Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-20 / 29. szám
1985. július 20. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Az együttműködés elmélyítéséért Oj gazdasági feltételek között Ä világgazdaság bonyolult nemzetközi feltételei között, a feszültség éleződésének időszakában is tovább nőtt a KGST-tagállamok közösségének gazdasági és tudományos-műszaki potenciálja. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya egyértelmű helyesléssel fogadta a KGST 40. ülésszakának a népgazdasági terveknek az 1986—1990 es időszakra történő koordinációjával kapcsolatos határozatait. A KGST 40. ülésszakáról kiadott közlemény értékelte az előző ülésszakok határozatainak teljesítését. Megállapította, hogy a KGST-tagországok teljes külkereskedelmi forgalma 1984-ben meghaladta a 313 milliárd transzferábilis rubelt, ami 9,7 százalékkal nagyobb az 1983. évinél. A kölcsönös kereskedelem ennél nagyobb mértékben, 10,6 százalékkal nőtt. Ä teljes árucsere-forgalomban való részesedése pedig 60 százalékos volt. A kidolgozásra kerülő 15—20 évre szóló komplex műszaki-tudományos fejlesztési programmal kapcsolatban az ülésszak különös figyelmet fordított a műszaki-tudományos és a termelési együttműködés szoros összehangol ására. Ä gépiparban, a rádióselektronikában és más ágazatokban az együttműködést azokra a területekre összpontosították, amelyeket a gazdasági értekezlet határozott meg a műszakitudományos haladás meggyorsítására. Nagy horderejű szakosítási és kooperációs egyezmények alapján jelentős mértékben növekedett a gépek és berendezések, ezen belül az új technikai eszközök és elektronikai termékek kölcsönös szállítása, szervezik az ipari robotokkal kapcsolatos együttműködést. 'Az ülésszak idején aláírták a gépipar számára szükséges rugalmas gyártórendszerek kidolgozásában, szakosított és kooperációs gyártásuk megszervezésében és széles körű népgazdasági elterjesztésükben való sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Magas fokon automatizált berendeiésrendszerek létrehozását tervezik a különböző technológiai folyamatokban, az ipari termelés, a szállítás és a raktározás területén, Ipari robotok, automatizált Irányítási és tervezési rendszerek létrehozását, a program-, a normatív-műszaki és a káderellátást. Az egyezmény megvalósítása elő fogja segíteni a résztvevő országok népgazdasági szerkezetének további tökéletesítését és műszaki színvonalának emelését. Ä KGST-tagországok saját erőforrásainak mozgósítása és erőinek egyesítése, valamint a megfelelő termékek kölcsönös szállítása útján erősödik a közösség valamennyi országa népgazdaságának fűtőanyagenergetikai és nyersanyagbázisa. Megkezdődött a kohászat számára nyersanyagot előállító krivoj-rogi ércdúsító kombinát építése. Befejező szakaszához érkezett a hmelnyickiji atomerőmű egymillió kilowatt teljesítményű, első blokkjának szerelése. Felépült az említett erőmű és a Lengyel Népköztársaság közötti villamostávvezeték. Üzembe helyezték a délukrán atomerőmű új energiablokkjait, közösen építik az utóbbi erőmű és a Román Szocialista Köztársaság, valamint a Bolgár Népköztársaság közötti 750 kilowattos rendszerközi távvezetéket. Üzembe helyezték a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztáraság atomerőmüveinek újabb energetikai blokkjait. Kidolgozzák az atomerőművek KGST- tagurszágokban történő felépítésének 2000-ig szőlő programját. Megkezdték a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gáztávvezeték építésében való együttműködés feltételeinek egyeztetését. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok komplex intézkedéseket tesznek az erőforrások ésszerű felhasználásáért vívott küzdelem erősítésére. Ez tette lehetővé, hogy gazdasági fejlődésüket a termelés energia- és anyagigényességének bizonyos fokú csökkentése mellett biztosítsák. Ugyanakkor itt még jelentősek a tartalékok. Az ülésszak elfogadta az anyagi erőforrások megtakarítása és ésszerű felhasználása területén való együttműködés 2000-ig szőlő programját. Ez összhangban van a moszkvai felső szintű értekezlet által meghatározott, az erőforrások megtakarítását célzó irányvonallal, ami a fűtőanyag-epergetikai probléma megoldásának egyik fő iránya. A programban több mint száz együttműködési Intézkedés szerepel, amelyek előirányozzák az energia- és anyagtakarékos gépek és berendezések, az ellenőrző műszerek, az automatizált rendszerek, a korszerű, gazdaságos, a világszínvonalnak megfelelő technológiák és anyagok létrehozását és bevezetését, a másodlagos erőforrások és megújítható energiaforrások szélesebb körű alkalmazását, a folyékony fűtőanyagok szilárddal és gáznemüvel való felváltását. E program megvalósításának első lépéseként aláírták a földgáznak a szállító járművek üzemanyagaként való felhasználásában kialakítandó sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Az ülésszak megvizsgálta a KGST- tagországok 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordinációjának helyzetét, egyeztették a kölcsönös áruszállításokat. A KGST-tagországok megállapodtak abban, hogy az 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordináció befejező szakaszában keresni fogják a gazdasági együttműködés, elsősorban a nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció fejlesztésének és a kölcsönös árucsere-forgalom növelésének a rendelkezésre álló termelési kapacitások teljesebb kihasználásából adódó pótlólagos lehetőségeit. A gazdasági értekezlet Irányvonalát követve, amely a Vietnami Szocialista Köztársaság, Kuba és a Mongol Népköztársaság népgazdasága fejlesztésének meggyorsítására és hatékonyságának növelésére, a nemzetközt szocialista munkamegosztásban való szélesebb körű részvételére irányul, a KGST-tagországok, elsősorban a Szovjetunió, továbbra is gazdasági segítséget nyújt ezeknek az országoknak, és közreműködik főbb népgazdasági ágazataik fejlesztésében. Olyan döntés született, hogy a tanács ülésszakán megvizsgálják az európai KGST-tagországok Vietnammal, Kubával és Mongóliával való együttműködése elmélyítésének és tökéletesítésének kérdését. Az ülésszakot az egyetértés, a testvéri barátság és a kölcsönös megértés jellemezte. Meggyőződésünk, hogy a KGST 40. ülésszakának eredményei hozzájárulnak a tagországok e felső szintű gazdasági tanácskozása határozatainak teljesítéséhez. Ezek megvalósítása jelentős hozzájárulás lesz a csehszlovák gazdaság számára is. Vajon rend van-e már és nyugalom, olyan, amelyben dolgozni, termelni, gyarapodni lehet? Figyeljük szomszédainkat, akikért az ország válságos időszakában aggódtunk, féltvén a lengyel nép társadalmi rendjét és vívmányait, békéjét. Baráti segítségünk — és a többi szocialista ország segítsége — által lassan javuló gazdasági helyzetben folyik a társadalmi konszolidáció, amelyben tart a harc az emberek eszmei megnyeréséért, társadalmi aktivitásáért. A Lengyel Egyesült Munkáspárt IX. kongresszusán hozott határozatoknak megfelelően most a gazdasági reform megvalósításán fáradoznak, amely a mezőgazdságot csaknem teljes egészében átfogja. E reform segítségével felszámolják a mezőgazdaság szocialista szektorában a strukturális különbségeket, többek között a mezőgazdasági termékek termelésében mutatkozó hiányosságokat. Lengyelország népességének 42,5 százaléka falun, közülük a mezőgazdaságban 23,5 százalék dolgozik. A