Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-07 / 49. szám

tennivalók A SZŐLŐBEN ________ December a szőlészetben Is általában a tenyésznyugalmi Időszakot jelenti. Persze, ha a talaj állapota és az Időjárás még megengedi, folytatjuk a fedést, a tavaszi telepítést elő­készítő talajforgatást és a ter­mőszőlők szerves és műtrágyá­zását. A kiszórt Istálló- és mű­trágyát igyekezzünk azonnal bedolgozni a talajba, mivel a be nem dolgozott trágya sokat veszít az értékéből. Figyeljük a téli hőmérséklet alakulását, mivel az alacsony hőmérséklet jelentősen befo­lyásolja a következő év ter­mésmennyiségét. December fo­lyamán, még az erősebb fa­gyok beállta alftt szedjük meg a szaporításhoz szükséges ne­mes vesszőt, nehogy a fagy vagy az ólmos eső kárt tagyen benne. Szaporítóanyagot csak szelektált szőlőkből tanácsos szedni. A nemes vessző jól be­érett, egészséges, sérülésmen­tes legyen. Az oltővesszőt tisz­togatás és feldarabolás után kötegekbe kötve felhasználásig pincében vagy szabadban ei­­vermeljük, hogy ki ne szárad­jon. A tavaszi telepítéshez ve­gyük meg a szőlőoltványokat. Még homoktalajon is érdeme­sebb oltványszőlőt telepíteni. A szaporítóanyagot a tavaszi ültetésig vermelve tároljuk. Raktározásra legalkalmasabb a magas páratartalmö, +2 C- fok hőmérsékletű pince. Az oltványokat leggyakrabban kö­tegelve tároljuk, a gyökereket és a gyökértörzs egy részét is nyirkos homokkal takarva. A- lacsony páratartalmű helyiség­ben a homokot időnként ned­vesíteni kell. Az oltványokat a kertben ásott gödörben is tá­rolhatjuk, Ilyenkor az oltvá­nyokat nyirkos homokkal, majd földdel teljesen betakarjuk, hogy a keményebb téli fagy se tegyen kárt bennük. A ver­­melés célja, hogy a szaporító­anyagot ültetésig üde állapot­ban tartsuk, megóvjuk a vesz­­szőket és a gyökereket a ki­száradástól és a penészedés­től. Csak jól áttelelt és nem károsodott anyagtól várhatunk Jó eredményt, csakis Így szá­míthatunk egészséges, hosszú életű tőkékre. Fagymentes napokon végez­zük el az utak, vízlevezetők, iszapfogók, támfalak,, csator­nák javítását. A permetezésnél használt edényeket, kádakat tegyük fagymentes helyre. A megmaradt növényvédő szere­ket száraz helyen tároljuk, készletünket még ■ tél folya­mán töltsük fel, hogy a véde­kezést Idejekorán megkezdhes­sük. Nézzük át a tárolt csemege­­szőlőt. Vágjuk ki és távolít­suk el a fürtökből a fertőzött, rothadó és penészes részeket; Az eredményes zzőlőtermesz­­' tés érdekében bővítsük szak­mai ismereteinket. Tanulmá­nyozzuk a kertészkedők szá­mára Irt szőlészeti és borásza­ti szakirodalmat (Prohászkar Szőlő és bor, Oláh: Szőlészek zsebkönyve, Kriszten: Tavasz­tól tavaszig a szőlőben, Braun —Vanek: Pestujeme vinič, Hu­­báček—Kraus: Hrozno a víno z vinice i zo záhrady) és ve­gyünk részt az alapszervezeti szakelőadásokon. A. BOROSPINCÉBEN Kísérjük figyelemmel az új­borok fejlődését, alakulását. Az újbor Ize kesernyés, fanyar, ize, illata és zamata még nincs teljesen kialakulva. A bor tel­jes letisztulásához, Izének és Kamatának kialakulásához idő­re és néhány nélkülözhetetlen borkezeié» eljárásra van szük­ség. Ilyen a töltögetés, a fej­tés és a kénezés. E három bor­kezelési eljárást mindig el kell végezni. A többi borkezelési eljárásnak (derítés, szűrés stb.) a háztájiban inkább csak kiegészítő szerepe van. A boadókat rendszeresen és a hordóban lévőhöz hasonló minőségű borral töltögessük, fokozottan ügyelve a tisztaság­ra. Töltögetés előtt az akona­­nyilás környékét töröljük le, az esetleg kiömlött bort pedig azonnal Itassak fel. . A könnyebb, kisebb savtar­­falmú borok fejtése