terv szlovákiai előze­tes javaslata az országos feladatok­kal összhangban a szlovákiai gazda­sági erőforrások és lehetőségek ész­szerűbb és hatékonyabb felhasználá­sára s a további intenzifikálás meg­gyorsítására irányul, mégpedig úgy, hogv Szlovákia • gazdasága növekvő mértékben járuljon hozzá az egységes csehszlovák gazdaság fejlesztéséhez. 1986 és 1990 között a nemzeti Jöve­delmet 23-25 százalékkal kell növel­ni, elsősorban a termelési ráfordítá­sok jobb hasznosítása, a társadalmi munkatermelékenység színvonalának emelése és a termelés minőségének javítása alapján. Törekedni kell a ha­tékonyság sokoldalú növelésére az e­­nergia- és az anyagigényesség csök­kentése útján, szerkezeti változások alapján, a jobb késztermékgyártásnak és a szállításigényesség csökkentésé­nek segítségével. Hatékonyabban kell felhasználni a fejlesztési tényezőket, a dolgozók alkotóképességének és e­rejének sokkal nagyobb arányú beve­tésével. Tovább kell növelni a tudo­mányos-műszaki fejlesztés és a nem­zetközi munkamegosztás, főleg a szo­cialista gazdasági integráció, ezen be­lül elsősorban a Szovjetunióval kifej­tett együttműködés hasznosságát. A beruházásokat szerkezetük javításával, a korszerűsítésre és a rekonstrukció­ra való áttéréssel, valamint olyan ak­ciók kiemelt végrehajtásával kell ha­tékonyabbá tenni, amelyek a fejlesz­tés intenzifikálása terén már a 8. öt­éves tervidőszakban meghozzák az e­­redményt. Minden igyekezetünk fő célja to­vábbra is a lakosság életszínvonalá­nak fejlesztése és javítása. Az orszá­gos eljárással és a népgazdasági le­hetőségekkel összhangban meg kell gyorsítani a lakosság személyi fo­gyasztásának növekedését, s ezt egy­be kell kapcsolni a táplálkozás kor­szerű változásaival, valamint a ház­tartási fogyasztási cikkek választéká­nak bővítésével, a közlekedési, a sport- és a kulturális igények kielé­gítésével. Tovább kell javítani és bő­víteni a lakossági szolgáltatásokat. A társadalmi fogyasztás továbbfejleszté­sére szánt eszközöket elsősorban a lakásviszonyok további javítására, a lakosság folyamatos ivóvízellátására, az egészségügyi és a szociális ellátás kiemelt szolgáltatásainak javítására és a környezetvédelmi feladatok meg­oldására kell orientálni. II. Amint ezt a CSKP KB 18. ülése hangsúlyozta, az 1986. évi tervnek biztosítani kell az átmenetet a 8. öt­éves terv igényes feltételeire. Ebből a szempontból szükséges, hogy a jö­vő évben Szlovákiában a nemzeti jö­vedelem 4,2 százalékkal növekedjék. Ezt a növekedést úgy kell elérni, hogy 1985-höz képest 2,9 százalékkal nagyobb mértékben hasznosítjuk a fű­tőanyagokat, az energiát, a nyers- és alapanyagokat, tovább folytatjuk a szerkezeti változtatásokat az iparban, a mezőgazdaságban és az építőipar­ban, amelyeket a 7. ötéves tervidő­szakban kezdtünk meg, s jobban hasz­nosítjuk az intenzifikálási tényezőket és tartalékokat. Hatékonyabban kell alkalmazni a tudományos és a mű­szaki eredményeket a gazdaságban, tovább kell haladni a kooperáció és a szakosítás útján, a KGST integrá­ciós intézkedései keretében, minde­nekelőtt a Szovjetunióval kifejtett e­­gyüttműködés terén. A szlovákiai iparban kiemelten kell fejleszteni a gépipari és az elektro­technikai ágazatokat. Ésszerűsítést és korszerűsítést kell végrehajtani a ko­hóiparban. A vegyiparban új létesít­ményeket kell üzembe helyezni, első­sorban az antioxidáns, a mezőgazda­­sági vegyszerek és a ciklohexanon gyártásának megkezdése érdekében. A fafeldolgozó ipar sürgető feladata a faanyag jobb hasznosítása. Ez meg­követeli a fa-, a bútor- és a papír­ipar konszolidálási programjainak kö­vetkezetes végrehajtását. A könnyű­iparban korszerűsíteni kell a termelés