Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-07 / 49. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1985. december 7, ezer malacot tartanak. Tenyészkocákkal elsősorban a Breclasi és a Blansko! járást látják el. A malacok a járás közös sertéshizlaldájába kerülnek. jelenleg folyamatban van egy korszerű tehenészeti telep kiépítése. Enség megalapozását a borjú- és az Uszönevelésnél kezdik. Hogy milyen nagy súlyt fordítanak az egészséges tehénállomány kialakítására, arról az a tény tanúskodik a legjobban, hogy öt év átlagában a borjúk elhullása nem haladta meg az 1,5 százalékot. Különös gonddal végzik az üszők selejtezését. Azokat az egyedeket, amelyek az első laktációban nem érik el a 18 literes átlagot, kiselejtezik. Az állattenyésztők azonban úgy vétitka Gyökérzöldség-betakarítő kombájn nek egy része már üzemel is. Ä korszerű négysoros, kötött tartású, kétszáz férőhelyes istállót saját elképzelésük szerint építették. A szerkezeti és a technológiai megoldásokat a jól bevált hazai és külföldi tapasztalatok alapján valósították meg. Saját újítási javaslatuk alapján született például az istálló szellőztető rendszere, amelynek működése energiaforrás nélkül történik. A fejést az Agrozet Pelhfimovi üzemében gyártott legkorszerűbb Mobil-Matik fejőberendezéssel végzik. Felbecsülhetetlen előnye, hogy automatikusan leállítja a fejést azon tőgynegyedben, amelyből a tej ki lett fejve. Ennek kövekeztében kizárható a tőgykárosítás. Egy-egy fejőnő közvetlenül az állásokon több tehenet fejhet egyszerre. A tej hermetikusan zárt csővezetéken keresztül, üveg tartály okon át a hűtőberendezésbe kerül. Tehát a fejési technológia, valamint a. karbantartási és tisztítási utasítások maradéktalan betartása esetén a tej minősége kifogástalan. A tehenészeti telepen kitermelt istállótrágyát a közeljövőben biogáz termelésére hasznosítják. A fermentációs tartályokba kerülő istállótrágya 21 napon belül beérik, a veszteségek 18—20 százalékra csökkennek a hagyományos tárolási módszer 40—50 százalékos veszteségével szemben. Am ami a leglényegesebb, a biogázból termelt villamosenergia a gazdaság energiaszükségletének közel a felét fedezi majd. A tehenészetben évek óta kimagasló eredményeket érnek el. Az egyedenkénti évi tejtermelés átlag ötezer liter. A tej minőségi mutatói már ma elérik, illetve meghaladják az új szabvány által támasztott szigorú követelményeket. A nagy termelőképeslekednek, hogy a tehenészet kimagasló eredményeit elsősorban a növénytermesztésnek köszönhetik, mivel bőséges és kiváló minőségű tömegtakarmány-termelésről gondoskodik. A hatékony termelés szempontjából nem kevésbé lényeges tényező azonban az ésszerű munkaszervezés, továbbá a központi gépesítési részleg kialakítása, amelynek keretében külön takarmányozási és növényvédelmi csoport tevékenykedik. A traktorosok és gépkezelők személyes felelősséget vállaltak a rájuk bízott gépekért. Nem csoda, ha a gazdaság gépparkja kiváló. A gazdaság szakemberei másoktól is szívesen átveszik a bevált módszereket. A Cíferi Efsz tapasztalata nyomán építik például a fedett szilázstárolót. Befejezése után az egész termelést egy helyre összpontosíthatják majd. A kiváló termelési és gazdasági eredmények előterében az ember áll. Igazolja ezt a 120 lakásegység, amely a sokoldalú szociális gondoskodás egyik fontos láncszeme. Ma egy olyan jól prosperáló szövetkezet, mint