Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-23 / 47. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES A talajanalízis és a levéldiagnosztika szerepe az almafák tápanyagellátásában A gyümölcstermesztő fő feladata, hogy korszerű termesztéstechnológia alkalmazásával a fajtában és a termőfelüietben meglevő termőképességet kiaknázza. E cél megvalósítását ökológiai tényezők is befolyásolják, de döntő mértékben a termesztéstechnológta határozza meg, amelynek fontos alkotóeleme a tápanyag-utánpótlás. A gyümölcsösök tápanyagutánpótlási szintjének meg kell felelnie az általános agrotechnikai színvonalnak, amelyet a tudományos kutatás eredményei és az élenjáró üzemi gyakorlat alakit. A tápanyagellátás mértékét csak korszerű vizsgálatokkal lehet megítélni. Ebben az írásban azokat a tapasztalatokat adom közre, amelyeket a talajanalízis és a levéldíagnosztika eredményeinek a felhasználásával szereztünk az almafák tápanyageliátásánál a GabCíkovól Állami Gazdaság gyümölcsösében. ’ termőhelyi adottságok A talaj származása hordalék, a telepítés előtt mocsaras terület volt, utána csatornarendszerrel lecsapolták. A talajok összetétele különböző — a kötött talajtól egészen a tőzegig. A termőréteg vályogos agyag. Jellemző tulajdonságuk a magas karbonáttartalom (26—34 százalék), ami a tápanyagfelvétel szempontjából roppant kedvezőtlen és rányomja bélyegét az egész talajerő-gazdálkodásra. Az éghajlatra az enyhe tél és a hosszabb napsütéses időszak a jellemző. Az átlagos évi hőmérséklet 9.5. a nyészldőben pedig 1B.1 C-fok. Az évi átlagos csapadék 5П év átlagában 389—584 mm. a tenyészidőbnn pedig 273—329 mm között mozog. A csapadék megoszlása ingadozó. A termőültetvényeink területe 50 hektár. A talaj- és levéldiagnosztika eredményeinek szemléltetésére a Golden Delicious (M-4-es alanyon), a Jonatán (M-4-es alanyon) és a Starkrimson (M-l-es alanyon) fajtát választottam ki. Ezek a fajták 1970-ben magyar sövény alakban lettek telepítve. Ezen területen 1982-től a csepegtető öntözést alkalmazzuk. A TALAJ ÉS A LEVELEK VEGYI ELEMZÉSE A terméshozamok növelésének érdekében az olyan fejlett mezőgazdasággal rendelkező Járásban Is, mint a Dunaszerdahelyl, olyan újszerű módszereket és lehetőségeket kell keresnünk, amelyekkel még néhány évvel ezelőtt a termelési gyakorlatban nem számoltunk. Az új lehetőségek közül a Járási agrolaboratórium szolgálatainak a klhasználsáről van sző, amely műszaki felkészültség alapján képes a vegyi elemzéseket minőségileg magas szinten elvégezni. A tala) elemzésénél a Prühonicei Díszkertészeti Kutató Intézet által kidolgozott módszert alkalmazzák. A nitrogén-, a foszfor- és a káliumtartalom mellett a mészhatást és karbnnáttar’almat is vizsgálják. A termelés hatékonysága növelésének elengedhetetlen feltétele az egyes elemek jelenlétének helyes ará nya. A Szovjetunióban már 1957- ben bevezették a növényi ré szék vegyi vizsgálatát mint diagnosztikai módszert. Ez a módszer jól egészíti ki a talajelemzést és kifejezi a valóságos értékeket a vizsgált növényi kultúrákban. Az adott kérdéssel hazánkban a Holovousi Gyümölcstermesztő Kutató Intézet foglalkozik. Tízéves megfigyeléseik alapján kidolgozták az optimális tápanyagpótlás technológiáját. A gyümölcsfák esetében e levélminták vétele július végén — augusztus ele- L jén történik az éves vesszék középső részéről, beleértve a levélnyelet Is. Száz levél képvisel egy mintát. Hagyományos analitikus módszerekkel állapítják meg a levél N-, К, P-, Ca- és Mg-tartalmát százalékban. A kapott eredmények alapján a lóvéi szárazanyag-tartalmát összehasonlítva az optimális táblázati tápanyag-ellátátl értékekkel, meghatározható az optimális mennyiségű tápanyag. A tápanyagellátás és a gyümölcsfák egészséges fejlődése szempontjából a vizsgált fák leveleinek a nyomelemtartalma egyre nagyobb jelentőséggel bír. Bizonyos fiziológiai elváltozások szignalizálják az egyes