műszaki bázisát, hogy javuljon a bel­piacra és a külföldi megrendelők szá­mára gyártott termékek minősége, bő­vüljön választékuk, és jobban megfe­leljenek a fogyasztói igényeknek. A mezőgazdaságon belül kiemelten kell fejleszteni a növénytermelést az állattenyésztéssel szemben. Súlyponti feladat a gabonanemüek. a hüvelye­sek, a műszaki termények és a bur­gonya termesztése. Az állattenyész­tésben növelni kell a termelőképessé­get, hogy folyamatos legyen az ellá­tás a kívánt választékban és minő­ségben. Az élelmiszeriparban gondos­kodni kell az igényesebb innováció­ról, az olyan termékek jó minőségé­ről, mint a tej- és a húsipari áru, s rugalmasabban kell reagálni a pieci követelményekre. Az egész ágazatban következetesen törekedni kell a vesz­teségek csökkentésére, miközben e­­melni keli az értékesítési folyamatok színvonalát. Külön gondot kell fordí­tani a tömegtakarmányok minőségére. Az építőiparban igényes feladatot kell teljesíteni: a termelésnek több mint 4 százalékkal kell növekednie. Előnyben kell részesítési az egész társadalom szempontjából jelentős ak­ciókat, főleg a mochovcei erőmű, a Gabéíkovo-Nagymaros Vízlépcsőrend­szer, s a csehszlovák területet érintő gázvezeték építését, a Szovjetunió te­rületén az integráció keretében vég­rehajtott akciókat, valamint a közle­kedési és az egészségügyi létesítmé­nyek építését Bratislava területén, a lakásépítést és a lakásállomány kar­bantartását. A beruházás területén e­­lőnyben kell részesíteni a termelés műszaki alapjának korszerűsítését szolgáló eszközök felhasználását. Kü­lön gondot kell fordítani a beruhá­zások jövedelmezőségének növelésére, a tervezett kapacitások átadására és a beruházások idejében történő befe­jezésére. A kitűzött célok elérése megköveteli a teljesítőképesség és a hatékonyság következetes növelését, főleg a lemaradozó vállalatoknál, a termelés értékesítésének lényeges Ja­vítását, a kapacitások határidőn be­lüli átadását, az állóeszközök hatéko­nyabb kihasználását, s az ineffektiv, elavult üzemegységek megszüntetését célzó program megvalósítását. Minden munkahelyen nagy súlyt kell helyezni a párt-, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek és szervezetek irányító- és szervezőmun­kájának javítására, fokozni kell a dol­gozók részvételét az irányításban, és közös erőfeszítésekkel kell gondos­kodni arról, hogy a legrátermettebb kádereket emeljék ki a népgazdaság irányítói tisztségeibe. A jelenlegi időszakban nagy erőfe­szítéseket kell tenni a 8. ötéves terv javaslata kidolgozásának befejezésére és az 1988. évi minőségi tervmutatók progresszívabbá tételére. A központi szervekben, trösztökben, vállalatoknál és nemzeti bizottságoknál tevékeny­kedő kommunisták figyelmét arra kell orientálni, hogy felelősségtudattal és kezdeményezzen elsajátítsák a gazda­ság növekedése új minőségének krité­riumait, s ehhez kedvező feltételeket teremtsenek. Az SZLKP Központi Bizottsága is nagyra értékeli a dolgozóknak a XVII. pártkongresszus és Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 65. évfordulója tiszteletére kibonta­kozott kezdeményezéseket, amelyet korábban a CSKP KB 16. iiléso mélta­tott. Ezzel kapcsolatban örömmel fo­gadja és támogatja az SZKT-nak azt a döntését, hogy a szocialista ver­senyt az anyagköltségek félszázalé­kos csökkentésére, a munkatermelé­kenység évi egy százalékos növelésé­re és a terven felüli termelés minő­ségének lényeges javítására orientál­ja. Egyúttal támogatja a prágai városi pártszervezet és a prágai vállalatok ösztönző kezdeményezésének terjesz­tését, amely a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására irányul. A CSKP KB 16. ülésénok határozatával ‘összhangban fogja irányítani a szlo­vákiai társadalmi szervek és szerve­zetek tevékenységét az állami végre­hajtási terv feladatainak teljesítése terén, s az egész állami és gazdasá­gi szférától meg fogja követelni a fe­gyelem. a rend és a szervezettség megszilárdítását. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága kifejezi meggyő­ződését, hogy a szlovákiai kommunis­táknak az évzáró taggyűléseken és konferenciákon folytatott tanácskozá­sai jelentősen hozzájárulnak a CSKP XVII. és az SZLKP következő kong­resszusának előkészitéséhez. Ezúttal megteremtjük a feltételeket az 1985. évi állami terv feladatúinak teljesíté­séhez, valamint az 1986. évi tervben és az egész 8. ötéves tervben kitűzött feladatok valóra váltásához. Hangsú­lyozza annak szükségességét, hogy a Nemzeti Front választási programjait a szociális és gazdasági fejlesztési feladatok következetes megvalósításá­ra orientálják. III. Az SZLKP Központi Bizottsága I. jóváhagyja 1. a szlovákiai gazdaság 1988. évi feladatairól szóló beszámolót és a 8. ötéves terv előzetes javaslatáról szó­ló tájékoztatót, 2. az SZLKP KB Elnöksége és Tit­kársága által az SZLKP Központi Bi­zottságának 1985. június 21-én tartott ülése óta kifejtett tevékenységről elő­terjesztett jelenést, 3. Szlovákia Kommunista Pártjának 1986. évi költségvetését; II. jóváhagyólag tudomásul veszi a CSKP KB 18. és az SZLKP KB de­cemberi ülésén kitűzött feladatok végrehajtását célzó politikai és szer­vezési intézkedéseket. -A népgazdaság hatékony fejlesz­tésének, s ezzel a szükségletek jobb kielégítésének Is egyik legfontosabb feltétele az emberek gazdag tapasztalatainak, alkotó akti­vitásának, képességeinek és tehetsé­gének a kihasználása. Annak érdekében, hogy az állami, a gazdasági és a szakszervezeti szer­vek egységesen járjanak el a dolgo­zók részvételének szervezésénél a terv kidolgozásában, megvalósításá­ban és ellenőrzésében, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Szakszervezetek Közponíti Tanácsa a népgazdasági tervezésről szóló 145/ 1970 számú törvény 15. §-ának 4. be­kezdése, valamint a népgazdaság terv­szerű Irányítási rendszerének tökéle­tesítését célzó komplex intézkedések továbbfejlesztésének fő irányzataira vonatkozó 243/1984 számú szövetségi kormányhatározat alapján meghatá­rozta az alapelveket, melyekben töb­bek között az alábbiak szerepelnek. A központi szervek a kitűzött ha­táridőkben kidolgozzák a népgazdaság fejlesztése ötéves tervének feladatait és kereteit Illetve a gazdasági és tár­sadalmi fejlődés évi állami tervjavas­latának kidolgozására vonatkozó 1- rányelveit, s ezeket lebontják a ter­melési-gazdasági egységekre és a köz­vetlenül Irányított szervezetekre. Egy­úttal az Illetékes szakszervezeti szer­vekkel együtt kihirdetik a kezdemé­nyezés és a szocialista munkaverseny fejlesztésének fő Irányait, s ezeket az egyes ágazatok konkrét feltételei kö­zött kell érvényesíteni. A szervezetek az előirányzott fela­datokat lebontják a vállalaton belüli alakulatokra és az egyes munkahe­lyekre, s a Forradalmi Szakszerveze­ti Mozgalom üzemi bizottságával (vál­lalati bizottság) együttműködve, meg­ismertetik velük a dolgozókat. A gaz­dasági tervjavaslat jó minőségű szín­vonala érdekében közösen szerveznek termelési (üzemi) értekezleteket, a­­melyeken megtárgyalják a gazdasági tervjavaslat konkrét feladatait, hogy olyan ésszerű Javaslatokat és hozzá­szólásokat szerezzenek a dolgozóktól, amelyek minden területen a tartalé­kok feltárására irányulnak. Eközben gondot fordítanak a munkafeltételek javítására, a dolgozók egészségét ká­rosító hatások megszüntetésére, a szo­ciális ellátottság normáinak megtar­tására, valamint