a hustopeíei, komoly vetélytársa lett az iparnak. Annak ellenére, hogy a szövetkezet környékén erőteljes iparosodás folyik, a gazdaságnak nincsenek munkaerőgondjai. Sőt, többen jelentkeznek a magas életszínvonalat és jó munkakörülményeket biztosító gazdaságba, mint amennyit felvehetnek. A gazdaság munkaközösségébe bekerülni kiváltság, s ezt csakis lelkiismeretes munkával és helytállással lehet megtartani. KLAMARCSIK MARIA Az eredményes gazdálkodás Ha egy szövetkezet évi összteljesítményének értéke eléri a 120 millió koronát és tiszta nyeresége a 25 milliót, képzeletünk elé minden bizonynyal egy gigantikus, szerteágazó tevékenységet folytató mezőgazdasági Szem tárul. Ezt a feltevésünkot azonban a hustopeöei Vörös Hadsereg Efsz példája teljes mértékben cáfolja. Ezen kiváló gazdasági eredményt elérő szövetkezet ugyanis mindössze 2 ezer 500 hektáron gazdálkodik. Tulajdonképpen miben is rejlik termelésük magas fokú intenzitása és hatékonysága, az átlagot felülmúló munkatermelékenység? — vetődik fel önkéntelenül a kérdés. A felvetett kérdésre a választ — gazdaságban tett látogatásunk során szerzett ismeretek alapján — néhány pontba lehetne összefoglalni. A szövetkezet fokozott gazdasági stabilitását és magas fokú jövedelmezőségét a helyi adottságokhoz legjobban igazodó termelési szerkezet kialakítása, a termelés ésszerű szakosítása és belüzemi összpontosítása eredményezte. Persze, ehhez jelentős mértékbeni hozzájárult a munkatermelékenység, a minőség és a takarékosság szempontjából a legelőnyösebb termelési technológiák alkalmazása, a célszerű beruházások, a tudományos-műszaki haladás ismereteinek rugalmas gyakorlati alkalmazása, s végezetül, de nem utolsósorban az emberekkel való szüntelen törődés, valamint a megfeleld munkakörnyezet és munkakörülmények megteremtése. Ne maradjunk azonban a lényeget sűrítő fogalmak felsorolásánál. Igaz, a gazdálkodás helyzetének részletesebb elemzése nem áll módunkban, ám feltehetően néhány kiragadott példa is jól szemlélteti majd a szövetkezet gazdálkodásának mikéntjét, pontosabban az intenzív és hatékony termelés nyitját. A hustopeöei szövetkezet növénytermesztésében — a többi gazdasághoz hasonlóan — a tő hangsúlyt a gabonatermelésre helyezik. A gabonafélék vetésterülete ezer hektár. Erről a területről az Idén 6,14 tonna gabonát takarítottak be hektáronként, ami az ottani adottságokhoz mérten jó eredmény. A növénytermesztés szakosított ágazatait az 550 hektáron folytatott lucernamag-termelés, a száz hektáron termesztett édeskömény, valamint a gyökérzöldség termesztése, képezi. A növénytermesztés szakosításának több érdekes momentuma fedhető fel. Egyebek között az a tény, hogy mielőtt az édeskömény-termesztésre vállalkoztak volna, e fontos illóolajos növény behozatalára szorultunk. Ma a hustopeöeiek — habár az édeskömény egyedüli hazai termelői — teljes mértékben ellátják a hazai szükségletet, sőt, exportra is lehetőségük nyílik. A szakemberek körében közismert tény, hogy a lucernamag termesztése mennyire igényes és kockázatos, viszont ha beválik, jól jövedelmez. A hozamokat meghatározó tényező közül a megporzás fontos helyen szerepel. S mivel a szövetkezetben semmit sem bíznak a véletlenre, méhcsaládokat tartanak. Tudjuk persze, hogy a mézelő méhek nem képesek tökéletesen elvégezni a herefélék megporzását. Ezért többféle méhfajtával is próbálkoztak az évek során a