nyomelemek hiányát vagy többletét, pontosan, hogy melyik elem hiányáról, illetve többletéről van szó. Végül, de nem utolsósorban jelentős népgazdasági károkat előzhetünk meg a pontos adatok ismeretében. Ezeket a szolgáltatásokat a Dunaszerdahelyi Agrokémiai Vállalat laboratóriumában már végzik, és hajlandók más járások részére is elvállalni a vegyi elemzéseket. Ä TAPANYAGELLATAS BIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGA A gyümölcstermő növények vegetációs ciklusa bonyolult folyamatok összessége. Ezek közül a jól megkülönböztethető szakaszok a fenofázisok. Az első nagy tavaszi energiaigényes fenofázis a virágzás és kötődés idején az alacsony talajhőmérséklet miatt az éppen fejlődésben lévő gyökérzet nem tud számottevő tápanyagot szolgáltatni. De még ha erre képes lenne Is, nincs elegendő asszimiláló felület az átalakításhoz. Ebben a kritikus Időszakban a gyümölcstermő növények csak tartaléktápanyagokat képesek felhasználni, szükségletüket ebből fedezik. Ezután következik az évi és a következő évi termőképességet meghatározó tápanyagfelvétel első szakasza, amely a hajtástól a hajtásnövekedés befejezéséig, Illetve a gyümölcsérésig tart. Ez a szakasz a fenofázisok egész sorát foglalja magában. Az intenzív hajtásnövekedés befejeztével egyes gyümölcsfajok esetében ezzel párhuzamosan megkezdődik a gyümölcsök sejtmegnyúlásos növekedése. Az említett időszakra esik a jövő évi termés alapját képező rügydífferenciálódás Is. Ezeket az Időszakokat kedvező vfz- és tápanyagellátás esetén egy rendkívül erőteljes tápanyagfelvétel kíséri. A hajtásnövekedés befejeződése és a gyümölcsszüret után az őszi gyökérfejlődési szakasszal párhuzamosan jelentkezik egy másik, a lombhullásig tartó intenzív tápanyagfelvételi szakasz, melynek fő feladata a differenciálódott rügyek további fejlődésének, a hajtások beérésének segítése, valamint a jövő évi hajtáshoz szükséges tartalék tápanyagok raktározása. Kísérleti adatok szerint az egész évi nitrogén felhasználása kb. 30, a foszfor 2,5, a káliumnak pedig mintegy 1,5—3,0 százaléka raktározódik a gyümölcstermő növények rügyeiben és fás szerveiben. A gyümölcstermő növények kora jelentős a tápanyagfelvétel Intenzitása és a tartalékolt tápanyagok mennyisége szempontjából. A fiatal, de még nem termő gyümölcsfák esetében legfontosabb az évt tápanyag felvételi Időszak, amikor a nit rögén-, a foszfor- és a kálium felvétel dominál. Idősebb gyű mölcsfák kisebb nitrogénfel halmozó-képességgel rendelkez nek, de kedvezőbb a kálium és a kalciumfelvevő képességük. A tápanyagellátás szempontjából nagy jelentősége van az elemek mozgásának a talajprofilban. A legmozgékonyabb elem a nitrogén, amely a talaj felszínéről a gyökérzet aktfv zónájába jut el a leggyorsabban. Az ammónia sók szétbomlásának hatására a meszes talajokon jelentős hiány mutatkozik az NHj terén. A foszfor nagyon jél kötődik a talajszemcsékhez, azonban lassú a mozgása, ezért szükséges a gyökérrendszer aktív zónájába juttatni. A foszfor túladagolása esetén viszont a cink hiánya mutatkozik. Kötött talajokon nem várható jelentős káliummozgás, a laza homoktalajokon viszont a telepítés után rendszeresem müveit rétegbe vitt a kálium a gyümölcsfák győkérzónájába kerülhet. Kötött talajok esetében a kálium kisebb megkötődésével kell számolnunk. A tala] nagy mésztartalma, a vas és a cink felvételét rontja, s hatására ezen elemek hiányát jelző tünetek jelentkeznek a gyümölcsfákon. Ez a Jelenség tipikus termőhelyünk növényeinél s klorózis formájában minden évben jelentkezik. AlmaUltetvényeink optimális tápanyagszükségletének a megállapításához a következő adatokat és megfigyeléseket használjuk fel: az ültetvény fajtója, alanya és kora, az utolsó 3 év trágyázási adatai, az utolsó talajvizsgálati adatok, az előző évek — legalább 3 év — levélanalízis-adatai, a talajmüvelés és a trágyakijuttatás eddigi módjai, az öntözésre vonatkozó adatok, a főbb szélsőséges időjárást — fagy, jég, aszályos időszakok — tényezők felsorolása, a tápanyaghiány tünetei vagy a hasonló levélkárosodások felsorolása, a virágzásra, a gyümölcskötódésre, a terméshullásra vonatkozó megfigyelések, a gyümölcsnagyságra, a színeződésre és a tárolhatóságra vonatkozó megállapítások, az utolsó 3 év terméshozama. A talajmintavétel pedig mindig a rügyfakadás időszakában történik. Az elemzésből megállapítható, ha nagyon magas a karbonát tartalom és a kémhatás értéket. Ezek a tényezők kédvezőtlenül hatnak a tápanyagfelvételre. A levélmintákat július végén szedtük. Megállapítottuk, hogy a talaj magas Ca-tartalma esetén a levelekben kevés a Ca és több Mg van. Ezen analízis esetében az egyes tápanyagok hatásértékén kívül nagyon fontos az egyes elemek kölcsönös hatása. A helytelen arány a növényekben nemcsak jelenős fiziológiai elváltozásokhoz vezethet, de terméscsökkenést is idézhet elő. A TRÁGYÁZÁS módja ÉS IDŐPONTJAI Mind a három fajtánál egyforma tápanyagmennyiséget állapítottunk meg, a vegyi elemzések eredményeiben nem esett számottevő különbség. A következő táblázat ismerteti a 3 év tápanyagadatait 1 hektárra számítva: év N P К március május október október október 1982 20 20 60 50 200 1983 20 30 60 60 250 1984 20 30 40 40 280 A nitrogént általában 3 részben adagoltuk, ősszel kénsavas ammónia, tavasszal és virágzás után ammóniumnitrát formájában. A foszfort és a káliumot ősszel szuperfoszfát és kálisó formájában dolgoztuk bele a talajba. Az istállótrágyát háromévenként alkalmaztuk hektáronként 80 tonnát, lombtrágyázás terén virágzáskor 0,2 százalék bóraxot permetezünk és a klorózis ellen 0,2 százalék Chlorofent május végétől szükség szerint (maximálisan 4 alkalommal). Az őszi trágyázáskor 25—30 cm mélyre dolgozzuk be a műtrágyát, a nitrogént pedig sekélyen fogasolva juttatjuk a talajba. Az anyagköltség értéke 1 hektárra átszámítva az almaültetvényelnknél 1400—1600 korona között mozgott. mm A trágyázás mint lntenziftkáciés tényező csak abban az esetben lehet eredményes, ha megfelelő időben, mennyiségben és a legoptimálisabb öszszetételben történik a tápanyag-utánpótlás. A levél és а talajanalízis ismerete döntő mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tápanyagutánpótlást úgy lehessen irányítani, hogy a nagy és jó minőségű termékek mellet ne szennyezzük a környezetünket. A tápanyag harmonikus arányát a talajban csak a több éves céltudatos adagolással érhetjük el. Csakis ilyen mészerrei tarthatjuk fenn és fokozhatjuk ültetvényeink rendszeres termőképességét. Miklós Gábor kertészmérnök, a GabCíkovól Állami Gazdaság gyümölcsészeti ágazatvezetője Fotó:— kim — 1985. november 23'< A krasznodari terület Kavkaz kolhozában korszerű fém- és üvegelemekből gyártott kultivátorokban egysejtű algákat tenyésztenek. A kiváló tápértékű moszatokból vltamínpótlókat és serkentő szere.ket készítenek a gazdasági állatok számára. A moszatok takarmányozása jelentősen növelte az állatok termelékenységét. Fotó: APN Hz agráripari йиийншя továbbfejlesztése Az OSZSZSZK nem feketeföld övezetében rendkívül nagy gondot fordítanak a mezőgazdaság és az ezzel szorosan kapcsolatos további ágazatok anyagi-műszaki bázisának megszilárdítására, a vidék szociális átalakítására, A mezőgazdaság fejlesztésére ebben az övezetben az 1976 — 1984-es években több műit 65 milliárd rubelt fordítottak, aminek következtében a kolhozok és a szovhozok termelő kapacitása megkétszereződött, az energetikai kapacitás pedig 70 százalékkal növekedett. Az említett időszakban 46 millié négyzetméter alapterületen lakásokat, 340 ezer gyermek részére óvodákat és bölcsődéket, 305 ezer látogató részére klubokat és kultúrházakat, 60 ezer kilométer hosszúságban pedig szilárdított utakat építettek. A kolhozokban és a szovhozokban ugyanakkor két és léi millió hektár területről csapolták le a talaj- és felszíni vizeket, s építették ki az öntözőberendezéseket, a talajjavitási munkálatokat pedig 3,3 millió hektár területen végezték el. Javult a vidéki lakosság egészségügyi ellátása, emelkedett a különféle szolgáltatások színvonala, s magasabb lett a kolhozokban és a szovhozokban a dolgozók keresete. . Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjctonió Minisztertanácsa a közelmúltban határozatot fogadott el az OSZSZSZK nem feketefiild övezete mezőgazdaságának és az agráripari komplexom további ágazatainak az 1986 — 1990-es években történő továbbfejlesztéséről, valamint a hatékonyság elmélyítéséről. A határozat többek között rámutatott arra is, hogy az övezet tehetőségeit még korántsem használják ki teljes mértékben, hogy a párt- és állami szervek még nem tettek meg mindent a tervezett termelési és felvásárlási feladatok maradéktalan teljesítése, a talajok termőképességének növelése, a mezőgazdasági termelés tudományosan indokolt rendszereinek érvényesítése, a nehéz növénytermesztési és állattenyésztési munkák gépesítésének növelése, valamint az önköltségek, továbbá a betakarítási. tárolási és szállítási veszteségek csökkentése érdé' kében. A helyzet mielőbbi javítása érdekében az övezet párt- és állami szervei feladatul kapták, hogv a mezőgazdasági termelés további helterjesltésével, a talajok termőképességének fokozásával, a termőföld ésszerű kihasználásával, a gépesítés és a kemizálás arányának fokozásával, a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának további elmélyítésével, a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak és a haladó tapasztalatok gyakorlati érvényesítésével, a munka szervezésének és irányításának tökéletesítésével a kolhozokban és a szovhozokban 1990-ig a bruttó mezőgazdasági termelést 17 — 20, a munkatermelékenységet pedig 20 — 22 százalékkal növeljék. Az OSZSZSZK nem feketeföld övezete mezőgazdasági termelésének továbbfejlesztésére a 12. ötéves tervidőszakban 48 milliárd rubelt fordítanak. A kolhozok és a szovhozok a beruházásokat elsősorban lakó- és kultúrházak építésére, a közutak további szilárdítására, a takarmánytárolók, a javítóműhelyek és egyéb tárolók építésére fordítják. Az 1986 — 1990-es években az OSZSZSZK nem feketeföld övezetének mezőgazdasága többek között 390 ezer traktort, 104 ezer arató-cséplő gépet és 263 ezer tehergépkocsit kap. Az NPK-mütrágyák mennyisége — hatóanyagban számítva — 1930- -ben eléri a hatmillió 780 ezer tonnát. Az elkövetkező öt évben a talajjavítási munkálatokat 12Д5 millió hektár területen kell elvégeznünk, a talaj- és felszíni vizeket 1,2 millió hektár területről kell lecsapolniuk, az öntözőberendezéseket és -rendszereket 220 ezer hektár területen kell kiépíteniük, a talajmeszezést 20,7 millió hektár területen kell elvégezniük, 440 ezer tonna tőzeget kell kitermelniük, 1090- -ben pedig 250 millió tonna szerves trágyát kell beszántaniuk a talajba. Mindemellett be kell fejezniük a zöldségfélék, a vöröshagyma, a cikória és a takarmánynövények termelésére szakosodott szovhozok kiépítését, valamint a kolhozok, a szovhozok és a folyák körüli védelmi célokat szolgáló erdősávok létesítését. Ugyanakkor az övezet mezőgazdasága a tudományos-kutató bázis szakembereinek jóvoltából új növénytermesztési és állattenyésztési ipari technológiákat, új, bőtermő fajtákat és hibrideket, nagy termelőképességű gazdasági állatfajtákat és nagy teljesítményű gépeket kap. Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata természetesen további feladatok végrehajtását is tartalmazza, felükét szerv meggyőződését fejezte ki, hogy az övezet párt- és állami szervei, az agráripari társulások, a mezőgazdasági üzeniek, a vízgazdálkodási és építkezési szervezetek mindent elkövetnek az OSZSZSZK nem feketeföld övezete mezőgazdaságának tervszerű továbbfejlesztése, s ezáltal a Szovjetunó élelmiszerprogramja igényes feladatainak teljesítése érdekében. A moszkvai Pravda alapján; — blm —