feglalkoztatottság .a következőképpen oszlik meg: az egyéni gazdaságokban körülbelül 4 millió, az állami vállalatoknál több mint 0,5 millió, a termelőszövetkezetekben 0,2 millió, a mezőgazdaságot műszakilag kiszolgáló mezőgazdasági szervezetekben 0,2 millió fő dolgozik. Lengyelország mezőgazdasága három szektorból áll, az állami, a szövetkezeti és az egyéni szektorból. Az egyéni szektorban a kiemelkedő gazdaságokon kivül olyan közép- ás kisgazdaságok is vannak még, amelyek gyakran a család eltartására sem termelnek eleget. A mezőgazdasági termelés a népgazdaság szocialista rendszerébe illeszkedik bele. Az európai országokhoz viszonyítva Lengyelország közepes minőségű földekkel rendelkezik. A mezőgazdasági földterület 60 százaléka homokos talajú. Ennek a földterületnek 75,8 százaléka az egyéni szektorhoz tartozik, 19,5 százaléka az állami gazdaságokhoz, 3,8 százaléka a szövetkezetekhez és 0,9 százaléka a mezőgazdasági körökhöz. A mezőgazdaság részesedése az ország nemzeti jövedelméből: 1970-ben 22,6 százalék volt. Ez a részesedés Í977-es árakon számolva 15,1 százalékra csökkent 1983-ban. 1980 tói 1983-ig a bruttó mezőgazdasági termelés hat százalékkal nőtt. Az évi átlagos gabona- és hüvelyes termelés 1976-tól 1980-ig 17,7 millió tonna volt, 1981— 1983 között 21,2 millió tonna, 1983-ban 22,4 millió tonna. 1983-ban egy főre számítva 612 kg gabonát termeltek, vagyis 4 százalékkal többet mint 1981—1983-ban. A búza átlaghozama 1976-tól 1980-ig hektáronként 2,93 t volt, 1981—1983 között 3,14 t, 1984-Amint nyilvánosságra hozták a július 3-i közleményt, hogy Mihail Gorbacsov, a SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök november 19-én és 20-án találkozik Genfben, világszerte a reménykedés és a jő hírt fogadó öröm hangján beszéltek a genfi csúcsról a békeszerető emberek. Nem azért, mintha úgy képzelnénk, ez á találkozó minden eddigi tisztázatlan problémát megold, minden régebbről felgyülemlett kérdésre választ ad. De magában az a tény, hogy ez a csúcstalálkozó a második világháború óta sorrendben a tizenegyedik lesz és az első a Brezsnyev—Carter 1979- es bécsi találkozó óta, amelyen aláírták a SALT-2 megállapodást, feljogosít arra a reményre, hogy a nemzetközi helyzet alakulására éppúgy nagy hatással lehet a genfi tárgyalás, mint a kétoldalú kapcsolatokra. Vlagyimir L o m e j к о, a szovjet külügyminisztérium szóvivője újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a tárgyalásokon sző lesz a két felet leginkább érdeklő témakörökről, fgy az atomháborús veszély elhárításának kérdéseiről, a fegyverkezés megállításáról a Földön és megakadályozásáról a világűrben. A Szovjetunió feltételezi, hogy mindkét fél érdekelt a találkozóban, annak megfelelő előkészítésében. Az amerikai „csillagháborús“ tervek feltétlenül kihatnak a Genfben folyó fegyverzetkorlátozási tárgyalásokra, amelyeken a januári megállapodás szerint a szorosan összefüggő kérdéscsoportokat, így a kozmikus fegyverkezés megakadályozását is, együttesen keli megvitatni. Lomejko a továbbiakban elmondta, hogy a szovjet —amerikai kapcsolatok normalizálá sát egy sor kölcsönös konkrét lépés elősegítheti, Megegyezhetne például ben pedig ennél is több. Növekedett az állati termékek termelése, többek között a hús- és tejtermelés. Az elért sikerek -közvetlen kapcsolatban vannak a LEMP IX. kongreszszusán elfogadott agrárpolitika megvalósításával. Ez az agrárpolitika a következőket irányozza elő: a gazdálkodási feltételek kiegyenlítése a mezőgazdaság három szektorában, a mezőgazdasági termelés stabilizálása és jövedelmezőségének növelése, a városi és a falusi lakosság jövedelmének