legalkalmasabb fajta kiválasztása érdekében. Jelenleg egy kanadai méhfajtával kísérleteznek. A kísérlet rövid időtartama miatt, egyértelmű eredményről egyelőre nem lehet beszélni, mégis feltehető, hogy a lucernamag 350 kilós hektárhozamához a méhek segítsége is hozzájárult. A gyökérzöldség termesztése teljesen gépesített. A betakarításhoz speciális kombájnokat alkalmaznak. Korszerű gépsorokon végzik a termés utókezelését és a felvásárolóvállalatnak piackész árut szállítanak. A lehetőségek maximális kihasználása szempontjából jellemző, hogy a 60 hektárnyi gyümölcsültetvényt teraszosított területre telepítették — a hajdanában elfekvő dombos területek rekultiválása után. A zöldség és a gyümölcs raktározására korszerű, tágas hűtőtároló áll rendelkezésükre. Az állattenyésztést tenyészkoca-tartásra és tehenészetre szakosították. Hízóállatokat nem tartanak. Az egyes állatcsoportokat külön gazdasági részlegekre összpontosították. A sertéstenyésztő telepen évi átlagban kétezer 500 tenyészkocát és közel tíz-A korszerű fejő- és hűtőberendezés Fotő: —kim— A Komáromi (Komárno) járás éves tervidőszakban sikeremezőgazdasági üzemei a 7. ötsen valósították meg a gabonaprogramot. Az ötéves terv 701 ezer 429 tonna gabona termelését irányozta elő. Ez évenkénti átlagban 5.28 tonna hektárhozam elérését jelentette. Ez igényes feladat volt már azért is, mert a Járás 27 ezer hektár kiterjedésű gabonaterületének jelentős részét homokos talajok alkotják. A jó irányító és politikai-szervező munka jóvoltából az ötéves tervidőszak folyamán bebizonyosodott, hogy a járás szocialista mezőgazdaságának dolgozói felnőttek az Igényes feladatokhoz. A közös cél elérését saját érdeküknek tekintették, ami magas fokú öntudatosságra utal. A mezőgazdasági dolgozók helyesen használták ki a tudományos-műszaki haladás adta lehetőségeket. Mindezen tényezők hozzájárultak a 7. ötéves terv gabonatermesztési feladatainak 1,1 százalékos túlteljesítéséhez. A járás mezőgazdasági üzemei 8 ezer tonna gabonát termeltek terven felül és 17 ezer 185 tonnával többet, mint a 6. ötéves terv időszakában. Persze, akadnak még tartalékok és hiányosságok, hiszen 14 mezőgazdasági üzem nem teljesítette a 7. ötéves terv céljait annak ellenére, hogy az idén többen felzárkóztak a hattonnásók soraiba. A járás mezőgazdaságának Irányítói az üzemek szakembereivel, a kutató- és a nemesítőintézetek munkatársaival karöltve elemezték a járás gabonatermesztésének a 7. ötéves tervidőszakban elért eredményeit, hogy levonva a tanulságokat reális alapokra helyezzék az elkövetkezendő ötéves terv még Igényesebb feladatait. A hozamok további növelését elsősorban intenzívebb termelési módszerekkel és a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazásával kívánják elérni. Többek között megállapították, hogy az idén A gabonapruram lényegesen jobb volt a búzatermés megalapozása, mint az ötéves tervidőszak első éveiben. A búzatermesztők fokozott figyelmet fordítottak az alapvető agrotechnika minőségére. Ahol betartották az agrotechnikai határidőt, s az előírt mélységbe juttatták a vetőmagot, ott a rendkívüli hideg ellenére is jől áttelelt a növényzet. Az agronómnsok jól szervezték a növényvédelmet kora tavasztól kezdve. Ennek ellenére a szakértők még mindig elégedetlenek és a növényvédelemben látnak még tartalékokat. Főleg a szárftóbetegségek elleni védekezéshez nem volt elegendő