után meg­kezdjük a nagyobb alkohol- és savtartalmú borok első fejté­sét. A kiegyenlített minőség érdekében az első fejtést ösz­­szeköthetjük a borok házasitá­­sával, amivel a bor tulajdon­ságait előnyösen befolyásol­hatjuk. A nehezen tisztuló vagy na­gyon zavaros borok tisztulását derítéssel elősegíthetjük. A gya­korlatban leggyakrabban al­kalmazott derítési mód a cser­­savas-zselatinos eljárás. A zse­latint mindig a csersavval (ta­nin) együtt kell a borhoz ad­ni, mégpedig 2:1 (savanyú bo­rok )aránybaln. Zselatinból lil­énként 4—20 g, csersavból 2— 16 g szükséges. A derítés szük­séges mértékét próbaderítéssel állapítjuk meg. Szakítsunk időt a hordók ápolására, az üres hordók ké­­nezésére. Törölgetés után a a hordókat kenjük be diófa­páccal majd lenolajjal. Az ab­roncsokat drótkefével tisztít­suk meg és a rozsdásodástól míniumfestékkel védjük. Korpás András agrármérnök A VIRÁGOK KÖRÜL November derekán sokakat meglepett és alaposan megtré­fált a szokatlanul korai hava­zás, ezért talán nem árt még egyszer ellenőrizni, kellően felkészítettük-e díszkerti növé­nyeinket a telelésre, a ziman­kó károsodás nélküli elvise­lésére? Havazás után mindig tegyünk agy kis sétát a kert­ben és főleg az örökzöldekről óvatosan rázogassuk le a ha­vat Az esetleges kemény, száraz fagyok idején az ősszel telepí­tett évelőket és hagymás dísz­növényeket védőtakarással a­­jánlatos óvni a fagykártól. A december elejei olvadást még kihasználhatjuk a füves terü­letek és az évelők komposzttal vagy érett istállótrágyával tör­ténő megszőrására, a megké­sett talajmunkák befejezésére. Enyhébb napokon sort keríthe­tünk' a díszcserjék ritkító és ifjító metszésére is. A tárolóhelyen elhelyezett virághagymákat és hagymagu­mókat rendszeresen ellenőriz­zük s a beteg darabokat azon­nal távolítsuk el. Ha eddig nem futotta az időnkből, most már feltétlenül tisztítsuk ki a magunk termelte virágmagot, majd gondoskodjunk a vető­mag szakszerű tárolásáról. Folytatjuk a hagymások (já­cint, tulipán, sáfrány, nárcisz)' hajtatását, de rajtuk kívül a gyümölcsfákról (cseresznye, őszibarack, szilva, som) vágott ágacskák is szépen kivlrágoz­­tathatők átlagos szobahőmér­sékleten. Később a korán vi­rágzó díszcserjékről vágott vesszők vázában történő kivi­­rágoztatásával tehetjük szeb­bé és üdébbé környezetünket, otthonunkat avagy a munka­helyünket. Díszcserjéink közül az aranyfával, a rózsalonccal* a bangitával és a díszalmával érdemes kísérletezni. A hőnap elején vágott gallyak-vesszőí# karácsonyra teljes díszben pompáznak. A vlrágoetatás ide­jét lerövidíti és a hajtatást sH keresebbé teszi a bizonyos baktérium- és gombaölő hatás­sal is bíró, 2—3 százalékos tö­ménységű cukoroldat. Ezt az oldatot napi rendszerességgel kell cserélni a vázában, és ter­mészetesen a ferde metszlapo­­kat is rendre fel kell újítani* Szobanövényeink többségé ilyenkor tenyésznyugalmi idő­szakát éli, öntözésüket nagyon óvatosan és minden körül­ményre ügyelve kell végezni* Az átültetéseket halasszuk ta­vaszra, a tápoldatozást szüne­teltessük, a hűyütebb környe­zetben teleltetett növényeket pedig csak nagyon ritkán ön­tözzük. A meleg helyiségek száraz levegőjét vízpárologta­tók üzemeltetésével tegyük pá­­rásabbá s mindig elővigyáza­­tosan szellőztessünk (az eset­leges léghuzat jobb esetben felkopaszodást okozó lombhul­láshoz, rosszabb esetben pusz­tuláshoz vezethet). Aki karácsonyra nem állft fenyőfát, az ünnepi hangulat kedvéért készítsen legalább egy jelképes karácsonyi csok­rot vagy virágtálat. Ehhez felhasználhatunk néhány fe­nyőgallyat, szép .formájú to­bozt, valamilyen — a száraz­­kötészetben használatos — vi­rágot, díszfüvet, no meg per­sze, egy-egy mutatós gyertyát* A többi már csak fantázia és kézügyesség dolga. A hosszú téli estéken ve­gyünk kézbe egy-egy szakköny­vet, vegyük számba eddigi eredményeinket és legalább nagyvonalakban próbáljuk meg­tervezni Jövő évi díszkerti ten­nivalóinkat. Puha Margit agrármérnök' A GYÜMÖLCSÖSBEN Most, hogy egy Időre kifogy­tunk a kerti munkákból, talán jut némi Idő a mérlegvonásra, A az önképzésre és a tervezge- ď tésre Is. Mindenekelőtt azt m ШЖ a a (tennivalók kellene alaposan végiggondol­ni, vajon tényleg megtettünk mindent annak érdekében, hugy a jövő évet meg az utá­na következőket is elképzelé­seinknek megfelelően, teljes sikerrel zárhassuk? És Itt most nem csupán az új telepí­tésekre gondolok, hanem pél­dául a növényvédelmi gondo­kat enyhítő tennivalókra is. Itt van mondjuk az ősszel lehulló levélzetnek a fertőzé­sek terjesztésében betöltött szerepe. Aki korán felássa a kertet, nőm tudja aláforgatni a majd csak később lehulló leveleket. Márpedig a fa alatt, a föld felszínén telelő levelek komolyan terjesztik a külön­­félete betegségeket (varasodás, kajszit fenyegető levélíoltos­­ság, a dió gnomóniás betegsé­ge, a cseresznyénél és a meggy­nél gyakori blumeriellás levél­foltosság, a szilvát sújtó vö­rös levélfoltosság). A »evezett betegségek kórokozói a te­­nyészidőben a zöld növényi ré­szeken élősködnek, ivartalaul, konídiumok által szaporodnak, ősszel, amikor a levél elhal és lehull, a levél epidermisze alatt élősködő kórokozók kor­­hadéklakó (szaprofita) élet­módba váltanak át és termő­testet (peritéciumot) fejleszte­nek. A termőtestben nyolcasá­val aszkospórák képződnek. ’Amikor kezdetét veszi az asz­­ksspórák képzése, a kórokozó gomba aszkuszképző fonalai fhifáil-* rendkívül érzékenyek a növényvédő szerekre. Ezt használják ki a nagyüzemi ül­tetvényekben, amikor szüret után megpermetezik 0,1 száza­lékos Fundazol-oldattal a fán lévő lombot. Ugyanis tavasszal a kedvező Időjárás hatására a lehullott, kezeletlen lombon beérett aszkospórák a nedves­ségtől megduzzadt termő test nyílásán kilökődnek a szabad­ba és a szél segítségével vlsz­­szakerülnek a fákra. A fertő­zésnek kedvező időjárás ese­tén egy óra leforgása alatt ezer-kétezer aszkospóra kerül­het a gyümölcsös légterébe légköbméterenként. S ettől az időtől fogva már igencsak ne­héz ellenük védekezni. Mindezzel azt szeretném hangsúlyozni, hogy elengedhe­tetlenül fontos a lehullott lomb őszi-téli megsemmisítése. Ha ásáskor-szántáskor aláfor­­gattuk a leveleket, akkor nyu­godtak lehetünk, hiszen a ta­lajban lassan elbomlanak. De ahogy elnézem a kerteket, Idén sokakat meglepett a korai ha­vazás. A kertészkedők közül sokan még a talajt sem értek rá felásni, nemhogy még a le­hullott lomb tökéletes meg­semmisítésére gondolhattak volna. Most már ásásra aligha lesz alkalom, viszont ha netán megenyhül az idő, a lehullott lombot feltétlenül meg kellene permetezni (Nitrosen, Arborol) vagy össze Kellene gyűjteni ős gyorsan oldódó nitrogénműtrá­gya meg mész hozzáadásával komposztálni (esetleg eléget­ni). Télen ajánlatos rendszere­sen ellenőrizni, nem teleped­tek-e meg kertünkben a mezei pockok, nem jutottak-e be a gyümölcsösbe a szintén ko­moly kártételre képes mezei nyulak. A tároló hőmérsékle­tét és páratartalmát igyekez­zünk optimális szinten tartani, a tárolóházi betegségek jelent­kezésének pedig rendszeres kénezéssel vegyük elejét. A jövőt tervezgetőknek fi­gyelmébe ajánljuk, hogy idén ismét változott a hivatalos faj­tajegyzék. Mivel gyarapodtunk? Van egy új nyári almafajtánk (Quinte), egy kései szamócánk (Elista), négy új pirosribisz­kénk (Detvan, bosan, Red La­ke és Tatran) és elismerték az MN-VA-1 mandulaalanyt Is. Az új nyárt alma az egyéb fajták csoportjába került, követke­zésképpen elsősorban a ker­tészkedők részére ajánlható. Az Ellsta szamócáról már ír­tunk, a Detvan ribiszkét Bojni­­cén nemesítették ki (loakheer X Heinemann), mindenekelőtt a kukorica- és a répatermesztő körzetben várható tőle komoly eredmény. A Tatran ugyancsak Bojnicén „született* (Red La­ke X Goppertfiv), tulajdonkép­pen minden körzetben sikerrel termeszthető. A Losan pirosri­biszkét a Chenonceaux és a Vierlanden! fajták keresztezé­sével nemesítették ki, korán és bőven terem, szép nagy bo­gyói jellegzetesen aromatiku­­sak. A fajtát elsősorban a ré­pa .-ás a burgonyatermesztóei körzetben javasolják meghono­sítani. Az új fajtákat most kéz-, dlk szaporítani, tehát csak a későbbi telepítési tervekben számíthatunk velük. Beiucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa A ZÖLDSÉGESKERTBEN ’A kertet ilyenkor már rend­szerint hó borítja, de azért még friss zöldséget is szedhet, aki nyáron telepített néhány bimbót és fodros kelt vagy ősszel meghagyott a zöldjéért némi petrezselymet. A birnbős és a fodros kel — Mleg hő­takaró alatt — a szabadban is Jól teleltethető és folyamato­san seedhető, de ha van rá módunk, homokba törtetve pin­cében, veremben Is tarthatjuk. A petrezselyem a védőtakarás alól egész télen, fziss zöldje körülbelül február elejétől szedhető. Persze, a gyökerek vlrágcserépben, homokba á­­gyazva és öntözgetve a lakás­ban előbajtathatők, Így egész télen fogyaszthatnak friss pet­rezselyemzöldet. A metélőhagyma évelő nö­vény, az ősszel felszedett és virágcserépbe telepített tövek télea szobahőmérsékleten biz­tonságosan hajtathatók, több­ször is vághatók. A teleltetett sóska kedvező Időjárás esetén még november­ben szedhető, de decemberben már csak akkor fejleszt új le­veleket, ha az ágyást körül­kerítjük deszkával vagy téglá­val és az egészet befedjük üveggel vagy több soron fó­liával. Aki termelt cikóriát, lassan hozzáláthat a gyökerek hajtan tásához. A hajtatőládákat bé­leljük ki fóliával, a láda aljá­­ra terítsünk 50 mm komposz­­tot, erre függőlegesen állítsuk rá a gyökereket s a közöket töltsük ki földdel. Az egészet öntözzük be, talserjuk le feke­te fóliával és bmtosttsuk A szükséges 16—20 C-fok körüli hőmérsékletet. Nagyjából 4—5 hét múlva kezdhetjük a sze­dést. Piaci értékesítésre a szi­lárdan zárt, 100—250 mm hosz­­szű és legalább 25 mm átmé­rőjű levélrózsťtk alkalmasak* Az ablak közelében elhelye­zett edénykékben zsázsát id hajtathatunk (két éve nálank' is beszerezhető a vetőmag)'* Termesztéséhez 30—40 mm-esí földréteg tökéletesen elegen­dő. A friss zöld már a negye­dik-ötödik nafion vágható, a­­mikor eléri az 50—60 mm-eS növénymagasságot. Hidegtálak, szendvicsek ízesítésére és dí­szítésére alkalmas. A tárolóban rendszeresen ellenőrizzük a zöldség egész­ségi állapotát, valamint az uralkodó hőmérsékletet és a páratartalmat A sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, zeller, cékla, karalábé 1—3 C-fokos hőmérsékleten és 85—90 szá­zalékos páratartalom mellett' tárolható legeredményesebben* A burgonya kicsit melegebb' (4—5 C-fok) és páradúsabb' (90—92 %) környezetet igé­nyel. Hogy tavasszal kevesebb lé­gyen a gondunk, lehetőleg már a mérlegkészítést köve­tően tervezzük el, hogy ml mindent szeretnénk termelni s ennek megfelelően lassan lássunk hozzá a kellékek be­szerzéséhez. Magda Valžiková agrármérnök. a tudományok kandidátusa'

Next

/
Thumbnails
Contents