Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-07 / 49. szám

% önellátás, de árutermeléssel, f* foglalkozunk. Tavaly összesen 2180 pecsenyenyulat értékesí­tettünk. Tagjaink közül többen télen is szaporítanak és hizlal­nak, így lényegében egész év­ben folyamatosan szállítunk. Persze, a nyárutó meg az ősz lényegesen „erősebb", ilyen­kor egyszerre négyszáz négy­­százötven nyulat is tudunk ad­ni a felvásárlóknak. — Idén sok helyütt panasz­kodtak a tenyésztők, hogy akadozik a felvásárlás. •— Nem tudom, más körze­tekben mi a helyzet, de ml egy rossz szót sem szólhatunk a felvásárlókra. Tény, hogy sok dolguk volt, de nálunk még vasárnap is jártak, ha ép­pen ágy kívánta a helyzet. Gondolom, ők is csak azon vannak, hogy végre a valóság­ban is elérjük az évek óta re­mélt 1 milliós felvásárlási szin­tet. — Milyen lesz az idei mér­leg? — Minden valószínűség sze­rint túlteljesítjük a múlt évi szintet. Eddig a Branko vala­mivel több mint kétezer vágó­érett nyulat szállíthatott el tő­lünk s még körülbelül hatszá­zat tudunk kínálni. Azonkívül a prágai Veláz nak is szállí­tunk, de természetesen lénye­gesen kevesebbet. Ez a partner eddig mintegy százötven nyu­lat vett át tőlünk. Amit még feltétlenül el kell mondani az itteni alapszerve­zetről: példásan szervezi az állal egészségügyi gondosko­dást, biztosítja a törzsállomány tavaszi védőoltását, és évente két alkalommal szakelőadást rendez az állattarlók részére- Továbbá szervezette formában bekapcsolja az állattartókat a jaluszépitési mozgalomba és a Nemzeti Front választási prog­ramjának megvalósítását szor­galmazó társadalmi munkába- Reméljük, ha legközelebb erre járunk, ismét csak jót hallunk a padányi állattartókról. Kádek Gábor NYULÁSZOK vezető szerepben agitáltak a szervezeti élet fon­tossága mellett, mert elfogad­ták az egykori jelszó igazát, hogy minden erőt az egyén és a társadalom boldogulását egy­formán szolgáló, háztáji állat­tartás fellendítésére, a tenyész­tőkedv felélénkttésére kell összpontosítani. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szervezők­nek nem volt tál nehéz dol­guk, hiszen nem valami ő/ ága­zatot kellett meghonosítaniuk, csupán arról kellett meggyőz­niük az embereket, hogy amit eddig ösztönösen végeztek, azt némi tervszerűséggel, kö­zös tervezéssel és több-keve­sebb társadalmi támogatással, valamivel könnyebben és ered­ményesebben is végezhetnék. Mint általában mindenütt, ná­lunk is tartottak az emberek állatokat a ház körül. Itt a ba­romfi, mindenekelőtt a tojást és húst is kínáló tyúk volt a legkedvesebb. Persze volt a fa­luban ví'zibaromfi is, és kecs­két meg juhot ts tenyésztettek szép számban. Viszont, ha tör­ténetesen nutriatartásra akar­tuk volna rábírnt az embere­ket, alighanem kinevetnek és befogják a fülüket, ha még egyszer a szervezett állattar­tásról hallanak. VÁLTOZNAK AZ IDÖH Időközben lepergett huszon­három év, s mára Padányban a nyulászok jutottak vezető szerephez. — Az idősebbje elfárad, ap­ránként elmaradozik, a fiata­lok meg inkább csak a nyulá­­szatban lelik kedvüket —' mondja a titkár. — Meg aztán valahogy a társadalom is abba az irányba „igazgatja“ az ál­lattartók érdeklődését. Néhány éve mennyit kérték a tojást, most meg tízét is gond eladni. Hát meg is csappant a barom­fiállomány alaposan. Ludat még hizlalnak páran, de ez már nem fajtatiszta szaporítás. Megkötik a szerződést a ba­romfiiparral, gyorsan „felfúj­­fák“ az állatokat, aztán tart­ják a markukat a koronáért. Tudom, a szerződéses ládhizla­­lás is fontos, de ha a szerve­zett állattartás fellendítésének fontosságát tartjuk szem előtt, akkor ennek a tevékenységnek szinte nem jut szerep. Mivel a vállalkozók alapszervezeti tag­ság nélkül is szerződéshez és pénzhez jutnak, általában felé­je sem néznek a kötelezettsé­geket is emlegető alapszerve­zetnek. Birkák és kecskék?. Nos, hát mutatóba még akad belőlük néhány, de a jövőjük ezeknek is bizonytalan. — Akkor talán beszéljünk a nyulászokról. — Alapszervezetünk ötven­két tagja közül negyvenhét el­sősorban nyulásznak vallja ma­gát, és újabban a nem szerve­zett magántenyésztök is jelen­tősen felszaporították az alap­­állományt. Szervezetünk tagjai összesen szűzhatvanöt bejelen­tett tenyészállattal dolgoznak, s zömmel igen szép eredmé­nyeket érnek el. 'Az utóbbi tizenöt évben több alkalommal ts megfordultam Padányban (Padáii), viszont a szervezett tevékenységet foly­tató. hdztáft állattartókkal va lahogg mégsem tudtam „össze­­ijönni". Pedig elméletben adott volt a találkozás lehetősége, mivelhogy már húszéves is bő­ven elmúlt a helyi állatte­nyésztőket tömörítő — a szö­vetség IV. kongresszusa óta hi­vatalosan a Szlovákiai Állatte­nyésztők Szövetségének alap­­szervezeteként emlegetett — szervezet. A TVŰK VOLT A LEGKEDVESEBB ílerhát Imre, az atapszerve­­tet titkára, akivel a falu ál­lattartói mozgalmának újkori történelmét próbáltuk monda­tokba önteni, így fogalmazott: — Tudom, akadnak e vidé- Uten a miénknél korosabb alap­­szervezetek is, de Tz talán nem csökkenti annak a jelen­tőségét, hogy egyszer mi ts felébredtünk. A szervezkedés a hatvanas évek legelején vet­te kezdetét, s 1962 őszén már az alakító qyűlésre is sor ke­rülhetett. Negyvenhárom fővel indultunk, ami — a település lélekszámút tekintve <— sok mindent elárul. Egyebek között azt is, hogy jó munkál végez­tek az ügybuzgó agitátorok, no meg azt is, hogy talán nem is volt olyan, nehéz a dolguk.., *— Nos, ez nem éppen sze­rencsés folyamat, ha netán va­lóban az egykori kezdeménye­zők szorgalmának méltatásá­ra szánta. — Szerintem semmi baj ve­le: a népszerűsítő munkát vég­zők valóban szívvel-lélekkel Szakács fúlia a szervezet alapító tagjainak egyike. Hat anya­­nyulat meg egy bakot tart, s a szaporulatból évente száz­ötvenet tud értékesíteni A szerző (elvételei — Mennyi nyulat tudnak át­adni a Branko vállalatnak? — Szeretném előrebocsáftch ni, hogy elsődleges célunk az Gerhát Imre az évi átlagban százharminc nyulat értékesítő Dömény Maliiddal beszélget 1985. decemb«r 7, Tél van s ha máskor nem is, ilyenkor biztos akad végre egy kis idő a baráti beszélgetésre, a tapasztalatcserére Kádek Gábor felvétele biokertészeket éppúgy, mint a gyógynövényter­melőket. sőt talán még a drogistákat is különösen ér­deklik a tageteszek. Magyarul bársonykáuak, büdöskének ne­vezik őket. jellegzetes illatúak szinte valamennyien, de az il­lat erősségében, jellegében • téren is jelentős eltérések vau­nak köztük. Bizonyos fajták gyökerei olyan anyagokat vá­lasztanak ki, amelyek a fonal­férgeket riasztják. A legerő­sebb illata fajok és fajták tart­ják távol a legeredraényeseb ben a különféle rovarkártevő­ket, mint például a babzsizsi­ket. Érdekes megfigyelés, hogy a büdöske a konyhakertet dézsmáló vadnyidat is elriaszt­ja. Érhető ezért, hogy a bio­kertészek előszeretettel ültetik. A törpe francia fajták igen nagy előnye, hogy jól elférnek a karós paradicsom tövében éppúgy, mint a támrendszer mellett nevelt uborka és pap­rikatövek mellett. A törpe faj ták a balkonládák hálás növé­nyei, de sukau minden külö­nösebb rendszer nélkül szíve­sen ültetik a kertbe elszórtan is. Igen nagy változatosságot mutatnak az egyes fajok és fajták, amelyek 1.0—IS cm-től a 120—230 cm magasságig vál­toznak. Színük a halványsár­­gától a narancson át a sötét borvörösig és a mahagóni bar­náig terjed, de ezek legkülön­félébb színkombinációja is elő­fordul. Ezt az igénytelen virá­nak, hogy a leveleket úgyszól­ván látni sem lehet. A Hawai fehárvirógó és tel­jesen szagtalan fajta, egyike a legújabbaknak. A legjobban napos, déli fekvésben és in­kább sovány, mint tápdús tala­jon érzi jól magát. Az Egyesült Királyságban különösen szeretik a tagete­­szekei. Az angol Murstnek si­került elsőként keverlszínú Te Bársonyos büdöskék getes signata t nemesíteni. Faj­táját Starfire-nek, csillagtüz­­nek nevezte el, ez a fajta sü­­tétpiros küzeptí. szirmai sár­gák, a levelek különlegesen fi­noman szeldeltek, csipkesze szerűek. A Tagetes signata a gyógy­­növénykutatók egyik remény­sége. Illatanyagal olyanok, hogy különleges parfümöt, illetve olajat lehet a növényből nyer­ni. A jól sarjadozó, kompakt növekedésű Tagetes signata ki­­kitűno szegélyniivény, szönyeg­­szerűen sűrűn Ültetve igen lát­ványos színfoltot képez a ker­tekben éppúgy, mint a köz parkokban. (T.) fi könyvespolcra ajánljuk Braun—Vanek: PESTUJEME VINIČ A kedvtelésből kertészkedők szorgoskodásának legfőbb cél­ja, hogy mindent megtermel­jenek a rendelkezésükre álló, darabka földterületen, amire a család egész évi szükségletei­nek kielégítésére feltétlenül szükség van. Mi sem természe­tesebb tehát, mint hogy a kert­barátok a gyümölcsfákon, a bogyósokon, a zöldségen meg a virágon kívül néhány tő cse­megeszőlőnek is helyet szorí­tanak. Néha már az oltványok beszerzése is gonddál jár, s ez még csak a kezdet. Aki ered­ményt is szeretne, annak bizo­nyos szakmai ismeretek birto­kában kell munkához látnia, mert a talaj előkészítésének, a telepítésnek és a többi fon­tos szőlészeti tennivalónak ki­vétel nélkül meg vannak a sa­játosságai és fortélyai. Ezekbe igyekszik beavatni a kezdőket a Príroda Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat közelmúltban piacra került kézikönyve. Az ízléses, színes fotókkal és áb­rákkal gazdagon illusztrált ki­advány speciálisan a lcertész­­kedők részére íródott, s egye­bek között hasznos útmuta­tóul szolgálhat a növényvéde­lemben, és azoknak is segíthet, akik még csak az oltványbe­­szerzési lehetőségeket kutat­ják. Prugar—Prugarová: DUSIČNANY V ZELENINE Az utóbbi időben feltűnően sokat beszélünk a zöldségfélék nitrát- és nitríttartalmáról. Per­sze nem véletlenül, hiszen ' ezerszer bizonyított tény, hogy némely találomszeriien válasz­tott mintákban lényegesen több . van belőlük, mint amennyit az emberi egészség károsodás nél­kül képes elviselni. A káro* anyagok mennyiségének meg­határozására többféle mód­szert is kidolgoztak, s a jövő­ben szigorúan ellenőrizni fog­ják a forgalomba kerülő zöld­ség minőségét, s büntetni a szabvány ellen vétőket. Mindez természetesen a kertészkedők­­re is vonatkozik, ezért talán hasznos lenne átlapozni, átbön­gészni ezt a kiadványt, amely egyúttal arra Is választ ad, hogy miért is van a megenge­dettnél több nitrát és nitrit • zöldségben. 1*4 got azért Is szeretik, mert jú­nius közepétől a fagyokig vi­rágzik. Szaporítható közvetlen helyrevetéssel, de szebb, egész­ségesebb és a szabadföldihez képest két héttel korábbi vi­rágzást lehet elérni, ha palán­tákat ültetünk. Félig fás az úgynevezett afrikai büdöske, amely csinos kis bokorrá nő. Ősszel a fagyok előtt érdemes becserepezni, mert a szobában tovább virágzik. Egyszerű és tellvirágó, krizantém és szegfű virágú fajtákat nemesítettek. Ismeretesek olyan télig törpe termetű hibridek is, amelyek 30— 40 cm magasak, nagyvirá­­gúak és olyan dúsan virágoz

Next

/
Thumbnails
Contents