vegyszer. Ha ezek elegendő menynyiségben állnak rendelkezésre, akkor a hozamok is jóval nagyobbak. Meg kell még említeni, hogy a bu- Cany és a solaryl nemesítése búzafajták vitték a „prímet“ a járásban. A búzatermesztés szakértőt intézkedéseket fogadtak el, amelyek az eddigi tapasztalatok kamatoztatására irányulnak a 8. ötéves terv időszakában. Az intézkedések elsősorban a képesítőkkel szemben támasztanak fokozott követelményeket, főleg a munkához való felelősségteljes hozzáállást követelik. Ez elsősorban az agrotechnikai határidők betartására és a betakarítási veszteségek csökkentésére vonatkozik. A járás valamennyi mezőgazdasági üzemében elemegvalósításáért gendő mennyiségű traktor áll rendelkezésre. Hiány csupán némely gépeknél fordul elő. A jövőben jobban kell majd ügyelni arra, hogy az aratást, a magvak 18—19 százalékos nedvességtartalmánál kezdjék. Még nem mindenütt értették meg, hogy a Danúbia, a Solaris és a Košútka fajták 20 százalékos nedvességtartalomnál hajlamosak a szem kipergésére. A gabonabetakarftás utáni kezelést Illetően az Idei év nagy előrehaladást hozott, főleg a gabona hldeglevegős szárításában. Hldeglevegős szárítással az Idén több mint 2 ezer 500 tonna gabonát szárítottak a mezőgazdasági üzemekben, így a felvásárló üzemek szárítóiban mindössze 28 ezer 305 tonna gabonát szárítottak — ez 18 ezer 609 tonnával kevesebb, mint az elmúlt évben. A szakértők örömmel állapították meg azt Is, hogy az üzemekben tudatosították a helyes raktározás jelentőségét is. Vannak üzemek, mint például a Naszvadl (Nesvady), a Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove), a Lakszakállasi (Sokolce) Efsz, valamint a Komáromi Állami Gazdaság, ahol teljes egészében megoldották a gabona tárolását és kezelését. A 7. ötéves tervidőszak utolsó évében a Komáromi járás mezőgazdasága nagy előrehaladást tett a gabonatermés minőségének javításában. É- lelmiszeripari célokra 70 ezer 822 tonna kiváló minőségű gabonát adtak el, ez csaknem 20 ezer tonnával több a tavalyinál. Megnyilvánult ez az üzemek bevételében is, amely 3 millió 500 ezer koronával több volt, mint az elmúlt évben. A Járás mezőgazdasági üzemel rugalmasan reagáltak a 8. ötéves terv feladatainak teljesítésére Irányuló felhívásokra. Így például hat mezőgazdasági üzem a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére vállalta, hogy a 8. ötéves terv éveiben 7 tonnán felüli átlaghozamot ér el a gabonafélék termesztésében. A többiek 6 tonna feletti átlag elérésére kötelezték magukat. Az Ilyen munkakezőeményezésre nagy szükség van, hiszen a 8. ötéves terv a járás gabonatermesztésében 8 százalékos növekedést irányoz elő . Reméljük, a jó hozzáállás, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek érvényesítése és a Jó Irányító munka meghozza a várt eredményt. RSDr. KOLOZSI ERNŐ A paradicsomtermesztés tapasztalatai A zöldségtermesztés szakosításának lényeges feltétele, hogy egy-egy mezőgazdasági üzemben csak bizonyos zöldségféléket termesszenek, megfelelő nagyságú területen, a gépsorok gazdaságos kihasználása érdekében« Csak ilyen módon lehet ellensúlyozni a mezógezdaság szakaszán észlel* hetó munkaerő-csökkenést. Az iparszerű termesztési technológia alkalmazása révén: csökken a kő* zimunkaerő-felhasználás, s ez egyen* letesebb lesz, a terméseredmények ja* vulnak, a termesztés biztonságosabb lesz, a termés évjáratonként! ingado* zása