Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-20 / 29. szám

1985. július 20. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Az együttműködés elmélyítéséért Oj gazdasági feltételek között Ä világgazdaság bonyolult nemzet­közi feltételei között, a feszültség éleződésének időszakában is tovább nőtt a KGST-tagállamok közösségé­nek gazdasági és tudományos-műsza­ki potenciálja. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya egyértelmű helyesléssel fogadta a KGST 40. ülés­szakának a népgazdasági terveknek az 1986—1990 es időszakra történő koordinációjával kapcsolatos határo­zatait. A KGST 40. ülésszakáról kiadott közlemény értékelte az előző ülés­szakok határozatainak teljesítését. Megállapította, hogy a KGST-tagor­­szágok teljes külkereskedelmi forgal­ma 1984-ben meghaladta a 313 mil­liárd transzferábilis rubelt, ami 9,7 százalékkal nagyobb az 1983. évinél. A kölcsönös kereskedelem ennél na­gyobb mértékben, 10,6 százalékkal nőtt. Ä teljes árucsere-forgalomban való részesedése pedig 60 százalékos volt. A kidolgozásra kerülő 15—20 évre szóló komplex műszaki-tudományos fejlesztési programmal kapcsolatban az ülésszak különös figyelmet fordí­tott a műszaki-tudományos és a ter­melési együttműködés szoros össze­hangol ására. Ä gépiparban, a rádióselektroniká­ban és más ágazatokban az együtt­működést azokra a területekre össz­pontosították, amelyeket a gazdasági értekezlet határozott meg a műszaki­tudományos haladás meggyorsítására. Nagy horderejű szakosítási és koope­rációs egyezmények alapján jelentős mértékben növekedett a gépek és be­rendezések, ezen belül az új techni­kai eszközök és elektronikai termé­kek kölcsönös szállítása, szervezik az ipari robotokkal kapcsolatos együtt­működést. 'Az ülésszak idején aláírták a gép­ipar számára szükséges rugalmas gyártórendszerek kidolgozásában, szakosított és kooperációs gyártásuk megszervezésében és széles körű népgazdasági elterjesztésükben való sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Magas fokon automatizált berende­­iésrendszerek létrehozását tervezik a különböző technológiai folyama­tokban, az ipari termelés, a szállítás és a raktározás területén, Ipari robo­tok, automatizált Irányítási és terve­zési rendszerek létrehozását, a prog­ram-, a normatív-műszaki és a káder­ellátást. Az egyezmény megvalósítása elő fogja segíteni a résztvevő orszá­gok népgazdasági szerkezetének to­vábbi tökéletesítését és műszaki szín­vonalának emelését. Ä KGST-tagországok saját erőfor­rásainak mozgósítása és erőinek egyesítése, valamint a megfelelő ter­mékek kölcsönös szállítása útján erősödik a közösség valamennyi or­szága népgazdaságának fűtőanyag­energetikai és nyersanyagbázisa. Meg­kezdődött a kohászat számára nyers­anyagot előállító krivoj-rogi ércdúsí­tó kombinát építése. Befejező szaka­szához érkezett a hmelnyickiji atom­erőmű egymillió kilowatt teljesítmé­nyű, első blokkjának szerelése. Fel­épült az említett erőmű és a Lengyel Népköztársaság közötti villamostáv­vezeték. Üzembe helyezték a déluk­rán atomerőmű új energiablokkjait, közösen építik az utóbbi erőmű és a Román Szocialista Köztársaság, vala­mint a Bolgár Népköztársaság közötti 750 kilowattos rendszerközi távveze­téket. Üzembe helyezték a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztáraság atomerőmüvei­nek újabb energetikai blokkjait. Ki­dolgozzák az atomerőművek KGST- tagurszágokban történő felépítésének 2000-ig szőlő programját. Megkezd­ték a Jamburg és a Szovjetunió nyu­gati határa közötti gáztávvezeték épí­tésében való együttműködés feltéte­leinek egyeztetését. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok komplex intézkedé­seket tesznek az erőforrások ésszerű felhasználásáért vívott küzdelem erő­sítésére. Ez tette lehetővé, hogy gaz­dasági fejlődésüket a termelés ener­gia- és anyagigényességének bizonyos fokú csökkentése mellett biztosítsák. Ugyanakkor itt még jelentősek a tartalékok. Az ülésszak elfogadta az anyagi erőforrások megtakarítása és ésszerű felhasználása területén való együttműködés 2000-ig szőlő program­ját. Ez összhangban van a moszkvai felső szintű értekezlet által megha­tározott, az erőforrások megtakarítá­sát célzó irányvonallal, ami a fűtő­­anyag-epergetikai probléma megoldá­sának egyik fő iránya. A programban több mint száz együttműködési Intéz­kedés szerepel, amelyek előirányoz­zák az energia- és anyagtakarékos gépek és berendezések, az ellenőrző műszerek, az automatizált rendsze­rek, a korszerű, gazdaságos, a világ­­színvonalnak megfelelő technológiák és anyagok létrehozását és bevezeté­sét, a másodlagos erőforrások és megújítható energiaforrások széle­sebb körű alkalmazását, a folyékony fűtőanyagok szilárddal és gáznemü­­vel való felváltását. E program meg­valósításának első lépéseként aláír­ták a földgáznak a szállító járművek üzemanyagaként való felhasználásá­ban kialakítandó sokoldalú együtt­működésről szóló keretegyezményt. Az ülésszak megvizsgálta a KGST- tagországok 1986—1990. évi népgaz­dasági tervkoordinációjának helyze­tét, egyeztették a kölcsönös áruszál­lításokat. A KGST-tagországok megál­lapodtak abban, hogy az 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordináció be­fejező szakaszában keresni fogják a gazdasági együttműködés, elsősorban a nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció fejlesztésének és a köl­csönös árucsere-forgalom növelésé­nek a rendelkezésre álló termelési kapacitások teljesebb kihasználásá­ból adódó pótlólagos lehetőségeit. A gazdasági értekezlet Irányvona­lát követve, amely a Vietnami Szocia­lista Köztársaság, Kuba és a Mongol Népköztársaság népgazdasága fejlesz­tésének meggyorsítására és hatékony­ságának növelésére, a nemzetközt szocialista munkamegosztásban való szélesebb körű részvételére irányul, a KGST-tagországok, elsősorban a Szovjetunió, továbbra is gazdasági segítséget nyújt ezeknek az országok­nak, és közreműködik főbb népgaz­dasági ágazataik fejlesztésében. Olyan döntés született, hogy a tanács ülés­szakán megvizsgálják az európai KGST-tagországok Vietnammal, Kubá­val és Mongóliával való együttműkö­dése elmélyítésének és tökéletesíté­sének kérdését. Az ülésszakot az egyetértés, a test­véri barátság és a kölcsönös megér­tés jellemezte. Meggyőződésünk, hogy a KGST 40. ülésszakának eredményei hozzájárulnak a tagországok e felső szintű gazdasági tanácskozása hatá­rozatainak teljesítéséhez. Ezek meg­valósítása jelentős hozzájárulás lesz a csehszlovák gazdaság számára is. Vajon rend van-e már és nyu­galom, olyan, amelyben dol­gozni, termelni, gyarapodni lehet? Figyeljük szomszédainkat, aki­kért az ország válságos időszakában aggódtunk, féltvén a lengyel nép tár­sadalmi rendjét és vívmányait, béké­jét. Baráti segítségünk — és a többi szocialista ország segítsége — által lassan javuló gazdasági helyzetben folyik a társadalmi konszolidáció, a­­melyben tart a harc az emberek esz­mei megnyeréséért, társadalmi akti­vitásáért. A Lengyel Egyesült Munkáspárt IX. kongresszusán hozott határozatok­nak megfelelően most a gazdasági reform megvalósításán fáradoznak, amely a mezőgazdságot csaknem tel­jes egészében átfogja. E reform se­gítségével felszámolják a mezőgazda­ság szocialista szektorában a struk­turális különbségeket, többek között a mezőgazdasági termékek termelé­sében mutatkozó hiányosságokat. Lengyelország népességének 42,5 százaléka falun, közülük a mezőgaz­daságban 23,5 százalék dolgozik. A feglalkoztatottság .a következőképpen oszlik meg: az egyéni gazdaságok­ban körülbelül 4 millió, az állami vállalatoknál több mint 0,5 millió, a termelőszövetkezetekben 0,2 millió, a mezőgazdaságot műszakilag kiszol­gáló mezőgazdasági szervezetekben 0,2 millió fő dolgozik. Lengyelország mezőgazdasága három szektorból áll, az állami, a szövetkezeti és az egyé­ni szektorból. Az egyéni szektorban a kiemelkedő gazdaságokon kivül olyan közép- ás kisgazdaságok is vannak még, amelyek gyakran a csa­lád eltartására sem termelnek eleget. A mezőgazdasági termelés a népgaz­daság szocialista rendszerébe illesz­kedik bele. Az európai országokhoz viszonyítva Lengyelország közepes mi­nőségű földekkel rendelkezik. A me­zőgazdasági földterület 60 százaléka homokos talajú. Ennek a földterület­nek 75,8 százaléka az egyéni szek­torhoz tartozik, 19,5 százaléka az ál­lami gazdaságokhoz, 3,8 százaléka a szövetkezetekhez és 0,9 százaléka a mezőgazdasági körökhöz. A mező­­gazdaság részesedése az ország nem­zeti jövedelméből: 1970-ben 22,6 szá­zalék volt. Ez a részesedés Í977-es árakon számolva 15,1 százalékra csökkent 1983-ban. 1980 tói 1983-ig a bruttó mezőgazdasági termelés hat százalékkal nőtt. Az évi átlagos ga­bona- és hüvelyes termelés 1976-tól 1980-ig 17,7 millió tonna volt, 1981— 1983 között 21,2 millió tonna, 1983-ban 22,4 millió tonna. 1983-ban egy főre számítva 612 kg gabonát termeltek, vagyis 4 százalékkal többet mint 1981—1983-ban. A búza átlaghozama 1976-tól 1980-ig hektáronként 2,93 t volt, 1981—1983 között 3,14 t, 1984-Amint nyilvánosságra hozták a július 3-i közleményt, hogy Mihail Gorbacsov, a SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök november 19-én és 20-án találkozik Genfben, világszerte a reménykedés és a jő hírt fogadó öröm hangján beszéltek a genfi csúcsról a békeszerető emberek. Nem azért, mintha úgy képzelnénk, ez á találkozó minden eddigi tisztá­zatlan problémát megold, minden ré­gebbről felgyülemlett kérdésre választ ad. De magában az a tény, hogy ez a csúcstalálkozó a második világhábo­rú óta sorrendben a tizenegyedik lesz és az első a Brezsnyev—Carter 1979- es bécsi találkozó óta, amelyen alá­írták a SALT-2 megállapodást, feljo­gosít arra a reményre, hogy a nem­zetközi helyzet alakulására éppúgy nagy hatással lehet a genfi tárgya­lás, mint a kétoldalú kapcsolatokra. Vlagyimir L o m e j к о, a szovjet külügyminisztérium szóvivője újság­írók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a tárgyalásokon sző lesz a két felet leginkább érdeklő témakörök­ről, fgy az atomháborús veszély el­hárításának kérdéseiről, a fegyver­kezés megállításáról a Földön és megakadályozásáról a világűrben. A Szovjetunió feltételezi, hogy mindkét fél érdekelt a találkozóban, annak megfelelő előkészítésében. Az amerikai „csillagháborús“ tervek fel­tétlenül kihatnak a Genfben folyó fegyverzetkorlátozási tárgyalásokra, amelyeken a januári megállapodás szerint a szorosan összefüggő kérdés­csoportokat, így a kozmikus fegyver­kezés megakadályozását is, együtte­sen keli megvitatni. Lomejko a to­vábbiakban elmondta, hogy a szovjet —amerikai kapcsolatok normalizálá sát egy sor kölcsönös konkrét lépés elősegítheti, Megegyezhetne például ben pedig ennél is több. Növekedett az állati termékek termelése, többek között a hús- és tejtermelés. Az elért sikerek -közvetlen kapcso­latban vannak a LEMP IX. kongresz­­szusán elfogadott agrárpolitika meg­valósításával. Ez az agrárpolitika a következőket irányozza elő: a gaz­dálkodási feltételek kiegyenlítése a mezőgazdaság három szektorában, a mezőgazdasági termelés stabilizálása és jövedelmezőségének növelése, a városi és a falusi lakosság jövedel­mének kiegyenlítése, a mezőgazdasá­gi dolgozók életszínvonalának eme­lése. Továbbá a mezőgazdaság három szektorának hosszú távon való olyan fejlesztése, amely a szektorokon be­lül minőségi változásokat eredményez és növeli az Ipari termelőeszközök kihasználási hatékonyságát. Az ag­rárpolitika előirányozza továbbá, hogy valamennyi szektorban javítani kell a dolgozók életkörülményeit. Ezek az elvek képezik az alapját annak a programnak, amelyet a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar 1990-ig tör­ténő fejlesztésével kapcsolatban a lengyel országgyűlés 1983-ban jóvá­hagyott. Ennek a programnak az a straté­giai célja, hogy az ország élelmiszer­­termékekből önellátó legyen és hogy a mezőgazdasági export meghaladja a mezőgazdasági importot. A legutóbbi adatok szerint a me­zőgazdasági termelés új gazdasági feltételei a növénytermesztés fejlesz­tésére össztönöznek, amely aztán ala­pul szolgál az állattenyésztés és az élelmiszeripar fejlesztéséhez. Főbb elvei ugyanis a következők: a koope­rációs kapcsolatok szélesítése és el­mélyítése a szövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyéni gazdaságok között, különféle mezőgazdasági ter­mékek termelésében, az élelmiszer­­ipar és a mezőgazdaság kapcsolatá­nak javítása és elmélyítése a szerző­dések kiterjesztésének segítségével. A specializált termelés, többek között a vetőmagtermesztés, a törzstenyész­tés és a gyepgazdálkodás fejleszté­sének állami ösztönzése. Á társadalmi-gazdasági feltétele­ken kívül megváltoztak az irányítás központi szerveinek feladatai is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari mi­nisztériumot összevonták. A központi irányítás az árak, az adók, a munka­bérek és a mezőgazdasági termelést ösztönző más eszközök szabályozásá­ra korlátozódik A lakosság élelmi­szer-ellátásának felelőssége jelenleg a népi hatalom megyei és járási szer­a két nagyhatlom az atomkísárletek teljes beszüntetéséről. A Szovjetunió kész kölcsönös alapon moratóriumot hirdetni az atomrobbantásokra au­gusztus 6-tól, a hirosimai katasztrófa 40. évfordulójától, de ennél korábbi dátumba is beleegyezne. A kommentárok, amelyek a talál­kozó színhelyén, Genfben jelképes értelmet keresnek, felhívják a figyel­met arra az időbeli egybeesésre is, hogy a Szovjetunió novemberre tűzte ki a közepes hatótávolságú rakétái­nak a telepítési moratóriumát és az egyéb európai válaszintézkedések fel­függesztésének a határidejét. Elis­meréssel nyugtázta a világ haladó közvéleménye azt is, hogy Mihail Jó hír! Gorbacsov ismételten megerősítette a Szovjetunió egy másik, önként vál­lalt kötelezettségét is, hogy a Szov­jetunió nem lép ki elsőként fegyver­rel a világűrbe. Ezt arra a felhívás­ra válaszolva szögezte le Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára, ame­lyet az Aggódó Tudósok Szövetsége intézett hozzá. A válaszlevélben Mi­hail Gorbacsov rámutat: „Most — inkább mint valaha — hosszú távra előretekintő politikára van szükség, a realitásoknak és az olyan veszélyeknek a tudatosítására alapozva, amelyekkel holnap minden­képpen szembe fogunk nézni, ha ma azok, akiknek hatalmában áll és kö­telessége is az^ egyetlen jó döntés meghozatala, kibújnak a rájuk háruló felelősség alól. A szovjet vezetés nevében teljes határozottsággal szeretném kijelen­teni, hogy a Szovjetunió nem fog el­sőként fegyverrel kilépni a világür­vezeteinek vállán nyugszik. Ezek й szervezetek biztosítják, hogy az álla* mi gazdaságok, a mezőgazdasági tér* melőszövetkezetek és az egyéni gaz* daságok maximális termelést érjenek el. A helyi szervezeteknek kell —1 számolva a természeti feltételekkel — ösztönözni a termelést, a térség lehetőségeinek és szükségleteinek fi* gyelembevételé vei. Az országgyűlés jóváhagyott prog* ramja és a tudományos kutatások alapján a folyó ötéves tervidőszakra kidolgozták az élelmiszer-szükséglet programját. Ezen belül számolnak az állati eredetű fehérjék fogyasztásá­nak jelenlegi szinten maradásával, a zöldségek, gyümölcsök és hüvelyesek fagyasztásának növekedésével. Bizto­sítani akarják az élelmiszer-kínálatot, a konzervipar fejlesztését, a keres* kedelem és a szolgáltatások színvo* Halának fejlődését. A termelés hatékonyságának nőve* lése érdekében javítani kívánják az agrártudomány eredményeinek fel* használását, amelynek egyik legfon* tosabb előfeltétele a dolgozók szak* képzettségének növelése. Ezért elő* irányozzák az alsófokú mezőgazda* sági iskolák számának növelését és a tananyag minőségének javítását. Ezekből a mezőgazdasági iskolákból évente 95—100 ezer szakembert bo* csátanak ki. Középfokú képzésben évente körülbelül 35 ezer, felsőfokú mezőgazdasági képzésben pedig 1983- 1990 között körülbelül 70 ezer ember részesül. (Meg kell jegyezni, hogy Lengyelországban a mezőgazdasági1 szakemberek újratermelése évente 130—140 ezer szakember kibocsátá* sát igényli.) Előirányozták továbbá, hogy körülbelül 1,5 millió földműves ismereteit tökéletesítik. A KGST-tagországok egyezményt kötöttek a vetőmag és az ültetőanyag termelésének sokoldalú specializáció­­jára. Különösen nagy lehetősége van Lengyelország cukorrépa- és őszi* rozsvetőmag, valamint vetőburgonya termelésére. A mezőgazdaság és élei* miszeripar fejlesztési programja elő* irányozza, hogy az agráripari komp** lexum területén Lengyelország vala* mennyi KGST-tagországgal szélesítse és mélyítse együttműködését. Ez az együttműködés, valamint a LEMP IX. kongresszusa által meghatározott fel* adatok következetes teljesítése segít* heti át az országot azokon a nehéz* ségeken, amelyeket az 1980 szeptem­bere előtt elkövetett hibák, az impe* rialista restrikciók és a még teljesen fel nem számolt bomlasztó hatások okoztak. be. Minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy más orszá* gokat is meggyőzzünk, mindenek* előtt az Egyesült Államokat: ne te* gyek meg ezt a végzetes lépést, a­­mely elkerülhetetlenül megnövelné az atomháború veszélyét, újabb lö* kést adna az ellenőrizhetetlen tégy* verkezési hajszának minden irány* ban.“ A levél a továbbiakban leszögezi! „E célkitűzés alapján a Szovjetunió radikális javaslatot terjesztett elő az ENSZ-ben, szerződéstervezetet az erő alkalmazásának betiltásáról a világ­űrben, illetve a világűrből a Föld irányában. A szovjet—amerikai tár* gyalásokon a nukleáris és űrfegyver­zetről Genfben olyan megállapodásra törekszünk, hogy teljesen betiltsuk a csapásmérő kozmikus rendszerek ki* fejlesztését, kísérleteit és telepíté­sét. Nemegyszer tettünk egyoldalú lépéseket is, amelyek célja az volt, hogy jó példát mutassunk az Egye­sült Államoknak. Immár két éve van érvényben a Szovjetunió által beve* zetett moratórium a müholdelhárító fegyverek világűrbe való kijuttatásá* ra, és mindaddig érvényben is marad, amíg más államok is hasonlóképpen cselekszenek.“ A csúcstalálkozó előkészítésének alapelveként is felfogható a levél zá* rúszakasza, amelyben Mihail Gorba* csov főtitkár hangsúlyozza: „A Szovjetunió abból indul ki, hogy az űrfegyverkezési hajsza megakadá­lyozása és a földi fegyverkezés meg* szüntetése feladatainak gyakorlati végrehajtása lehetséges, ha mindkét oldalon megvan a politikai akarat és az őszinte kívánság e történelmi cé­lok megvalósítására. A Szovjetunió­ban megvan ez a kívánság és aka* rat.“ Ez bizakodásunk és reményke* désünk biztos alapja, WASHINGTON VILÄGURALMI ALMAI Kukrmyikszí rajza KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR (

Next

/
Thumbnails
Contents