kiegyenlítése, a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának emelése. Továbbá a mezőgazdaság három szektorának hosszú távon való olyan fejlesztése, amely a szektorokon belül minőségi változásokat eredményez és növeli az Ipari termelőeszközök kihasználási hatékonyságát. Az agrárpolitika előirányozza továbbá, hogy valamennyi szektorban javítani kell a dolgozók életkörülményeit. Ezek az elvek képezik az alapját annak a programnak, amelyet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1990-ig történő fejlesztésével kapcsolatban a lengyel országgyűlés 1983-ban jóváhagyott. Ennek a programnak az a stratégiai célja, hogy az ország élelmiszertermékekből önellátó legyen és hogy a mezőgazdasági export meghaladja a mezőgazdasági importot. A legutóbbi adatok szerint a mezőgazdasági termelés új gazdasági feltételei a növénytermesztés fejlesztésére össztönöznek, amely aztán alapul szolgál az állattenyésztés és az élelmiszeripar fejlesztéséhez. Főbb elvei ugyanis a következők: a kooperációs kapcsolatok szélesítése és elmélyítése a szövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyéni gazdaságok között, különféle mezőgazdasági termékek termelésében, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság kapcsolatának javítása és elmélyítése a szerződések kiterjesztésének segítségével. A specializált termelés, többek között a vetőmagtermesztés, a törzstenyésztés és a gyepgazdálkodás fejlesztésének állami ösztönzése. Á társadalmi-gazdasági feltételeken kívül megváltoztak az irányítás központi szerveinek feladatai is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztériumot összevonták. A központi irányítás az árak, az adók, a munkabérek és a mezőgazdasági termelést ösztönző más eszközök szabályozására korlátozódik A lakosság élelmiszer-ellátásának felelőssége jelenleg a népi hatalom megyei és járási szera két nagyhatlom az atomkísárletek teljes beszüntetéséről. A Szovjetunió kész kölcsönös alapon moratóriumot hirdetni az atomrobbantásokra augusztus 6-tól, a hirosimai katasztrófa 40. évfordulójától, de ennél korábbi dátumba is beleegyezne. A kommentárok, amelyek a találkozó színhelyén, Genfben jelképes értelmet keresnek, felhívják a figyelmet arra az időbeli egybeesésre is, hogy a Szovjetunió novemberre tűzte ki a közepes hatótávolságú rakétáinak a telepítési moratóriumát és az egyéb európai válaszintézkedések felfüggesztésének a határidejét. Elismeréssel nyugtázta a világ haladó közvéleménye azt is, hogy Mihail Jó hír! Gorbacsov ismételten megerősítette a Szovjetunió egy másik, önként vállalt kötelezettségét is, hogy a Szovjetunió nem lép ki elsőként fegyverrel a világűrbe. Ezt arra a felhívásra válaszolva szögezte le Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, amelyet az Aggódó Tudósok Szövetsége intézett hozzá. A válaszlevélben Mihail Gorbacsov rámutat: „Most — inkább mint valaha — hosszú távra előretekintő politikára van szükség, a realitásoknak és az olyan veszélyeknek a tudatosítására alapozva, amelyekkel holnap mindenképpen szembe fogunk nézni, ha ma azok, akiknek hatalmában áll és kötelessége is az^ egyetlen jó döntés meghozatala, kibújnak a rájuk háruló felelősség alól. A szovjet vezetés nevében teljes határozottsággal szeretném kijelenteni, hogy a Szovjetunió nem fog elsőként fegyverrel kilépni a világürvezeteinek vállán nyugszik. Ezek й szervezetek biztosítják, hogy az álla* mi gazdaságok, a mezőgazdasági tér* melőszövetkezetek és az egyéni gaz* daságok maximális termelést érjenek el. A helyi szervezeteknek kell —1 számolva a természeti feltételekkel — ösztönözni a termelést, a térség lehetőségeinek és szükségleteinek fi* gyelembevételé vei. Az országgyűlés