pedig csökken. A zöldségfélék közül a konzerv ipa* egyik legfontosabb nyersanyaga a pa* radicsom, amely lránt hazánkban a kereslet egyre jobban nö. Termesztő* sének kiterjesztése és stabilizálása megköveteli a technológia korszerű* sítését és a betakarítás gépesítését, Azért szeretnénk néhány mondatot’ szentelni e kérdésnek, mivel szövet* kezetünkben, a Hetényi (Chotín) Efsz* -ben a kertészet területének 80 száza* lékán paradicsomot termesztünk. A paradicsom a monokultúrás tar* mesztést nem „kedveli“. Ez azt jelen* ti, hogy ugyanazon a területen tér* mesztve két vagy több éven egymás után csökken a tertnés. A paradicsom a közel semleges kémhatású, jó szerkezetű és vízgazdálkodásű talajt igényli. Mind a növény fejlődése, mind a gépesítés követelményei miatt ügyelni kell arra, hogy a gyomokkal erősen fertőzött talajokba paradicsom ne kerüljön. Figyelembe kell venni a gépesítés egyéb feltételeit Is. A terület sík fekvésű, a táblák szabályos alakúak és megfelelő méretűek legyenek. A tábla szélén megfelelő, legalább 8—12 méter szélességű forgót kell hagyni a munkagépek számára. A nagy hektárhozamok elérése ér* dekében fontos a növényváltás. Az elővetemény és a pontos növényvédelem a legfontosabb tényezői a sikeres paradicsomtermesztésnek. A’ paradicsom számára jö elővetemény* nek azon növények számítanak, amelyek nem akadályozzák az őszi szántás Időbeni elvégzését és elegendő szerves anyagot hagynak maguk után. Legjobb előveteménynek a gabonafélék bizonyultak. Továbbá nem elhanyagolható szempont a szakszerű vetésváltás, vagyis, hogy a paradicsom ugyanarra a területre 3—4 év után kerüljön. Az őszi talajmunkákat az élövetémény betakarítása után a tarlóhántással kezdjük. Mélysége 5—10 cm« Ez azért fontos, mert ilyen mélységnél a gyomok kikelnek és az ezt követő szántással kiírthatók. A paradicsomtermesztésben a legfontosabb talaj-elókészító művelet a mélyszántás. Nagy gonddal végezzük el ezt a műveletet, mert feladata a szerves és műtrágya beldolgozása, illetve a kikelt gyomok elpusztítása. A szántás mélysége 25—35 cm. A paradicsom szerves anyagban gazdag talajt Igényel. Ezért hektáronként legalább 80 tonna istállótrágyát ajánlatos bedolgozni. ■ A talaj további megmunkálása érdekében — gondolok Itt a magágy elkészítésére — fogasolni kell a talajt. A fogasolás után talajegyengetö kombínátorral a területet kereszt- és hosszirányban elmunkáljuk. A vezetóbarázdás termesztéstechnológia egymást követó műveletet közül az első és meghatározó fontosságú a barázdakészítés, s ezt VBG típusú géppel végezzük, amelynél a barázdák osztása állandó: 1600 mm. A gép egy menetben 3 ágyást készít, ügyelni kell arra, hogy a barázda' mélysége elérje a 15 cm-t. Ha ez a mélység nem megfelelő, ajánlatos a barázdát kétszer meghúzni az egyenletes vetési mélység érdekében. Az őszi barázda talaja a téli csapadék és fagy hatására Jól beérik, s tavasszal optimális Időben folytatódhatnak a következő munkálatok: a gyomirtó szer szórása és bedolgozása, a magágy elkészítése, a helyrevetés és a palántázás. A bő termés érdekében ajánljuk az ágyásokat őszszel elkészíteni. A tavaszi ágyáshúzás tanulsága', hogy a későn meghúzott ágyás késlelteti a talaj előkészítést, a frissen megmunkált földből elpárolog a nedvesség, s a magágy kiszárad. Ez azt eredményezi, hogy az elvetett mag nedvesség hiányában nem Indul csírába. Sukola Róbert kertészmérnök