a kollektívák továb­bi jogos szükségleteinek biztosítására. Egyúttal szintén kihirdetik a munka­kezdeményezés fejlesztésének fő irá­nyait, hogy a kollektívákat konkrétan a minőségi tarvmutatók elfogadására és túlteljesítésére irányítsák, főleg o­­lyan értelemben, hogy tovább növe­kedjen a munka termelékenysége, ja­vuljon a termelés minőségi színvonala. Erre a célra kihasználják a dolgo­zók kezdeményezésének bevált formá­it, a kötelezettségvállalási mozgalmat, a szocialistamunka-brigádok, a komp­lex raclonalizáciős brigádok, az újí­tók és a feltalálók mozgalmát, a ZE­­NIT-mozgalmat, a személyi és a kol­lektív alkotőterveket. A gazdasági irányítás illetékes szer­vei a szakszervezett szerv véleménye­zése céljából kötelesek idejében elő­terjeszteni a komplex módon kidol­gozott gazdasági tervjavaslatot, mie­lőtt még átadnák azt a felsőbb szerv­nek. A szakszervezeti szerv állásfog­lalása a gazdasági tervjavaslat elvá­laszthatatlan részét képezi. A szak­­szervezeti szervek az állásfoglalásban értékelik a dolgozók aktív részvételé­nek feltételeit a terv kidolgozásában, véleményezik az állami célprogramok teljesítésére vonatkozó javaslatokat, az előterjesztett tervjavaslat általá­nos hatékonyságát, valamint annak egyes részleteit, főleg a teljesítmé­nyek tervére, a tudományos-műszaki fejlesztésre, az állóeszközök újrater­melésére, a munkabérezésre, a szoci­ális ellátásra, a környezetvédelemre, a személyi és szociális fejlesztés ter­vére, valamint a pénzügyi tervre vo­natkozó javaslatokat. Eközben megkü­lönböztetett figyelmet fordítanak az anyagi költségek csökkentésére és a munkatermelékenység növelésére. A központi szervek, az irányítás kö­zépszintű szervei, valamint a szerve­zetek a tervjavaslatok kidolgozása so­rán kihasználják az illetékes szak­­szervezeti szervek állásfoglalásaiban szereplő ésszerű javaslatokat és hoz­zászólásokat. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom szerveinek részvételét a szoci­ális fejlesztés terveinek megtárgyalá­sában a káderügyi, személyzeti és szociális fejlesztés tervszerű irányítá­sának a szövetségi kormány által jó­váhagyott alapelvei szabályozzák. A dolgozók irányításában való rész­vételének egyik alapvető formája .a kezdeményező tervezés módszere, a­­mely a terv minőségi feladatainak progresszív jellegét növeli. A központi szervek az Illetékes szakszervezeti szervekkel való mege­gyezés alapján az irányítás középszin­tű szervei és az általuk irányított szervezetek számára meghatározzák a kezdeményező tervezés módszere a anyagi ösztönzés konkrét formáit. E- mellett arról is gondoskodnak, hogy a kezdeményező tervezés módszere a vállalaton belüli alakulatok szintjén Is érvényesüljön, s kapcsolatban le­gyen a vállalaton belüli önálló el­számolás és javadalmazás rendszeré­vel. Az alapelvek egyaránt érvényesek a gazdasági irányítás minden szervé­ben, a szervezetekben ős a nemzeti bizottságoknál. Alkotó tettekkel 1935. december 14. A népgazdaság továbbfejlesztése és az intenzifikációs program megvalósítása során meghatá­rozó szerepet játszik a tüzelőanyag­­energetikai helyzet alakulása. Az u­­tóbbi évek és a jelen Időszak bonyo­lult gazdasági viszonyai közepette az energetikai szakemberek az eddigi­nél fokozottabb figyelmet tanúsíta­nak az említett kérdéskörrel kapcso­latosan felmerülő problémák megol­dásának lehetőségei iránt. A CSKP KB közelmúltban megtar­tott 16., és az SZLKP KB ezt követő ülése ismétetlten hangsúlyozta az ész­szerűbb tüzelőanyag- és energiafel­használás fontosságát és népgazdasá­gi szerepét. Az elkövetkező időszak Ésszerűi) шйЛввтвШ minőségi szempontból egyik legigé­nyesebb feladatát, a nemzeti jövedelem