jóváhagyott prog* ramja és a tudományos kutatások alapján a folyó ötéves tervidőszakra kidolgozták az élelmiszer-szükséglet programját. Ezen belül számolnak az állati eredetű fehérjék fogyasztásának jelenlegi szinten maradásával, a zöldségek, gyümölcsök és hüvelyesek fagyasztásának növekedésével. Biztosítani akarják az élelmiszer-kínálatot, a konzervipar fejlesztését, a keres* kedelem és a szolgáltatások színvo* Halának fejlődését. A termelés hatékonyságának nőve* lése érdekében javítani kívánják az agrártudomány eredményeinek fel* használását, amelynek egyik legfon* tosabb előfeltétele a dolgozók szak* képzettségének növelése. Ezért elő* irányozzák az alsófokú mezőgazda* sági iskolák számának növelését és a tananyag minőségének javítását. Ezekből a mezőgazdasági iskolákból évente 95—100 ezer szakembert bo* csátanak ki. Középfokú képzésben évente körülbelül 35 ezer, felsőfokú mezőgazdasági képzésben pedig 1983- 1990 között körülbelül 70 ezer ember részesül. (Meg kell jegyezni, hogy Lengyelországban a mezőgazdasági1 szakemberek újratermelése évente 130—140 ezer szakember kibocsátá* sát igényli.) Előirányozták továbbá, hogy körülbelül 1,5 millió földműves ismereteit tökéletesítik. A KGST-tagországok egyezményt kötöttek a vetőmag és az ültetőanyag termelésének sokoldalú specializációjára. Különösen nagy lehetősége van Lengyelország cukorrépa- és őszi* rozsvetőmag, valamint vetőburgonya termelésére. A mezőgazdaság és élei* miszeripar fejlesztési programja elő* irányozza, hogy az agráripari komp** lexum területén Lengyelország vala* mennyi KGST-tagországgal szélesítse és mélyítse együttműködését. Ez az együttműködés, valamint a LEMP IX. kongresszusa által meghatározott fel* adatok következetes teljesítése segít* heti át az országot azokon a nehéz* ségeken, amelyeket az 1980 szeptembere előtt elkövetett hibák, az impe* rialista restrikciók és a még teljesen fel nem számolt bomlasztó hatások okoztak. be. Minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy más orszá* gokat is meggyőzzünk, mindenek* előtt az Egyesült Államokat: ne te* gyek meg ezt a végzetes lépést, amely elkerülhetetlenül megnövelné az atomháború veszélyét, újabb lö* kést adna az ellenőrizhetetlen tégy* verkezési hajszának minden irány* ban.“ A levél a továbbiakban leszögezi! „E célkitűzés alapján a Szovjetunió radikális javaslatot terjesztett elő az ENSZ-ben, szerződéstervezetet az erő alkalmazásának betiltásáról a világűrben, illetve a világűrből a Föld irányában. A szovjet—amerikai tár* gyalásokon a nukleáris és űrfegyverzetről Genfben olyan megállapodásra törekszünk, hogy teljesen betiltsuk a csapásmérő kozmikus rendszerek ki* fejlesztését, kísérleteit és telepítését. Nemegyszer tettünk egyoldalú lépéseket is, amelyek célja az volt, hogy jó példát mutassunk az Egyesült Államoknak. Immár két éve van érvényben a Szovjetunió által beve* zetett moratórium a müholdelhárító fegyverek világűrbe való kijuttatásá* ra, és mindaddig érvényben is marad, amíg más államok is hasonlóképpen cselekszenek.“ A csúcstalálkozó előkészítésének alapelveként is felfogható a levél zá* rúszakasza, amelyben Mihail Gorba* csov főtitkár hangsúlyozza: „A Szovjetunió abból indul ki, hogy az űrfegyverkezési hajsza megakadályozása és a földi fegyverkezés meg* szüntetése feladatainak gyakorlati végrehajtása lehetséges, ha mindkét oldalon megvan a politikai akarat és az őszinte kívánság e történelmi célok megvalósítására. A Szovjetunióban megvan ez a kívánság és aka* rat.“ Ez bizakodásunk és reményke* désünk biztos alapja, WASHINGTON VILÄGURALMI ALMAI Kukrmyikszí rajza KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR (
