Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-23 / 47. szám
_L 1985. november 23. SZABAD FÖLDMŰVES A lemaradás okainak felszámolása A Közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági termelésében a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás részesedik a legnagyobb arányban. A fél évtizedes számvetés, szerint a 6. ötéves tervidőszakhoz képest tíz százalékkal növekedett a mezőgazdasági bruttó termelés. Az előirányzott feladatokat több mutatóban túlteljesítették. A gabonatermesztésben a hektárhozamok mintegy tíz százalékkal növekedtek az utóbbi években. A repce és az évelő takarmánynövények hozamait pedig még ennél is nagyobb mértékben sikerült növelni. A tejtermelésben és a hizóállatok súlygyarapodásában a várt eredményeket érték el. A termelés intenzitását és gazdaságosságát az alapvető termelőeszközük ésszerűbb felhasználásával kedvezően befolyásolták. Csupán 1,9 százalékkal használtak fel több műtrágyát az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, így 1 kilogramm hatóanyag felhasználásával 9.B százalékos termelékenységnövekedést értek el. Az állattenyésztés szakaszán egységnyi termés előállításához 7,5 százalékkal kevesebb erőtakarmányt használtak fel (keményítőegységben számítva). Mindezek mellett az üzemanyag-fogyasztás csupán egy százalékkal haladta meg az 1975-től 1980 ig felhasznált mennyiséget. A nagy számok azonban gyakran elfedik a fontos részleteket. A statisztikai kimutatások részletesebb lebontása szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdaság fejlődésének aránytalanságára is rávetüljön a figyelem. Az állattenyésztési árutermelést valamennyi mutatóban túlteljesítették, ám, a növénytermesztés szakaszán a gabonafélék tervezett eladásán kívül nem tudtak eleget tenni a vállalt kötelezettségnek. Annak ellenére, hogy a kalászosok termesztésének meghatározó szerepe van a növénytermesztésben, még mindig alapvető problémákkal küszködnek.. A lemaradozó gazdaságokban főleg az irányítással, a szervezéssel és az ellenőrzéssel van baj. Ёрреп ezért nem hozható fel mentségükre a kedvezőtlen időjárás. Az idén mindössze hat mezőgazdasági üzemben — jesenskén, Rimaszécsen (Rimavská Seč), Gesztetén (Hostice), Rimajánosiban (Rimavská Janovce), Királyiban (Kráf), és Cjbáston (Nová Bašta) — takarították be a tervezett gabonamennyiséget. A leggyengébb gabonatermést a Veiké Teriakovce-i, a güniöralmágyi (Gemerské jablonec) és a méhi (Včelince) szövetkezetben, valamint a Bátkai Állami Gazdaságban érték el. A huszonöt mezőgazdasági üzem közül mindöszsze tizennégy teljesítette a 7. ötéves terv gabonaprogramját A tömegtakarmányok termelésében a gazdaságok közötti különbségek az ötéves átlagban esetenként elérték a harminc százalékot is. Ez természetesen kihatással volt a gazdasági állatok, főleg a szarvasmarhák és a juhok termelékenységére. Fordulóponthoz érkeztek a gazdaságok a tömegtakarmányok kihasználása terén. Ezentúl tömegtakarmányokra alapozva tehenenkénti átlagban naponta 7 literes fejási átlagot, az üszőknél 50, a hizómarháknál pedig 70 dekás napi súlygyarapodási átlagot kell elérniük. Továbbra is érvényes az erőtakarmányokkal való takarékos gazdálkodás. Tehát a halaszthatatlan teendők sorrendjében a takarmánytermesztés intenzitásának növelése a következő „láncszem“. E intézkedések keretében növelni kell a lucerna termőterületét. Nagyobb figyelmet kell fordítani a technológiai fegyelemre a silókukorica begyűjtése és tartósítása során. A gyepterületek ápolása és tápanyagpótlása terén is sok még a kívánnivaló. öt-tíz százalékos téli tartalékkészlet megteremtésére kell törekedniük. A tervidőszak első négy éve után reális esély mutatkozott a burgonya felvásárlási tervének a teljesítésére. Tavaly 81 százalékon állapodott meg a mérce. Az idén azonban — részben a burgonyavész miatt — nem sikerült a hiányzó 19 százalékot „rátenni“. Nagy kiesés mutatkozott a cukorrépánál, öt év alatt a termelők csak egyszer teljesítették az éves tervet. Öriási különbségek tapasztalhatók az egyes gazdaságok között a hektárhozamokban, a cukortartalomban cs a tervteljesítés mértékében. Például amíg a Kálošai, a Rimajánosi, a Királyi, a Simonyi (Simonovce) és a Méhi Efsz túlteljesítette értékesítési tervét, addig négy év folyamán az ötéves tervmutatóknak Sajógömör (Gemer) 55, Veiké Teriakovce 43, Nagybalog is csupán az 57 százalékot váltotta valóra. A lemaradás oka: a technológiai fegyelem be nem tartása. Ugyanez vonatkozik az ingadozó hozamokkal termesztett olajnövényekre, a hüvelyesekre és a dohányra is. Az állattenyésztésben szerencsére nincsenek ilyen aránytalanságok. A 7. ötéves terv idevonatkozó mutatóit kivétel nélkül teljesítették, nyolc mezőgazdasági üzemben már augusztusban eleget tettek ötéves húseladási feladatuknak. Ha azonban a termelési mutatók felöl közelítjük az eredményeket, akkor a felszínre jutnak a hiányosságok: a tejtermelésben, a növendékállatok nevelésében, a vágómarhák és a hízósertések súlygyarapodásában a kerület járásai mögött maradtak, s elmaradtak az országos átlagtól. Az egyedenkénti fejési átlag az idei év első nyolc hónapjában 2190 literen állandósult. A Rimajánosi és a Rimaszécsi Efsz ben 2800 literen felüli fejési átlagot értek el, de Sajőgömörön 1650, Simonyiban 1717, Safárikovőn pedig mindössze 1879 litert fejtek. Járási átlagban 100 tehéntől 72.0 borjút választottak el; ez az érték azonban 90 és 56 darab között váltakozott. A szarvasmarhák súlygyarapodásában a leggyengébb eredményt a 40 dekagrammos átlagot a Veiké Teriakovce-i, 79 dekagrammal pedig a legjobbat a hrachovói szövetkezet érte el. A malacelválasztásban á kocánkénti 18,42 darabbal a Bátkai Állami Gazdaság ál az élen, s 14 darabbal pedig a hrachovói szövetkezet zárja a sort. Az évtized elejétől 10 ezer kW-tal növekedett az erőgépek összteljesítménye, amelyeket 80—90 százalékos hatásfokkal használnak ki. A betakarítógépek második és harmadik generációját sokféle munkavégzésre alkalmazták. Az üzemanyagfogyasztásban az 1980-as évhez arányítva négy esztendő alatt 12 százalékos megtakarítást értek el; legtöbbet Lénártfalván (tenártovee). Veiké Teriakovcén és Gömöralmágyon, legkevesebbet Drienčanyban. Az Agrokémiai Vállalat folyamatosan átveszi a garancia vállalást a talaj tápanyagpótlásában és a növénykultúrák vegyszeres védelmében végzett munkájukért. A szerves trágyák alkalmazásával nagy terhet vállalnak át a termelők válláról. Az elkövetkezendő időszakban a növényvédő szerek, a cseppfolyós és a szilárd műtrágyák összmennyiségének tárolására alkalmas központok építésére összpontosítják figyelmüket. Az állategészségügyi szolgálat tevékenysége az állatclhul- Iás csökkentésére és a szaporodásbiológia javítására Összpontosul. Ezen a téren bőven akad még tennivaló. A nemesítési programot csak részleges eredményességgel valósították meg. A szarvasmarhák szaporodásbiológiájában korántsem érték el a kívánt színvonalat, ellenben a sertések esetében kedvezőbbek az eredmények. A mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalat tevékenységében sokat fejlődött, de munkavégzésében bőven akad még javítanivaló. A vetőmagelosztó központ nagyfokú rugalmasságról tett tanúbizonyságot. A gép- és traktorállomás a különféle talajmunkűk végzésén kívül az erőgépek és önjáró munkagépek Idény utáni javítására, valamint a pótalkatrészek felújítására kapott leginkább megbízást a mezőgazdasági üzemek részéről. Érdemei közé sorolható, hogy a járásban felújították az elavult fejő- és hűtőberendezéseket. A mezőgazdasági építkezési vállalat és az Agrostav melorációs munkálatok kivitelezésében vett részt. Az öntözőberendezések építése során azonban sok reklamációt „gyűjtöttek“ össsze. A Rimaszombati járásban az utóbbi években folytatódott az élelmiszeripar bővítése és korszerűsítése. Az élelmiszeripari termékek minőségében lényeges javulás állt be. A gazdasági eredmények egyik lényeges értékmérője a tiszta nyereség, amelyből öt év alatt 278 millió koronát terveztek be a mezőgazdasági üzemek. A valóságban azonban mindössze 150 millió koronát értek el. A gazdálkodás csak 1984-ben, csupán két mezőgazdasági üzem esetében volt jövedelmező. A legtöbb mezőgazdasági üzem hitelből fedezi a költséges beruházásokat. Az idén 12 szövetkezetben merítettek egy hektár mozőgazdasági területre számítva több mint 10 ezer koronás hitelt. A 8. ötéves tervfeladatokban a gabonatermésben évi átlagban 5 százalékos növekedést és az eddig megoldatlan problémák felszámolását irányozták elő. A tömegtakarmányokból mintegy 48 százalékkal, az olajnövényekből pedig több mint húsz százalékkal szándékoznak többet termelni a 7. ötéves tervidőszak valóságához képest. A zöldségtermesztés fejlesztését is tervbe vették. A termékek veszteségeinek csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoznak ki. Csökkentik az új létesítmények építésére fordított beruházási összegeket, s inkább a meglévő gazdasági épületek felújítására fordítják a rendelkezésre álló eszközöket. A tökéletesített irányítási rendszer elveinek alkalmazása komoly erőpróbát jelent majd a 8. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítése szempontjából. Elsősorban a tudományos műszaki haladás vívmán5rainak még következetesebb alkalmazására van szükség. A számítógépes termesztési, tenyésztési, munkaszervezési programoké a jövő. Ebben a rimaszécsi szövetkezet vállalt úttörő szerepet. Az egyéb ár- és bérszabályozó intézkedéseket, valamint az adásvételi kapcsolatokat körültekintő alapossággal készítik elő a mezőgazdasági üzemek. KORCSMAROS LÄSZLÚ Simán gördül az autóbusz a kobylíi szövetkezet gyümölcsfeldolgozó központja felé. Ha nem kémlelnénk érdeklődve a tájat, talán észre sem vennénk, hogy mezei úton haladunk. Ezen nincsenek hepehupák, mély gödrök, keréknyomárkok. A korszerű, tágas csarnok előtti szabad térség sima betonburkolatát csak a szociális épület mentén húzódó virágágyások bontják meg. Mindenütt tisztaság és rend uralkodik. Amikor belépünk a kívülről szerény, fehérvakolatú, a tágas csarnok szomszédságában szinte eltörpülő épületbe, alig tudunk felocsúdni a csodálkozástól. Ilyen pazarul, de egyben célszerűen berendezett szociális épületet álmunkban sem képzeltünk volna el. Mert bizony mindenki örömmel elfogadná a praktikusan berendezett konyhát és Kajszibarack lufficsoitiagelásíian szívesen étkezne az ízléses, otthonias ebédlőben. Valamennyien önfeledten felsóhajtunk a már-már műtőtermi tisztaságú, ám üde színű csempékkel kirakott zuhanyozófülkék és a rakodószekrényekkel ellátott öltöző láttán. A kényelmes kis irodahelység, a képekkel díszített falak, a ragyogó padlózatű folyosók, ez mind-mind merően eltér az általában megszokott szociális létesítmények látványától. Az embernek mindennek láttán első gondolata az, hogy itt valóban megbecsülik a gyümölcsösökben dolgozókat. Hogy miért? Ez kiderült Pavel Hamannal, az efsz elnökével folytatott beszélgetésből. Megtudtuk, hogy a Kobvlf na Moravei Barátság Efsz gyümölcstermesztése több évtizedes múltra tekint vissza. A gazdag hagyományokra építve erre az ágazatra szakosodtak. Ma a kétezer hektáron gazdálkodó szövetkezetnek 300 hektár gyümölcsültetvénye és ugyananynyi szőlője van. Évi átlagban 1500 tonna gyümölcsöt termelnek, ennek 80 százaléka kajszibarack, a többi pedig őszibarack, alma, s elenyésző mennyiségben körte és cseresznye. Kajszibarackbői — tfz éves átlagban — 6,2 tonnát szüreteltek hektáronként. Az Idén a kemény tél következtében ennél lényegesen kevesebb termett, ám nem Is ez a lényeg. A szövetkezetben az igazi munkacsúcs a kajszibarack szüretié. Igaz, a gazdaságban mindent elkövettek az emberek munkájának a megkönynyftése érdekében. S bár a két nagy teljesítményű gvömölcsrázó berendezés, a tartályiádák génesített rakodása és szállítása valéban nagv segítséget jelent, mégis a szüret ideién több mint ezer ember szorgoskodik a gyümölcsösben. Ebből társadalmi munkában úgyszólván hétszázan. A kisegítők többnyire diákokból és a kertészkedók helyi szervezeteinek tagjaiból verbuválódnak össze. A munkacsúcs Idején nyújtott műszakban dolgoznak és naponta 250 tonna kajszit szállítanak az áruelőkészítő csarnokba. Sedláček elvtárs, a feldolgozó részleg vezetője aprólékosan ismertette az automatizált áru-előkészítés munkafolyamatát. Rövidre fogva a hoszszú szakelőadást, az alábbi munkafolyamatok követik egymást: A frissen szedett gyümölcsöt azonnal lehűtik kútvfzzel telített kádakban. Innen a gyümölcs további útja a korszerű gépsoron át halad, ahol ügyeskezű asszonyok közreműködésével megtörténik a mosás, a válogatás, az osztályozás, a csomagolás és a mázsálás. A munkaműveleteknek puszta felsorolása persze nem sokat mond a gépesítés által elért figyelemre méltó munkatermelékenységről, ezért hadd hozzak fel legalább néhány adatot: száz kiló kajszibarack-termelés élőmunka-szükségletének szabványa 18.30 őrá. Moldáviában, ahol hagyományai vannak a kajszibaracktermesztésnek, az élőmunka-szükséglet 9.30 óra, ezzel szemben e szövetkezetben tavaly egységnyi termék előállítására mindössze 5.13 őrá élőmunkát fordítottak. A piackész áru minőségének további javítása érdekében az árukészítést egy további, olasz gyártmányú gépsorral egészítették ki, amely a szállításra kényes, puha gyümölcs egyedi „luxus“ csomagolását teszi majd lehetővé. Becsléseik szerint a gépsor két és fél éven belül megtérül. Ez hihető is. ha vesszük, hogy a kajszibarack kilóját ez Ideig is 9,58 koronáért értékesítették. A kiváló minőségű, luxus csomagolású áru feltehetően ennél magasabb áron forgalmazható majd. A válogató és az osztályozó vonalról kikerülő selejt sem megy veszendőbe, hanem megfelelő tartósítás után télkészárut készítenek belőle szörpök és dzsemok gyártásához. Az utóbbi években jól értékesítik a csontárt. Világviszonylatban ugyanis óriási a kereslet a csontár héja és magva iránt, főleg a gyógyszer és a kozmetikát iparban. A szövetkezetben egy külön berendezésen választják el a csontárt a gyümölcstől, ezután tisztítják és szárítják. A közeljövőben egy újabb berendezés segítségével különválasztják a héjat és a magot, ezeket pedig külön-külön értékesítik majd. A kobylfi gyümölcstermesztők kezdeményező készsége azonban korántsem merült ki. Figyelemmel kísérik a gyümölcstartósításnak a legújabb módszereit, lehetőségeit, valamint a világpiac egyes árucikkek iránti követelményét. Véleményük szerint a nedves úton történő tartósítás időszaka lassan leiárt. Az ésszerű táplálkozást előtérbe holyező fogvaszták ma már nem igénylik a túlédesített kompátokat. A jövő — több szempontból nézve — a szárított gyümölcskészítményeké. A vállalkozó kedvű gyümölcstermelők ezért a közeljövőben aszalt gyümölcs gyártásával is próbálkoznak. Igaz, egyelőre több nyitott kérdés vár megoldásra, mivel olyan szárítást technológia szükséges, amelynél nem csökken a gyümölcs beltartalmi értéke, Ízletessége és esztétikai szempontból Is megfelel a fogyasztó követelményeinek. A szárításhoz egyelőre hiányoznak a megfelelő hazai fajták. Ebben nagy segítséget nyújthatnának a hazai fajtanemesftők. De addig Is legalább tizenötféle külföldi kajszibarack fajtával kísérleteznek. Nem lehet szó nélkül hagyni a termelés fejlesztésére fordított tetemes beruházásokat sem. Figyelemre méltó, hogy a gyümölcsültetvény és a szőlő telepítésére 380 hektárnyi területet rekultiválással — főleg a meredekebb szántóföldi termelésre alkalmatlan területek terasžosításával — tettek alkalmassá. Az egész határt szilárdított mezei utak kötik össze, amelyek hossza eléri a 24 kilométert. A következő ötéves tervidőszakban további száz hektárnyi területet rekultiválnak, s termővé tétele után adnak át a gyümölcstermelésnek. Úgyszólván harminc millió korona értékben öntözőberendezéseket építenek, amelyeket elsősorban a gyümölcsösök és részben a takarmánynövények öntözésére használnak ki. A gyümölcstermesztésben az újszerű módszerek gyakorlati alkalmazása terén eredményesen tevékenykedik egv komplex ésszerűsítő brigád. A sokrétű és igényes feladatok megoldását azonban ez nem győzi. A közeljövőben ezért egy úiabb ésszerűsítő brigádot hoznak létre, amelynek feladata az öntözés irányítása és a gyümölcsösök fagyvédelme lesz. A növénytermesztés termelési volumenén a gyümölcstermesztés 42 százalékában részesedik, ami úgyszólván 13 millió korona termelési értéket jelent. Nem nehéz kiszámítani, hogy a gazdaság nyolcmillió koronás tiszta jövedelmének e gyümölcstermesztés jelentős részét teszi ki. Klamarcsik Mária Gépújdonságok Magasabb növénykultúrák sorközi művelésére alkalmas a felvételünkön látható magasított alvázú traktor. Az eszközhordozó erőgépet a Gottwaldovi Agropodník forgalmazza. A második felvételünkön dobos vágószerkezetű kaszálógép látható. Főleg egyenlőtlen dombos terepek fűtermésének kaszálására alkalmas. A berendezés előnye, hogy a kaszálás után forgatja is a szálastakarmányt. Kép és szöveg: — ita —