előirányzott dinamikájának növelését, átlagosan 3 százalékkal csökkentett energiaigényesség mellett kell elér­nünk. A hatvanas évekig az elsődleges e­­nergiaforrásunk a szén volt. Ezt kö­vetően a tüzelőanyag-források bizto­sítása és hasznosítása terén szerke­zeti változásokra került sor. Mindez elsősorban a Szovjetunióból impor­tált energiahordozók jelentős mérté­kű mennyiségi növelésének köszönhe­tő. Viszonylag rövid idő alatt ugrás­szerűen megnőtt a cseppfolyós hal­mazállapotú tüzelő- és fűtőanyagok feldolgozása és hasznosítása. Hozzá­vetőlegesen egy évtizeddel későbbre tehető a földgáznak, mint számottevő energiaforrásnak széles körű népgaz­dasági felhasználása. Az Imént felsorolt energiahordozók felhasználásával és a vízi erőművek üzembe helyezésével nyert energia mellett, egyre nagyobb szerep jut az atomerőművekben 'termelt energia­­mennyiségnek. Az energiaforrások szerkezeti változásai következtében a két ős fél évtizeddel korábban még döntő fontosságú energiahordozónak számító szén elvesztette „egyedural­mát“, és napjainkban a fűtő- és tü­zelőanyagoknak már csak > a hatvan százalékát adja. Ennek ellenére a szén fűtőanyagként való népgazdasá­gi hasznosítását tekintve, az NDK- val és Lengyelországgal közösen ha­zánk a világon a harmadik helyet foglalja el. Ezért a következő idő­szakban is jelentős szerep hárul a feketeszén-, valamint barnaszénbányá­szat szakembereire és dolgozóira. Napjainkban mindenekelőtt a vtl­­lamosenergia-hálózat fejlesztése, illet­ve korszerűsítése kerül előtérbe, mi­vel a közlekedési eszközöket kivéve, a gépek és berendezések túlnyomó többségének üzemeltetéséhez szüksé­ges energiát az említett hálózat biz­tosítja. Ezért az energiafelhasználás terén számottevő előrelépésként köny­velhetjük el az 1972-es esztendőt, a­­mikor az első 150 MW-os atomerőmű­vet sikerült az ország vlllamosener-1 gla-hálózatára kapcsolni. A továbbiakban az atomenergetikai program a szovjet gyártmányú WER típusú atomreaktorokra épült, ame­lyeket napjainkban a plzeňi Škoda Művekben készítenek szovjet szakem­berek segítségével. Ez ideig négy WER 440 MW teljesítményű atom­reaktor üzemel Jaslovské Bohunicében és egy további blokk Dukovanyban. A tervek szerint a következő ötéves tervidőszak végéig hazánk atomerőmü­vei hozzávetőlegesen 10 ezer MW villamosenergiát állítanak elő. Eh­hez természetesen nélkülözhetetlen az épülő kapacitások terveknek megfele­lő fokozatos üzembe helyezése. A Testvériség gázvezeték 1967-ben történt átadását követően kedvezőbbé vált hazánk energetikai helyzete. Mi­vel azonban a földgáz és a világító­gáz paraméterei különbözőek, hazánk­ban két, egymástól eltérő felhaszná­lási módszerek alkalmazását lehetővé tevő gázvezetékrendszert kellett ki­építeni. Ezenkívül a Barátság kőolaj­­vezeték befejezése is nagymérték­ben megkönnyítette az addig tartá­lyokban importált, hatalmas mennyi­ségű szovjet energiahordozó behoza­talát. Az ésszerűbb energiagazdálkodás e­­lősegítését szorgalmazó 02 számú ál­lami célprogram következetes megva­lósításával jelentős mértékű energia­megtakarítást sikerült elérnünk. En­nek ellenére korántsem lehetünk elé­gedettek az energiahordozók felhasz­nálásával, mivel ezen a téren jelen­tős a lemaradásunk a fejlett ipari or­szágokhoz viszonyítva. Az egy la­kosra eső átlagos tüzelő- és fűtő­anyag-felhasználást tekintve, a vilá­gon a negyedik helyet foglaljuk el. Ez is bizonyítja, hogy a népgazdaság valamennyi ágazatában az eddigiek­nél jóval következetesebben kell ha­ladni a belterjesítö tényezők haszno­sításának és a kiaknázatlan tartalé­kok feltárásának útján. BÁRDOS GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents